Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)
1988-11-23 / 276. szám, szerda
Egyesült Államok Könnyebb lesz a szovjet újságírók dolga (ČSTK) - Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő Moszkvában tegnap bejelentette, hogy az amerikai hatóságok visszavonták a Washingtonban akkreditált szovjet újságírókkal szembeni megkülönböztető intézkedéseiket és könnyítették belépésüket a Fehér Házba. A szovjet újságírók ugyanis eddig csak különleges, rövid időre szóló belépőkkel vehettek részt a Fehér Házban rendezett sajtóértekezleten. Az új évtől kezdődően megkapják igazolványaikba a „legnagyobb kedvezmények betétlapját“ és két évig érvényes lesz a belépőjük - közölte Geraszimov. Kanada Konzervatív győzelem (ČSTK) - Kanadában a Haladó Konzervatív Párt fölényes győzelmével fejeződtek be a hétfőn tartott parlamenti választások. A választási végeredmény ugyan még nem ismeretes, de már az előzetes eredmények azt jelzik, hogy ismét a négy éve kormányzó Brian Mulro- ney miniszterelnök alakíthat kormányt. Előnyük olyan nagy az ellenzéki pártokkal szemben, hogy többségi kormányt alakíthatnak, és ily módon gyakorlatilag elérhetik legfőbb célkitűzésüket: az Egyesült Államokkal nyáron megkötött kereskedelmi szerződés ratifikálását. Még egyszer a diplomáciai Mint már beszámoltunk róla, Győrfi Károlyt, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosát nemkívánatos személynek nyilvánították és kiutasították Romániából A román külügyminisztérium által kiadott nyilatkozat azzal vádolja őt, hogy november 14-én az esti órákban gépkocsijából „román- és szocialistaellenes tartalmú, a Román KP és Románia politikáját befeketítő röplapokat" terjesztett. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma úgyszintén nyilatkozatban reagált az esetre, s leszögezte, hogy az incidens „súlyos provokáció a magyar diplomata ellen". A kereskedelmi tanácsos diplomata rendszámú gépkocsiját az egyik bukaresti utcán rendőrök állították meg, s annak ellenére, hogy diplomata útlevéllel igazolta magát, megakadályozták ót a továbbhaladásban, s nem engedték meg neki, hogy érintkezésbe lépjen a nagykövetséggel. Először azzal vádolták, hogy a gépjárművet ellopta, majd azzal, hogy súlyos közlekedési balesetet okozott, s végül az említett röplapok terjesztésének vádjával álltak elő. A diplomatát csak másnap, a kora reggeli órákban engedték szabadon. Közép-Amerika A külügyminiszterek november végén találkoznak (ČSTK) - Vietor Hugo Tinoco, a nicaraguai külügyminiszter helyettese üdvözölte a közép-amerikai országok diplomáciai vezetőinek döntését, hogy november 30-án Mexikóban találkoznak. Managuában megtartott sajtó- konferenciáján elmondta, ezen a találkozón döntenek arról, hogy mikor tartják meg a közép-amerikai országok államfőinek csúcstalálkozóját. Hangsúlyozta: Nicaragua a csúcs- értekezlet azonnali megrendezését szorgalmazza. Az Amerikai Államok Szervezete közgyűlésének legutóbbi San Salva- dor-i üléséről elmondta, az USA különféle próbálkozásai ellenére Latin- Amerika számára pozitív eredményeket értek el. A térség politikai és gazdasági problémáival egyaránt foglalkoztak - mondotta Tinoco és hangsúlyozta: az AÁSZ végre a La- tin-Amerika és az USA közötti párbeszéd fórumává vált. A San Salvador-i ülés legfőbb témája a latin-amerikai országok eladósodottsága volt. Tinoco sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ebben a kérdésben a felek még mindig nem helyezkedtek egységes álláspontra. Ugyanakkor értékelte, hogy a térség országai tudatosítják, a külföldi eladósodottság elsősorban politikai probléma. Takarékossági intézkedések várhatók Tanácskozás Varsóban a honvédelem feladatairól (ČSTK) - Varsóban hétfőn ülést tartott a lengyel védelmi bizottság elnöksége. Az ülést Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok vezette. Amint arról a tegnapi lengyel lapok beszámoltak, a testület a nemzetvédelmi miniszter javaslatára megvitatta a fegyveres erők szervezeti felépítésének módosításával, a fegyverzet és a parancsnoki rendszer átalakításával, a lengyel védelmi doktrínával, a leszerelési tárgyalások állásával és az ország társadalmi-gazdasági helyzetével összefüggő kérdéseket. A bizottság úgy román-magyar incidensről A magyar nagykövetet november 15- én bekérették loan Totu román külügyminiszterhez (előzőleg a nagykövet tiltakozását nem fogadták el). A külügyminiszter egyebek között javasolta, hogy a magyar kormány hívja haza Győrfi Károlyt, s ebben az esetben a román hatóságok nem hozzák nyilvánosságra azokat a tetteket, amelyek elkövetésével a diplomatát vádolják. A magyar nagykövet határozottan visszautasította a vádakat és a román hatóságok eljárását. A magyar külügyminisztérium nyilatkozata leszögezi, a román fél az eset utáni napokban nem mutatott készséget a probléma rendezésére, nem biztosította a magyar diplomaták normális munkájához szükséges feltételeket, s a magyar fél ezért döntött úgy, hogy az egész ügyet nyilvánosságra hozza. A külügyminisztériumi nyilatkozat hangsúlyozza, a Magyar Népköztársaság továbbra is a baráti és jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére fog törekedni, s meggyőződését fejezi ki, hogy a felgyülemlett nehézségek a minden területre kiterjedő konkrét és gyümölcsöző együttműködéssel felszámolhatók. (P) döntött, a védelmi kiadásokat az elégségesség elengedhetetlenül szükséges szintjén kell tartani, takarékossági intézkedéseket kell hozni és a felszabadult eszközöket a népgazdaság javára kell kihasználni. A varsói lapok egyben közölték: a lengyel védelmi ipar az idén 900 milliárd zloty értékben termelt a népgazdaság számára, s ebből a piacra szánt termékek értéke eléri a 189, az exportra termeiteké pedig a 202 milliárd zlotyt. Jövőre a lengyel védelmi ipar „polgári" termelésének az értéke 109 milliárd zlotyval növekszik. A PAP lengyel hírügynökség hétfőn nyilvánosságra hozta a külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatát azokról a problémákról, amelyek abból erednek, hogy a csehszlovák-lengyel határon lassú a lengyel állampolgárok vámellenőrzése. A nyilatkozat egyebek között rámutat az utasszállításban tapasztalható nehézségekre, a vonatok több órás késésére és a lengyelországi közlekedés számára ebből következő bonyodalmakra. A ciprusi rendezésről (ČSTK) - Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára hétfőn a világszervezet székhelyén fogadta Jorgosz Vasziliu ciprusi államfőt, majd Rauf Denktast, az ún. Észak-ciprusi Török Köztársaság elnökét. A találkozó célja az volt, hogy előkészítsék a ciprusi probléma békés megoldásáról szóló tárgyalást. Vasziliu és Denktas tájékoztatták az ENSZ főtitkárát a szeptember 15-én Nicosiában megtartott tanácskozásukról, amelyen az ország egyesítésével kapcsolatos kérdéseket tekintették át. A közvetlen tárgyalások New Yorkban tegnap megkezdődtek és ma folytatódnak. Cl dzöviet jóc01mHá Litvániában a Szajudisz elfogadhatatlan követeléseket támaszt ÚJ SZÚ 1988. XI. 23. (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában felhívja a figyelmet arra, hogy a Litván Mozgalom az Átalakításért (Szajudisz) elutasítja a litván parlament pénteki ülésén hozott döntéseket. A lap emlékeztet ezzel összefüggésben arra, hogy a Szajudisz olyan gyökeres változtatásokat követel a litván alkotmányban, amelyek a Szovjetunió alaptörvényével ellentétben állnának. A Pravda kitér rá, hogy ezt a határozatot a litván parlamenti képviselők nem támogatták. A Szajudisz vezetősége a köztársasági szervekkel folytatott konfrontáció mellett döntött - írja a Pravda. Követelte a litván legfelsőbb tanács rendkívüli ülésének az összehívását és nyomást gyakorol a köztársasági parlament képviselőire. Erre a televízióban reagált Algirdasz Braza- uszkasz, a Litván KP KB első titkára. Rámutatott a Szajudisz ultimativ követeléseinek a veszélyességére, arra szólítva fel a litvánokat, ne engedjenek egyesek nyomásának. Az első titkár felhívása azonban nem talált általános megértésre - mutat rá a továbbiakban a Pravda. Néhány képviselő kénytelen volt aláírni a litván parlament pénteki ülésén hozott határozatokat elutasító petíciót. Vilniuszban hétfőn néhány csoport (a helyi iskolák diákjai is köztük voltak) a Szajudisz nevében tiltakozó akciót szervezett, meggátolva a városban a közlekedést. A Pravda részletesen kitért a Szajudisz mintegy fél évvel ezelőtti megalakulásának körülményeire, a mozgalom céljaira, a társadalomban betöltött szerepére és a köztársasági vezetéshez fűződő viszonyára. A konstruktív együttműködés azt követően kezdődött meg, hogy Bra- zauszkaszt a Litván KP KB első titkárává választották. A köztársasági vezetés megtette az első lépéseket a sztálinizmus időszakában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos problémák megoldására. A törvénytelen megtorlások áldozatait rehabilitálták. Litvániában jelenleg egyetlen politikai fogoly sincs. Kormánybizottságokat hoztak létre, amelyek a Litvánia különböző területein a sztálini időszakban elkövetett tömeges kivégzések körülményeit vizsgálják. Litvánia életének demokratizálása során jelentős haladás tapasztalható - mutat rá a Pravda. A bírálatot kiterjesztették a korábban tabunak számító területekre is, s fokozatosan megszűnnek az utasitásos módszerek, teljesen új módon választják meg a vezetőket, köztük a pártfunkcionáriusokat. Megváltozott az egyházhoz és a hívőkhöz való hozzáállás is. Az SZKP KB lapja a továbbiakban rámutat, hogy a Baltikumban lezajló társadalmi folyamatok legérzékenyebb és legélesebben felvetődő problémája a nemzetek közötti viszony. Litvániában az erről folyó vita főleg abban a követelményben tükröződött, hogy a litván nyelv kapja meg az állami nyelv státusát. Hallani lehetett azonban ezzel ellentétes hangokat is, s fokozatosan megjelentek a kölcsönös vádaskodások, miszerint ez vagy az a személy és csoport nacionalista és soviniszta. A Szajudisz ellensúlyaként nemrég megalakult a Jegyinsztvo (Egység) önszerveződó tömörülés. Annak ellenére, hogy mindkét mozgalom hasonló célokat hirdet, s nemzetiségétől függetlenül mindenkit felvesz tagjai sorába, a valóságban a Szajudisz a litvánok, a Jegyinsztvo pedig az oroszok szervezete. A Pravda megállapítja, a Szajudisz vezetőségének kinyilatkoztatott céljai és a mozgalom híveinek gyakorlati cselekedetei között sokszor ellentét áll fenn. A Szajudisz tömeges akciói során gyakran rágalmaznak meg személyeket, és különböző szerveket is. Plakátokat nyomtatnak, jelszavakat hirdetnek, amelyek provokációként értékelhetőek. A kampányok és aláírásgyűjtő akciók szervezése során nem ritkaság az erkölcsi nyomás. A demokrácia nagy vívmány - hangsúlyozza végezetül a Pravda, hozzáfűzve; a felelősség nélküli demokrácia könnyen általános rosszba torkollhat. Namíbiai rendezés A célegyenes felé Felgyorsultak az események a namíbiai rendezés körül, a négyoldalú, az amerikai közvetítéssel folyó angolai-kubai -dél-afrikai tárgyalások legutóbbi fordulójának végén, a múlt kedden bejelentették: elvi megállapodás született. Ez azért hatott a meglepetés erejével, mert két nappal korábban az angolai küldöttségvezető még csak azt tudta közölni az újságírókkal, hogy minden érdekelt tett engedményeket. De a felek ennyivel nem érték be, s két nappal meghosszabbították a tanácskozást. Az elért megállapodás azért elvi, mert csupán a három kormány beleegyezése után írják majd alá, feltehetően a kongói fővárosban, Brazzavílle-ben. A múlt hét végén Luanda és Havanna már el is fogadta e megállapodás feltételeit. Hasonló hír Pretoriából még nem érkezett, de minden pillanatban várható, s ezzel megnyílik az út a rendezés előtt. Tegnapelőtt pedig New Yorkban újabb tanácskozást kezdtek a négy fél küldöttségei annak érdekében, hogy megoldják a még fennálló problémákat. Kompromisszumok nélkül mindez nem sikerülhetett volna. A legnagyobb engedményt Angola tette, amikor - 13 évi háborúskodás után - beleegyezett Pretoria és Washington követelésébe, hogy a Namíbia függetlenségéről rendelkező 435-ös ENSZ-határozat megvalósításával együtt a kubai csapatok kivonásáról is tárgyaljanak. A világszervezet ugyanis szintén a korábbi angolai álláspontot támogatta, mely szerint a két dolog nem kapcsolható össze: Dél-Afrika törvénytelenül tartja megszállva Namíbiát, a kubai egységeket Luanda pedig azért hívta be az országba, mert Pretoria csapatai gyakran behatoltak angolai területre, hogy ne csak kívülről, hanem közvetlen katonai erővel is támogassák az UNITA kormányellenes szervezetet. Luanda egyedül nem tudta magát megvédeni az összpontosított támadásokkal szemben, saját biztonságát adta volna fel, ha beleegyezik a félszázezer kubai katona kivonásába. A tavasszal beindult párbeszéd eredményeként október 30-án megkötötték a tűzszünetet, s a dél-afrikai csapatokat kivonták Angolából. November 1-én Pretoriának meg kellett volna kezdenie a 435-ös határozat megvalósítását, vagyis a kivonulást Namíbiából. De ez nem történt meg, Botha államfő kijelentette, leghamarabb a jövő év januárjában lehet róla szó. Kulcskérdés volt a kubai csapatok távozásának menetrendje. Luanda és Havanna ragaszkodott ahhoz, hogy a kubai katonákat négy év alatt vonják ki, Pretoria azt követelte, hogy ez nem egész egy év alatt menjen végbe, vagyis szinkronban az ő kivonulásával Namíbiából. A mostani elvi megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, azonban valószínű, hogy végül is 27 hónapban állapodtak meg. Tehát e kérdésben szintén kompromisz- szum született, s talán furcsának tűnik, de Havannában is kiemelték, hogy a tárgyalásokon közvetítő USA realisztikusabb magatartásának köszönhetően. Washington most a megegyezés érdekében nyomást gyakorolt Pretoriára. Todd kérdés is felmerült a rendezéssel kapcsolatban. Mi állt a menetrend-vita hátterében? Miután a pretoriai csapatok távoztak Angolából, az UNITA kormányellenes szervezet nehéz helyzetbe került, egyedül kell szembenéznie a kormánycsapatokkal. Pretoria abban reménykedett, ha a kubai csapatok gyorsan távoznak, akkor az UNITA-nak van esélye a túlélésre, a fegyveres harc folytatására, s részt is kérhet a hatalomból. Ezáltal Dél-Afrika és az USA is befolyásolni tudná az angolai eseményeket. A luandai vezetés mindvégig elzárkózott az elől, hogy tárgyaljon az UNITA vezetőjével, Jonas Savimbi- vel. De Eduardo dós Santos legfelsőbb angolai vezető a legutóbb már érzékeltette, lehetne szó a nemzeti megbékélési párbeszédről. A közelmúltban éppen Prágában mondotta: DÉL AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG Egy júniusi találkozón készült ez a pillanatfelvétel: jobbról az első Van Dunem angolai, baloldalt pedig Roelof Botha dél-afrikai külügyminiszter (Archívumi felvétel) Ha megszűnnek kívülről támogatni az UNITA-t, az angolaiak maguk is meg tudják oldani problémáikat. (Savimbit az Afrikai Egységszervezet is fekete Afrika árulójaként bélyegezte meg a fajüldöző rezsimmel való együttműködése miatt.) Az tehát még a jövő titka, hogy az aláírandó megállapodás után hogyan alakul a belső rendezési folyamat Angolában. Előreláthatóan nem lesz köny- nyú és zökkenőmentes, s ezért a megállapodás, bár kulcsfontosságú, de mégis csak az első lépés a világ egyik feszültséggócának felszámolása felé. Mire lehet számítani az aláírás után? Várható, hogy Angola déli (Namíbiával határos) tartományaiból északra vonják vissza a kubai alakulatokat, s onnan történik majd fokozatos hazatelepítésük. A Dél-afrikai Köztársaságnak a 435-ös határozat értelmében hét hónap alatt kell kivonnia csapatait Namíbiából, ahol ezt követően az ENSZ felügyelete alatt valóban szabad általános választásokat rendeznének. A hatalmas területű, de mindössze másfél millió lélekszámú Namíbiában a döntő többséget a feketék alkotják, nem kétséges tehát, hogy a választásokat a Sam Nujoma vezette SWAPO megnyeri. A Pretoria által felállított windhoeki bábkormánynak tehát mennie kell. Namíbiában sem lesz minden zökkenőmentes. Kérdés, hogyan alakul majd a SWAPO és a fehér kisebbség viszonya (Nujoma egyenlőséget hirdetett minden namíbiai állampolgár számára). Mi késztette a feleket a megállapodásra? Elsősorban az a felismerés, hogy katonai úton nem tudják dűlőre vinni a dolgot. Pretoriát továbbá a saját helyzete, a belső zavargások, a robbanásveszélyes hangulat, ezenkívül a nemzetközi nyomás és az attól való félelem, hogy teljesen elszigetelődik a világban. Angolát a rendkívül súlyos gazdasági gondok, a költségvetés jelentős részét mindeddig a honvédelemre kellett fordítania. Tegyük hozzá: az általános nemzetközi légkör is a konfliktusok békés rendezésének kedvez. Valószínűleg azért húzódott el a tárgyalássorozat, mert lényegében minden fél - különböző okok miatt - meg akarta várni az amerikai elnökválasztás eredményét. S ezzel eljutottunk az USA szerepéhez. Washington a saját szempontjait vette figyelembe, amikor nyomást gyakorolt Pretoriára, ugyanis mindenáron meg szeretné őrizni befolyását a térségben. Namíbia rendkívül gazdag természeti kincsekkel rendelkezik, Angola úgyszintén. Luandának szüksége van külföldi tőkére, például egy amerikai társaság, a Chevron működteti az első angolai olajmezöt is. Ezenkívül Angolában gazdag gyémánt-, vasérc- és foszfátle- lóhelyek vannak, ami nem hagyja hidegen az amerikai cégeket. MALINAK ISTVÁN
