Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)
1988-11-22 / 275. szám, kedd
Tájékozódtak es tájékoztattak Egyetlen kérdés sem maradt megválaszolatlanul- Azért jöttünk el önökhöz, hogy megošszuk tapasztalatainkat. A délután folyamán Andrássy elnök elvtárs megismertetett bennünket kimagasló termelési eredményeikkel, megcsodáltuk nagyszerűen felszerelt laboratóriumukat és természetesen a számítóközpontot is megnéztük. Elismerésre méltó az is, ahogy a szövetkezet dolgozóiról gondoskodik. Most rajtunk a sor. Mi fogunk beszélni önmagunkról, országunkról és életünkről. Ha megengedik, egy párhuzammal kezdem, érzékeltetve, hogy mennýire hasonlóak a feladataink. Jelképesen szólva mi is barázdát szántó és magot vető embereknek tartjuk magunkat. Persze nem ekével, vetőgéppel, hanem tolzenek. Sőt, éppen fordítva. Úgy hét óra tájban már az érdeklődőket kellett kérdéseik rövidebb megfogalmazására kérni. És ugyancsak kényszerből, a válaszok is rövidebbek lettek, hogy egyetlen kérdés se maradjon észrevétlen. Nem is maradt. Amit a légiek kedden este kérdeztek, ami őket érdekelte, arra választ, magyarázatot kaptak. Úgy, ahogy választ kap a lap olvasói közül az a háromnegyed millió ember is, aki évente valamilyen indítékból tollat ragad és levelet ír a szerkesztőségnek. Valamennyi kérdező valamennyi kérdését hosszú lenne felsorolni. Sokan és sok mindenre voltak kíváncsiak. A Szovjetuniót érintő belA vendégek az efsz elnökének tájékoztatóját hallgatják lal végezzük a munkát, 19 milliós példányszámban megjelenő lapunk hasábjain - kezdte az ismerkedést és a beszélgetést az üzemlátogatást követően Rudolf Kolcsanov, a Trud, a szovjet szakszervezetek napilapja főszerkesztőjének helyettese a légi (Lehnice) kultúrotthonban, amikor a napi munkaprogram utolsó pontja szerint a lap szerkesztői, közgazdászok és kereskedelmi dolgozók a szövetkezet dolgozóival és a falu lakosaival találkoztak. Esti öt óra volt, kint már besötétedett és akkor talán még senki sem gondolta, hogy a kötetlen vélemény- csere majd csak úgy nyolc felé ér véget. Kolcsanov eivtárs beszélgetést bevezető gondolatai ösztönzően hatottak. Elmondta, hogy az átalakítás szellemében dogoznak, amikor hitelre senki sem élhet. Csak az lehet az emberé, amit munkájával kiérdemel. így gondolkodnak a lap szerkesztői és ezt az alapigazságot igyekeznek elfogadtatni, megértetni olvasóikkal is. Arra ösztönöznek mindenkit, hogy legyen nyílt és kritikus, a rendet és a fegyelmet követelje meg önmagától, de ugyanúgy másoktól, még feletteseitől is. Bírálni mindenkit lehet és kell, aki arra rászolgál. Legyen az beosztott, munkatárs, főnök, igazgató vagy akár miniszter. Tény viszont, hogy a kritikát sosem szabad összetéveszteni a rágalommal. E gondolatoknál a beszélgetésre, véleménycserére ösztönzőbbet aligha mondhatott volna. Nem is kellett nógatni a jelenlévőket, hogy kérdezpolitikai jellegű dolgokra, az átalakítás gyakorlati érvényesítésére, a szocialista demokrácia elmélyítésének lehetőségeire, a nemzetiségi kérdések megoldására vagy éppen a legfelsőbb párt és állami irányítás összevonásának indítékaira. Volt, aki a divatról kérdezett, míg kollégáját az érdekelte, hogy miért engedéadataik példás teljesítése mellett a bel- és a külpolitikai eseményekeket, valamint a társadalmi és a gaz dasági átalakulás folyamatát is figyelemmel kísérik. Kiváncsiak voltak például, hogy készülnek-e a Szovjetunióban a politikai gazdaságtan tankönyvének átdolgozására. Az átalakítás például a tulajdon formáit is új megvilágításba helyezte, és ezt sem hagyhatják figyelmen kívül, hangzott a válasz. Kézből-kézbe járt a mikrofon. A jelenlévők nem győztek kérdezni és nem tudtak olyat kérdezni, amire nem kaptak volna feleletet.- Lehet-e Grúziában orosz nemzetiségű az üzemigazgató? - hangzott a kérdés.- Miért ne lehetne? De természetesen ismernie kell az ország nyelvét! - felelték.- Milyen direktív tervmutatókkal számol az új gazdasági mechanizmus? - érdeklődött az efsz egyik dolgozója.- Elsősorban és mindenekelőtt eggyel, hogy ne veszteséggel, hanem nyereséggel termeljenek, vagyis ésszerűen, hatékonyan, a lehető legkisebb ráfordítások mellett. És - amint annyiszor az este folyamán - konkrét példát is említettek a vendégek. Ezúttal egy közszükségleti cikkeket gyártó üzemről beszéltek, amelynek veszteséges műhelyét hét rátermett és hozzáértő vállalkozó berbe vette. A kis műhelyből négyszáz főt foglalkoztató és az anyaüzemmel versenyképes részleg lett, ahol a dolgozók keresete több mint kétszerese a régi keresetnek.- Ilyen megoldásokkal is bővíteni lehet a kínálatot - hangsúlyozták, már egy további kérdezőnek válaszolva, aki a piaci ellátás felől érdeklődött. Elmondták, hogy az áru egyre több, de az pillanatnyilag még nem látszik, mivel a vásárlóerő is dinamikusan növekszik. Eszmecsere a melléküzemág termékeiről lyezték újra a szeszes italok árusítását. Kihasználták, hogy a vendégek között volt a Moszkvics gyár fő- konstruktőre, tőle afelől érdeklődtek, hogy milyen lesz az új típus motorja. A kérdések bizonyítják, hogy a légi szövetkezet dolgozói munkafelA Trud küldöttségének tagjai a dologra voltak kíváncsiak számítóközpontban is számtalan (Lőrincz János felvételei) Aligha tévedünk, amikor a Trud szerkesztőinek, közgazdászoknak és kereskedelmi dolgozóknak a hét eleji találkozóját és eszmecseréjét a légi efsz dolgozóival a barátsági hónap legemlékezetesebb és legtanulságosabb eseményének értékeljük. A Trud napok védnökei Csehszlovákiában a szovjet és a csehszlovák szakszervezeti központok, valamint a Práce és a Práca napilap, maradandó élményben részesítették a vendéglátókat. A beszélgetés során elhangzottak odahaza, a családban és a munkahelyeken, a kollégák körében is minden bizonnyal még sokszor felidéződnek. Emlékezetben maradnak a válaszok, de - és ez a lényegesebb - azok tanulsága is. Nevezetesen az, hogy az átalakítás, a glasznoszty, a peresztrojka egyet jelent a nagyobb felelősséggel, a nyíltsággal és a következetességgel. A problémákról és a nehézségekről őszintén, tárgyszerűen, a dolgok alapjainak ismeretében kell beszélni. Úgy, hogy közben a lényeget, az összefüggéseket teljességükben látva értékeljük és értelmezzük. EGRI FERENC A Liptovský Míkulás-i Május 1. vállalat Stará Lubovňa-i üzemében évente innoválják az ott varrt konfekció 95 és a textilanyag 22 százalékát. A konfekciógyártás terén arra törekednek, hogy termékeik divatosak, praktikusak és esztétikusak legyenek. Még az idén piacra kerül az a ruhaanyag, amely Michal Bartko mintázó újítási javaslatának eredménye. Poliészterből és pamutból készült, s jól tartja a meleget. A képen Michal Die tervező (baloldalt) és Michal Bartko az új termék gyártási eljárásáról tanácskozik. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Gazdaságosan használják fel az energiát Kevés a gyengébb minőségű szén elégetésére alkalmas kályha A mezőgazdasági termelés intenzifikálásához egyre több energiára van szükség. Az öntözés, a termények szárítása és szállítása, az új gazdasági épületek fűtése egyre több energiát igényel. Fennáll a veszélye annak, hogy a drága energia gazdaságtalan felhasználása megdrágíthatja a termelést. Ezért indokoltak azok a törekvesek, hogy az energiát minél gazdaságosabban használjuk fel a termeléshez, és a drágább energiát olcsóbbal kell pótolni. A Galántai (Galanta) járásban évek óta keresik a lehetőségeket az energia megtakarításra és újabb energiaforrások felhasználására. Amint Mészáros Sándor mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság energetikusa elmondotta, ezen a téren elég szép eredményeket értek el. A villanyenergia felhasználása az öntözéshez az időjárás függvénye. Az 1987-es évben jóval kevesebb villanyenergiát fogyasztott a mezőgazdaság, mert kevesebbet kellett öntözni. Az idei csapadékszegény évben ezzel szemben növekedett az energiafogyasztás. Ennek ellenére, számos mezőgazdasági vállalatnál rugalmas munkaszervezéssel megelőzték a nagyobb zavarokat. Az öntözőberendezéseket éjszakai, szombati és vasárnapi műszakokban üzemeltették. Ennek eredményeként a fogyasztás nem korlátozódott a csúcsidőszakokra. A hűtéskor keletkezett hővel melegítik a vizet Közismert, hogy a mezőgazdasági vállalatoknál a víz melegítéséhez a múltban sok villamosenergiát használtak fel. Ezért keresték a lehetőséget újabb források felhasználására. Már régebben is folytak kísérletek a tej hűtésekor keletkezett hő hasznosítására. Megtalálták a megoldást. A galántai, sókszelőcei (Selice), tešedíkovói, vágfarkasdi (Vlčany) szövetkezetben és a Slovenské Pole-i állami gazdaságban nagyon jól hasznosítják a hatvanfokos meleg vizet. Nem kell üzemeltetniük a villanyáramra működő bojlerokat. Más mezőgazdasági vállalatoknál ezt a lehetőséget nem használják ki eléggé. Korszerűsítések folynak, és úgy látszik, hogy a következő ötéves tervidőszakban már mindenütt felhasználhatják a hűtés közben keletkező meleg vizet. Az istállók korszerűsítésekor, illetve az új épületek építésekor is szintén a gazdaságosságot tartják szem előtt. A malacneveldéket nem égőkkel fűtik, hanem a padlókba beépített berendezésekkel. Ez sokkal olcsóbb, mint a régi módszer, és a fűtés is egyenletesebb. Drágák a kollektorok A járásban a napenergia felhasználása is belekerült az energia gazdálkodási programba. A kísérletek szintén biztatóak A vágfarkasdi, šoporňai, a hidasküni szövetkezetben és a Sládkovičovói Agrokémiai Vállalatnál jó eredménnyel üzemeltetik a kollektorokat A vágfarkasdi szövetkezetben továbbfejlesztik a megkezdett programot. Az eredményekkel általában elégedettek Amint az energetikus azonban megjegyezte, ezen a téren tenni kellene valamit. Egy-egy kollektor ára csak tíz-tizenkét év múlva térül meg. A gazdasági mechanizmus átalakításának időszakában ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. A mezőgazdasági vállalatok elvárnák, hogy a gépipar olcsóbb kollektorokat gyártson a jövőben. A hozzállás jó. A fűtés hatékonysága is megfelelő, csak a jövedelmezőséggel van baj. Újabb termálvízforrások után kutatnak Sokan ismerik a Deáki (Diakovce) fürdőt. Viszont azt kevesebben tudják, hogy a járásban eredményesen kutatnak más termálforrások után. Főleg azért, hogy a mezőgazdasági vállalatok olcsóbb energia felhasználásával fúthessék az üvegházakat, a fóliasátrakat, és egyes gazdasági épületeket is. A farkasdi szövetkezetben idén két hektárnyi fóliasátrat fűtöttek a termálforrás vizével. Az eredmények jók, és a tapasztalatokat felhasználva tervbe vették, hogy az üvegházat is ezzel fűtik. Nagy fába vágták a fejszéjüket. A 9. ötéves tervidőszakban nyolcmillió korona beruházással építenek egy rehabilitációs központot és egy zöldségszárító részleget. A fűtéshez, illetve a gyógykezeléshez szintén a termálvizet használják fel. A deáki fürdő közelében az üvegházakat és a fóliasátrakat szintén ezzel az olcsó energiával akarják fűteni. Még nem dőlt el, hogy a deáki szövetkezet vagy a felsószeli szövetkezet használja-e fel a lehetőséget. A szén és a fa elégetésének problémái A járásban elég sok gondot okoz a szén beszerzése. A minőségével sincsenek megelégedve a mezőgazdasági vállalatok. A becslések szerint a leszállított szén 30 százaléka túl sok port tartalmaz, s a többinek sem jó a minősége. Ezen nem lehet változtatni, ezért a mezőgazdasági vállalatok maguk keresik a megoldást. Kénytelenek, mert nincsenek olyan kályháik amelyekben az ilyen szenet el lehetne égetni. A nádszegi (Trstice) Csehszlovák-Szovjet Barátság Egységes Földműves-szövetkezet ötletes szerelői tapasztalataikat felhasználva gyártottak egy Klemza típusú kályhát, amelyben jól ég a szénpor is. Ezzel fűtik az egyik épületet. Nem minden mezőgazdasági vállalatnál van azonban olyan jól felszerelt műhely, ahol hasonló kályhát lehetne gyártani. Ezért az Ábrahámi Efsz a Busái (Bušince) Efsz-től vásárol ilyen kályhát, amely minden szempontból megfelel a követelményeknek. Amint az energetikus többször is megjegyezte, ideje lenne már, hogy a gépipar kielégítené a mezőgazdasági vállalatok igényeit, és figyelembe véve, hogy a gyengébb minőségű szenet is fel kell használni, hozzájárulna az energiahiány enyhítéséhez. A melléküzemi hulladék értékes fűtőanyag Egyes mezőgazdasági vállalatoknál elég nagy mennyiségű fahulladék keletkezik. A melléküzemi egységek nem tudnak mit kezdeni a fűrészporral és az egyéb hulladékkal. Pedig értékes fűtőanyagról van szó. Ezt bizonyítja, hogy a Tornóci (Tmovec nad Váhom) Állami Gazdaságban a baromfikeltetőt és más épületeket fűtik a fahulladékokkal. Elégetésére azonban nehéz beszerezni a szükséges berendezéseket. A járási felmérések és az energetikussal való beszélgetés után arra a következtetésre jutottunk, hogy az energia gazdaságosabb felhasználására minden mezőgazdasági vállalatnál megvannak a feltételek. Erre utal a járási mezőgazdasági igazgatóság által kidolgozott energia-felhasználási program is. Remélhető, hogy megvalósítása következtében a mezőgazdasági vállalatok lényegesen olcsóbban termelhetnek. BALLA JÓZSEF
