Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-29 / 256. szám, szombat
Ki téveszti össze a demokráciát az anarchiával? Antiszocialista megmozdulás Prága központjában • A Nemzetbiztonsági Testület határozott fellépése A nemzeti ünnepnek és Csehszlovákia megalakulása 70. évfordulójának ünnepi légkörét pénteken a délutáni órákban a prágai Vencel és Óvárosi téren mintegy 2000 személy provokatív megmozdulása zavarta meg. A Prágai I. Városkerületi Nemzeti Bizottság kifejezett tilalma ellenére azért gyűltek össze, hogy a csehszlovák szocialista állam jelenlegi politikája ellen tüntetést rendezzenek. A Vencel téren megrendezett provokatív államellenes tüntetésre való felhívást különböző utakon már hetekkel ezelőtt terjesztették, mégpedig nemcsak Prágában. A Prágai I. Városkerületi Nemzeti Bizottság belügyi osztálya az illegális gyűlés megrendezését a provokatív akciók kezdeményezőinek az érvényben levő csehszlovák jogrend és a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság rendelete alapján írásban betiltotta. Erről a döntésről a tömeg- tájékoztató és propagandaeszközök a közvéleményt tájékoztatták. Még október 27-én a provokáció előkészületeivel kapcsolatban álló több tucat személyt vettek őrizetbe, akik a többszörös figyelmeztetés ellenére folytatták ezeket az előkészületeket. A bűnüldöző szervek egyidejűleg lázítás bűncselekménye kapcsán bűnvádi eljárást indítottak olyan egyének ellen, akik a társadalmunkat támadó különféle felhívásokat és nyomtatványokat terjesztettek. Némelyiküknél a házkutatások során nyugati gyártmányú sokszorosító berendezéseket, nyomdai anyagokat és arról szóló elismervényeket is találtak, hogy jelentős pénzösszegeket kaptak külföldről. Például az egyik lakásban több mint 200 000 tuzexkorona átvételét tanúsító okmányokra is rábukkantak; ezt az összeget nyilván az államellenes tevékenységben aktívan részt vevő személyek pénzelésére szánták. Fel kell tenni a kérdést: miért akart tüntetni az a bizonyos 2000 személy a Vencel téren? Az államellenes megmozdulás kezdeményezői számára bizonyára nagyon kellemes lenne, ha most azt írnánk, hogy az a bizonyos 2000 személy az ó céljaikért tüntetett. Velük együtt bűnözők és a válság éveiben politikai hajótörést szenvedett személyek is felvonultak, de teljesen fiatalok is voltak köztük, akik meg sem tudják magyarázni az elhangzott jelszavak konkrét tartalmát és látomásaikat. Némelyikükkel később elbeszélgettünk. „Mi, fiatalok szabadon ki akartuk fejezni nézetünket“ - mondotta Martina J. prágai 20 éves munkásnő. Hogyan érti a szabadságot? „Hogy hallgathassam azt a zenét, amely nekem tetszik. Nem bírom elviselni az unalmas diszkódalokat.“ Férjnél van? „Nem. Nem akarok gyermeket. Hogy aztán albutítsanak, mint a többit. Pénteken kettőkor letenni a munkát, és aztán csak a családdal törődni. Ez aztán nem kell." A Vencel téren ez is felhangzott: Ma- saryk! Masaryk! Mit tud Masarykról? - kérdeztük meg Roman D. 27 éves Hradec Králové-i sofőrtől. „Hogy összehozta ezt a köztársaságot, amerikai felesége volt és a második világháború előtt halt meg. Többet nem tudok.“ Olvas újságot? Érdeklődik az iránt, ami nálunk történik? „Újságot nem olvasok, inkább regényeket.“ Hallott már valamit a „chartásokról" vagy hasonlókról? „A múltkor a kocsmában azt mondták, hogy a chartások Nyugatról kapnak pénzt. Az emberek már nem nagyon hisznek nekik.“ Miért jött el a Vencel térre? Ezt a kér- dét tettük fel a 29 éves okleveles Ladislav J.-nek, aki néhány napja tért vissza katonai szolgálatából. „Azt gondoltam, hogy csak másnap történik valami. De ha már ott voltam, akkor valamit látni is akartam. Csakhogy valószínűleg nem a legjobb mód, hogy az ember az utcára menjen és kiabáljon.“ Mi történt a Vencel téren? „Nem tudom - mondotta egy további tüntető, Jifí H. 27 éves prágai víz- és gázszerelő. - Voltak ott valamilyen elemek, látni akartam, hogyan lép közbe a rendőrség.“ Mit tegyünk még hozzá ahhoz, ami pénteken Prágában lezajlott? Elsősorban azt, hogy társadalmunk bomlasztására irányult, feszültséget akart előidézni a dolgozók körében, s vissza akartak élni a fiatalok bizalmával. Lényege azonban szocialistaellenes volt és marad. Ez tulajdonképpen az átalakítás és a demokratizálás elleni akció volt. Ezt minden résztvevőnek meg kell mondani. A szocialista demokrácia fejlesztésének semmi köze az anarchiához. Ugyanis, kizárólag a törvények megtartása és a szocialista törvényesség megszilárdítása szavatolja a demokratikus jogok és szabadságjogok teljes mértékű érvényeQl'tpcpt JAROSLAV KOJZAR, MICHAL PODZIMEK, KAREL WALTER Nyilatkozat Október 28-án, pénteken délután három óra előtt a Vencel tér felső részén mintegy 300 személy jött össze Nyilvánvaló volt, hogy a szocialistaellenes tüntetés szervezői nem mondtak le szándékukról. A nemzeti bizottság dolgozói és a Nemzetbiztonsági Testület tagjai megafon segítségével figyelmeztettek arra, hogy ez az összejövetel tilos, és kérték a jelenlevőket a Vencel-tér elhagyására. Felhívásukra azonban nem reagáltak. A közbiztonsági egység ezért parancsot kapott a közbelépésre és megkezdte a tüntetők kiszorítását a térről. Időközben a tömeg a Krakkói utcán és a Ve smreč- kách utcán 900-1000 főre nőtt, további mintegy 1000 személy a járdákon állt. A Vencel térre vízfecskendők és rendőrautók érkeztek. A provokatőrök ezt kiabálták: Szégyen rátok! Gestapo! Fasiszták! E méltatlan kiabálás során T. G. Masaryk első csehszlovák elnök neve is elhangzott. Néhányan köveket és üvegeket hajigáltak, megbontva ezzel a közrendet. A sikertelen felszólítások után a rendőrség a törvénnyel összhangban feloszlatta a tömeget. Közbelépésüket megnehezítette a kíváncsiskodók jelenléte. Több tüntető azután az Óvárosi térre ment, ahol folytatta a provokációt. A rendfenntartó erőknek itt is közbe kellett lépniük. A rendőrség 87 személyt állított elő Egyeseknek törvénysértésért és vétségekért kell felelniük, másoknak pedig hatósági közeg elleni támadás bűntettéért. A Prága központjában tartott provokatív akciók hosszú időn át készítették elő a külföldi szocialistaellenes és emigráns központok, s egyes disszidens csoportok. A koordinátor szerepét az Észak-atianti Szövetség országainak egyes tömegtájékoztató eszközei vállalták, különösen az amerikai kormány hivatalos rádióállomása, az Amerika Hangja. A külföldi ösztönzők célja világos volt: nyílt konfrontációval kétségbe vonni az átalakítás folyamatát, lejáratni Csehszlovákiát, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányának aláíró országát, megzavarni a nyugalmat és a rendet, rágalmazni köztársaságunkat külföldön. Az illegális csoportok aktivitása már korábban megnyilvánult az augusztusi események évfordulója kapcsán. Október közepén teljesen nyíltan kifejezték céljaikat az ún. charta-mozgalom egyfajta „mozgalom az állampolgári szabadságjogokért“ elnevezésű csoportjának megalakításával, és azzal, hogy képmutató módon kiadták A mindenki számára létező demokrácia manifesztuma című pamfletét. Ez teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azokat a változásokat, amelyek ma társadalmunkban végbemennek. Ellenforradalmi lényegét természetesen nem szépen hangzó mondatai, hanem világosan kifejezett követelései adják meg. E csoportok azt akarják, hogy a kormányzást az országban a nyugati szövetségesekre támaszkodó ellenforradalmi erők vegyék át, fokozatosan visszaállítsák a magánvállalkozást, mégpedig nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúrában is, fel akarják osztani a mezőgazdasági szövetkezetek földjeit, meg akarják vál- toztani külpolitikai orientációnkat, fokozatosan meg akarják gyengíteni védelmi képességünket, követelik az egyház elválasztását az államtól, szabad teret követelnek a szocialistaellenes irányzatú nevelésnek stb. Hogyan akarják ezt elérni? Minden eszközzel, amelyeket e felhívás támogatói „maguk ismernek el megfele- lóeknek“. Vagyis, közérthető nyelvre lefordítva, erőszakos eszközökkel is. MILOŠ JAKEŠ, a CSKP KB főtitkára és Gustáv Husák köztársasági elnök Jan és Jindŕich Pospíšilnek üdvözlő táviratot küldött, amelyben abból az alkalomból gratulálnak, hegy huszadszor szerezték meg a világbajnoki címet kerékpárlabdában, s köszönetét mondtak hazánk példás képviseletéért. A HOLLANDIAI SCHEVENINGENBEN befejeződött a NATO nukleáris tervező- csoportjának ülése. Az atlanti tömb hadügyminiszterei szükségesnek tartották, hogy elégséges szinten kell tartani az atomarzenálokat. az európai bizalom- és (Folytatás az 1. oldalról) európai bizalom- és biztonságerösítő, s leszerelési intézkedésekről tárgyaló konferencia felújítása, a stockholmi dokumentum egyes cikkelyeinek folytatódó teljesítése kiszélesíti olyan tárgyalások távlatait, amelyeken még lényegesebb intézkedésekről lenne szó a bizalom és a biztonság megszilárdításával, valamint az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet állományának csökkentésével kapcsolatban. Az európai bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések továbbfejlesztése különösen a jelenlegi időszakban fontos, amikor a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség 23 tagállama készül tartalmukat és jelentőségüket tekintve egyedülálló megbeszélésekre az európai fegyveres erőkről és hagyományos fegyverzetről az Atlanti-óceántól egészen az Uraiig terjedő térségben. A szövetséges szocialista államok úgy ítélik meg, hogy szerves kapcsolat áll fenn a bizalom- és a biztonságerősítő katonai intézkedések, valamint a csapat- és fegyverzetcsökkentési erőfeszítések között. A bizalom- és biztonságerösítő intézkedések terén elért haladás megkönnyíti az előrelépést az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverek állományának csökkentése, valamint a további leszerelési kérdések megoldása terén, ami viszont a bizalom további megszilárdításához teremtene kedvező feltételeket. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei úgy ítélik meg, hogy az európai bizalom- és biztonságerősi- tő kérdésekről a tárgyalások még 1988-ban folytatódhatnának. Hozzá kellene járulniuk ahhoz, hogy a kidolgozott intézkedések felöleljék a fegyveres erők minden fajtájának (a szárazföldi egységeknek, a katonai légierőnek és a haditengerészetnek) a tevékenységét, az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett minden államban az európai fegyveres konfliktus veszélyének csökkentése, a váratlan támadás veszélyének enyhítése és elhárítása, a kölcsönös biztonság megszilárdítása, a szigorúan védelmi jellegű katonai tevékenység kifejtése, e tevékenység nyíltságának és elöreláthatóságának fokozása, valamint a leszerelési intézkedések gyakorlati végrehajtásának támogatása érdekében. E célok eléréséhez az egyenjogú kapcsolatokat és konzultációkat szolgáló mechanizmusok és eljárások létrehozása is hozzájárulna. A bizalom- és biztonságerösítő intézkedéseket az érintett államok egész katonai tevékenységében érvényesíteni kell, ha az Európa biztonságát érinti, ami szintén összefügg e tevékenységnek egész Európában megvalósuló részével. Ezek az intézkedések tartalmuknál fogva lényegesek, ezért szükséges, hogy katonai szempontból hatékonyak, politikai szempontból pedig kötelezőek legyenek. A katonai bizalom- és biztonságerő- sító intézkedéseket következetesen kellene kidolgozni és végrehajtani, miközben figyelembe kell venni az európai katonai és földrajzi realitásokat, valamint az államok közötti kölcsönös megértés elért szintjét. Az összeurópai folyamat jelentős részét képező megbeszéléseket a madridi mandátum rendelkezései alapján kell folytatni, beleértve a megbeszélések céljait, elveit és tárgyát, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések érvényesítésének területeit és az említett madátum által előirányzott eljárási szabályokat, s egyúttal összhangban a bécsi utótalálkozó záródokumentumával. Célszerú lenne folytatni ezeket a tárgyalásokat a korábban megállapodott bizalom- és biztonságerösítő intézkedések fejlesztésére és bővítésére törekedve, s ezek alapján a részt vevő Elhalasztott start (ČSTK) - A Trud szovjet napilap a baj- konuri űrrepülótér dolgozóira hivatkozva közölte, előreláthatóan november második hetében valósul meg a szovjet űrrepülőgép startja. Az univerzális hordozórendszer kilövését, melyre az eredeti tervek szerint szombaton került volna sor, a giroszkópok beállítására szolgáló felület meghibásodása miatt halasztották el. Az űrrepülőgép és a hordozórakéta üzemanyag-tartályából máf eltávolították a 2000 tonna folyékony hidrogént és oxigént, s a szakemberek jelenleg a műszaki hiba közvetlen okát vizsgálják. biztonságerösítő, illetve leszerelési intézkedésekről államok javaslataira támaszkodva új intézkedéseket kellene kidolgozni. A 23 és a 35 állam megbeszélésein elért megállapodásokat harmonikusan egybe kell kapcsolni, ki kell egészíteni és kölcsönösen növelni kell hatékonyságukat. A Varsói Szerződés tagállamai úgy ítélik meg, hogy az új generációhoz tartozó konkrét bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása a következő fö területeket ölelhetne fel: 1. Korlátozó jellegű intézkedések Az ilyen intézkedések a hadgyakorlatok terjedelmére és számára, időtartamára és gyakoriságára, a nagy hadgyakorlatok betiltására, valamint a csapatok és a harci eszközök áthelyezésének korlátozására vonatkozhatnának. Egyúttal korlátozni kellene a riasztó jellegű hadgyakorlatok számát és az ezekben részt vevő csapatok létszámát; ezen kívül célul kellene kitűzni, hogy ne kerüljön sor olyan nagy hadgyakorlat-sorozatokra, amelyek célja közös, továbbá egyidejűleg tartózkodniuk kellene a katonai tevékenységtől a részt vevő államok határai közelében. 2. Új bizalom- és biztonságerösítő intézkedések Ezek az intézkedések magukban foglalnák a katonai légierő és a hadi- tengerészet önálló katonai tevékenységéről szóló tájékoztatást, valamint a megfigyelők meghívását meghatározott paraméterek alapján, a megállapodott ellenőrző intézkedéseket, e tevékenység korlátozását és az említett tevékenység tervei kicserélésének módját: a bizalom- és biztonságerösítő intézkedések kiterjesztését az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett minden ország területén: európai bizalmi és biztonsági övezetek létrehozását a környező tengeri térségekben is, olyan bizalom- és biztonságerösítő intézkedések jóváhagyásának lehetőségét is, amelyek azzal párhuzamosan szabnak meg szigorúbb rezsimet, minél közelebb helyezkedik el a katonai és politikai tömbök, vagy más államok érintkezési vonala. Intézkedésekben állapodhatnának meg az incidensek elhárítására az Európa közelében levő tengeri térségekben és a fölöttük levő légtérben. Ezeken a megbeszéléseken vagy e tárgyalások kapcsán meg lehetne vitatni és össze lehetne hasonlítani a katonai doktrínák különféle vonatkozásait. Egyúttal tárgyalni lehetne a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről. A Varsói Szerződés tagállamai feltételezik, hogy minőségileg új lépés lenne az európai kölcsönös bizalom erősítése terén az, ha Európában központ létesülne a katonai veszély csökkentésére és a váratlan támadás elhárítására. Ezt a központot az információcserével, a távközléssel és olyan konzultációk megrendezésével kapcsolatos szerepkörökkel ruháznák fel, amelyek elsősorban az aggodalmat és gyanút keltő helyzetek operatív megvilágításával foglalkoznának. 3. Intézkedések a katonai tevékenység nyíltságának és elöreláthatóságának kiterjesztésére, beleértve a vizsgálatot, az ellenőrzést, az információcserét, és a konzultációt Az ilyen intézkedések közé tartoznak a fegyveres erőkre és tevékenységükre, ezen belül az Európa körüli támaszpontokon telepített erőkre vonatkozó adatok rendszeres kicserélése, a katonai költsegvetések szerkezetéről és tartalmáról való tájékoztatás; a fegyveres erők állományának befagyasztása, új katonai támaszpontok külföldi területeken való létesítéséről történő lemondás; megfigyelőállások létesítése a bizalom- és bizton- ságerősítö intézkedések végrehajtásának övezetében azokon a helyeken (pontokon), amelyekről megállapodnak; rendkívüli operatív összeköttetés megszervezése az érintett országok között; a felügyelet feltételeinek tökéletesítése és a megfigyelők munkalehetőségeinek kiterjesztése; a legújabb műszaki-ellenőrző eszközök, például az automata szenzorok felhasználása; az érintett országok politikai és katonai személyiségei közötti kapcsolatok fejlesztése, a katonai diplomáciai képviseletek cseréjének kiterjesztése és a katonai küldöttségek cserelátogatásai számának növelése. További intézkedéseket is jóvá lehetne hagyni azzal a céllal, hogy javuljon a kölcsönös megértés, erősödjön a bizalom és a biztonság. A Varsói Szerződés tagállamainak bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel kapcsolatos gondolatai és javaslatai katonai doktrínájuk védelmi jellegéből indulnak ki. Megvalósításuk hozzájárulhatna ahhoz, hogy a megbeszéléseken részt vevő államok katonai potenciáljai szigorúan védelmi jellegűek legyenek. Ezzel összefüggésben az ülésen képviselt államok síkra szállnak a külföldi területeken levő katonai támaszpontok felszámolásáért és kiemelik, hogy álláspontjuk nem változott a katonai és politikai tömbök egyidejű felosztása kapcsán. A Varsói Szerzödes tagállamai úgy ítélik meg, hogy egy olyan legmagasabb szintű európai értekezlet összehívása, amelyen az Egyesült Államok és Kanada is képviselteti magát, s ezen az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek állományának csökkentésével foglalkoznának, egyúttal új bizalom- és biztonságerősí- tö intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához is hozzájárulna. A Varsói Szerződés tagállamai olyan további esetleges javaslatok megvitatására is készek, amelyek a kölcsönös bizalom és biztonság erősítéséhez, valamint az európai leszerelési folyamat meggyorsításához vezetnek el. November végén rendkívüli ülést tart a szovjet parlament Jóváhagyták a jövő évi tervet és költségvetést (ČSTK) - November 29-re összehívták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli, 12. ülését - tartalmazza a szovjet parlament elnökségének szombaton nyilvánosságra hozott közleménye. Az elnökség bejelentette, hogy az ülésen a 19. országos pártértekezlet határozatai alapján az államhatalmi és a bírósági szervek szerkezetének és tevékenységének tökéletesítéséről és a képviselőválasztás kérdéseiről tanácskoznak majd. Pénteken befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kétnapos ülésszaka, amelyen jóváhagyták a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének jövő évi állami tervét és az 1989. évi állami költségvetést. A két kamara együttes ülésén mondott vitazáró beszédében Jurij Maszljukov, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke nagyra értékelte a törvényjavaslatról tartott vitát. Hangsúlyozta, hogy a helyi önfinanszírozás elveivel jelenleg külön kormánybizottság foglalkozik. A jövő évi állami terv a nemzeti jövedelem 3,8 százalékos és az ipari termelés 4 százalékos növekedését irányozza elő, ezen belül a fogyasztási cikkek termelését 7 százalékkal kell növelni. A mezőgazdasági termelés 2 százalékkal nő, a lakosság reálbevételei 3,1 százalékkal lesznek nagyobbak. A jóváhagyott állami költségvetésből kiviláglik, hogy a költségvetési deficit a jövő évben 34,9 milliárd rubel lesz. Ugyancsak az ülésszak napirendjén szerepeltek a szovjet parlament elnökségének a gyülekezési joggal kapcsolatos rendelkezései. E rendelet mellett több mint 1350 képviselő szavazott, ellene 13- an, néhányan pedig tartózkodtak a szavazástól. A szovjet belügyminisztérium fegyveres testületeinek kötelességeiről és jogairól szóló rendeletet 1348 képviselő szavazta meg, 31-en ellene szavaztak, néhányan pedig ebben az esetben is tartózkodtak a szavazástól.
