Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-28 / 280. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1988. november 28. XLI. évfolyam 280. szám ★ Ára 50 fillér A vasúton utazók érdekeben Mondjuk ki köntörfalazás nélkül - vasúti személyszállításunk helyzete, különösképpen, ha egybevetjük a fejlett nyugati országo­kéval, sok vonatkozásban siralmas. Erről nap nap után az utasok százezrei győződnek meg immár hosszú évek óta. Kiváltképp vonatkozik ez az ún. munkásvonatokra, de távolról sem csupán azokra. így például gyors- és expresszvonataink átlagos menetse­bessége óránként 62 kilométer, míg például az NSZK-ban 105, sőt, egyes európai expresszek 145 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek. Ugyanakkor a hazai gyorsok többsége - természete­sen ez érvényes a személyvonatok bizonyos hányadára is - késik. S így van ez annak ellenére, hogy a vasutak illetékesei már a menetrendekbe beleépítenek minden várható és feltehető késlel­tető körülményt, mégpedig indokolatlan mértékben. Ellenőrző szer­veink ugyanakkor megállapították, hogy az adott körülmények és lehetőségek határai között is - elsősorban a vasút dolgozói munká­jának és fegyelmének javításával - a vonatok átlagos sebessége lényegesen növelhető. S ami a késéseket illeti, nem egy utas joggal veti fel a kérdést, miért nem lehet változtatni a vasúti üzemelési rendnek azon a cikkelyén, miszerint a vasút a késésekért nem vállal kárpótlási kötelezettségeket? Sok a panasz a vasúti személykocsik karbantartására is. A helyzet javítása annál is fontosabb lenne, mivel a vagonoknak mintegy egyharmada már több mint két évtizedes múltra tekint vissza, mind több javítást igényel s ennek híján kiesésük aránya igen magas. A bajt tetézi, hogy a vasút rendre nem kapja meg a gyártó üzemektől a megrendelt új vagonokat. A vasúti szolgáltatások - ez a további fájó pont. A személypénztá­raknál sokszor kell sorban állni s általában nem vehető meg egy helyen a menet- és a helyjegy. Az előzetes telefon- és az állomási információk megszerzése is sokszor idegtépő feladat. Az állomáso­kon hiába is keresnénk az önkiszolgáló csomagszállító kiskocsikat, miután a hordárok „kimentek a divatból“. Nem kevés állomáson a frissítők nyújtásának módja enyhén szólva is kulturálatlan, s a peronokon még rosszabb a helyzet. Mindez összefügg azzal, hogy a szabályzatokban megkövetelt szolgáltatórészlegek, pl. a várótermek, a csomagmegőrzők, a művelődési központok, mos­dók az állomásoknak legalább az egynegyedén nem felelnek meg még a szerény igényeknek sem. Ami főképp hiányzik, az a tisztaság. Még a nagyobb állomásokon is. így például a bratisiavain csak kézileg takarítják el a hulladékot, azt sem eléggé rendszeresen és kifogásolhatatlanul. S a vasúton utazó ember sorolhatná a további olyan állomásokat, amelyeken az előtérnek, a fogadócsarnoknak, a peronoknak és a vágányok közötti területnek „dísze“ a különféle szemét. A személy- és a gyorsvona­tok vagonjait is többnyire ez jellemzi. Gyakran hiányzik belőlük a kézmosó víz, az alapvető higiéniai kellékek, nem minden ablak záródik, hiányoznak vagy csorbák a tükrök stb, s ami a legrosszabb, félidőben nem mindig működik a fűtés. Igaz, az emített hiányossá­gok közül nemegy a vandálok számláját terheli, akik ellen követke­zetesebben kell fellépniük nemcsak a vasutasoknak, hanem az utazóközönségnek is, egyebek között rendszeretetének gyakorlati bizonyításával. Csakhogy az érem másik oldala, hogy a vasút az ilyen rendbontásokra történő unos-untalan hivatkozással nem men­tesül, nem mentesülhet saját maga szabta feladatainak teljesítése alól. Vagyis a vagonok karbantartása és rendszeres tisztítása még a kétségtelen objektív nehézségek, pl. a munkaerő- és a gépi eszközök hiánya ellenére sem töltheti be már a hamupipőke szere­pét. S végső soron az sem nézhető el, hogy gyorsvonatokon igencsak kifogásolható az éttermi szolgáltatás, a hálókocsikban is sok a rendetlenség, s nem minden vonatkísérő és jegykezelő látja el becsületesen, fegyelmezetten és kulturáltan kötelességeit. A mondottakból nyilván kitűnik, hogy vasutaink gondjai-bajai közül kevesebb az olyan jellegű, amely csak hosszabb távon, fokozatosan, lényegében az ezredfordulóig oldható meg az utasok elégedettségére s annak érdekében, hogy utolérjük vagy legalább lényegesen megközelítsük az e tekintetben előttünk járó fejlett európai országokat. Olyasmire gondolunk, ami nagyobb beruházá­sokat követel, egyebek között a vasútvonalak és a vasútállomások felújítására, a vagonállag korszerűsítésére. A hibák és a hiányossá­gok zöme azonban jóval rövidebb távon kiküszöbölhető. Ezt a célt szolgálja azoknak az intézkedéseknek komplexuma, amelyeket a szövetségi közlekedési és távközlési miniszter hagyott nemrég jóvá a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának széles körű felmérése és javaslatai alapján. Viszonylag gyorsan megvalósítható részüknek lényege az alábbi. Megszigorítják a vasút dolgozói tevékenységének s egyben az utasok magatartásának ellenőrzését. Tökéletesítik a menet-, a hely- és a hálókocsijegyek eladását, gondoskodnak a vasúti kocsik jobb ellátottságáról és jóval nagyobb mérvű tisztaságáról. Ennek érdekében növelik a vasutasok anyagi érdekeltségét. Megszüntetik a gyors- és az expresszvonatok túl­zsúfoltságát és már 1989/1990-ben átlagos menetsebességüket 5-10 százalékkal növelik. Rendet teremtenek a szerelvények éttermi kocsijai dolgozóinak munkájában. Lépéseket tesznek, hogy javuljon az utasok informáltsága is. Remélni merjük, hogy ezeknek a célravezető'és elvárt intézkedé­seknek megvalósítását már nem fogja hátráltani, hogy a figyelem megengedhetetlen mértékben összpontosul az egyébként rendkívül fontos teherszállítás problémáinak megoldására. Mert itt nemcsak arról van szó, hogy a Csehszlovák Államvasút a személyszállítás tekintetében ne valljon szégyent egyes országok összehasonlítha­tatlanul jobban működő vasutaival szemben. Ennél jóval nagyobb a tét: a vasút szolgáltatásait igénybe vevő milliók jogos követelmé­nyeinek kielégítése s ezáltal a bizalmuk megnyerése. GÁLY IVÁN Megtartották a Szocialista Akadémia IV. kongresszusát Továbblépni - új, igényesebb szakaszba Prágában szombaton és vasárnap ötszáz küldött tanácskozott • Értékelték az elmúlt öt év tevékenységét • A CSKP KB és a Nemzeti Front KB küldöttségét Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára vezette (ČSTK) - Szombaton és vasárnap tartották Prágában a Szocialista Akadémia IV. kongresszusát. A több mint 42 ezer tagot számláló szervezetnek csaknem 500 képviselője köszöntötte a CSKP KB és a Nemzeti Front Központi Bizottsága küldöttségét, amelyet Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára vezetett. A delegáció tagja volt Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségnek tagja, a KB titkára, Jaroslav Jeník, a CSKP KB osztályvezetője, Vladimír Kunovjá- nek, a CSKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetének igazgatója és Ladislav Novotný, a CSKP KB Politikai Főiskolájának rektora. A tanácskozáson részt vettek a Nemzeti Front tömegszervezeteinek és politikai pártjai­nak képviselői, a Csehszlovák Tudományos Akadémia és más tudományos intézetek küldöttei, a Szocialista Akadémia alapító tagjai és más vendégek. Nyolc baráti ország testvérszervezeteinek küldöttsé­ge is jelen volt, s ugyancsak megjelent Jevgenyij Medvegyev, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetsé­gének első titkára. A kongresszus főbeszámolóját Milan Matouš, a Szocialista Akadémia Központi Bizottságának elnöke terjesztette elő. Milan Matouš beszámolójának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tanácskozás elsőrendű feladata értékelni a Szocialista Akadémia te­vékenységét az 1983 novemberé­ben megtartott III. kongresszus óta, és kitűzni a következő öt esztendő alapvető tevékenységének prog­ramtervezetét. „Valamennyien tu­datosítjuk, hogy ez nem könnyű fel­adat - mondotta az elnök. - Alapve­tő problémát jelent, hogy tisztázzuk: a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság Szocialista Akadémiájára mi­lyen feladatok hárulnak a társada­lom átalakításának folyamatában, hogyan járulhat hozzá minél hatéko­nyabban a társadalmi fejlődés meg­gyorsításához, a szocialista demok­rácia elmélyítéséhez, s - ami ezzel szorosan összefügg - milyen elvek­hez kell igazodnia szervezetünknek saját átalakulása során. Az elmúlt öt esztendőben a Szo­cialista Akadémia céltudatos tevé­kenységet fejtett ki, és számos fi­gyelemreméltó eredményt is elért. Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök üdvözlő táviratban kö­szöntötte Maaúj üld Szídim Ahmad Táját, a Nemzeti Újjászületés Kato­nai Bizottságának elnökét, a Mauri­tániái Iszlám Köztársaság államfőjét országa nemzeti ünnepe alkal­mából. Arafat nem kap beutazási vízumot (ČSTK) - Az Egyesült Államok nem ad beutazási vízumot Jasszer Arafatnak, a PFSZ elnökének, aki december 1-én mondott volna be­szédet az ENSZ-ben. Ezt tartalmaz­za az a nyilatkozat, amelyet George Shultz amerikai külügyminiszter ho­zott nyilvánosságra. A döntést azzal indokolták, hogy a PFSZ tagjai állí­tólag „részt vettek amerikai és más személyek elleni terrorista ak­ciókban“. Az amerikai külügyminisz­térium eljárása ellentétes az USA- nak az ENSZ-szel szembeni kötele­zettségeivel, mivel a PFSZ-nek ál­landó megfigyelői státusa van. Az átalakítás feladatai azonban az eddiginél sokkal magasabb mércét állítanak a szervezet elé, mint ami­lyenre a múltban szükség volt. Ép­pen ezért az elért eredményeket csak olyan kiindulási alapnak tekint­jük, amelyről tovább kell lépnünk az új, igényesebb szakaszba. Ebből a szempontból készítettük el az el­múlt időszak mérlegét“ - hangsú­lyozta Milan Matouš. A továbbiak­ban kiemelte, hogy nem mindenütt és csak lassan sikerül a propagan­da-tevékenységben eddig alkalma­zott sztereotípiákat túlhaladni, ami­kor is az olyan elképzelések voltak a jellemzők, miszerint az emberek­nek kell alkalmazkodniuk az egyes témákhoz, amelyeket számukra elő­készítünk és nem fordítva. Jelentős tartalékok rejlenek a kiadói tevé­kenységben is, amelyet úgy szeret­nének alakítani a jövőben, hogy az igazodjék szakelőadóik mindennapi szükségleteihez. (Folytatás a 2. oldalon) FRANCOIS MITTERRAND BEFEJEZTE SZOVJETUNIÓBELI LÁTOGATÁSÁT Évenként rendszeres szovjet-francia csúcstalálkozókat tartanak (ČSTK) - Francois Mitterrand francia elnök szombaton befejezte szov­jetunióbeli hivatalos munkalátogatását és elutazott Bajkonurból, ahol megte­kintette a szovjet-francia űrhajóshármas rajtját. A francia államfő látogatásának második napján, pénteken - mint röviden közöltük, - tartalmas eszmecseréket folytatott vendéglátójával, Mihail Gor- bacsovval, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Az esti órákban befejeződött négyszemközti meg­beszélésük négy órán át tartott, majd csatlakoztak hozzájuk a hivatalos francia küldöttség tagjai, valamint szovjet kollégáik is. Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand a tárgyalóasztalnál (Telefoto: ČSTK) A szovjet és a francia államférfi már jól ismeri egymást, s ezúttal is a korábbiakhoz hasonlóan jó légkör­ben, a nyíltság és a kölcsönös biza­lom szellemében szerteágazó, kon­cepciós és ugyanakkor nagyon Fontos törvénytervezeteket vitat meg szovjet parlament rendkívüli ülésszaka (ČSTK) - A moszkvai Kremlben szombaton ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vezetett. A napirenden sze­repelt a szovjet parlament holnap kezdődő rendkívüli, 12. ülésszaká­nak az előkészítése, továbbá össze­gezték az össznépi vitában elhang­zó véleményeket az alkotmánymó­dosításról és az egyes törvényekben javasolt változásokról, továbbá a ta­nácsi képviselők választására vo­natkozó törvény tervezetéről. A parlament két kamarájának bi­zottságai által előterjesztett beszá­molót Georgij Razumovszkij, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, a Szövetségi Tanács törvényterve­zetekkel foglalkozó bizottságának elnöke terjesztette elő. Az ülésen leszögezték, hogy a törvénytervezetek vitájában az emberek milliói vettek részt. Abszo­lút többségük konstruktív ajánláso­kat tett az egyes tervezetek cikke­lyeinek a pontosítására, s ezek az indítványok a demokratikus változ­tatások elmélyítését szolgálják. (Folytatás a 2. oldalon) konkrét témákat érintő eszmecseré­ket folytatott. Megbeszéléseik kezdetén méltat­ták az űrkutatásban való szovjet -francia együttműködést. Mihail Gorbacsov ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a világűr békés jellegét, s Mitterrand elnök ezzel a kijelentésével teljes mértékben egyetértett. A francia vendég úgy vélte, hogy most, amikor egyre jobban kibontakozik a lesze­relési folyamat, a lázas fegyverke­zés feleslegessé válik. „A Szovjet­unió sikerei az űrkutatásban, gondo­lok itt elsősorban a Burán űrrepülő­gép sikeres útjára, valamint az Aria- ne rakéta felbocsátásával szerzett francia tapasztalatok bizonyítják, hogy milyen eredmények érhetők el a kozmikus térség békés célú kuta­tásában közös erőfeszítésekkel", szögezte le Mitterrand. Hangsúlyoz­ta: Franciaország éppen ezért visszautasította a kozmosz katonai célokra történő kihasználásában va­ló hivatalos részvételét. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents