Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-04 / 234. szám, kedd
Letűnőben van az igazgatókinevezések időszaka. Legalábbis az újonnan megalakult állami vállalatoknál, ahol előbb vagy utóbb a dolgozók választanak maguknak igazgatót a kollektíva élére. Jelöltek közül, demokratikus módon, titkos szavazással, az irányításba való nagyobb mértékű beleszólásuk gyakorlásával. Szlovákia építőiparában sorrendben a negyedik igaza- tóválasztást a bratislavai Priemstavban tartották. Ide kalauzoljuk el olvasóinkat. 1988. szeptember 21., délután fél három. A vállalat Bajkál utcai létesítményének tanácstermében a dolgozókollektívák küldöttei már elfoglalták helyüket. Lassan az elnökség tagjai is a pódiumra lépnek. Kezdődik az igazgatóválasztó gyűlés. Történelmi eseménynek vagyunk tanúi, hisz a Priemstav 37 éves fennállása óta először fordul elő, hogy a dolgozók közvetlen szavazatai döntenek arról, ki kerül a hatezres létszámú vállalat élére. Michal Šiša, a dolgozókollektívák tanácsának elnöke nyitja meg a tanácskozást. Üdvözli a vendégeket, az igazgatói posztra pályázókat, a jelenlevő küldötteket, majd a választás szükségességét indokolja, magyarázza. Mondataiban ott vibrál a szokatlanság, a korábbi gyűlésvezetésektől eltérő próbálkozások sokasága. Figyelemfelkeltővé válik így a máskor gyakran formalitásba hajló gyűléseleji szavazások sora is. Szokásos módon a napirend elfogadtatásával, a bizottságok megválasztásával indul az érdemi munka. Újszerűen hat, amikor a szavazta- táskor először az ellenszavazatok, majd a tartózkodók száma felől érdeklődik a gyűlésvezető. S mivel ekkor egyetlen kéz sem emelkedik a magasba, további kézfelemelésre hívás nélkül a javaslatok elfogadását jelenti be. Következik a jelöltek bemutatása. Az alapító képviselője szokványos életrajzokba sűrítve vázolja mindkettőjük eddigi pályafutását, munkásságát, érdemeit. Csak kivonatosan: Viliam Orlický mérnök, a vállalat külföldi szállításokkal megbízott főIgazgatóválasztás a bratislavai Priemstavban Előny-e a korábbi beosztás megpályázása? osztályvezetője. 45 éves, három- gyermekes apa. Huszonegy éve dolgozik a Priemstavban: volt építésvezető, kutató, üzemi főmérnök, üzemigazgató. így eléggé ismert a dolgozók körében, akárcsak irányítási módszerei, vezetési stílusa. Aktívan bekapcsolódik a pártalap- szervezet munkájába is. Elmondják, hogy bőséges elméleti ismeretei és gyakorlati tapasztalati vannak, jó szervező, és munkáját mindig felelősségteljesen végzi. Ó az alternatíva megtestesítője a gyűlés küldöttei számára. Ugyancsak jelölteti magát František Slávik mérnök, a vállalat eddigi igazgatója. 47 éves, két gyermek apja. Főiskolai tanulmányai befejezése után 1964-ben lett a vállalat alkalmazottja. 13 évig különböző beosztásokban dolgozott, több mint 11 esztendeje igazgatja a Priemstavot. Szintén aktív párttag, számos funkciót tölt be. Építómunka-szervezési és -irányítási képességeit külön kiemelik, hozzátéve, hogy ezt bőségesen kamatoztatja a vállalati célkitűzések megvalósításában. Ezután az igazgatójelöltek kérnek szót, hogy programbeszédbe foglalják választóik előtt az állami vállalat tevékenységéről alkotott véleményüket. František Slávik emeltebb hangon, határozottan, gyakorlott szónokként beszél. Kitér arra, hogy a július elsején állami vállalattá vált Priemstavban nem véletlenszerű az igazatóválasztás. Ez ugyanis az állami vállalatról szóló törvény gyakorlati alkalmazásából következik. Aztán a múltat méltatja, eredményesnek tartva az utóbbi tíz évet. Építkezéseket emleget, felsorolja, amire igazán büszkék lehetnek. Ellenpólusként hibák, hiányosságok is a beszédbe kerülnek. Állítása szerint a holnapok a korábbinál nehezebb terhet rónak rájuk. Határozott lépéseket kell tenniük a határidőtartás és a minőség javítása terén, ezek lesznek a hatékonyság fokozásának fő meghatározói. Feladatokból sem lesz hiány. Gyors változtatásra lenne szükség a munkaszervezésben, támaszkodva az újszerű gondolkodásmód elsó eredményeire. Nézete szerint elkerülhetetlen a vállalatok belüli irányítás átszervezése, a termelési programlehetőségekhez való igazítása. Jelzi: ha ó kapna bizalmat, továbbra is számítana a vállalati • kollektíva támogatására, de ugyanakkor elvárná a közös felelősségvállalás gyakorlását. Mondandóját meggyőző taps fogadja. Viliam Orlický lassan, megfontoltan beszél. Véleményt mond az átalakításról, ismerteti, magyarázza a vállalati törvényt, helyenként részietekbe nyúlóan. Ezek elképzeléseinek kiindulópontjai, erre építi vállalati jövőképét. Igencsak hosszú elmélet, törvényismertetés után. Vonzó és koncepciózus képet fest a Priemstav holnapjáról. Vállalkozói tevékenységről beszél, lebontva azt egészen az egyes munkaközösségekig, a vállalati irányítás bizonyos munkaköreinek lefokozását, mások megerősítését szorgalmazza, s kiáll az automatizált irányítási rendszer bevezetése mellett, merítve hozzá a többi vállalat tapasztalataiból. Nagyobb építkezéseken és néhány technológiai folyamatban a számítástechnika alkalmazásával számol. Véleménye szerint sokat kell még tanulniuk az önigazgatásból. Ám a dolgozókollektiva tanácsának és a küldöttgyűlésnek az összetétele garancia az eredményes továbblépéshez. Kérdése, hozzáfűznivalója egyetlen küldöttnek sem akad a program- nyilatkozatokhoz. De a mérlegelés, a képzeletbeli szavazatleadás már elkezdődik mindenkiben. Jelentéseket hallgatunk ezután. A mandátumvizsgáló bizottságéból értesülünk: 107 meghívott küldöttből 99-en vannak jelen, s így a gyűlés határozatképes. A választóbizottság a választás törvényes mivoltát igazolja. Ketten fűznek javaslatot az előkészített választási szabályzathoz: az egyik szójáték, a másik érdemi hozzászólás. Tudni kell hozzá: ha a jelöltek közül az első fordulóban egyik sem szerzi meg a szavazatok többségét, a szabályzat második forduló kiírásával számol, ám ha ez sem hozna döntést, az alapítónak újabb jelölteket kell választania. A véleményező az új jelöltek megnevezését már a második fordulóra javasolja, azzal érvelve, aki az elsó körben nem szerez többséget, az amúgy sem élvezheti a többség bizalmát. Bizonytalanság támad az elnökségi asztal mögött. Nem törvénybeütköző ugyanis egyik vélemény vában, küldöttjük kire szavazzon. Eddigi tevékenysége alapján, nélkülözve a vállalati jövőről alkotott elképzeléseit. Ez utóbbi alighanem kevésbé döntött, inkább a jelölt egyénisége, közkedveltsége, munkastílusa volt a mérvadó. František Slávik mellett eredményes igazgatói múltja áll, amiből hatezer ember biztonságérzete táplálkozik. Ennek folytatásáról nehezen lehetne lemondani. Akarja-e ezt egyáltalán a többség? - Viliam Orlický jövőképe volt mindenképpen az átfogóbb, előrelátóbb, vállalkozásra ösztöké- lőbb. És látszatra magával raga- dóbb. De egyben manapság még a megvalósíthatatlan is, jelezték többen. Eddig jutottunk a véleménygyűjFrantišek Slávik programbeszédét hallgatják a dolgozókollektívák küldöttei (Jozef Ondrejička felvétele) sem. Végül is valamilyen módszertani utasításokra hivatkozva az eredeti szabályzatot javasolják elfogadni. öten ellene szavaznak, 94-en mellette. Eszerint kezdődik tehát a választás. Megszakad a gyűlés, a küldöttek a szomszédos terembe vonulnak. Kígyózik a sor az urna felé. Előtte szavazólapot kap mindenki a kezébe, rajta a két jelölt nevével. Akire nem szavaz, kihúzza a nevét. Csak akkor érvénytelen a szavazata, ha újabb jelöltet ír a lapra, vagy egyik nevét sem húzza ki. Különben szabályosan jár el. Egymás után jönnek kifelé a véleményt nyilvánítók. Szóba elegyedve velük kiderül: előzetes programismeret híján végül is rájuk maradt a döntés. Voltak helyek, ahol korábban megbeszélték a kollektítésben, amikor alig egy órai szünet után folytatódott az igazgatóválasztó gyűlés. Eredményhirdetés következett a választóbizottság elnökének szájából: öt érvénytelen szavazat mellett 94 érvényessége döntött, állapította meg. Viliam Orlickýra 25- en, František Slávikra 69-en szavaztak, tehát a megválasztott küldöttek 64,48 százaléka, vagyis a többsége. Kezet fog a két jelölt, a vesztes gratulál a megválasztott igazgatónak. ô nyilvánosan is megköszöni a bizalmat, majd nemsokára sorra fogadja a jókívánságokat. Tizenegy évig tartó kinevezés után a Priemstav dolgozókollektíváinak küldöttei öt évre választották vállalatuk igazgatójává. J. MÉSZÁROS KÁROLY ÚTMUTATÓ TANULSÁGOK ÉS HATÉKONY MUNKAFORMÁK A komáromi (Komárno) járási pártbizottság ülésének eredményei Pár hónap és a mezőgazdasági üzemek teljes egészében érvényesíteni kezdik a gazdasági mechanizmus átalakított rendszerét. A komáromi (Komárno) járási pártbizottság plenáris ülésén az új alapelvek szerint értékelte a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek eredményeit. A felmérés alapjául a CSKP KB 1984-es 11. ülését követően elfogadott járási feladatok, a pártkonferenciák határozatai és a kerületi pártbizottság júliusi ülésén meghatározott célok szolgáltak A pártszervek és szervezetek feladatait a 7. és a 9. ülés határozatainak szellemében elemezték. X. 4. Nyugtalanító tények A beszámolót hallgatva egyre inkább nyilvánvaló lett, hogy a felmérés mennyire időszerű és szükséges. A mindvégig konkrét és kritikus hangvételű beszámoló olyan tények sorát említette, amelyek a gazdasági önállóság és önfinanszírozás érvényesítéséhez meglehetősen gyenge alapokat jelentenek. Szinte nincs terület, gazdasági szakasz, ahol ne lennének kisebb-nagyobb problémák, kiesések és hiányosságok. Ennek következménye, hogy a mezőgazdasági üzemek bruttó termelése nem éri el a tervezett szintet. Á tiszta nyereség az előirányzottnál kisebb, és az üzemek többségében a hatékonyság is csökkent. A járási képet néhány szövetkezet és állami gazdaság kritikusan gyenge eredményei rontják le. Nekik köszönhetően a járás még mindig adós a tervidőszak gabonatermesztési tervének teljesítésével. A szója, borsó, bab, korai burgonya terméshozamának növelésében a termelési rendszerek sem hozták meg a várt javulást. Még mindig csak a bírálat hangján lehet beszélni a tömegtakarmányok termesztéséről. Szinte hihetetlen, de így igaz, hogy még tavaly is voltak mezőgazdasági üzemek, ahol a tartósított tömegtakarmányok között egyetlen tonna kifogástalan minőségű sem akadt. Jellemző a vezetők többségének felelőtlenségére, hogy a. beszámolóban az idei szárazság után is csak négy mezőgazda- sági üzemet lehetett kiemelni, ahol az öntöző- berendezéseket megfelelő mértékben hasznosították. A növénytermesztéshez hasonlóan az állattenyésztéssel kapcsolatosan is több rosz- szat mint jót említett a beszámoló. Általános probléma az alacsony termelékenység és a súlygyarapodás is. Az 1986-os tehenen- kénti 3 ezer 946 literes fejési átlag tavaly 163 literrel csökkent, és az idén ez a csökkenés tovább folytatódik. A kerületben négy járás nem teljesíti a tejtermelési tervet. Az első közöttük a Komáromi járás .. A pártalapszervezetekre váró feladatok A tények önmagukért beszélnek. Számok, százalékarányok részletezése nélkül is nyilvánvaló, hogy januártól több mezőgazdasági üzemben megszaporodnak a gondok. Ezért fontos - hangsúlyozta a beszámoló -, hogy mindenütt nagy felelősségtudattal, tárgyilagosan és kritikus szellemben elemezzék a helyzetet, keressék és találják meg az eredmények javításának lehetőségeit. Az ösztönző és kényszerítő erőt ebben a munkában a pártalapszervezeteknek és a kommunistáknak kell képviselniük. A járási pártbizottság a plénumülésre a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek pártbizottságainak és pártalapszervezeteinek elnökeit is meghívta, így azok az időszerű feladatokat közvetlenül ismerhették meg. Fontos és lényeges, hogy a plénumülésen elhangzott észrevételeknek és javaslatoknak a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkájában a megfelelő politikai eszközökkel érvényt szerezzenek. Kiemelt feladat például az átalakítás lényegének megmagyarázása és az új gazdálkodási alapelvek megértetése. A tervszerű tudományos-műszaki fejlesztés, a belüzemi önelszámolás, valamint a brigádrendszerű munkaszervezés és díjazás kiszélesítése az - önfinanszírozás feltételei közepette szükségszerű. Bevezetését még ott sem lehet halogatni, ahol a gazdasági vezetők a saját kényelmüket féltve idegenkednek az ösztönző bérezési formák alkalmazásától. Valamennyi szervezési és temelési feladatot felelős személlyel kell összekapcsolni, és a feladatok ellenőrzésében érvényesíteni kell a párt, ellenőrző jogát. Ez alól senki sem lehet kivétel. A személyes számvetés akkor a leghatékonyabb, ha az a közösség előtt történik. Az elhangzottak szellemében azt sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a kiesésekben és a gyenge eredményekben milyen mértékben játszott közre az irányítás tervszerűt- lensége. Elsősorban az, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői megkésve reagáltak a változó gazdasági feltételekre. Hasonlóan értékelni kell a munkatermelékenységet, valamint a munkaszervezés és irányítás hatékonyságát. A mezőgazdasági üzemekben 397 főiskolai és 1 ezer 325 középiskolai végzettségű szakember dolgozik. A pártalapszervezetek taggyűlésein ennek szellemében kell elemezni a kádermunkát. Elsősorban a zootechnikusi munkahelyek betöltését illetően, de szélesebb összefüggésekben is. A káderpolitikának összhangban kell lennie az igényes elvárásokkal és feladatokkal. Mindezt elsősorban azokban a mezőgazdasági üzemekben kell tudatosítani, amelyeket a beszámoló egyes gazdálkodási szakaszokkal, kiesésekkel és rossz eredményekkel kapcsolatosan név szerint is kiemelt. Gyenge gazdálkodási eredményei kapcsán többször is szóba került a Madari (Modrany), a Hetényi (Chotín), a Csicsói (Čičov) és a Keszegfalusi (Kamenióná) Efsz, valamint a Gyulamajori (Ďulov Dvor) és a Karvai (Kravanyi nad Dunajom) Állami Gazdaság. Bizonyos összefüggésben mint rossz példát mutatót említették a Dunamocsi (Moóa), a Bátorkeszi (Vojnice) és a Kolárovói Efsz-eket, valamint a Bajcsi (Bajó) Állami Gazdaságot. Csak remélni merjük, hogy az üzem és vezetője név szerinti említésének tényét valamennyi illetékes párt- alapszervezet taggyűlésén részletesen megvitatja. Elsősorban olyan értelemben, hogy legközelebb hasonló negatív összefüggésekben olyan jelentős fórumon mint amilyen a járási pártbizottság plénumülése, nevük már ne kerüljön szóba. Hagyományos és újszerű A plénumülés munkaformáját illetően találkoztunk hagyományossal és újszerűvel is. Olyan követésre méltó próbálkozással, amilyenre a munka hatékonyságának fokozása érdekében a pártalapszervezetekben is szükség lenne. Bizonyos hagyományok a vitát jellemezték. A tizenkét felszólalónak mintegy a fele túlnyomó arányban az adott üzem gazdasági eredményeit részletezte, és csak kis hányadban foglalkozott a pártmunka, a szervezés és irányítás náluk alkalmazott újszerű formáival. Fordított esetben az őt hallgatóknak - a lemaradozó üzemekből jött egyéneknek - példájukkal többet segíthettek vola. A megbírált üzemek jelenlévő képviselői.közül mindössze egy kért szót. Elismerésre és követésre méltó viszont, hogy az elemzés önkritikus volt, a javulás lehetőségeit is részletezte. A plénumülésen részt vevő pártelnökök számára tanulságos és útmutató volt a beszámoló. Csak azokat az adatokat említette, amelyek a szükséges következtetések levonásához kellettek. A pártelnökök láthatták, hogy adathalmaz nélkül is lehet egy összegezés hatékony, sőt csak így igazán emberközpontú és útmutató. Ez a tanulság a taggyűlésekre készülő gazdasági vezetők beszámolóinak megíratásában irányadó, útmutató kell hogy legyen. Még egy fontos és lényeges tapasztalattal gazdagodva távozhattak az alapszervezetek meghívott elnökei. A járási pártbizottság ezúttal már második pénumülésén egy ívet tett a részvevők elé, amelyen bármelyik résztve- vőhöz kérdést intézhettek. Ezeket felolvastak, és a címzett, az adott szakaszért, területért felelős egyén válaszolt. Amennyiben a kérdező a válasszal nem volt elégedett, az elnökség az érintett feladatául adta, hogy a dolgot vizsgálja felül, oldja meg a problémát. Végzett munkájáról a legközelebbi plénumülésen beszámol. Az ilyen „kérdezek-felelek“, ,,kérek- teljesítek“ (a napirend témájától független) eszmecserével a pártgyűléseken is meg lehetne próbálkozni. Ahol megteszik, ott minden bizonnyal sok probléma, termelést nehezítő körülmény kerül majd felszínre. EGRI FERENC