Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)
1988-11-28 / 280. szám, hétfő
Továbblépni - új, igényesebb szakaszba (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban Milan Matouš arról szólt, hogy az elmúlt öt esztendő tapasztalatai alapján melyek azok a területek, ahol számottevő javulásra van szükség. „Ha a Szocialista Akadémia kiemelt fontosságú feladatait az eszmei nevelés tükrében vizsgáljuk, akkor elsődleges követelmény, hogy javítsuk a gazdasági propaganda hatékonyságát és színvonalát, támogassuk a gazdasági reformot és a tudományos-műszaki haladást. Döntő fontosságú, hogy a gazdasági reform és a szociális, gazdasági fejlődés gyorsításának okait, lényegét és követelményeit megfelelő elméleti szinten tolmácsoljuk. Az önelszámolás, az önfinanszírozás, a terv és a piac kapcsolata, az értéktörvény a szocializmusban, a gazdasági és szociális szempontok viszonya a szocialista gazdasági és tudományos-műszaki integráció, a közös szocialista piac távlatai mind-mind olyan témák, amelyek a közvélemény széles rétegeiben és gyakran még a szakemberek között is nem teljesen egyértelmű megvilágításban jelentkezik. A továbbiakban fontosnak tartotta, hogy a jövőben az eddiginél fokozottabb mértékben nyerjék meg a Szocialista Akadémia céljainak a politikai, tudományos, gazdasági, kulturális, művészeti és sportélet kiemelkedő egyéniségeit. Ugyancsak nagyon fontos követelmény a szervezet tagjai átlagéletkorának csökkentése, ugyanis a tagság alig 7,2 százalékát teszik ki a 30 éven aluliak. Ha az akadémia irányításának és tevékenységének átalakításában a jövő igényeinek megfelelő feltételeket akarunk biztosítani, akkor szükség van az alap- szabályzat megváltoztatására. A tizenöt évvel ezelőtti, majd a tíz éve módosított alapszabályok ugyanis már nem felelnek meg a jelen követelményeinek. Éppen ezért a beszámoló bevezető részében Milan Matouš öt pontba foglalta a következő öt esztendő legfontosabb feladatait, s közülük mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a tevékenység súlypontját a gyorsítás, az átalakítás és a társadalom demokratizálódása folyamatainak elősegítésére kell helyezni. A beszámolót követő vitában felszólalt Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára is. A szombati tanácskozás szünetében Jan Fojtík, a Szocialista Akadémia tizenkét munkatársának Az Építésben Szerzett Érdemekért és a Kiváló Munkáért kitüntetéseket adományozta. A kétnapos tanácskozás során a küldöttség találkozott a baráti országok testvérszervezeteinek vezetőivel, akik a vita során üdvözölték a kongresszus résztvevőit, és szóltak az együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről. A kongresszus tegnapi zárónapja során közzétették a szombati választás eredményeit. Eszerint a Szocialista Akadémia Központi Bizottságának 113 tagja és 21 póttagja van. A Központi Bizottság elnökévé a következő öt évre ismét Milan Matoušt választották, a négy alelnök Jozef Bobok, Alois Gros, Jaroslav Kaše és Jozef Košnár, a főtitkár Jozef Popel- ka lett. A tizenkilenc tagú központi ellenőrző bizottság elnökévé Václav Čápot választották. A kétnapos vita során 31 küldött, illetve vendég szólalt fel. A tanácskozás résztvevői levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságának, amelyben hangsúlyozzák, hogy a Szocialista Akadémia a továbbiakban is azon munkálkodik, hogy fokozza a dolgozók politikai öntudatát, és részesedni kíván a társadalmi átalakítás feladataiból. A CSSZSZK Szocialista Akadémiája kongresszusának határozata csatlakozik azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a CSKP KB 10. ülésén hagytak jóvá. A kongresszus - összhangban a határozatokkal - elfogadta a Szocialista Akadémia Alapszabályzatának módosítását. Fontos törvénytervezeteket vitat meg a szovjet parlament rendkívüli ülésszaka Jan Fojtík elvtárs beszéde Beszéde bevezető részében a központi bizottság titkára tolmácsolta a CSKP KB, valamint Miloš Jakeš, a párt főtitkára üdvözletét, és sikeres tanácskozást kívánt a kongresszusnak. Nagyra értékelte a beszámolóban elhangzottakat, különösen annak bíráló hangvételét, s azt, hogy a szervezet előtt álló feladatok kitűzése során a jelenkor követelményeiből indult ki. Elismerően szólt arról az igyekezetről, hogy a jövőben a Szocialista Akadémia tevékenysége során az eddiginél nagyobb mértékben számítanak a fiatalokra. Kiemelte, hogy a szervezet munkája nemes célt, az új embertípus kialakítását vállalta, s ennek alapja a tudományos világnézet. Eközben - legalábbis napjainkban- nem akarunk semmit sem idealizálni- hangsúlyozta Jan Fojtík. - Tudjuk, milyen bonyolult feladat áll előttünk. Azt is tudjuk, hogy még mindig csak az elején vagyunk egy hosszú, nehéz útnak. Történelmileg nagyon fontos tettre szántuk el magunkat - átalakítjuk a társadalom valamennyi területét. Az a célunk, hogy a szo- cializmus..gyökerei szilárdak és életképesek legyenek, hogy társadalmunk a szocializmus alapelveihez igazodva fejlődjön, s hogy minél teljesebben elégíthessük ki az emberek állandóan növekvő igényeit. Azt akarjuk, hogy a leghaladóbb társadalmi rendszert, a szocializmust ne deformálhassa semmi olyan, ami ellentétben lenne a marxista-leninista tudománnyal, ennek a társadalomnak forradalmi - humanista lényegével. A nemrégiben, a CSKP KB 10. ülésén ezekkel a kérdésekkel aprólékosan foglalkoztunk. Célul tűztük ki, hogy az új feltételek között, az átalakítás időszakában az ideológiai munkát napjaink követelményeinek színvonalára emeljük. E munka során maximális mértékben hozzá kell járulnunk a társadalmukban végbemenő alapvető változtatások sikeres megvalósításához, a gazdasági mechanizmus komplex átalakításához és a demokratizáláshoz. Immár általánossá vált, az emberi tényező aktivizálásának igénye. Ez kifejezi a dolgok lényegét - az átalakítás alapfeltételét és célját, önmagában az ideológiai munkával, még ha az a legintenzívebb is volna, az emberi tényező mozgósítását nem érnénk el. Marxisták vagyunk, a történelmi materializmus követői, s ezért tudjuk, hogy a társadalmi tudatot a társadalmi lét határozza meg, az emberi élet valós feltételei. Az a feladatunk, hogy hassunk e feltételek megváltoztatására, mégpedig az emberek öntudatos alkotó tevékenységével, felelősségteljes, megfontolt politikával. A szocializmus egyik legfőbb előnye, hogy mindezt lehetővé teszi annak az előfeltételével, hogy a társadalom forradalmi élcsapata, a kommunista párt tudományosan alátámasztott program alapján egyesíti a társadalmat és hogy a fejlődés során, valamennyi stádiumában hú marad a dolgozó néphez, a munkásosztály céljaihoz, a szocializmushoz. A szubjektivizmus, voluntarizmus, az ún. személyi kultuszra jellemző gondolkodás- és döntésmód a fejlődés legveszélyesebb akadálya, a szocializmus számára a legnagyobb fenyegetés. Amikor a CSKP KB legutóbbi ülésén azt mondtuk, hogy magában az ideológiában is szükségszerűen végre kell hajtanunk az átalakítást, akkor azt mindenekelőtt arra értettük, hogy le kell küzdenünk minden olyan akadályt, ami gátolja az előrehaladást. Ezzel kapcsolatban Jan Fojtík idézte a 10. plénum határozatát, hogy az ideológiai munkában meg kell szabadulnunk a beidegződésektől, a dog- matizmustól és a konzervativizmustól. Ezzel a munkával szükségszerűen hozzá kell járulnunk a társadalom dinamikus fejlődéséhez, arra kell sarkallnunk az embereket, hogy ne békéljenek meg semmi olyannal, ami akadályozza a dolgozók sokoldalú alkotó erejének érvényesülését, és fékezi a társadalmi haladást. Az ideológiai munkának reagálnia kell az emberek létfontosságú sürgető gondjaira, fel kell készítenünk őket a társadalmi változásokra, hogy idejében ismerjék fel és jelezzék azokat a feszültségeket, amelyek a társadalomban keletkeznek. Oda kell hatni, hogy összhangba kerüljenek az egyén, a kollektívák és az egész társadalom érdekei. Mindez azonban feltételezi a nyíltság és a tájékoztatás lenini elvének • lehető legszélesebb körű érvényesítését. Mindehhez átszervezésekre van szükségünk? Kétségtelenül meg kell vitatnunk, miként működnek apparátusaink és mennyire célszerű e tevékenység szervezeti felépítése. Korszerűsítenünk kell és olyan anyagi-műszaki bázist kell biztosítanunk, amely megfelel a jelenlegi igényeknek? Kétségtelenül itt sem maradhatunk el a követelményektől. Ugyanez vonatkozik a káderállomány minőségének javítására. Mi tehát a döntő ideológiai munkánk átalakításához szükséges hozzáállásban? Mindenekelőtt alapkövetelmény, hogy minden területen ötvözzük a párt politikai és szervezőmunkájával, ne tűrjük meg a reszortizmus és a pragmatizmus semmilyen formáját, szélesítsük ki, erősítsük tevékenységünk elméleti bázisát. Ha megfelelően akarunk reagálni a társadalom létfontosságú kérdéseire, ha idejében akarjuk felismerni és megoldani az ellentmondásokat, amelyek a társadalomban keletkeznek, jól kell ismernünk a társadalmi valóságot. Érvelésünk során a megalapozott kutatásra, a lelkiismeretes és valós elemzésekre, megbízható statisztikákra, nem eltorzított adatokra kell támaszkodnunk. Emellett valóságszemléletünket, értékítéletünket a valóság dialektikus értelmezésének kell meghatároznia. A marxista-leninista dialektika tanulmányozása és elsajátítása napjainkban meghatározó kötelességeink egyike. Alapfeltétele annak, hogy sikeresen megbirkózunk a dogmatizmus és revi- zionizmus, a szubjektivista torzulások minden fajtájával. A racionális, egészségesen bíráló gondolkodást kell érvényesítenünk, az olyat, amely egyetlen tekintélyt ismer - az igazság tekintélyét. Ezen alapszik tevékenységünk, valamennyi erőfeszítésünk konstruktív volta. Az ideológiai munka átalakítása során azonban tevékenységünk nemcsak a valóság objektív megismerése optimális feltételeinek kialakítására szorítkozunk. A propagandának közvetítő szerepe van. Ha az elmélet nem társul a gyakorlattal, hatás nélküli ismeretterjesztés marad. Éppen ezért a mindennapi tömegpolitikai munkában kell megnyilvánulnia, és ehhez szükségszerűen ki kell alakítanunk módszereit és formáit. Erről is tanácskoztunk a CSKP KB 10. ülésén. Egyértelmű következtetést vontunk le: kötelesek vagyunk széles körű meggyőző tevékenységet kifejteni, amelynek nálunk régi hagyományai vannak, nyílt párbeszédet kell folytatnunk az emberekkel minden olyan kérdésről, amelyet az élet vet fel. A társadalom irányításának adminisztratív - tervutasításos formájának kiküszöbölése során ez a feladat számunkra a legidőszerűbb. Ettől függ a pártmunka lenini stílusának felújítása, a társadalom politikai vezetése, a szocializmus politikai rendszerében vezető ereje elmélyítése, a szocialista politikai pluralizmus és a vélemények pluralizmusának fejlődése. Elvtársnők, elvtársak! Bonyolult időket élünk. Ritkán látható és sokak számára meglepő változások játszódnak le. Ezek törvényszerűen roko- níthatók az „értékek átértékelésével“. A frázisok és a meddő jelszavak soha senkit nem lelkesítettek. Napjainkban teljességgel anakronisztikusak, nem célravezetők és általánosak. Napjaink követelménye a józanság és a tárgyilagosság. Figyelmen kívül hagyni ezt a tényt, azt jelentené, hogy elszakadunk a fejlődéstől. Erőfeszítéseinket semmi sem kompromittálhatná úgy, mint elvtelen, konjunkturális frázisok hangoztatása. A felületes opportunista alkalmazkodás. Teljes bizonyossággal ebben a harcban csakis elképzeléseinknek a valósággal történő összevetéséből meríthetünk. Mentesülnünk kell a demagógiátől, s a tudományos megismerésre kell építeni. Mindazok, akik fel vannak vértezve az alkotó forradalmi tanítással, bátran nézhetnek a jövőbe. Nem eshetnek azonban - és ezen a területen szomorú tanulságaink vannak - a sematizmus hibájába, az óhajt nem téveszthetjük össze a valósággal, nem ugorhatunk át fejlődési szakaszokat, mesterségesen nem gyorsítható a fejlődés és az áldemokratizmus különböző nyomásainak engedve, nem ígérhető, ami nem teljesíthető. Ezért mindig drágán meg kell fizetni. Beszéde befejező részében Jan Fojtík helyeselte, hogy a Szocialista Akadémia feladatainak kitűzése során az ember sokoldalú szellemi fejlődésére helyezi a hangsúlyt. Végezetül azt kívánta a kongresszusnak, hogy a Szocialista Akadémia az elfogadott határozatokat az elkövetkező időszakban valóra tudja váltani. Befejezte munkáját az Országgyűlés (n) - Budapesten szombaton befejeződött a magyar partement őszi ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson a képviselők megvitatták a stabilizációs program idei első éve tejesítésének eredményeit. A törvényhozók a gazdasági fejlesztés A-változata mellett szavaztak, amely radikális gazdasági intézkedéseket, többek között gyorsabb szerkezetváltást irányoz elő. Az Országgyűlés ülésén Pozsgay Imre előterjesztésében tájékoztatót hallgattak meg a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről. Döntés született a vállalkozói nyereségadóról, amelynek nagyságát a kormány 55 százalékban javasolta megállapítani, azonban a képviselők az 50 százalékos adózást hagyták jóvá. (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet parlament elnöksége az össznépi vita eredményeire való tekintettel úgy döntött, hogy az alkotmánymódosításra és a tanácsi képviselők megválasztására vonatkozó törvénytervezeteket a holnap kezdődő rendkívüli parlamenti ülésszak elé terjeszti. Az elnökség megvitatta azokat a dokumentumokat, amelyeket az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsa hagyott jóvá november 16-i rendkívüli ülésén. Tekintettel arra, hogy ezen törvények, valamint az elfogadott nyilatkozatban foglaltak nincsenek összhangban a Szovjetunió alkotmányával, a szovjet parlament elnöksége ezeket érvénytelennek nyilvánította. Egyidejűleg célszerűnek tartotta, hogy a politikai reform következő szakaszában az alkotmányos normák alapján olyan intézkedések és állami-jogi mechanizmusok összességét dolgozzák ki, amelyek biztosítják az egyes szövetségi köztársaságok politikai, gazdasági és szociális érdekeit, s ugyanakkor szavatolnák szuverén jogaikat is a Szovjetunióban. Megbízták a szovjet parlament két házának illetékes bizottságait, hogy a szövetségi köztársaságok bevonásával megfelelő ajánlásokat dolgozzanak ki, s ezeket megvitatás céljából terjesszék a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége elé. Az elnökség ülésén Mihail Gorbacsov mondott zárszót, s többek között kijelentette: a párt vezető testületei szüntelenül hangsúlyozzák, hogy soknemzetiségű államban élünk, s a Szovjetunió a mi közös hazánk. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a forradalmi átalakítás időszakában nem érhetünk el sikereket, ha figyelmen kívül hagyjuk ebben a hatalmas országban élő valamennyi nép érdekeit. Ez, úgy gondolom, politikai axióma, szögezte le Gorbacsov. A szovjet államférfi a továbbiakban megállapította, hogy a Szovjetunióban élő nemzetek és nemzetiségek kapcsolataiban számos probléma halmozódott fel. Ezek alapos elemzést és helyes döntéseket igényelnek. „Éppen ez a felismerés vezetett bennünkhet ahhoz a döntéshez, hogy ezekről a kérdésekről az SZKP Központi Bizottsága rendkívüli plenáris ülést tartson. Nem békélhetünk meg azzal, hogy az átalakítás, a demokratizálás és a nyilvános tájékoztatás kínálta lehetőségeket a feszültség fokozására, sót, a különböző nemzetek és nemzetiségek tagjai közötti ellenségeskedés kiélezésére használják ki. Megengedhetetlen, hogy egyesek csak saját szemszögükből ítéljék meg országunkat és az egész világot. Nincs jogunkban megengedni azt, hogy az országunkban zajló nyílt és valóban emberi folyamatokban még olyan érzékeny területen is, mint a nemzetek és a nemzetiségek közötti kapcsolatok, teret kapjanak különböző társadalom- és átalakításellenes erők. A dolgozók már tolmácsolták ezzel kapcsolatos véleményüket. A munkásosztály az átalakítás mellett van“ - szögezte le Mihail Gorbacsov. A továbbiakban megindokolta annak megengedhetetlenségét, hogy az egyes nemzeti-állami alakulatok érdekeit ellentétbe állítsák a Szovjetunió egyetemes érdekeivel, „A mi jövőnk nem a köztársaságok közötti szövetségi kapcsolatok gyengítése, hanem ellenkezőleg, azok erősítése, a kölcsönös együttműködés bővítése“ - jelentette ki nyomatékosan az SZKP KB főtitkára, a szovjet parlament elnöke. Beszédének végén Mihail Gorbacsov arra hívta fel az elnökség tagjainak figyelmét, hogy a központ és a köztársaságok kapcsolatainak az összhangba hozása során maximális figyelmességet, objektivitást és elvszerűséget kell tanúsítani. Leszögezte, hogy a szovjet parlament küszöbönálló ülésszaka elé olyan fontos dokumentumokat terjeszthetnek, amelyek megfelelnek a Szovjetunió dolgozói és valamennyi nemzetisége érdekeinek. A bizalom és a biztonság növeléséért (ČSTK) - Varsóban szombaton megkezdődött 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada parlamenti elnökeinek háromnapos konferenciája. A tanácskozás résztvevőit tegnap köszöntötte Wojciech Jaruzelski legfelsőbb lengyel képviselő. Rámutatott arra, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a közös európai ház megteremtésének, s hozzáfűzte, hogy a parlamentek fontos szerepet tölthetnek be európai és világméretekben a sokoldalú együttműködés fejlesztésében és a biztonság megszilárdításában. A lengyel szejm kezdeményezésére rendezett első ilyen jellegű fórumon szombaton szólalt fel Jan Marko, a CSSZSZK Szöveségi Gyűlésének első alelnöke. Beszédében megállapította: jövőnk ezen a földrészen attól függ, vajon megleljük-e a közös nyelvet a legfontosabb problémák megoldásában. Ez csak arra vonatkozó közös elhatározással érhető el, hogy együttműködünk európai A KRASZNAJA ZVEZDA, a szovjet hadsereg napilapja szombaton tájékoztatott az azerbajdzsáni helyzetről. Eszerint Bakuban és Jerevánban továbbra is nagyon bonyolult a helyzet. Sztyepankert- ben éjszakai kijárási tilalom van érvényben és az ipari üzemekben szünetel a munka. ISZLAMABADBAN első ízben került sor az ottani szovjet nagykövetség és az afgán ellenzék képviselőinek találkozójára. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint az Afganisztánban ellenzéki csoportok fogságába esett szovjet katonák hazatérésének lehetőségét vitatták meg. NÜRNBERGBEN csehszlovák-nyugatnémet párbeszédet tartottak a békéről, amelyen szakszervezeti képviselők, tudományos dolgozók, újságírók, diákok, egyházi személyiségek és különböző politikai pártok képviselői vettek részt. Hangsúlyozták, hogy a közös európai ház gondolata összhangban van a békeerők törekvéseivel. » LODZBAN tegnap befejeződött az országos szakszervezet 3. közgyűlése, amelyen szombaton felszólalt Wojciech Jaruzelski is. Rakowski kormányfő tájékoztatott kormányának a gazdasági helyzet javítását célzó intézkedéseiről, és egy új, úgynevezett társadalmi szerződés megkötését szorgalmazta a kormány és a szakszervezetek között. házunk létrehozásában és leküzdjük a felépítését fenyegető veszélyeket. Sík- raszállt az atomfegyverektől mentes világ megteremtéséért. Emlékeztetett a Varsói Szerződés tagországainak indítványaira, amelyek azt célozzák, hogy a fegyveres erők kizárólag védelmi jellegűek legyenek. A továbbiakban szólt arról, hogy fontos lenne az előrelépés a hagyományos fegyverek terén is. Kijelentette, hogy Csehszlovákia a két legerősebb katonaipolitikai tömörülés határvonalán terül el, s ezért létérdekünk, hogy tovább javuljon a nemzetközi helyzet és erősödjön a népek közötti megértés. Ezzel függ össze az a Miloš Jakeš által ismertetett javaslat, amely a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetének a létrehozását szorgalmazza a Varsói Szerződés és a NATO határvonala mentén. Végezetül megállapította, hogy a parlamentek fontos szerepet tölthetnek be a békés és a biztonságos élet garantálásában. ALGÍRBAN tegnap megkezdődött az algériai Nemzeti Felszabad ítási Front (FLN) VI. kongresszusa. A tanácskozást táviratban üdvözölte a CSKP Központi Bizottsága, s ebben leszögezte, hogy a kongresszus további lépést jelent a pozitív reformok és a demokratizálási folyamat elmélyítésében Algériában. PORTUGÁLIÁBA utazott a CSKP küldöttsége Josef Mevaldnak, a CSKP KB Titkársága tagjának, a Csehországban végzett pártmunkával foglalkozó bizottság titkárának a vezetésével. A delegáció Portóban részt vesz a Portugál Kommunista Párt XII. kongresszusán. RO TE VU dél-kóreai elnök szombati tévébeszédében azzal a kéréssel fordult az ügyészséghez, hogy állítsa le Csőn Tu Hvan egykori diktátor esetének a kivizsgálását, akit a hatalommal való visszaéléssel vádolnak. Szöul utcáin tüntetők fejezték ki nemtetszésüket azzal összefüggésben, hogy az exdiktátornak megkegyelmezzenek. ATHÉNBAN Andreasz Papandreu görög elnök Georgiosz Vasziliu ciprusi államfővel tárgyalt. A megbeszélések után mindketten derűlátóan nyilatkoztak a ciprusi kérdés mielőbbi megoldásának lehetőségéről. SADLI KLIBI, az Arab Államok Ligájának főtitkára egynapos damaszkuszi villámlátogatása idején a Libanonban kialakult belpolitikai válságról tárgyalt és megvitatta annak a lehetőségét, hogy az ügyben összehívják a szervezet külügyminisztereinek konferenciáját.
