Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-30 / 307. szám, péntek

VISSZ KIN 1 988. ÉVRE A legfelsőbb párt- és állami szervek vezetői ünnepi ülésen emlékeztek meg a Csehszlovák Köztársaság megalakulásáról (ČSTK-felvételek) szenvezik, következetesen és céltu­datosan véghez visszük.” Egyértel­mű választ adott az ülés arra a kér­désre is. hogyan érvényesüljön a párt vezető szerepe az átalakítás feltételei között. A vezető szerepet a belső pártélet sokoldalú tökélete­sítése, a lenini elvek és normák következetes érvényesítése, a párt­fegyelem és a tisztségviselők fele­lősségének fokozása, a kollektív el­vek, a bírálat és az önbírálat érvé­nyesítése, a pártszervek és -szerve­zetek ellenőrző szerepének elmélyí­tése határozza meg. Az SZLKP Központi Bizottsága áprilisban vitatta meg, hogy miként kell biztosítani Szlovákiában a CSKP KB 9. ülésén elfogadott ha­tározatok teljesítését. A tanácsko­zás megállapította, hogy az átalakí­tás forradalmi folyamatának új sza­kaszába lépünk, amelynek sikere elsősorban attól függ, hogy a párt ■ / Társadalmunk átalakitásanak utján Elmondhatjuk, társadalmunk jövője s mindannyiunk életének alaku­lása szempontjából döntő fontosságú belpolitikai események tanúi voltunk ebben az évben. Pártunk legfelsőbb szerveiben történt sze­mélycserék, a CSSZK-ban végzett pártmunkát irányító bizottság létre­hozása, új szövetségi és nemzeti kormányok kinevezése, a minisztériu­mok összevonása, valamint az új irányítási szerkezeti felépítés megkez­dése serkentően hatott társadalmunk alkotó erőinek aktivizálására. Tekintsünk vissza és elevenítsünk fel néhányat az elmúlt esztendő legfontosabb eseményei közül. Az évfordulók éve Igy is lehetne jellemezni az elmúlt évet, mivel összesűrűsödtek a tanul­ságokkal szolgáló jelentős évfordu­lók. A CSKP KB 1968 januári ülése évfordulóján közölt cikkek az ese­mények felidézése során újra hang­súlyozták; a párt egységének és cselekvőképességének erősítése minden időszakban elodázhatatlan követelmény. Pártunknak a néptö­megekkel való kapcsolatában kell keresni az 1948-as februári győze­lem csíráit is. A széles néptömege­ket mozgósító kommunista párt for­radalmi eljárásának köszönhetően a munkásosztály végérvényesen kezébe vette a politikai hatalmat. Ezzel megnyitotta az utat egy igaz­ságosabb társadalmi rend, a szo­cializmus építéséhez. Az évforduló kapcsán megtartott nagygyűlésen Jakeš elvtárs a négy évtized ered­ményeinek méltatása mellett világo­san megfogalmazta a tennivalókat is: ,, Társadalmunk helyzetéből és problémáiból, de mindenekelőtt a to­vábbi fejlődés szükségleteiből és az SZKP lenini irányvonalának ösztön­ző erejéből kiindulva arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy a társa­dalmi élet valamennyi területén ha­laszthatatlanná vált az átalakítás." Kifejtette azt is, hogy az átalakítás lényegében a forradalom folytatása új feltételek között. Ezt a gondolatot Csehszlovákia megalakulásának 70. évfordulóján elhangzó ünnepi beszédekben több szempontból is megvilágították. Itt a múlt értékeléséből leszűrhető ta­nulságok összegezése mellett nagy teret kapott jelenünk problémáinak megvilágítása. Hangsúlyozták: nemzeteink és nemzetiségeink együttműködése döntő előfeltétele forradalmi feladataink megvalósítá­sának. Prágában, Csehszlovákia 70 éve címmel, a csehszlovák állam meg­alapításának 70. és a müncheni dik­tátum 50. évfordulója alkalmából megnyitott kiállítás elsősorban a leg- újabbkori történelmünk jelentős ese­ményeinek jobb megismerését hiva­tott szolgálni. A bratislavai várban Szlovákia régmúlt történetének kin­csestára címmel nyílt kiállítás a Csehszlovák Köztársaság mega­lakulásának 70. és a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmány­törvény aláírásának 20. évfordulója alkalmából. Közös érdekünk Február elején a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága eleget tett Gustáv Husák elvtárs, köztársasági elnök kérésének s fel­mentette őt a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnöké­nek tisztségéből és a testület Miloš Jakeš elvtársat, a CSKP KB főtitká­rát választotta elnökévé. Az ülésen megvitatták a Nemzeti Front idősze­rű feladatait. Kifejtették, közös érde­künk a Nemzeti Front szervezetei­nek aktivizálása, társadalmunk min­den rétegének megnyerése az át­alakítás feladatainak megvalósítá­sára. Az alkotó erők összefogását a legfelsőbb szintről serkentették. Jakeš elvtárs a művészeti szövetsé­gek vezető képviselőivel folytatott nyílt, szívélyes légkörű eszmecserét művelődéspolitikánk, kulturális éle­tünk időszerű kérdéseiről. Júniusban a párt és a kormány vezetői találkoztak a SZISZ-tagok képviselőivel, majd pártunk vezetői veterán párttagokkal folytattak esz­mecserét napjaink feladatairól. A Nemzeti Front aktivizálásának fontos részét képezte a szakszerve­zetek országos konferenciája, a Szocialista Akadémia, a Csehszlo­vák Testnevelési Szövetség, a Hon­védelmi Szövetség kongresszusa, valamint a Szlovákiában tartott kongresszusok és aktívaértekezle­tek. A Nemzeti Front szervezetei kifejezték: részt kívánnak venni a bonyolult problémák megoldásá­ban és felelősséget éreznek a dön­tések megvalósításáért. November­ben az SZSZK Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának Elnöksége megállapította, hogy ,,a Csemadok a Szlovák Nemzeti Front tagszerve­zeteként aktívan hozzájárul a társa­dalmunk további fejlesztése terén kitűzött feladatok megvalósításá­hoz". Nagyra értékelte, hogy tevé­kenységével előmozdítja nemzete­ink és nemzetiségeink erkölcsi és politikai egységének további meg­szilárdítását, tagjait szocialista ha- zafiságra, proletár nemzetköziségre és a szocialista nemzetiségi kultúra gyarapítására neveli. Visszafordíthatatlan folyamat A szlovákiai gazdaság egészé­ben véve pozitív fejlődését számos probléma és fogyatékosság kíséri, amelyek gátolják a gyorsabb előre­haladást, állapította meg az SZLKP Központi Bizottságának januári ülé­sén elhangzott beszámoló. A hatá­rozat arra kötelezte a pártszerveket és szervezeteket, valamint minden kommunistát, hogy nagyfokú fele­lősséget és határozottságot tanúsít­sanak a kívánatos változások meg­valósítása során. A CSKP Központi Bizottsága áp­rilisban tartott 9. ülésén tárgyszerű­en és újszerúen fejlesztette tovább az előző év decemberében, a 7. ülésen kidolgozott irányvonalat. Meghatározta a párt további felada­tait a gazdasági mechanizmus és a társadalmi élet más területeinek átalakítása, a szocialista demokrá­cia elmélyítése során. Megvitatta és jóváhagyta a központi szervekben és a gazdasági szféra irányításában eszközlendö változásokkal kapcso­latos eljárást, s több személyi válto­zásról döntött. E tanácskozás senki­ben sem hagyott kétséget afelől, hogy a gazdasági reform által meg­kezdett társadalmi változások folya­mata visszafordíthatatlan. ,,Amit ki­tűztünk, s mindazt amivel népünk többsége teljes mértékben rokon­hogyan érvényesíti élcsapatszere­pét, hogyan tudja megnyerni a dol­gozók széles tömegeit az igényes feladatok teljesítésének. A beszá­moló valamint a vita egyértelműen bizonyította azt a tényt, hogy a párt kezdeményezője, biztosítéka és mozgatóereje a jelenleg végbemenő mély társadalmi változásoknak. A közvélemény a legfelsőbb párt­szervek tanácskozását követő kerü­leti és városi pártkonferenciák kap­csán észlelhette erőteljesebben az alsóbb pártszervekben végbemenő szemléletváltás jeleit. Mert amíg a járási és városkerületi konferenci­ák alig egy harmada döntött a titkos szavazás mellett, a kerületi és városi konferenciákon már titkos szava­zással választották meg a tisztségvi­selőket. A fiatalítás érezhetővé vált. Az előző konferenciák óta a járási pártbizottsági vezető titkárok több mint egyharmada, a kerületi és váro­si pártbizottságok vezető titkárainak kétharmada cserélődött ki. A prágai pártkonferencián Jakeš elvtárs a pártmunkáról szólva megállapítot­ta: a pártban egyre jobban tudatosít­ják, hogy fordulatot kell elérni a párt- munka tartalmában, stílusában és módszereiben, ami meghatározó feltétele a forradalmi változásoknak a társadalom életének minden terü­letén. Ez annál is sürgetőbb, mivel az alkotókészség és az úttörő szel­lem még nem mindenütt dominál. Sok helyen mindeddig nem sikerült megfelelő hatékonysággal leküzdeni a kényelemszeretetet és a közöm­bösséget. Serkentés a továbblépéshez Társadalmunk átalakítása prog­ramjának sikeres teljesítése megkö­veteli, hogy az ideológiai munka se­gítsen utat törni az új, haladó gondo­latok és célok felé, hozzájáruljon a szocialista társadalom összefogá­sához erősítse az állampolgárok szocialista meggyőződését, a jövő­be vetett hitüket, erőt adjon a szo­cialista haza javára végzett munká­hoz. A CSKP KB 10. ülése meg­szabta: tovább kell fejleszteni az ideológiai munkát és az új szükség­letekkel összhangban korunk köve­telményeinek színvonalára kell emelni. Az ideológiai munkának szi­lárdan az élethez kell kötődnie, alko­tó marxista-leninista elméleti háttér­re kell támaszkodnia, ehhez meg kell teremteni a szükséges feltétele­ket. Reagálnia kell az emberek lét- fontosságú kérdéseire, fel kell készí­teni őket a társadalmi változásokra, s idejében fel kell ismernie és jeleznie a társalomban keletkező ellentéte­ket. Elő kell segítenie a politikai rendszer demokratizálásának elmé­lyítését és a Nemzeti Front alapján fejleszteni a szocialista pluralizmust. Az SZLKP KB ülése októberben tanácskozott az ideológiai munka feladatairól. Ignác Janák elvtárs a tanácskozás zárszavában sürget­te: meg kell szabadulnunk az admi­nisztratív módszerektől, s érzéke­nyen, szakavatottan és közérthető­en kell megvilágítani azokat a legbo­nyolultabb kérdéseket is, amelyek­kel az állampolgárok, a fiatalok talál­koznak. Az 1988. évi szociális-gazdasági fejlesztési terv teljesítéséről, az 1989. évi terv biztosításáról és a gazdasági mechanizmus átalakí­tásának menetéről számolt be a szövetségi kormány elnöke a CSKP KB 12. ülésén. Ezzel a lé­péssel legfelsőbb szinten megkez­dődött az állami és gazdasági tiszt­ségviselők beszámoltatása. A hatá­rozat feladatul adta a párt szerveinek és szervezeteinek, hogy a gazda­ságban tökéletesíteni kell a párt ve­zető szerepe érvényesítésének for­máit és módszereit, össze kell han­golni az állami, a gazdasági valamint a társadalmi szervek és szervezetek eljárását, következetesen megkí­vánva tőlük a rájuk bízott feladatok teljesítését, s ugyanakkor nem he­lyettesítve az állami és gazdasági szerveket. Miloš Jakeš elvtárs beve­zető beszédében elemezte a jelen­legi helyzetet, kifejtette, támogatni kell a kormánynak azt a kezdemé­nyezését, hogy meggyorsítsák a gazdasági mechanizmus átalakí­tásának folyamatát. Mivel az átalakí­tás bonyolult folyamat és számos elméleti kérdés vár még tisztázásra, előbbre hozzák - 1990 május 10-ére - a XVIII. pártkongresszus megkez­désének időpontiát. Az idei terv teljesítéséről, a jövő évi feladatokról és a gazdasági me­chanizmus átalakításának meneté­ről számolt be a szlovák kormány elnöke az SZLKP KB decemberi ülésén. A testület a beszámoló és a vita alapján úgy látta, hogy az SZSZK kormánya programnyilatko­zatának következetes megvalósítá­sával megteremthetők a feltételek gazdasági problémáink megoldásá­hoz. Rendkívül fontosnak tartották a nemzeti jövedelem tervezett nö­velésének elérését, s az 1989. évi állami tervvel összhangban történő felhasználását. A törvényhozó szervek döntései A Szlovák Nemzeti Tanács 9. ülé­sén elfogadták a minisztériumok és más központi államigazgatási szer­vek hatáskörének és szervezeti fel­építésének módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Jelentős jogi sza­bályozásról van szó, amely a gazda­sági fejlődést hivatott szolgálni. A képviselők megvitatták az SZSZK iparának fejlődéséről szóló jelentést s megállapították: főleg a fafeldolgo­zásban és a könnyűiparban, de a többi ágazatban is fokozni kell az intenzitást s növelni a hatékony­ságot. Az átalakított szövetségi kormány programnyilatkozatát a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 9. együttes ülé­sén vitatták meg. Júniusban a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamará­jának 10. együttes ülésén megvitat­ták az 1987. évi állami zárszáma­dást. Jóváhagyták az állami vállalat­ról szóló törvényt, a mezőgazdasági szövetkezeti törvényt, a lakás-, a fo­gyasztási és az ipari szövetkezetek­ről szóló törvényt. Módosították a külgazdasági kapcsolatokról szóló törvényt s jóváhagyták a Társada­lombiztosítási törvényt. A Szlovák Nemzeti Tanács 10. ülésén az SZSZK 1987. évi zár­számadásának megvitatása során S végül, remélem, nem veszik szerénytelenségnek, ha önmagunkról szólok. Lapunk fennállása óta először történt meg, hogy szerkesztősé­günkbe látogatott Jan Fojtík elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának titkára. Emlékezetes marad számunkra az Ignác Janák elvtárssal, az SZLKP KB első titkárával folytatott eszmecsere is. Úgy gondolom, hogy munkánk, problémáink és véleményünk alaposabb megismerésének igénye mellett a világpolitikai változások is hozzájárultak a fenti eszmecserék létrejöttéhez. E látogatásokból leszúrt tanulságot, vala­mint a negyvenedik évfordulónkon, a Győzelmes Február Érdemrend átadásánál elhangzott gondolatokat igyekszünk úgy kamatoztatni, hogy lapunk sajátos eszközeivel hatékonyabban járuljon hozzá társa­dalmi feladataink valóra váltásához és nemzetiségi életünk kiteljesedé­séhez. CSETŐ JÁNOS erőteljesen hangot kapott az a meg­állapítás, hogy a gazdaság intenzifi- kálása új hozzáállást, új gondolko­dást követel meg mindenkitől, de elsősorban a vezetőktől A képvise­lők elfogadták a kormány jelentését a nemzeti bizottságok tevékenysé­géről és feladatairól. Országos érdeklődést kiváltó esemény volt az új szövetségi, majd pedig a nemzeti kormányok kineve­zése. Az új nemzeti kormányok el­nökei a Szlovák valamint a Cseh Nemzeti Tanács novemberi ülésén számoltak be az 1986 júniusában elfogadott programnyilatkozatok tel­jesítéséről. Élénk vita után a képvi- sejők elfogadták a jelentést. A szö­vetségi kormány programnyilatkoza­tát Ladislav Adamec, az új minisz­terelnök terjesztette a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 11. együttes ülése elé. Reálisan elemezte a hely­zetet, hangsúlyozta, hogy az alig egy hónapja kinevezett kormány te­vékenysége alapvető tartalmának és fő céljának a mélyreható gazda­sági és politikai reformok programjá­nak megvalósítását tekinti. Az új kormány gyorsabb ütemben akarja megvalósítani a szerkezeti változá­sokat. Rendkívül fontosnak tartotta a kormány és az állami vállalatok vi­szonyának pontos körülhatárolását. A kormány nem fog beavatkozni a vállalatok belső gazdálkodásába. Rájuk bízza, hogy milyen igényes tervet tűznek ki maguk elé. Viszont az irányítás egész rendszerével ösztönözni fogja őket a vállalkozás­ra, arra, hogy a társadalmi érdekek­kel összhangban cselekedjenek. Az 1989. évi állami költségvetés­ben, amelyet a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 12. együttes ülésén vi­tattak meg, már világosan nyomon követhetők a kormánynyilatkozat megvalósítását szolgáló elgondolá­sok. Mivel január elsejével sor kerül a nagykereskedelmi és felvásárlási árak átalakítására, ez a lépés a gaz­dasági életben új értékviszonyokat alakit ki, jelentős mértékben meg­változtatja a költségvetés bevételei­nek és kiadásainak szerkezetét, va­lamint a vállalatok jövedelmi hely­zetét. Az átalakítás megköveteli szá­mos jogszabály, köztük olyan törvé­nyek módosítását, amelyek rögzítik a vállalatok, az állami szervezetek és az állampolgárok helyzetét az új gazdasági feltételek között. A jogvi­szonyok tisztázását hivatottak elő­segíteni a Munka Törvénykönyve módosításának alapelvei is. Társa­dalmi vita után az országos szak- szervezeti konferencián, majd a par­lamenti bizottságokban vitatták meg az alapelveket, és számos kiegészí­tés után a végleges szöveget de­cemberben hagyta jóvá a Szövetsé­gi Gyűlés. Eseményekben gazdag, mozgal­mas évet zárunk. A fenti felsorolás, az események és tények érzékelte­tik az átalakítási folyamat bonyolult­ságát éppúgy, mint a legfelsőbb szintről szorgalmazott változtatás szükségszerűségét. Úgy érzem, nem kevés erőfeszítéssel, de előbb­re léptünk társadalmunk átalakításá­nak útján. Az SZLKP Központi Bizottságának ülésén Ignác Janák elvtárs zárszavát mondja. Jobbról, Ivan Knotek és Elena Litvajová.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents