Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-07 / 288. szám, szerda

Titkos dokumentum a közép-amerikai rendezésről Harcias ajánlások az USA új kormánya számára CEPAL-jelentés a Joan hurrikán okozta károkról (ČSTK) - A Washington Times című lap birtokába jutott egy titkos dokumentum, mely George Bush jövendőbeli elnök tanácsadói szá­mára készült. A jelentés Nicaraguá­val foglalkozik, s arra a végkövet­keztetésre jut, hogy a közép-ameri­kai problémát egyedül a sandinista rendszer elleni katonai beavatko­zással lehet megoldani. ,,Nicaragua rákos daganat, amelyet gyógyítani kell, de adott esetben szükséges lehet a sebészi beavatkozás is“- idézi a Washington Times az emlí­tett dokumentumot. A titkos jelentés a továbbiakban azt ajánlja, hogy Washington Hon- durassal és Salvadorral kötött köl­csönös biztonsági megállapodások formájában gyakoroljon nyomást Managuára, fokozza gazdasági szankcióit, és nyújtson nagyobb ka­tonai támogatást a kormányellenes erőknek. VENEZUELA A megválasztott elnök politikai elképzelései (ČSTK) - Carlos Andrés Perez, aki a vasárnap Venezuelában rendezett el­nökválasztásokat megnyerte, hétfői sajtó- értekezletén vázolta fel politikai elképze­léséit. Mint mondotta, egyik legfőbb fel­adatának tekinti a latin-amerikai integrá­ciós folyamat erősítését, továbbá az adós országok egységfrontjának megteremté­sét, s nem utolsó sorban a kőolajpiacon uralkodó helyzet konszolidálását. A latin-amerikai integrációs folyamat­ba Kubának is be kell kapcsolódnia- hangsúlyozta Perez, majd kitért rá, hogy a régió államainak egysége révén oldha­tók meg a különböző feszültséggócok, az egész szubkontinens gazdasági és politi­kai problémái. A jövendőbeli venezuelai elnök szükségesnek tartotta megjegyez­ni, hogy nem konfrontációra törekszik a hitelező országokkal, hanem párbeszé­det kíván velük folytatni az adósságok törlesztésének feltételeiről. Perez elmondta, hamarosan Kuvaitba utazik, s szeretné megnyerni az arab ország támogatását egy OPEC-csúcsér- tekezlet összehívásához. A nicaraguai nemzetvédelmi mi­nisztérium jelentése szerint hondu- rasi egységek az elmúlt hét végén Nueva Segovia tartományban táma­dást intéztek egy határőregység ellen. A Latin-amerikai Gazdasági Bi­zottság (CEPAL) Managuában nyil­vánosságra hozott jelentésében a Joan hurrikán által okozott károkat és a szükséges intékedéseket fog­lalja össze. Nicaraguának 507 millió dolláros pótlólagos nemzetközi se­gélyre van szüksége a következő 3-4 évben, mivel csak így tudja helyreállítani a hurrikán okozta ká­rokat. A Joan hurrikán közvetve vagy közvetlenül 2 millió 800 ezer embert sújtott, a károk összege a CEPAL szerint 840 millió dollárra tehető. Az előrejelzések szerint Nicara­gua fizetési mérlege a következő években tovább romlik, mivel a be­ruházások túlnyomó részét a károk helyreállítására kell fordítani. Egy­ben növekszik a behozatal és csök­ken a kivitel, ami az inflációs tenden­ciákat fogja erősíteni. Éppen ezért van szükség a Nicaraguával vállalt nemzetközi szolidaritásra - szögezi le végezetül a CEPAL-jelentés. Díszszemle Havannában (ČSTK) - Havannában katonai díszszemlével emlékeztek meg a Granma hajó partraszállásának 32. évfordulójáról és a forradalmi fegyveres erők napjáról. Az ünnep­ségen mintegy 100 ezer ember vett részt. Fidel Castro legfelsőbb kubai ve­zető háromórás beszédében hang­súlyozta: erősíteni kell Kuba vé­delmi képességét, szembe kell szállni az imperializmus ideológiai háborújával és egységben a kom­munista párttal a szocializmus töké­letesítésére kell törekedni az or­szágban. Castro nagyra értékelte a Szovjetunió békepolitikáját és hangsúlyozta, Kubának érdeke, hogy a Délnyugat-Afrikában kiala­kult helyzetet politikai úton ren­dezzék. KOLUMBIA Egyoldalú tüzszünet (ČSTK) - A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű parti­zánszervezet hétfőn közölte, egyol­dalúan betartja a néhány nappal ezelőtt az egyik konzervatív politikus rendezési javaslatával összefüggés­ben elrendelt tűzszünetet. A javasla­tot Alvaro Leyva Duran terjesztette elő, s azt feltételezi, hogy Virgilio Barco államfő egy öttagú bizottsá­got nevez ki, amely a kormány és a partizánok közötti közvetlen tár­gyalások lehetőségeit vizsgálná. ARGENTINA Még tart a katonai lázadás (ČSTK) - Az argentínai katonai lázadás vezetőjét Muhamad Ali Seineldino ezredest hétfőn este a Buenos Aires melletti Villa Martelli bázison őrizetbe vették (híveivel együtt néhány napra ezen a tá­maszponton húzódott meg). A hadügyminisztérium közölte, hogy az ezredest a laktanya börtönében tartják fogva, s később máshová szállítják. Egy tiszt szavai szerint Seineldino kijelentette, kész alávetni magát az illetékes katonai törvény­szék döntéseinek. Hírügynökségi jelentések szerint Mercedes városában Hugo Reinal- do Avete őrnagy vezetésével tovább tart a helyi ezred lázadása. Maga az őrnagy a televíziónak nyi­Arafat Svédországba érkezett Előkészületek Genfben az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésére ÚJ SZÚ 1988. XII. 7. (ČSTK) - Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke tegnap Svédországba érke­zett, ahol Ingvar Carlsson kor­mányfővel, Sten Andersson kül­ügyminiszterrel és más svéd veze­tőkkel folytat megbeszéléseket a Közel-Keleten kialakult legújabb helyzetről. René Felber svájci külügyminisz­ter tegnap kormánya nevében kö­zölte, hogy Jasszer Arafat a jövő héten részt vehet az ENSZ rendkí­vüli ülésén, amelyet a genfi Nemze­tek Palotájában tartanak meg. Miu­tán az Egyesült Államok nem adott vízumot a PFSZ elnökének, az ENSZ-közgyűlés úgy döntött, hogy a palesztin kérdésről december 13-a és 15-e között Genfben fognak tár­gyalni. A svájci fővárosban folytatódnak a biztonsági előkészületek. A több mint 300 küldött biztonságáról a rend­IZRAEL Koalíciós huzavonák (ČSTK) - Simon Peresz, az Izra­eli Munkapárt elnöke tegnap közöl­te, igyekszik meggyőzni a pártveze­tőket arról, hogy alkossanak koalíci­ós kormányt a Likud-tömbbel. A Munkapárt vezetői ezt a lehetősé­get a múlt héten elutasították. Haim Herzog államfő hétfőn kénytelen volt további 21 nappal meghosszabbítani a kormányalakí­tásra meghatározott határidőt. Ugyanakkor kéréssel fordult a Mun­kapárthoz, hogy tanulmányozza át a Likuddal való koalíciós kormány létrehozásának lehetőségeit, mivel az eddigi próbálkozások sikertele­nek voltak. Ez a helyzet a választási eredményeknek köszönhető, ame­lyek lehetetlenné tették, hogy a két fő politikai párt közül az egyik önálló kormányt alakítson. őri egységeken kívül a svájci had­sereg tagjai és a határőrök gondos­kodnak majd. Az ENSZ-közgyűlés hétfő esti ülésén felszólalt Evžen Vacek kül­ügyminiszter-helyettes. Hangsú­lyozta: a Közel-Keleten kialakult helyzetet csakis tárgyalásos úton le­het rendezni a kölcsönösen elfogad­ható kompromisszumok alapján, az összes érdekelt fél törvényes jogai­nak tiszteletben tartása mellett. Vacek elmondta, hogy hazánk teljes mértékben támogatja a Közel- Keletről szóló nemzetközi konferen­cia megrendezése érdekében tett erőfeszítéseket. Az ENSZ-közgyűlés hétfőn hatá­rozatokban ítélte el Pretoria fajüldö­ző politikáját és felszólította a Biz­tonsági Tanácsot, hagyja jóvá a Dél- Afrika ellen irányuló kötelező szank­ciókat. A dokumentum támogatásá­ról biztosította a dél-afrikai nép fel­szabadítási harcát és felszólította Pretoriát, hogy azonnal oldja fel a rendkívüli állapotot, engedje sza­badon a politikai foglyokat és vonja vissza katonáit a négerek lakta váro­sokból. AFGANISZTÁN Felhívás a rendezésre (ČSTK) - Az afgán hírközlő eszközök kedden nyilvánosságra hozták a nemzeti megbékélési bizottság határozatát, amely felszólítja az összes érdekelt felet, hogy szorgalmazzák az Afganisztán körüli helyzet mielőbbi rendezését. A dokumen­tum kéréssel fordul a fegyveres ellenzék híveihez, hagyják abba a harcot és járul­janak hozzá Afganisztán demilitarizálá- sához. A határozat egyben hazatérésre szó­lítja fel az afgán menekülteket. Felhívja továbbá a nemzetközi közösség figyel­mét, hogy Pakisztán és az Egyesült Álla­mok egyre gyakrabban avatkozik be Af­ganisztán belügyeibe. latkozva közölte, hogy a Seineldino ezredes által megbízott parancsnok utasításait kész végrehajtani. A mi­nisztérium az 1. páncélos dandár parancsnokát bízta meg a mercede- si zendülés leverésével. A fentiekre való tekintettel egyelő­re nem világos, miért közölte Raul Alfonsín államfő a hétfő kora regge­li órákban, hogy a katonai lázadást végleg leverték. Eduardo Menem szenátor felszólította a hadügymi­nisztert, magyarázza meg a parla­mentnek, miként vetett véget az Al- fonsín-kormány a lázadásnak. Szá­mos megfigyelő felhívja rá a figyel­met, hogy a kormány a lázadás elnyomásának bejelentése után nem fegyverezte le és nem vette őrizetbe a bűnösöket. Patricio Echegeray, az Argentin KP főtitká­rának helyettese azt a véleményét hangoztatta, hogy a kormány eljárá­sa nem volt tisztességes. Meggyő­ződésem - jelentette ki hogy a kormány titkos egyezkedést foly­tat, s később megkísérli elérni, hogy amnesztiában részesüljenek a ko­rábbi katonai kormányzatok idején elkövetett bűncselekményekért fele­lősségre vont tisztek. Alfonsín elnök cáfolta, hogy elfo­gadták volna a lázadók akár egyet­len követelését is, de elismerte: „még tart a nyugtalanság“. Távolságok Alfred Miodowicz, a hivatalos len­gyel szakszervezeti mozgalom, az OPZZ elnöke és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás" vezetője a múlt héten végre úgy döntött, szemtől szembe rendezik „közös dolgaikat“. Igaz, a legutolsó pillana­tig kétséges volt, sikerül-e megvaló­sítani Miodowicz javaslatát: a nyilvá­nos televíziós vitát. Walesa ugyanis ez alkalommal ismét régi formáját nyújtotta. Bár annak idején maga­biztosan fogadta el az OPZZ elnöké­nek kihívását, időközben mégis el­lentmondásba keveredett önmagá­val. Nagy dilemmája: ha hajlandó tár­gyalni, gyakorlatilag elismeri a sze­rinte „senkit sem képviselő“, a való­ságban 7 millió tagot számláló OPZZ-t, ami önérzetét sérti. Ha vi­szont nyilvánosan lép vissza, tekin­télyén esik csorba. E gordiuszi cso­mó kibogozását célozták a megszo­kott Walesa-praktikák. A kamera ál­lásától kezdve az operatőr és rende­ző személyéig majd mindent kifogá­solt. A Brigitta templomban a vitát megelőző vasárnapi misét követően pedig úgy tűnt, Walesa kirohanásá­val elérte célját. Hiszen az egyértel­műen konfrontációs hangvételű be­széde után fordult a kocka: már az volt a kérdés, hogy Miodowicz haj­landó-e leülni a „Szolidaritás“-veze- tővel. Walesa végül mégiscsak felöltöt­te legújabb „öltönyét", s nem cáfolta PÁRTÉRTEKEZLET ROMÁNIÁBAN Nincsenek változások Szokatlanul hosszú, mintegy hét­hónapos előkészítés után került sor a múlt hét elején Bukarestben a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bi­zottságának és az ország más tár­sadalmi szervezetei vezetőségeinek az együttes ülésére. A gyakorlatilag egy új országos pártértekezlet jelen­tőségével felérő tanácskozás célja nem volt kisebb, mint az, hogy ele­mezze, felmérje a romániai szocia­lista társadalom fejlődésének jelen­legi szakaszát és kijelölje az elkö­vetkező időszak legfontosabb politi­kai és gazdasági feladatait. Tekin­tettel erre, nem véletlen, hogy az eredetileg ez év júniusára meghirde­tett, majd a román-magyar viszony megromlása miatt elhalasztott ta­nácskozást jelentős érdeklődés előzte meg Romániában és külföl­dön egyaránt. A több mint 4300 résztvevő - akik közül 342 kapcsolódott be a vitába - tanácskozásának alaphangját Ni- colae Ceausescu pártfőtitkár, állam­fő majdnem ötórás megnyitó beszé­de adta meg. A főként a sikerekre összpontosító beszéd szerint - me­lyet a felszólalók egyhangúan támo­gattak - a mai Románia erős ipari -mezőgazdasági állam. A széles körű, fejlett forradalmi munkade­mokrácia rendszerének elismert ve­zető ereje a kommunista párt. Ami az utóbbi időben a Szovjetunióban és az európai szocialista országok többségében felmerült problémákat és gondokat illeti, a bukaresti párt­ós állami vezetés véleménye szerint ezek Romániában nem aktuálisak. Nicolae Ceausescu ezt az értekezlet előestéjén a libanoni La Revue du Libán című hetilapban megjelent in­terjújában a következőképpen indo­kolta: „Nézetünk szerint az önigaz­gatást, az önköltségeket, a korszerű gazdasági mechanizmus és a külön­böző demokratikus irányító szervek létrehozásának néhány kérdését és még néhány más problémát is mi már húsz évvel ezelőtt megoldottunk, s idővel ezeket a megoldásokat tö­kéletesítettük." Az 1965-ös, IX. pártkongresszus jelentőségét, me­lyen Nicolae Ceausescut a párt élé­re választották és amely az itteni hivatalos vélemény szerint az imént említett változások folyamatát meg­indította, a mostani értekezlet fel­szólalói is rendre megemlítették és kiemelték. Valószínűleg ez is az egyik oka annak - mint ahogy azt Bukarestben a külföldi megfigyelők is kihangsúlyozták -, hogy ezen a magas szintű fórumon egyáltalán nem esett szó az átépítés szüksé­gességéről, a nyilvánosság szélesí­téséről vagy a szocialista pluralizmus bevezetéséről, és más szocialista országoknak a reformok bevezetése során szerzett pozitív, illetve negatív tapasztalataival sem foglalkoztak. Hasonlóan Nicolae Ceausescu bevezető beszédéhez, a délelőtti plenáris üléseket is elsősorban a si­kerek felsorakoztatása jellemezte, míg a szakcsoportok délutáni ülése­in, bár csak elvétve vagy áttétele­sen, de már említésre került a mai Románia néhány súlyos gondja is. így például többen bírálták az ener­getikai ágazat hiányosságait, me­lyek következtében erősen korláto­zott a villanyáram és a földgázfo­gyasztás. Mások az élelmiszer-ter­melési terv pontos betartásának a szükségességére mutattak rá. Mindez érthető, hiszen Romániában már 1981 ősze óta gyakorlatilag jegyrendszer van érvényben, s az élelmiszer-ellátás azóta sem javult, sót romlott. Városokban, falvakban az élelmiszerboltok előtt mindenna­posak a hosszú sorok. Tekintettel arra, hogy Bukarest ún. falurendezési terve miatt az utóbbi félévben erősen megromlott a román-magyar viszony, a nem­zetközi sajtó is felfigyelt Nicolae Ce- ausescunak arra az állítására, hogy Romániában már megoldották a nemzetiségi kérdést, és az RKP anélkül, hogy bárki eredetét meg­kérdőjelezné, továbbra is igyekszik kialakítani „Románia egységes dol­gozó népét“. A jelenlegi helyzet értékelésénél nem kevésbé optimisták a jövőbeni tervek sem. Ezek szerint 1990 után Romániában megkezdődik a sok­oldalúan fejlett szocialista társada­lom építése és 2000 körül Románia a világ legfejlettebb országai közé kerül. Figyelmet érdemel továbbá Nico­lae Ceausescunak az az állítása is, hogy a szocializmus építése során az utóbbi időben felmerült problé­mákat és gondokat úgy kell megol­dani, hogy a megoldások ne veszé­lyeztessék a szocializmust. A román vezető rámutatott arra, hogy erősíte­ni kell a párt vezető szerepét, s a pártnak teljes felelősséget kell viselnie programjainak megvalósítá­sáért. Azt a tézist, miszerint a párt­nak néhány területen át kellene ad­nia vagy meg kellene osztania fele­lősségét más szervekkel vagy politi­kai erőkkel, Nicolae Ceausescu tel­jesen hibásnak minősítette, s rámu­tatott, hogy ez veszélyeztetné magát a szocializmust. összegezve az előbbieket, el­mondható, hogy Romániában a párt- és az állami vezetés a jelen­legi politikai és gazdasági mecha­nizmust teljes egészében jónak tart­ja és nem látja szükségességét a változásoknak. Tekintettel arra, hogy Nicolae Ceausescu megnyitó beszédét a tanácskozás döntése szerint a jövőre összehívandó párt- kongresszus előkészítő munkálatai alapdokumentumának kell tekinteni, elmondható az is, hogy Románia belpolitikai vonalán - mely telve van sajátos megoldásokkal és elképze­lésekkel - változás a közeljövőben nem várható. KOKES JÁNOS, Bukarest Rakowski kormányfő állítását, hogy már nem ugyanaz az ember, aki 1980-ban volt, azóta már politikailag is érettebb lett. Való igaz, hogy elő­zőleg már kijelentette, nincs szándé­kában megváltoztatni a rendszert, s ez értékes felismerés. Többé-ke- vésbé rájött arra is, a tárgyalóasztal az egyedüli lehetséges megoldás a gondok orvoslására. A rendezés módját illetően viszont továbbra is makacsul ragaszkodik az önmaga szabta feltételekhez. Wladyslaw Ba­ka, a KB titkára szerint a lengyel gazdaság jelenlegi helyzetén múlik a „lenni vagy nem lenni", Walesa pedig a „Szolidaritás" legalizálását tartja alapkérdésnek. E merev állás­pontjával mindeddig kerékkötőjévé vált a kerekasztal-tárgyalások meg­valósításának. A jelenlegi bonyolult helyzetben azonban épp ezek szol­gálnák a nemzeti megbékélést; s végeredményben a különböző po­litikai és társadalmi csoportok, vala­mint az ellenzék képviselői között egyfajta történelmi kompromisszum körvonalai bontakozhatnának ki. A kerekasztal módszere mindeddig nem tudott teret hódítani Lengyel- országban. Most mégis, úgy tűnik, beindult a párbeszéd, hiszen lehetőség nyílt arra, hogy a tévé nyilvánossága előtt vitassák meg a lengyel szakszerve­zeti mozgalom kérdéseit, az új szak- szervezeti modell problémáját. Mio­dowicz továbbra is az „egy üzem - egy szakszervezet" mellett teszi le a garast, hangsúlyozva, hogy egy­ségre van szükség a szakszerveze­ten belül is. Egyben osztja Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára véleményét, hogy a mozgalom nem lehet a harc, avagy a politikai mani­puláció eszköze. Ezzel volt kapcso­latos Miodowicznak az a - Walesá- ék számára talán meghökkentő, mindamellett konstruktív, a megol­dást ígérő - javaslata, hogy a „Szo­lidaritás“ olvadjon be az OPZZ-be. A demokratikus szakszervezeti vá­lasztások pedig megmutathatnák a reális erőviszonyokat. Walesa ugyan közölte: a „Szolidaritás“ kész akár nagy kompromisszumokat köt­ni, viszont hangsúlyozta, szerinte a szabadság nem képzelhető el a „Szolidaritás" nélkül. A mostani helyzet okát is abban jelölte meg, hogy politikai, szakszervezeti mono­pólium alakult ki. Tény, hogy a politikai kérdésekben nem közeledtek az álláspontok, s csak a jövő eseményei adnak választ arra is, hogy a 40 perces televíziós szópárbaj hozzájárult-e a politikai bizalmatlanság eloszlatá­sához. Egy már azonban biztos: mindkét vezető a párbeszéd folyta­tása mellett foglalt állást, s ezáltal ismét elérhető közelségbe kerültek a kerekasztal-megbeszélések, ame­lyek kirajzolnák az új politikai moz­gásteret. A tévévita tehát minden­képp a közmegegyezés szándéká­nak első jegyeit hordozta magá- ban. FÓNOD MARIANNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents