Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-20 / 299. szám, kedd
Beszámoló az 1988. évi szociális-gazdasági fejlesztési terv teljesítéséről, az 1989. évi tervről, az SZSZK-beli gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről és a CSKP KB 12. ülésének határozataiból a szlovákiai kommunistákra háruló feladatokról (Folytatás az 5. oldalról) Ez nem könnyű feladat, mivel összefügg az emberekkel és a hagyományokkal. Nincsen okunk arra, hogy féljünk a munkanélküliségtől. Azonban nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne hatékonyan, veszteségesen termeljünk. A szövetségi kormány határozatával összhangban valamennyi ágazat felülbírálja az általa irányított vállalatok termelési szerkezetét és a Szlovák Tervezési és Tudományos-Műszaki Bizottsággal, valamint az Állami Tervbizottsággal együtt a jövő év folyamán konkrét javaslatot terjesztenek elő 1990-re és a 9. ötéves tervidőszakra. Megteremteni a feltételeket az újratermelési folyamat javításához A kormány ügyel arra, a minisztériumok úgy határozzák meg Szlovákia gazdaságának szerkezetét, hogy az progresszív jellegével nagyobb mértékben járuljon hozzá az egységes csehszlovák gazdaság fejlesztéséhez. Ennek érdekében 1989-1990-ben megteremti a feltételeket az újratermelési folyamat lényeges javításához, a hatékonyság dinamikus növeléséhez és egész gazdasági erőnk jobb kihasználásához. Ügy mint eddig, a továbbiakban is figyelmet szentelünk a társadalmi fogyasztás alakulásának, a nem beruházás jellegű kiadásokat ezeken a területeken (a szociális biztosítás juttatásain kívül) 1989-ben 4,2 százalékkal növeljük. Az eszközöket elsősorban azokra a területekre irányítjuk, amelyek javítását a lakosság a leginkább igényli. Vagyis, az egészségügyre, oktatásügyre, kultúrára, azzal a céllal, hogy javítsuk a lakosság életszínvonalát. Továbbra is figyelmünk középpontjában áll a fiatal nemzedék, az egészségvédelem, főleg a dolgozó nők egészségének védelme, valamint a feltételek megteremtése minden állampolgár önmegvalósításához. Elvtársak, a CSKP KB 12. ülése rendkívül jelentős feladat elé állított bennünket - meg kell gyorsítani a gazdasági mechanizmus átalakítását. Az SZLKP Központi Bizottsága, a területi párt, szakszervezeti, állami és gazdasági szervek állandó figyelmet szentelnek ennek a feladatnak. A CSKP KB 7. ülése óta eltelt rövid idő alatt jelentős politikai és szervezési munkát végeztünk. Az elért eredmények eltérőek, és objektíven számos nehézség merül fel. Megmutatkozik, hogy a mai irányítási rendszer feltételei között nem érhetünk el javulást a fejlődés minőségi szempontját tekintve és nem járulhatunk hozzá a gazdasági egyensúly felújításához. Ezért a központi párt- és állami szervek úgy döntöttek, hogy meggyorsítják a gazdasági mechanizmus komplex átalakításának bevezetését, már 1990- től. A gyorsítást alátámasztja ennek a lépésnek a politikai jelentősége is. Lehetővé teszi, hogy növekedjen a vállalatok önállósága, fokozódjon kezdeményezésük, és így lehetőség nyílik arra, hogy 1990-et kihasználjuk a 9. ötéves terv előkészítésére. Számolni kell azzal, hogy a gyorsítás bizonyos kockázatokkal jár az új tervezési és irányítási formák központi és vállalati bevezetésével kapcsolatban. A legnagyobb kockázatot azonban az jelentené, ha kétségbe vonnák a gyorsítás szükségességét, nem oldanák meg a kérdéseket és a sikertelenségeket objektív okokkal magyaráznák. Nincs szó egyszerű és kockázatmentes feladatokról. Ezeket a feladatokat azonban kötelességünk megvalósítani. A mai irányítási rendszer további fennállása, az átmeneti időszak meghoszabbítása gyengítené politikai és gazdasági pozícióinkat és rontaná a gazdasági helyzetet. Számolnunk kell azzal, hogy a gyorsítás konfliktusokkal, nem kívánatos irányzatokkal, esetleg téves döntésekkel is jár, amelyeket aztán helyre kell hoznunk. Ezért előtérbe kerül a döntéshozatal minősége. Az az igényes feladat áll tehát előttünk, hogy életbe léptessük a nagykereskedelmi árak átalakítását, rövid idő alatt kidolgozzúk az adó- és elvonások rendszerét, szabályozzuk a bérek alakulását, kidolgozzuk a deviza önfinanszírozás rendszerét. Az állami terv kidolgozása értelmezésének már 1990- ben meg kell felelnie az új feltételeknek. Azzal számolunk, egyelőre szükség lesz arra, hogy közvetlenül beavatkozzunk a szervezetek tevékenységébe, néhány ideiglenes intézkedést hozzunk és újraosszuk az állami költségvetést, mivel a gyorsítást a 8. ötéves terv keretében hajtjuk végre. Ugyancsak fontos, hogy kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmust a nem termelési szféra számára, úgy, hogy leegyszerűsítsük irányítását, és növeljük a szervezetek érdekeltségét a gazdaságos eljárásban, és előkészítsük a szervezetek és az állampolgárok kisvállalkozásainak szabályait. Az átalakítás eredményességének egyik fontos előfeltétele az egységes irányító központ szerepének és tevékenységének pontos meghatározása. Változtatásokat eszközöltünk a központi szervek felépítésében és struktúrájában. Újszerűén határozzuk meg munkamegosztásukat és felelősségüket úgy, hogy a központ a vállalati szféra viszonylatában egységesen lépjen fel. E? megkívánja elsősorban azt, hogy a kétfokozatú irányítás keretében végső formájában meghatározzuk az ágazati minisztériumok szerepét, mégpedig nemcsak a központtal való együttműködésük tekintetében, hanem arányos felelősségvállalásukat illetően is, a hatáskörükbe tartozó ágazatok fejlesztése alapvető kérdéseinek megoldásáért. Ez összefügg a központi szervek apparátusa véglegesítésével is, miközben létszámuk 30 százalékkal csökken. Élni a lehetőségekkel A CSKP KB 7. ülése határozatai alapján hozzáfogtunk a termelési-műszaki, a tudományos-kutatási és a forgalmi bázis szervezési struktúrájának átalakításához. Az első lépcső 1988. július 1-ig valósult meg, a továbbiak határideje 1989. január 1. és július 7. Az elsó szakaszban az SZSZK területén az iparban, az építőiparban, a mezőgazdasági-élelmezési komplexumban, a kereskedelemben és a nemzeti bizottságok gazdaságában 148 állami vállalat jött létre. A második szakaszban 262 állami vállalat alapításával számolunk, a többit pedig 1989. július 1-ig hozzuk létre. E vállalatok alapításánál számos probléma adódott. Ezeknek oka az volt, hogy nem tartották tiszteletben a szervezési struktúrák átalakításának jóváhagyott alapelveit, mégpedig nemcsak a szervezetek, hanem a minisztériumok, a nemzeti bizottságok, valamint a tervszerű irányítással foglalkozó kormánybizottság sem. Az új vállalatok létrehozása lehetőségeinek felmérése alkalmával megállapítottuk, hogy a kilenc termelési-gazdasági egység megszüntetése után első lépcsőben csak 26 új vállalat jött létre, a többi pedig a volt nemzeti vállalatok bázisára épül. A termelési-műszaki alap ésszerűbb elrendezése javaslatainak megvalósításához sok esetben az adott helyzet tüzetes elemzése, a szervezetek távlati fejlesztési kilátásainak és főleg a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak módosítását követően jövedelmezőségük helyzetének ismerete nélkül fogtak hozzá. Megnyilvánul az a tendencia, hogy állami vállalatokat hozzanak létre a korábbi trösztökből. Nem élnek eléggé azzal a lehetőségekkel, hogy ilyen vállalatokat a kombinátok alapelvéhez igazodva hozzanak létre, szervesen összehangolva a kutatást, a termelést, az értékesítést és az egyéb tevékenységet. Egyelőre nem valósult meg a vállalatok nagysága szerinti célszerű differenciálás, ami főleg a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaságban nyilvánul meg, ahol is a helyi nemzeti bizottságok csekély mértékben éltek a kisebb üzemek létesítésének lehetőségével. Sok esetben megsértették az átalakítás demokratikus alapelveit. Nem tisztázzák eléggé a vállalatok által idejében előterjesztett javaslatokat és nem fordítanak megfelelő figyelmet arra, hogy az álláspontokat kifejtsék a dolgozókollektívákban. Ez volt a helyzet például a Prior állami vállalat, továbbá néhány élelmi- szeripari vállalat stb. létesítésénél. Az ésszerű megoldások kárára kedvezőtlenül nyilvánult meg az ágazati, a helyi és a személyes érdekek érvényesítése. Ez tapasztalható például a cipőiparban, a Cedok utazási irodában és a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaságban Az elsó tapasztalatokra teszünk szert a vállalati önigazgatás igen fontos intézményével, valamint a vállalati vezetőség választhatóságával. Az ezzel kapcsolatos munka a területi párt- és szakszervezeti szervek cselekvő részvételével folyik. Ennek ellenére az alapítók és maguk az állami vállalatok nem ritkán nem szentelnek megfelelő figyelmet a választások előkészítésének. Ez elsősorban a politikailag és szakmailag felkészült káderek kiválasztására, a több jelölt közül való választás alapelvének megtartására és e jelöltek vállalatfejlesztési koncepcióinak tüzetes ismeretére vonatkozik. Ritkán alkalmazzák a pályázati eljárást. Mindez arra utal, hogy a további szakaszban ezt a munkát eredményesebben kell irányítani. Az SZSZK kormánya az alapítóktól, a tervszerű irányítással foglalkozó kormánybizottságtól és a vállalati szférától elvárja, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az állami vállalatról szóló törvényt, valamint a CSKP KB Titkárságának az igazgatók választásával kapcsolatban végzett kádermunkáról szóló határozatát és a szakszervezeti szervekkel való szoros együttműködés követelményét. A szervezési struktúrák átalakítását nyílt folyamatnak tekintjük, amelyben ezt a struktúrát fokozatosan tökéletesíteni és módosítani fogjuk. A miniszter elvtársak teljes felelősséggel tartoznak az alapítói tisztség gyakorlásáért, s a kétfokozatú irányítás körülményei között az új irányítási formák alkalmazásáért. Semmiképp sem szabad megengedniük a szocialista demokrácia eltorzítását, s ugyanakkor nem szabad meghátrálniuk az indokolatlan, szűk látókörű vállalati követelmények előtt sem. Új feltételek között újszerűen dolgozni Az új gazdasági mechanizmus kidolgozásával és megvalósításával egyidejűleg figyelmet fordítunk az irányító káderek felkészítésére, hogy az irányító dolgozók megtanuljanak az új feltételek között újszerűen dolgozni. Ennek érdekében az egyes oktatási létesítményekben az 1989-1990-es évekre kidolgozzák a CSKP KB Elnöksége 1988. szeptember 30-i dokumentumával összhangban álló tanulmányi programokat. Ezt a dokumentumot egyébként konkretizálták, hogy megtárgyalhassa a CSSZSZK és az SZSZK kormánya és hozzáfoghassunk megvalósításához. A kormány az átalakítás további időszakának kádermunkájában a CSKP KB 7. ülésének a káderpolitika tökéletesítéséről szóló határozatából indul ki, amely hosszú távra érvényes dokumentum. Ezt konkretizálja az államigazgatás és a gazdasági szféra feltételeire. A kormány a következő évben s az azt követő időszakban igényesen felméri a végrehajtott szervezési változások gazdasági és társadalmi eredményeit, idejében lépéseket tesz a helyzet konszolidálására, az SZLKP KB és a CSKP KB elé rendszeres tájékoztatást terjeszt és hozzáfog az igazgatási épületek felszabadításához a terciér szféra számára. Ezzel összefüggésben elvárjuk a területi pártszervek és a nemzeti bizottságok cselekvő támogatását. Az átalakítás vonatkozik a nemzeti bizottságokra is. Ezen a területen a jövő esztendő egyik döntő fontosságú feladata a CSKP KB Elnöksége ez év augusztus 19-i dokumentumából következő feladatok gyakorlati megvalósítása. Ez a dokumentum meghatározza a nemzeti bizottságok feladatait a szocialista demokrácia fejlesztésében és a gazdasági mechanizmus átalakításában. Fő feladat a nemzeti bizottságok alapszintjének komplex kiépítése és jobb felruházása jog-, illetve hatáskörrel. Ez összefügg annak feltétlen szükségével, hogy eredményesebben oldjuk meg a városok, a lakótelepek és a községek problémáit. A kormány 1989 januárjában alapvető intézkedéseket foganatosít e dokumentum megvalósítására. Ezeknek célja 1990. január 1-jei hatállyal megteremteni az alapszintű nemzeti bizottságok számára azokat az új gazdasági és pénzügyi feltételeket, amelyek lehetővé teszik gazdasági önellátottságuk és önállóságuk növekedését. Ebben a vonatkozásban számolunk a városok és a községek gazdasági-termelési bázisa bővítésével is. Mégpedig teljes mértékben érvényesítve a városi és a helyi nemzeti bizottságok alapítói jogkörét az állami válallatok létesítésénél, főleg azokon a gazdasági szakaszokon, amelyek közvetlenül kielégítik a helyi lakosság szükségleteit. Helyénvaló elgondolkodni a kisvállalkozás kérdései, továbbá a kertbarátok és a kisállattenyésztók tevékenysége fölött. Ez a tevékenység létjogosult, mivel megfelelőképpen kiegészíti a piaci szükségleteket és a szolgálatásokat, amiről az a körülmény tanúskodik, hogy az állattenyésztési termelésben több mint 44, a zöldségtermesztésben 62, a gyümölcs termelésében pedig 66 százalékkal részesednek. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy ennek a tevékenységnek jelentőségét még nem értékeljük eléggé. Persze nem vagyunk érdekeltek abban, hogy létrejöjjön valamilyen új társadalmi csoport, amelynek jóléte nem a saját munkájára épülne, hanem az idegen munkaerő kihasználására. Viszont hiba lenne az is, ha az ilyen tevékenység előtt nem nyitnánk meg a teret ott, ahol a szocialista szervezetek, vagyis a vállalatok, a szövetkezetek és a szolgáltatások képtelenek teljes mértékben eleget tenni a szükségleteknek. Hiba lenne nem nyitni teret azoknak, akik munkájukkal hozzá akarnak és tudnak is járulni a lakossági szükségletek jobb kielégítéséhez. Ezért a következő esztendőben törvényes lépések történnek e tevékenység támogatására. Ebben a vonatkozásban nagyobb kezdeményezést várunk el a nemzeti bizottságoktól is, amelyek a feltételek megteremtését, az ellenőrzést és a jövedelem megadóztatását illetően ezért a területért teljes felelősséggel tartoznak. Ezzel egyidejűleg törvényes intézkedésekkel megteremtjük annak előfeltételeit, hogy az államigazgatás első lépcsős gyakorlását, főleg az állampolgárok viszonylatában, törvénnyel átruházzuk a nemzeti bizottságok alapszintjére. Ez káder- és szervezési problémákkal összefüggő nem könnyű feladat, de ezekkel a problémákkal meg kell birkóznunk, hogy lényegesen tökéletesítsük a nemzeti bizottságok munkáját. A nemzeti bizottságoknak rendkívüli szerepük van az oktatási, a kulturális, a szociális és az egészségügyi politika irányításában és gyakorlásában is. A kormány elvárja a Belügy- és Környezetvédelmi Minisztériumtól, a többi tárcától és a nemzeti bizottságoktól is a CSKP KB Elnöksége dokumentumából következő intézkedések következetes megvalósítását. Nem szabad eltűrni az anonimitást Tisztelt elvtársak, tisztában vagyunk a jövő esztendőben ránk háruló feladatok nagyságával és igényességével, s azzal a kockázattal is, amely egyes területeken növelheti a feszültséget. A 8. ötéves terv, valamint a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött gazdaság- és szociálisfejlesztési program megvalósításának zárószakaszába lépünk. Ezzel egyidejűleg az a feladat hárul ránk, hogy a termelési, a tudományoskutatási és a forgalmi bázisban befejezzük az állami vállalatok szervezését, és a szövetségi kormány programnyilatkozata alapján megteremtsük annak előfeltételeit, hogy egész népgazdaságunk 1990 január 1-től gyorsított ütemben átálljon a gazdasági mechanizmus átalakítására. Ez arra kötelezi a párt tagjait, szerveit és szervezeteit, hogy élére álljanak az említett rendkívül igényes feladatok teljesítéséért vívott következetes harcnak. A kormány, a minisztériumok, a nemzeti bizottságok és a vállalati-gazdasági szféra munkájában következetesen érvényesíteni akarjuk pártunk irányvonalát, amely magas fokú igényességre, a gazdaság és a társadalmi tevékenység ránk bízott szakaszain az eredményekért a személyes felelősség vállalására orientál. Teljes mértékben egyetértünk azzal, amit Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkára hangsúlyozott a CSKP KB 12. ülésén: „Sehol, egyetlen szakaszon, az irányítás egyetlen szintjén sem szabad eltűrni az anonimitást. Mindenütt teljes érvényt kell szerezni annak az alapelvnek, hogy minden jó vagy felületesen elvégzett munka, minden siker vagy fogyatékosság mögött konkrét emberek vannak. Mindenki, bárhol is dolgozik, valamiért felel és felelősséggel tartozik a következményekért is, akár kedvezőek, akár kedvezőtlenek. Az anonim kritika a párt, a központi bizottság, a kormány ellen irányul. A fogyatékosságokat és a problémákat végül is azonosítják a szocialista rendszerrel.“ Az igényességnek és a személyes felelősségnek irányvételét érvényesíteni fogjuk nemcsak az általunk közvetlenül irányított területeken, hanem a szövetségi kormányszervekkel való együttműködésünk fejlesztésében és Szlovákiában a szövetségi szervek által irányított területek megsegítésében is. így akarunk a gazdasági mechanizmus átalakítása alapelveinek szellemében hatékonyan munkálkodni az egységes állami központ részeként. A gazdaság intenzifikálása, a gazdasági mechanizmus átalakításának meggyorsítására kitűzött céljaink sikeres elérése megkívánja a kedvező társadalmipolitikai légkört. Az általunk választott út helyességéről az embereket akkor tudjuk a legjobban meggyőzni, ha minél előbb konkrét, kézzelfogható eredményeket érünk el. Ez elmélyíti felismerésüket és meggyőződésüket, hogy törekvésünk leg- sajátabb érdeküket szolgálja, s munkaaktivitással, valamint kezdeményezéssel belátható időn belül leküzdhetjük a jelen problémáit és fogyatékosságait. Erőnkből telik arra, hogy az SZSZK kormánya által irányított gazdaságban a jövő esztendőben csökkentsük az ötéves terv előirányzatától való lemaradást, jobban teljesítsük a szociális fejlesztés fő feladatait, hozzájáruljunk az állam külgazdasági kapcsolatainak nagyobb kiegyensúlyozottságához, az egyenletesebb fejlődéshez s ezáltal az SZSZK és a CSSZSZK gazdasági fejlődésének egészségesebbé tételéhez. Ehhez azonban az szükséges, hogy mindannyian igényesebben és következetesebben teljesítsük a feladatokat. A komplex átalakítás szerves része társadalmi életünkben a szocialista demokrácia fejlesztése. Ez nem divat, hanem annak szüksége diktálja, hogy kötődjünk mindahhoz, amit a szocializmus építése éveiben a politikai és a közéletben elértünk, s jobban éljünk a szocialista társadalmi rend előnyeivel. A szocialista demokrácia fejlődése feltételezi minden állampolgár cselekvő és nem formális beilleszkedését a társadalmi életbe, hogy eredményesen részt vegyen a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében. Érdekünk, s az SZSZK kormányszerveinek érdeke tökéletesíteni a nyilvánosság tájékoztatását és a fontos problémákat előre megtárgyalni a lakosok részvételével. Erre teljes mértékben felhasználjuk a nemzeti bizottságok nyilvános üléseit és a lakossági gyűléseket. A szocialista demokrácia fejlesztése szempontjából rendkívüli jelentősége van a Nemzeti Frontnak. Elvárjuk azt, hogy az FSZM, a SZISZ, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és további szervezetek cselekvő segítséget nyújtanak az SZSZK gazdaságfejlesztési feladatainak teljesítésében. Igyekezetünk meghatvá- nyozására megfelelő alkalmat nyújtanak azok a jelentős történelmi évfordulók, amelyekről a következő esztendőben emlékezünk meg. Ez elsősorban a CSKP IX. kongresszusának és a Csehszlovák Köztársaságban a szocializmus építése programja elfogadásának 40., valamint a szlovák nemzeti felkelésnek 45. évfordulója. A dolgozókat jelentősen mozgósítani fogja a 8. ötéves terv, illetve az átalakítás feladatai sikeres megvalósítására a CSKP XVIII. kongresszusa, az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák tanácskozásának előkészítése. Az SZSZK kormánya, az SZSZK állami szerveinek kommunista és többi dolgozója nevében köszönetét mondok az SZLKP Központi Bizottságának és Elnökségének a munkánknak nyújtott segítségért. Ezzel egyidejűleg biztosítom az SZLKP Központi Bizottságát, hogy a feladatok bonyolultsága és igényessége ellenére úgy fogjuk biztosítani megvalósításukat, hogy a CSKP Központi Bizottsága 12. ülésének és az SZLKP Központi Bizottsága mai tanácskozásának határozatai teljes mértékben tükröződjenek munkánkban, valamint e munka eredményeiben 1989-ben és a következő időszakban is.
