Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-16 / 296. szám, péntek

iloš Jakeš elvtárs beszéde ÚJ SZÚ 1988. XII. 16. (Folytatás a 2. oldalról) mák merülnek fel, amelyeket a párt kong­resszusának kell felülbírálni és megolda­ni. Ezenkívül így elérhető, hogy a 9. ötéves terv irányvonalát még az új ötéves tervidőszak előtt megtárgyaljuk. A CSKP XVIII. kongresszusa előkészí­tésének és megvalósításának jelentősé­gét az a kor határozza meg, amelyben élünk, továbbá azok a folyamatok, ame­lyek napjainkban végbemennek, az a'tény, hogy a szocialista társadalmat, a tudományos-technikai forradalom vív­mányaival való kapcsolatát magasabb színvonalra kell emelni. A kongresszus értékelni fogja, hogyan léptünk ebbe a szakaszba. Értékeli a szocialis-gazda- sági téren élért eredményeket, a gazda­sági és társadalmi átalakítást és határo­zatokat fogad el arra vonatkozóan, hogy a párt hogyan jár majd el a szociális­gazdasági fejlődés meggyorsítása során az egész társadalom, minden egyes tag­ja, a szocializmus és a béke érdekében. A kongresszus megtárgyalja a köz­ponti bizottság, valamint a központi ellen­őrző és revíziós bizottság beszámolóját, a pártprogram alapelveit, a párt új alap- szabályzatának tervezetét, a szociális és gazdasági fejlesztésnek a 9. ötéves terv­időszakra vonatkozó irányelveit, megvá­lasztja a CSKP új központi bizottságát és központi ellenőrző és revíziós bizottságát. Egyes dokumentumokat, mindenek­előtt a pártprogram alapelveit és az alap- szabályzat tervezetét vitára bocsájtjuk. Miért beszélünk most a program alapel­veiről és nem a párt programjáról, amint azt előzőleg terveztük? A központi bizott­ság elnöksége abból indul ki, hogy ebben az időszakban nehéz lenne az egy évvel korábban összehívott XVIII. kongresszu­son tudományosan alátámasztott párt­programot elfogadni. A program alapelve­inek megtárgyalása a kongresszuson le­hetővé teszi azonban, hogy tisztázzuk további fejlődésünk számos kérdését és kitűzött céljainkat. A program alapelvei­nek mai világunk realitásaiból, a társadal­munkban végbemenő változásokból, az átalakítás és a demokratizálás tapaszta­lataiból, a tudományos-műszaki forrada­lomból, szociális és ideológiai összefüg­géseiből kell kiindulniuk. Kidolgozásuk során figyelembe vesszük a testvérpár­tok, főleg az SZKP tapasztalatait, mind­azt, amit a forradalmi elméleti gyakorlat magával hozott. A program alapelvei elő­készítésének helyt kell állnia a CSKP és a CSSZSZK távlati fejlődésének szem­pontjából is. A marxizmus-leninizmus al­kotó fejlesztéséből, a kommunista pártos­ság következetes tudományos elemzésé­ből kell kiindulnunk. % A XVIII. kongresszus megvitatja a párt új alapszabályzatának tervezetét is Ab­ból indulunk ki, hogy jelenlegi alapsza­bályzatunkat már többször átdolgoztuk. Azonban nem ez a döntő. A legfontosabb az, hogy az alapszabályzatnak meg kell felelnie a pártmunka új feltételeinek. Töb­bek között érvényesíteni kell azokat az alapelveket, amelyeket a CSKP KB 9. ülése vitatott meg. Elő kell segíteniük, hogy a párt teljesítse társadalmi élcsapat­szerepét, ami az átalakítás eredményes­ségének döntő feltétele. Azzal számolunk, hogy a XVIII kong­resszus egy további rendkívül jelentős dokumentumot, a CSSZSZK új alkotmá­nyának alapelveit is megvitatja. Mint is­meretes, az alkotmányt a Nemzeti Front­tal közösen kezdjük kidolgozni. A CSKP KB Elnöksége megvitatta és jóváhagyta a XVIII. kongresszus előké­szítésének harmonogramját, s meghatá­rozta az egyes pártszervek, elvtársak és intézmények felelősségét is. A kongresz- szus előkészítésében nagy szerepet kell játszaniuk a KB újonnan megalakult bi­zottságainak. Arról van szó, hogy a kong­resszus előtti időszakban mozgásba hoz­zuk a párt egész intellektuális potenciál­ját, hogy teljes mértékben kihasználjuk alkotóerőit és tapasztalatait, hogy az egész párt bekapcsolódjon saját politikai irányvonalának kialakításába és megva­lósításába. A kongresszusi előkészületek rendkí­vül fontos részét fogják képezni az évzáró taggyűlések és pártkonferenciák. A CSKP KB Elnöksége azt ajánlotta, hogy az alap­szervezetek évzáró taggyűléseit 1989 szeptemberében-októberében tartsák. A plénumüléseket, vállalati, összüzemi, helyi és városi konferenciákat 1989 de­cemberében és 1990 januárjában fogják megtartani, a járási konferenciákat 1990. február 10-11-én, illetve február 17-18- án, a kerületi, valamint a prágai és brati­slavai városi konferenciákra pedig 1990. március 17-18-án kerül sor. Javasoljuk, hogy Szlovákia Kommunista Pártja kong­resszusát 1990 áprilisában tartsák. Ami a CSSZK szintjén a párt szervezeti felépí­tését illeti, ezeket a kérdéseket az új alapszabályzat tervezete oldja meg. Az évzáró párttanácskozások értékelik a XVII. kongresszus, valamint az azt kö­vető központi bizottsági ülések határoza­tainak teljesítése során elért eredménye­ket, a szociális-gazdasági fejlődés gyorsí­tását célzó stratégia megvalósítását, az állami és gazdasági tervek, valamint a társadalmi átalakítás feladatainak telje­sítését. Értékelik továbbá a kommunisták aktivitását, a politikai munka stílusát és hatékonyságát, a politikai irányítási ké­pességet, a nyílt politika, a nyilvános tájékoztatás és a szocialista demokrácia mélyítése légkörében végzett munkára való felkészültséget. A párttanácskozások határozatai meg­szabják a további eljárást, s konkrét moz­gósító intézkedéseket fogadnak el a 8. öt­éves tervidőszak feladatainak teljesítése, a munkakezdeményezés fejlesztése ér­dekében. Figyelmet szentelnek az új gaz­levonja a megfelelő következtetéseket, oly módon, hogy a párt mindig az élen álljon, a társadalom valódi élcsapata le­gyen, hogy szilárduljon egysége, akcióké­pessége és kapcsolata a néppel. Komoly követelmény a kollektivizmus következetes érvényesítése a pártmun­kában. A pártszervek és -szervezetek tevékenységében normává kell válni a nyíltságnak, a széles körű nyilvános tájékoztatásnak, hogy a dolgozók részt vehessenek a közös műben, hogy beava­tott párbeszédet folytassunk velük a párt- politika alakításáról és megvalósításának módjairól, azoknak a problémáknak a megoldásáról, amelyekkel ók találkoz­nak. A párton belüli demokrácia elválaszt­hatatlan része az alternatív javaslatok alapján történő döntés, a bizottságok, tisztségviselők és egyes kommunisták beszámolási kötelezettsége, a vezető dasági mechanizmus alkalmazása offen- zivitásának, az 1990. január 1-től történő gyakorlati bevezetésének. A kommunis­ták, a gazdasági szervezetek vezetőinek igyekezetét arra irányítják, hogy fokozód­jon részvételük az átalakítás feladatainak megvalósításában, az emberek szükség­leteinek és érdekeinek kielégítésében, az akadályok, fogyatékosságok és a nemtö­rődömség gyorsabb ütemű felszámolásá­ban a pártpolitika végrehajtása során. A jó eredményekhez vezető megbíz­ható út lépteink meggyőrsítása, a CSKP KB határozatainak megvalósítása során a félmegoldások és a következetlenségek kiiktatása. Azon határozatokról van szó, amelyeket a társadalom kedvezően fo­gad. Minden pártszervnek, minden párt- szervezetnek sokoldalúan kell támogatnia a feladatok és problémák megoldásához való bátor és alkotó hozzáállásokat, mind­azt, ami új és haladó, ami a gyakorlatban születik, s általánosítani és terjeszteni kell a pozitív tapasztalatokat. Ezzel párhuza­mosan igényesen kell elemezni a lemara­dások okait, s mindenütt, ahol fogyaté­kosságok, gyenge pontok mutatkoznak, ahol nem teljesítik az elfogadott határoza­tokat, ügyelni kell arra, hogy a helyzet javuljon. Ez az évzáró gyűlések és konfe­renciák - amelyeknek elő kell segíteniük, hogy a párt nagyobb mértékben képes legyen az új társadalmi folyamatok irányí­tására - egyik nagyon fontos feladata. A CSKP KB 9. ülése alapvető feladatot tűzött ki: végre kell hajtani magának a pártmunkának az átalakítását. Miről is van szó a pártmunka átalakítása során, s mi kerül előtérbe a kongresszus előtti időszakban? Elsősorban a pártélet mé- lyenszántó demokratizálása, a párt veze­tő szerepének, s annak az igénynek a de­mokratikus érvényre juttatása, hogy a párt a társadalom vezető erkölcsi ereje le­gyen. A párton belüli demokrácia mélyíté­se elengedhetetlen feltétele a kommunis­ták aktivitásának, a párt politikai egészsé­gének, fejlódőképességének. Minden pártszervezet munkájában biztosítani kell a szabad vitát, az olyan környezet kialakítását, amelyben minden párttag úgy fogja érezni, hogy igényt tar­tanak véleményére, s hogy azt tárgysze­rűen elbírálják. Csak így lehet a legjobban megismerni a valóságot, s eljutni az akció­egységhez. Az új feladatok szintjére kell emelni a párt eszmei és szervezeti egysé­gét. Ez az egység nem adott egyszer s mindenkorra. A pártpolitika kimunkálá­sának és megvalósításának folyamatá­ban formálódik. Továbbra is a marxiz­mus-leninizmus elvei, s azok alkotó érvé­nyesítése alapján fogjuk ezt az egységet építeni. Az átalakítás és a demokratizálás azon feladatainak megoldására építve, amelyeket a XVII. kongresszust követő központi bizottsági ülések konkretizáltak. Elsősorban a nagy társadalmi változá­sok korszakaiban elkerülhetetlen, hogy minden szerv és szervezet vezető káde­rei, valamint az egész párt helyesen értel­mezze ezeket a változásokat, s időben (ČSTK-felvétel) tisztségviselők rendszeres felváltása, a több jelölt közül történő választás, s an­nak az elvnek az érvényesítése, hogy senki sem állhat a bírálaton és ellenőrzé­sen kívül, bármilyen tisztséget is töltsön be. Elkerülhetetlenül nagy súlyt kell he­lyezni mindenütt a demokratizmus mélyí­tésére a párt vezető szerepének érvénye­sítése során. Ez megköveteli, hogy min­den pártszerv és -szervezet tevékenysé­gében a politikai irányítás módszerét kell alkalmazni, felszámolni minden érzéket­lenséget, parancsolgatást, a más szervek és szervezetek feladatainak átvállalását. Alapvető követelmény, hogy a párton kí­vüli szervekben a párt irányvonalát azo­kon a kommunistákon keresztül kell érvé­nyesíteni, akik ezekben dolgoznak. A po­litikai irányítás szorosan összefügg a poli­tikai rendszer minden láncszeme tevé­kenységének fejlesztésével, a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek önigazgatá­sának bővítésével. Támogatjuk azt, hogy ezek tevékenysége - ami a párt politikai irányvonalából indul ki - önálló legyen, hogy kezdeményezően hozzájáruljanak a szocializmus építéséhez, felelősségtel­jesen juttassák kifejezésre a társadalmi osztályok, szociális és nemzedéki cso­portok érdekeit, s hatással legyenek ezen érdekek összehangolására az össztársa­dalmi érdekekkel. A politikai irányítás azt is jelenti, hogy a mindennapi munkában az állandóan időszerű gottwaldi jelszó szerint járjunk el: ,,Arccal a tömegek felé“. Ez kifejezi: a pártnak létfontosságú érdeke, hogy az emberek támogassák politikáját, azt a politikát, amely értük van, s megértsék és végre is hajtsák ezt a poli­tikát. Úgy mint azelőtt, most is szükséges az emberek bizalmára törekedni, úgy is mondhatnám: harcolni érte. Ez megköve­teli a kényelmesség, az adminisztratív munkamódszerek, a parancsolgatás, a csukott ajtók mögött hozott döntések kiiktatását, s azt, hogy minden területen nagyfokú igényesség és felelősségtudat érvényesüljön. Az önállóság fejlesztése, a szocialista rendszer nyújtotta lehetőségek kihaszná­lása iránti követelmények teljes mérték­ben vonatkoznak a nemzeti bizottságokra is. Az itt dolgozó kommunisták elsőrendű kötelessége biztosítani, hogy következe­tesen végrehajtsák azokat az intézkedé­seket, amelyek a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének növelésére vonatkoznak, főleg a helyi láncsze­meknél. Politikai rendszerünk tág lehetőséget nyújt az érdekek és nézetek pluralizmu­sának demokratikus érvényesítéséhez. Újból hangsúlyozzuk: a szocialista plura­lizmus mellett vagyunk, amelynek nincs és nem is lehet semmi köze a szocialista­ellenes politikai struktúrák létrehozásához és tevékenységéhez. Ez ugyanis a nép­hatalom legsajátabb érdekei ellen irányul­na. Ezért kizárt a Február előtti viszo­nyokhoz, s még inkább a burzsoá köztár­saság viszonyaihoz való visszatérés. Ezt azoknak is tudomásul kell venniük, akik másként gondolkodnak és cselekednek, akik ezt a visszatérést ki szeretnék kény­szeríteni. A gazdasági és társadalmi reform megvalósítása, a társadalom szellemi szférájában való változások elérése, a politikai irányítás helyes érvényesítése, a kommunisták és minden állampolgár egyesítése a párt irányvonala alapján - mindez elválaszthatatlanul összefügg az ideológiai munka színvonalának eme­lésével. Ezt célozzák a CSKP KB 10. ülésén elfogadott határozatok, amelyeket következetesebben kell teljesíteni. A párt­szerveknek és -szervezeteknek a kong­resszus előtti időszakban széleskörűen ki. kell bontakoztatniuk az ideológiai ráha­tást, főleg a mindennapi tömegpolitikai munkát. El kell érni, hogy az ideológiai munka hatékonyságának kérdései az év­záró taggyűlések és pártkonferenciák ta­nácskozásának fontos részét képezzék. Főleg az alapvető követelmény, hogy ez a tevékenység szoros kapcsolatban le­gyen a gyakorlattal, rugalmasan és meg­győzően reagáljon a pártban és a társa­dalomban felmerült időszerű kérdésekre és problémákra. A párt életében magasabb szintre kell emelni a kommunista erkölcsi értékek kritériumait is. Ez éppen a nagyfokú esz­meiséget, elvszerúséget, szerénységet és főleg a becsületes elvtársi kapcsolato­kat feltételezi, hogy minden kommunista egyenlő legyen, elvtársaihoz belső kap­csok fűzzék, s becsüljék egymást, mint harcostársak. Kérlelhetetlen harcot kell hirdetnünk az ezzel ellentétes jelenségek ellen, az önzés, a karrierizmus minden megnyilvánulása ellen, ami oly sok kárt okoz a pártnak. A kongresszus előtti kam­pánynak hozzá kell járulnia, hogy minden kommunista érvényesítse jogait és telje­sítse kötelességeit, ahogy azt a pártalap­szabályzat megköveteli. Véget kell vetni mindennemű alibizmusnak, toleranciá­nak, engedékenységnek, ami lehetővé teszi a szociális-gazdasági élősködést, amely viszont eszmei, erkölcsi és politikai bomláshoz vezet. Itt kell elkezdeni teljes mértékben kifejezésre juttatni a kommu­nista elvszerúséget. Az ilyen amorális jelenségek felszámolása nélkül nehezen lehet a pártot összeforrasztani és a dolgo­zókat felsorakoztatni a párt körül. A szociológiai felmérések, melyek eredményeit a CSKP KB Elnökségében megvitattuk, azt mutatják, hogy számos pártonkívüli, de párttag szemében sincs az egyes pártfunkcionáriusoknak tekinté­lyük. Mély gyökereket eresztett a nézet, hogy sok tisztségviselő visszaél beosztá­sával, hogy vannak emberek, akik külön­böző előnyök miatt lépnek a pártba, főleg azért, hogy előrelépjenek a ranglétrán. Valóban, ilyen esetek léteznek, s ezért meg is oldjuk azokat. Hiba lenne azon­ban, ha ezeket általánosítanánk. A tagok és tisztségviselők többsége meggyőző­déssel és azzal a szándékkal lépett a pártba, hogy erejét és képességeit a szo­cializmus szolgálatába állítsa, a nép jobb életének a szolgálatába. Áldozatkészen dolgoznak, s ezért őszinte köszönet jár nekik. A párt rájuk támaszkodik a jelenlegi forradalmi feladatok megoldása során is. Mindenütt támogatnunk kell a tisztessé­ges, dolgos embereket, s ahol az szüksé­ges, ki is kell állni mellettük. A CSKP Központi Bizottságának 7. ülésén határozatot hagytunk jóvá a ká­dermunkáról. A lényeg a káderek demok­ratikus módon történő kiválasztása. Ezt az alapelvet egyértelműen érvényesíte­nünk kell az évzáró taggyűlések, konfe­renciák előkészítése során, az egész kongresszus előtti kampányban. Arról van szó, hogy az új pártbizottságokba olyan kommunistákat javasoljanak és válassza­nak be, akik politikailag fejlettek, termé­szetes tekintéllyel bírnak, áldozatkészek és következetesek a munkában, s rendel­keznek azzal a készséggel és eltökélt­séggel, hogy a gyakorlatban sikerre vi­gyék az átalakítást és a demokratizálást. Alapvető, hogy az embereket munkájuk alapján értékeljük, aszerint, mennyire ké­pesek célszerűen ösztönözni és szervez­ni a kollektívát a feladatok teljesítése érdekében. Az évzáró taggyűlések, a pártkonfe­renciák, az SZLKP kongresszusa és a CSKP XVIII. kongresszusa káderelöké- szítésénél feltétlenül gondoskodni kell a káderek helyes széthelyezéséről, ne­hogy kummulálódjanak a tisztségek. Biz­tosítani kell az egészséges kádercserét, ki kell emelni a fiatalokat, a nőket és fokozatosan meg kell őket választani a felsőbb szervekbe, ahogy azt feladatul kitűzte a CSKP KB 7. és 9. ülése. Minde­nütt feltétlenül tudatosítani kell, hogy az átalakítás sikere megkívánja a kádermun­ka felemelését a kor követelményeinek szintjére. Nem egyszer elhangzott már, hogy a pártmunka e területe ma és a jövő­ben céljaink megvalósítása szempontjá­ból döntö fontosságú. Közvetlen feladatunk, amelyre a CSKP KB 12. ülését követően azonnal összpontosítanunk kell a figyelmet, az offenzív felkészülés az 1989-es esztendő tervének teljesítésére. Ez egyaránt vonat­kozik a vállalati szféra és a központ kom­munistáira. Ezzel egyidejűleg politikai, ká- der- és ideológiai vonatkozásban tüzete­sen biztosítani kell a termelés, a tudomá­nyos-kutatási és a forgalmi bázis átalakí­tásának további szakaszát, valamint azoknak a feldatoknak teljesítését is, amelyek ebből hárulnak a központi szer­vekre. Ezeknek határozottabban keü vál­toztatniuk tevékenységük tartalmán és munkájuk módszerein. Ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani a párt szervezeti felépítésének kérdéseire is. Mindenütt okulni kell az eddigi tapasztalatokból, óvakodva a fogyatékosságoktól. Ezekből nem kevés akadt. Főleg nem szabad megengedni a különféle spekulációt, a szűk látókörű vállalati és tárcaérdekek érvényesülését. Fontos, hogy a gazdasági mechaniz­mus átalakításának minden alapvető kér­dését a dolgozókollektívák cselekvő rész­vételével oldják meg. Belső feladataink teljesítésében to­vábbra is szilárdan támaszkodni fogunk sokoldalú együttműködésünkre a Szov­jetunióval és további szocialista orszá­gokkal. Létfontosságú érdekünk a KGST tevékenységének hatékonyabbá tétele. E tekintetben aktívan részt veszünk a meghatározott szándékok megvalósítá­sában. Érvényesítésüktől nagymértékben függnek a szerkezeti változások, a tudo­mányos-műszaki fejlesztés meggyorsítá­sa, ettől pedig az egyes országok és egész közösségünk gazdasága teljesítő- képességének növekedése. Meggyőző­désünk, hogy erre nagymértékben fog ösztönözni a KGST-országok legfelsőbb pártképviselőinek előkészítés alatt álló ta­lálkozója, amelyet Prágában tartanak meg a jövő esztendő első negyedében. Munkánk jobb előfeltételeit teremti meg a nemzetközi kapcsolatok alakulásá­nak kedvezőbb tendenciája is. A Szovjet­unióval, a szocialista közösség vala­mennyi országával, a reálisan gondolko­dó, haladó és demokratikus erőkkel együtt cselekvóen hozzájárulunk a fe­szültség enyhítésének folyamatához, a leszereléshez és a népek békés együtt­működése fejlesztéséhez. Elvtársak, a központi bizottság mai ülése elé terjesztünk néhány káderjavaslatot is. Tá­jékoztatni szeretném a központi bizottsá­got, hogy Vasil Bil’ak elvtárs felmentését kérte a CSKP KB Elnöksége és Titkársá­ga tagjának, a KB titkárának, a központi bizottság külpolitikai bizottsága elnöké­nek tisztségéből. A CSKP KB Elnökségé­hez intézett levelében megállapította: „Tisztelt elvtársak, ebben az esztendőben 20 év telik el azóta, hogy megválasztottak a CSKP KB titkárává és a CSKP KB Elnökségének tagjává. Egyidejűleg betöltöttem 71. élet­évemet. E tények arra vezetnek, hogy a CSKP Központi Bizottságától kérjem felmentésemet a CSKP KB titkárának. Titkársága tagjának, a CSKP KB Elnök­sége tagjának, és a CSKP KB külpolitikai bizottsága elnökének tisztségéből. Elvtársi üdvözlettel: Vasil Biľak“ Az elnökség megítélte Biľak elvtárs kérését s a központi bizottságnak javasol­ja elfogadását. Az elnökség és minden bizonnyal az egész központi bizottság nevében is nagy elismeréssel nyugtázom Vasil Biľak elvtárs munkáját, amelyet pár­tunk és szocialista társadalmunk, a Szov­jetunióval, a lenini kommunista pártjával való barátságunk, szövetségünk és együttműködésünk javára, a további szo­cialista országok és a testvérpárt^ iránti interhacionalista kapcsolataink megszi­lárdítása érdekében végzett. Ezért a nagy munkáért őszinte köszönetét mondunk. Biľak elvtárs egész eddigi élete összefo­nódott Csehszlovákia Kommunista Pártja harcával a munkásosztály, a dolgozók létérdekeiért és boldog életéért. Ebben a harcban következetes hazafiként és internacionalistaként cselekvóen részt vett. Külön szeretném kiemelni hozzájá­rulását pártunk helyzetének megszilárdí­tásához a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. A kommunista de- rekasságát, a párt, a marxizmus-leniniz­mus eszméi, a Szovjetunióval való barát­ság iránti hűségét teljes mértékben bizo­nyította a válság nehéz éveiben, és kö­vetkezményeinek leküzdése során is. Bi­lak elvtárs hosszú éveken át fejtett ki tevékenységet pártunk vezetőségében, kivívta az elismerést és a megbecsülést. Munkáját nemegyszer a legmagasabb (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents