Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-17 / 297. szám, szombat

1990. május 10-re hívták össze a CSKP XVHI. kongresszusát VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1988. december 17. XLI. évfolyam 297. szám Ára 50 fillér VÉGET ÉRT A CSKP KB 12. ÜLÉSE A gazdasági mechanizmus gyorsabb átalakítására törekszünk A vitában harmincketten szólaltak fel • Vasil Biľakot, Josef Kempnýt és Mikuláš Beňót felmentették tisztségéből (ČSTK) - A prágai vár Spanyol termében tegnap a Miloš Jakeš bevezető beszédével és Ladislav Adamec beszámolójával kapcsolatos vitával folytatódott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának 12. ülése. A tanácskozást František Pitra elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja nyitotta meg és vezette. Elsőként Josef Gajdica elvtárs szólalt fel. A vasúti közlekedés in- tenzifikálásának problémáiról be­szélt. Kiemelte: a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságá­nak, valamint a Csehszlovák Népi Ellenőrzési Bizottságnak a felméré­sei nyomán az év elején az Ústí nad Labem-i vasúti dolgozók intézkedé­seket tettek az utasok tájékoztatása, a vasúti közlekedés folyamatossága s az utazás kulturáltsága terén ta­pasztalható hiányosságok meg­szüntetésére. Miroslav Zavadii elvtárs hangsú­lyozta: a Szakszervezetek Központi Tanácsa az országos szakszerve­zeti értekezlet eredményeivel össz­hangban elsőrendűnek tekinti az erők egyesítését a gazdasági me­chanizmus átalakítása s a népgaz­daság problémáinak megoldása ér­dekében. Bírálóan rámutatott arra, hogy a szakszervezetekben néha inkább szavakkal támogatják az át­alakítást, mint tettekkel. A bérpoliti­kával összefüggésben kiemelte: olyannak kell lennie, hogy az embe­rek érezzék: érdemes becsületesen, jól dolgozni. Kvétoslava Kovárová elvtársnő a Vsetíni járás mezőgazdasági ter­melési tervfeladatainak teljesítéséről tájékoztatott. Azokkal a problémák­kal is foglalkozott, amelyek a mező- gazdaságnak és az élelmiszer- iparnak az új gazdasági mechaniz­musra január elsejével történő átté­résekor jelentkezhetnek. Ezzel kap­csolatban figyelmeztetett: a kerület némely mezőgazdasági vállalata azt tervezi, hogy felhagy olyan munka- igényes növények termesztésével, mint a burgonya és a zöldség. Jirí Dundáček elvtárs az új gaz­dasági mechanizmus elveinek kö­vetkezetlen alkalmazására mutatott rá. A jövő évi terv mutatói lebontásá­nak direktív gyakorlata nehézsége­a gazdasági mechanizmus és a gaz­dasági feltételek átalakítása - amelynek elveit rövid időn belül érvényesíteni kezdik - a mezőgaz­daságnak és az élelmiszeriparnak új távlati lehetőségeket teremt. Szólt a tartalékok felhasználásának, a költségcsökkentésnek s a válasz­tékbővítésnek a lehetőségeiről, ar­ról, hogyan rövidíthető meg az út a termelőtől a fogyasztóig, valamint a szocialista szövetkezeti vállalko­zás új elemeiről. ČSTK-felvétel két okoz a vállalati önelszámolás elvének érvényesítésében. Ugyan­csak lehetetlenné teszi azt, hogy a dolgozókollektívák idejében meg­vitassák a tervfeladatokat, s ez csökkenti részvételüket a vállalat gazdasági céljait illető döntések meghozatalában. Rudolf Jindrák elvtárs is a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar problémáit taglalta. Elmondta: Mária Garajčeková elvtársnő a Poprádi járás fejlesztésének né­hány kérdésére összpontosította fi­gyelmét. Bár most a gazdasági fela­datokat sikeresebben teljesítik, mint a megelőző két évben, az új és jóval igényesebb célok elérése mégis a pártmunka további javítását s a párttagok aktivizálását követeli meg. Gyorsabban kell megszüntetni (Folytatás a 7. oldalon) Beszámoló az 1988-as szociális-gazdasági fejlesztési terv teljesítéséről, az 1989-es terv biztosításáról és a gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről Előterjesztette Ladislav Adamec, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke Tisztelt elvtársak, \ Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága Elnökségé­nek megbízásából terjesztem elő a beszámolót az 1988-as szociális és gazdasági fejlesztési terv teljesí­téséről, az 1989. évi terv előkészíté­séről és a gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről. A kormány a CSKP KB 7., 9. és 10. ülésének határozataiból indul ki. Ezek a határozatok váltak a szövet­ségi kormány programnyilatkozatá­nak politikai alapjává. A programnyi­latkozatot a Szövetségi Gyűlés idén november 8-án hagyta jóvá. Az első két hónap során végzett munkánk tapasztalatait foglaljuk össze, és ál­lást foglalunk néhány időszerű kér­désről. Tudatában vagyunk annak, hogy a jövő év rendkívül jelentős lesz, hiszen az egész párt, a társadalom Csehszlovákia Kommunista Pártja XVIII. kongresszusának intenzív előkészületeit kezdi meg. Jakeš elv­társnak a CSKP KB főtitkárának be­vezető beszédében megfogalmazott követelményekkel összhangban magunkra vállaljuk a felelősséget azért, hogy a lehető legjobb feltéte­leket hozzuk létre a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az ér­telmiség alkotó erőinek mozgósítá­sához. Aktívan kívánunk hozzájárul­ni ahhoz, hogy a nagyfokú felelős­ség légköre jöjjön létre, hogy min­denki felelősséget érezzen saját munkaterületén, s alkotó módon mozgósítsa az erőforrásokat. A poli­tikai, gazdasági és ideológiai felada­tok átfogó megközelítésére, a köz­vetlen és a távlati tennivalók össze­kapcsolására, a szervezőmunka és a következetes ellenőrzés egyesíté­sére törekszünk. Mi is felelősek va­gyunk a CSKP XVIII. kongresszusa elé terjesztendő elvi koncepciók, stratégiai dokumentumok előkészí­téséért. Helyreállítani a bizalmat Beszámolónkban a központi bi­zottság elnökségének abból a dön­téséből indulunk ki, hogy a gazdasá­gi és szociális fejlesztési terveket újszerűen, nem hagyományos mó­don kell megvitatni, a párt-, az álla­mi, a társadalmi szervezetek és szervek feladatainak pontos megha­tározása alapján. A kormány szere­pe megerősítésének szándékát, s a központi bizottság előtti rendsze­res beszámolás gyakorlatának beve­zetését a bizalom megnyilvánulásá­nak tartjuk. Erre a ránk bízott jogkö­rök határozottabb kihasználásával szeretnénk válaszolni. Tudatában vagyunk az egész párt, a Nemzeti Front, a CSSZSZK lakossága előtti felelősségünknek. Köteleznek ben­nünket a közvélemény várakozásai, amelyek oly nagy hangot kaptak a programnyilatkozatunkra történt kedvező reagálásokban. (Folytatás a 3. oldalon) A CSKP Központi Bizottságának határozata Csehszlovákia Kommunista Pártja XVIII. kongresszusának összehívásáról Csehszlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága 1988. december 15-16-i ülésén határozatot hozott, hogy 1990. május 10-re összehívja Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak XVIII. kongresszusát a következő napi­renddel: 1. Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának beszámolója a párt XVII. kong­resszusa óta kifejtett tevékenységéről és a társa­dalom fejlődéséről, s a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsítása stratégiai irányvonala, az átalakítás és a szocialista demokrácia elmélyítése megvaló­sításának további feladatairól. 2. A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának jelentése. 3. Jelentés a CSSZSZK 1991-1995. évi gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányairól. 4. A CSKP Alapszabályzatának és további kongresszusi dokumentumoknak jóváhagyása. 5. A CSKP Központi Bizottságának, valamint a CSKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizottságának megválasztása. A CSKP Központi Bizottsága meghatározza azt, hogy 1000 párttagra egy, szavazati joggal, 5000 pártagjelöltre pedig egy, tanácskozási joggal rendelkező küldöttet válasszanak. A CSKP Központi Bizottsága 12. ülésének határozata Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1989. december 15-16-i ülésén megtárgyalta Ladislav Adamec elvtársnak, a CSSZSZK kormány­elnökének beszámolóját a szociá­lis - gazdasági fejlesztés 1938. évi tervének teljesítéserői, az 1989. évi terv biztosításáról és a gazda­sági mechanizmus átalakításának menetéről. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az előterjesztés vitáját követően megállapítja, hogy a dolgozókollektívák többsége fokozott aktivitásának köszönhe­tően tovább gyarapodott az or­szág gazdasági potenciálja és egyes gazdasági területeken ked­vezőbben alakult a fejlődés. Lé­nyegében eredményesen valósít­juk meg a párt szociálpolitikai programját. A személyi fogyasztás az ötéves tervvel összhangban alakul és három év alatt nagyobb mértékben növekedett, mint az egész 7. ötéves tervidőszakban. A kétségtelen pozitívumok elle­nére azonban továbbra is súlyos fogyatékosságok vannak a gaz­daság intenzifikálásában, ami megnyilvánul a nemzeti jövede­lem kisebb mérvű gyarapodásá­ban, és korlátozza lehetőségein­ket az elosztásban és az erőforrá­sok felhasználásában. A tudomá­nyos-műszaki haladás nem elég­gé hatékony érvényesítéséből kö­vetkező alapvető problémák oka a termelési önköltség lassú csök­kentése, a gyártmányok és az in­nováció nem megfelelő minősége és műszaki színvonala. Az ala­csony fokú exportképesség, a kül­földdel való árucsere hatékonysá­gának csökkenése elmélyíti a ked­vezőtlen tendenciákat a külgazda­sági kapcsolatokban. Rosszab­bodnak az értékesítési és a fizetési feltételek, főleg a gépipari termé­kek exportjában. A kiesést pótolják a fogyasztási cikkek és csekély mértékben feldolgozott termékek kivitelével. Elégtelenül teljesítik a feldolgo­zó ágazatokban a szerkezeti vál­tozások programját, ezzel szem­ben az anyag- és energiaigényes ágazatokban túlteljesítik a felada­tokat. Tovább növekednek a kész­letek, csökken a gépek és a gépi berendezés kihasználtsága, rosz- szabbodnak a szállítói-megren­delői kapcsolatok. Nem meg­nyugtató a fejlődés a beruházá­sokban, ahol huzamos ideje kés­ve, helyezik üzembe a létesítmé­nyeket, több építkezésen nem tartják meg a műszaki-gazdasági paramétereket és növekszik a be­fejezetlen építkezések száma. A mezőgazdasági-élelmezési komplexum eredményei megte­remtik a piac alap élelmiszerrel történő folyamatos ellátásának előfeltételeit. Viszont továbbra is nagy a termékek előállításának anyag-, energia és beruházásigé­nyessége, s jelentősek a veszte­ségek a betakarításnál és a feldol­gozásnál. Lassan javul főleg az egészséges táplálkozást szolgáló termékek minősége és válasz­téka. Az életszínvonal emelkedését a tartalékok felhasználásával, a beruházások csökkentésével és a külső erőforrások nagyobb mér­vű merítésével értük el. A lakos­ság pénzbeli reáljövedelme a ter­vezettnél gyorsabban növekedett. Ennek azonban nem felel meg a hazai piacra szállított cikkek mennyisége és választéka, vala­mint a szolgáltatások kínálata; növekedett a hiánycikkek száma is. A komplex lakásépítésben, főleg a lakások befejezésében, korszerűsíté­sében és átépítésében nem teljesítik a tervfeladatokat. Elégtelenül valósít­ják meg a környezet védelmének és alakításának programját. A gazdasági mechanizmus átalakí­tásának munkálatai lényegében Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 7. ülése határozatával össz­hangban folynak. Az állami vállalatról, a szövetkezeti mozgalomról szóló törvényeknek, to­vábbi jogszabályoknak és alapvető in­tézkedéseknek jóváhagyása megte­remti annak új előfeltételeit, hogy ki­bontakozzon a dolgozók alkotó kezde­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents