Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-17 / 297. szám, szombat

Beszámoló az 1988-as szociális-gazdasági fejlesztési terv teljesítéséről, az 1989-es terv biztosításáról és a gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről (Folytatás a 5. oldalról) együttműködésének keretében. Örömmel vennénk, ha Prága lenne az a hely, ahol az érdekelt országok vezetői kicserélnék véleményüket és tapasztalataikat, tudo­mányos ismereteiket és a műszaki meg­oldásokat. Készek vagyunk aktívan hoz­zájárulni a közös nyelv és megközelítések kereséséhez, az európai természet, civili­záció és lakosság védelmét szolgáló nemzetközi intézmények kiépítése terén. Ez a javaslat a mi hozzájárulásunk annak a dokumentumnak a teljesítésé­hez, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének idei júliusi ülé­sén fogadtak el, s amelynek címe: A lázas fegyverkezés hatása a környezetre, és az ökológiai biztonság más szempontjai. Széles teret kapnak a céltudatos, hasznos kezdeményezések Elvtársak, tudatosítjuk, hogy döntése­ink sorsa, határozataink teljesítése nagy­mértékben az alapvető láncszemek érde­keitől, viszonyulásától és aktivitásától függ. Elsősorban az egységes eljárástól, a nemzeti bizottságok, az állami vállala­tok, s velük együtt a helyi pártszervek és az egész Nemzeti Front összehangolt munkájától. Az ilyen összhang az alsó szinten végzett konkrét munkában szüle­tik, nem lehet felülről elrendelni. A köz­ponti szerveknek viszont ehhez meg kell teremteniük az elkerülhetetlenül szüksé­ges politikai, jogi, gazdasági és szervezeti feltételeket. Mit várunk az állami vállalatoktól és dolgozókollektíváiktól? Elsősorban azt, hogy teljes mértékben tudatosítsák hely­zetük megváltozását, jogaikat és széles körű lehetőségeket, s az ezeknek megfe­lelő felelősségüket és kötelességüket is Nem becsüljük le azokat a nehézségeket, amelyek az átmeneti időszakban várnak rájuk. Mindenki újszerüen szeretne majd viselkedni, de egy bizonyos ideig ehhez nem lesznek meg a szükséges feltételek. Sok minden hiányzik majd náluk a techni­ka és technológia, a pénzügyek és káde­rek terén, de a kilátásokat illetően is. Nem akarjuk hogy a dolgozók viseljék az olyan terheket, amelyeket nem ók okoztak. De arra sem hagyatkozhatnak, hogy ezeket valaki ott fent helyettük rendbe teszi. Szabad utat adunk a vállalkozásnak, a kezdeményezésnek azzal a meggyőző­déssel, hogy az emberek nálunk ügyesek, megfontoltak, meg tudják oldani a problé­mákat, megtalálják a kivezető utakat. Az ilyenek megérdemlik az elismerést, s tel­jes mértékben számíthatnak a mi támo­gatásunkra. Mit fogunk megkívánni a vállalati szfé­rától? 1. Mindenekelőtt az állami vállalatról szóló törvény szellemében meg kell sza­badulni a hivatalnokoskodástól, s hozzá­látni a valódi vállalkozáshoz, annak min­den előnyével, bonyolultságával és koc­kázatával együtt. Mielőbb át kell térni az önfinanszírozásra és a korszerű vállala­ton belüli irányításra. Az önelszámoló gazdálkodás alapelveit le kell bontani egészen az egyes kollektívák, dolgozók feltételeire. 2. Fel kell hagyni a részeredmények­ben való gondolkodással, szélesebb újra­termelést kell megvalósítani a népgazda­ság és az egyének szükségleteinek ter­mékekkel és szolgáltatásokkal való kielé­gítése útján, olyan termékekkel és szol­gáltatásokkal, amelyek nagy használati értékkel bírnak, s ezeket a lehető legtaka­rékosabban, minimális ráfordításokkal előállítani. 3. Nem szabad bezárkózni csupán a mi népgazdaságunkba, hanem a lehető legszélesebb mértékben kell fejleszteni az élvonalbeli külföldi szervezetekkel a közvetlen kapcsolatokat, közös vállala­tokat alakítani, ami lehetővé teszi a hoz­zájutást a csúcstechnikához és -techno­lógiához, a belépést az igényes világpiac­ra, s ki kell használni a nemzetközi mun­kamegosztás előnyeit. 4. A vállalatok távlati fejlesztését át­gondolt és erős szociális programra, a dolgozók részvételének növelésére a termelés irányításában, a szocialista önigazgatás összes formáinak erősítésé­re kell építeni. Legyünk őszinték, becsületesek a helyzet elemzésében Elvtársak! A gazdaságunk helyzetéről és kilátá­sairól szóló beszámoló előkészítésekor nem volt könnyű dönteni, hogy miként közelítsük meg ezt a napjainkban rendkí­vül érzékeny és bonyolult kérdést. Annak a nemzedéknek a tagjaként, amely a szo­cializmust aktívan építi, a létrehozott mü­vet nagyra becsülöm. Emellett a jelenlegi helyzetért egy adag saját felelősséget is érzek. A helyzet értékelésekor kínálkozik olyan lehetőség, hogy a figyelmet csupán a sikerekre fordítsuk, elkerüljük a fájó pontokat, ne vegyük észre a hibákat és azok okait Az első pillanatban az indokok érthetőek lehetnek - ne vonjunk kétségbe semmi jót, ne adjunk ürügyet a fogyaté­kosságok indokolatlan felnagyítására. Véleményem szerint azonban az ilyen magatartás nem felel meg a pártpolitika hagyományainak, sem a szükségleteinek. Sok más elvtárssal együtt engem is aggasztana, ha gyengülnének az elért eredmények, a kiharcolt vívmányok. Nem tartom azonban becsületesnek, hogy megkerüljük mai életünk bonyolultságait, elkerüljük a kockázatokat, arra hagyat­kozzunk, hogy a negatív tendenciák ön- maguktól megszűnnek. Az ilyen magatar­tást elutasítom, nem szerezné meg szá­munkra az emberek támogatását, s nem is ösztönözné őket a nagyobb aktivitásra. Véleményem szerint szűklátókörűség lenne arra hagyatkozni, hogy az emberek többsége nem él rosszul, ezért nem na­gyon törekedik a szükséges változtatá­sokra. Ellenkezőleg: teljesen nyíltan és szépítgetés nélkül meg kell nekik mutat­nunk, mihez vezetne, ha nem akarnánk, vagy nem tudnánk a növekvő nehézsége­ket megoldani. Ez ügyben van mire támaszodnunk, van miből tanulnunk. Pártunk legdicsőbb, győzelmes harcai, a tettek nagysága, a forradalmi küldetés teljesítése összefo­nódott politikánk mély igazságosságával. Az eltérés ettől az alapelvtől - bármi is motiválta - mindig pozícióvesztéshez, a politikai befolyás gyengüléséhez, az erkölcsi tekintély csökkenéséhez veze­tett. A tagság és a tömegek bizalmával való hazardírozásra a párt mindig ráfize­tett. Napjainkban ezen túlmenően ez ko­molyan megbonthatná a páit kapcsolatát az ifjú nemzedékkel, ami veszélyeztetné országunk és a szocializmus jövőjét. Az alkotó aktivitás, a szorgalmas mun­ka légkörére van szükségünk, egységes eljárásra fent és lent a pártban és azon kívül. A legtöbb gondot az okozza ne­künk, hogy a sokáig elhanyagolt problé­mák - például az irányítási rendszer, az ipar nem megfelelő struktúrája, a terciális szféra lemaradása - veszélyes méreteket öltenek. Nem segít rajtunk, ha valamire kibeszéljük magunkat, igazolást keresünk vagy megpróbáljuk e gondokat megkerül­ni. A nyilvánosság nyilt szavakat akar hallani, ezért ilyen elvárásokkal tekint a CSKP Központi Bizottságának mai ülé­sére. Nem elég, ha bátrak vagyunk a dol­gokat nevükön nevezni. Az emberek mindinkább követelik tőlünk a konkrét megoldásokat, az előrelépés útjait, s csak akkor értenek meg bennünket helyesen és fognak támogatni minket, ha erre ké­pesek leszünk. Vannak tapasztalataink és forrásaink, szakképzett kádereink és reményteljes ifjúságunk, vannak gazdag hagyománya­ink, bátor terveink és Ígéretes távlataink. Azonban mindez nem hasznosulhat a hozzájárulásunk nélkül, semmit sem adnak ingyen, semmi sem hull az ölünk­be. A garanciákat csak és csakis orszá­gunk nemzeteinek és nemzetiségeinek közös igyekezete, minden társadalmi osztály és nemzedék közös erőfeszítése adja meg. Meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Front kormányaként, amely a nép akaratát fejezi ki, s Csehszlovákia Kommunista Pártjának támogatását élve­zi, képesek leszünk az elkövetkező idő­szak feladatait teljesíteni. (Alcímek: Új Szó) /^QÜtörtökre virradó éjszaka wo jelentették be Washing­tonban a hét hírét: az Egyesült Álla­mok kész párbeszédet kezdeni a Palesztinai Felszabadítási Szerve­zettel, miután az teljesítette Wa­shington valamennyi fő feltételét, vagyis elismerte Izrael Állam jogát a létezésre, elítélte a terrorizmust s elismerte a Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határozatát. ,,Történelmi fordulat“ értékelte a döntést Ahmed Abdar Rahman, a PFSZ hivatalos szóvivője. De akár váratlan fordulatnak is nevezhet­nénk a washingtoni bejelentést, hi­szen a palesztin ellenállási mozgalom ilyen jellegű állásfoglalása nem újke­letű, legutóbb az emigráns parla­ment ugyanezt algíri rendkívüli ülé­sén erősítette meg, amikor deklarál­ta a palesztin állam függetlenségét, s egyértelműen így nyilatkozott genfi beszédében Jasszer Arafat is. Hogy Arafat ENSZ-beszédéhez a ,,genfi" jelző társul, az kizárólag az Egyesült Államok „érdeme“. Washington ar­ra hivatkozva, hogy a PFSZ elnöke kapcsolatban áll a terroristákkal, a palesztin terrorizmussal, nem adott neki beutazási vízumot az Egyesült Államokba, még annak da­cára sem, hogy ezzel kiérdemelte a nemzetközi közvélemény szinte egyhangú bírálatát, egyben megsér­tette vendéglátó országként a világ- szervezettel kötött megállapodását és kikényszerítette a már így is anya­gi gondokkal küzdő ENSZ költsé­ges, ideiglenes átköltözését Genfbe. Mindezek után nem lett volna meg­lepő, ha az USA távol marad a pa­lesztin kérdés vitájától, de nem így történt. Az viszont már egyáltalán nem volt meglepő, hogy a washing­toni kormány nem támogatta az Ara­fat által előterjesztett rendezési ja­vaslatot. Charles Redman külügyi szóvivő által tudatta a világgal, hogy véleménye szerint az, amit Arafat mondott, nem felel meg „egyértel­műen és világosan“ az amerikai feltételeknek, s így az USA változat­lanul elutasítja a párbeszédet. Még nem tudni, valójában mi késztette az Egyesült Államokat egy nap leforgása alatt véleménye gyö­keres megváltoztatására, de tény, hogy ez megtörtént. Amit holnap megtehetsz, ne hamarkodd el ma - ennek az új amerikai közmondás­változatnak a kétségbe vonható bölcsessége jegyében jelentették be Washingtonban a döntést; arra hi­vatkozva, hogy szerdai genfi sajtó- értekezletén Arafat már eleget tett az amerikai követeléseknek. Úgy, ahogy elvárták tőle, ,,egyértelműen és világosan“ elismerte Izrael jogát a létezésre, a Biztonsági Tanács idevágó határozatait, elhatárolta magát és szervezetét a terrorizmus­tól. Nem túl meggyőző érvelés. hiszen sajtótájékoztatóján a PFSZ elnöke csak azokat az elveket ele­mezte, melyeket ENSZ-beli beszé­de tartalmazott. Tehát nyilvánvaló, hogy nem Arafat, hanem Washing­ton változtatott álláspontján. Ennek az lehet az oka, hogy véle­ményével - ha Izraelt nem számítjuk - gyakorlatilag egyedül maradt Leg­közelebbi szövetségesei is figyelemre méltónak tartották a palesztin parla­Változatok ment által kidolgozott rendezési ter­vet, amely - ez kétségtelen - figye­lembe veszi a mai realitásokat, a kö­zel-keleti és szélesebb, nemzetközi erőviszonyokat, a térség valamennyi államának érdekeit, jogukat a füg­getlen és békés létezésre. Időköz­ben arról is hírt kaptunk, hogy Egyip­tom, az USA Izrael után második legfontosabb szövetségese a tér­ségben, szintén nem vette jónéven Washington merevségét, s Hoszni Mubarak államfő kapcsolatba lépett George Shultz amerikai külügymi­niszterrel. Figyelmeztette ót, az Egyesült Államoknak feltétlenül po­zitív választ kellene adnia a PFSZ konstruktív javaslataira. Washington pálfordulása gyakor­latilag csak Izraelben talált elutasí­tásra. Samir szóvivője bejelentette, a miniszterelnök ,,sajnálatosnak" tartja szövetségese döntését, még akkor is, ha Washingtonban hang­súlyozták, ez a lépés nem jelenti a PFSZ, sem a független palesztin állam kikiáltásának elismerését. Sa­mir hangsúlyozta, Izrael sosem vál­toztat álláspontján, nem ismeri el tárgyalópartnernek a Palesztinái Fel­szabadítási Szervezetet. Simon Pe- resz, a Munkapárt elnöke, Samir riválisa és egyben régi-új koalíciós partnere, sokkal visszafogottabban nyilatkozott, szérinte szokatlanul ko­moly változás állt be az USA állás­pontjában, s Izraelnek politikai kez­deményezéseket kell tennie, reagál­nia kell erre a változásra, különben teljesen egyedül marad vélemé­nyével. Nincs sok remény arra, hogy az alakuló új izraeli kormányban Pe- resz érvényt szerezhetne ennek a viszonylag realisztikus vélemé­nyének. A legújabb hírek szerint a pénzügyi tárcát kapja meg Samir kormányában, ami azt jelenti, hogy a jobboldali Likudból fog kikerülni a külügyminiszter, aki bizonyára a kormányfő álláspontját igyekszik majd elfogadtatni. Attól sem kell különösebben tartani, hogy Wa­shington ezentúl hátat fordít „leghű­ségesebb szövetségesének“: gya­korlatilag a meglepetést keltő dön­téssel egyidőben emelt vétót a Biz­tonsági Tanácsban az ellen a hatá­rozat ellen, amely felszólította (vol­na) Izraelt, azonnal szüntesse be Libanon elleni agresszív akcióit és vonja ki csapatait az ország területé­ről GÖRFÖL ZSUZSA A CSKP KB állásfoglalása Mihail Gorbacsov új kezdeményezéseiről Az ENSZ-közgyűlés határozatai a közel-keleti rendezésről nyilatkozata szerint Washington részéről (ČSTK) - Genfben az ENSZ-közgyű­lés palesztinvitájának csütörtöki zárónap­ján a résztvevők túlnyomó többséggel öt határozatot hagytak jóvá. A két legfonto­sabb határozatban a Közgyűlés a Közel- Keletről szóló nemzetközi konferencia mi­előbbi összehívását szorgalmazza és tu­domásul veszi a palesztin állam kikiáltá­sát. A testület úgy döntött, hogy a PFSZ állandó ENSZ-megfigyelője helyett ezen­túl a Palesztina állandó megfigyelője el­nevezést használják. A dokumentumok ellen Izrael és az USA szavazott, a fejlődő és a nyugati államok egy része tartózko­dott. A határozatok elfogadása mellett több mint száz ország foglalt állást. A közel-keleti helyzet és a palesztin kérdés alakulása szempontjából az utóbbi napokban Svédország játszott fontos szerepet - közölte csütörtökön Genfben Ribhi Avac, a PFSZ politikai osztályának szóvivője. Ez derült ki Sten Andersson svéd külügyminiszter sajtótájékoztatójá­ból is. Mint mondotta, tavasszal Izraelben járt és ellátogatott Ciszjordániába is. „Az a véleményem, hogy a tragikus helyzetből egyetlen út vezet ki, az ésszerű párbe­széd". A Nemzetek Palotájában csütörtökön diplomaták és újságírók nem hivatalos jelentős mértékben csak gesztus, hogy változtatott a PFSZ-szel szembeni pozíci­óján. A leköszönő kormány, amely évekig nem volt hajlandó elismerni a palesztinok képviselőjét, ily módon próbál javítani nemzetközi profilján. Az izraeli vezetés úgy döntött, hogy szembeszegül a PFSZ politikai kezdemé­nyezésével, s ismét lefújta a port a „belső autonómia“ koncepciójáról. Tel Aviv sze­rint politikai ellenoffenzívát kell indítani a közvetlen párbeszéd ellen. (ČSTK) - A CSKP Központi Bi­zottsága 1988. december 15-16-i ülésén nagyra értékelte azokat az új szovjet kezdeményezéseket, ame­lyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán jelentett be. A politikai párbeszéd felerősítésének komplex programját látjuk bennük, abban az időben, amikor az egész emberiség nagy reménnyel támogatja a nemzetközi helyzet az egész világon, de főleg Európában való további javulásának folyamatát. Ez a program konkrétan megmutatja, hogyan lehet a legbo­nyolultabb nemzetközi problémákat megoldani, hozzájárulni a nemzet­közi kapcsolatok új minőségének és az egymás mellett élés olyan rend­szerének kialakításához, amely tisz­teletben tartja az államok és a népek érdekeinek különbözőségét, s az egyetemes emberi értékek prioritá­sából indul ki. Széles teret és lehető­ségeket nyit a sokoldalú nemzetközi együttműködés fejlődéséhez politi­kai, gazdasági, tudományos-műsza- ki, biztonsági, leszerelési, környe­zetvédelmi és humanitárius téren. Ebben az együttműködésben Cseh­szlovákia kezdeményezéseivel és konkrét lépéseivel aktívan részt kí­ván venni. A CSKP Központi Bizottsága nagyra értékelte és támogatta a Szovjetuniónak azt a döntését, hogy csökkenti fegyveres erőinek és hagyományos fegyverzetének szá­mát, beleértve a Csehszlovákia, az NDK és Magyarország területén lé­vő páncélos csapatok egy részének kivonását is. Ez azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország kész következetesen a Var­sói Szerződés országainak védelmi doktrínájához tartani magát. Meg­győződésünket fejezzük ki, hogy ez a jószándékú gesztus a NATO-or- szágokban is pozitív választ kap és az európai leszerelési folyamat je­lentős ösztönzőjévé válik. A CSKP KB nyilatkozata az örményországi földrengés következményeiről (ČSTK) - A CSKP Központi Bi­zottsága mély részvétét fejezi ki a szovjet párt- és államvezetésnek s az egész szovjet népnek az Ör­ményországot sújtó szerencsétlen­ség miatt. Népünkkel együtt oszto­zunk az emberveszteség miatti nagy fájdalmukban. Nagyra értékeljük állampolgára­ink mélyen emberi és internaciona­lista magatartását; spontán módon a legértékesebbet, vért ajándékoz­tak, s ezzel hozzájárulnak ember­életek megmentéséhez. Ezenkívül pénzbeli és egyéb támogatással igyekeznek hozzájárulni a földren­gés súlyos következményei felszá­molásához. A CSKP KB ülésének sajtóvisszhangja (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában részletes tájékoztatót közölt a CSKP KB üléséről, amely csütörtökön kezdődött Prágában. A cikk beszámol Miloš Jakešnak, a CSKP KB főtitkárának javaslatáról, hogy a tervezettnél egy évvel Nicaraguai helyzetelemzés (ČSTK) - Humberto Ortega nicaragu­ai nemzetvédelmi miniszter tegnap Mana- guában sajtóértekezleten értékelte a Ni­caraguában és Közép-Amerikában az idén kialakult helyzetet, s felhívta a figyel­met az Egyesült Államok fokozódó kato­nai jelenlétére a térségben. Úgy vélte, hogy az amerikai inváziós veszély to­vábbra sem szűnt meg, mivel Washington még egyszer sem jelezte, hogy érdekelt a megállapodáshoz vezető tárgyalások­ban Managuával. Ortega néhány jellemző adatot emlí­tett, többek között azt, hogy az USA idén nicaraguai területek fölött csaknem egy­negyedével több felderítő repülést hajtott végre, mint tavaly. A hondurasi légierő kétszázszor sértette meg Nicaragua lég­terét, 147 esetben azután került sor a lé­giprovokációra, hogy Sapoában március­ban aláírták a sandinista kormány és az ellenforradalmárok megállapodását. Az ellenzék aktivitásáról szólva Humberto Ortega leszögezte, hogy már nem képes jelentősebb akciókra. A kontrák idén 2226 katonájukat vesztették el szemben a ta­valyi 6134-gyel. korábban tartsák meg a párt XVIII. kong­resszusát. A csehszlovák pártfőtitkár elis­merően szólt Mihail Gorbacsovnak az ENSZ-ben elhangzott beszédéről. Az új szovjet javaslatok a nemzetközi kapcso­latok javulását és az államok közti biza­lomerősítést célozzák. Csehszlovákia pe­dig teljes mértékben támogatja ezt a programot, A magyar napilapok szintén részletes tájékoztatót közölnek a CSKP KB ülésé­ről. A Népszabadság prágai tudósítója külön kiemeli Miloš Jakeš beszédének a demokratizálási folyamat bővítésére és a szocialista törvényesség megszilárdítá­sára vonatkozó részeit. A Magyar Nemzet a külpolitikai kérdéseket érintő bejelenté­seket méltányolja. Az NDK sajtója az ADN hírügynökség jelentését közli, a bolgár napilapok pedig a jóváhagyott személyi változásokat és a pártkongresszusnak a tervezettnél egy évvel hamarabbi összehívását emelik ki. 1988.

Next

/
Thumbnails
Contents