Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-23 / 276. szám, szerda

Egyesült Államok Könnyebb lesz a szovjet újságírók dolga (ČSTK) - Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő Moszkvában teg­nap bejelentette, hogy az amerikai ható­ságok visszavonták a Washingtonban akkreditált szovjet újságírókkal szembeni megkülönböztető intézkedéseiket és könnyítették belépésüket a Fehér Házba. A szovjet újságírók ugyanis eddig csak különleges, rövid időre szóló belépőkkel vehettek részt a Fehér Házban rendezett sajtóértekezleten. Az új évtől kezdődően megkapják igazolványaikba a „legna­gyobb kedvezmények betétlapját“ és két évig érvényes lesz a belépőjük - közölte Geraszimov. Kanada Konzervatív győzelem (ČSTK) - Kanadában a Haladó Kon­zervatív Párt fölényes győzelmével feje­ződtek be a hétfőn tartott parlamenti vá­lasztások. A választási végeredmény ugyan még nem ismeretes, de már az előzetes eredmények azt jelzik, hogy is­mét a négy éve kormányzó Brian Mulro- ney miniszterelnök alakíthat kormányt. Előnyük olyan nagy az ellenzéki pártokkal szemben, hogy többségi kormányt alakít­hatnak, és ily módon gyakorlatilag elérhe­tik legfőbb célkitűzésüket: az Egyesült Államokkal nyáron megkötött kereskedel­mi szerződés ratifikálását. Még egyszer a diplomáciai Mint már beszámoltunk róla, Győrfi Károlyt, a Magyar Népköztársaság buka­resti nagykövetségének kereskedelmi ta­nácsosát nemkívánatos személynek nyil­vánították és kiutasították Romániából A román külügyminisztérium által kiadott nyilatkozat azzal vádolja őt, hogy novem­ber 14-én az esti órákban gépkocsijából „román- és szocialistaellenes tartalmú, a Román KP és Románia politikáját befe­ketítő röplapokat" terjesztett. A Magyar Népköztársaság külügymi­nisztériuma úgyszintén nyilatkozatban re­agált az esetre, s leszögezte, hogy az incidens „súlyos provokáció a magyar diplomata ellen". A kereskedelmi taná­csos diplomata rendszámú gépkocsiját az egyik bukaresti utcán rendőrök állították meg, s annak ellenére, hogy diplomata útlevéllel igazolta magát, megakadályoz­ták ót a továbbhaladásban, s nem enged­ték meg neki, hogy érintkezésbe lépjen a nagykövetséggel. Először azzal vádol­ták, hogy a gépjárművet ellopta, majd azzal, hogy súlyos közlekedési balesetet okozott, s végül az említett röplapok ter­jesztésének vádjával álltak elő. A diplo­matát csak másnap, a kora reggeli órák­ban engedték szabadon. Közép-Amerika A külügyminiszterek november végén találkoznak (ČSTK) - Vietor Hugo Tinoco, a nicaraguai külügyminiszter helyet­tese üdvözölte a közép-amerikai or­szágok diplomáciai vezetőinek dön­tését, hogy november 30-án Mexi­kóban találkoznak. Managuában megtartott sajtó- konferenciáján elmondta, ezen a ta­lálkozón döntenek arról, hogy mikor tartják meg a közép-amerikai orszá­gok államfőinek csúcstalálkozóját. Hangsúlyozta: Nicaragua a csúcs- értekezlet azonnali megrendezését szorgalmazza. Az Amerikai Államok Szervezete közgyűlésének legutóbbi San Salva- dor-i üléséről elmondta, az USA kü­lönféle próbálkozásai ellenére Latin- Amerika számára pozitív eredmé­nyeket értek el. A térség politikai és gazdasági problémáival egyaránt foglalkoztak - mondotta Tinoco és hangsúlyozta: az AÁSZ végre a La- tin-Amerika és az USA közötti pár­beszéd fórumává vált. A San Salvador-i ülés legfőbb témája a latin-amerikai országok el­adósodottsága volt. Tinoco sajnál­kozását fejezte ki amiatt, hogy eb­ben a kérdésben a felek még mindig nem helyezkedtek egységes állás­pontra. Ugyanakkor értékelte, hogy a térség országai tudatosítják, a kül­földi eladósodottság elsősorban po­litikai probléma. Takarékossági intézkedések várhatók Tanácskozás Varsóban a honvédelem feladatairól (ČSTK) - Varsóban hétfőn ülést tartott a lengyel védelmi bizottság elnöksége. Az ülést Wojciech Jaruzelski hadseregtá­bornok vezette. Amint arról a tegnapi lengyel lapok beszámoltak, a testület a nemzetvédelmi miniszter javaslatára megvitatta a fegyveres erők szervezeti felépítésének módosításával, a fegyver­zet és a parancsnoki rendszer átalakítá­sával, a lengyel védelmi doktrínával, a le­szerelési tárgyalások állásával és az or­szág társadalmi-gazdasági helyzetével összefüggő kérdéseket. A bizottság úgy román-magyar incidensről A magyar nagykövetet november 15- én bekérették loan Totu román külügymi­niszterhez (előzőleg a nagykövet tiltako­zását nem fogadták el). A külügyminiszter egyebek között javasolta, hogy a magyar kormány hívja haza Győrfi Károlyt, s eb­ben az esetben a román hatóságok nem hozzák nyilvánosságra azokat a tetteket, amelyek elkövetésével a diplomatát vá­dolják. A magyar nagykövet határozottan visszautasította a vádakat és a román hatóságok eljárását. A magyar külügymi­nisztérium nyilatkozata leszögezi, a ro­mán fél az eset utáni napokban nem mutatott készséget a probléma rendezé­sére, nem biztosította a magyar diploma­ták normális munkájához szükséges fel­tételeket, s a magyar fél ezért döntött úgy, hogy az egész ügyet nyilvánosságra hozza. A külügyminisztériumi nyilatkozat hangsúlyozza, a Magyar Népköztársaság továbbra is a baráti és jószomszédi kap­csolatok fejlesztésére fog törekedni, s meggyőződését fejezi ki, hogy a felgyü­lemlett nehézségek a minden területre kiterjedő konkrét és gyümölcsöző együtt­működéssel felszámolhatók. (P) döntött, a védelmi kiadásokat az elégsé­gesség elengedhetetlenül szükséges szintjén kell tartani, takarékossági intéz­kedéseket kell hozni és a felszabadult eszközöket a népgazdaság javára kell kihasználni. A varsói lapok egyben közölték: a len­gyel védelmi ipar az idén 900 milliárd zloty értékben termelt a népgazdaság számá­ra, s ebből a piacra szánt termékek értéke eléri a 189, az exportra termeiteké pedig a 202 milliárd zlotyt. Jövőre a lengyel védelmi ipar „polgári" termelésének az értéke 109 milliárd zlotyval növekszik. A PAP lengyel hírügynökség hétfőn nyilvánosságra hozta a külügyminiszté­rium szóvivőjének nyilatkozatát azokról a problémákról, amelyek abból erednek, hogy a csehszlovák-lengyel határon las­sú a lengyel állampolgárok vámellenőrzé­se. A nyilatkozat egyebek között rámutat az utasszállításban tapasztalható ne­hézségekre, a vonatok több órás késésé­re és a lengyelországi közlekedés számá­ra ebből következő bonyodalmakra. A ciprusi rendezésről (ČSTK) - Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára hétfőn a világszervezet székhelyén fogadta Jorgosz Vasziliu ciprusi államfőt, majd Rauf Denktast, az ún. Észak-ciprusi Török Köztársaság el­nökét. A találkozó célja az volt, hogy előké­szítsék a ciprusi probléma békés megol­dásáról szóló tárgyalást. Vasziliu és Denktas tájékoztatták az ENSZ főtitkárát a szeptember 15-én Nicosiában megtar­tott tanácskozásukról, amelyen az ország egyesítésével kapcsolatos kérdéseket te­kintették át. A közvetlen tárgyalások New Yorkban tegnap megkezdődtek és ma folyta­tódnak. Cl dzöviet jóc01mHá Litvániában a Szajudisz elfogadhatatlan követeléseket támaszt ÚJ SZÚ 1988. XI. 23. (ČSTK) - A moszkvai Pravda teg­napi számában felhívja a figyelmet arra, hogy a Litván Mozgalom az Átalakításért (Szajudisz) elutasítja a litván parlament pénteki ülésén ho­zott döntéseket. A lap emlékeztet ezzel összefüggésben arra, hogy a Szajudisz olyan gyökeres változta­tásokat követel a litván alkotmány­ban, amelyek a Szovjetunió alaptör­vényével ellentétben állnának. A Pravda kitér rá, hogy ezt a határo­zatot a litván parlamenti képviselők nem támogatták. A Szajudisz vezetősége a köztár­sasági szervekkel folytatott konfron­táció mellett döntött - írja a Pravda. Követelte a litván legfelsőbb tanács rendkívüli ülésének az összehívását és nyomást gyakorol a köztársasági parlament képviselőire. Erre a tele­vízióban reagált Algirdasz Braza- uszkasz, a Litván KP KB első titká­ra. Rámutatott a Szajudisz ultimativ követeléseinek a veszélyességére, arra szólítva fel a litvánokat, ne en­gedjenek egyesek nyomásának. Az első titkár felhívása azonban nem talált általános megértésre - mutat rá a továbbiakban a Pravda. Néhány képviselő kénytelen volt aláírni a litván parlament pénteki ülésén hozott határozatokat elutasító petíciót. Vilniuszban hétfőn néhány csoport (a helyi iskolák diákjai is köztük voltak) a Szajudisz nevében tiltakozó akciót szervezett, meggá­tolva a városban a közlekedést. A Pravda részletesen kitért a Szajudisz mintegy fél évvel ezelőtti megalakulásának körülményeire, a mozgalom céljaira, a társadalom­ban betöltött szerepére és a köztár­sasági vezetéshez fűződő viszonyá­ra. A konstruktív együttműködés azt követően kezdődött meg, hogy Bra- zauszkaszt a Litván KP KB első titkárává választották. A köztársasá­gi vezetés megtette az első lépése­ket a sztálinizmus időszakában el­követett bűncselekményekkel kap­csolatos problémák megoldására. A törvénytelen megtorlások áldoza­tait rehabilitálták. Litvániában jelen­leg egyetlen politikai fogoly sincs. Kormánybizottságokat hoztak létre, amelyek a Litvánia különböző terü­letein a sztálini időszakban elköve­tett tömeges kivégzések körülmé­nyeit vizsgálják. Litvánia életének demokratizálá­sa során jelentős haladás tapasztal­ható - mutat rá a Pravda. A bírálatot kiterjesztették a korábban tabunak számító területekre is, s fokozatosan megszűnnek az utasitásos módsze­rek, teljesen új módon választják meg a vezetőket, köztük a pártfunk­cionáriusokat. Megváltozott az egy­házhoz és a hívőkhöz való hozzáál­lás is. Az SZKP KB lapja a továbbiakban rámutat, hogy a Baltikumban lezajló társadalmi folyamatok legérzéke­nyebb és legélesebben felvetődő problémája a nemzetek közötti vi­szony. Litvániában az erről folyó vita főleg abban a követelményben tük­röződött, hogy a litván nyelv kapja meg az állami nyelv státusát. Hallani lehetett azonban ezzel ellentétes hangokat is, s fokozatosan megje­lentek a kölcsönös vádaskodások, miszerint ez vagy az a személy és csoport nacionalista és soviniszta. A Szajudisz ellensúlyaként nem­rég megalakult a Jegyinsztvo (Egy­ség) önszerveződó tömörülés. An­nak ellenére, hogy mindkét mozga­lom hasonló célokat hirdet, s nem­zetiségétől függetlenül mindenkit fel­vesz tagjai sorába, a valóságban a Szajudisz a litvánok, a Jegyinsztvo pedig az oroszok szervezete. A Pravda megállapítja, a Szaju­disz vezetőségének kinyilatkoztatott céljai és a mozgalom híveinek gya­korlati cselekedetei között sokszor ellentét áll fenn. A Szajudisz töme­ges akciói során gyakran rágalmaz­nak meg személyeket, és különböző szerveket is. Plakátokat nyomtat­nak, jelszavakat hirdetnek, amelyek provokációként értékelhetőek. A kampányok és aláírásgyűjtő akci­ók szervezése során nem ritkaság az erkölcsi nyomás. A demokrácia nagy vívmány - hangsúlyozza végezetül a Pravda, hozzáfűzve; a felelősség nélküli de­mokrácia könnyen általános rosszba torkollhat. Namíbiai rendezés A célegyenes felé Felgyorsultak az események a namíbiai rendezés körül, a négyol­dalú, az amerikai közvetítéssel folyó angolai-kubai -dél-afrikai tárgyalá­sok legutóbbi fordulójának végén, a múlt kedden bejelentették: elvi megállapodás született. Ez azért ha­tott a meglepetés erejével, mert két nappal korábban az angolai küldött­ségvezető még csak azt tudta közöl­ni az újságírókkal, hogy minden ér­dekelt tett engedményeket. De a fe­lek ennyivel nem érték be, s két nappal meghosszabbították a ta­nácskozást. Az elért megállapodás azért elvi, mert csupán a három kormány beleegyezése után írják majd alá, feltehetően a kongói fővá­rosban, Brazzavílle-ben. A múlt hét végén Luanda és Havanna már el is fogadta e megállapodás feltételeit. Hasonló hír Pretoriából még nem érkezett, de minden pillanatban vár­ható, s ezzel megnyílik az út a ren­dezés előtt. Tegnapelőtt pedig New Yorkban újabb tanácskozást kezd­tek a négy fél küldöttségei annak érdekében, hogy megoldják a még fennálló problémákat. Kompromisszumok nélkül mindez nem sikerülhetett volna. A legna­gyobb engedményt Angola tette, amikor - 13 évi háborúskodás után - beleegyezett Pretoria és Washing­ton követelésébe, hogy a Namíbia függetlenségéről rendelkező 435-ös ENSZ-határozat megvalósításával együtt a kubai csapatok kivonásáról is tárgyaljanak. A világszervezet ugyanis szintén a korábbi angolai álláspontot támogatta, mely szerint a két dolog nem kapcsolható össze: Dél-Afrika törvénytelenül tartja meg­szállva Namíbiát, a kubai egysége­ket Luanda pedig azért hívta be az országba, mert Pretoria csapatai gyakran behatoltak angolai területre, hogy ne csak kívülről, hanem köz­vetlen katonai erővel is támogassák az UNITA kormányellenes szerve­zetet. Luanda egyedül nem tudta magát megvédeni az összpontosí­tott támadásokkal szemben, saját biztonságát adta volna fel, ha belee­gyezik a félszázezer kubai katona kivonásába. A tavasszal beindult párbeszéd eredményeként október 30-án megkötötték a tűzszünetet, s a dél-afrikai csapatokat kivonták Angolából. November 1-én Pretoriá­nak meg kellett volna kezdenie a 435-ös határozat megvalósítását, vagyis a kivonulást Namíbiából. De ez nem történt meg, Botha államfő kijelentette, leghamarabb a jövő év januárjában lehet róla szó. Kulcskérdés volt a kubai csapatok távozásának menetrendje. Luanda és Havanna ragaszkodott ahhoz, hogy a kubai katonákat négy év alatt vonják ki, Pretoria azt követelte, hogy ez nem egész egy év alatt menjen végbe, vagyis szinkronban az ő kivonulásával Namíbiából. A mostani elvi megállapodás részle­teit nem hozták nyilvánosságra, azonban valószínű, hogy végül is 27 hónapban állapodtak meg. Tehát e kérdésben szintén kompromisz- szum született, s talán furcsának tűnik, de Havannában is kiemelték, hogy a tárgyalásokon közvetítő USA realisztikusabb magatartásának köszönhetően. Washington most a megegyezés érdekében nyomást gyakorolt Pretoriára. Todd kérdés is felmerült a rende­zéssel kapcsolatban. Mi állt a menetrend-vita hátteré­ben? Miután a pretoriai csapatok távoztak Angolából, az UNITA kor­mányellenes szervezet nehéz hely­zetbe került, egyedül kell szembe­néznie a kormánycsapatokkal. Pre­toria abban reménykedett, ha a ku­bai csapatok gyorsan távoznak, ak­kor az UNITA-nak van esélye a túlé­lésre, a fegyveres harc folytatására, s részt is kérhet a hatalomból. Ezál­tal Dél-Afrika és az USA is befolyá­solni tudná az angolai eseményeket. A luandai vezetés mindvégig elzár­kózott az elől, hogy tárgyaljon az UNITA vezetőjével, Jonas Savimbi- vel. De Eduardo dós Santos legfel­sőbb angolai vezető a legutóbb már érzékeltette, lehetne szó a nemzeti megbékélési párbeszédről. A közel­múltban éppen Prágában mondotta: DÉL AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG Egy júniusi találkozón készült ez a pillanatfelvé­tel: jobbról az első Van Dunem angolai, balol­dalt pedig Roelof Botha dél-afrikai külügymi­niszter (Archívumi felvétel) Ha megszűnnek kívülről támogatni az UNITA-t, az angolaiak maguk is meg tudják oldani problémáikat. (Savimbit az Afrikai Egységszerve­zet is fekete Afrika árulójaként bé­lyegezte meg a fajüldöző rezsimmel való együttműködése miatt.) Az tehát még a jövő titka, hogy az aláírandó megállapodás után hogyan alakul a belső rendezési folyamat Angolá­ban. Előreláthatóan nem lesz köny- nyú és zökkenőmentes, s ezért a megállapodás, bár kulcsfontossá­gú, de mégis csak az első lépés a világ egyik feszültséggócának fel­számolása felé. Mire lehet számítani az aláírás után? Várható, hogy Angola déli (Namíbiával határos) tartományaiból északra vonják vissza a kubai alaku­latokat, s onnan történik majd foko­zatos hazatelepítésük. A Dél-afrikai Köztársaságnak a 435-ös határozat értelmében hét hónap alatt kell ki­vonnia csapatait Namíbiából, ahol ezt követően az ENSZ felügyelete alatt valóban szabad általános vá­lasztásokat rendeznének. A hatal­mas területű, de mindössze másfél millió lélekszámú Namíbiában a döntő többséget a feketék alkotják, nem kétséges tehát, hogy a válasz­tásokat a Sam Nujoma vezette SWAPO megnyeri. A Pretoria által felállított windhoeki bábkormánynak tehát mennie kell. Namíbiában sem lesz minden zökkenőmentes. Kér­dés, hogyan alakul majd a SWAPO és a fehér kisebbség viszonya (Nu­joma egyenlőséget hirdetett minden namíbiai állampolgár számára). Mi késztette a feleket a megálla­podásra? Elsősorban az a felisme­rés, hogy katonai úton nem tudják dűlőre vinni a dolgot. Pretoriát to­vábbá a saját helyzete, a belső za­vargások, a robbanásveszélyes hangulat, ezenkívül a nemzetközi nyomás és az attól való félelem, hogy teljesen elszigetelődik a világ­ban. Angolát a rendkívül súlyos gaz­dasági gondok, a költségvetés jelen­tős részét mindeddig a honvédelem­re kellett fordítania. Tegyük hozzá: az általános nemzetközi légkör is a konfliktusok békés rendezésének kedvez. Valószínűleg azért húzódott el a tárgyalássorozat, mert lényegében minden fél - különböző okok miatt - meg akarta várni az amerikai el­nökválasztás eredményét. S ezzel eljutottunk az USA szerepéhez. Wa­shington a saját szempontjait vette figyelembe, amikor nyomást gyakorolt Pretoriára, ugyanis mindenáron meg sze­retné őrizni befolyá­sát a térségben. Na­míbia rendkívül gaz­dag természeti kin­csekkel rendelkezik, Angola úgyszintén. Luandának szüksége van külföldi tőkére, például egy amerikai társaság, a Chevron működteti az első an­golai olajmezöt is. Ezenkívül Angolában gazdag gyémánt-, vasérc- és foszfátle- lóhelyek vannak, ami nem hagyja hidegen az amerikai cégeket. MALINAK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents