Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-04 / 260. szám, péntek

A popradi Tatramat vállalatnál február óta felügyel a termelés színvonalára a CSSZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának egyik csoportja. Tevékenységének köszönhető, hogy míg tavaly áprilisban 235 volt a jogos reklamációk száma, idén 72-re sikerült csökkenteni ezt az arányt. A termelési folyamat komplex ellenőrzése során számos hiányosságra derült fény, ezeket a csoport javaslatai alapján már megszüntették. Megállapították, hogy a hibák 30-50 százaléka a rossz minőségű alkatrészek rovására írható. A felvételen az ellenőrző csoport tagjai, Miroslav Mitošinka mérnök (balról) és Ivan Čepec a vállalat dolgozójával, Štefan Joch- man mérnökkel (jobbról) a mosógépek szerelését ellenőrzi.

(Jozef Veselý felvétele - ČSTK)

Nézeteltérések után - javulás

A Piesoki Gépgyárban segített a népi ellenőrök közbelépése

A

mikor egy évvel ezelőtt a népi ellenőrök csoportja megérkezett a Piesoki Gépgyárba, komoly gondok voltak az ott gyártott gépek minőségével. Mindegyiken átlagban hét súlyosabb hibát találtak. így nem csoda, hogy gyűltek a megrendelőktől érkezett jogos reklamációk. Még külföldről is.

Időnként a szerviztechnikusoknak ugyancsak szégyenkezniük kellett munkatársaik rossz minőségű munkájáért. Vladimír Kostka szintén közéjük tartozik, most tért vissza Varsóból.- Hát ez így igaz - fűzi hozzá.- Majdnem minden gépen valamilyen hiba keletkezett, legtöbbször a formázógépek elektronikai rendszere hibásodott meg. Évente 200- nál is több logos reklamációt kellett elintéznünk. Az idén hét hónap alatt mindössze ötöt. Mondtam is Milan Švantner kollégámnak, aki felváltott a lengyel fővárosban, hogy jó dolga lesz, mert most már rendben vannak a gépek.

Ez igy van. Hogy a Piesokban gyártott formázógépek minőségében figyelemreméltó javulás állt be, arról tanúskodik az első félév tavalyihoz viszonyított reklamációinak aránya is. Ez pedig mindössze egy- harmada volt a korábbi időszakénak. Eközben azonban fél év alatt kétszer annyi gépet értékesítettek a nem szocialista piacon, mint tavaly egész esztendőben. Lerövidült a reklamáció elintézésének ideje is, hatvan napról alig húszra csökkent. És még egy érdekes tény: tavaly hat hónap alatt a reklamációk miatt 740 ezer korona (503 ezer a külföldi szállítások révén) kára keletkezett a vállalatnak. Idén ez az összeg 240 ezer koronára esett vissza, s ebből a külföldi vonatkozású 125 ezret tett ki.

A minőség lényeges javulását nem varázsszóra érték el. Mögötte mindenképpen a Népi Ellenőrzési Bizottság tagjainak céltudatos és következetes munkáját kell keresnünk. Mi tagadás, érkezésüket a Piesoki Gépgyárban sem fogadták lelkesedéssel. Egyfajta félelemkeltőket, korlátlan jogkörű ellenőröket láttak bennük. Elsősorban a kezdeti időszak hozott sok nézeteltérést. S nemcsak a műhelymesterekkel, a művezetőkkel, hanem a gazdasági szférában dolgozó más szakemberekkel -konstruktőrökkel, technológusokkal, sőt a vállalat vezetőivel- is összetűzésekbe kerültek.- Nem éppen rózsás helyzetben kezdtünk - emlékezik vissza Milan štvrtňa mérnök, a népi ellenőrök csoportjának vezetője. - A minőség toleráns kezeléséért pénzbírságot fizetett a mester, a csoportvezető, de az igazgató és helyettese is. Mások utasításokat adtak beosztottjaiknak, ám teljesítésüket nem ellenőrizték. Ebben a helyzetben láttunk munkához, élvezve az üzemi pártbizottság támogatását. Később fokozatosan javulni kezdett a minőség. Szinte mindenütt megértették az emberek, hogy ez a kérdés a műhelyekben dől el, és kevésbé befolyásolhatják az

ellenőrök. Úgy gondolom, a vállalati minőségirányítás dolgozóit megtanítottuk arra, hogyan kell következetesen ellenőrizni és a felelőtlen dolgozók esetében levonni a következtetéseket.

Hogy ez valóban így van-e, azt Peter Miklošk&ól, a vállalati minőségirányítás vezetőjétől kérdeztem.- Szinte rákényszerítettek bennünket, hogy következetesebbek és szigorúbbak legyünk azokkal szemben, akik a minőséget félvállról veszik. A népi ellenőröknek köszönhetjük, hogy amióta nálunk vannak, javult a tekintélyünk. Azóta a vállalatvezetés is másként ítéli meg tevékenységünket. Korábban ugyanis a tervteljesítés állt mindenek fölött, arra törekedtünk, hogy a gépek minél hamarabb elhagyják üzemünk területét. Hogy azután mi történik, azzal nemigen törődtünk.

P

eter Slimák mérnök, a kilépő ellenőrzés vezetője ugyancsak dicséróen szólt a népi ellenőrök munkájáról:- Nagyon segítettek. Végül is igazuk van. Ma már odáig jutottunk, hogy a munkások és csoportvezetők bírálják egymást, ha észreveszik, valamelyikük hibát követett el. Ám még mindig nyugtalanít bennünket, ha nem jó minőségű a gépek külseje ...- Persze hogy nem jó, mert a hegesztők nem mindig dolgoznak hibátlanul - teszi hozzá Július Bursa mester. - A hegesztés után a fémlemez nem egyenletes, a felületképzéssel sem lehet simára varázsolni, hibátlanná tenni. Ez minek a következménye? Annak is, hogy az utóbbi időben sok fiatal lépett közénk, és egyelőre tapasztalatlanok. Ha valaki rosszul festi be a fémlemezt, kollégája nyíltan megmondja neki: nem kívánja helyette kijavítani. Jónak tartom, ha a munkások szót emelnek a minőség érdekében.

Július Bursa aztán beismerte, őt sem kerülte el a 300 koronás pénzbírság, s ez vezette arra: még következetesebben ellenőrizze a műhelyben dolgozók munkáját.

A köztük folytatott beszélgetéseimből kitűnt; ameddig a munkásoknak, mestereknek, csoportvezetőknek, de a gazdasági dolgozóknak is nem kellett a rossz minőségű munkáért a saját zsebükbe nyúlniuk, javulás nem következett be. Jaroslav Weisenpacher, a szerelőműhely csoportvezetője így vélekedik:- A népi ellenőröknek köszönhetően változás állt be a technológiai fegyelemben. Meg kellett szigorítani a hidraulikus ollók komplettizálásá- nak teljesítménynormáját. Az emberek ugyan szájaskodtak, de időközben megszokták, hogy nem elég csak a tervteljesítés, hanem a minőség a döntő. Ez utóbbi a munkájuk fontosabb névjegye. Néhány hónapig sem a csoportvezető, sem a munkások nem kaptak jutalmat. Ellenben júliusban - amikor teljesítettük a tervet, s a minőség jó volt - teljes összegben kaptuk meg a prémiumot.

Ján Baran, a műhely másik csoportvezetője hozzáteszi:- Mi már korábban rámutattunk számos hibára. Azonban semmi sem javult, csak azután történt változás, amikor megérkeztek a népi ellenőrök. Személy szerint örülök ittlétüknek, és annak, hogy segítettek a minőség felé vezető helyes út megkeresésében. Nálunk is megszilárdítottuk a normákat. A népi ellenőrök javaslatára ugyanis új prémiumrendszert dolgoztunk ki. Hatását megérzik nemcsak a kényelmesek, hanem azok is, akik nemigen törődnek a minőséggel.

Mintegy 15 emberrel beszéltem a népi ellenőrök jelenlétéről. Mindnyájan állították, tevékenységük mindenhol érezhető. Igaz, ez még nem jelenti, hogy a Piesoki Gépgyárban minden teljesen rendben van. Júliusban is - a népi ellenőrök javaslatára - 16 személy fejenként 590 korona kártérítést fizetett, és több mint 330 dolgozónak összesen 9600 korona összegben minőségi hibák miatt csökkentették a prémiumát.

Szintén igaz: az egyes szállítóktól kapott rossz minőségi komponensekből és alkatrészekből majdnem lehetetlen kiváló gépet összerakni. Csak ízelítőül: közel az összes elosztószekrény a Bratislavai Elektrotechnikai Üzemekből nem jó minőségű, s külsőre sem elfogadható. Gyakran reklamálják a vrchlabíi Szerszámgépgyár rakovníki üzemének és a kolíni Teslának a szállítmányait.- Ez így van. - igazolja vissza a felsoroltakat Štvrtňa mérnök. - A közeli napokban ezekbe az üzemekbe is elmegyünk, s figyelmeztetjük őket, többet kell tenniük termékeik minőségéért.

Megemlíti még, hogy az első félévben a Strojimport kimutatásai szerint nyolc üzem közül a Piesoki Gépgyárba érkezett a legkevesebb reklamáció a minőségből kifolyólag. így kerültek a trenčíni, varnsdorfi, óelá- kovicei és olomouci szerszámgép- gyárak, valamint más vállalatok mögé a sorban.

E

gy esztendő alatt tehát alapvető javulás állt be Piesokban. A népi ellenőrök az irányításban és a munkaszervezésben különféle fogyatékosságokat tártak fel, s ezért a vállalat gazdasági vezetői hálásak nekik. Hogyan vélekedik erről Rudolf Bučko mérnök, vállalatigazgató?- Valóban segítettek nekünk. Ezt nem csupán én állítom, ez a véleményük az üzemi pártbizottságban az elvtársaknak, de a konstruktőröknek, a minóségellenőröknek, sőt ami a legfontosabb - a műhelyekben a munkásoknak is. A minőség miatt gyakran kerül sor összetűzésekre, és ez jót jelent. A népi ellenőröktől átvett tapasztalatokat kellőképpen hasznosítani szeretnénk a jövőben is. Állandósítani kívánjuk ezt az igényes rendszert, hogy a minőség és a gazdaságosság napi feladattá váljon valamennyi munkahelyen.

BÁTORI JÁNOS

Párbeszéd a választókkal

FÓRUM Ä VÁROSFEJLESZTÉSRŐL

A választópolgárokkal való beszélgetések érdekes, újszerű formáját próbálták ki a közelmúltban Rimaszombatban (Rimavská Sobota). A meghívott vendégek mellett a közügyek és a városfejlesztés iránt érdeklődők százai foglaltak helyet a művelődési otthon színháztermében. Velük szemben a színpadon a város vezetői ültek, hogy válaszoljanak az írásban és szóban feltett kérdésekre. A fórumot gondosan előkészítették a városi nemzeti bizottság tagjai. A tisztségviselők ellátogattak az üzemekbe és a lakótelepekre, informálták a polgári bizottságokat, űrlapokat osztottak a lakosoknak. Az esemény szervezésében segítettek a helyi hírközlő szervek, a járási újság és a vezetékes rádió munkatársai. A meghívott vendégek között volt Jaroslav Vredík, az SZLKP járási bizottságának vezető titkára is.

Hacsi Ervinnek, a városi pártbi- kiépítik. Pénz-, illetve építőkapacitás

zottság elnökének megnyitója után hiánya miatt késik a gázművesítés

Ján Šimon, a jnb alelnöke a legutób- befejezése is.

bi esztendők városfejlesztési eredményeit ismertette. Az előző ötéves tervidőszakban a járási székhelyen 1278 lakás épült, a jelenlegi tervidőszakban eddig közel kilencszáz új otthon készült el Az előttünk álló két esztendőben előreláthatólag 420 új lakást adnak át.

Közlétegítmények tekintetében is van dicsekednivaló, mert többek között művelődési ház, műjégpálya, nyitott és fedett uszoda épült, bővült az üzlethálózat, javult a vendéglátás. Mindemellett nagyon sok még a tennivaló, hiszen a város - akárcsak a járás - országos viszonylatban a kevésbé fejlettek közé tartozik. A cél a további iparosítás. Nem lehet azonban megfeledkezni a környezet, az élet- és munkakörülmények javításáról sem. A fejlesztés kulcsfontosságú területe az utánpótlás nevelése. Mindenekelőtt a szakmunkásképzést kell bővíteni, hogy az új iparágak fejlődését ne gátolja a munkaerő hiánya. A közeljövőben harmincnyolc millió koronás beruházással épül fel a helyi és a šafáriko- vói gépgyár, valamint a rimaszombati számítástechnikai üzem szakmunkásképző intézete. Az ipari létesítmények közül leghamarabb a számítástechnikai üzem alapjait rakják le, mégpedig 1991-ben. Röviddel ezután kezdődik a tejfeldolgozó üzem építése.

Régi óhaja teljesül a város lakosságának az új rendelőintézet építésével, amit éppen az elmúlt napokban hagytak jóvá a minisztérium, illetve a kerületi nemzeti bizottság illetékesei. A 104 millió koronás beruházásra mielőbb szükség lenne, ezért a tervek elkészülte után azonnal hozzálátnak a kivitelezéshez.

A város jelentősnek tartott élelmiszeripara is korszerűsítésre szorul.

A következő években a konzervgyár rekonstrukciója mellett fel kell újítani a sörgyárat és a cukorgyárat is.

Mindemellett egy sor környezetvédő beruházásra is sor kerül. Á lakosságot leginkább érintő építkezések közül az alelnök megemlítette a távfűtő központot és a vízmüvet. Ez utóbbi fejlesztésére szánt 48 millió korona már a jövő század első felének esedékes problémáit is megoldhatja.

A következő ötéves tervidőszakban természetesen újabb óvodák, bölcsődék és iskolák épülnek, s egy áruház építésével korszerűsödik a kereskedelem is.

Ezután a város vezetői, az építőipari és szolgáltató vállalatok igazgatói válaszoltak a kérdésekre.

A százötvenkét írásbeli és tizennégy helyszínen feltett kérdés egyike sem maradt válasz nélkül. Az egyének mellett több kollektíva is bekapcsolódott az ankétba. A legtöbb kérdést Pavol Brndiarnak, a jnb elnökének címezték. Közülük néhány megérdemli a nagyobb nyilvánosságot is. Arra a kérdésre, hogy mikor kívánják befedni a jelenleg még nyitott műjégpályát, az elnök nem tudott pontos időponttal szolgálni, de arról biztosította az érdeklődőt, hogy állandóan napirenden tartják a témát, s amint rendelkezésükre áll az anyagi fedezet, hozzáfognak a munkálatokhoz. A befedés nem kis összeget, több mint tízmillió koronát igényel.

A hangosanbeszéló hálózat bővítése is hasonló okok miatt késik.

Egyelőre csak a belvárosban korszerűsítik a hálózatot, az elkövetkező években azonban az új lakótelepeken, sőt a peremkerületeken is

A városi autóközlekedést ért bíráló megjegyzésekre és kérdésekre válaszolva az elnök elmondotta, hogy tudnak a nehézségekről, de újabb járatok beindítására nincs lehetőségük. A menetrend módosítá- . sával viszont javítani lehet a kialakult kritikus helyzeten. Már a közeljövőben csökkentik például az Alsó és Felsőpokorágyra (Pokoradz) közlekedő járatokat, ugyanakkor sűrítik a nyugati lakótelepi járatokat is.

Nagyon sok kérdést kapott Ján Schevčík, a műszaki szolgáltató üzem igazgatója. Bevezetőként elmondotta, hogy az utóbbi időben egyre több közlétesítményben osztják ki a gazda szerepét vállalatukra, ugyanakkor szinte változatlanok a műszaki és személyi feltételek, sőt a dolgozók fizetését sem tudják rendezni az érvényben levő előírások és az alacsony keretek miatt. Krónikus hiány van például utcaseprőből, a zöldövezetek gondozása is mind nehezebb, hiszen a gépi ellátottság nem megfelelő. Jelenleg a zöldövezetek nagysága meghaladja a 42 hektárt. A nehézségek ellenére nem mondanak le azonban az újabb parkosításról, és emellett jövőre megkezdik a városkert felújítását is.

Az építőipari vállalatok vezetői is izzadtak a kérdések megválaszolása közben. Jozef Rojík, a magasépítő vállalat rimaszombati üzemének vezetője arra a kérdésre válaszolva, hogy miért sok a beázás a bérházakban, elmondta, hogy a szabvány szerint a lapostetós épületeket háromévenként kell újraszigetelni. A karbantartás azonban különböző okok miatt rendszerint elmarad, s igy sok a panasz a beázások miatt.

Blažej Zubačot, a járási építőipari vállalat igazgatóját többek között arról faggatták; miért késik a patinás Tátra-szálló rekonstrukciója? Nos, a válaszadó szerint nincs szó elhúzódásról, hiszen a javítást hamarabb kezdték a tervezettnél, ám minden hiába, mert a rekonstrukció terve még mind a mai napig nem készült el, így aztán az építőknek várniuk kell.

Kérdések özönével árasztották el a lakásgazdálkodással foglalkozó intézmények jelenlevő képviselőit. A legtöbben a fűtés és a melegvízszolgáltatás hiányosságait tették szóvá, néhány kérdező pedig az ivóvízellátás gyakori korlátozásait, illetve a nyomáserősséget kifogásolta. A válasz a hivatalok vezetői részéről eléggé bonyolult volt, objektív nehézségek során hozták fel mentségként, végül is kimondták, amit sejtettek a kérdezők, hogy lényeges javulást az épülő, vagy építendő új kapacitások átadása után remélhetnek csak.

Több érdekes kérdést tettek fel a jelenlevő városlakók is. Az egyik választópolgár a magyar tanítási nylevű alapiskola áldatlan helyzetére hívta fel az illetékesek figyelmét, ahol mint ismeretes, a gyermekek egy része vizes, dohos pincékben tanul. A kérdező arra volt kiváncsi, vajon az új alapiskola építésénél figyelembe veszik-e a Srobár utcai iskola tanulóinak körülményeit, illetve igényét. A kérdésre Pavol Brndiar válaszolt, aki szerint az épülő húsz tantermes iskolát nem lehet elosztani az iskolák között. A magyar tanítási nyelvű iskola helyzetét - ahol jelenleg kilencszázan tanulnak - javítással, illetve a szomszédos magántelkek és házak megvásárlásával kívánják megoldani.

A több mint háromórás fórumról úgy távoztak el a résztvevők, hogy hasznosan töltött este volt, érdemes volt eljönni. A tetszésnyilvánítást kifejező taps mindennél jobban dicséri az illetékesek kezdeményezését, mely mint megtudtuk, nem volt az utolsó. Legközelebb a cigánykérdés, majd az egészségügyi ellátás helyzete kerül napirendre. Reméljük, hasonló érdeklődés mellett. HACSI ATTILA