Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)
1988-11-04 / 260. szám, péntek
KS í'.':: za i Októberben tartották meg Kassán (Košice) a Szlovák Magnezitművek állami vállalat dolgozókollektívája küldötteinek első közgyűlését, amelyen megválasztották a 13 tagú tanácsot (elnöke Jozef Mathes, alelnöke František Puhalla lett). Ezt követően került sor a vállalat igazgatójának megválasztására. Az egyik jelölt Ladislav Gariathy, a másik az eddigi igazgató, Zoltán Prekop volt. Nagy szavazattöbbséggel (84,42 százalék) a küldöttek az eddigi igazgatóra adták le voksukat. Vajon mi a titka ennek a bizalomnak, egyáltalán mitől, hogyan válik egy vezető tekintéllyé a szakmájában, munkatársai körében? Ezt firtattam Zoltán Prekop mérnökkel beszélgetve. Ö úgy véli, a szakértelem, a tapasztalatok, az elért eredmények, valakinek az üzemért, a reá bízott területért végzett munkája alapján születik meg mindkettő, a bizalom, s a tekintély egyaránt. Ez mennyiben vonatkozik reá, mint a magnezitművek igazgatójára? - kérdeztem. Rövid, tömör önéletrajzzal válaszolt:-A műszaki főiskola elvégzése után Bratislavából fiatal mérnökként kerültem a magnezitmüvek lubeníki üzemébe. Főgépesítőként kezdtem dolgozni, majd főmérnök lettem, 1970-ben pedig kineveztek az üzem igazgatójává. Tíz évvel később az egész vállalat vezetését reám bízták. Azóta is itt dolgozom. Nem titkolom, lelkesít, ösztönöz - de elsősorban kötelez - ez a bizalom, hogy engem választottak, velem kívánnak továbbra is együtt dolgozni. Szeretném elmondani - erre ez az alkalom is feljogosít -, hogy vállalatunk dolgozói, hazánk több mint évszázados magnezitiparának jóhírén soha nem ejtettek csorbát. Becsületes munkájuknak köszönhetjük, hogy vállalatunk elnyerte a Munka Érdemrend és a Februári Győzelem Érdemrend állami kitüntetést. A bányásznapok alkalmából számos dolgozónk részesült elismerésben, kitüntetésben. Két brigádvezetőnk, Ján Kret és František Puhalla pedig a Szocialista Munka Hőse cím viselője. Ne hallgassuk el akkor azt sem hogy az idei bányásznap alkalmából Zoltán Prekop igazgató a legmagasabb bányászkitüntetést, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét kapta A csehszlovák külkereskedelem államosításának 40. évfordulója alkalmából pedig a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért végzett munkája elismeréseképpen jubileumi emlékérmet kapott. hatók meg a régi módszerekkel. Rajtunk, mindannyiunkon múlik, milyen eredményekkel teremtjük meg az önigazgatási elvek gyakorlati alkalmazásának feltételeit. Munkánk értékelésénél fel kell számolni az általánosításokat, javítanunk kell a fogyatékosságok okainak elemzéZoltán Prekop vállalati igazgató gyakran található a munkahelyeken Az sem véletlen, hogy az igazgató legközelebbi munkatársaival a bányaüzemek kommunistáival és munkaközösségeivel „szinkronban van" pártunk gazdaságpolitikájával, irányelveivel. Zoltán Prekop az SZLKP KB tagjaként „első kézből“ tájékoztatja munkatársait az időszerű teendőkről, feladatokról. Együttél az eseményekkel, szigorúan őrködik a népgazdasági és a vállalati érdekek felett, de messzemenő körültekintéssel kezeli a dolgozókollektívák ügyeit is. Könnyebb vele találkozni a termelési részlegeken, a gépek mellett járva, mint az irodájában. Szereti a termelő munka ritmusát és akkor érzi jól magát, ha a dolgozókkal megbeszélheti azok gondját, baját, és azt is, ami őt foglalkoztatja. Az emberek tudják, milyen szigorú, ha a technológiai fegyelem érvényesítéséről és milyen lelkes, ha új, haladó, jobb eredményekkel kecsegtető módszerek bevezetéséről van szó. Erről így beszél:- Az átalakítás feladatai nem oldRugalmasan igazodva az igényekhez sét, s ezekből névre szólóan kell levonni a következtetéseket. Ez a probléma - amint azt a CSKP KB 10. ülése is leszögezte - egyre sürgetőbben vetődik fel az egész társadalomban. Ez alól mi sem vagyunk kivételek, bár elmondhatom, hogy már korábban elkezdtük a munka eredményeinek személyek, kollektívák szerinti értékelését. És tulajdonképpen ez képezte az alapját eddigi sikereinknek, és nem utolsósorban a központi szervek velünk szemben tanúsított bizalmának. Az elmúlt bányászév mérlege is azt bizonyítja, hogy vállalatunk dolgozókollektívája eleget tett a népgazdasági követelményeknek. Az idei feladatokat is eredményesen, száz százalékon felül teljesítjük, és ez jó alapot teremt a jövő évi, csaknem 2,3 milliárd korona értéket képviselő termelőmunkához is. A vállalat iránt indokoltan megnyilvánuló bizalomból ered az a döntés is, amelynek értelmében az idei év júliusától állami vállalattá alakulhattak. Ez a döntés azt jelenti, hogy meg vannak az előfeltételeik az átalakítás igényes feladatainak teljesítéséhez. KULIK GELLÉRT KOMMENTÁLJUK Á műszaki fejlesztés új útjai Napjainkban egyre több elemzés lát napvilágot a népgazdaság minden területén szükségessé váló műszaki fejlesztésről. Mindezt azonban nem iehet elkülöníteni a gazdasági életben érvényesítendő új közgazdasági szabályoktól. Ebben a tekintetben pedig első helyen szerepel az új állami vállalatok alakításának ténye is, s ezzel kapcsolatban az a kérdés, hogy a gazdálkodás új módjai alapvető változásokat hoznak-e a tudományos-műszaki fejlődés követe! ményei nek meg val ós itásá ba n. Kétségtelen, hogy a tudomány és technika vívmányai gyakorlati alkalmazásának jelenlegi állapotáról szóló elemzések egyáltalán nem kedvező helyzetről tanúskodnak. Mindezt annak ellenére, hogy például az elmúlt esztendőben a tudomány és technika fejlesztésére 21,5 milliárd koronát fordított a népgazdaság, ami 8,4 százalékkal több, mint 1986-ban. Ennek ellenére lényeges változás nem következett be, sem a termék-innovációban, sem a termelőbázis korszerűsítésében. Éppen ezért nem meglepő, hogy egyre több bírálat hangzik el például a fogyasztá- sicikk-ipar gépparkjának elavultságával kapcsolatban, de felsorolhatnánk itt szinte valamennyi iparágat. Az ilyen bírálatok során elsősorban az elektronika fejletlensége kerül szóba, annak valamennyi népgazdasági következményével. Egyfelől megállapítható, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésre szánt anyagi eszközök gyarapodnak, ezzel szemben ennek eredményei nem teremtenek kellő alapot az innovációs kezdeményezéshez. Ennek okait elsősorban az eddigi fejlődés feltételeinek egész komplexumában kell keresnünk. Az okok között is az élre kívánkozik az a széles termékskála, amit 3 hazai ipar egyáltalán gyárt, hiszen éppen ez az oka annak, hogy az innováció nem haladhat a kellő ütemben. Ugyancsak gond, hogy a nagy teljesítményű, importból származó műszaki berendezéseket sem használják ki úgy a gyártók, amint azt lehetne, és ilyen berendezéseket sem sikerül mindig beszerezni. Mindehhez még hozzá kell adnunk azt a tényt is, hogy a termelésben sincs meg a megfelelő érdek(lödés) a műszaki fejlesztés iránt, s az sem titok, hogy a műszaki fejlesztés területén megnyilvánuló alkotó munkát jelenleg még nem a kívánt szinten honoráljuk. Igaz, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kutatóbázis kínálata sincs összhangban a gyakorlat követelményeivel, és éppen ez az oka annak, hogy a kutatási eredmények iránt nem megfelelő az érdeklődés. Most a gazdálkodás új feltételei között elvárható, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés folyamatában olyan platformra jutunk, amelyben a valós innovációs stratégia, „alapfeladata“ lesz, hogy az érintett szervezetek céljai és az innovációs készség szorosan összekapcsolódjon e tevékenység gazdasági hasznával. Mindez azt jelenti, hogy a gyakorlatban ez a kérdés merőben új megközelítést kiván. Mindeddig ugyanis a műszaki fejlesztés szférája viszonylag elszigetelt tevékenységként nyilvánult meg. Szinte elenyésző kapcsolatban volt csak - egyébként a vállalatokban lecsapódó - eredményeivel. Ráadásul az innovációs aktivitás nem a megrendelők-fogyasztók igényeiből indul ki, s nem is a gazdasági hasznából. Az újonnan alapított állami vállalatok új elveken nyugvó gazdálkodása olyan feltételeket teremt, amelyek között az új műszaki berendezésekkel rendelkezők szabadabb kezet kapnak az alapok megteremtésében és felhasználásában. Feltételezhetően elterjed majd az úgynevezett szerződéses kutatás és fejlesztés, ami azt jelenti, hogy a termelővállalat bizonyos konkrét berendezéseket, gépeket és technológiai eljárásokat rendel meg a kutatási-fejlesztési bázistól. Eközben a vállalatnak jogában áll kiválasztani azt a szervezetet, amellyel ebben a folyamatban együttműködni kíván. Majd ha ez működni fog, elképzelhető bizonyos természetes kiválasztódás és - ami a legfontosabb - a minőség javítása is. * Mindez manapság inkább még a feltételezések stádiumában van, azonban egyre sürgetőbben jelentkezik annak igényé, hogy a gyakorlatban is megvalósuljon. MÉSZÁROS JÁNOS A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás területén a hatvanas évek elején alig volt ipari üzem. A Csehszlovák Autójavító Vállalat pőtori üzemét 1963- ban a losonci (Lučenec) autójavító vállalat kilencedik üzemegységeként hozták létre. A Dolina-bánya egykori objektumaiban kapott ideiglenesen helyet. Negyedszázaddal ezelőtt 22 emberrel kezdte meg tevékenységét, s az évi termelési értéke alig haladta meg a 300 ezer koronát. Azóta azonban korszerű üzemmé fejlődött, ahol jelenleg 311 embert foglalkoztatnak, és a termelés éves értéke eléri a 100 millió koronát. A pőtori gépjavító üzem megalakulásának 25. évfordulója alkalmából nemrégiben szakszervezeti konferenciát tartottak. CsíriLászlóüzem- 1 igazgató ez alkalomból röviden áttekintette az elmúlt két és fél évtized eredményeit és gondjait. A kezdeti időszakról elmondta, hogy hiányoztak a szakemberek, a gépipari termelés hagyományai, és az ezzel járó kézügyesség is. Azonban nem hiányzott az üzemegység alapító dolgozóinak lelkesedése, akarata és derűlátása. Az üzem első termelési programja a B-40-es és D-4-es utánfutók generáljavítását foglalta magába. A termelés kezdetei feltételeiről tanúskodik, hogy akkor egy régi javító- csarnokban végezték a szétszerelést, a javítást, az összeszerelést és az utánfutók lakkozását is. Ezenkívül ebben a csarnokoan Kapuu he^ lyet az asztalosműhely, az öltözők, a mosdók, sőt az üzemegység irodája is. Az evek múlásával azonban javultak a munkafeltételek, és 1967- ben a termelési program fokozatos megváltozására került sor. Egészen 1980-ig az üzem feladatainak jelentős részét tette kí a PO-1 -es egytengelyű lakókocsik javítása. De közben voltak kisebb-nagyobb változások is. Megkezdték az Š 706 TRD típusú bútorszállító teherautók, valamint az Š 706 R és RS tipusú teherautók javítását. Mindez azonban megkövetelte az üzem korszerűsítését, s 1974-ben átadták rendeltetésének az új szerelőcsarnokot. A nyolcvanas évek kezdetétől , újabb változásokra került sor. Új típusú bútorszállító teherkocsik generáljavítására álltak át. Ez és a többi változás a termelés gazdaságosságának javítását is szorgalmazta, mert egyszer előfordult az üzem életében, amikor veszteséggel zárta az évet. Ez az üzemvezetést a termelési program átértékelésére késztette, és a nyolcvanas évek közepétől a követelményekhez igazodva került sor a termelési választék felújítására és innoválására. A jövő tervei alapján elmondható, hogy a pőtori gépjavító üzemet még nem tekintik befejezettnek. Tervekben ugyanis a termelési térségek további bővítése szerepel. Ez év végéig elkészül a lakkozó és az első robotizált munkahely építése is. BODZSÁR GYULA ORVOSI TANÁCSADÓ A condylomata acuminata - magyarul hegyes kondi- lómák - az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő betegség. Egyes egészségügyi statisztikák alapján előfordulása a kankó után a második helyen van. A betegség közvetlen okozója az úgynevezett emberi papilloma vírus 6-os típusa (human papilloma virus - HPV 6), amely néhány héttől egy-két évig - általában azonban két hónapig - tartó lappangási idő után nagyon jellegzetes tüneteket vált ki a fertőzött egyénnél. A hegyes kondilómák tulajdonképpen szemölcsszerű börképzödmények, amelyek az állandóan egymással érintkező bőrfelületeken fejlődnek ki. Ebből következik, hogy leggyakrabban a nemi szerveken, a végbélnyílás körüli bőrön, valamint a gát bőrén fordulnak elő. (A gát a végbélnyílás és a külső nemi szervek közötti rész.) A férfiaknál tehát elsősorban a hímvessző fitymájának belső felületén, valamint a makkon, sőt a húgycső kiszájadzásánál is megfigyelhető. A nőknél a hegyes kondilómák a kis és nagy szeméremajkakon, a hüvelybemenetnél, ritkábban a hüvelyben is kifejlődhetnek. A betegség kezdeti stádiumában a hegyes kondilómák a fertőzött egyént csupán kozmetikai szempontból zavarják. Ezek az apró (gombostűfej nagyságú), fehérrózsaszínű bőrkinövések azonban idővel nagyon elszaporodnak és megnövekednek, olyannyira, hogy elváltoztathatják a külső nemi szervek egész felületét. A kondilómák szemölcsszerű felülete ilyenkor már inkább a karfiolra emlékeztet. Amennyiben a beteg nem fordul idejekorán orvoshoz, könnyen előfordulhat, hogy a kondilómák burjánzásának következtében lehetetlenné válik a nemi szervek teljes tisztántartása, s a bőrkinövések között gyakran gennyesedés, szövetelhalás alakulhat ki, amely másodlagos gyulladásokat okozhat. A szövetelhalások helyén kötőszövet szaporodik fel, következésképpen a hegyes kondilómák lapossá válnak. Ilyenkor a kórkép nagyon hasonlít a vérbaj 2. stádiumának bőrelváltozásaihoz. A nem gyógyított, elhanyagolt, nagy felületeken lévő kondilómák olykor rosszindulatú burjánzás kiindulóhelyei is lehetnek, amit azonban csak a gyaCondylomata acuminata nús részből vett szövetminta mikroszkóppal való kivizsgálásával lehet biztosan megállapítani. Ez az egyik lényeges ok, ami miatt a női és férfi nemi szerveken előforduló hegyes kondilómákkal mindig orvoshoz (bőrgyógyász, nőorvos) kell fordulni. A megbetegedés valószínűsége nagyobb azoknál az egyéneknél, akiknél valami okokból a kritikus bőrfelületek hosszú ideig tartó ingerlésnek vannak kitéve. így gyakrabban fejlődik ki a fitymaszűkületes férfiaknál (legtöbbször vele született rendellenesség), akiknél a szűkület alatt felhalmozódó váladék a bőringerlés oka, továbbá az idült húgycsőgyulladásos betegeknél. A nőknél az idült húgycsőgyulladások, a különböző eredetű hüvelyfolyások, valamint a hegyes kondilómák jellegzetes helyein előforduló idült ekcémák azok, amik a betegség kifejlődésének valószínűségét növelik. Fertőződés a nemi érintkezés bármely formájánál bekövetkezhet. Lényeges tudnivaló azonban, hogy a kórokozó vírus közvetlen átvitele szükséges ahhoz, hogy betegség alakuljon ki az eddig egészséges embernél, vagyis közvetett úton - törülköző, fürdővíz stb. - a fertőzés nem vihető át. Ritka esetekben a hegyes kondilómák gyerekeknél is előfordulnak, ami legtöbbször a szülőktől való véletlen átvitel, esetleg nemi erőszakoskodás következménye. A betegség gyógyításának módja a helyi tünetek mennyiségétől és milyenségétől függ. A kezdeti stádiumban helyileg sejtosztódásgátló oldatokat használnak. Az apró szétszórt kondilómákat lehetséges folyékony nitrogénnel is fagyasztani. Amennyiben a kondilómák nagyobb felületeket betegítenek meg, úgy azokat sebészeti úton távolítják el. A radikális eltávolítás ellenére is egyik-másik betegnél a betegség kiújulhat, melyet újra intenzíven kell gyógyítani. A kiújulás oka valószínűleg az egyén csökkent, vírusok elleni immunreakciójában rejlik. A hegyes kondilómák elleni biztos védekezés egyelőre ismeretlen. A férfiaknál részleges védelem a gumi óvszer használata, mindkét nemnél pedig a nemi érintkezés utáni alapos tisztálkodás. Az alkalmi nemi kapcsolatok kerülése a betegség terjedését nagymértékben csökkentené. Dr. RACZ GÁBOR 1988. XI.
