Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-17 / 297. szám, szombat
Beszámoló az 1988-as szociális-gazdasági fejlesztési terv teljesítéséről, az 1989-es terv biztosításáról és a gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről (Folytatás a 5. oldalról) együttműködésének keretében. Örömmel vennénk, ha Prága lenne az a hely, ahol az érdekelt országok vezetői kicserélnék véleményüket és tapasztalataikat, tudományos ismereteiket és a műszaki megoldásokat. Készek vagyunk aktívan hozzájárulni a közös nyelv és megközelítések kereséséhez, az európai természet, civilizáció és lakosság védelmét szolgáló nemzetközi intézmények kiépítése terén. Ez a javaslat a mi hozzájárulásunk annak a dokumentumnak a teljesítéséhez, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének idei júliusi ülésén fogadtak el, s amelynek címe: A lázas fegyverkezés hatása a környezetre, és az ökológiai biztonság más szempontjai. Széles teret kapnak a céltudatos, hasznos kezdeményezések Elvtársak, tudatosítjuk, hogy döntéseink sorsa, határozataink teljesítése nagymértékben az alapvető láncszemek érdekeitől, viszonyulásától és aktivitásától függ. Elsősorban az egységes eljárástól, a nemzeti bizottságok, az állami vállalatok, s velük együtt a helyi pártszervek és az egész Nemzeti Front összehangolt munkájától. Az ilyen összhang az alsó szinten végzett konkrét munkában születik, nem lehet felülről elrendelni. A központi szerveknek viszont ehhez meg kell teremteniük az elkerülhetetlenül szükséges politikai, jogi, gazdasági és szervezeti feltételeket. Mit várunk az állami vállalatoktól és dolgozókollektíváiktól? Elsősorban azt, hogy teljes mértékben tudatosítsák helyzetük megváltozását, jogaikat és széles körű lehetőségeket, s az ezeknek megfelelő felelősségüket és kötelességüket is Nem becsüljük le azokat a nehézségeket, amelyek az átmeneti időszakban várnak rájuk. Mindenki újszerüen szeretne majd viselkedni, de egy bizonyos ideig ehhez nem lesznek meg a szükséges feltételek. Sok minden hiányzik majd náluk a technika és technológia, a pénzügyek és káderek terén, de a kilátásokat illetően is. Nem akarjuk hogy a dolgozók viseljék az olyan terheket, amelyeket nem ók okoztak. De arra sem hagyatkozhatnak, hogy ezeket valaki ott fent helyettük rendbe teszi. Szabad utat adunk a vállalkozásnak, a kezdeményezésnek azzal a meggyőződéssel, hogy az emberek nálunk ügyesek, megfontoltak, meg tudják oldani a problémákat, megtalálják a kivezető utakat. Az ilyenek megérdemlik az elismerést, s teljes mértékben számíthatnak a mi támogatásunkra. Mit fogunk megkívánni a vállalati szférától? 1. Mindenekelőtt az állami vállalatról szóló törvény szellemében meg kell szabadulni a hivatalnokoskodástól, s hozzálátni a valódi vállalkozáshoz, annak minden előnyével, bonyolultságával és kockázatával együtt. Mielőbb át kell térni az önfinanszírozásra és a korszerű vállalaton belüli irányításra. Az önelszámoló gazdálkodás alapelveit le kell bontani egészen az egyes kollektívák, dolgozók feltételeire. 2. Fel kell hagyni a részeredményekben való gondolkodással, szélesebb újratermelést kell megvalósítani a népgazdaság és az egyének szükségleteinek termékekkel és szolgáltatásokkal való kielégítése útján, olyan termékekkel és szolgáltatásokkal, amelyek nagy használati értékkel bírnak, s ezeket a lehető legtakarékosabban, minimális ráfordításokkal előállítani. 3. Nem szabad bezárkózni csupán a mi népgazdaságunkba, hanem a lehető legszélesebb mértékben kell fejleszteni az élvonalbeli külföldi szervezetekkel a közvetlen kapcsolatokat, közös vállalatokat alakítani, ami lehetővé teszi a hozzájutást a csúcstechnikához és -technológiához, a belépést az igényes világpiacra, s ki kell használni a nemzetközi munkamegosztás előnyeit. 4. A vállalatok távlati fejlesztését átgondolt és erős szociális programra, a dolgozók részvételének növelésére a termelés irányításában, a szocialista önigazgatás összes formáinak erősítésére kell építeni. Legyünk őszinték, becsületesek a helyzet elemzésében Elvtársak! A gazdaságunk helyzetéről és kilátásairól szóló beszámoló előkészítésekor nem volt könnyű dönteni, hogy miként közelítsük meg ezt a napjainkban rendkívül érzékeny és bonyolult kérdést. Annak a nemzedéknek a tagjaként, amely a szocializmust aktívan építi, a létrehozott müvet nagyra becsülöm. Emellett a jelenlegi helyzetért egy adag saját felelősséget is érzek. A helyzet értékelésekor kínálkozik olyan lehetőség, hogy a figyelmet csupán a sikerekre fordítsuk, elkerüljük a fájó pontokat, ne vegyük észre a hibákat és azok okait Az első pillanatban az indokok érthetőek lehetnek - ne vonjunk kétségbe semmi jót, ne adjunk ürügyet a fogyatékosságok indokolatlan felnagyítására. Véleményem szerint azonban az ilyen magatartás nem felel meg a pártpolitika hagyományainak, sem a szükségleteinek. Sok más elvtárssal együtt engem is aggasztana, ha gyengülnének az elért eredmények, a kiharcolt vívmányok. Nem tartom azonban becsületesnek, hogy megkerüljük mai életünk bonyolultságait, elkerüljük a kockázatokat, arra hagyatkozzunk, hogy a negatív tendenciák ön- maguktól megszűnnek. Az ilyen magatartást elutasítom, nem szerezné meg számunkra az emberek támogatását, s nem is ösztönözné őket a nagyobb aktivitásra. Véleményem szerint szűklátókörűség lenne arra hagyatkozni, hogy az emberek többsége nem él rosszul, ezért nem nagyon törekedik a szükséges változtatásokra. Ellenkezőleg: teljesen nyíltan és szépítgetés nélkül meg kell nekik mutatnunk, mihez vezetne, ha nem akarnánk, vagy nem tudnánk a növekvő nehézségeket megoldani. Ez ügyben van mire támaszodnunk, van miből tanulnunk. Pártunk legdicsőbb, győzelmes harcai, a tettek nagysága, a forradalmi küldetés teljesítése összefonódott politikánk mély igazságosságával. Az eltérés ettől az alapelvtől - bármi is motiválta - mindig pozícióvesztéshez, a politikai befolyás gyengüléséhez, az erkölcsi tekintély csökkenéséhez vezetett. A tagság és a tömegek bizalmával való hazardírozásra a párt mindig ráfizetett. Napjainkban ezen túlmenően ez komolyan megbonthatná a páit kapcsolatát az ifjú nemzedékkel, ami veszélyeztetné országunk és a szocializmus jövőjét. Az alkotó aktivitás, a szorgalmas munka légkörére van szükségünk, egységes eljárásra fent és lent a pártban és azon kívül. A legtöbb gondot az okozza nekünk, hogy a sokáig elhanyagolt problémák - például az irányítási rendszer, az ipar nem megfelelő struktúrája, a terciális szféra lemaradása - veszélyes méreteket öltenek. Nem segít rajtunk, ha valamire kibeszéljük magunkat, igazolást keresünk vagy megpróbáljuk e gondokat megkerülni. A nyilvánosság nyilt szavakat akar hallani, ezért ilyen elvárásokkal tekint a CSKP Központi Bizottságának mai ülésére. Nem elég, ha bátrak vagyunk a dolgokat nevükön nevezni. Az emberek mindinkább követelik tőlünk a konkrét megoldásokat, az előrelépés útjait, s csak akkor értenek meg bennünket helyesen és fognak támogatni minket, ha erre képesek leszünk. Vannak tapasztalataink és forrásaink, szakképzett kádereink és reményteljes ifjúságunk, vannak gazdag hagyományaink, bátor terveink és Ígéretes távlataink. Azonban mindez nem hasznosulhat a hozzájárulásunk nélkül, semmit sem adnak ingyen, semmi sem hull az ölünkbe. A garanciákat csak és csakis országunk nemzeteinek és nemzetiségeinek közös igyekezete, minden társadalmi osztály és nemzedék közös erőfeszítése adja meg. Meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Front kormányaként, amely a nép akaratát fejezi ki, s Csehszlovákia Kommunista Pártjának támogatását élvezi, képesek leszünk az elkövetkező időszak feladatait teljesíteni. (Alcímek: Új Szó) /^QÜtörtökre virradó éjszaka wo jelentették be Washingtonban a hét hírét: az Egyesült Államok kész párbeszédet kezdeni a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel, miután az teljesítette Washington valamennyi fő feltételét, vagyis elismerte Izrael Állam jogát a létezésre, elítélte a terrorizmust s elismerte a Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határozatát. ,,Történelmi fordulat“ értékelte a döntést Ahmed Abdar Rahman, a PFSZ hivatalos szóvivője. De akár váratlan fordulatnak is nevezhetnénk a washingtoni bejelentést, hiszen a palesztin ellenállási mozgalom ilyen jellegű állásfoglalása nem újkeletű, legutóbb az emigráns parlament ugyanezt algíri rendkívüli ülésén erősítette meg, amikor deklarálta a palesztin állam függetlenségét, s egyértelműen így nyilatkozott genfi beszédében Jasszer Arafat is. Hogy Arafat ENSZ-beszédéhez a ,,genfi" jelző társul, az kizárólag az Egyesült Államok „érdeme“. Washington arra hivatkozva, hogy a PFSZ elnöke kapcsolatban áll a terroristákkal, a palesztin terrorizmussal, nem adott neki beutazási vízumot az Egyesült Államokba, még annak dacára sem, hogy ezzel kiérdemelte a nemzetközi közvélemény szinte egyhangú bírálatát, egyben megsértette vendéglátó országként a világ- szervezettel kötött megállapodását és kikényszerítette a már így is anyagi gondokkal küzdő ENSZ költséges, ideiglenes átköltözését Genfbe. Mindezek után nem lett volna meglepő, ha az USA távol marad a palesztin kérdés vitájától, de nem így történt. Az viszont már egyáltalán nem volt meglepő, hogy a washingtoni kormány nem támogatta az Arafat által előterjesztett rendezési javaslatot. Charles Redman külügyi szóvivő által tudatta a világgal, hogy véleménye szerint az, amit Arafat mondott, nem felel meg „egyértelműen és világosan“ az amerikai feltételeknek, s így az USA változatlanul elutasítja a párbeszédet. Még nem tudni, valójában mi késztette az Egyesült Államokat egy nap leforgása alatt véleménye gyökeres megváltoztatására, de tény, hogy ez megtörtént. Amit holnap megtehetsz, ne hamarkodd el ma - ennek az új amerikai közmondásváltozatnak a kétségbe vonható bölcsessége jegyében jelentették be Washingtonban a döntést; arra hivatkozva, hogy szerdai genfi sajtó- értekezletén Arafat már eleget tett az amerikai követeléseknek. Úgy, ahogy elvárták tőle, ,,egyértelműen és világosan“ elismerte Izrael jogát a létezésre, a Biztonsági Tanács idevágó határozatait, elhatárolta magát és szervezetét a terrorizmustól. Nem túl meggyőző érvelés. hiszen sajtótájékoztatóján a PFSZ elnöke csak azokat az elveket elemezte, melyeket ENSZ-beli beszéde tartalmazott. Tehát nyilvánvaló, hogy nem Arafat, hanem Washington változtatott álláspontján. Ennek az lehet az oka, hogy véleményével - ha Izraelt nem számítjuk - gyakorlatilag egyedül maradt Legközelebbi szövetségesei is figyelemre méltónak tartották a palesztin parlaVáltozatok ment által kidolgozott rendezési tervet, amely - ez kétségtelen - figyelembe veszi a mai realitásokat, a közel-keleti és szélesebb, nemzetközi erőviszonyokat, a térség valamennyi államának érdekeit, jogukat a független és békés létezésre. Időközben arról is hírt kaptunk, hogy Egyiptom, az USA Izrael után második legfontosabb szövetségese a térségben, szintén nem vette jónéven Washington merevségét, s Hoszni Mubarak államfő kapcsolatba lépett George Shultz amerikai külügyminiszterrel. Figyelmeztette ót, az Egyesült Államoknak feltétlenül pozitív választ kellene adnia a PFSZ konstruktív javaslataira. Washington pálfordulása gyakorlatilag csak Izraelben talált elutasításra. Samir szóvivője bejelentette, a miniszterelnök ,,sajnálatosnak" tartja szövetségese döntését, még akkor is, ha Washingtonban hangsúlyozták, ez a lépés nem jelenti a PFSZ, sem a független palesztin állam kikiáltásának elismerését. Samir hangsúlyozta, Izrael sosem változtat álláspontján, nem ismeri el tárgyalópartnernek a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet. Simon Pe- resz, a Munkapárt elnöke, Samir riválisa és egyben régi-új koalíciós partnere, sokkal visszafogottabban nyilatkozott, szérinte szokatlanul komoly változás állt be az USA álláspontjában, s Izraelnek politikai kezdeményezéseket kell tennie, reagálnia kell erre a változásra, különben teljesen egyedül marad véleményével. Nincs sok remény arra, hogy az alakuló új izraeli kormányban Pe- resz érvényt szerezhetne ennek a viszonylag realisztikus véleményének. A legújabb hírek szerint a pénzügyi tárcát kapja meg Samir kormányában, ami azt jelenti, hogy a jobboldali Likudból fog kikerülni a külügyminiszter, aki bizonyára a kormányfő álláspontját igyekszik majd elfogadtatni. Attól sem kell különösebben tartani, hogy Washington ezentúl hátat fordít „leghűségesebb szövetségesének“: gyakorlatilag a meglepetést keltő döntéssel egyidőben emelt vétót a Biztonsági Tanácsban az ellen a határozat ellen, amely felszólította (volna) Izraelt, azonnal szüntesse be Libanon elleni agresszív akcióit és vonja ki csapatait az ország területéről GÖRFÖL ZSUZSA A CSKP KB állásfoglalása Mihail Gorbacsov új kezdeményezéseiről Az ENSZ-közgyűlés határozatai a közel-keleti rendezésről nyilatkozata szerint Washington részéről (ČSTK) - Genfben az ENSZ-közgyűlés palesztinvitájának csütörtöki zárónapján a résztvevők túlnyomó többséggel öt határozatot hagytak jóvá. A két legfontosabb határozatban a Közgyűlés a Közel- Keletről szóló nemzetközi konferencia mielőbbi összehívását szorgalmazza és tudomásul veszi a palesztin állam kikiáltását. A testület úgy döntött, hogy a PFSZ állandó ENSZ-megfigyelője helyett ezentúl a Palesztina állandó megfigyelője elnevezést használják. A dokumentumok ellen Izrael és az USA szavazott, a fejlődő és a nyugati államok egy része tartózkodott. A határozatok elfogadása mellett több mint száz ország foglalt állást. A közel-keleti helyzet és a palesztin kérdés alakulása szempontjából az utóbbi napokban Svédország játszott fontos szerepet - közölte csütörtökön Genfben Ribhi Avac, a PFSZ politikai osztályának szóvivője. Ez derült ki Sten Andersson svéd külügyminiszter sajtótájékoztatójából is. Mint mondotta, tavasszal Izraelben járt és ellátogatott Ciszjordániába is. „Az a véleményem, hogy a tragikus helyzetből egyetlen út vezet ki, az ésszerű párbeszéd". A Nemzetek Palotájában csütörtökön diplomaták és újságírók nem hivatalos jelentős mértékben csak gesztus, hogy változtatott a PFSZ-szel szembeni pozícióján. A leköszönő kormány, amely évekig nem volt hajlandó elismerni a palesztinok képviselőjét, ily módon próbál javítani nemzetközi profilján. Az izraeli vezetés úgy döntött, hogy szembeszegül a PFSZ politikai kezdeményezésével, s ismét lefújta a port a „belső autonómia“ koncepciójáról. Tel Aviv szerint politikai ellenoffenzívát kell indítani a közvetlen párbeszéd ellen. (ČSTK) - A CSKP Központi Bizottsága 1988. december 15-16-i ülésén nagyra értékelte azokat az új szovjet kezdeményezéseket, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán jelentett be. A politikai párbeszéd felerősítésének komplex programját látjuk bennük, abban az időben, amikor az egész emberiség nagy reménnyel támogatja a nemzetközi helyzet az egész világon, de főleg Európában való további javulásának folyamatát. Ez a program konkrétan megmutatja, hogyan lehet a legbonyolultabb nemzetközi problémákat megoldani, hozzájárulni a nemzetközi kapcsolatok új minőségének és az egymás mellett élés olyan rendszerének kialakításához, amely tiszteletben tartja az államok és a népek érdekeinek különbözőségét, s az egyetemes emberi értékek prioritásából indul ki. Széles teret és lehetőségeket nyit a sokoldalú nemzetközi együttműködés fejlődéséhez politikai, gazdasági, tudományos-műsza- ki, biztonsági, leszerelési, környezetvédelmi és humanitárius téren. Ebben az együttműködésben Csehszlovákia kezdeményezéseivel és konkrét lépéseivel aktívan részt kíván venni. A CSKP Központi Bizottsága nagyra értékelte és támogatta a Szovjetuniónak azt a döntését, hogy csökkenti fegyveres erőinek és hagyományos fegyverzetének számát, beleértve a Csehszlovákia, az NDK és Magyarország területén lévő páncélos csapatok egy részének kivonását is. Ez azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország kész következetesen a Varsói Szerződés országainak védelmi doktrínájához tartani magát. Meggyőződésünket fejezzük ki, hogy ez a jószándékú gesztus a NATO-or- szágokban is pozitív választ kap és az európai leszerelési folyamat jelentős ösztönzőjévé válik. A CSKP KB nyilatkozata az örményországi földrengés következményeiről (ČSTK) - A CSKP Központi Bizottsága mély részvétét fejezi ki a szovjet párt- és államvezetésnek s az egész szovjet népnek az Örményországot sújtó szerencsétlenség miatt. Népünkkel együtt osztozunk az emberveszteség miatti nagy fájdalmukban. Nagyra értékeljük állampolgáraink mélyen emberi és internacionalista magatartását; spontán módon a legértékesebbet, vért ajándékoztak, s ezzel hozzájárulnak emberéletek megmentéséhez. Ezenkívül pénzbeli és egyéb támogatással igyekeznek hozzájárulni a földrengés súlyos következményei felszámolásához. A CSKP KB ülésének sajtóvisszhangja (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában részletes tájékoztatót közölt a CSKP KB üléséről, amely csütörtökön kezdődött Prágában. A cikk beszámol Miloš Jakešnak, a CSKP KB főtitkárának javaslatáról, hogy a tervezettnél egy évvel Nicaraguai helyzetelemzés (ČSTK) - Humberto Ortega nicaraguai nemzetvédelmi miniszter tegnap Mana- guában sajtóértekezleten értékelte a Nicaraguában és Közép-Amerikában az idén kialakult helyzetet, s felhívta a figyelmet az Egyesült Államok fokozódó katonai jelenlétére a térségben. Úgy vélte, hogy az amerikai inváziós veszély továbbra sem szűnt meg, mivel Washington még egyszer sem jelezte, hogy érdekelt a megállapodáshoz vezető tárgyalásokban Managuával. Ortega néhány jellemző adatot említett, többek között azt, hogy az USA idén nicaraguai területek fölött csaknem egynegyedével több felderítő repülést hajtott végre, mint tavaly. A hondurasi légierő kétszázszor sértette meg Nicaragua légterét, 147 esetben azután került sor a légiprovokációra, hogy Sapoában márciusban aláírták a sandinista kormány és az ellenforradalmárok megállapodását. Az ellenzék aktivitásáról szólva Humberto Ortega leszögezte, hogy már nem képes jelentősebb akciókra. A kontrák idén 2226 katonájukat vesztették el szemben a tavalyi 6134-gyel. korábban tartsák meg a párt XVIII. kongresszusát. A csehszlovák pártfőtitkár elismerően szólt Mihail Gorbacsovnak az ENSZ-ben elhangzott beszédéről. Az új szovjet javaslatok a nemzetközi kapcsolatok javulását és az államok közti bizalomerősítést célozzák. Csehszlovákia pedig teljes mértékben támogatja ezt a programot, A magyar napilapok szintén részletes tájékoztatót közölnek a CSKP KB üléséről. A Népszabadság prágai tudósítója külön kiemeli Miloš Jakeš beszédének a demokratizálási folyamat bővítésére és a szocialista törvényesség megszilárdítására vonatkozó részeit. A Magyar Nemzet a külpolitikai kérdéseket érintő bejelentéseket méltányolja. Az NDK sajtója az ADN hírügynökség jelentését közli, a bolgár napilapok pedig a jóváhagyott személyi változásokat és a pártkongresszusnak a tervezettnél egy évvel hamarabbi összehívását emelik ki. 1988.