Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-22 / 275. szám, kedd

Tájékozódtak es tájékoztattak Egyetlen kérdés sem maradt megválaszolatlanul- Azért jöttünk el önökhöz, hogy megošszuk tapasztalatainkat. A délután folyamán Andrássy elnök elvtárs megismertetett bennünket ki­magasló termelési eredményeikkel, megcsodáltuk nagyszerűen felsze­relt laboratóriumukat és természete­sen a számítóközpontot is megnéz­tük. Elismerésre méltó az is, ahogy a szövetkezet dolgozóiról gondos­kodik. Most rajtunk a sor. Mi fogunk beszélni önmagunkról, országunkról és életünkről. Ha megengedik, egy párhuzammal kezdem, érzékeltetve, hogy mennýire hasonlóak a felada­taink. Jelképesen szólva mi is ba­rázdát szántó és magot vető embe­reknek tartjuk magunkat. Persze nem ekével, vetőgéppel, hanem tol­zenek. Sőt, éppen fordítva. Úgy hét óra tájban már az érdeklődőket kel­lett kérdéseik rövidebb megfogalma­zására kérni. És ugyancsak kény­szerből, a válaszok is rövidebbek lettek, hogy egyetlen kérdés se ma­radjon észrevétlen. Nem is maradt. Amit a légiek kedden este kérdeztek, ami őket érdekelte, arra választ, magyaráza­tot kaptak. Úgy, ahogy választ kap a lap olvasói közül az a háromne­gyed millió ember is, aki évente valamilyen indítékból tollat ragad és levelet ír a szerkesztőségnek. Valamennyi kérdező valamennyi kérdését hosszú lenne felsorolni. Sokan és sok mindenre voltak kí­váncsiak. A Szovjetuniót érintő bel­A vendégek az efsz elnökének tájékoztatóját hallgatják lal végezzük a munkát, 19 milliós példányszámban megjelenő lapunk hasábjain - kezdte az ismerkedést és a beszélgetést az üzemlátogatást követően Rudolf Kolcsanov, a Trud, a szovjet szakszervezetek napilapja főszerkesztőjének helyettese a légi (Lehnice) kultúrotthonban, amikor a napi munkaprogram utolsó pontja szerint a lap szerkesztői, közgazdá­szok és kereskedelmi dolgozók a szövetkezet dolgozóival és a falu lakosaival találkoztak. Esti öt óra volt, kint már besötéte­dett és akkor talán még senki sem gondolta, hogy a kötetlen vélemény- csere majd csak úgy nyolc felé ér véget. Kolcsanov eivtárs beszélgetést bevezető gondolatai ösztönzően ha­tottak. Elmondta, hogy az átalakítás szellemében dogoznak, amikor hi­telre senki sem élhet. Csak az lehet az emberé, amit munkájával kiérde­mel. így gondolkodnak a lap szer­kesztői és ezt az alapigazságot igyekeznek elfogadtatni, megértetni olvasóikkal is. Arra ösztönöznek mindenkit, hogy legyen nyílt és kriti­kus, a rendet és a fegyelmet köve­telje meg önmagától, de ugyanúgy másoktól, még feletteseitől is. Bí­rálni mindenkit lehet és kell, aki arra rászolgál. Legyen az beosztott, munkatárs, főnök, igazgató vagy akár miniszter. Tény viszont, hogy a kritikát sosem szabad összeté­veszteni a rágalommal. E gondolatoknál a beszélgetésre, véleménycserére ösztönzőbbet alig­ha mondhatott volna. Nem is kellett nógatni a jelenlévőket, hogy kérdez­politikai jellegű dolgokra, az átalakí­tás gyakorlati érvényesítésére, a szocialista demokrácia elmélyíté­sének lehetőségeire, a nemzetiségi kérdések megoldására vagy éppen a legfelsőbb párt és állami irányítás összevonásának indítékaira. Volt, aki a divatról kérdezett, míg kollégá­ját az érdekelte, hogy miért engedé­adataik példás teljesítése mellett a bel- és a külpolitikai eseményeke­ket, valamint a társadalmi és a gaz ­dasági átalakulás folyamatát is fi­gyelemmel kísérik. Kiváncsiak vol­tak például, hogy készülnek-e a Szovjetunióban a politikai gazda­ságtan tankönyvének átdolgozásá­ra. Az átalakítás például a tulajdon formáit is új megvilágításba helyez­te, és ezt sem hagyhatják figyelmen kívül, hangzott a válasz. Kézből-kézbe járt a mikrofon. A jelenlévők nem győztek kérdezni és nem tudtak olyat kérdezni, ami­re nem kaptak volna feleletet.- Lehet-e Grúziában orosz nem­zetiségű az üzemigazgató? - hang­zott a kérdés.- Miért ne lehetne? De természe­tesen ismernie kell az ország nyel­vét! - felelték.- Milyen direktív tervmutatókkal számol az új gazdasági mechaniz­mus? - érdeklődött az efsz egyik dolgozója.- Elsősorban és mindenekelőtt eggyel, hogy ne veszteséggel, ha­nem nyereséggel termeljenek, vagy­is ésszerűen, hatékonyan, a lehető legkisebb ráfordítások mellett. És - amint annyiszor az este folyamán - konkrét példát is említet­tek a vendégek. Ezúttal egy köz­szükségleti cikkeket gyártó üzemről beszéltek, amelynek veszteséges műhelyét hét rátermett és hozzáértő vállalkozó berbe vette. A kis műhely­ből négyszáz főt foglalkoztató és az anyaüzemmel versenyképes rész­leg lett, ahol a dolgozók keresete több mint kétszerese a régi kere­setnek.- Ilyen megoldásokkal is bővíteni lehet a kínálatot - hangsúlyozták, már egy további kérdezőnek vála­szolva, aki a piaci ellátás felől érdek­lődött. Elmondták, hogy az áru egyre több, de az pillanatnyilag még nem látszik, mivel a vásárlóerő is dinami­kusan növekszik. Eszmecsere a melléküzemág termékeiről lyezték újra a szeszes italok árusítá­sát. Kihasználták, hogy a vendégek között volt a Moszkvics gyár fő- konstruktőre, tőle afelől érdeklődtek, hogy milyen lesz az új típus motorja. A kérdések bizonyítják, hogy a lé­gi szövetkezet dolgozói munkafel­A Trud küldöttségének tagjai a dologra voltak kíváncsiak számítóközpontban is számtalan (Lőrincz János felvételei) Aligha tévedünk, amikor a Trud szerkesztőinek, közgazdászoknak és kereskedelmi dolgozóknak a hét eleji találkozóját és eszmecseréjét a légi efsz dolgozóival a barátsági hónap legemlékezetesebb és legta­nulságosabb eseményének értékel­jük. A Trud napok védnökei Cseh­szlovákiában a szovjet és a cseh­szlovák szakszervezeti központok, valamint a Práce és a Práca napilap, maradandó élményben részesítet­ték a vendéglátókat. A beszélgetés során elhangzottak odahaza, a csa­ládban és a munkahelyeken, a kollé­gák körében is minden bizonnyal még sokszor felidéződnek. Emléke­zetben maradnak a válaszok, de - és ez a lényegesebb - azok tanul­sága is. Nevezetesen az, hogy az átalakítás, a glasznoszty, a pereszt­rojka egyet jelent a nagyobb felelős­séggel, a nyíltsággal és a követke­zetességgel. A problémákról és a nehézségekről őszintén, tárgysze­rűen, a dolgok alapjainak ismereté­ben kell beszélni. Úgy, hogy közben a lényeget, az összefüggéseket tel­jességükben látva értékeljük és ér­telmezzük. EGRI FERENC A Liptovský Míkulás-i Május 1. vállalat Stará Lubovňa-i üzemében évente innoválják az ott varrt konfekció 95 és a textilanyag 22 százalékát. A konfekció­gyártás terén arra törekednek, hogy termékeik divatosak, praktikusak és esztéti­kusak legyenek. Még az idén piacra kerül az a ruhaanyag, amely Michal Bartko mintázó újítási javaslatának eredménye. Poliészterből és pamutból készült, s jól tartja a meleget. A képen Michal Die tervező (baloldalt) és Michal Bartko az új termék gyártási eljárásáról tanácskozik. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Gazdaságosan használják fel az energiát Kevés a gyengébb minőségű szén elégetésére alkalmas kályha A mezőgazdasági termelés intenzifikálásához egyre több energiára van szükség. Az öntözés, a termények szárítása és szállítása, az új gazdasági épületek fűtése egyre több energiát igényel. Fennáll a veszélye annak, hogy a drága energia gazdaságtalan felhasználása megdrágíthatja a termelést. Ezért indokoltak azok a törekvesek, hogy az energiát minél gazdaságosabban használjuk fel a termeléshez, és a drágább energiát olcsóbbal kell pótolni. A Galántai (Galanta) járásban évek óta keresik a lehetőségeket az energia megtakarításra és újabb energiaforrások felhasználására. Amint Mészáros Sándor mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság energetikusa elmondotta, ezen a téren elég szép eredményeket értek el. A villanyenergia felhasználása az öntözéshez az időjárás függvénye. Az 1987-es évben jóval kevesebb villanyenergiát fogyasztott a mezőgazdaság, mert kevesebbet kellett öntözni. Az idei csapadékszegény évben ezzel szemben növekedett az energiafogyasztás. Ennek ellenére, számos mezőgazda­sági vállalatnál rugalmas munkaszervezéssel megelőzték a nagyobb zavarokat. Az öntözőberendezéseket éjszakai, szombati és vasárnapi műszakokban üzemeltették. Ennek eredményeként a fogyasztás nem korlátozódott a csúcsidőszakokra. A hűtéskor keletkezett hővel melegítik a vizet Közismert, hogy a mezőgazdasági vállalatoknál a víz melegítéséhez a múltban sok villamosenergiát használtak fel. Ezért keresték a lehetőséget újabb források felhaszná­lására. Már régebben is folytak kísérletek a tej hűtésekor keletkezett hő hasznosítására. Megtalálták a megoldást. A galántai, sókszelőcei (Selice), tešedíkovói, vágfarkasdi (Vlčany) szövetkezetben és a Slovenské Pole-i állami gazdaságban nagyon jól hasznosítják a hatvanfokos meleg vizet. Nem kell üzemeltetniük a villanyáramra működő bojlerokat. Más mezőgazdasági vállalatoknál ezt a lehetőséget nem használják ki eléggé. Korszerűsítések folynak, és úgy látszik, hogy a következő ötéves tervidőszak­ban már mindenütt felhasználhatják a hűtés közben keletkező meleg vizet. Az istállók korszerűsítésekor, illetve az új épületek építésekor is szintén a gazdasá­gosságot tartják szem előtt. A malacneveldéket nem égőkkel fűtik, hanem a padlókba beépített berendezésekkel. Ez sokkal olcsóbb, mint a régi módszer, és a fűtés is egyenletesebb. Drágák a kollektorok A járásban a napenergia felhasználása is belekerült az energia gazdálkodási programba. A kísérletek szintén biztatóak A vágfarkasdi, šoporňai, a hidasküni szövetkezetben és a Sládkovičovói Agrokémiai Vállalatnál jó eredménnyel üzemeltetik a kollektorokat A vágfarkasdi szövetkezetben továbbfejlesztik a megkezdett programot. Az eredményekkel általában elégedettek Amint az energetikus azonban megjegyezte, ezen a téren tenni kellene valamit. Egy-egy kollektor ára csak tíz-tizenkét év múlva térül meg. A gazdasági mechanizmus átalakításának időszakában ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. A mezőgazdasági vállalatok elvárnák, hogy a gépipar olcsóbb kollektorokat gyártson a jövőben. A hozzállás jó. A fűtés hatékonysága is megfelelő, csak a jövedel­mezőséggel van baj. Újabb termálvízforrások után kutatnak Sokan ismerik a Deáki (Diakovce) fürdőt. Viszont azt kevesebben tudják, hogy a járásban eredményesen kutatnak más termálforrások után. Főleg azért, hogy a mezőgazdasági vállalatok olcsóbb energia felhasználásával fúthessék az üvegháza­kat, a fóliasátrakat, és egyes gazdasági épületeket is. A farkasdi szövetkezetben idén két hektárnyi fóliasátrat fűtöttek a termálforrás vizével. Az eredmények jók, és a tapasztalatokat felhasználva tervbe vették, hogy az üvegházat is ezzel fűtik. Nagy fába vágták a fejszéjüket. A 9. ötéves tervidőszakban nyolcmillió korona beruházással építenek egy rehabilitációs központot és egy zöldségszárító részleget. A fűtéshez, illetve a gyógykezeléshez szintén a termálvizet használják fel. A deáki fürdő közelében az üvegházakat és a fóliasátrakat szintén ezzel az olcsó energiával akarják fűteni. Még nem dőlt el, hogy a deáki szövetkezet vagy a felsószeli szövetkezet használja-e fel a lehetőséget. A szén és a fa elégetésének problémái A járásban elég sok gondot okoz a szén beszerzése. A minőségével sincsenek megelégedve a mezőgazdasági vállalatok. A becslések szerint a leszállított szén 30 százaléka túl sok port tartalmaz, s a többinek sem jó a minősége. Ezen nem lehet változtatni, ezért a mezőgazdasági vállalatok maguk keresik a megoldást. Kénytelenek, mert nincsenek olyan kályháik amelyekben az ilyen szenet el lehetne égetni. A nádszegi (Trstice) Csehszlovák-Szovjet Barátság Egységes Földműves-szövetkezet ötletes szerelői tapasztalataikat felhasználva gyártottak egy Klemza típusú kályhát, amelyben jól ég a szénpor is. Ezzel fűtik az egyik épületet. Nem minden mezőgazdasági vállalatnál van azonban olyan jól felszerelt műhely, ahol hasonló kályhát lehetne gyártani. Ezért az Ábrahámi Efsz a Busái (Bušince) Efsz-től vásárol ilyen kályhát, amely minden szempontból megfelel a követelményeknek. Amint az energetikus többször is megje­gyezte, ideje lenne már, hogy a gépipar kielégítené a mezőgazdasági vállalatok igényeit, és figyelembe véve, hogy a gyengébb minőségű szenet is fel kell használni, hozzájárulna az energiahiány enyhítéséhez. A melléküzemi hulladék értékes fűtőanyag Egyes mezőgazdasági vállalatoknál elég nagy mennyiségű fahulladék keletkezik. A melléküzemi egységek nem tudnak mit kezdeni a fűrészporral és az egyéb hulladékkal. Pedig értékes fűtőanyagról van szó. Ezt bizonyítja, hogy a Tornóci (Tmovec nad Váhom) Állami Gazdaságban a baromfikeltetőt és más épületeket fűtik a fahulladé­kokkal. Elégetésére azonban nehéz beszerezni a szükséges berendezéseket. A járási felmérések és az energetikussal való beszélgetés után arra a következte­tésre jutottunk, hogy az energia gazdaságosabb felhasználására minden mezőgazda­sági vállalatnál megvannak a feltételek. Erre utal a járási mezőgazdasági igazgatóság által kidolgozott energia-felhasználási program is. Remélhető, hogy megvalósítása következtében a mezőgazdasági vállalatok lényegesen olcsóbban termelhetnek. BALLA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents