Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-30 / 307. szám, péntek
Körültekintően készülünk a holnapra Nem szúnő gondok A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum vállalatai 1989. január 1-jétől teljes egészében az új gazdasági mechanizmus alapelvei szerint fognak gazdálkodni. Az átmenetre való felkészülés tulajdonképpen még 1987-ben kezdetét vette, mégpedig a mezőgazdasági vállalatok termelési-gazdasági csoportokba történő besorolásával. A földadó nagyságának meghatározásához alapul szolgáló besorolásra a javaslatot a prágai Mezőgazdasági ökonómiai Kutató Intézet dolgozta ki a mezőgazdasági földterület 70-es években végrehajtott bonitációja alapján. Sajnos, a termőföld minősítésénél nem minden esetben jártak el felelősségteljesen, így most az egyes vállalatok besorolásában sok az indokolatlan különbség. Nálunk, a Dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) járásban például a hroboňovói Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz az 1., viszont az albári (Dolný Bar) szövetkezet a 14. termelési-gazdasági csoportba került. A járási mezőgazdasági igazgatóságnak a módosításra tett javaslatát az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumánál nem vették figyelembe, viszont bizonyos további mutatók (a vállalatok gazdasági helyzete, védelmi övezetek, öntözési lehetőségek) szem előtt tartásával, saját belátásuk szerint módosították a nevezett vállalatok besorolását, (gy vé- gülis a hroboňovói szövetkezet az 5., az albári pedig a 6. csoportba került. Bosszantó, hogy az illetékesek sem az eredeti, sem az utólag kidolgozott besorolást nem indokolták meg. Egy további példa: a Nový Život-i Efsz-t először az 5., később a 3. csoportba sorolták, holott az átlagosnál kedvezőtlenebb feltételek között gazdálkodik a Felső-Csalló- közben. Nálunk a járási mezőgazdasági igazgatóság által irányított vállalatok átlagos besorolási mutatója 5,38, ami annyit jelent, hogy járási átlagban az eddigi 900 korona helyett 2343 korona adót fogunk fizetni egy hektár mezőgazdasági földterület után. Vállalati szinten még jobban érzékeltethető a változás. Például a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság eddig 3 millió korona földadót fizetett és évente 1,5 millió korona különbözeti árpótlékot kapott. Az új feltételek között 8,3 millió korona földadót fog fizetni, s nem tarthat igényt egyetlen fillér árpótlékra sem. Az új feltételekre való felkészülésnek szerves részét képezte az állami vállalatok megalakítása. Nálunk július elsejével három állami gazdaság lépett elő nemzetiből állami vállalattá. A dolgozókollektívák önigazgatási szerveinek, valamint az új igazgatóknak a megválasztása szeptember utolsó heteiben zajlott le, mégpedig a küldöttek csaknem 100 százalékos részvételével. B ehatóan foglalkoztunk annak felmérésével, hogy az új fel- vásárlási és nagykereskedelmi árak hatályba lépése milyen következményekkel lesz a járás mezőgazdasági vállalatainak tevékenységére. Az év elején végzett számítások meghökkentettek bennünket, hisz kitűnt, hogy a kötelező átutalásokat követően, a felhasználható hektáronkénti tiszta nyereség a jövőben 3089 koronáról 2524 koronára csökken. Ez 18,3 százalékos csökkenésnek felel meg, ami csupán a szövetkezetek és állami gazdaságok viszonylatában 46,9 millió koronát képvisel. A közös mezőgazdasági vállalatok közül az Agrofrigornál 3 millióval csökkent a nyereség, a Másospolnál viszont előreláthatólag végre nyereségessé tehető a termelés. Az év derekán végzett második felmérés eredménye legfeljebb azért mondható kedvezőnek, mert csökkent a vállalatok közötti indokolatlan különbség. A számítások szerint, ha a termelés az idei terv szintjén maradna, jövőre 17,3 százalékkal, vagyis hektáronkénti átlagban 2554 koronára csökkenne a felhasználható tiszta nyereség, miközben a Gombai Állami Gazdaságnál és három szövetkezetnél az 1800 koronás minimumot sem érné el ez a mutató. Például a hegyétei (Kút- niky) szövetkezet esetében 53,8 százalékkal csökkenne ilyen feltételek között a felhasználható nyereség. Az üzemen belüli és vállalatok közötti különbségek elsősorban a termelés szerkezetéből fakadnak. Számításaink szerint, az új gazdasági feltételek között a szövetkezetek és állami gazdaságok bevételei a növénytermesztésben előreláthatólag 137,4 millióval, az állattenyésztésben 199,3 millióval, egyéb ágakban pedig 41,7 millió koronával növekedhetnek. A másik oldalon a kiadások is nagyobbak lesznek. Konkrétan: földadóra 95,6 millióval, a kifizetett bérek és munkadíjak után 254,9 millióval, kamatokra 4 millióval, nyereségadóra 29,7 millióval kell többet költeniük, mint eddig, az egyéb kiadásaik pedig összesen 29,6 millió koronával emelkednek. Ebből következik, hogy félő, jövőre 35,4 millió koronával kevesebb lesz vállalatainknál a felhasználható nyereség. Járási viszonylatban megfelelő gazdasági és takarékossági intézkedésekkel pótolni tudjuk ezt a hiányt, de vállalati szinten nem ilyen egyszerű a helyzet. A huszonhat mezőgazdasági vállalatból 12- nél valószínűleg nem sikerül megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az eddigi szinten dotálhassák a béralapot, valamint a szociális és kulturális alapot. Ezért az üzemgazdászokkal részletesen elemeztük a helyzetet, s megbeszéltük, milyen intézkedéseket kell tenni a nyereségesség növelése érdekében. A helyzet javítása céljából több gazdaságnál módosítani kell a termelés szerkezetét, javítani a munkaszervezést, meggyorsítani a tudományos ismeretek érvényesítését, de sokat segíthet a beruházási politika javítása és a munkatermelékenység növelése is. Elsősorban a beruházásokat korlátozzuk, ugyanis eddig a felhasználható nyereségnek mintegy 45 százalékát az építkezési alapra utalták át a gazdaságaink. A jövőben a gyorsan megtérülő beruházásokat kell előtérbe helyezni. Az új gazdasági feltételek fő célja, hogy rákényszerítse a vállalatokat a termelés hatékonyságának és minőségének javítására, a ráfordítások jobb kihasználására és arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek az alapok képzésének. Ebből következik, hogy az új gazdasági mechanizmus feltételei között is a 8. ötéves terv teljesítése marad az egyik legfontosabb feladat. A tervidőszak eddigi eredményei arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági dolgozók tudatában vannak ennek az elvárásnak. Szeptemberben mindenütt kidolgozták a jövő évi terveket. Most, hogy a minisztérium felmérte, hol, melyik termékeknél mutatkozik hiány a társadalmi megrendelés teljesítésében, és ennek megfelelően intézkedett a központi áralap és a felvásárló, illetve feldolgozó vállalatok integrációs alapjának céltudatos, a termelőkedvet fokozó felhasználásáról, mindenütt újra kell értékelni és ki kell egészíteni a jövő évi tevékenységgel kapcsolatos elképzeléseket. E zzel egyidőben a szövetkezeteknél meg kell gyorsítani az alapszabályzat, a szervezeti szabályzat és a gazdaságok belső életét szabályozó egyéb előírások kidolgozását, mert ez szerves része a holnap igényesebb feladatai teljesítésére való felkészülésnek. Mint tudjuk, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény értelmében, a szövetkezeteknél a zárszámadó közgyűlésen legkésőbb március végéig jóvá kell hagyni ezeket a dokumentumokat. Tehát az elkövetkező napokat alaposan ki kell használni, hogy január elején mindenütt vitára bocsájthassák a tervezeteket. LADISLAV MAT1AŠKO mérnök, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főökonómusa A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Szakközépiskola mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gazdaságtan szakán tanulók három év alatt sajátítják el a számítógépes adatfeldolgozás módszereit. Felvételünkön Kovács Katalin és Láncz Edit második osztályos tanulók egy CM-7202-esen gyakorolnak. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) Célunk a hulladék nagyobb hányadának feldolgozása Világszerte és igy nálunk is évről évre növekszik a kommunális, vagyis a községi, háztartási szemét és egyben az ipari és mezőgazdasági hulladék mennyisége, összegyűjtése, elszállítása és tárolása mind több gonddal jár. Nálunk annál is inkább, mivel - bár felismertük, hogy ez a szemétnek és hulladéknak címzett massza rengeteg értékes anyagot tartalmaz - nagyobb mérvű hasznosításának üteme igen lassú. Elég megjegyeznünk, hogy Szlovákiában ennek hányada csak mintegy tíz százalék. S nagyjából ugyanez vonatkozik megsemmisítésére is. Többnyire az a helyzet, hogy a szeméttelepeken kezdetlegesen - úgy ahogy van - elégetik. Ennek hátránya nemcsak az, hogy a népgazdaság ezáltal még feldolgozható alapanyagot veszít töméntelen mennyiségben, hanem ennek környezetkárosító hatása is. Viszont az adott helyzetben, amikor is hiányoznak a korszerű osztályozó és feldolgozó müvek, sőt korszerű szemétégető üzem jelenleg csak Bratislavában működik s egy további Kassán (Košice) épül, még ez is több a semminél. Csak részeredmények Jelenleg ugyanis az SZSZK-ban nem kevesebb mint 2200 szeméttelep van, nem is szólva az ún. vad, vagyis nem engedélyezett kisebb- nagyobb lerakatokról. A nemzeti bizottságok évente több mint negyed- milliárd koronát fordítanak arra, hogy a szemetet, a hulladékot eljuttassák ezekre a telepekre. Eközben számos nehézséget kell áthidalniuk, többek között például ügyelniük kell arra is, hogy a szállítás távja minél rövidebb legyen, hiszen üzemanyagban nem dúskálnak. Ezen túlmenően ezek a lerakatok jelentős mértékben foglalnak el mezőgazdasági vagy más célokra felhasználható területet. A környezet rútítása mellett mérgező anyagaikkal is szennyezik a levegőt, illetve a felszíni és a felszín alatti vizeket. Igaz, némileg javít a helyzeten, hogy a másodlagos nyersanyagot felvásárló vállalat az utóbbi években megfeszített munkával törekedett - egyebek között hálózata bővítésével és részben a lakossági érdekeltség növelésével - legalább lassítani a hulladék felhalmozódásának folyamatát. Csakhogy hálózata és annak személyi és anyagi ellátottsága az igényeknek még távolról sem felel meg. Ez általában is érvényes, de kiváltképp a Kelet-szlovákiai kerületre. Ez utóbbiban van a lakosság számához képest viszonylag a legkevesebb hulladékbegyűjtő és a szabályoknak, előírásoknak, a közösségi elvárásoknak megfelelő szemétlerakat is. inkább csak koncepció mint gyakorlat A helyzet tehát semmiképp sem rózsás. S ez főleg azért bosszantó, mert az illetékes szervek már jóné- hány éve tisztában vannak a megoldatlanság következményeivel. A kérdésről sok szó esik és intézkedések is történnek, de az átfogó rendezés inkább csak a koncepciókban szerepel mint a gyakorlatban. Ez az átfogó rendezés pedig - más, e tekintetben előttünk járó országok tapasztalatai szerint - csak az lehet, hogy fokozatosan, de mindenképp gyorsabban megteremtjük a szemétből, a hulladékból a.másodlagos nyersanyagok kivonása és felhasználása korszerű módozatai alkalmazásának előfeltételeit. Ebben a vonatkozásban a társadalmilag indokolt szemléletváltásnak és az ennek megfelelő gyakorlati lépéseknek a motorját kell beindítanunk. S ez a motor nem más, mint az, hogy elsősorban a vállalatokat, az üzemeket, de a nemzeti bizottságokat és a lakosságot is anyagilag érdekeltté tegyük. Vagyis gazdasági szabályozókkal késztessünk a másodlagos nyersanyag begyűjtésére és felhasználására. Beleértve azt is, amely egyelőre még „parlagon hever“ a szeméttelepeken. Mert hát hogyan is várhatnánk ezen a területen érdemlegesebb változást, mi több, fordulatot, ha az üzemeknek javarészt még mindig kifizetődőbb új nyersanyagot vásárolni drága pénzen mint az egyébként szükséges hulladék feldolgozására törekedni; ha a hulladékbegyújtó telepeken felvásárolt - s egyébként hiánycikként számon tartott - papírnak jelentős hányadát még mindig exportálni kényszerülünk; ha az embernek a beszolgáltatott másodlagos nyersanyag fejében nyújtott „ellenérték“ nem fedezi még odaszállításának költségét sem, a fáradozásról nem is beszélve. S ha történetesen elég gyakran azt is kénytelen tudomásul venni, hogy mondjuk a konténerekbe ingyenesen, jó szándékkal bedobott üveget még csak idejében el sem szállítják... A megoldás kulcsa A szeméthegyek feltornyosulása megakadályozásának módja tehát elsősorban az anyagi érdekeltség fokozása és a szervező munka tökéletesítése. Persze ennek vannak anyagi vonzatai is. A megvalósítás nem csekély beruházásokat követel, s az anyagi eszközök nem mindig állnak rendelkezésre. Az sem kétséges, hogy egyéb objektív nehézségek is hátráltatják a kormányzati elképzelések véghez vitelét. A kialakult helyzet azonban olyan, hogy folyamatosan az ezredfordulóig mindenképpen tetté kell érlelni azt az elképzelést, hogy a jelenlegi tíz százalékról negyvenre növekedjen a szilárd halmazállapotú kommunális hulladék felhasználásának aránya. Ez ugyanis a beruházások költségessége ellenére is mindenképpen kifizetődik népgazdaságunknak S ezzel egyidejűleg megóv bennünket attól, hogy a szemét környezetünket csúfítsa és károsítsa, (gály) MÉRLEGEN A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Reális terv, eredményes teljesítés A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság novemberi plenáris ülésén Ján Trebul'a, a knb alelnöke a nemzeti bizottságok munkáját mérlegelve többek között említést tett arról is, hogy néhány járásban, mint például a bardejoviban, svidníkiben, már októberben teljesítették az NF választási programjának idei feladatait. Ottó Železnlktôl, a Kelet-szlovákiai Knb beruházási osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy a kerület október végéig csaknem 93 százalékra teljesítette az önsegélyes fejlesztés tervét s a járások közül a Bardejovin, Svidníkin kívül a Hu- mennéi, Stará Ľubovňa-i, Trebišovi, Kassa (Koši- ce)-vidéki járásokban érték el eddig a legjobb eredményeket, a Z akcióban tervezett feladatokat 100 százalékon felül teljesítették. A Bardejovi járás eredményeiről Vladimír Bil', a Bardejovi Járási Nemzeti Bizottság építésügyi osztályának vezetője adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a 10 hónapra tervezett 21,9 millió korona helyett több mint 25 millió korona értékű létesítményt építettek fel, ami az önsegélyes településfejlesztési feladatok 114,8 százalékos teljesítését jelentette. Különösen a Vízgazdálkodási, kulturális, közlekedési és testnevelési létesítmények kivitelezésében értek el sikereket. Az idei tervben összesen 33 építkezés szerepel, ebből 18-at már a korábbi években kezdtek meg és 15 az új építkezés. Az idén 12 építkezést kell befejezni, ebből október végéig nyolcat átadtak, kettőt határidő előtt. Ide sorolható a Raslavice községben csaknem 3 millió korona ráfordítással megépített vízvezetékhálózat, Bardejov- ban a vnb épületének korszerűsítése, a városi, illetve a járási építőipari vállalat javítóműhelyei, a városi uszoda, ennek szociális épületei, Giral- tovcében a határidő előtt átadott sportpálya. Még ebben az évben befejezik Železnik községben a vízvezetékhálózat építését, Kukovában az iskolaépület bővítését, Hažlínban az üzlet bővítését, Šarišské Čierne községben pedig a híd építését. A járási szervek értékelése szerint a település- fejlesztésben a legjobb eredményeket Hertník és Raslavice éri el. Ezzel szemben Železnik, Chmeľová és Kuková községekben a nem megfelelő munkaszervezés és épületanyagellátás következtében feleslegesen elhúzódott az épületek kivitelezése, ami a helyi nemzeti bizottságok rovására írható. A Bardejovi járásban eredményesen vonják be a lakosságot a településfejlesztésbe, ami jelentős mértékben annak köszönhető, hogy az NF választási programjainak kidolgozásánál messzemenően figyelembe vették a lakosság észrevételeit, javaslatait, az önsegélyes építkezések túlnyomó többségét maguk a lakosok javasolták s vállalták a társadalmi munkát is. Az idén több mint 147 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában a járás lakosai, - az ifjúság több mint 56 ezer órát dolgozott - összesen csaknem 5,3 millió korona értékben. A kerületi állami szervek - amint ez a knb tanácsülésén is elhangzott - kedvezően értékelik a Bardejovi járásban kidolgozott és folyamatosan megvalósított parkosítási programot, melynek keretében az elmúlt év őszén és az idén tavasz- szal összesen 17 690 fát, 17 900 bokrot ültettek és 16 300 négyzetméternyi virágágyat létesítettek. így nyárfákat ültettek az idén tavasszal a Marhaň község melletti új halastavak és a köztemető környékén, több helyen felújították a régi parkokat. A program megvalósítása keretében lebontottak 42 hasznavehetetlen épületet és a területeket átadták családi házak építésére. Igen jelentős munkálatok folynak a járási székhelyen, Bardejovban, a világhírű gyógyfürdőben csaknem 11 hektáron parkot létesítettek. A gyógyfürdő körüli erdőpark bővítésére, karbantartására tavaly több mint 207 ezer koronát fordítottak. A falvakban létesített zöldövezetek karbantartásával a tavaszi hónapokban számolnak, de már most szervezik a társadalmi szervezeteket, az ifjúságot és az egész lakosságot ezekre a munkákra. A Bardejovi járás eredményei bizonyítják, hogy az ott működő nemzeti bizottságok jogosan érdemelték ki, már nem is először, az SZSZK kormányának elismerését, és a járás székhelyének, a gazdag múltú Bardejov városának műemlékvédelmi sikerei joggal vívtak ki nemzetközi elismerést. KULIK GELLÉRT ÚJ SZÚ 4 1988. XII. 3(
