Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-19 / 298. szám, hétfő
LETÁRJAl, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hétfő, 1988. december 19. Ára 50 fillér XLI. évfolyam, 298. szám Egy évvel korábban A CSKP KB 12. ülésének határozata tömören és pontosan fogalmazta meg a jövő évi állami terv teljesítésével, valamint a gazdasági mechanizmus átalakításával összefüggő pártfeladatokat. Amint azt Miloš Jakeš elvtárs a központi bizottság ülésén elhangzott bevezető beszédében kifejtette, társadalmi és gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában, a helyzet objektív elemzéséből kiindulva meg kell gyorsítani a komplex átalakítás folyamatát, ezért támogatni kell a kormánynak azt a kezdeményezését, hogy az erre vonatkozó intézkedések egy évvel korábban valósuljanak meg. Mivel rendkívül bonyolult folyamatról van szó, s számos elméleti és gyakorlati kérdést az eddig szerzett tapasztalatok, valamint az összefüggések mélyebb ismerete alapján még tisztázni kell, ezért a központi bizottság úgy határozott, hogy a CSKP XVIII. kongresszusát egy évvel korábbi időpontban, 1990. május tizedikére hívja össze, s egyúttal a kongresszus tárgyalási programját is előirányozta. Ez a változtatás lehetővé teszi, hogy a kongresszus még a tervidőszak kezdete előtt megtárgyalja a 9. ötéves terv irányelveit, amelyeknek már teljes mértékben az új gazdasági mechanizmus viszonyait kell tükrözniük. A kongresszus előkészítési időszakában sor kerül azoknak a dokumentumoknak a megvitatására is, amelyeket a központi bizottság a tagság elé terjeszt. Elsősorban a párt programjára vonatkozó alapelvek, valamint az alapszabályok módosítását célzó javaslatok megvitatásáról van szó. Ahhoz viszonyítva, hogy milyen fontos kérdések kerülnek majd a kongresszus napirendjére, a rendelkezésre álló idő nagyon rövid, ezért rendkívül nagy figyelmet kell fordítani az alapszervezetek jövő évi évzáró taggyűléseinek, valamint a különböző szintű pártkonferenciáknak az előkészítésére. Arra van szükség, hogy ezek a fórumok alapvető mértékben segítsék elő az átalakítás feladatainak és összefüggéseinek a megismerését, a helyi problémák és tartalékok feltárását, a megoldásokhoz vezető utak keresését, a szocialista demokrácia elmélyítését, s így cselekvő módon járuljanak hozzá a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítására irányuló stratégiai irányvonal következetes megvalósításához. A 8. ötéves tervben előirányzott gazdasági feladatok teljesítése, főleg a termelés infenzifikálása, tudományos-műszaki és minőségi színvonalának emelése, a munkatermelékenység és az energia lényegesen jobb hasznosítása, vagyis a termelés hatékonyságának sokoldalú növelése mellett napjaink legigényesebb programját, s egyúttal legvitatottabb kérdését a komplex társadalmi és gazdasági átalakítás képezi. Az átalakítás komplex jellege elsősorban abból következik, hogy nem szűkíthető le csupán a módszerek, az irányítási elvek területére, vagyis a gazdasági mechanizmusra, hiszen az irányítás tárgyát, a termelési szerkezetet is át kell alakítani. Méghozzá nem csekély mértékben, s mindehhez a gazdasági gondolkozásnak is át kell alakulnia. Figyelembe véve az emberi tényező meghatározó szerepét, nem fér hozzá kétség, hogy az új gazdasági gondolkozásmód kialakítását kell a legfontosabb feladatnak tekinteni. Enélkül ugyanis nem érvényesülhet semmiféle új szabályozási rendszer, de nem valósíthatók meg azok a feladatok sem, amelyeket a szerkezeti átalakítás szükségessége diktál. Az új gondolkodásmód kialakításának, s az emberek cselekvő hozzáállásának azonban alapvető feltétele, amint azt Ladislav Adamec elvtárs a központi bizottság ülésén hangsúlyozta, hogy világosan, reálisan, szépítgetések nélkül vázoljuk fel népgazdaságunk, az egyes ágazatok és szakágazatok, valamint a gazdálkodó szervezetek helyzetét, őszintén mérjük fel fogyatékosságainkat és lehetőségeinket, s a valós külső és belső feltételekhez igazodva alakítsuk ki fejlesztési programjainkat. A szabályozási rendszerhez, s a termelési szerkezethez hasonlóan a gazdasági gondolkodásmód is nehezen alakítható át, megterhelik a különböző beidegződések, a túlhaladott szempontok és nézetek, amelyektől egyik napról a másikra nehéz megszabadulni. Éppen ezért rendkívül nagy szerepe van itt az új körülmények megismerését elősegítő nyilvános tájékoztatásnak s a közélet demokratizálásának. Sok probléma adódik például az új gazdasági mechanizmusban kialakítandó piaci viszonyok eltérő értelmezéséből, magyarázásából és értékeléséből. Egyesek irányíthatatlan állapotok, anarchia és zúrzavar kialakulásától tartanak, mások a nyereségközpontúság újjáéledését, a tőkés restauráció csíráit látják benne, holott a dolog lényege abban rejlik, hogy a gazdasági szféra kötelező jellegú vertikális összefüggései helyett önkéntesen vállalt horizontális kapcsolatokra kell törekedni. Ezek a törekvések természetesen nem nélkülözhetik az áru- és pénzviszonyok érvényesülését, az árképzés objektivizálását, az irányítási rendszer gyökeres megváltoztatását, a döntési jogok és a felelősség decentralizálását, valamint a vállalkozás hasznosságának a mérését. A gazdálkodó szervezetek közti horizontális kapcsolatrendszer kialakítása nélkülözhetetlen feltétele a nemzetközi munkamegosztásba való hatékony bekapcsolódásunknak is. Tudomásul kell vennünk, hogy a nemzetközi gazdasági életben ma már nem vehetünk részt csupán bizonyos termékek részünkről megválasztott kínálatával, hanem csak a kereslet gyorsan változó feltételeihez alkalmazkodhatunk. Mivel két pont között legrövidebb út az egyenes, így az is célszerű követelmény, hogy a termelők közvetlenül és rugalmasan, saját gazdasági felelősségük tudatában igazodjanak a hazai és a külföldi megrendelők igényeihez. Emellett azzal is számolni kell, hogy a tudományos-technikai forradalom vívmányait hasznosító termelési folyamatok magát a keresletet is formálják, s az új szükségletek kielégítésébe többnyire csak valamilyen integrált formában, nemzetközi együttmúködésben, munkamegosztás és termelési kooperáció útján lehet bekapcsolódni. Ehhez egyaránt ki kell használni a KGST-tagországok nemzetközi gazdasági integrációjának fejlesztésében, valamint a nem szocialista országokkal folytatott kölcsönösen előnyös gazdasági együttmúködésben rejlő lehetőségeket. MAKRAI MIKLÓS . Az ünnepi gyűlés diszemelvénye (A ČSTK felvétele) LAPUNKAT A GYŐZELMES FEBRUÁR ÉRDEMRENDDEL TÜNTETTÉK KI Rugalmasabb tájékoztatásra, szemléleti és szerkesztési megújulásra törekszünk Ünnepi gyűlés • A CSKP KB küldöttségét Ignác Janák vezette • Köszöntések, jókívánságok • Ágazati és vállalati kitüntetések átadása • Színvonalas műsor, kellemes hangulat (Munkatársunktól) - Bensőséges és fölemelő, emlékezetes és egyben előremutató volt az az ünnepi gyűlés, amelyen december 17-én a Somorjai (šamorin) Művelődési Központban lapunk nevezetes jubileumáról emlékeztek meg pártunk legfelsőbb szerveinek képviselői, közéletünk tisztségviselői és a szerkesztőség munkaközössége. Az ünnepségen részt vett a CSKP KB küldöttsége Ignác Janák elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével. A küldöttség tagja volt Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének Ezután Kiss József, az SZLKP KB Titkárságának tagja, az Új szó főszerkesztője méltatta lapunk négy évtizedes tevékenységét. Beszédében többek között a következőket mondotta: „Lapunk első száma olyan időszakban látott napvilágot, amelyet a dolgozók februári győzelmét követően áthatott a nagy és a kis közösségek életének megújhodása. A győzelmet hangsúlyozó eposzi jelző arra utal, hogy e történelmi jelentőségű fordulathoz érzelmileg is mély átérzéssel viszonyulunk. Annak tudatosítása, hogy az Új Szó létrejötte elválaszthatatlanul összefonódik azokkal a változásokkal, amelyek a szlovákiai magyarság helyzetében februárt követően bekövetkeztek, a lélek legrejtettebb zugaiban is visszhangra talált. Az Új Szó létrejöttét - kifejezésre juttatva a magyar nemzetiségű állampolgárok jogegyenlőségét és a lenini nemzetiségi politika érvényre jutását tagja, a KB titkára, Dudás Kálmán, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság vezető titkára, Stafan Bachár, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a Pravda főszerkesztője, Igor Škorica, az SZLKP KB osztályvezetője. Ott volt Pjotr Kuzmics Kosztylkov, a Szovjetunió bratislavai fókonzulja és Tóth József, a Magyar Népköztársaság bratislavai fókonzulja. Jelen voltak a hazai magyar lapok főszerkesztői is. A vendégeket és a szerkesztőség munkaközösségének dolgozóit Szilvássy József főszerkesztő-helyettes üdvözölte. szolgáló előfeltételek megteremtését - költői lendületű szállóige örökítette meg. Máig gyakran idézzük Sas Andor örökbecsű vallomását arról, hogy az Új Szó a jégtörő és gyümölcshozó február édesgyermeke. A kerek évfordulók során az érzelmi töltés újult erővel tör felszínre, magával ragadva az új, felnövekvő nemzedéket is. Ezek a generációk a negyven évvel ezelőtti zimankós decemberi napot (Folytatás a 2. oldalon) Az újságírásban is döntő fontosságú a minőség Ignác Janák elvtárs Tisztelt elvtársak, a kollektívák és az egyének életében vannak pillanatok, amikor a szokásosnál tüzetesebben gondolkodnak el munkájukról, kilátásaikról, feladataikról. Ilyen ez a mai nap is, amelyen közösen megemlékezünk Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának magyar nyelvű napilapja, az Új Szó megjelenésének 40. évfordulójáról. Ebből az alkalomból örömmel tolmácsolom a szerkesztőségi munkaközösségnek Miloš Jakeš elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének és küldöttségünknek szívélyes elvtársi üdvözletét. Ezzel egyidejűleg őszinte köszönetét mondok a szocializmus építéséért és fejlesztéséért, a CSKP XVII. kongresszusa stratégiai irányvonalának és az SZLKP kongresszusa határozatának megvalósításáért kifejtett munkájukért. beszéde az UJ Szó 40. évfordulója ünnepségén Jelképes, hogy az Új Szó idei évfordulójáról egy olyan esztendő vége felé emlékezünk meg, amelyben jelentős évfordulói voltak azoknak az eseményeknek, melyek döntő módon hatottak Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek életére. Olyan időszakban, amelyet a társadalmunk minőségileg új fejlesztéséért végzett intenzív munka jellemez. A CSKP Központi Bizottságának tegnap tefejezódött 12. ülése értékelte a párt (Folytatás a 2. oldalon) OLVASÓINK FIGYELMÉBE Lapunk a közeli napokban közli a CSKP KB 12. ülésén elhangzott vitafelszólalásokat K w ° ^ if§! ÉÉÉÍÍ1 HHj K |p; SjŰi jM*-v*?P 1 H Ignác Janák elvtárs átadja Kiss József főszerkesztőnek a magas állami kitüntetést (A ČSTK felvétele)
