Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-08 / 289. szám, csütörtök

Arjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA II ■■ CSÜTÖRTÖK 1988. december 8. XLI. évfolyam 289. szám Ára 50 fillér Átalakítás az építőiparban Miután intenzív ütemben megkezdődött hazánk gazdasági mechanizmusának átalakítása, egyre több szó esik megvalósítása folyamatáról, időrendjéről. Az, hogy a közgazdasági eszközök és az irányítás szabályainak megváltoztatását szervezési változások elő­zik meg, nem véletlen. Ezáltal ugyanis lehetővé válik az elmúlt időszakban kialakult - mindnyájunk számára ismert - adminisztra­tív, bürokratikus gazdasági szerkezet viszonylag gyors megváltoz­tatása, azaz egy új termelői-műszaki bázis kialakítása, amelytől azt várjuk, hogy dinamikus változásokat eredményezzen mind a gazda­sági, mind az irányítási szférában. Mint ismeretes, az irányítás eddigi három helyett két lépcsőssé egyszerűsödik. A központi irányító szerveknek megváltozik a hatásköre, átszerveződnek. A vál­lalatok az őket alkotó egységekre bomlanak, egyesülnek, esetleg megmaradnak eredeti formájukban, ám mindenképpen megnövek­szik jogkörük, hiszen a középső irányítás, a termelési-gazdasági egységek megszűnnek. A csehszlovák építőiparban azonban már a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején is történtek hasonló, méghozzá nem is jelentéktelen változások. Igaz, a nagy építőipari vállalatok kisebb szakvállalatokká való felbontása még nem lépte, nem léphette túl az eddigi gazdasági irányítás kereteit, a termelési-gazdasági egységek ha át is alakultak, tovább működtek, legfeljebb sok esetben indoko­latlanul összpontosítva bizonyos építőipari ágazatok irányítását. E hiányosságok ellenére mégis lehetővé vált, hogy az építőiparban már az idén megkezdődjenek a szervezési változások, amelyeket a gazdásági mechanizmus átalakítására vonatkozó központi párt- és állami szervek által meghatározott irányelvek szerint készítettek elő. Külön tervezet készült az építőipar termelési-műszaki és a kutatási­fejlesztési bázisának átalakítására. A különféle tervezetjavaslatok megítélésénél és kiválasztásánál az illetékesek elsősorban azt vették figyelembe, hogy az építőipari kapacitások a lehető legjobban elégítsék ki a társadalmi igényeket, s hogy az egyes vállalatok meg tudják teremteni az önállósághoz szükséges feltételeket. A további szempontok ismertetése helyett azonban nézzük a messzemenő következtetések levonására még talán nem ele­gendő, de bizonyos tényekre figyelmeztető tapasztalatok egynéme- lyikét. Mint ismeretes, ez év júliusától tizenöt szlovákiai építőipari vállalat vált állami gazdasági szervezetté, amelyeket 1989 januárjá­tól további tizenöt, júliusától pedig a többi követi. Az elsó állami építőipari vállalatok közül például a bratislavai Priemstav és a kassai (Košice) Kerámiaipari Vállalat dolgozói már a komplex gazdasági kísérlet résztvevőiként korábban ismerkedhet­tek meg az új gazdasági feltételekkel. így ők - nem kis kockázatot vállalva - szert tehettek bizonyos tapasztalatokra, amelyeket nem rejtenek véka alá, hiszen azok tanulságul szolgálhatnak az építőipari tárca valamennyi vállalata számara. A hazai építőipar közgazdasági szaklapjának idei 10. számában például a Priemstav vállalat igazga­tója cikkében azt írja, hogy a kísérlet céljának - tehát jelentősen csökkenteni a vállalat által megkezdett, de befejezetlen építkezések számát; a termelőeszközökkel és a munkaidővel való ésszerűbb gazdálkodás; a műszaki fejlesztés hatásának aktívabbá tétele a vál­lalati feladatok teljesítésében - eléréséhez nem volt elegendő a rendelkezésükre álló öt hónap. Arra viszont igen, hogy nyilvánva­lóvá váljon, az új gazdasági feltételek egy sor módosítást, változta­tást kívánnak a vállalat belső munkájában is. A Priemstavban bevezették például az egyes üzemek közötti gazdasági szerződés­kötést - ezáltal javult a vállalaton belüli kooperáció, a munka minőségét illetően anyagilag érdekeltebbé tették az építésvezetőket, átértékelték a műszaki fejlesztés feladatait stb. Ma még nehéz megítélni, hogy ezek a változások hosszú távon milyen hatékonyan segítik a vállalat munkáját, hiszen a jó eredményeken kívül felszínre kerültek bizonyos hiányosságok is. Azzal, hogy a kapacitásokat a legfontosabb beruházásokra összpontosították, a többin megnö­vekedett a raktárkészlet, továbbra is jelentős nagyságú fekbért kénytelenek fizetni, nehézségeik vannak a bankügyek lebonyolítá­sában, s az anyagellátással. A kassai Kerámiaipari Vállalat, amely a brigádrendszerü munka- szervezés és javadalmazás alkalmazásának köszönhetően már 1982-től kimagasló gazdasági eredményeket ért el, természetesen ezen a téren igyekszik tökéletesíteni tevékenységét. A vállalat vezetői eközben ügyeltek arra, hogy a haladó munkaformák beveze­tése ne csak bizonyos kiválasztott munkacsoportok számára váljon lehetővé. Az említett vállalatok vezetői tehát különböző módon próbálták, illetve próbálják megtalálni a jövedelmezőséghez vezető legrövi­debb utat, az önelszámoláshoz szükséges feltételeket. A lényeg viszont az, hogy a megoldást nem a felsőbb központi szervek utasítására várva keresik, hanem önállóan. Ám a közeljövőben, sőt már most is nem csupán a kísérletben részt vevő vállalatoknak kell okulniuk az eddig tapasztaltakból, hanem valamennyi leendő állami vállalatnak, sőt felettes szerveik­nek is. Az eddigi ismeretek puszta hangoztatása, közzététele ugyanis aligha segít gondjaik megoldásában. Mint arra több, a kísér­letben részt vevő, ma már új feltételek között gazdálkodó vállalat vezetője is figyelmeztet, egyértelműbben és megváltoztathatatlanul kellene megszabni az állami vállalatok és felettes szerveik köteles­ségeit és jogait, s azokat megtartani. Más szóval, meg kell akadá­lyozni az úgynevezett „kiskapuk“ létrejöttét, amelyek egyelőre még lehetőséget adnak az állami vállalatokra vonatkozó szabályok meg­kerülésére. Még időben van! BARANYAI LAJOS Mihail Gorbacsov New York-i programja A szovjet vezető beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés ülésszakán (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke közép-európai idő szerint a kedd esti órákban érkezett meg New Yorkba. Kíséretében van Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, külügymi­niszter, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Vlagyimir Kamencev miniszterelnök-he­lyettes. A repülőgép lépcsőjénél a szovjet vezetőt Ali Teymour, az ENSZ Tit­kárságának protokollfőnöke és Sel- wa Roosevelt, az amerikai külügy­minisztérium protokollfőnöke üdvö­zölte. Szovjet részről a fogadáson jelen volt Alekszandr Besszmert- nih, a külügyminiszter első helyet­tese, Vlagyimir Petrovszkij külügy­miniszter-helyettes, Alekszandr Belonogov ENSZ-képviselő és Ju- rij Dubinyin washingtoni nagykövet. Az üdvözlés után Mihail Gorba­csov rövid nyilatkozatot tett. A szov­jet nép nevében üdvözölte az Egye­sült Nemzetek Szervezetét, s a leg­jobbakat kívánta az amerikai nép­nek, valamint a 9 milliós New York lakosainak. - Ronald Reagannel és George Bushsal lesz miről beszél­getnünk - mondotta, s hozzáfűzte, Felvételünk Mihail Gorbacsov repülőtéri nyilatkozatáról készült (Telefoto: ČSTK) elsősorban a szovjet-amerikai pár­beszéd, az együttműködés további mélyítésével összefüggő kérdések szerepelnek majd a csúcstalálkozó napirendjén. Mihail Gorbacsov meg­erősítette, a találkozónak nincs ele­ve meghatározott napirendje, s a fe­lek nyíltan és őszintén felvethetnek bármilyen kérdést. Ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Francois Mitterrand (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök meghívására ma kétnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke. Francois Mitterrand 1916. október 26-án a nyugat-franciaországi Jar- nacban nyolcgyermekes család ötö­dik gyermekeként született. A párizsi egyetem jog- és bölcsészettudomá­nyi karán, valamint a Politikai Tudo­mányok Szabadiskoláján tanult. Ta­nulmányainak befejeztével újságíró­ként kezdett dolgozni. A második világháború idején tisztként a náci hadsereg ellen har­colt. 1940-ben megsebesült, és fog­óén megalapította a Szocialista Pár­tot, és egészen 1981-ig a párt elsó titkára volt. Ebben az időben a Szo­cialista Internacionálé alelnökeként is tevékenykedett. 1974-ben ismét indult az elnökválasztáson, de győz­nie csak két évvel később, 1981-ben sikerült. 1988-ban a májusi választásokon újra győzött, és így az ötödik köztár­saság első olyan elnöke lett, aki kétszer közvetlen választásokat nyert. Pozícióját 1988 júniusában megerősítette a Szocialista Pártnak a parlamenti választásokon aratott győzelme és a szocialista kormány megalakulása. Francois Mitterrand az első fran­cia államfő, aki Csehszlovákiába lá­togat 1918 óta, amikor megalakult az önálló Csehszlovák Köztársaság. Az ENSZ-közgyűlés 43. üléssza­kán elmondandó beszédéről annyit közölt, hogy kifejti a Szovjetunió elképzeléseit arra vonatkozóan, ho­gyan lehetne elmélyíteni a világszer­vezettel folytatott együttműködést. - Olyan világban élünk, amely gyö­keres változásokon megy keresztül, s minden nemzetnek megvannak a maga gondjai és érdekei. Ezeket a gondokat és érdekeket meg kell osztanunk egymással - hangoztatta Gorbacsov, s végezetül azt a meg­győződését fejezte ki, hogy New York-i tartózkodása hasznos és eredményes lesz. Mihail Gorbacsov hivatalos New York-i programja a szerda reggeli órákban kezdődött. Délelőtt 10 óra­kor (közép-európai idő szerint délu- (Folytatás a 2. oldalon) Nagykövetek fogadása (ČSTK) - Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában fogadta Radoslav Klein nagykövetet hivatalba lépése alkalmából. A diplomatát a bécsi székhelyű nemzetközi szervezetek mellett működő állandó csehszlovák képviselet vezetőjének nevezték ki Viliam Šalgovičnál, az SZNT el­nökénél tegnap bemutatkozó láto­gatást tett Igor Velazquez Rodri­guez, a Perui Köztársaság új rend­kívüli és meghatalmazott csehszlo­vákiai nagykövete. Őrzik az elődök értékes hagyományait Gustáv Husák és Alois Indra fogadta a külföldön élő csehek és szlovákok szervezetei tisztségviselőinek küldöttségét (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta azokat a külföldön élő cseheket és szlovákokat, akik a Cseh­szlovák Külügyi Intézet megalapítása 60. évfordulójának ünnepségein vesznek részt. ságba esett. Két évvel később sike­rült megszöknie a fogságból. Mor- land álnéven Dél-Franciaországban bekapcsolódott az ellenállási moz­galomba, s együttműködött De Gaulle tábornokkal, akivel később versengett a politikai hatalomért. 1945-tól kizárólag politikával fog­lalkozik. Különböző baloldali tömörü­lésekben fejtett ki politikai tevékeny­séget. A negyedik köztársaság ide­jén, 1946 és 1958 között tizenegy­szer volt miniszter. 1965-ben indult először az elnökválasztáson, és el­jutott a második fordulóba. 1971­A szívélyes légkörű találkozón Gustáv Husák elvtárs nagyra érté­kelte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a külföldön élő csehek és szlovákok szervezetei a nemzeti ha­gyományok megőrzésére, valamint a cseh és a szlovák kulturális örök­ség s a Csehszlovákiához fűződő kapcsolatok fenntartására tesznek. Elismeréssel szólt a külföldön élő csehek és szlovákok köztársasá­gunk 70 évvel ezelőtti létrehozásá­hoz való hozzájárulásáról és az anti­fasiszta ellenállásban való részvéte­lükről. Tájékoztatta a külföldi vendé­geket a szocialista Csehszlovákia jelenlegi helyzetéről és a mostani reformokról. Rámutatott arra, ho­gyan mozdítja elő a csehszlovák külpolitika a nemzetközi légkör egészségesebbé tételére tett erőfe­szítéseket. Az említett szervezetek nevében Miroslav PFibyl a Bulgáriai Cseh­szlovák Klub elnöke szólalt fel. Kö­szönetét mondott a fogadásért és az elismerő szavakért. Elmondta, hogy büszkén magukénak vallják az óha­zát, és mindent megtesznek a Cseh­szlovákiához fűződő kapcsolatok fenntartásáért. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents