Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-22 / 275. szám, kedd

A genfi megállapodások megtartása az afganisztáni béke kulcskérdése Az ellenzéki csoportok (ČSTK) - Nadzsibullah afgán államfő vasárnap beszédet mon­dott Kabulban a Nemzeti Tanács második ülésszakának zárónap­ján. A genfi megállapodások megtartása az afganisztáni bé­ke garantálásának kulcskér­dése - jelentette ki. Hangsúlyoz ­ta, a Szovjetunió és Afganisztán tiszteletben tartja a megállapo­dásokat, míg Pakisztán és az Egyesült Államok továbbra is tá­mogatják az afgán szélsősége­seket és ezzel beavatkoznak az Afgán Köztársaság belügyeibe Pakisztán a szovjet csapatok ki­vonulása után Afganisztánt a szom­szédos országokat fenyegető kato­nai támaszponttá szeretné változtat­ni. Ennek fényében a csapatkivonás leállítását úgy kell értelmezni, mint figyelmeztetést a szélsőségesek felé, hogy tartsák meg a genfi meg­állapodásokat. Nadzsibullah a mos­tani időszak legfontosabb feladatá­nak azt nevezte, hogy minden erőfe­szítést meg kell tenni a béke elérése érdekében. Ugyanis nem egy párt, szervezet vagy csoport léte a tét, hanem az egész afgán nemzeté. A kambodzsai kormányfő Hanoiban tárgyalt (ČSTK) - A vietnami sajtó tegnapi közlése szerint Hun Sen kambo­dzsai miniszterelnök Párizsból haza­felé megszakította útját Hanoiban. November 19-én és 20-án tartózko­dott a vietnami fővárosban. Do Mu- oit, a Vietnami KP KB Politikai Bi­zottságának tagját, miniszterelnököt tájékoztatta találkozójáról a kam­bodzsai ellenzék vezetőivel, Noro­dom Szihanuk herceggel és Son Sann-nal. A kambodzsai miniszter- elnök franciaországi találkozóját új előrelépésként értékelte a kambo­dzsai kérdés politikai rendezése felé. A kambodzsai fél szerint a Vörös Khmerek támasztotta nehézségek ellenére ezek a tárgyalások elősegí­tik az álláspontok jobb kölcsönös megértését. halogatják a tárgyalásokat katonákról Idevonatkozó hírt közölt tegnap a szovjet Pravda napilap. Beszámolt arról, hogy az afgan ellenzéki cso­portok képviselői előzetesen belee­gyeztek abba, hogy tárgyalásokat kezdenek a szovjet képviselőkkel az Afganisztánban fogságba esett ka­tonákról. A tárgyalások megkezdése elöl azonban különböző ürügyekkel igyekeznek kitérni. A szovjet hatósá­gok feltételezik, hogy legkevesebb 312 katonát hurcoltak el Afganisz­tánból a szomszédos Pakisztánba. Egy részük az Egyesült Államokban, Kanadában és egyes nyugat-euró­pai országokban él. Hazájába eddig 22 katona tért vissza. A Pravda a fogságba esett szovjet szerint az afgán ellenzék igyekszik egy helyre csoportosítani a foglyo­kat, egyes ellenzéki csoportok pedig váltságdíjat követelnek a szovjet ka­tonáktól. Bár a nemzetközi jog nem engedélyezi az ilyesmit, a szovjet fél kész eleget tenni a hasonló követe­léseknek Az afgán biztonsági szervek va­sárnap letartóztattak három afgán állampolgárt, akik a CIA amerikai hírszerző szolgálat javára végeztek kémkedő tevékenységet. Afganisz­tán ezzel összefüggésben élesen tiltakozott az Egyesült Államoknál. M a ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága (ČSTK) - Budapesten ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A párt lapja, a Népszabadság szombati számában hozta nyilvánosságra azokat az írásos anyagokat, amelyek a vita témáját képezik. Első napirendi pontként a testület beszámolót hallgat meg időszerű külpolitikai kérdésekről és Magyar- ország nemzetközi aktivitásáról. A második anyag a népszavazásra vonatkozik Az 1949-ben elfogadott alkotmány ugyan módot ad a refe­rendumra, ám a feltételekre és a módszerekre vonatkozóan mind­eddig nem léteznek jogi előírások. Az MSZMP országos konferenciájá­nak javaslatára a politikai bizottság most megvitatta ezt a kérdést és azt javasolta, hogy a népszavazásról szóló törvény elfogadásával tovább erősödjenek a politikai intézmény- rendszer demokratikus vonásai. A harmadik anyag a központi bi­zottság, a politikai bizottság és a pártapparátus feladataival és jog­köreivel, továbbá a pártelnök, a főtit­kár és a kb-titkárok hatáskörével foglalkozik. Főleg a korábbi, a KB mellett működő bizottságok meg­szüntetésére és új bizottságok létre­hozására, valamint a pártapparátus korszerűsítésére és új bizottságok létrehozására, valamint a pártappa­rátus korszerűsítésére irányítja rá a figyelmet. A dokumentum indítvá­nyozza továbbá, hogy szüntessék meg az eddigi nyolc KB-osztályt, s az átszervezés után hozzanak lét­re hat új osztályt. Kanadai parlamenti választások (ČSTK) - Kanadában tegnap bo­nyolították le a parlamenti választá­sokat. A legutóbbi szavazáson 1984-ben a Brian Mulroney vezette Haladó Konzervatív Párt a 282 par­lamenti mandátumból 211-et szer­zett meg. A mostani előzetes felmé­rések szerint a konzervatívok egyál­talán nem lehettek biztosak győzel­mükben. Párizs aktív keleti politikát folytat (ČSTK) - Franciaország aktív külpolitikát kíván megvalósítani az európai szocialista országokkal szemben - nyilatkozta egy francia tévéműsorban Roland Dumas kül­ügyminiszter. Rámutatott, a Szovjet­unióban és más szocialista orszá­gokban gyors és néha váratlan vál­tozások következnek be. A szovjet vezetés politikája a lakosság élet- színvonalának növelésére, a gazda­sági mechanizmus tökéletesítésére irányul - jegyezte meg a francia külügyminiszter, s hozzáfűzte, hogy a nyugat-európai államoknak érde­ke a kereskedelem bővítése, mivel a jelenlegi változások megfelelnek mindkét fél törekvéseinek. Dumas végezetül állást foglalt az­zal kapcsolatban, hogy a későbbiek­ben a szovjet fővárosban rendeznék az össz-európai konferenciát az em­beri jogokról. Hangsúlyozta, Franciaország támogatja a fórum moszkvai megrendezését. Élénk vita a Szovjetunióban az új törvénytervezetekről Mihail Gorbacsov az észt parlament döntéseiről (ČSTK) - A Szovjetunióban az elmúlt hét végén is a figyelem középpontjában álltak az alkotmány módosításával, illetve az új választási törvénnyel kapcsolatos javaslatok. Moszkvában szombaton üléseztek a törvénytervezeteket előkészítő, a szovjet parla­ment kél háza által létesített bizottságok. Többek között azoknak a javaslatoknak és észrevételeknek szenteltek figyelmet, amelyeket a törvénytervezetekről folyó vita során kapott a két bizottság. Ezek száma meghaladja a 120 ezret. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El- mélem, hogy mindent úgy oldunk meg, ÚJ SZÚ 1988. XI. 22. nökségének megbízásából az együttes ülésen megvitatták azokat a döntéseket is, amelyeket november 16-i tanácskozá­sán az észt parlament hagyott jóvá. Arra a megállapításra jutottak, hogy ezek a döntések több tekintetben ellentétesek a szovjet alkotmánnyal. A kérdésben állást foglalt a hét végén Mihail Gorbacsov is. A legfelsőbb szov­jet vezető még Delhiben szombaton egyebek között azt nyilatkozta az újságí­róknak, hogy a demokratizálási folyamat keretében, az egyes problémák megvita­tása során sok olyan nézet is felszínre kerül, amely nem konstruktív. ,,A problé­mákat szövetségi szinten fogjuk megvitat­ni, s nem kívánjuk elsietni a dolgot. Úgy vélem, megoldást találunk az egyes köz­társaságokat aggasztó kérdésekre is. Sok a konstruktív javaslat, de vannak olyanok is, amelyek véleményem szerint az érzel­meken alapulnak. Ez a társadalomban nem kelt egyértelmű reagálásokat. De demokratikus folyamatról van szó, s re­ahogyan kell“ - mondotta Gorbacsov. A szovjet vezető a továbbiakban rá­mutatott: sok vita folyik a Szovjetunió jövőjéről, a nemzetek közötti viszonyban felgyülemlett problémák megoldásáról, s a figyelem középpontjában most a köz­pont és a köztársaságok közötti kapcsola­tok összehangolására összpontosul. E kérdések megoldása során legalább három szakasz áll előttünk. Most a köz­ponttal foglalkoztunk. Az országnak erős centrumra van szüksége, de meg kell szabadulnia az apró-cseprő ügyektől. A következő szakasz a szövetségi köztár­sasagok, az autonóm területek és az autonóm köztársaságok státusának a kérdése lesz. Úgy döntöttünk, ezzel kapcsolatban az SZKP KB külön plenáris ülést tart. A harmadik szakasz a helyi tanácsokat fogja érinteni. Törvényt foga­dunk el a helyi közigazgatásról. Rizskov elvtárs találkozott az összes köztársaság vezetőivel, s megvitatták a regionális önelszámolás kérdéseit. Kampánya során Mulroney a gaz­dasági stabilitásra összpontosított, s ezt tüntette fel négyéves kormány­zásának legfőbb eredményeként. Vele szemben John Turner, a Libe­rális Párt vezére ügyes húzással képes volt egyetlen kérdésre össz­pontosítani a választási harcot: va­jon milyen hatása lesz az országra az idén létrejött kanadai-amerikai megállapodás az összes kereske­delmi akadály felszámolásáról (Ot­tawa egyébként a megállapodást még nem ratifikálta). Mulroney de­fenzívába szorult, védekeznie kellett azokkal a vádakkal szemben, ame­lyek szerint eladta Kanada jövőjét, függetlenségét és nemzeti identitá­sát a nagy déli szomszédnak. A köz­véleménykutatások erre sorra azt jósolták, hogy a konzervatívok alig­ha őrzik meg hatalmukat. Az utóbbi hét folyamán azonban Mulroney rendkívül intenzív kampányt folyta­tott, ami javította a konzervatívok esélyét. A moszkvai Pravda szombati számá­ban J. Dzenitisz lett államügyész cikke jelent meg a két új törvénytervezetről Lettországban folyó vitákról. A szerző kitért arra is, hogy a Lett Népfront egyes vezetői, valamint a köztársaságban mű­ködő nem formális, önszerveződő cso­portok aktivistái kategorikusan és ultimá­tumszerűén követelik, hogy a legfelsőbb tanács ne fogadja el a két törvényterveze­tet. Ezt azzal a mesterkélt ürüggyel indo­kolják, hogy a tervezetek állítólag ellentét­ben állnak a 19. országos pártkonferencia határozataival és korlátozzák Lettország érdekeit. A politikai feszültség fokozása céljából aláírást gyújtó kampányt folytat­nak, miközben az akció kezdeményezőit egyáltalán nem zavarja, hogy sokan nem is olvasták ezeket a dokumentumokat - hangsúlyozza Dzenitisz. A litván parlament ugyancsak élénk vitát folytatott a két törvénytervezetről. A pénteken befejeződött vilniuszi tanács­kozáson a képviselők jóváhagyták a ja­vaslatoknak azt a részét, amely vélemé­nyük szerint összhangban áll a 19. orszá­gos pártkonferencia határozataival. Ugyanakkor elutasították azokat a cikke­lyeket, amelyek szerintük korlátozzák Lit­vánia szuverenitását és sértik a demokra­tikus választások alapelveit. Az a döntés született, hogy a Litván KP KB első titká­rával az élén parlamenti csoportot hoznak létre az új litván alkotmány tervezetének előkészítése céljából. Koreai-félsziget H osszú utat kell még megtenni az áttörésig, s az „álláspon­tok közeledése“ kifejezésnél ponto­sabban tükrözi a pillanatnyi helyze­tet a külpolitikai zsargonban már eléggé elkoptatottá vált megállapí­tás: „kimozdulás a holtpontról". Alig van hét, hogy ne jelenne meg egy- egy állásfoglalás, javaslat, érdekes­nek számító bejelentés a két Korea viszonyával kapcsolatban. S ahogy szaporodik ezek száma, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, mennyire bo­nyolult a problémakör, melynek megoldását az évtizedes bizalmat­lanság is gátolja, s a régi sablonok alkalmazása az új megközelítéseket igénylő nemzetközi helyzetben Phenjanban, a népi Korea főváro­sában az idén rengeteg javaslatot terjesztettek elő. Próbáljunk lega­lább a leglényegesebb mozzanatok­ban, lépésről lépésre eligazodni. A KNDK augusztusban ajánlotta: a két Korea fo­gadjon el megnemtáma­dási nyilatkozatot (azért nem szerződést, mert a phenjani álláspont sze­rint egy ország két fele nem szerződhet), s a politikai pártok képviselői kezdjenek tárgyalásokat. E nyilatkozatot a két parlamentnek kellene elfogadnia, s két öt-öt fős parlamenti csoport meg is kezdte a törvényhozók együttes ülésének előkészítését. Ezek a múlt héten tartották 6. tárgyalási fordulójukat, most első ízben jelentették be, hogy történt előrelépés. Szeptemberben Kim Ir Szén meghívta Flo Te Vu dél­koreai államfőt. E meghívás sorsa érdekes és jellemzi a helyzetet. Szö­ulban értésre adták: Ro elfogadja a meghívást, ha az olimpia sikeres lesz. E kitétel bizonyítja: Szöul azt feltételezte, hogy a KNDK valamit készít az olimpia ellen (a tavaly novemberi repülőgép-robbantással is Phenjant vádolták - bizonyíték nélkül). Tudjuk, a felek az olimpia megrendezésében nem tudtak dűlő­re jutni, s az északi sportolók nem vettek részt a játékokon. Több hetes szünet után október­ben gyorsultak fel ismét az esemé­nyek. A szovjet kereskedelmi és ipa­ri kamara küldöttsége Szöulban tár­gyalt Dél-Korea részvételéről a szi­bériai fejlesztési programokban. Ugyanezekben a napokban a Kom- szomolszkaja Pravda terjedelmes cikkben foglalkozott az együttmükö­dés lehetőségeivel, s több nyugati hírügynökség is kommentálta az eseményt. A helyzetet a Mosz- kovszkije Novosztyi próbálta tisztáz­ni, amikor hangsúlyozta: a kamara társadalmi szervezet, vagyis a meg­beszélések nem állami szintűek vol­tak. Érdemes odafigyelni arra, ami az október 17-e és 23-a közötti héten történt: volt egy washingtoni beje­lentés; két felszólalás az ENSZ-ben; Ro Te Vu és Reagan találkozója; Kim Ir Szén Nicolae Ceausescuval tárgyalt; a legnagyobb dél-koreai el­lenzéki párt vezetője, Kim De Dzsung meghívást kapott a Szovjet­unióba. N ézzük ezeket sorjában. Az USA kilátásba helyezett bi­zonyos közeledési lépéseket a KNDK irányába - a nem hivatalos kapcsolatok újrafelvételéről, küldött­ségcserékről, utazási könnyítésekről van szó. Az ENSZ-közgyúlésen elő­ször szólalt fel dél-koreai államfő, s beszédet mondott Kang Szók Ju, a KNDK első külügyminiszter-he­lyettese is. (Sem a KNDK, sem Dél- Korea nem tagja a világszervezet­nek, csak megfigyelői státussal ren­delkeznek.) Hírmagyarázók ki­emelték: most először történt meg, hogy elmaradtak a kölcsönös vá­daskodások, s mindkét fél a közele­désről beszélt. Ro elnök hatoldalú tárgyalásokat javasolt: a két Korea, a Szovjetunió, az USA, Kína és Japán részvételével. Egy nyilatko­zatában pedig azt mondta, az emlí­tett hatalmak közreműködése kell ahhoz, hogy az évezred végéig megtörténjen Korea újraegyesítése. Ezen kívül ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálják az ország nemzetbiz­tonsági törvényét. (E törvény erős kommunistaellenes kitételeket tar­talmaz, s a népi Korea jelezte, amíg el nem törlik, nem kerülhet sor a csúcstalálkozóra.) Ro javaslatára Kim Ir Szén azon a vacsorán vála­szolt, amelyet Ceausescu tiszteleté­re adott. Lényege röviden: a KNDK és az USA kössön békeegyez­ményt, a két Korea fogadja el a megnemtámadási nyilatkozatot, vonják ki délről az amerikai csapato­kat és atomfegyvereket. A kínai kül­ügyi szóvivő is elutasította a nem­zetközi (hatoldalú) találkozó gondo­latát, mondván, Peking szerint a két Koreának és az USA-nak kell tár­gyalnia. Ezt követően adták ki a KNDK-román közleményt Ceau­sescu phenjani látogatásáról, amelyben elítélték azt az elképze­lést (Ro Te Vu és Reagan találkozó­ja kapcsán több nyugati lap foglalko­zott vele), mely szerint a Szovjetunió és Kína diplomáciai kapcsolatokat létesítene Dél-Koreával, az USA és Japán pedig a KNDK-val. Kim Ir ’ Szén egy nyilatkozata szerint az ilyen „keresztben történő elisme­rés" a félsziget megosztottságának tartósítását eredményezné. Két dologra kell még felhívni a figyel­met a nemzetközi konferencia kapcsán. Mihail Gorbacsov sokat idézett kraszno­jarszki beszédében (szeptember 16) kije­Javaslatok az asztalon lentette: „ Javasoljuk, hogy sokoldalú ala­pon vitassuk meg a katonai konfrontáció csökkentésével kapcsolatos kérdéseket azokon a területeken, ahol egymáshoz közeliek a Szovjetunió, Kína, Japán, a KNDK és Dél-Korea partjai. A cél a ha­ditengerészet és a légierő szintjének a befagyasztása, csökkentése, valamint aktivitásuk korlátozása lenne. “ A Novoje Vremja nemrégiben interjút készített Kim Jung Szammal, a dél-koreai ellenzék egyik vezéralakjával. Kim Japánban járva java­solta, hogy a Ro Te Vu által is említett hat ország tartson parlamenti konferenciát. Indoka: „Igaz, nincs diplomáciai kapcso­latunk a Szovjetunióval és Kínával. Egyik Korea sem tagja az ENSZ-nek. De mind a 6 ország tagja az Interparlamentáris Uniónak, megerőltetés nélkül elkerülhet­jük a diplomáciai bonyodalmakat... “ Kim elmondta még, úgy véli, hogy Gorbacsov „ötoldalú“ javaslata nem áll messze az ó „hatoldalú“ elképzelésétől, s szerinte az USA-t, amely (bázisai révén) közvetle­nül érdekelt a térségben, be kell vonni az ilyen párbeszédbe. Még két hírre kell emlékeztetni. Októ­ber végén Ro Te Vu utasította a kor­mányt, kezdje meg a nemzetbiztonsági törvény felülvizsgálatát, november elején pedig Pekingben arra szólítottak fel dél­koreai üzletembereket, eszközöljenek tő­kebefektetéseket a kínai ipar több ágaza­tában. Ugyanakkor hozzáfűzték, hogy Kí­na a gazdasági, üzleti kapcsolatokat elkü­löníti a kormányzati és politikai ügyektől. * Ma két hete új, átfogó javaslatot ter­jesztettek elő a KNDK legfelsőbb szervei. Ezek lényegét négy pontban lehet össze­foglalni: 1 Dél-Koreából 1991 -ig az ameri­kai haderőt (42 ezer katona) három lép­csőben vonják ki; 2. az amerikai atom­fegyvereket pedig 2 szakaszban, 1990 végéig távolítsák el; 3. mindkét Korea csökkentse 1992-ig 100 ezer - 100 ezer főre katonáinak számát, ezt három sza­kaszban lehetne végrehajtani; 4. kezdje­nek háromoldalú tárgyalásokat egy úgy­nevezett békezóna létrehozásáról. Ha ezek eredményesek lennének, rá lehetne térni a megnemtámadási nyilatkozat és a föderatív köztársaság létrehozásának megvitatására. A múlt szerdán pedig újabb ajánlatot tett Phenjan: december közepén Panmindzsonban tartsanak ma­gas szintű politikai és katonai tárgyaláso­kat, a küldöttségeket miniszterelnök-he­lyettesek és vezérkari főnökök vezessék. Az amerikai csapatok kivonásáról, a fegy­veres erők csökkentéséről és a katonai ellentétek enyhítéséről lenne szó. Szöul tanulmányozza a legújabb ja­vaslatokat, amelyeket Peking azonnal a támogatásáról biztosított. E lképzelések és javaslatok egész sora fekszik az aszta­lon, elsősorban a KNDK kitartó és céltudatos erőfeszítésének köszön­hetően. Az újraegyesítés Dél-Kore- ában sokáig tabutéma volt, s csak ez év tavasza, Csőn Tu Hvan diktá- torrezsimjének bukása és a demok­ratizálás kezdete óta került be a napi politikai szóhasználatba. Elsősorban az örökösen lázongó dél-koreai diá­kok kényszerítették az új államfőt, Ro Te Vut az engedményekre. Meg természetesen az a tény, hogy a parlamentben az ellenzéki pártok vannak többségben Az elmozdulás megtörtént, s remélhető, hogy e fo­lyamat elvezet az előkészítő tárgya­lásoktól a tényleges párbeszédig. A decemberi nemzetközi esemé­nyek is ezt fogják elősegíteni: Gor­bacsov találkozója a leköszönő és az új amerikai elnökkel, a kínai kül­ügyminiszter szovjetunióbeli látoga­tása, Eduard Sevardnadze tervbe vett tokiói útja. MALINÁK ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents