Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-04 / 234. szám, kedd

Szervezett munkával Az izsai (lža) Béke Efsz-ben terv szerint végzik az őszi munkákat. A csapadékosabb időjárás kedvez a szántásnak, magágykészítésnek. A gépesítőcsoport határidőre vég­zett a silózás első szakaszával és a napokban láttak hozzá a követke­zőhöz. Az öntözött területeken mi­nőségileg és mennyiségileg nagyon jó a kukorica és a cukorcirok keveré­kének termése. Legkevesebb 50 tonnás hozamra számítanak, és má­sodnövényekből is biztatóak a ter­méskilátások. Szilázsból teljesíthetik a 7117 tonnás tervüket. A napokban meggyorsult a szántás üteme, összesen 740 hektáron vetik el az őszieket. Idejében végeztek a nap­raforgó betakarításával is, és 200 Időszerű őszi munkák A szeptemberi esőzések a Nagy­kürtösi (Veľký Krtíš) járás gazdasá­gaiban is megzavarták a soron lévő mezőgazdasági munkák menetét. Az Óvári (Olovary) Efsz-ben - mely a járás legkisebb szövetkezete - szeptember 12-én kezdték meg a 200 hektáron termelt szőlő szüre­telését. Az eső miatt ugyan két nap­ra leálltak, de mihelyt lehetett, foly­tatták. A jó hozamot ígérő szőlő szedésében saját dolgozóikon kívül segítségükre vannak a bratislavai Közgazdasági Főiskola diákjai, akik három harmincfős turnusban váltják egymást. A Nagykürtösi Járási Szol­gáltató Vállalat dolgozói és a Cseh­szlovák Állami Bank kékkői (Modrý Kameň) fiókintézetének dolgozói is bekapcsolódtak a szüretbe. A 200 hektárnyi napraforgó vágá­sát is késleltette az eső. Négy saját kombájnon kívül az Egri MgTsz-ből kölcsönzött két gép is a határban fog dolgozni, hogy mielőbb végezzenek a betakarítással. Ugyancsak folyik a szilázsolás, hogy a felszabadult területeken mielőbb elvégezhessék a szántást és a talajelőkészitést az ősziek vetéséhez. Bodzsár Gyula hektárról helyezik biztonságba a magra termesztett lucernát. Az aszályos nyár nem kedvezett az egyéb gazdasági növényeknek. Kevesebb kukoricára és cukorrépá­ra számítanak. Az utóbbiból 90 hek­táron 28-31 tonna termés mutatko­zik a tervezett 40 tonnával szemben. A szemes kukoricát ugyancsak megviselte a csapadékhiány. A ter­vezett 5,9 tonna helyett előrelátható­lag 5,3-5,5, tonnás hektárhozamot takarítanak be. Jobb eredményt a 144 hektáros öntözött területről várnak, ahol 7-8 tonnás átlagter­mésre számítanak. Mind a kukorica, mind a cukorrépa betakarítását a napokban kezdték. Az alacso­nyabb hozamokat jobb minőségű betakarítással pótolják. Idénymun­kások segítségével megszervezik az utószedést. A cukorrépa betaka­rítási vesztesége nem haladhatja meg az 5-6 százalékot. Krascsenics Géza A somorjai (Šamorín) Lancz Mik­lósnak megérte Nagyfödémes (Veľké Úľany) határába látogatni, ahol ritka szerencsében volt ré­sze, egy közel három kilós pöfe- teggombát talált. Puss Rudolf felvétele Bútorgyáriak munkaaktivitása A losonci (Lučenec) Béke Bútor­gyár dolgozói a gyár megalakulásá­nak 30. évfordulója tiszteletére 593 egyéni és 18 kollektív kötelezettség­vállalást fogadtak el, s ezzel üzemi vállalásuk értéke elérte a 2,4 millió koronát. Az első félévben az üzem dolgozói már teljesítették a vállalá­sok 84,1 százalékát. Az üzemben sikeresen teljesítet­ték a féléves gazdasági feladatokat is, így az árutermelés időarányos tervét 100 százalékra, az eladási tervet 100,7 százalékra, a tiszta tel­jesítmény tervét 105,4 százalékra; s a tervezett nyereséget is túlszár­nyalták 12,6 százalékkal. A gazda­sági nyereség nagy arányú túltelje­sítését anyag-, energia- és költség­megtakarítással érték el. Mindemel­lett sikerült betartaniuk az anyag és késztermék-készletek normáit is. A kötelezettségvállalások teljesí­Válasz egy- levélre a Csehszlovák Rádió részletes mű­sorát - tartalommal, a szereplők, rendezők stb. nevével együtt. Névtelen levélírónk sorainak mar­gójára szeretnénk megjegyezni (aki pontatlansággal vádol bennünket), hogy nyugodtan figyelheti, mennyire ügyelünk a pontosságra, de legjobb akaratunk ellenére sem tüntethetünk fel olyan müsorszámokat, amelyek nem léteznek. Olvasónk többek kö­zött kifogásolta: az október 1-i (szombat) műsorból kihagytuk a Forró szél című jugoszláv filmso­rozatot. Mivel a sorozat befejező részét szeptember 24-én vetítették, ezt nem tehettük a magát megne­vezni nem akaró, haragos olvasónk kérésére. Madiné Jakab Gizella Műsorváltozás lehetséges? (!) „Én péntekenként megvásárolom az Új Szó vasárnapi kiadását és szerdánként az Új Ifjúságot. Óriási csalódást okoz' mind a két újság. Ugyanis a bennük feltüntetett tévé­műsor nem egyezik meg a naponta megjelenő Új Szó tévéműsorával, s más újságokban közölt műsorral sem“ - írja egy névtelen panaszo­sunk. Sokan vásárolják csak a va­sárnapi Új Szót, s bizony joggal mérgelődnek, amikor az újságban hirdetett szombat esti játékfilm he­lyett egy számukra érdektelen mű­sort látnak a tévében. A Magyar Televízió előzetes mű­sorát (s a vasárnapi számban csak ezt közölhetjük) egy hónappal a megjelenés előtt állítják össze s küldik nekünk postán Budapestről. A televíziónak jogában áll felcserélni a műsorokat tetszése és lehetősége szerint, s ebből a szempontból a Magyar Televízió nagyon rugal­masnak mutatkozik. Ehhez hozzájá­rul az is, hogy egy héttel a megjele­nés előtt az összes cikket, írást el kell küldeni a nyomdába, mert a sze­déshez, nyomáshoz stb. is kell bizo­nyos idő. Ez lehetetlenné teszi az esetleges változások feltüntetését. A naponta megjelenő Új Szó már a műsor javított változatát közli, s ez megegyezik a valósággal. Műszaki okok miatt itt is lehet némi eltérés, de „Műsorváltozás lehetséges!“- olvashatjuk mindennap az időrendi felsorolás végén. S hogy eltérés mu­tatkozik pl. az Új Ifjúság és az Új Szó músorszámai között, az azzal ma­gyarázható, hogy minden szerkesz­tőségben más dolgozik a műso­rokkal. tésében a dolgozók 17 ezer korona értékű anyagmegtakarítást értek el: 30 tonna szenet takarítottak meg és 38 064 korona értékű ócskavasat gyűjtöttek, valamint 2900 órát dol­goztak a mezőgazdaságban. A brigádrendszerű munkaszerve­zést és javadalmazást az üzemben 16 munkacsoport alkalmazza. A 17 szocialista munkabrigád valamennyi tagja bekapcsolódott a Mindennap teljesítjük a termelési feladatokat mozgalomba és versenyeznek Az Üzem Legjobb Dolgozója cím elnye­réséért. Tresťanský Mária Megindult az iskolabusz A Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) Alapiskola pedagógusa­inak, valamint a Szülők és Iskolaba­rátok Szövetsége tagjainak áldozat­kész közbenjárásával megindult az iskolabusz. A sikeres próbajárat után az 50-es számú iskolabusz pedagógus felügyeletével október 3- ától munkanapokon reggel 7.15-kor indul Ligetfaluról (Petržalka) a Luna- csarszkij utcából, s mintegy harminc gyereket szállít a pozsonypüspöki alapiskolába és óvodába. A csúcsforgalomban kilenc meg­állóval közlekedő iskolabuszon a vá­rosi tömegközlekedési eszközökhöz hasonlóan 10 éves kortól jeggyel vagy havi bérlettel utazhatnak, s a gyereküket kísérő szülőknek az iskola igazgatója ad írásbeli enge­délyt. Az iskolabusz végállomása az öregmalom utcai óvodánál van, s visszafelé az iskolától indul 15.25- • kor. Schniererné Wurster Ilona Tompa Mihály Napok Aki pontosabb műsort szeretne, annak a kimondottan műsorújságo­kat tudjuk a figyelmébe ajánlani. A Rádió- és Televízióújság (rtv) közli a Magyar Televízió és Rádió műso­rát, a Televízia a Csehszlovák Tele­vízió, a Rozhlas nevű újság pedig A Csemadok rimaszombati (Ri­mavská Sobota) szervezetének Tompa Mihály Klubja október 7-től 9-ig Tompa Mihály Napokat rendez a Csemadok Járási Bizottságának közreműködésével. A rendezvény első napján ifjúsági délután zajlik dr. Poór János irányí­tásával. Ugyanakkor a klub kultúr- csoportja és két hivatásos színmű­vész irodalmi műsort ad elő a járás három községében. Ezzel az előző évekhez viszonyítva bővül a klub Tompa nevével fémjelzett rendezvé­nye, amely eddig csak a járási szék­helyhez kötődött. Este a város új művelődési központjában a Tompa­napok ünnepélyes megnyitására ke­rül sor. Utána Gaál Gyula festő és grafikus kiállításának műsoros meg­nyitása következik, majd a MATESZ Thália Színpadának két művésze, Pólós Árpád és Kövesdi Szabó Má­ria mutatja be Szállj, költemény című irodalmi műsorát, Gál Sándor költő bevezetőjével. A második nap eseményei az Anyanyelvi őrjárat című stúdiómű­sorral kezdődnek, melynek fő előa­dója Bredár Gyula, a prágai Károly Egyetem tanára. Később a legrégibb nyelvemlékeink tiszteletére készült, B. Kovács István régész bevezető előadásával induló összeállítás ke­rül a közönség elé Látjátok, feleim címmel. Ennek a napnak a program­ja a Mint a szép szivárvány című Pósa-emlékműsorral zárul, amely­nek a szereplői a Tompa Mihály Klub irodalmi stúdiójának tagjai. A harmadik nap délelőttjén város­nézésen vehetnek részt az érdeklő­dők és a vendégek - köztük a ma­gyarországi Keleméren működő Tompa Kör vezetői műemlékek­kel, nevezetes emlékhelyekkel is­merkedve. Délután a Tompa-szobor koszorúzásával fejeződik be a há­romnapos rendezvény. Vörös Attila T] Pl l) JbJ A törvényes örökösök sorrendje K. M.: A testvérem 75 éves. A múlt év novemberében megbete­gedett. Én és a hozzátartozóim gon­doztuk. Idén februárban kórházba került, ahonnan áprilisban bocsátot­ták el. Mivel senkije sincs, magunk­hoz vettük. Nálunk lakik, ápoljuk, mert már teljesen magatehetetlen. Van egy kis háza és pár ezer koro­nát éró ingósága. Azt szeretném tudni: ha előbb hal meg, mint én, öröklöm-e az említett tulajdonát. A törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó (az elhunyt személy) gyermekei, leszármazói és házas­társa, akik egymás közt egyenlő arányban örökölnek. Ha az örökha­gyónak nincsenek leszármazói, a soron következő törvényes örökö­sök a házastárs, az örökhagyó szü­lei és azok, akik az örökhagyóval közös háztartásban éltek, annak ha­lálát megelőzően legalább egy évig, s ebből az indokból gondoskodtak a közös háztartásról vagy eltartá­sukkal az örökhagyóra voltak utalva. Ha az örökhagyónak nincs leszár- mazója, sem házastársa, sem szülei (illetve, ha valamilyen okból, például érdemtelenség miatt nem örökölhet­nek) törvényes örökösnek az örök­hagyó testvérét kell tekinteni, vala­mint azokat, akik az örökhagyóval közös háztartásban éltek, annak ha­lálát megelőzően legalább egy évig, s ebből az indokból gondoskodtak a közös, háztartásról, vagy eltartá­sukkal az örökhagyóra voltak utalva, ön tehát törvényes örökösnek szá­mít, ha a testvérének nem voltak gyermekei, nincs házastársa, nem élnek a szülei. Tagsági viszonyok K. J.: Tizenhat éve lakunk egy háromszobás szövetkezeti lakás­ban. A férjem huszonegy éve dolgo­zik az efsz-ben, számos kitüntetése van. Én tíz éve dolgozom az állatte­nyésztésben. 1980-tól gyakran be­tegeskedem, s az orvosom javasla­tára februárban beadtam a felmon­dást egészségi indokokból. Az efsz egyet is értett tagsági viszonyom megszüntetésével. Most jutott azon­ban a tudomásomra, hogy ha kilé­pek az efsz-ból, akkor a férjemnek is el kell hagynia nemcsak a munkahe­lyét, hanem a lakást is. Most arra szeretnék választ kapni, milyen ala­pon dönthet úgy a szövetkezet elnö­ke, hogy ha egy feleség kilép a szö­vetkezetből, akkor a férjnek is távoz­nia kell az efsz-től és a lakásból is. Megjegyzem, a lakást a férjem kapta 1972-ben a lakásszövetkezettől, de azt is csak úgy, hogy tíz évet alá kellett írnia. 1972-ben még azt mondták, hogy a lakást a gyerme­künk örökli. Kérem önöket, magya­rázzák meg nekünk, hogy is van ez. Azt tudjuk, hogy mindenütt más a házirend, de azt nem értjük, hogy miért kell a férjemnek elmennie a szövetkezetből, s kiköltözködnünk a lakásból, ha én egészségügyi okok miatt nem dolgozhatok már. Nyilván valamilyen félreértés tör­tént. A házirendek, a szövetkezetek belső szabályzatai bizonyos részlet- kérdésekben eltérhetnek egymástól, de semmiképp sem térhetnek el a csehszlovák törvények kényszerí­tő jellegű rendelkezéseitől. Ilyen jel­legük van azoknak a rendelkezések­nek is, melyek a szövetkezeti tagsá­gi viszony megszűnésének módoza­tait és feltételeit szabályozzák (lásd a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 90/1988 sz. törvény 43-50 §§- ait), illetve a Polgári Törvénykönyv azon rendelkezéseit, melyek a la­káshasználati jog létrejöttét és meg­szűnését szabályozzák. A mezőgazdasági szövetkezetek­ről szóló törvény 40. § (1) bek. szerint „bármely állampolgár...“ tagjává válhat az efsz-nek. A szö­vetkezeti tagság tehát egyéni, a tör­vény nem ismeri a házastársak, ne­tán a családok közös szövetkezeti tagságának, közös tagsági köteles­ségeinek és jogainak fogalmát. Min­denki csak a saját nevében lehet tagja az efsz-nek, a saját nevében köthet megállapodást a tagság meg­szüntetéséről, és csak a saját nevé­ben jelentkezhet ki, illetve léphet ki a szövetkezetből. A szövetkezeti tagsági viszony teljesen független a hozzátartozók esetleges szövet­kezeti tagságától, vagy annak meg­szűnésétől. Ez gyakorlatilag azt je­lenti, hogy ha a házastársak egyike belép az efsz-be, a másik házastárs nem válik automatikusan az efsz tagjává, s ha a házastársak egyike kilép a szövetkezetből, ez nem vonja maga után a másik házastárs efsz- beli tagsági viszonyának megszűné­sét (már, ha egyáltalán tagja a szö­vetkezetnek). A lakásépítő szövetkezeteknél az említettől eltérő módon van szabá­lyozva a tagsági viszony létrejötte és megszűnése. A Polgári Törvény- könyv 175 § (2) bek. szerint, ha a házastársak egyikének a házas­ság fennállása alatt joga keletkezik szövetkezeti lakás kiutalására, a kö­zös lakáshasználati jog létrejöttével egyidejűleg jön létre a házastársak közös (lakásépítő-) szövetkezeti tagsága; a házastársak ebből a tag­ságból közösen és oszthatatlanul (azaz egyetemlegesen) jogosultak és kötelezettek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a házastársak egyi­ke kilép a lakásszövetkezetből, a másik házastárs tagsága, ponto­sabban a közös tagságuk is meg­szűnik. Ez azonban csak a lakás­építő szövetkezetek esetében érvé­nyes. A férje efsz-beli tagságáról a szö­vetkezet elnöke egyáltalán nem dönthet. A tagsági viszony meg­szüntetéséről csak az efsz elöljáró­sága dönthet és csak a törvényben felsorolt indokokból zárhat ki valakit a szövetkezetből, illetve szüntetheti meg szövetkezeti tagságát. Mindkét döntés érvényességének alapvető feltétele az, hogy írásban történjen, s hogy az írásbeli döntést kézbesít­sék az érintettnek. A döntés kézbe­sítésétől számított egy hónapon be­lül a szövetkezet tagja bírósági vé­delmet kérhet, az illetékes járásbíró­ságra beadott keresetlevelében in­dítványozhatja, hogy állapítsák meg a döntés érvénytelenségét. Ami a lakást illeti, hasonló a hely­zet. Ugyanúgy, ahogyan a férjének (illetve az ő efsz-beli tagságának) semmi köze sincs ahhoz, hogy ön kilép az efsz-ből, semmi köze sincs az ön kilépésének ahhoz sem, hogy önök a lakásépítő szövetkezet tulaj­donát képező lakásban laknak, illet­ve hogy közös lakáshasználati jo­guk, közös lakásszövetkezetbeli tagságuk van. A két szövetkezet együttmúköd- het, jó kapcsolataik lehetnek, baráti viszonyban lehetnek vezetőik is, ám az egyik szövetkezetnek semmi kö­ze ahhoz, ki a tagja a másik szövet­kezetnek vagy ahhoz, ki lép ki a má­sik szövetkezetből. Sőt, a lakásépítő szövetkezetnek (és az önök lakás- használati jogának) ahhoz sem lett volna semmi köze, ha a férje kilép az efsz-ből, történetesen még a tízéves kötelezettségvállalása teljesítése előtt. Az efsz elnöke, elöljárósága vagy más szerve egyszerűen nem szün­tetheti meg sem az önök lakáshasz­nálati jogát,, sem a lakásszövetke­zetbeli közös tagságukat. Lakás- használati jogukat csakis a bíróság szüntethetné meg és csak törvényes indokok alapján (például ha két laká­suk lenne), esetleg a lakásépítő szö­vetkezet elöljárósága ismét csak pontosan meghatározott indokokból (ha egyben kizárja önöket a szövet­kezetből). Sem a bíróság, sem a la­kásszövetkezet elöljárósága nem szüntetheti meg azonban lakás- használati jogukat, illetve a lakásé­pítő szövetkezetbeli tagságukat olyan indokból, hogy akár ön, akár a férje kilépett az efsz-ből, vagy megszüntette munkaviszonyát. öregségi nyugdíj V. L.: 1989-ben megyek nyugdíj­ba, de néhány évet szeretnék még dolgozni. Egy ismerősöm azt mond­ta, ha úgy adom be a kérvényemet, hogy megemlítem, szeretnék még tovább dolgozni, alacsonyabb lesz a nyugdíjam. Az ismerőse tévedett. Az öregsé­gi nyugdíj összegének megállapítá­sára nincs semmiféle befolyással az, ha a nyugdíj megítélését kérő dolgozó kijelenti, hogy tovább akar dolgozni. Az öregségi nyugdíj összegét csak az ún. döntő időszak­ban elért átlagkereset, a ledolgozott évek száma, a munkakategória, s a társadalombiztosítási törvény­ben említett egyéb körülmények be­folyásolhatják. (m-n.) 1988. X.

Next

/
Thumbnails
Contents