Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-29 / 256. szám, szombat

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének teljesítéséről 1988 három negyedévében ÚJ SZÚ A népgazdaság a 3. negyedévben és az év elejétől kezdve minden termelési ágazat teljesítette a termelés mennyiségi tervét. A termelés szerkezete és a termé­kek választéka azonban nem felelt meg a szükségleteknek, s továbbra is lemara­dás mutatkozott egyes minőségi mutatók teljesítésében. Az elmúlt kilenc hónap alatt az ipari és az építőipari termelés növekedési üteme meghaladta a tervezett mértéket, május óta azonban lelassult, s a 3. negyedévben a lassulás még kifejezőbbé vált. Az 1987- es év azonos időszakához viszonyítva az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal, az építőipari munkáké 0,6 százalékkal növekedett. A gabonafélék és a hús ter­melése meghaladta az előirányzott tervet. A mezőgazdaság az állati termékek felvá­sárlási tervét a tejen kívül túlteljesítette. A módosított saját termelési érték a tervezettnél gyorsabb ütemben növeke­dett, ami részben az anyagráfordítási költségek csökkenésének köszönhető. Ez lehetővé tette, hogy a nemzeti jövedelem az idei tervben előirányzottnál nagyobb mértékben növekedjen. Az elért eredményeket azonban nem lehet túlbecsülni. A népgazdaság intenzi- fikálásában és hatékonyságának növelé­sében nem sikerült elérni kifejezőbb mér­tékű haladást. A tervezettnél nagyobbak voltak a fajlagos termelési összköltségek. Nem sikerült megtartani a tervezett össz­hangot a munkatermelékenység és az átlagbérek növekedése között. A tudomá- nyos-múszaki fejlesztés eredményei el­maradnak a szükségletektől. A magas műszaki színvonalú és kiváló minőségű termékek részaránya nem növekszik megfelelő mértékben. Több vállalat nem teljesíti a termelés mennyiségi és válasz­tékbeli feladatait. Mindez kedvezőtlenül hat a bel- és a külkereskedelmi szállítá­sok színvonalára és folyamatosságára, elmélyülnek a fogyatékosságok a vállala­tok anyagi-műszaki ellátásában, miköz­ben a készletek tovább növekednek. A népgazdaság beruházási céljaira 112,7 milliárd koronát fordítottunk, ami több, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban, annak ellenére, hogy az állami terv csökkenéssel számolt. Az átlagosnál gyorsabban növekedett az építési költ­ségvetésekben nem szereplő gépek és berendezések szállítása. Nem sikerült tel­jesíteni a fontos létesítmények üzembe helyezési tervét. A szocialista országokkal folytatott kül­kereskedelmi forgalom 1,4 százalékkal nőtt, a behozatal és a kivitel gyorsabban növekedett a tervezettnél. A nem szocia­lista országokba irányuló kivitel tervét nem sikerült teljesíteni. A belső piacon a kiskereskedelmi forga­lom a tervezettnél gyorsabb ütemben nö­vekedett. A lakosság pénzjövedelmei az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 4,1 százalékkal növekedtek, a belkeres­kedelmi áruszállítás (kiskereskedelmi árakban számítva) 5,8 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi forgalom 5,1 százalék­kal volt nagyobb. Emellett a belső piacon továbbra is számos fogyatékosság fordult elő, az árukínálat a mennyiség, a minő­ség és a választék szempontjából nem felelt meg a szükséges mértékben a la­kosság igényeinek. A lakásépítés tervének a teljesítése és a lakások korszerűsítése még mindig nem halad kielégítő mértekben. A CSKP Központi Bizottságának 10. ülése rámutatott, hogy a jelenlegi idő­szakban az évi terv teljesítésére kell összpontosítani a figyelmet, főleg a minő­ségi mutatók és a termékek választéka szempontjából. Tudományos-műszaki fejlesztés Az intenzifikálásnak továbbra is az a kulcsproblémája, hogy nem kielégítő és lassú ütemű a tudományos-műszaki hala­dás eredményeinek gyakorlati hasznosí­tása. Ez egyaránt megnyilvánult a fel­használt tüzelőanyagok, energia, nyers- és alapanyagok nem kielégítő értékesíté­sében, valamint a lassú ütemű gyártás- és gyártmányfejlesztésben, a magas mű- szaki-gazdasági színvonalú, kiváló minő­ségű termékek nem kielégítő gyártá­sában. Az ipari termékek gyártásában az új termékek részaránya csupán 4,9 százalé­kos volt, ami a fejlett országokhoz viszo­nyítva kevés. Az állami minőségvizsgáló intézetek 86 terméket soroltak a legmagasabb, Q jelzésű minőségi osztályba. Ezek több­sége a textiliparba (37), a konfekciós iparba (13), továbbá a vegyi és a gumi­azbeszt iparba tartozik (12). A gépiparban és a fémmegmunkáló iparban csak 10 terméket soroltak a Q minőségi osztályba. Az ipari termékek között a magas műsza­ki-gazdasági színvonalú termékek rész­aránya 13,6 százalékos volt, ez az arány az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva valamivel kisebb. Ipar Az ipari termelés 2,6 százalékkal nö­vekedett, az évi terv 2,1 százalékos növe­kedéssel számol. Az elmúlt három ne­gyedév folyamán a szervezeteknek körül­belül a negyedrésze maradt el a gazdasá­gi tervek teljesítésében. Ez a hiány a brut­tó termelésben 4,1 milliárd, az áruterme­lésben 4,3 milliárd koronát tett ki. A termelés legnagyobb mértékben az elektrotechnikai iparban, az üveg-, kerá­mia- és a porcelániparban, valamint a fa- feldolgozó iparban növekedett. A szénjö- vesztés 1,6 százalékkal csökkent, az éves állami terv 2,4 százalékos csökke­néssel számol. Főleg a barnaszén és a lignit jövesztése csökkent, ezeknél 2 százalékos arányt ért el. A villamos energia termelése 0,9 százalékkal növe­kedett, legnagyobb mértékben (5,7 szá­zalékkal) az atomerőművekben. Ezek részaránya a villamosenergia-termelés- ben 26,6 százalékos volt. Az iparban a módosított saját termelé­si érték növekedése 5,9 százalékot ért el, ami megfelel az évi tervben előirányzott mértéknek. Ebben a vállalatok 23,7 szá­zaléka nem teljesítette a tervet, ez az arány az elmúlt évben 30,2 százalékos volt. Az iparban a saját termelési értékre vonatkoztatott munkatermelékenység 5,9 százalékkal, a bruttó termelésre vonat­koztatott 2,5 százalékkai növekedett, az utóbbinál az évi terv 1,2 százalékos növe­kedéssel számol. Ennek ellenére a mun­katermelékenység és az átlagbérek növe­kedése között nem alakult ki a tervezett összhang. Az iparban 2 millió 714 ezer személy volt alkalmazva, a létszám 0,1 százalék­kal növekedett. Az ipari dolgozók átlagbé­re 3231 koronát ért el, s az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 2,4 szá­zalékkal növekedett. A termelés és az értékesítés növeke­dése ellenére számos ipari termékből nem sikerült folyamatosan kielégíteni a keresletet, sem az igényelt választék­ban, sem pedig a minőség szempontjá­ból. Továbbra is hiányosságok voltak a pótalkatrészekkel való ellátásban. Mezőgazdasági -élelmiszeripari komplexum Eredményes volt a gabonafélék beta­karítása, összesen 11 millió 822 ezer tonna gabona termett, 372 ezer tonnával több a tervezettnél, s 51 ezer tonnával több, mint az elmúlt évben. A 7. ötéves tervidőszak évi átlagában 10 millió 893 ezer tonna gabona termett. A gabonafé­lék idei átlagos hektárhozama 4,76 tonna volt. Repcéből 43 ezer tonnával, étkezési hüvelyesekből 37 ezer tonnával termett több, mint 1987-ben. Az elmúlt évhez viszonyítva a becslések szerint burgonyá­ból is mintegy 430 ezer tonnával nagyobb termésre számíthatunk, s a silókukorica mennyisége körülbelül 660 ezer tonnával haladja meg az elmúlt évi szintet. Cukor­répából viszont 1 millió 090 ezer tonnával, vagyis 16 százalékkal kisebb termésre számíthatunk. Az állattenyésztésben az állatok ter­melékenysége továbbra is kedvezően fej­lődött. Növekedett a felnevelt borjúk és malacok száma, valamint a tojók átlagos tojáshozama. Növekedett a szarvasmar­ha- és a sertésállomány. A felvásárlási terv feladatai a tejen kívül teljesítve voltak, amelyből 40 millió liter hiányzott a terv teljesítéséhez. Az élelmiszeripar brutto termelése 2,1 százalékkal növekedett, az évi állami tervben előirányzott 2,6 százalékkal szemben. A saját termelési érték növeke­dése 9,0 százalékos volt. Az élelmiszer- ipar belkereskedelmi szállításai kiskeres­kedelmi árakban számítva 3,2 százalék­kal növekedtek. Erdőgazdaság A fakitermelés az értékelt időszakban 13,7 millió köbmétert ért el, ami az egész évi állami tervből 75,7 százalékos arányt jelent. Az erdőgazdaság összesen 13,5 millió köbméter fát értékesített, ami az évi terv 75,5 százalékának felel meg. Az erdősítést 44,4 ezer hektáron végezték el, így az erdősítés évi tervéből már 87,5 százalékot sikerült teljesíteni. Vízgazdálkodás A fogyasztók a közületi vízvezetékek­ből 1008 millió köbméter ivóvizet kaptak, ez az évi terv 75,1 százalékának felelt meg. A közületi vízvezetékekből ellátott lakosság részaránya 78,5 százalékos volt, a csatornahálózatba bekötött házak lakóinak a részaránya 64,2 százalékot ért el. Állandó problémát jelentenek azonban az elosztóhálózatban keletkező vízvesz­teségek, amelyek az előállított ivóvíz 20 százalékát is elérik. Építőipar Az építőipari vállalatok saját dolgo­zóikkal 73,3 milliárd korona értékű építő­ipari munkát végeztek el, ami 0,6 száza­lékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az építőipari vállalatok mó­dosított saját termelési értéke 31,2 milli­árd korona volt, 0,8 százalékkal haladta meg az elmúlt évi szintet, a gazdasági terv teljesítésében azonban 0,8 százalé­kos volt a lemaradás. A feladatok teljesítésében az egyes építőipari vállalatok között jelentős kü­lönbségek voltak. A vállalatok 42,4 száza­léka nem teljesítette az építőipari munkák tervét, a módosított saját termelési érték tervének a teljesítésében a vállalatok 35,7 százaléka maradt adós. Az építőipari vállalatok 551,8 ezer dol­gozót foglalkoztattak, 2,9 ezerrel keve­sebbet, mint az elmúlt évben. A munkatermelékenység a saját dol­gozók által végzett építőipari munkákra vonatkoztatva 1,1 százalékkal, a módosí­tott saját termelési értékre vonatkoztatva 1,3 százalékkal nőtt. Az építőipari dolgo­zók átlagbére 96 koronával, vagyis 2,9 százalékkal nőtt, s 3360 koronát ért el. A bérek növekedése továbbra is meg­előzte a munkatermelékenység növeke­dését. Közlekedés A közlekedés eleget tett a népgazda­ság szállítási szükségleteinek. A szállított áruk, nyers- és alapanyagok mennyisége kifejező mértékben növekedett. A szállít­mányozó szervezetek 487,9 millió tonna árut szállítottak, ami 3,0 százalékos növe­kedésnek felel meg. A teherszállítás gaz­dasági tervét 101,6 százalékra teljesítet­ték. A szállítási feladatok teljesítésében a Csehszlovák Államvasutak 45,5 száza­lékos arányban vettek részt, a Csehszlo­vák Autóközlekedési Vállalat részvétele 52,2, a folyami hajózásé 2,3 százalékos volt. A vasút 221,8 millió tonna árut szállí­tott, 2,6 százalékkal többet mint tavaly, a gazdasági tervet 100,4 százalékra telje­sítette. A CSAV 254,9 millió tonna árut szállí­tott, 3,0 százalékkal többet, mint az elmúlt évben, a szállítások tervét 112,0 száza­lékra teljesítette. A folyami hajózás 11,2 millió tonna árut szállított, ami 8,4 százalékos növeke­désnek felel meg. Ebben az energetikai szén szállítása 18,9 százalékos arányt képviselt. A személyszállítás tervezett feladatai teljesítve voltak, bár egyes vonat- és autóbuszjáratok túlterheltek voltak, gya­kori volt a késés, nem volt kielégítő a tisz­taság és a higiénia, főleg a vasúti közle­kedésben. A városi tömegközlekedésben is fogyatékosságok fordultak elő, egyes járátok nem közlekedtek elég rendszere­sen, ami főleg a forgalmi csúcsok idején a szállítóeszközök túlzsúfoltságához ve­zetett. Az okok részben műszaki hiányos­ságokra, részben a dolgozók elégtelen létszámára, s az irányítás színvonalára vezethetők vissza. Távközlés A telefonállomások száma a tervezett mértékben növekedett. A lakásokban 58 ezerrel, vagyis 4,1 százalékkal nőtt a tele­fonállomások száma. A kereslet állandó növekedése miatt azonban az igénylők számát nem sikerült csökkenteni. A szövegek és ábrák közvetítésére szolgáló Postfax szolgálat 1988. június 1- től működik, ezt a szolgálatot a posta október elsejétől 20 külföldi államra is kiterjesztette. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom 2,3 szá­zalékkal növekedett, ezen belül a szocia­lista országokkal 1,4, a nem szocialista országokkal 5,8 százalékkal. Szeptember végéig az évi kiviteli feladatokból össze­sen 73,4 százalékot sikerült teljesíteni, a szocialista országok vonatkozásában 74,9, a nem szocialista országokéban pedig 70,5 százalékot. Az évi behozatali tervből 70,2 százalék volt teljesítve, a szocialista országokból 72,4, a nem szocialista országokból 66,3 százalék. A közvetlen kapcsolatok fejlesztése útján, főleg a Szovjetunió szervezeteivel egyelőre 12 közös vállalat létesült. Augusztus végére a csehszlovák és szov­jet szervezetek közti közvetlen kapcsola­tokra több mint 360 megállapodást kö­töttek. Beruházások A beruházások terjedelme (a Z-akció- kon és a lakossági építkezéseken kívül) az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva 6,6 százalékkal növekedett, miköz­ben az állami terv 2,4 százalékos csökke­néssel számol. A tervtől való eltérés főleg a mezőgazdaságban következett be. A szövetségi kormány ezért intézkedése­ket fogadott el a beruházások terjedelmé­nek, s az új építkezések számának csök­kentésére. Az építőipari munkák terjedel­me 3,2 százalékkal, a gépek és berende­zések szállítása 10,5 százalékkal volt na­gyobb. A korszerűsítésekre és rekonst­rukciókra fordított beruházási eszközök részaránya 30 százalékos volt, ez az arány azonban még nem felel meg a szükségleteknek. A népgazdaság állami fejlesztési terve szerint ebben az évben kötelező feladat­ként 100 létesítményben kell a próbaüze­melést elkezdeni. Az év elejétől kezdve eddig 51 létesítményt helyeztek üzembe. A 3. negyedévben fejeződött be a tranzit gázvezeték szlovákiai keleti szakaszának az építése, a prešovi Robot üzem építé­se, a chropyňei Technoplast hengersorá­nak az építése, valamint Koufimban egy orvossággyártó részlegnek az építése. Üzembe helyeztek Veľké Kozmálovcéban egy kis vízi erőművet, Mohelnicében egy hőfejlesztót, valamint Špindlerúv Mlynben egy szivattyúállomást. Még nem sikerült elkezdeni a próbaüzemelést a ZPA čako- vice pečkyi üzemében, nem fejeződött be a hidraulikus berendezéseket gyártó üzem építése az Uherský Brod-i Agrozet vállalatnál, valamint a ČKD Hradec Králo­vé vállalat öntödéjének a rekonstrukciója. Életszínvonal A személyi fogyasztás a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett. A lakos­sági szükségletek kielégítése azonban nem volt teljes az árukínálat szerkezeti és választékbeli fogyatékosságai miatt A népgazdaság szocialista szektorába (az efsz-ek nélkül) 7 millió 020 ezer személy dolgozott, 0,6 százalékkal több, mint az elmúlt évben. A foglalkoztatottság főleg a nem termelési ágazatokban nőtt (1,4 százalékkal), elsősorban az oktatás- és a egészségügy, a szociális ellátás, a kereskedelmi-műszaki szolgáltatások, a lakásgazdálkodás, az idegenforgalom és a kommunális szolgáltatások területen. A lakosság pénzbevételei 5,8 milliárd koronával haladták meg a tervezett szin­tet. Ezt elsősorban a bérek tervezettnél nagyobb mértékű növekedése idézte elő, az okok között azonban bérpolitikai intéz­kedések is voltak (például az oktatásügy­ben és a belkereskedelemben), s az újhá­zasoknak nyújtott kölcsönök is növe­kedtek. A lakosság nominális pénzbevételei 4,1 százalékkal növekedtek, s 334,8 mil­liárd koronát értek el. A dolgozók átlagbé­re a népgazdaság szocialista szektorá­ban (az efsz-ek nélkül) 3092 korona volt, s 2,6 százalékkal növekedett. Az efsz-ek dolgozóinak összehasonlítható átlagos munkadíja 3,2 százalékkal növekedve 3275 koronát ért el. A kiskereskedelmi forgalom növekedése nagyjából össz­hangban volt a bevételek terven felüli növekedésével. A lakosság pénzkiadásai 4,6 száza­lékkal növekedtek, s 321,2 milliárd koro­nát értek el. A lakosság betétállománya az állami takarékpénztárakban szeptem­ber végén 259,6 milliárd koronát ért el, a lakosságnak folyósított kölcsönök érté­ke 43,0 milliárd korona volt. Az áruk és szolgáltatások kiskereske­delmi árindexe 0,1 százalékkal, a létfenn­tartási költségek árindexe 0,2 százalékkal lett magasabb A kiskereskedelmi árak főleg választékcsere következtében nö­vekedtek, a kötött fehérneműnél például 2,6, a kötött ruháknál 0,8, a harisnyafélék­nél, a lakástextíliáknál és a padlóburkoló anyagoknál 1,5, a bőrcipőknél 1,8, a mú- bórcipőknél 10,6, a gumicipóknél 1,6, a divatáruknál, az üveg-, kerámia- és porcelánipari termékeknél 2,1 százalék­kal. Ezzel szemben, 3,7 százalékkal csökkent a tojás, 12 százalékkal a friss zöldségfélék, 5,4 százalékkal a gyümölcs ára, mert a kedvező időjárás meggyorsí­totta a betakarítást és előbbre hozta az idényárakat. Árcsökkenésre került sor egyes műszálas fehérneműknél és anya­goknál, valamint egyeš piperecikkeknél is. A kiskereskedelmi forgalom 4,4 száza­lékkal növekedett, s folyó árakban szá­mítva 197,4 milliárd koronát ért el. Az éves terv 1,1 százalékos növekedéssel számol. Az élelmiszer-ellátás alapjában véve folyamatos volt. Továbbra is jó színvona­lon volt az ellátás baromfihúsból, tojásból, zsírfélékból és tejipari termékekből (az erjesztett termékeken kívül). A húsipari termékek szállítása 11,4 tonnával, vagyis 1,9 százalékkal nőtt. Fogyatékosságok fordultak azonban elő az egyes olcsóbb húsféleségekből, egyes helyeken sütő­ipari termékekből és üdítőitalokból való ellátásban. A hazai gyártású iparcikkek kínálata az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva növekedett. Többek között 208,6 ezer színes televízós készülék (29,8 szá­zalékkal több), 167,1 ezer hűtőszekrény (3,1 százalékkal több), 129,7 fagyasztó (28,7 százalékkal több) került kiskereske­delmi forgalomba. A lakosság 99,3 ezer személyautót vásárolt, 13,8 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszaká­ban. Ennek ellenére a lakossági kereslet egyes gépipari termékekből, bútorokból és építkezési anyagokból nem volt kielé­gítve... A textilipari választék sem volt mindig összhangban a kereslettel. Hiány mutatkozott különböző turisztikai és sporteszközökből is. A lakossági fizetett szolgáltatások te­rületén főleg a mosodák, a tisztítóüze­mek, a borbély- és fodrászüzemek telje­sítménye növekedett A javító szolgáltatá­sok növelését fékezte a pótalkatrészek hiánya. Az építőipari szolgáltatásokat a kapacitáshiány korlátozta. Az utóbbi időszakban egyes szolgáltató vállalatok a szolgáltatások helyett saját termékeik árusítását helyezték előtérbe. Az értékelt időszakban összesen 43,2 ezer lakás épült fel, ebből 10,6 ezer kommunális, 18,0 ezer szövetkezeti, 0,7 ezer vállalati, 13,9 ezer pedig egyéni lakásépítés formájában. Az elmúlt óv azo­nos időszakához viszonyítva 3235 lakás­sal több készült el. Továbbra is egyenlőt­lenségek vannak azonban a lakásépítés időrendi és területi terveinek teljesítésé­ben. Eddig az egész évi tervből csak 44,2 százalékot sikerült teljesíteni, s további 69 ezer lakás építése kezdődött el. Jelentős a lemaradás a lakásállomány korszerűsí­tésében, eddig az építőipari vállalatok 1,1 ezer lakást korszerűsítettek, ami az egész évi tervből csak 17,7 százalékos teljesí­tést jelent. A Z-akciók keretében 3,2 milliárd koro­na értékű volt a gyarapodás, ebből a víz- gazdálkodásra 0,8 milliárd, a kereskede­lemre és a közétkeztetésre 0,6 milliárd, a testnevelésre 0,5 milliárd, a termelésre és a szolgáltatásokra 0,5 milliárd korona jutott. A környezetvédelemre 13,8 milliárd koronás költségvetéssel 155 ökológiai építkezés kezdődött, ebből 89 építkezés 7,8 milliárd koronás költséggel a víztiszta­ság védelmére, 22 építkezés 2,2 milliárd koronás költséggel a levegő védelmére, 21 építkezés pedig 1,9 milliárd koronás költséggel a hulladékok felszámolására és hasznosítására szolgál. A munkák azonban az építkezések egy részénél nem haladnak a tervezett ütemben. A lakosság létszáma 0,2 százalékkal gyarapodott. 165 ezer gyermek született, 132 ezer személy halálozott el. A termé­szetes szaporulat (33 ezer személy) kö­rülbelül az elmúlt évinek felel meg. Szep­tember végén a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 15 millió 620 ezer lakosa volt. 1988. X. 31. 01020002000102020002020001010001020002020002020102010001000202010002020089020000000201810200020201010200020201010001010101020200020200010101

Next

/
Thumbnails
Contents