Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-27 / 304. szám, kedd
Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája FRANTIŠEK SLANINA elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Nové Mesto nad Váhom-i VÚMA kutatási-termelési egyesülés igazgatója az állami vezetés látja az átalakítás jelenlegi Társadalmi felelősségünk tudatában a me- chanizációs és automatizációs rendszerek kutatásával, kifejlesztésével és gyártásával foglalkozó VÚMA egyesülésben is keressük azokat az új utakat, amelyek hozzájárulnak munkánk hatékonyabbá tételéhez, valamint kutatási és fejlesztési eredményeink gyorsabb ütemű alkalmazásához. Ezt a célt szolgálta az, hogy tíz évvel ezelőtt szervezetünk áttért az önelszámolásra, később pedig kutatási-termelési egységgé alakult, majd pedig a szakágazati kutatási-termelési egység létrejöttével szervezésileg egységes lett a kutatással és a termeléssel foglalkozó egyesülésünk. Az idei évben és a 8. ötéves tervidőszak első három évében elért eredmények igazolják ennek az eljárásnak a helyességét, hiszen maradéktalanul teljesítjük a kutatási-fejlesz- tési programokban kitűzött termelési, értékesítési, kiviteli, valamint mennyiségi és minőségi mutatókat is. A legfőbb eredménynek azonban azt tartjuk, hogy a kutatási-fejleszté- si tevékenység eredményei a termelésben megsokszorozódnak, ami lehetővé teszi azt, hogy lényegesen több technológiai berendezést biztosítsunk vállalataink számára és exportcélokra is. A VÚMA szervezet és a Nyitrai (Nitra) Elektrotechnikai Gépgyár vállalat közötti jó együttműködésnek, továbbá a két szervezet politikai, gazdasági és szakszervezeti vezetősége egységes eljárásának köszönhetően problémamentesnek bizonyult az áttérés, vagyis az egykori VÚMA szakágazati egyesülés állami vállalattá afakult át, amely 1988. 7. 1-én jött létre kutatási-termelési egyesülés formájában. Az újonnan alakult állami vállalat tevékenységének súlypontját a komplex hozzáállás jelenti, s arra törekszik, hogy a termelési folyamat egységes egészet alkotó fázisai számára technológiai berendezéseket fejlesszenek ki. A gépipari komplexum vállalataiban folyó rekonstrukció és korszerűsítés lassú ütemű előrehaladásának okait kereső elemzésekből tudjuk, hogy elsősorban a ter- vezési-technológiai kapacitások hiányának tudható be az, hogy a lassú üteműek a technológiai kapacitások korszerűsítésére fordított beruházások. A másik ok az, hogy a tervezéssel foglalkozó szervezeteket az exten- zív fejlesztésre jellemző, nem megfelelő gazdasági eszközökkel ösztönzik, s így ezek a nagyobb volumenű építkezési beruházásokban érdekeltek. Ezért arra törekszünk, hogy a mi kutatási, fejlesztési és termelési bázisunkból komplett szállítmányok kerüljenek ki, vagyis egész technológiai folyamatok egységes egészet alkotó szakaszait érintő megoldásokat készítünk. Ilyen megoldással készülnek az integrált áramkörök, reléberendezések, a transzformátorok és egyéb termékek alkotóelemeinek a szerelésére vonatkozó kiválasztott tervek is. A komplex eljárás érdekében az ilyen jellegű tevékenységre vonatkozóan megfelelő megállapodásokat kötöttünk a tervezőszervezetekkel azért, hogy garantáljuk a tervek építési jellegű részeit, továbbá szerződéseket kötöttünk külkereskedelmi szervezetekkel is, hogy ők fedezzék az export- és importtevékenységet. Az állami vállalat megalakulását követően megválasztották a szocialista önigazgatás szerveit. Habár még korai az eredményekről szólni, máris vitathatatlanul tapasztalhattuk az első pozitív vonásokat. A pártbizottság vezetésével választóvonalat jelöltünk ki a párt és a szakszervezeti szervek, illetve az ön- igazgatási szervek hatáskörei között. A dolgozókollektívák tanácsa eddig három ülést tartott, s ezeken az állami vállalat távlati fejlesztésével, a jövő évi végrehajtási tervvel, a szervezeti szerkezet és a szocialista vállalkozás fejlesztésével, valamint egyéb kérdésekkel foglalkoztak. A gazdasági vezetőség szemszögéből megállapítható, hogy a dolgozókollektívák tanácsa bizonyos mértékig új szemléletet hozott az irányítás és a szocialista vállalkozás folyamatába, élénkíti ezt a folyamatot és kétségtelenül fokozza a dolgozók részvételét az irányításban. Éppen ezért az a szándékunk, hogy a dolgozókollektívák irányításában és a döntéshozatalban való részvételét kiterjesszük más területekre is, sőt, még az állami vállalatról szóló törvény által meghatározott kereteken túlra is. Ha összevetjük a CSKP KB 12. ülésén és az SZLKP KB mostani ülésének az átalakítási folyamat menetével kapcsolatos értékelését, a vállalati szférában szerzett tapasztalatokkal, akkor az a kép alakul ki, hogy a párt- és szakaszának problémáit és a kiutakat egyaránt. A CSKP KB határozata, miszerint meggyorsítják a gazdasági mechanizmus átalakítását oly módon, hogy 1990. január elsejétől teljes körben bevezethessék az új gazdasági szabályozókat, szükségessé teszi azt, hogy a tudományos-technikai forradalom területén is felgyorsuljanak a módszertani jellegű munkálatok. Úgy vélem, hogy helyesek a vállalati szférával szemben támasztott követelmények. Szükség van azonban arra is, hogy javuljon a központi szervek munkájának színvonala, mivel ezek dolgozói számos esetben leegyszerűsítik munkájukat azzal, hogy a felmerült feladatokat maguk a központból nem oldják meg, vagy azok megoldása enyhén szólva hosszadalmas. A CSKP KB és az SZLKP KB ülésein elhangzott bírálat megalapozott. Hogy a lehető legkevesebb konfliktussal járjon a belépés az 1990-es gazdasági évbe és hogy ilyen legyen a 9. ötéves terv előkészítése is, véleményem szerint a tudományostechnikai forradalom irányításával összefüggésben ki kell dolgozni a kutatási-fejlesztési bázishoz tartozó szervezetek értékelésének mérhető kritériumait. Ezt oly módon kell tenni, hogy kiemelten kezeljék azokat a munkahelyeket, amelyek élenjáróak a feltaláló és az újító mozgalomban, rendkívül aktívak a li- cencpolitikában, a megvalósítás anyagi hátterének garantálásában, valamint a kutatási és fejlesztési eredmények megsokszorozásában. Az eddigi értékelés szempontjai elmossák a különbségeket, vagyis mindenkit bírálnak és mégis senkit sem. Szükség van arra, hogy differenciáltan kezeljék a kutatásifejlesztési bázishoz tartozó szervezeteket. Az is elengedhetetlen, hogy a tervteljesités megítélése szempontjából értékeljék az összrá- fordításokat és eredményeket, s a népgazdasági hasznot is. A tervteljesítés értékelésének jelenlegi módszere nem teszi lehetővé azt, hogy a várttól elmaradó eredményeket a kiválókkal kompenzálják, mert minden feladat teljesítését megköveteli. Éppen ez az oka annak, hogy nagyobb mértékben nem vállalkoznak kockázatot rejtő feladatok teljesítésére. Szervezetünkben elemzést készítettünk annak okairól, hogy miért alacsony szintű az innováció az utóbbi időszakban, még a kiemelt feladatok vonatkozásában is. Beigazolódott az, amit már korábban említettem - a tervteljesítés érdekében nem hajlandók a kockázatvállalásra. Az is igazolást nyert, hogy jelentős mértékben érezteti hatását az, hogy a kutatási eredményeinket több felhasználó vállalat közösen finanszírozza. Az állam és a vállalat érdekei távolról sem közösek. Az államnak az általánosabb, moduláris és típusjellegű, a szélesebb körben hasznosítható megoldásokban kell érdekeltnek lennie, a vállalat viszont a specifikus feladatok megoldásában érdekelt. Sajnos, a vállalat az erősebbik partner és fölényben van. Úgy vélem, hogy ezekben az esetekben a kevesebb valóban több volna. Legyen kevesebb a teljes mértékben finanszírozott állami feladat, de az eredmény mutatkozzon meg az innovációs folyamat magas színvonalában. Hiányosságokat látunk a 9. ötéves terv előkészítésében és a tudományos-technikai forradalom módszertani kidolgozásában is. Közismertek az egységes tudományos és tudományos-műszaki politika alapelvei. További időpontokat állapítottak meg kidolgozásuk befejezésére. Tekintettel arra, hogy az átalakítás megvalósításával és a 9. ötéves terv előkészítésével összefüggésben az idő már előrehaladt, sokkal többre van szükség. Arra van szükség, hogy a tudományos-mü- szaki haladás élenjáró munkahelyeinek szélesebb körű bevonásával készüljenek az állami fejlesztési programok, s hogy mielőbb dolgozzák ki - objektív pályázati rendszer alapjain - az állami megrendelések elfogadásának módszereit, valamint hogy következetesen és leegyszerűsítve irányítsák a tudo- mányos-műszaki haladás egész ciklusát. A gazdasági mechanizmus átalakításának jelenlegi szakasza a tudományos-műszaki haladás területén szükségessé teszi nemcsak a végrehajtói, hanem az irányítói tevékenység egyértelmű felgyorsítását is. Az a véleményem, hogy ha sikerül kialakítani a központi szervek és a vállalati szféra között az ütem tekintetében az összhangot, akkor teljesíthetők, komplex módon biztosítottak lesznek a tudományos-műszaki haladással összefüggő feladatok és az eredmények meghozzák a várt hasznot. tekkel, amelyeken azt tapasztaltuk, hogy az átalakítás és a demokratizálás folyamatával összefüggésben javulnak a pártmunka formái és módszerei a kommunisták aktivitásának fejlesztésében, s növekszik a pártalapszerve- zetek munkájának hatékonysága a politikai, gazdasági és ideológiai feladatok teljesítésében. A dolgozók jobb munkaeredményekre való ösztönzésében természetesen fontos szerepe van annak is, hogy az utóbbi években jó eredményeket értünk el a döntő mutatók teljesítésében. A mezőgazdaságban sikeresen kezdtük el a 8. ötéves tervben előirányzott igényes feladatok teljesítését. A növénytermesztésben teljesítettük a legfőbb növények, a gabonafélék és a takarmánynövények termelési tervét. A tudományos-mpszaki haladás eredményeinek felhasználásával, az anyagi ráfordítások és a technológiai fegyelem javításával, s az aránylag kedvező időjárási feltételeknek köszönhetően a kalászos gabonafélék tervezett terméshozamát 10 532 tonnával túlléptük. A korábbi évekhez hasonlóan az őszi repce termesztése is eredményes volt, átlagosan 3,11 tonnát takarítottunk be hektáronként, ami kerületi viszonylatban a legjobb eredménynek számított. Habár javult a burgonyatermesztés agrotechnikája, s étkezési burgonyából leszállítottuk a szerződésekben előirányzott mennyiséget, ipari burgonyából nem teljesítettük a felvásárlási tervet. Az elegendő és jó minőségű tömegtakarmány minden mezőgazdasági vállalatnál kedvező feltételeket biztosított az állattenyésztésben előirányzott feladatok teljesítéséhez. A 6230 tonnára szóló évi húsfelvásárlási tervet járásunk már november 23-án teljesítette. Az idén bizonyos problémák fordulnak elő a tej felvásárlási tervének teljesítésében egyes földműves-szövetkezeteknél. Az elmúlt 11 hónap alatt járási viszonylatban csaknem 400 000 literre nőtt a lemaradás. A feladatok teljesítése és túlteljesítése a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági tevékenység területén kedvezően hatott a mezőgazdasági vállalatok gazdasági helyzetére. A tervezett termelési értéket 3,5 százalékkal, a saját termelési értéket 3,2 százalékkal teljesítik túl, s csaknem 66 millió korona értékű nyereséget érnek el. A bardejovi járásban az említett jó eredményekhez a mi szövetkezetünk is hozzájárult. Az ötéves tervidőszak első három évében a bruttó mezőgazdasági termelés tervét 109,9 százalékra, ezt a növénytermesztésben 113,5 százalékra, az állattenyésztésben pedig 106 százalékra teljesítettük. Őszi repcéből 3,52 tonnás csúcshozamot értünk el, ami a járásban a legjobbak közé tartozott. Az állattenyésztésben tovább javult az állatok termelékenysége. Az egy tehénre számított tejtermelés az előző évhez viszonyítva csaknem 150 literrel növekedett. Vágóállatokból 260 tonnát értékesítettünk, ami a terv 121 százalékos teljesítésének felel meg, s lényeges javulás következett be az újratermelési mutatókban. A feladatok teljesítése és túlteljesítése a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán, a beruházások és a melléküzemági termelés területén, a munkatermelékenység és a hatékonyság növekedésével együtt szövetkezetünk gazdasági eredményeiben is megmutatkozott. Az elmúlt évek jó eredményeiből kiindulva gondosan készítjük elő a jövő évi tervet, stabilizálni akarjuk a gabonafélék és a tömegtakarmányok jó hektárhozamait, a tej- és a I lústermelésben elért kedvező eredményeket, ami a mezőgazdaság irányítási rendszerének komplex átalakításával összefüggésben járásunk egységes földműves-szövetkezeteinek kiemelt feladata. Nagy gondot fordítunk munkánk elemzésére, keressük a minél hatékonyabb gazdasági tevékenységhez vezető utakat, azzal számolunk, hogy a termelési költségek és a veszteségek csökkenésével tovább fog javulni termelésünk hatékonysága. Tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági irányítás új feltételei között a jó gazdasági eredmények elérése, a társadalommal szembeni kötelezettségek teljesítése, s a tagok szociális élet- feltételeinek állandó javítása nem lesz könnyű feladat. Előzetes számításaink szerint, amelyekbe az eddigi tartalékok kihasználását is bekalkuláltuk, szövetkezeteink jelentős része rosszabb gazdasági helyzetbe kerül, ami szükségessé teszi ezeknél a gazdasági irányítás megkülönböztetett módszerének a bevezetését. Elég sajnálatos dolog, hogy néhány nap múlva már az új gazdasági feltételek között fogunk gazdálkodni, de még mindig nem ismerjük az új árakat a termelés anyagi ráfordításainak jelentős részénél. Amennyiben ezek a jelenlegi szinten maradnak, a bevételek új felvásárlási árakból, különbözeti árpótlékokból és egyéb forrásokból eredő növekedése nem fogja fedezni az új elvonási kötelezettségeket. Ezt a kedvezőtlen hatást a mi szövetkezetünknél is tapasztaljuk. A jövő évben lényegesebb mértékben nem tudjuk megváltoztatni a termelés szerkezetét. Az új gazdasági szabályozók kihasználásával 6 millió 650 ezer koronás többletbevételhez jutunk, az elvonási kötelezettségek azonban 9 millió 250 ezer koronával növekednek. Ez a körülmény 2 millió 600 ezer koronával csökkenti a nyereséget, bár még mindig marad 2 millió koronás nyereségünk. Keressük azokat az utakat, amelyek a mezőgazdaságban a CSKP politikájában előirányzott feladatok teljesítéséhez vezetnek. A gyakorlatban ez a tagságról való fokozottabb gondoskodást is jelenti. Rendszeresen tanácskozunk a dolgozókollektívákkal, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének részlegeivel, a szocialista munkabrigádok tagjaival, kikérjük a véleményüket az egyes kérdések megoldásához. Az átalakítás végrehajtása szempontjából az egységes földműves-szövetkezetekben alapvető jelentősége van a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénynek, amely ez év július elsejével lépett hatályba. Ez a törvény a mi szövetkezetünkben is jó feltételeket biztosít az új gazdálkodási rendszer érvényesítéséhez. Ezekben a napokban az egységes földműves-szövetkezetek pártszervezeteinek és vezetőségeinek elsődleges feladatuk, hogy fokozottabb elkötelezettséggel és nagyobb hozzáértéssel gondoskodjanak a feladatok teljesítéséről, mind a termelés szakaszán, mind pedig a szövetkezeti tagok politikai gondolkodásának a fejlesztésében VAJAS ELEMÉR elvtárs, az SZLKP KB póttagja, a bratislavai Matador hegesztője ÚJ szú 988. XII. 27. ZUZANA REMETOVÁ, az SZLKP KB tagja, a raslavicei CSSZB Aranykalász Efsz elnöke Mi a Bardejovi járásban tudatosítottuk, hogy tevékenységünk sikere minden szakaszon a CSKP KB által meghatározott feladatok igényességének megértésétől függ. Ezért nagy körültekintéssel készítettük elő a novemberi és decemberi taggyűléseket, ötvenöt kiválasztott alapszervezetben beszélgetéseket folytattunk a párttagokkal és a tagjelölNovemberben teljesítettük vállalati célkitűzéseinket és az árutermelésben pótoltuk az októberi lemaradásunkat. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek. Ugyanis a tervfeladatok teljesítése és túlteljesítése csupán négy gazdasági részlegünkre vonatkozik. Természetesen ez magával hozza az operatív ellátásban (higítószerek és csomagoló anyagok terven felül) jelentkező problémákat, a termelési folyamat kiegyensúlyozatlanságát, a választék nem teljesítését, amit megrendelőink is éreztetnek velünk. Ha ugyanis nem teljesítjük a gazdasági szerződéseket, bírságot kell fizetnünk. Általában véve a helyzet az utóbbi időben számottevően nem változott. Legkomolyabb gondjaink közé tartozik a gumiipari termelésben mutatkozó munkáshiány, a Szovjetunióból és Romániából érkező kaolin és szintetikus kaucsuk elégtelen és egyenletlen szállítása, valamint a sima és spirál gumicsövek értékesítésében mutatkozó fennakadások. Ezek kedvezőtlenül befolyásolták és továbbra is kedvezőtlenül befolyásolják vállalatunk gazdasági és pénzügyi helyzetét. Azon mutatók közül, amelyek a ten/ értékelése és teljesítése ellenőrzésének szempontjából és a gazdasági tevékenység eredményeinek összegezéséből kifolyólag fontosak, csupán a készlettartás időtartamát nem teljesítettük. Egész éves viszonylatban sem várjuk ennek a mutatónak a teljesítését, mindenekelőtt azért, mert túllépjük a késztermékkészletünket, főként gumicsövekből, amelyeket a külkereskedelmi vállalattal kötött szerződés alapján 1989 első negyedévében szánunk kivitelre. Tudatosítanunk kell azonban, hogy az említett mutató nem teljesítése komolyan veszélyezteti vállalatunk pénzügyi gazdálkodását, fizetésképtelenséghez vezethet, és gondot okoz főként az alapok képzésében. Itt ugyanis számolni kell az elvonások után a nyereségforrásból dotált forgalmi alap létrehozásával a várható készlettúllépés mértékének arányában, abban az esetben, ha ezt nem fedezi a Csehszlovák Állami Bank által nyújtott hitel. Tizenegy hónap alatt készletállományunkat 43,9 millió koronával, vagyis egyharmaddal léptük túl. Milyen a ten/ többi alapvető mutatójának teljesítése? Az árutermelés értékének 1040 millió koronát kellene elérnie, ami megfelel a tavalyi szintnek. Kedvező a termékfelhasználás. A piaci alapokba már teljesítettük éves feladatainkat és ezt túl is lépjük. A szocialista országokba irányuló kivitelben 12 millió koronás évi tervtúlteljesítésre számítunk, annak ellenére is, hogy a Szovjetunióba irányuló kiviteli tervünket teljes mértékben szerződésekkel nem ponto- sítottuk a spirál gumicsövek szállításának megszüntetése miatt. Kiegészítésképpen a sima gumicsövek szállításáról sem kötöttünk szerződést. Növekvő aktivitás mutatkozik a megrendelőkkel és a külkereskedelmi vállalattal a nem szocialista országokba irányuló kivitel területén. A 62 millió koronáért vállalt kivitel teljesítéséhez nemcsak szerződéskötésre volt szükség, hanem a tervezett mennyiség és a szükséges választék időbeni szállítására is. Nem változott a helyzet a munkaerő- ellátottság területén, ahol átlagban 93 dolgozó hiányzik. Kedvező a helyzet a nyereség mutatójának teljesítésében, ami a termelés és a külkereskedelem magasabb fokú hatékonyságának következménye. A legfeszültebb a helyzet a saját termelési érték mutatójának teljesítésében. Tizenegy hónap alatt ezeket a feladatokat időarányosan 100,1 százalékra teljesítjük. Decemberben 23,7 millió korona értéket tesz ki ez a mutató, ami rendkívül igényes cél, ha figyelembe vesszük a gazdálkodás eredményeiből következő néhány várható kedvezőtlen hatást. Ilyen lesz például a nyersanyagpótlás (SKS 30 ARKM 15, Cárom 220). Ez a hatás az inproduktív költségekkel együtt a saját termelési érték mutatójában 11 hónap alatt több mint 8 millió koronát tett ki.
