Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)
1988-11-28 / 280. szám, hétfő
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1988. november 28. XLI. évfolyam 280. szám ★ Ára 50 fillér A vasúton utazók érdekeben Mondjuk ki köntörfalazás nélkül - vasúti személyszállításunk helyzete, különösképpen, ha egybevetjük a fejlett nyugati országokéval, sok vonatkozásban siralmas. Erről nap nap után az utasok százezrei győződnek meg immár hosszú évek óta. Kiváltképp vonatkozik ez az ún. munkásvonatokra, de távolról sem csupán azokra. így például gyors- és expresszvonataink átlagos menetsebessége óránként 62 kilométer, míg például az NSZK-ban 105, sőt, egyes európai expresszek 145 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek. Ugyanakkor a hazai gyorsok többsége - természetesen ez érvényes a személyvonatok bizonyos hányadára is - késik. S így van ez annak ellenére, hogy a vasutak illetékesei már a menetrendekbe beleépítenek minden várható és feltehető késleltető körülményt, mégpedig indokolatlan mértékben. Ellenőrző szerveink ugyanakkor megállapították, hogy az adott körülmények és lehetőségek határai között is - elsősorban a vasút dolgozói munkájának és fegyelmének javításával - a vonatok átlagos sebessége lényegesen növelhető. S ami a késéseket illeti, nem egy utas joggal veti fel a kérdést, miért nem lehet változtatni a vasúti üzemelési rendnek azon a cikkelyén, miszerint a vasút a késésekért nem vállal kárpótlási kötelezettségeket? Sok a panasz a vasúti személykocsik karbantartására is. A helyzet javítása annál is fontosabb lenne, mivel a vagonoknak mintegy egyharmada már több mint két évtizedes múltra tekint vissza, mind több javítást igényel s ennek híján kiesésük aránya igen magas. A bajt tetézi, hogy a vasút rendre nem kapja meg a gyártó üzemektől a megrendelt új vagonokat. A vasúti szolgáltatások - ez a további fájó pont. A személypénztáraknál sokszor kell sorban állni s általában nem vehető meg egy helyen a menet- és a helyjegy. Az előzetes telefon- és az állomási információk megszerzése is sokszor idegtépő feladat. Az állomásokon hiába is keresnénk az önkiszolgáló csomagszállító kiskocsikat, miután a hordárok „kimentek a divatból“. Nem kevés állomáson a frissítők nyújtásának módja enyhén szólva is kulturálatlan, s a peronokon még rosszabb a helyzet. Mindez összefügg azzal, hogy a szabályzatokban megkövetelt szolgáltatórészlegek, pl. a várótermek, a csomagmegőrzők, a művelődési központok, mosdók az állomásoknak legalább az egynegyedén nem felelnek meg még a szerény igényeknek sem. Ami főképp hiányzik, az a tisztaság. Még a nagyobb állomásokon is. így például a bratisiavain csak kézileg takarítják el a hulladékot, azt sem eléggé rendszeresen és kifogásolhatatlanul. S a vasúton utazó ember sorolhatná a további olyan állomásokat, amelyeken az előtérnek, a fogadócsarnoknak, a peronoknak és a vágányok közötti területnek „dísze“ a különféle szemét. A személy- és a gyorsvonatok vagonjait is többnyire ez jellemzi. Gyakran hiányzik belőlük a kézmosó víz, az alapvető higiéniai kellékek, nem minden ablak záródik, hiányoznak vagy csorbák a tükrök stb, s ami a legrosszabb, félidőben nem mindig működik a fűtés. Igaz, az emített hiányosságok közül nemegy a vandálok számláját terheli, akik ellen következetesebben kell fellépniük nemcsak a vasutasoknak, hanem az utazóközönségnek is, egyebek között rendszeretetének gyakorlati bizonyításával. Csakhogy az érem másik oldala, hogy a vasút az ilyen rendbontásokra történő unos-untalan hivatkozással nem mentesül, nem mentesülhet saját maga szabta feladatainak teljesítése alól. Vagyis a vagonok karbantartása és rendszeres tisztítása még a kétségtelen objektív nehézségek, pl. a munkaerő- és a gépi eszközök hiánya ellenére sem töltheti be már a hamupipőke szerepét. S végső soron az sem nézhető el, hogy gyorsvonatokon igencsak kifogásolható az éttermi szolgáltatás, a hálókocsikban is sok a rendetlenség, s nem minden vonatkísérő és jegykezelő látja el becsületesen, fegyelmezetten és kulturáltan kötelességeit. A mondottakból nyilván kitűnik, hogy vasutaink gondjai-bajai közül kevesebb az olyan jellegű, amely csak hosszabb távon, fokozatosan, lényegében az ezredfordulóig oldható meg az utasok elégedettségére s annak érdekében, hogy utolérjük vagy legalább lényegesen megközelítsük az e tekintetben előttünk járó fejlett európai országokat. Olyasmire gondolunk, ami nagyobb beruházásokat követel, egyebek között a vasútvonalak és a vasútállomások felújítására, a vagonállag korszerűsítésére. A hibák és a hiányosságok zöme azonban jóval rövidebb távon kiküszöbölhető. Ezt a célt szolgálja azoknak az intézkedéseknek komplexuma, amelyeket a szövetségi közlekedési és távközlési miniszter hagyott nemrég jóvá a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának széles körű felmérése és javaslatai alapján. Viszonylag gyorsan megvalósítható részüknek lényege az alábbi. Megszigorítják a vasút dolgozói tevékenységének s egyben az utasok magatartásának ellenőrzését. Tökéletesítik a menet-, a hely- és a hálókocsijegyek eladását, gondoskodnak a vasúti kocsik jobb ellátottságáról és jóval nagyobb mérvű tisztaságáról. Ennek érdekében növelik a vasutasok anyagi érdekeltségét. Megszüntetik a gyors- és az expresszvonatok túlzsúfoltságát és már 1989/1990-ben átlagos menetsebességüket 5-10 százalékkal növelik. Rendet teremtenek a szerelvények éttermi kocsijai dolgozóinak munkájában. Lépéseket tesznek, hogy javuljon az utasok informáltsága is. Remélni merjük, hogy ezeknek a célravezető'és elvárt intézkedéseknek megvalósítását már nem fogja hátráltani, hogy a figyelem megengedhetetlen mértékben összpontosul az egyébként rendkívül fontos teherszállítás problémáinak megoldására. Mert itt nemcsak arról van szó, hogy a Csehszlovák Államvasút a személyszállítás tekintetében ne valljon szégyent egyes országok összehasonlíthatatlanul jobban működő vasutaival szemben. Ennél jóval nagyobb a tét: a vasút szolgáltatásait igénybe vevő milliók jogos követelményeinek kielégítése s ezáltal a bizalmuk megnyerése. GÁLY IVÁN Megtartották a Szocialista Akadémia IV. kongresszusát Továbblépni - új, igényesebb szakaszba Prágában szombaton és vasárnap ötszáz küldött tanácskozott • Értékelték az elmúlt öt év tevékenységét • A CSKP KB és a Nemzeti Front KB küldöttségét Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára vezette (ČSTK) - Szombaton és vasárnap tartották Prágában a Szocialista Akadémia IV. kongresszusát. A több mint 42 ezer tagot számláló szervezetnek csaknem 500 képviselője köszöntötte a CSKP KB és a Nemzeti Front Központi Bizottsága küldöttségét, amelyet Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára vezetett. A delegáció tagja volt Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségnek tagja, a KB titkára, Jaroslav Jeník, a CSKP KB osztályvezetője, Vladimír Kunovjá- nek, a CSKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetének igazgatója és Ladislav Novotný, a CSKP KB Politikai Főiskolájának rektora. A tanácskozáson részt vettek a Nemzeti Front tömegszervezeteinek és politikai pártjainak képviselői, a Csehszlovák Tudományos Akadémia és más tudományos intézetek küldöttei, a Szocialista Akadémia alapító tagjai és más vendégek. Nyolc baráti ország testvérszervezeteinek küldöttsége is jelen volt, s ugyancsak megjelent Jevgenyij Medvegyev, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének első titkára. A kongresszus főbeszámolóját Milan Matouš, a Szocialista Akadémia Központi Bizottságának elnöke terjesztette elő. Milan Matouš beszámolójának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tanácskozás elsőrendű feladata értékelni a Szocialista Akadémia tevékenységét az 1983 novemberében megtartott III. kongresszus óta, és kitűzni a következő öt esztendő alapvető tevékenységének programtervezetét. „Valamennyien tudatosítjuk, hogy ez nem könnyű feladat - mondotta az elnök. - Alapvető problémát jelent, hogy tisztázzuk: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szocialista Akadémiájára milyen feladatok hárulnak a társadalom átalakításának folyamatában, hogyan járulhat hozzá minél hatékonyabban a társadalmi fejlődés meggyorsításához, a szocialista demokrácia elmélyítéséhez, s - ami ezzel szorosan összefügg - milyen elvekhez kell igazodnia szervezetünknek saját átalakulása során. Az elmúlt öt esztendőben a Szocialista Akadémia céltudatos tevékenységet fejtett ki, és számos figyelemreméltó eredményt is elért. Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözlő táviratban köszöntötte Maaúj üld Szídim Ahmad Táját, a Nemzeti Újjászületés Katonai Bizottságának elnökét, a Mauritániái Iszlám Köztársaság államfőjét országa nemzeti ünnepe alkalmából. Arafat nem kap beutazási vízumot (ČSTK) - Az Egyesült Államok nem ad beutazási vízumot Jasszer Arafatnak, a PFSZ elnökének, aki december 1-én mondott volna beszédet az ENSZ-ben. Ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet George Shultz amerikai külügyminiszter hozott nyilvánosságra. A döntést azzal indokolták, hogy a PFSZ tagjai állítólag „részt vettek amerikai és más személyek elleni terrorista akciókban“. Az amerikai külügyminisztérium eljárása ellentétes az USA- nak az ENSZ-szel szembeni kötelezettségeivel, mivel a PFSZ-nek állandó megfigyelői státusa van. Az átalakítás feladatai azonban az eddiginél sokkal magasabb mércét állítanak a szervezet elé, mint amilyenre a múltban szükség volt. Éppen ezért az elért eredményeket csak olyan kiindulási alapnak tekintjük, amelyről tovább kell lépnünk az új, igényesebb szakaszba. Ebből a szempontból készítettük el az elmúlt időszak mérlegét“ - hangsúlyozta Milan Matouš. A továbbiakban kiemelte, hogy nem mindenütt és csak lassan sikerül a propaganda-tevékenységben eddig alkalmazott sztereotípiákat túlhaladni, amikor is az olyan elképzelések voltak a jellemzők, miszerint az embereknek kell alkalmazkodniuk az egyes témákhoz, amelyeket számukra előkészítünk és nem fordítva. Jelentős tartalékok rejlenek a kiadói tevékenységben is, amelyet úgy szeretnének alakítani a jövőben, hogy az igazodjék szakelőadóik mindennapi szükségleteihez. (Folytatás a 2. oldalon) FRANCOIS MITTERRAND BEFEJEZTE SZOVJETUNIÓBELI LÁTOGATÁSÁT Évenként rendszeres szovjet-francia csúcstalálkozókat tartanak (ČSTK) - Francois Mitterrand francia elnök szombaton befejezte szovjetunióbeli hivatalos munkalátogatását és elutazott Bajkonurból, ahol megtekintette a szovjet-francia űrhajóshármas rajtját. A francia államfő látogatásának második napján, pénteken - mint röviden közöltük, - tartalmas eszmecseréket folytatott vendéglátójával, Mihail Gor- bacsovval, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Az esti órákban befejeződött négyszemközti megbeszélésük négy órán át tartott, majd csatlakoztak hozzájuk a hivatalos francia küldöttség tagjai, valamint szovjet kollégáik is. Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand a tárgyalóasztalnál (Telefoto: ČSTK) A szovjet és a francia államférfi már jól ismeri egymást, s ezúttal is a korábbiakhoz hasonlóan jó légkörben, a nyíltság és a kölcsönös bizalom szellemében szerteágazó, koncepciós és ugyanakkor nagyon Fontos törvénytervezeteket vitat meg szovjet parlament rendkívüli ülésszaka (ČSTK) - A moszkvai Kremlben szombaton ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vezetett. A napirenden szerepelt a szovjet parlament holnap kezdődő rendkívüli, 12. ülésszakának az előkészítése, továbbá összegezték az össznépi vitában elhangzó véleményeket az alkotmánymódosításról és az egyes törvényekben javasolt változásokról, továbbá a tanácsi képviselők választására vonatkozó törvény tervezetéről. A parlament két kamarájának bizottságai által előterjesztett beszámolót Georgij Razumovszkij, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, a Szövetségi Tanács törvénytervezetekkel foglalkozó bizottságának elnöke terjesztette elő. Az ülésen leszögezték, hogy a törvénytervezetek vitájában az emberek milliói vettek részt. Abszolút többségük konstruktív ajánlásokat tett az egyes tervezetek cikkelyeinek a pontosítására, s ezek az indítványok a demokratikus változtatások elmélyítését szolgálják. (Folytatás a 2. oldalon) konkrét témákat érintő eszmecseréket folytatott. Megbeszéléseik kezdetén méltatták az űrkutatásban való szovjet -francia együttműködést. Mihail Gorbacsov ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a világűr békés jellegét, s Mitterrand elnök ezzel a kijelentésével teljes mértékben egyetértett. A francia vendég úgy vélte, hogy most, amikor egyre jobban kibontakozik a leszerelési folyamat, a lázas fegyverkezés feleslegessé válik. „A Szovjetunió sikerei az űrkutatásban, gondolok itt elsősorban a Burán űrrepülőgép sikeres útjára, valamint az Aria- ne rakéta felbocsátásával szerzett francia tapasztalatok bizonyítják, hogy milyen eredmények érhetők el a kozmikus térség békés célú kutatásában közös erőfeszítésekkel", szögezte le Mitterrand. Hangsúlyozta: Franciaország éppen ezért visszautasította a kozmosz katonai célokra történő kihasználásában való hivatalos részvételét. (Folytatás a 6. oldalon)
