Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-20 / 299. szám, kedd

Beszámoló az 1988. évi szociális-gazdasági fejlesztési terv teljesítéséről, az 1989. évi tervről, az SZSZK-beli gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről és a CSKP KB 12. ülésének határozataiból a szlovákiai kommunistákra háruló feladatokról (Folytatás a 4. oldalról) a 8. ötéves tervidőszakra meghatározott szintet (4,2-4,5 százalék), aminek oka elsősorban az általános gépiparban a ter­melés elkerülhetetlen csökkentése, vi­szont jóval nagyobb követelményeket tá­maszt a termelésbe lépő tényezők fel- használásával szemben. Az anyagi fogyasztás viszonylatában ez a felhasználás a tervidőszak első két évében évente 1,5 százalékkal növeke­dett, a következő esztendőben pedig terv­szerűen 2 százalékkal kell fokozni, ami 4,2 milliárd többletet jelent. A nagyobb fokú intenzifikálásra való törekvés mellett a jövő évi tervnek vannak egyéb haladó vetületei is, főleg az eszkö­zök összpontosítása a tudományos-mű­szaki fejlesztés és a beruházások döntő fontosságú feladataira, a külkereskedelmi árucsere terjedelmének és hatékonysá­gának növelése és a hazai piacon a szük­ségletek jobb kielégítése. A vállalatok gazdasági terveinek kidolgozásával kap­csolatban a szállítói-megrendelői tanács­kozások eddigi eredményei azonban arról tanúskodnak, hogy a tervben néhány hé­zag mutatkozik a nyersanyagok, egyes importcikkek szükségletének kielégítését, az építkezések befejezését és a hazai piacra irányuló szállítások igényelt össze­tételben való teljesítését illetően. Ezzel egyidejűleg a Szövetségi Kohó-, Gépipari és Elektrotechnikai Minisztéri­umnak meg kell oldania azokat a súlyos gazdasági és termelési problémákat, amelyek a Bratislavai Gépkocsigyárban, a Trnavai Gépkocsigyárban, a Michalov- cei Energetikai Művekben és egyéb válla­latokban fordulnak elő. A szövetségi kormány döntést hozott a termelési állóeszközök kihasználtsága kritériumainak, valamint az új beruházá­sok engedélyezésének megszigorítására. A CSKP KB 12. ülésén is hangsúlyozták, hogy a hatékonyságnak, a beruházott eszközök gyors megtérülésének követel­ménye a gyakorlatban megkívánja az olyan termelési programokat, amelyek eleget tesznek ennek a követelménynek. Az SZSZK kormánya teljes mértékben támogatni fogja a szövetségi kormánynak ezt a törekvését. Az SZSZK kormánya által irányított iparágazatok közül a jövő évben is fontos szerep hárul a vegyiparra. A beruházási építkezésben a minisztériumoknak és az illetékes gazdasági vezetésnek figyelme összpontosuljon az olyan jelentős intenzi- fikációs akciók befejezésére, amilyen a Slovnaftban a hidrokrakkoló üzem, a parafingyár, Žilinában pedig egy új vegyipari üzem építése. Ezek a gyárak biztosítják nemcsak a nyersanyag na­gyobb mérvű felhasználását, hanem kor­látozzák az eddigi importot is és növelik az exportot. A könnyűiparban a minisztérium, a vállalatok és a nemzeti bizottságok politikai, valamint gazdasági-szervező tevékenysége arra fog irányulni, hogy cél­szerűen érvényesítsék a kormány által jóváhagyott intézkedéseket a fiatalok munkásszakmákra történő felkészítésé­ben, a dolgozók stabilizálásában, anyagi érdekeltségük növelésében, valamint a szociális és lakáspolitika területén. Ez arra is vonatkozik, hogy eredményesen kell kihasználni a gépek és a gépi beren­dezések vásárlására felszabadított devi­zaeszközöket. Lépések történtek, hogy a jövő év elejétől cselekvóbben hajtsák végre a textil- és a cipőiparban a legfonto­sabb szerkezeti változásokat. A cellulóze-papíriparban számolunk a ružomberoki papírgyár építésének megkezdésével, ami megteremti a faa­nyag minőségileg alapvetően jobb fel- használásának előfeltételeit. Az 1989-es esztendőben higiéniai papírt gyártó gépe­ket importálunk és szerelünk fel Harma- necban, amelynek kapacitása 1990-től lehetővé teszi e tekintetben a hazai piac szükségleteinek kielégítését saját erőfor­rásainkból. A fa- és bútoripar felelős gazdasági dolgozói elé azt a feladatot tűzzük ki, hogy figyelmüket összpontosítsák a bú­tor, az ablakok, az ajtók és további építke­zési, valamint asztalosi gyártmányok ter­melésének és minőségének javítására. Felhívjuk e vállalatok kommunistáinak, valamint többi dolgozójának.figyelmét ar­ra, hogy felelősséggel reagáljanak a Fej­lesztési és Építőipari Minisztérium köve­telményeire, valamint a hazai piac szük­ségleteire. Nagyon igényes feladatok hárulnak a mezőgazdasági-élelmezési komplexum dolgozóira, hogy figyelmesen biztosítsák a lakosság ellátását az új gazdasági me­chanizmus feltételei között, amely na­gyobb követelményeket támaszt a terme­lés hatékonyságának növelésével szemben. A 8. ötéves terv feladatainak teljesíté­se bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban gyönge pont a növénytermesztés. Nem­csak azért, mert érzékenyen reagál az időjárásra, hanem azért is, mivel az egyes vállalatok eltérően közelítik meg a terv­feladatok teljesítését és az intenzifikálási tényezők alkalmazását. Ugyanakkor az 1989-es esztendő kulcsfeladata a gabo­natermelésben elérni a 3,95 millió tonna szintjét, hogy megteremtsük az állatte­nyésztési termelés feltételeinek megbíz­ható alapját é| élelmiszerből nagyobb mértékben önellátóak legyünk. Kiemelt figyelmet kell fordítani a zöld­ség, a gyümölcs, az ipari növények és a takarmány termesztésére. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium in­tézkedéseivel alapvető fordulatot kell elérni a cukorrépa és a burgonya ter­mesztésében. Az állattenyésztésben főleg az a cé­lunk, hogy a termelési és a szállítási volument egyenletesen biztosítsuk, haté­konyabban kihasználva a takarmányt, el­sősorban a szemes takarmányt. A tárcának kiemelt figyelmet kell fordí­tania a gazdasági kérdésekre, kezdettől fogva gondos figyelemmel kísérve az új gazdasági szabályozók hatását és 1990- ben kiigazításokat eszközölve ott, ahol hatásuk nem jár a várt gazdasági ered­ményekkel. A nép ellátása minden érde­kelt tárca ügye. Az SZSZK kormánya ezért megköveteli, hogy ebben a viszony­latban maradéktalanul eleget tegyenek kötelességeiknek, ami elsősorban a gép-, a vegy- és az építőiparra vonatkozik. Igényes feladatok a komplex lakásépítésben Tisztelt elvtársak a népgazdaság intenzifikálásának út­ján alapvető fordulatot csakis úgy érhe­tünk el, ha a tudományos-kutatási alap hatékonyabban hozzájárul Szlovákiában a nemzeti jövedelem képzéséhez. A rész- eredmények ellenére meg kell állapíta­nunk, hogy a tudományos-kutatási alap eddigi eredményei nem felelnek meg a ráfordításoknak, évente mintegy 7 milli­árd koronát fordítunk erre a célra. Ezért a Szlovák Tervezési és Tudományos Mű­szaki Fejlesztési Bizottságnak, a minisz­tériumoknak a Szlovák Tudományos Aka­démiának a főiskoláknak és a vállalatok­nak jövőre igényesebben kell felülbírálni­uk a tudományos kutatási tevékenység tartalmát. A tudományos-kutatási bázis, főleg az alkalmazott kutatás valamennyi kapacitását a szerkezeti változások meg­gyorsítására, a termékek műszaki és használati értékeit növelő új technológiák bevezetésére kell irányítani. A CSKP KB 5. ülése és az SZLKP KB ülése határoza­tai szellemében felül kell bírálni a kutatás tartalmát, aktívabban kell részt venni a KGST-országokkal, főleg a Szovjetuni­óval folytatott tudományos műszaki együttműködés programjainak megvaló­sításában. Az eddiginél hatékonyabban kell kihasználni a nem szocialista orszá­gokkal folytatott kétoldalú együttműkö­dést, közös munkahelyeket és vállalato­kat kell létesíteni, hatékonyabban kihasz­nálni a licencpolitikát. Valamennyi ágazatban támogatni kell azokat az alkotó dolgozókat, akiknek munkája eredményes. Gyorsabban és következetesebben kell érvényesíteni az önelszámolás, az önfinanszírozás elvét az alkalmazott kutatásban, és nagyobb mértékben kihasználni az önelszámolá­son alapuló érdekeltséget a Szlovák Tu­dományos Akadémia és a főiskolák kuta­tással foglalkozó munkahelyein. A tudo­mányos műszaki bázis dolgozókollektívá­inak aktívabban felül kell bírálniuk a tudo­mányos kutatás egyes programjainak megalapozottságát és mindenütt, ahol bebizonyosodik, hogy a programok nem felelnek meg a gyorsítás követelményei­nek, le kell állítani a további kutatást. A munkatervvel összhangban azt tervez­zük, hogy az SZSZK kormányának januá­ri ülésén megtárgyaljuk ezt a kérdést. Az intenzifikálás folyamatainak meg­erősítésére irányul az 1989. évi építkezé­si beruházások terve. A beruházási folya­mat meggyorsítása és a megkezdett épít­kezések révén lekötött társadalmi eszkö­zök mennyiségének csökkentése érdeké­ben helyesnek tartjuk a tervnek azt a cél­ját, hogy csökkentsük az újonnan megkez­dett építkezések számát, valamint módosítsuk a beruházások szerkezetét a gépek és a berendezések javára, ezek részaránya az 1988. évi 45 százalékról jövőre 49 százalékra nő. Az SZSZK és a CSSZSZK Népi Ellen­őrzési Bizottságának ellenőrzése alapján javaslatot dolgoztunk ki a szövetségi kor­mány számára arra vonatkozóan, hogy Szlovákiában összesen 203 millió korona költséggel 35 építkezést állítsanak le. A beruházások javasolt irányzata az eddiginél jobban figyelembe veszi a 8. ötéves terv kiemelt feladatait. Annak elle­nére, hogy a beruházások volumene 1988-hoz viszonyítva nem nő, a feladatok igényessége mégis növekszik azáltal, hogy a kivitelezői kapacitásokat az olyan fontos építkezéseken végzendő munkák megvalósítására kell koncentrálni mint amilyen a Gabčíkovo-Nagymaros vízlép­csőrendszer, a mochovcei atomerőmű, a bratislavai hidrokrakkoló, a szovjetunió­beli integrációs építkezések és az elmúlt évekhez viszonyítva több építkezés befe­jezésére. Igényes feladatok állnak előttünk a komplex lakásépítésben is. 1989-ben 26,7 ezer lakás befejezésével számolunk, ami 6 ezerrel több, mint az 1986-1987. évi átlag. A lakásépítésre, valamint a járu­lékos és műszaki ellátottságra 10 száza­lékkal többet fordítunk, mint 1987-ben. Az ötéves tervidőszak első éveiben bekövet­kezett helyzet megismétlődésének meg­akadályozására már meg kell kezdeni az építkezések előkészítését a 9. ötéves tervidőszakra. Megköveteljük a Szlovák Tervezési és Tudományos-Műszaki Fej­lesztési Bizottságtól, valamint a nemzeti bizottságoktól, hogy a komplex lakásépí­tést területileg úgy osszák el, hogy az elősegítse az egyes területek legégetőbb problémáinak megoldását, miközben azonban figyelembe kell venni a népgaz­dasági érdekeket, korlátozni a nemkívá­natos migrációt az SZSZK fővárosába, Bratislavába, az első kategóriájú városok­ba, s ugyanakkor meg kell akadályozni a falvak elnéptelenedését is. Megkülönböztetett figyelmet kell szen­telni az egészségügyi létesítmények, köz­tük a hosszadalmas kezelésre szoruló betegek gyógyítására alkalmas intézmé­nyek és a szociális intézetek építésének. Ez elsősorban a bratislavai, rozsnyói (Rožňava), martini, bardejovi és a žilinai ilyen intézmények építésére vonatkozik. Az SZSZK fővárosának, Bratislavának a fejlesztése megkülönböztetett figyelmet követel meg, mindenekelőtt a közlekedési és lakáshelyzet megoldásában. Az utóbbi években Bratislavában súlyos problémák gyűltek össze, amelyek összefüggnek a szlovák főváros helyzetével, és a lakos­ság életének minőségével. A főváros épí­tésében továbbra is az egész Szlovák Szocialista Köztársaság részt vesz. To­vábbi fejlesztése összhangban áll gazda­sági és szociális fejlesztésének jóváha­gyott fő irányaival, valamint a területi­műszaki megoldás alapelveivel. Az SZSZK kormánya 1989 első negyedében megtárgyalja ezeknek a dokumentumok­nak a megvalósítását. Előnyben részesítjük az ökológiai építkezéseket Döntő fordulatot kell elérni az ökológiai építkezéseken. 1989-ben 1,4 milliárd ko­ronát fordítunk ilyen célokra, vagyis pon­tosan annyit, mint az ötéves tervidőszak első két évében. Teljesítenünk kell az SZLKP kongresszusa átal kitűzött célt. Vagyis ebben az ötéves tervidőszakban meg kell állítanunk a környezetet kedve­zőtlenül befolyásoló hatások növeke­dését. A kormány kötelezte a minisztereket, a kerületi nemzeti bizottságok elnökeit és a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság főpolgármesterét, hogy ne engedélyez­zék új termelési és más kapacitások épí­tését, amíg nem oldják meg az ökológiai kérdéseket. Ez objektíven nagyobb igé­nyeket támaszt a beruházási eszközökkel szemben. Látni kell azonban, hogy az élet- és munkafeltételek számos problé­májának megoldásához nem elsősorban pénzre van szükség, hanem a technológi­ai és állampolgári fegyelem következetes betartására. Megkülönböztetett figyelmet szente­lünk a Gabčíkovo-Nagymaros vízlépcső- rendszer építése során a bioprogram megvalósításának, valamint annak, hogy a közvéleményt szakavatottan tájékoz­tassuk az ökológiai problémák megoldá­sáról. Objektíven nincs lehetőségünk ar­ra, hogy mindent azonnal megoldjunk, de kötelességünk, hogy többet tegyünk mint eddig, mivel ez szocialista társadalmunk komplex fejlesztésének elválaszthatatlan részét képezi. A következő évben fejezzük be a Nemzeti Front választási programjainak megvalósítását. Tudatosítjuk, hogy e programok megvalósítása jelentős poli­tikai tőkét képez majd a következő általá­nos választások során. Ez teljes mérték­ben vonatkozik a Z akció beruházási részére. Nagyra becsüljük társadalmi hozzájárulását a helyi szükségletek kielé­gítéséhez. Az állampolgárok, az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények, a tár­sadalmi szervezetek, a nemzeti bizottsá­gok, valamint a területi pártszervek kez­deményező munkájának és aktivitásának köszönhetően három év alatt a Z akció­ban 4,5 milliárd korona beruházást eszkö­zöltünk. Elvárjuk, hogy'ezt az irányzatot 1989-ben is eredményesen folytassuk, azt feltételezzük, hogy további 1,6 milliárd koronát ruházunk be, miközben előnyben részesítjük a vízgazdálkodási és ökológiai építkezéseket. Megkülönböztetett figyelmet kell fordí­tanunk a belkereskedelem stabilizálására és az árukínálat javítására. Ez a feltétele a lakosság pénzbevétele tervezett növe­kedése gyakorlati jelentőségének. 1989- ben a pénzbevétel 3,1 százalékkal növek­szik, miközben a kiskereskedelmi forga­lom 3,5 százalékkal. Az idei évhez viszonyítva 5300 darab­bal (93 százalékkal) több videomagneto- fon, 13 ezer darabbal (12 százalék) több színes televízió, 17,2 ezer darabbal (10 százalékkal) több hűtőszekrény, 3,4 ezer darabbal (9 százalékkal) több automata mosógép kerül a piacra. Tudatosítjuk azonban, hogy így sem sikerül teljes mér­tékben kielégíteni a fogyasztói igényt. A Favorit gyártásának bevezetésével kapcsolatos problémák és a behozatali nehézségek nem teszik lehetővé, hogy lényegesebben emeljük az eladott sze­mélygépkocsik mennyiségét. A növeke­dés csupán 3 százalékos lehet. A tervbi­zottságnak az illetékes tárcákkal együtt­működve felül kell bírálnia az olyan ter­mékek piaci szállításának növelését, amelyekhez megvannak a szükséges ter­melési kapacitások. A vállalatok címére el kell mondanunk, hogy egyelőre senki sem hatálytalanította a CSSZSZK kormányá­nak 151/1982 számú határozatát, amely szerint minden vállalatnak kötelessége, hogy bruttó termelésének minimálisan egy százalékát a hazai piacra szállítsa. Megköveteljük, hogy az SZSZK vállalatai teljesítsék ezt a feladatukat. A belkereskedelmi helyzet javítása megköveteli, hogy a kereskedelmi és ide­genforgalmi minisztérium javítsa együtt­működését valamennyi ágazattal. Megkö­veteljük, hogy javítsa a kereskedelmi te­vékenységét, a piackutatást és az árusí­tás kulturáltságát. A belkereskedelemben az egyensúly felújítása komoly politikai és gazdasági feladat. Ezért az SZSZK kor­mánya és a nemzeti bizottságok figyel­mének előterébe kell helyezni. Nem szabad megengedni a hiányosságok megismétlődését A kommunistáknak, az ipari tárca, a mezógazdasági-élelmiszer-ipari komp­lexum, a vállalati-gazdasági szféra veze­tőinek nem szabad megengedniük, hogy megismétlődjenek az idei hiányosságok a piaci szállítmányok teljesítésében. En­nek érdekében javítani kell az együttmű­ködést a kereskedelmi szervezetekkel, idejében tisztázni és megoldani a szerke­zeti ellentmondásokat. Az eddiginél rugal­masabban kell módosítani a termékek választékát és minőségét a piaci kereslet szerint. Szilárd elhatározásunk, hogy fe­lelősségre vonjuk azokat az elvtársakat, tekintet nélkül társadalmi pozíciójukra, akik nem respektálják ezeket a követel­ményeket és nem teljesítik a feladatukat a belkereskedelemben. Tudjuk, hogy a teljes választékot nem tudjuk fedezni, de annak, amit megtermelünk meg kell felelnie a kívánt struktúrának és minő­ségnek. A kereskedelmi és idegenforgalmi mi­nisztérium a piaci helyzet megoldása ér­dekében azt követeli, hogy 5 milliárd ko­ronával növeljék a piaci szállítmányokat. Aggasztó, hogy az SZSZK kormányá­nak novemberi határozata után - ez a ha­tározat a szállítói-megrendelői kapcsola­tok problémáinak megoldására vonatko­zott - a termelő ágazatok továbbra sem akceptálják a kereskedelem igényeit. Nem szállítják a tervezett mennyiséget az olyan fontos árufajtákból, mint a cipő, a textiltermékek és nem tanúsítanak kellő megértést az olyan probléma megoldása iránt, mint a közszükségleti cikkek készle­teinek feltöltése. A problémák rugalmas kiküszöbölése és a komplex megoldás érdekében Murin elvtárs, az SZSZK kormányának első el­nökhelyettese felelős lett a belkereskede­lem koordinálásáért. Mi arra az egyértelmű álláspontra he­lyezkedünk, és ezt mindenkinek meg kell értenie, hogy a belkereskedelem problé­máit nem oldhatjuk meg a behozatal eme­lésével, adósságunk fokozásával, hanem elsősorban saját forrásaink és tartalé­kaink kiaknázásával. Ezen a téren sokkal nagyobb kezdeményezést és vállalkozó­kedvet várunk el a termelőktől. Tisztelt elvtársak, a CSKP Központi Bizottságának 12. ülése úgy döntött, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVIII. kongresz- szusát 1990. májusára hívja össze. Ebből az a feladat következik, hogy meg kell gyorsítanunk gazdasági mechanizmus átalakításával és a 9. ötéves terv előké­szítésével kapcsolatos munkákat. Az SZSZK kormánya Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozatából in­dul ki, miszerint Szlovákia gazdaságának, mint az egységes csehszlovák gazdaság szerves részének, a 9. ötéves tervidőszak feladatait úgy kell meghatározni, hogy tovább növekedjen a termelési és gazda­sági ereje, növekedjen a termelés haté­konysága és javuljon az SZSZK lakossá­gának életszínvonala. A távlati terv kidolgozása a zárósza­kaszba lépett. A kormány jövőre megtár­gyalja a gazdasági és szociális fejlesztés 2005-ig szóló irányelveit, beleértve a 9. ötéves terv irányelveit is. A CSKP XVII. kongresszusa óta sok munkát vé­geztünk ezeknek a dokumentumoknak a kidolgozásán. A kormány által február­ban megtárgyalt irányelvekkel összhang­ban a minisztériumok és a területi nemzeti bizottságok kidolgozták az ágazati és te­rületi koncepciókat. Bírálóan kell megálla­pítanunk, hogy ezeket még nagy mérték­ben a régi adminisztratív hozzáállások jellemzik. Számos további beruházást kö­vetelnek, anélkül, hogy megfelelően do­kumentálni tudnák a beruházott eszközök hatékonyságát és gyors megtérülését. A leggyengébb pontot a fejlesztés tárgyi feladatai jelentik, nem veszik teljes mér­tékben figyelembe a hatékony intenzifiká­lás követelményeit. Az új programok nem mérik fel megfelelően a hazai és külföldi piac alakulását, a tudományos-műszaki haladás hatékonyságát, a műszaki hala­dással való kapcsolatot, a nemzetközi együttműködést, az exportképesség nö­vekedését, az egyes ágazatok konkuren­ciaképességét főleg a Szovjetunió és a KGST-országok, valamint a nem szo­cialista országok, mindenekelőtt a EGK- országok piacán. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a távlati terv és a 9. ötéves terv irányelvei­nek javaslatai még nem adnak teljes ké­pet a gazdaság strukturális átalakításá­nak konkrét koncepciójáról, amely alap­vető útmutatót jelentene a vállalatok szá­mára távlati tervei kidolgozása során. A CSKP KB 12. ülése ezen a téren is meghatározta az egyértelmű irányzatot, amelynek teljes mértékben érvényesülnie kell a szlovák gazdaság feltételei között. Ezzel összefüggésben kívánatos, hogy a Szlovák Tervezési és Tudomá­nyos-Műszaki Fejlesztési Bizottság haté­konyabban használja ki az elméleti inté­zeteket, főiskolákat és azokat a tudóso­kat, akik javaslataikkal szavatolni tudják, hogy a terv teljesíthető lesz, és hozzájárul gazdaságunk hatékonyságának lényeges növeléséhez. A kővetkező időszakban következetesen abból az elemzésből in­dulunk ki, amelyet a szövetségi kormány jövőre a Szövetségi Gyűlés elé terjeszt, illetve az SZSZK szervei által elkészített elemzésekből. A jövő év első felében kell megoldani ezeket a kérdéseket, és nemcsak a terve­ző szerveknek, hanem az egyes ágaza­toknak és vállalatoknak is. A 9. ötéves terv előkészítése során meg kell oldanunk a nem hatékony terme­lések felszámolását és más termelések­kel való helyettesítésüket is. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents