Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-01 / 283. szám, csütörtök

Többet ésszel... Mit tettek a fiatalok a gyorsítás programjáért? • Miként szervezi a SZISZ az ifjú kutatók és feltalálók versenyét? Tudomány - kutatás - hasznosí­tás. Ennek a folyamatnak a felgyor­sítását kívánta ösztönözni másfél évvel ezelőtt a SZISZ Központi Bi­zottsága, amikor a fiatal kommunis­ták javaslatára meghirdette az ifjú kutatók és feltalálók versenyét. Or­szágszerte érdeklődéssel fogadták ezt a versenyt, 58 ifjúsági dolgozó­kollektíva jelentette be részvételét. Egy év múlva kiderült, néhányan túlbecsülték képességüket, mert az értékelésig csak 52 kollektíva jutott el, 31 csehországi, 21 szlovákiai. Ami viszont meglepő: az 52 javaslat zöme nem újítás, hanem találmány volt. Szám szerint 32! Meglepő a megoldások népgaz­dasági jelentősége, értéke is, ame­lyeket már nem mennyiségi, hanem minőségi szemlélet alapján értékel­tek. Tény ugyanis, hogy a megoldá­sok alkalmazása esetében 468 munkaerővel kevesebbre van szük­ség, mint korábban volt, évente pe­dig megtakarítható 4 558 GJ ener­gia, 11,5 millió korona értékű hazai és 38,4 millió korona értékű, nem szocialista országokból importált nyersanyag. Az sem mellékes szempont, hogy a megoldások ki­dolgozásában 52 kollektíva 440 tag­ja vett részt, tehát 28 fővel keve­sebb, mint ahány munkaerővel ke­vesebbre lesz szükség ha a javasolt találmányokat, újításokat a gyakor­latban hasznosítják. Nem maradt el az ígért jutalom sem. A verseny első 12 helyezettje között, a kitüntetéseken és díszokle­veleken kívül 57 ezer koronát osztott szét a SZISZ Központi Bizottsága. Az első helyezett, a Nehézgépiparí Művek (ZtS) Dubnica nad Váhom-i kutatóintézetének ifjúsági kollektívá­ja 12 ezer korona jutalmat kapott. A tizenkettedik, a bratislavai Vízgaz­dálkodási Kutatóintézet ifjúsági kol­lektívája pedig ezer koronát. A környezetvédelmi szempontok figyelembe vételéért 3 ezer korona jutalmat kapott a bratislavai Élelmi- szeripari Kutatóintézet ifjúsági kö­zössége. A SZISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottsága hat ifjúsági kollektí­vának adott további 5-5 ezer koro­nás jutalmat. Az utóbbiak közül külön említésre méltó az a javaslat, amelyet a strážskej Chemko vállalat 3 tagú ifjúsági kollektívája dolgozott ki Be- reznai Viktor mérnök vezetésével, mert találmányuk külföldön is újdon­ságnak számít. A szennyvíz tisztítá­Sikerül visszaszerezni a vásárlók bizalmát? Ünnepi kenyérellátás - tanulságokkal Ez év október 27-én, a többnapos munkaszünetet megelőzően egyes körzetekben és Bratislavában is za­var keletkezett a kenyér és péksüte­mények forgalmazásában. A kér­déssel az SZLKP KB Elnöksége és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya is foglalkozott. A nyilvá­nosság megelégedéssel vette tudo­másul, hogy a felelős vállalatok és üzemek vezetőit felelősségre von­ták, megrovásban részesítették. A felelósségrevonás megtörtént, de ez már mit sem változtat azon a tényen, hogy a háromnapos mun­kaszünet alatt hiányzott sok család asztaláról a kenyér. A lakosság ré­széről jogos volt a felháborodás és a felsőbb szervek részéről a felelős- ségrevonás. Mivel az ünnepi kenyérellátásban már a múltban is előfordultak hiá­nyosságok, a gazdasági vezetők­nek, a vállalatoknak, üzemeknek és a forgalmazóknak közösen kell megtárgyalniuk ezt a kérdést és in­tézkedniük kell, hogy a jövőben a hi­ányosságok ne ismétlődhessenek meg. Az objektivitás kedvéért le kell szögeznünk, hogy a kenyérellátás­ban észlelt hiányosságokért nem csupán a sütőipart terheli a felelős­ség. Az ellátás mennyiségét és mi­nőségét ugyanis legalább három ol­dalról kell vizsgálni, a termelőválla­lat, a kereskedelem és a fogyasztó viszonylatrendszerében. Ha a lánc­szem valamelyik szakaszán fogya­tékosság merül fel, ez azonnal meg­mutatkozik a fogyasztásban. Tehát nem elég megtermelni, hanem for­galmazni és eladni is kell a kenyeret. A sütőipari termékekből, de főleg a kenyérből nem lehet készleteket felhalmozni, mert egyik fontos minő­ségi mutatójuk a termékek frisses­sége. A fogyasztók a friss terméke­ket igénylik. A kenyeret az üzletekbe megrendelés alapján szállítják a ter­melők. Az ünnepek előtt még a meg­rendelésen felül is szállítanak. így volt ez október 27-én is. Mint utólag kiderült, az üzemek a pótmegrende­léseket is kielégítették, azzal azon­ban nem számoltak, hogy a fo­gyasztók 27-én vásárolják meg a háromnapi kenyérszükségletüket, pedig az élelmiszerüzletek vasárnap délelőtt nyitva tartottak, és ehhez alkaimazkodva a sütőipar is legyár­totta az erre napra tervezett ke­nyeret. A fogyasztók tehát nem bíztak abban, hogy vasárnap friss kenyeret vásárolhatnak. Kétszeres kár kelet­kezett, a fogyasztók által vásárolt kenyér megöregedett, értékét vesz­tette, az üzletekben a kenyér eladat­lan maradt. Az üzemekben is jelen­tős kenyérmennyiség maradt raktá­ron. így hát akarva vagy akaratlanul, sok esetben maguk a fogyasztók idézték elő a kenyérhiányt. Ez egy­ben jelzi, hogy a fogyasztók bizalma megrendült, nem bíznak abban, hogy a kívánt árut meg tudják vásá­rolni a kívánt időben és mennyi­ségben. Fontos tényező az áruellátásban a kereskedelem. Az üzletvezetők az ünnepek előtt felmérik a várható ke­resletet és ennek alapján adják le a megrendeléseket. Ám az üzletve­zetők óvatosak, nehogy a nyakukon maradjon az eladatlan kenyér, mert a megszáradt kenyeret a sütőipar higiéniai okok miatt már nem veszi vissza. így tehát az ünnepek előtt inkább alulbecsülik a fogyasztói igé­nyeket, az esetleges hiányt utólagos megrendelésekkel akarják pótolni. A pótmegrendeléseknél azonban sokszor gondot okoz a szállítás. Ilyenkor kezdődik a pánik, a fo­gyasztók keresik a kenyeret, az elá­rusítók azzal érvelnek, hogy meg­rendelték. Az üzletek előtt a türel­metlen fogyasztók „várják a pé­keket". Az egyre szaporodó kis péksé­geknek is nagyobb részt kell vállalni­uk az ünnepek előtti kenyérellátás­ban. Jelenleg kiszámíthatatlan, mi­lyen mértékben járulnak hozzá a fo­gyasztók igényeinek kielégítéséhez. Az ünnepi kenyérellátásért tehát egyformán kell a felelősséget visel­nie az állami és a kisipari pékségek­nek. Ha egyszer vállalták a lakosság kenyérrel való ellátását, akkor vállal­niuk kell azt teljes egészében, így tehát az ünnepek alkalmával is. Ha tényleg meg akarjuk oldani a lakosság zökkenőmentes kenyér- ellátását, akkor elsőként meg kell szüntetni az üzem-kereskedelem -fogyasztó közötti diszproporciót, meg kell nyernünk a fogyasztók bi­zalmát. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a fogyasztó mindig megtalálja a megszokott fajtájú, minőségű és mennyiségű kenyeret. Meg kell ol­dani a kereskedelem, az üzletveze­tők anyagi érdekeltségét, az esetle­ges károk közös vállalását. így az üzletvezetők nem fognak idegen­kedni a nagyobb megrendelésektől. Meg kell teremteni a gyártók és az elárusítóhelyek közötti közvetlen kapcsolatokat, fokozatosan alkal­mazni a számítástechnikát a meg­rendelésben és a forgalmazásban is. Több kenyérüzletet és közvetlen árusítóhelyet kell létesíteniük a pék­üzemeknek. így talán elérhető, hogy a kenyérnek szilárd piaca le­gyen, nagyobb ingadozások és hiá­nyosságok nélkül. Közelednek a téli ünnepek és a sütőipar ezzel kapcsolatban igen fontos feladatok előtt áll. Az egy­másra mutogatás helyett a kereske­delemnek és a pékségeknek közö­sen kell keresniük a zökkenőmentes ellátás módját. SLADOVNlK JÓZSEF sának és hasznosításának kérdés­körét tanulmányozva kidolgozták a lúgok porításának vegyi eljárását. Az alkalmazás évi haszna 34,8 millió korona, ehhez hozzászámítható évi 7,5 millió korona külföldről származó bevétel is. Az értékelés után az 1989-es év­re ismét meghirdették az ifjú kutatók és feltalálók versenyét, melynek szempontjai és feltételei most vala­melyest változtak. A megoldások ér­tékelésekor a felsorolás sorrendjé­ben a következő teljesítményeket fogják figyelembe venni: a munka­erő, a nyersanyag és az energia megtakarítása, a gyártmány minő­sége, hogy új és tökéletesített gyár­tási eljárásról vagy hagyományosról van szó, és hogy milyen mértékben szolgálja az élet- és környezetvéde­lem ügyét. Módosították a benevezés, a részvéte! feltételei közül a korra vo­natkozó előírást, megállapítva, hogy az a kollektíva tekinthető ifjúságinak, amelynek tagjai többségükben 35 éven aluli fiatalok. Nem kizárt tehát az a lehetőség, hogy az ifjú kutatók és feltalálók csoportjai egy-egy idő­sebb, tapasztalt szakember vezeté­sével lássanak hozzá a feladatok megoldásához. Ez a lehetőség arra is alkalmat ad, hogy az idősebb, kommunista szakemberek közvetle­nül foglalkozzanak a tagjelöltekkel és azokkal a fiatalokkal, akik felvéte­lüket kérik a pártba. A SZISZ KB fontosnak tartja a versenyben résztvevők anyagi ösztönzését is, ezért úgy határozott, hogy a benevezett pályaművek, ta­lálmányok, megoldások értékelése­kor a jutalmat akkor is megkapják a helyezettek, ha előzőleg a 84/72- es vagy 224/85-ös törvényrendelet szerint már részesültek valamiféle díjazásban vagy pénzjutalomban. Az élet- és környezetvédelemmel foglalkozó újításokat, találmányokat különdíjjal fogja jutalmazni. Szakmai szempontból úgy segíti az ifjú kutatók és feltalálók mozgal­mát, hogy versenytémák szerint nyilvántartást készít az eddig bene­vezett és most jelentkező kollektí­vákról, figyelemmel kíséri tevékeny­ségüket, s ha szükséges, különféle tudományos intézeteket is felkér, vállalják fölöttük a védnökséget. A verseny szervezői is kapnak jutalmat. Most a szocialista nevelé­sért aranyérmet hatan, az ezüstér­met hárman, a bronzot ketten kapták meg. Elismerő díszoklevelet öten kaptak. HAJDÚ ANDRÁS Értékes, hasznosítható nyersanyag Településeink többségében már megszervezték a háztartási hulladék elszállítását. Évente csupán Szlovákiában mintegy 2 millió tonna hulladék keletkezik, amelyet általában szemétnek hívunk, pedig sok benne az újrafeldolgozásra alkalmas nyersanyag. Népgazdasági érdek tehát, hogy ezeket a lehető leggazdaságo­sabban hasznosítsuk. Az SZSZK kormánya az idén meghatá­rozta azokat a feladatokat, amelyeket az illetékes szerveknek 2005-ig meg kell valósítaniuk a háztartási hulladék hasznosítása terén. Népgazdasági szempontból előnyös volna, ha a szilárd kom­munális hulladék hasznosítható részét a lakosok átadnák a nyersanyagfelvásárló üzemeknek. Csakhogy a lakótelepek, a települések fejlesztése során megfeledkeztek erről, nem építet­tek új felvásárló helyeket. A már említett 2 millió tonna szilárd háztartási szemétből évente valamivel több mint 100 000 tonnát vásárolunk fel s ez csak egy csepp a tengerben. Ugyanakkor devizáért számos olyan nyersanyagot hozunk be, amelyet kis ráfordítással a másodlagos nyersanyagból nyerhetnénk. Szlová­kiában közel 15 000 lakosra jut egy felvásárlóhely. A legkritiku­sabb a helyzet a Lévai (Levice) járásban, ahol ez az arány 10 ezerrel több, de kedvezőtlen a helyzet a Banská Bystrica-i és a Čadcai járásokban is. « Több másodlagos nyersanyagot produkálunk, mint amennyit fel tudunk vásárolni és dolgozni. Ezen a helyzeten pedig mielőbb változtatni kell. Ezt célozza a már említett kormányhatározat is, amely többek között azt a feladatot tűzte ki, hogy 1987-hez viszonyítva 2005-ig 40 százalékkal növekedjen a másodlagos nyersanyag felvásárlása és feldolgozása, amivel nagy mennyi­ségű energiát és devizát takaríthatunk meg. Szerencsére egyre több nemzeti bizottság ismeri fel, főleg a nagyobb településeken, hogy a hulladékfelvásárlók építésére is szükség van. Perbetén (Pribeta) egy év alatt szándékoznak korszerű felvásárlót létesí­teni, de másutt sem ülnek ölbe tett kézzel. Ez azonban csak a dolgok egyik oldala. Olyan felvásárlási árakat kell meghatá­rozni, hogy azok ösztönzően hassanak a lakosokra, a tömeg­szervezetekre, amelyek nem egy esetben így szereznek tevé­kenységükhöz pénzt. A szilárd kommunális hulladék csaknem 85 százaléka napja­inkban különböző lerakodóhelyekre kerül, amelyekből Szlová­kiában több mint kétezer van. Ezek több mint 800 hektár mezőgazdasági területet foglalnak el. Sajnos, a szemétlerakatok közül csak 79 működik szabályozottan, a többi átmeneti vagy alkalmi, sőt szép számmal vannak olyanok is - ezek a vad szeméttelepek amelyeket nem vettek nyilvántartásba. A hulla­dék szabálytalan tárolásával rontjuk a környezetünket és fennáll annak veszélye is, hogy egyes esetekben megfertőzzük a talajvi­zet. A kormány ezért adja feladatul, hogy az ezredfordulóig számolják fel a rendezetlen szeméttelepeket és más 1992-től kezdve csak kiépített, a célnak megfelelő szeméttelepeket sza­bad üzemeltetni. Ha a szükség megkívánja, több település közös telepet létesíthet. A határozat értelmében számolnak olyan sze­métlerakatok létrehozásával is, ahol a másodlagos nyersanyag válogatására is sor kerülne. A másodlagos nyersanyag sokoldalúan hasznosítható, a szak­emberek dolga, hogy értékes alapanyag, energia, komposzt legyen belőle. Mindehhez csak ötletességre, no meg pénzre van szükség. Nemcsak az illetékeseken, hanem rajtunk is múlik, milyen lesz környezetünk, udvarunk, házunk tája, hogyan segít­jük elő, hogy a népgazdaságilag hasznosítható másodlagos nyersanyag ne a szemetes kukákba, hanem a felvásárló­helyekre kerüljön. NÉMETH JÁNOS AZ AIDS-ELLENES KÜZDELEM VILÁGNAPJA ít; vp A'Oj, *#1 Az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO decem­ber elsejét az AIDS-ellenes küzdelem napjává nyilvání­totta. Köztudott, a kór egyre terjed, a megbetegedettek száma nyolc-tizenkét hónaponként megkétszereződik. Az 1988. november 1-jén rögzített adatok szerint 142 országban 124 ezer az AIDS-betegek száma, ám a ví­russal fertőzöttek 5-10 millióra tehe­tők. A fertőzöttek 40 százaléka eseté­ben hét éven belül kifejlődik a halálos kimenetelű kór, illetve további 20-25 százalékuknál a betegség kezdetle­ges jelei mutatkozhatnak majd. Tehát feltételezhető, hogy 1991-ig a világon 1 millió AIDS-beteg lesz. A WHO statisztikája szerint a bejelentett betegek 71 százaléka az amerikai kontinens 44 országában él (73 394), 12 százaléka Európa 30 országában (14 623), 16 százaléka Afrika 52 országában (19 141) és 1 száza­léka (1361) Ázsiában és Óceániában. Tény viszont, hogy Afrika esetében a megbetegedés diagnosztálása, illetve a jelentések hitelessége kétséges. A WHO jelen­téséből kitűnik, a fertőzés terjedési módja nem változott, továbbra is szexuális úton és vérrel történik.- A fertőzés hazánkat sem kerülte el - tájékoztatott nemrég Anton Frič, az SZSZK Egészség- és Szociálisü­gyi Minisztériumának munkatársa. - Viszont tény az, hogy a szomszédos szocialista országokkal közösen idejében felkészültünk a betegség diagnosztálására, illetve a valamennyiünk számára biztonságos betegellá­tásra. Bratislavában 1983-ban feltételezték először, hogy egy kongói diák AIDS-ben halt meg. 1984-ben egy újabb halálesetet sem lehetett még diagnosztálni, hiszen a szerológiai tesztek csak 1985-tól beszerezhetők. Ha­zánkban ezidáig 11 megbetegedés fordult elő (8 Cseh­országban és 3 az SZSZK-ban), a fertőzöttek száma 114 (a CSSZK-ban 98, az SZSZK-ban 16). Igaz viszont az is, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint minden betegre 50-100 fertőzöttet kell számolni.- A fertőzés elsősorban szexuális úton terjed (homo- és heteroszexuális kapcsolatok), vérrel (kábítószerélve­zőknél az egy tű használatával), de a fertőzött anya megfertőzi magzatát is. Kelet-Európában annak ellené­re. hogy kedvező a helyzet, hisz a megbetegedettek száma alacsony, nagyobb súlyt kell helyezni a megelő­zésre. Ehhez az kell, hogy mindenki tudatosítsa, nem elméleti rizikóról, hanem valós veszélyről van szó- hangsúlyozta dr. Frič. - Az egészségnevelés terén- folytatta - többet kell tenni. Az AIDS elleni harcot meg kell hirdetni minden középfokú iskolában, legyen az gimnázium, vagy szakmunkásképző intézet. A szexuális nevelés se legyen tabu. A fiatalokat fel kell világosítani, hiszen halálos kimenetelű betegségről van szó, amely mint mondottam, elsősorban szexuális úton terjed. A rizi­kócsoportok közismertek (homoszexuálisok, prostituál­tak, kábítőszerélvezők), de a gyakori partnercserénél és a különböző szexuális aberrációknál is megnőtt a fertő­zés veszélye. Hangsúlyozni kell, hogy csak stabil part­nerkapcsolatokkal érhető el a fertőzés veszélyének elke­rülése. A WHO ezért hirdette meg az AIDS elleni világprogramot, amelynek figyelembe vétele már nem­csak az egészségügy feladata, hiszen az AIDS társadal­mi és jogi probléma is. Hazánkban megvannak az anyagi, tárgyi feltételek, melyek segítik a diagnosztálást. 1984 óta működik az országos szakértői laboratórium, 1986-tól vizsgálják a véradók vérét (ez idáig kb. 30. ezerét), de tesztelik a hazánkba hosszabb időre érkező külföldi állampolgá­rokat stb. Az egészségügyi dolgozók munkája a nehézségek ellenére is (kevés az egyszer használatos fecskendő, nincs még hazai gyártmányú diagnosztáló készülék, s így egy-egy kivizsgálás kb. 1,5 dollár), sikeresnek mondható. A felvilágosítást segítik az egészségnevelési intézet ismeretterjesztő kiadványai, filmek és szóróla­pok, melyeknek el kell jutniuk minden család otthonába. Az AIDS ellenes világnap a közös erőfeszítés szüksé­gességére hívja fel a Föld valamennyi lakosát. Vala­mennyiünknek tudatosítanunk kell, hogy csakis felelős­ségteljes magatartásunk óv meg bennünket és az egész emberiséget is az AIDS-től. PÉTERFI SZONYA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents