Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-14 / 243. szám, péntek

ÚJ szú 5 % 1988. X. 14. Tábori foglalkozáson, jobbról Jirí Reindl altábornagy (Archív-felvétel) A népet szolgálni Harmincöt éves a Klement Gottwald Katonai Politikai Akadémia A tágas udvaron vezényszavak hangzanak. Minden tekintet a csa­patzászlót vivőkre szegődik. Nagy nap ez a mai. Az elsőéves hallgatók, akik most töltik katonai pótszolgála­tukat, az eskütételre sorakoztak fel. Szülők, testvérek és rokonok köny- nyes szemmel figyelik az esemé­nyeket.-A lányunk van itt. Sohasem gondoltam, hogy katonai főiskolán folytatja majd tanulmányait. Milyen jól áll rajta az egyenruha! - mondja könnyes szemmel az egyik anyuka. - Alig várom, hogy a keblemre öleljem. A vendégek közül bizonyára ke­vesen tudják, hogy a katonai létesít­mény fennállásának 35. évfordulóját ünnepli. Az első eskütételkor még nem volt ilyen tetszetős az egyenru­ha, a néphadsereg fiatal volt. A munkásosztály győzelme után szükségessé vált, hogy a Csehszlo­vák Néphadsereg átépítéséhez jól képzett, elvhű tiszteket neveljenek. Az első időszakban tanfolyamokon képezték őket, majd 1950-ben létre­jött a Josef Hakenröl elnevezett ka­tonai politikai tanintézet, amely kö­zépfokú végzettséget adott. Ez megfelelt az akkori követelmények­nek, de az idő múlásával egyre na­gyobb szükség volt egy főiskolai szintű politikai iskolára, amely abban az időben csak a Szovjetunióban működött. A párt központi bizottsága többször is foglalkozott ezzel a kér­déssel, majd döntés született kato­nai politikai akadémia létesítéséről. Az ünnepi megnyitó, amelyen jelen volt Antonín Zápotocký köztársasá­gi elnök is, 1953. október 14-én volt. Harmincöt év telt el azóta. Ezalatt az idő alatt a politikai akadémiát többször is átszervezték. A köztár­sasági elnök parancsa értelmében 1969' őszén Bratislavában meg­kezdte működését az Antonín Zápo­tocký Katonai Akadémia politikai ka­ra, amely abban az időben néphad­seregünk politikai dolgozóit, peda­gógusait, tisztjeit képezte. A tanulási idő négy év volt. S mint egykor a felszabadító harcokban, a kar ki­építésében is a szovjet elvtársak, a moszkvai V. I. Lenin Katonai Politi­kai Akadémia tanárai nyújtottak és nyújtanak a mai napig segítséget. A politikai kar az évek múlásá­val bebizonyította életképességét. 1972. június 28-án keletkezett pa­rancsával a köztársasági elnök megszüntette a kar működését és ezzel párhuzamosan elrendelte a Klement Gottwald Katonai Politikai Akadémia megalakítását. A pa­rancsnoka Jifi Reindl vezérkari ez­redes lett, aki tábornagyi rangban a mai napig tölti be ezt a tisztséget. A kezdetre így emlékszik vissza.- Az első időszakban helyszűké­vel küzdöttünk, hiszen egy laktanyát kellett az oktatásra rövid idő alatt átalakítani. A tanári kart is meg kel­lett szervezni. Ma már elmondhat­juk, hogy sikerült, közülük mintegy negyvenen szereztek a moszkvai Katonai Politikai Akadémián tudo­mányos fokozatot. Az egykori hall­gatóink közül többen magas párt- és állami tisztségeket töltenek be. Jól­esik visszapillantani a megtett útra, amely ugyan nehéz, de eredményes volt. A politikai akadémia 1974-ben vette át a csapatzászlót, amelyet azóta a Vörös Csillag Érdemrenddel és számos más kitüntetéssel deko­ráltak. Az eltelt évek alatt bővült, fejlődött az intézniiény. Az ún. Csil­lag-szálló, a köralakú toronyház, amelyben a hallgatók laknak, ma már a szlovák főváros egyik szimbó­luma. A párt XVI. kongresszusának előestéjén újabb létesítményt adtak át: a klubhelyiséget, a központi konyhát, a parancsnoki székházat. Az akadémia fejlesztése azóta is folytatódik, újabb létesítmények épülnek. November elején adják át az épülő oktatási pavilon egy részét, amelyben a videotechnika mellett a számítástechnika is szerepet kap majd. Míg korábban csak hivatásos ka­tonatisztek kérhették felvételüket a katonai akadémiára, kilenc évvel ezelőtt első ízben vették fel azokat a fiatalokat, akik érettségi után/ je­lentkeztek katonai iskolába. Sőt, második éve már lányok is tannak a hallgatók között. Azt mondják ró­luk, hogy férfi módra helytállnak. Ebben az oktatási évben is olyan nagy volt részükről az érdeklődés, hogy a jelentkezők közül csak min­den kilencedik lányt vehették; fel. A hivatásos tisztek mellett tehát ott tanulnak a civil gimnáziumokban, szakközépiskolákban érettségizett fiatalok is, akik az öthónapos pót­szolgálat letöltése után hivatásos katonaként, törzsőrmesteri rangban folytatják tanulmányaikat. Az akadé- mia elvégzése után hadnagyi rang- * ban kerülnek a csapattestekhez.- Az utóbbi években az akadémia számos elismerést kapott eredmé­nyes munkájáért, - mondja Antonin Peč őrnagy. - Többek között meg­kapta a Vít Nejedlý dijat és a közel­múltban vehette át a nemzetvédelmi miniszter legjobb főiskolának kijáró vándorzászlaját. Az akadémia könyvtára, felsze­reltsége lehetővé teszi a tudomá­nyos munkát, amelybe a hallgatók több mint kétharmada kapcsolódik be. A tanintézetben számos szakkör működik. A futball, a kosárlabda és röplabda csapata évek óta eredmé­nyesen szerepel a különböző verse­nyeken. Színjátszó csoportja a nép­hadsereg alkotóversenyének 10. év­folyamában az első helyen végzett, a legutóbbin a Kratochvilka együttes szerezte meg az elsőséget, de ered­ményesen tevékenykedik a Dunaj népművészeti együttes is. Az aka­démia hallgatói a tanulás, a szóra­kozás mellett a társadalmi munkák­ból is kiveszik a részüket, elsősor­ban a patronált üzemekben, szövet­kezetekben. A parancsnoki és tanári kar tagjai közül igen sokan a polgári életben is aktívan tevékenykednek, például mint képviselők, vagy a pol­gári bizottságok tagjai, a városi, a városkerületi pártbizottságok, a Szocialista Akadémia előadói. Az utóbbi tevékenységből a hallgatók is kiveszik a részüket, többen a SZISZ városi bizottságának aktivistái, pio- nirvezetők.-A hallgatókat az első naptól kezdve arra neveljük, hogy sokolda­lú, jól képzett, kezdeményező, elvhű politikai dolgozókká váljanak a nép­hadseregben, hogy sohase felejtsék el azt, hogy a népet szolgálják - ál­lítja az akadémia parancsnoka. Erre tettek Ígéretet esküjükkel az elsőéves hallgatók. Az elmúlt 35 év bizonyítja, hogy igyekezetüket siker koronázza, hogy az itt végzett nö­vendékek megállják helyüket a nép­hadseregben. NÉMETH JÁNOS Az SZSZK és a CSSZK kormánya új tagjainak életrajza IVAN ŠTEIS, az SZSZK fejlesz- ANTON MOLNÁR, az SZSZK JANA SYNKOVÁ, a CSSZK ok­tési és építőipari minisztere egészség- és szociális ügyi mi- tatási, ifjúsági és testnevelési nisztere minisztere Prof. MUDr. Jana Synková, DrSc. 1931. június 26-án született Prágá­ban. A CSKP tagja. Hivatalnokcsaládból származik. A reálgimnázium elvégzése után a prágai Károly Egyetem gyer­mekorvosi karán folytatta tanulmá­nyait. Az egyetem elvégzését köve­tően 1956-ban segédorvosként kez­dett dolgozni a kolíni Járási Egész­ségügyi Intézet kórházában, majd később a prágai Közegészségügyi Állomáson. 1964-ben a prágai Ká­roly Egyetem Gyermekorvosi Kará­nak tanársegéde lett, később docen­se, professzora, tanszékvezetője majd prodekánja. Később az egye­tem prorektoraként működött, és 1988-ban kinevezték a CSSZK ok­tatási, ifjúsági és testnevelési mi­niszterhelyettesének. Nagy elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, gazdag tapasztalatokat szerzett pe­dagógiai tevékenysége során. Tevé­kenyen részt vett tudományos kuta­tásokban is. Rátermettségét számos párt- és közéleti funkcióban bizonyította. Az egyetemi pártbizottság póttagja, majd tagja lett, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának tagja, sok éve tevé­kenykedik népbíróként. Jana Synková elvtársnő az Épí­tésben Szerzett Érdemekért állami kitüntetés birtokosa. MIROSLAV TOMAN, a CSSZK kormányának első alelnöke, a CSSZK Tudományos-Műsza­ki Fejlesztési és Beruházási Bi­zottságának elnöke Jaroslav Boček mérnök 1934. április 27-én született a Vyškov járásbeli Vítovi- cében. A CSKP tagja. Munkáscsaládból származik. A gimnázium elvégzése után a Brnói Mezőgazdasági Főiskola Erdé­szeti Karán folytatta tanulmányait. Ezt követően 19 éven át dolgozott az erdő­gazdálkodás különböző területein. Volt technikus a Rájec nad Svitavou-i Erdő­gazdaságban, erdészeti technikus, majd műszaki ellenőr és technológus a fozofi- cei Erdőgazdaságban, ezt követően a brnói Dél-morvaországi Állami Erdő­gazdaság egyik üzemének lett igazgatója, majd a vállalat szakosztályvezetőjeként dolgozott. 1976-ban a CSSZK egykori Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumá­nak ágazati igazgatója lett, ezt a funkciót öt évig töltötte be. 1981-től a brnói Dél- morvaországi Állami Erdőgazdaság válla­lati igazgatója volt. A pártba való belépése óta aktívan tevékenykedett. Fokozatosan töltött be különböző tisztségeket. Volt alapszerve­zeti pártbizottsági tag, pártalapszervezeti elnök, a vállalat pártbizottságának elnöke, a járási pártbizottság mezőgazdasági bi­zottságának tagja, a CSKP járási bizott­ságának póttagja. Jelenleg a CSKP Dél- morvaországi Kerületi Bizottságának tagja és a kerületi pártbizottság mezőgaz­dasági bizottságának tagja. Ezzel egyide­jűleg több társadalmi funkciót töltött be, tevékenykedett a helyi nemzeti bizottság képviselőjeként, a Csehszlovák Tudomá­nyos-Műszaki Társaság Csehországi Ta­nácsa Elnöksége tagjaként, most a brnói Mezőgazdasági Főiskola tudományos ta­nácsának tagja. Jaroslav Boček elvtárs megkapta a Ki­váló Munkáért állami kitüntetést. MUDr. Erich Sýkora 1929. no­vember 13-án született Brnóban. A Csehszlovák Néppárt tagja. Hivatalnokcsaládból származik. A reálgimnázium elvégzését követő­en hivatalnokként dolgozott, majd az Ústí nad Labem-i Egészségügyi In­tézet laboránsa lett. 1957-ben fejez­te be tanulmányait Prágában, a Ká­roly Egyetem általános orvosi karán. 1957-től orvosi gyakorlatot folytatott, később az Ústí nad Labem-i Kerületi Egészségügyi Intézet vezető osz­tályorvosa lett. „ Tagja a J. E. Purkyné Csehszlo­vák Orvosi Társaságnak, ahol a tár­saság szakmai bizottságának tagja. Több társadalmi szervezetben töltött be különböző tisztségeket. A Szak- szervezetek Központi Tanácsa Szakbizottságának, a Csehszlovák Vöröskereszt Járási Bizottságának, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség Járási Bizottságának tagja­ként működött, jelenleg is a Cseh­szlovák Szocialista Akadémia lek­tora. A Csehszlovák Néppárt járási bi­zottságának elnöke volt, jelenleg a Csehszlovák Néppárt Kerületi Bi­zottságának elnöke, a Csehszlovák Néppárt Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja. Elvégezte a Cseh­szlovák Néppárt Központi Politikai iskoláját. 1960 és 64 között nemzetgyűlési képviselő volt, most kerületi nemzeti bizottsági képviselő, 1986 óta tagja a kerületi nemzeti bizottság taná­csának. Miroslav Toman mérnök, kandi­dátus 1935. május 28-án született a Klatovy járásbeli Viteňben. A CSKP tagja. Földművescsaládból származik. Tanulmányai befejezése után 1961- ig a Žateci Járási Nemzeti Bizottság körzeti, majd járási fözootechniku- saként dolgozott. 1961 és 1974 kö­zött mezőgazdasági technikusként, majd később igazgatóként tevé­kenykedett a Lounyi és Kroméŕíži Járási Mezőgazdasági Igazgatósá­gon. 1974-ben a CSSZSZK Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma szakosztályának igazgatója lett, s egészen 1980-ig munkálko­dott ezen a poszton. 1980-ban az Állami Tervhivatal alelnökévé vá­lasztották. 1983-ig a CSSZK mező- gazdasági és élelmezésügyi minisz­tere volt, majd 1983-tól szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterként dolgozott. Toman elvtárs számos pártfunk­ciót töltött be, jelenleg a CSKP KB póttagja és a CSKP KB mezőgazda- sági bizottságának tagja. A Szövet­ségi Gyűlés nemzetek kamarájának képviselője. A politikai és a közéletben kifejtett tevékenységéért a Munka Érdem­renddel tüntették ki. Ivan Steis elvtárs 1934. október 3-án Topoľčanyban született. Mun­káscsaládból származik, a CSKP- nak 1970 óta tagja. A Bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola Építészmérnöki Karán 1958-ban végzett. Tanulmányainak befejezése után a Hydrostav válla­latnál dolgozott építészként, főépí­tésvezetőként, majd főmérnökként. 1976-ban a Hydrostav egyik üzemé­nek igazgatója lett. 1978-ban a Mélyépítési Termelési Gazdasági Egység bratislavai vezérigazgatósá­gának termelési igazgatójává vá­lasztották. 1985 óta a Szlovák Szo­cialista Köztársaság építőipari mi­nisztere helyettesének tisztségét töl­tötte be. A Szlovák Fejlesztési és Építőipari Minisztérium 1988 áprili­sában történt létrehozása után fő­osztályvezető lett. 1978 óta az SZLKP Központi Bi­zottságának aktivistája. Ivan Šteis elvtárs eddigi munkáját a Kiváló Munkáért állami kitüntetés­sel ismerték el. JAROSLAV BOČEK, a CSSZK erdő- és vízgazdálkodási, valamint fafel­dolgozó ipari minisztere Anton Molnár elvtárs 1930. szep­tember 6-án az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban levő Komjaticében született. Munkáscsaládból szárma­zik. A CSKP-nak 1964 óta tagja. Az érsekújvári gimnázium elvég­zése után a bratislavai Komenský Egyetem Orvostudományi Karán ta­nult. Tanulmányainak 1955-ben tör­tént befejezése után a karon adjunk­tus lett. 1978-ban docenssé, 1983- ban professzorrá nevezték ki. 1981 és 1985 között tanszékvezető tanár helyettesének, 1985 óta az egyetem orvostudományi kara dékánjának tisztségét töltötte be. 1987-ben a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Aktívan dolgozott különféle párt­tisztségekben, volt az egyetem üze­mi pártbizottságának alelnöke, s az egyetemi pártbizottság tagja. Tiszt­ségeket töltött be a társadalmi szer­vezetekben is, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban és a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetségben. A Csehszlovák és a Szlovák Fül-, Orr- és Gégegyó­gyászati Társaság bizottságának tagja. Ánton Molnár elvtárs megkapta az Építésben Szerzett Érdemekért állami kitüntetést. ERICH SÝKORA miniszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents