Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-04 / 234. szám, kedd

Letűnőben van az igazgató­kinevezések időszaka. Leg­alábbis az újonnan megalakult állami vállalatoknál, ahol előbb vagy utóbb a dolgozók választanak maguknak igaz­gatót a kollektíva élére. Jelöl­tek közül, demokratikus mó­don, titkos szavazással, az irá­nyításba való nagyobb mérté­kű beleszólásuk gyakorlásá­val. Szlovákia építőiparában sorrendben a negyedik igaza- tóválasztást a bratislavai Priemstavban tartották. Ide kalauzoljuk el olvasóinkat. 1988. szeptember 21., délután fél három. A vállalat Bajkál utcai létesít­ményének tanácstermében a dolgo­zókollektívák küldöttei már elfoglal­ták helyüket. Lassan az elnökség tagjai is a pódiumra lépnek. Kezdő­dik az igazgatóválasztó gyűlés. Tör­ténelmi eseménynek vagyunk tanúi, hisz a Priemstav 37 éves fennállása óta először fordul elő, hogy a dolgo­zók közvetlen szavazatai döntenek arról, ki kerül a hatezres létszámú vállalat élére. Michal Šiša, a dolgozókollektívák tanácsának elnöke nyitja meg a ta­nácskozást. Üdvözli a vendégeket, az igazgatói posztra pályázókat, a jelenlevő küldötteket, majd a vá­lasztás szükségességét indokolja, magyarázza. Mondataiban ott vibrál a szokatlanság, a korábbi gyűlésve­zetésektől eltérő próbálkozások so­kasága. Figyelemfelkeltővé válik így a máskor gyakran formalitásba hajló gyűléseleji szavazások sora is. Szokásos módon a napirend elfo­gadtatásával, a bizottságok megvá­lasztásával indul az érdemi munka. Újszerűen hat, amikor a szavazta- táskor először az ellenszavazatok, majd a tartózkodók száma felől ér­deklődik a gyűlésvezető. S mivel ekkor egyetlen kéz sem emelkedik a magasba, további kézfelemelésre hívás nélkül a javaslatok elfogadá­sát jelenti be. Következik a jelöltek bemutatása. Az alapító képviselője szokványos életrajzokba sűrítve vázolja mind­kettőjük eddigi pályafutását, mun­kásságát, érdemeit. Csak kivona­tosan: Viliam Orlický mérnök, a vállalat külföldi szállításokkal megbízott fő­Igazgatóválasztás a bratislavai Priemstavban Előny-e a korábbi beosztás megpályázása? osztályvezetője. 45 éves, három- gyermekes apa. Huszonegy éve dolgozik a Priemstavban: volt épí­tésvezető, kutató, üzemi főmérnök, üzemigazgató. így eléggé ismert a dolgozók körében, akárcsak irá­nyítási módszerei, vezetési stílusa. Aktívan bekapcsolódik a pártalap- szervezet munkájába is. Elmondják, hogy bőséges elméleti ismeretei és gyakorlati tapasztalati vannak, jó szervező, és munkáját mindig fele­lősségteljesen végzi. Ó az alternatí­va megtestesítője a gyűlés küldöttei számára. Ugyancsak jelölteti magát Franti­šek Slávik mérnök, a vállalat eddigi igazgatója. 47 éves, két gyermek apja. Főiskolai tanulmányai befeje­zése után 1964-ben lett a vállalat alkalmazottja. 13 évig különböző be­osztásokban dolgozott, több mint 11 esztendeje igazgatja a Priemstavot. Szintén aktív párttag, számos funk­ciót tölt be. Építómunka-szervezési és -irányítási képességeit külön ki­emelik, hozzátéve, hogy ezt bősé­gesen kamatoztatja a vállalati célki­tűzések megvalósításában. Ezután az igazgatójelöltek kérnek szót, hogy programbeszédbe foglal­ják választóik előtt az állami vállalat tevékenységéről alkotott vélemé­nyüket. František Slávik emeltebb han­gon, határozottan, gyakorlott szó­nokként beszél. Kitér arra, hogy a jú­lius elsején állami vállalattá vált Priemstavban nem véletlenszerű az igazatóválasztás. Ez ugyanis az ál­lami vállalatról szóló törvény gyakor­lati alkalmazásából következik. Az­tán a múltat méltatja, eredményes­nek tartva az utóbbi tíz évet. Építke­zéseket emleget, felsorolja, amire igazán büszkék lehetnek. Ellenpó­lusként hibák, hiányosságok is a be­szédbe kerülnek. Állítása szerint a holnapok a korábbinál nehezebb terhet rónak rájuk. Határozott lépé­seket kell tenniük a határidőtartás és a minőség javítása terén, ezek lesz­nek a hatékonyság fokozásának fő meghatározói. Feladatokból sem lesz hiány. Gyors változtatásra len­ne szükség a munkaszervezésben, támaszkodva az újszerű gondolko­dásmód elsó eredményeire. Nézete szerint elkerülhetetlen a vállalatok belüli irányítás átszervezése, a ter­melési programlehetőségekhez való igazítása. Jelzi: ha ó kapna bizal­mat, továbbra is számítana a válla­lati • kollektíva támogatására, de ugyanakkor elvárná a közös felelős­ségvállalás gyakorlását. Mondandó­ját meggyőző taps fogadja. Viliam Orlický lassan, megfontol­tan beszél. Véleményt mond az át­alakításról, ismerteti, magyarázza a vállalati törvényt, helyenként rész­ietekbe nyúlóan. Ezek elképzelései­nek kiindulópontjai, erre építi vállala­ti jövőképét. Igencsak hosszú elmé­let, törvényismertetés után. Vonzó és koncepciózus képet fest a Priem­stav holnapjáról. Vállalkozói tevé­kenységről beszél, lebontva azt egészen az egyes munkaközössé­gekig, a vállalati irányítás bizonyos munkaköreinek lefokozását, mások megerősítését szorgalmazza, s kiáll az automatizált irányítási rendszer bevezetése mellett, merítve hozzá a többi vállalat tapasztalataiból. Na­gyobb építkezéseken és néhány technológiai folyamatban a számí­tástechnika alkalmazásával számol. Véleménye szerint sokat kell még tanulniuk az önigazgatásból. Ám a dolgozókollektiva tanácsának és a küldöttgyűlésnek az összetétele garancia az eredményes továbblé­péshez. Kérdése, hozzáfűznivalója egyet­len küldöttnek sem akad a program- nyilatkozatokhoz. De a mérlegelés, a képzeletbeli szavazatleadás már elkezdődik mindenkiben. Jelentéseket hallgatunk ezután. A mandátumvizsgáló bizottságéból értesülünk: 107 meghívott küldöttből 99-en vannak jelen, s így a gyűlés határozatképes. A választóbizottság a választás törvényes mivoltát iga­zolja. Ketten fűznek javaslatot az előkészített választási szabályzat­hoz: az egyik szójáték, a másik ér­demi hozzászólás. Tudni kell hozzá: ha a jelöltek közül az első fordulóban egyik sem szerzi meg a szavazatok többségét, a szabályzat második forduló kiírá­sával számol, ám ha ez sem hozna döntést, az alapítónak újabb jelölte­ket kell választania. A véleményező az új jelöltek megnevezését már a második fordulóra javasolja, azzal érvelve, aki az elsó körben nem szerez többséget, az amúgy sem élvezheti a többség bizalmát. Bizonytalanság támad az elnök­ségi asztal mögött. Nem törvénybe­ütköző ugyanis egyik vélemény vában, küldöttjük kire szavazzon. Eddigi tevékenysége alapján, nélkü­lözve a vállalati jövőről alkotott el­képzeléseit. Ez utóbbi alighanem kevésbé döntött, inkább a jelölt egyénisége, közkedveltsége, mun­kastílusa volt a mérvadó. František Slávik mellett eredményes igazgatói múltja áll, amiből hatezer ember biz­tonságérzete táplálkozik. Ennek folytatásáról nehezen lehetne le­mondani. Akarja-e ezt egyáltalán a többség? - Viliam Orlický jövőké­pe volt mindenképpen az átfogóbb, előrelátóbb, vállalkozásra ösztöké- lőbb. És látszatra magával raga- dóbb. De egyben manapság még a megvalósíthatatlan is, jelezték többen. Eddig jutottunk a véleménygyűj­František Slávik programbeszédét hallgatják a dolgozókollektívák kül­döttei (Jozef Ondrejička felvétele) sem. Végül is valamilyen módszer­tani utasításokra hivatkozva az ere­deti szabályzatot javasolják elfogad­ni. öten ellene szavaznak, 94-en mellette. Eszerint kezdődik tehát a választás. Megszakad a gyűlés, a küldöttek a szomszédos terembe vonulnak. Kígyózik a sor az urna felé. Előtte szavazólapot kap mindenki a kezé­be, rajta a két jelölt nevével. Akire nem szavaz, kihúzza a nevét. Csak akkor érvénytelen a szavazata, ha újabb jelöltet ír a lapra, vagy egyik nevét sem húzza ki. Különben sza­bályosan jár el. Egymás után jönnek kifelé a véleményt nyilvánítók. Szó­ba elegyedve velük kiderül: előzetes programismeret híján végül is rájuk maradt a döntés. Voltak helyek, ahol korábban megbeszélték a kollektí­tésben, amikor alig egy órai szünet után folytatódott az igazgatóválasztó gyűlés. Eredményhirdetés követke­zett a választóbizottság elnökének szájából: öt érvénytelen szavazat mellett 94 érvényessége döntött, ál­lapította meg. Viliam Orlickýra 25- en, František Slávikra 69-en sza­vaztak, tehát a megválasztott kül­döttek 64,48 százaléka, vagyis a többsége. Kezet fog a két jelölt, a vesztes gratulál a megválasztott igazgató­nak. ô nyilvánosan is megköszöni a bizalmat, majd nemsokára sorra fogadja a jókívánságokat. Tizenegy évig tartó kinevezés után a Priem­stav dolgozókollektíváinak küldöttei öt évre választották vállalatuk igaz­gatójává. J. MÉSZÁROS KÁROLY ÚTMUTATÓ TANULSÁGOK ÉS HATÉKONY MUNKAFORMÁK A komáromi (Komárno) járási pártbizottság ülésének eredményei Pár hónap és a mezőgazdasági üzemek teljes egészében érvényesíteni kezdik a gazdasági mechanizmus átalakított rendszerét. A komáromi (Komárno) járási pártbizott­ság plenáris ülésén az új alapelvek szerint értékelte a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek eredményeit. A felmérés alapjául a CSKP KB 1984-es 11. ülését követően elfogadott járási feladatok, a pártkonferenciák határozatai és a kerületi pártbizottság júliusi ülésén meghatározott célok szolgáltak A pártszervek és szervezetek feladatait a 7. és a 9. ülés határozatainak szellemében elemezték. X. 4. Nyugtalanító tények A beszámolót hallgatva egyre inkább nyil­vánvaló lett, hogy a felmérés mennyire idő­szerű és szükséges. A mindvégig konkrét és kritikus hangvételű beszámoló olyan tények sorát említette, amelyek a gazdasági önálló­ság és önfinanszírozás érvényesítéséhez meglehetősen gyenge alapokat jelentenek. Szinte nincs terület, gazdasági szakasz, ahol ne lennének kisebb-nagyobb problémák, ki­esések és hiányosságok. Ennek következmé­nye, hogy a mezőgazdasági üzemek bruttó termelése nem éri el a tervezett szintet. Á tiszta nyereség az előirányzottnál kisebb, és az üzemek többségében a hatékonyság is csökkent. A járási képet néhány szövetkezet és álla­mi gazdaság kritikusan gyenge eredményei rontják le. Nekik köszönhetően a járás még mindig adós a tervidőszak gabonatermesztési tervének teljesítésével. A szója, borsó, bab, korai burgonya terméshozamának növelésé­ben a termelési rendszerek sem hozták meg a várt javulást. Még mindig csak a bírálat hangján lehet beszélni a tömegtakarmányok termesztéséről. Szinte hihetetlen, de így igaz, hogy még tavaly is voltak mezőgazdasági üzemek, ahol a tartósított tömegtakarmányok között egyetlen tonna kifogástalan minőségű sem akadt. Jellemző a vezetők többségének felelőtlenségére, hogy a. beszámolóban az idei szárazság után is csak négy mezőgazda- sági üzemet lehetett kiemelni, ahol az öntöző- berendezéseket megfelelő mértékben hasz­nosították. A növénytermesztéshez hasonlóan az ál­lattenyésztéssel kapcsolatosan is több rosz- szat mint jót említett a beszámoló. Általános probléma az alacsony termelékenység és a súlygyarapodás is. Az 1986-os tehenen- kénti 3 ezer 946 literes fejési átlag tavaly 163 literrel csökkent, és az idén ez a csökkenés tovább folytatódik. A kerületben négy járás nem teljesíti a tejtermelési tervet. Az első közöttük a Komáromi járás .. A pártalapszervezetekre váró feladatok A tények önmagukért beszélnek. Számok, százalékarányok részletezése nélkül is nyil­vánvaló, hogy januártól több mezőgazdasági üzemben megszaporodnak a gondok. Ezért fontos - hangsúlyozta a beszámoló -, hogy mindenütt nagy felelősségtudattal, tárgyilago­san és kritikus szellemben elemezzék a hely­zetet, keressék és találják meg az eredmé­nyek javításának lehetőségeit. Az ösztönző és kényszerítő erőt ebben a munkában a pártalapszervezeteknek és a kommunisták­nak kell képviselniük. A járási pártbizottság a plénumülésre a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek pártbizottságainak és pártalapszervezeteinek elnökeit is meghívta, így azok az időszerű feladatokat közvetlenül ismerhették meg. Fontos és lényeges, hogy a plénumülésen elhangzott észrevételeknek és javaslatoknak a pártszervezetek gazdaságpolitikai munká­jában a megfelelő politikai eszközökkel ér­vényt szerezzenek. Kiemelt feladat például az átalakítás lénye­gének megmagyarázása és az új gazdálko­dási alapelvek megértetése. A tervszerű tu­dományos-műszaki fejlesztés, a belüzemi önelszámolás, valamint a brigádrendszerű munkaszervezés és díjazás kiszélesítése az - önfinanszírozás feltételei közepette szükség­szerű. Bevezetését még ott sem lehet halo­gatni, ahol a gazdasági vezetők a saját ké­nyelmüket féltve idegenkednek az ösztönző bérezési formák alkalmazásától. Valamennyi szervezési és temelési feladatot felelős sze­méllyel kell összekapcsolni, és a feladatok ellenőrzésében érvényesíteni kell a párt, ellenőrző jogát. Ez alól senki sem lehet kivé­tel. A személyes számvetés akkor a leghaté­konyabb, ha az a közösség előtt történik. Az elhangzottak szellemében azt sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a kiesések­ben és a gyenge eredményekben milyen mér­tékben játszott közre az irányítás tervszerűt- lensége. Elsősorban az, hogy a mezőgazda­sági üzemek vezetői megkésve reagáltak a változó gazdasági feltételekre. Hasonlóan értékelni kell a munkatermelékenységet, va­lamint a munkaszervezés és irányítás haté­konyságát. A mezőgazdasági üzemekben 397 főiskolai és 1 ezer 325 középiskolai végzettségű szakember dolgozik. A pártalap­szervezetek taggyűlésein ennek szellemében kell elemezni a kádermunkát. Elsősorban a zootechnikusi munkahelyek betöltését ille­tően, de szélesebb összefüggésekben is. A káderpolitikának összhangban kell lennie az igényes elvárásokkal és feladatokkal. Mindezt elsősorban azokban a mezőgaz­dasági üzemekben kell tudatosítani, amelye­ket a beszámoló egyes gazdálkodási szaka­szokkal, kiesésekkel és rossz eredményekkel kapcsolatosan név szerint is kiemelt. Gyenge gazdálkodási eredményei kapcsán többször is szóba került a Madari (Modrany), a Hetényi (Chotín), a Csicsói (Čičov) és a Keszegfalusi (Kamenióná) Efsz, valamint a Gyulamajori (Ďulov Dvor) és a Karvai (Kravanyi nad Duna­jom) Állami Gazdaság. Bizonyos összefüg­gésben mint rossz példát mutatót említették a Dunamocsi (Moóa), a Bátorkeszi (Vojnice) és a Kolárovói Efsz-eket, valamint a Bajcsi (Bajó) Állami Gazdaságot. Csak remélni mer­jük, hogy az üzem és vezetője név szerinti említésének tényét valamennyi illetékes párt- alapszervezet taggyűlésén részletesen meg­vitatja. Elsősorban olyan értelemben, hogy legközelebb hasonló negatív összefüggések­ben olyan jelentős fórumon mint amilyen a járási pártbizottság plénumülése, nevük már ne kerüljön szóba. Hagyományos és újszerű A plénumülés munkaformáját illetően talál­koztunk hagyományossal és újszerűvel is. Olyan követésre méltó próbálkozással, ami­lyenre a munka hatékonyságának fokozása érdekében a pártalapszervezetekben is szük­ség lenne. Bizonyos hagyományok a vitát jellemezték. A tizenkét felszólalónak mintegy a fele túlnyo­mó arányban az adott üzem gazdasági ered­ményeit részletezte, és csak kis hányadban foglalkozott a pártmunka, a szervezés és irányítás náluk alkalmazott újszerű formáival. Fordított esetben az őt hallgatóknak - a lema­radozó üzemekből jött egyéneknek - példá­jukkal többet segíthettek vola. A megbírált üzemek jelenlévő képviselői.közül mindössze egy kért szót. Elismerésre és követésre méltó viszont, hogy az elemzés önkritikus volt, a ja­vulás lehetőségeit is részletezte. A plénumülésen részt vevő pártelnökök számára tanulságos és útmutató volt a be­számoló. Csak azokat az adatokat említette, amelyek a szükséges következtetések levo­násához kellettek. A pártelnökök láthatták, hogy adathalmaz nélkül is lehet egy összege­zés hatékony, sőt csak így igazán emberköz­pontú és útmutató. Ez a tanulság a taggyűlé­sekre készülő gazdasági vezetők beszámo­lóinak megíratásában irányadó, útmutató kell hogy legyen. Még egy fontos és lényeges tapasztalattal gazdagodva távozhattak az alapszervezetek meghívott elnökei. A járási pártbizottság ezút­tal már második pénumülésén egy ívet tett a részvevők elé, amelyen bármelyik résztve- vőhöz kérdést intézhettek. Ezeket felolvastak, és a címzett, az adott szakaszért, területért felelős egyén válaszolt. Amennyiben a kérde­ző a válasszal nem volt elégedett, az elnök­ség az érintett feladatául adta, hogy a dolgot vizsgálja felül, oldja meg a problémát. Végzett munkájáról a legközelebbi plénumülésen be­számol. Az ilyen „kérdezek-felelek“, ,,kérek- teljesítek“ (a napirend témájától független) eszmecserével a pártgyűléseken is meg le­hetne próbálkozni. Ahol megteszik, ott min­den bizonnyal sok probléma, termelést nehe­zítő körülmény kerül majd felszínre. EGRI FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents