Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-26 / 253. szám, szerda

Új feltételek - régi gondok A Galántai (Galanta) Állami Gazdaság választógyüléséről í új szú I 1988. X. 26. A Galántai Művelődési Központ előtt álldogáló, egymással vitatkozó férfiak csoportjainak látványa azt sejttette, hogy az épületben fontos, az embereket izgalomba hozó ese­mény van készülőben. A helyi állami gazdaság - július elsejétől állami vállalat - dolgozóinak 250 küldötte készült arra, hogy demokratikus mó­don megválassza a 740 fős dolgo­zókollektíva tanácsát és a vállalat igazgatóját. A küldöttek szavazást megelőző hangulata arról tanúsko­dott, hogy mindenki tudatában van megbízatása jelentőségének. Az út, melyet a gazdaság állami vállalattá válásáig megtett, a két igazgatójelölt: Ladislav Knapp és František Kolesár mérnökök prog­rambeszédéből és a gyűlés hosszú szüneteiben Ürge Imrével, a nö­vénytermesztési részleg vezetőjé­vel, a vállalati pártbizottság tagjával folytatott beszélgetésből bontako­zott ki előttem. A gazdaságot 1960-ban hozták létre közepes nagyságú mezőgaz­dasági üzemként. Több - általában rosszul gazdálkodó - szövetkezet és állami gazdaság összevonásával fokozatosan alakult ki jelenlegi, mintegy hatezer hektáros mezőgaz­dasági területű terjedelme. Ha eh­hez hozzávesszük még a mellék­üzemágakat is, nyilvánvaló, hogy ek­kora termelőegység szervezése, irá­nyítása nem könnyű feladat. Az sem véletlen, hogy a gazdaság kezdettől fogva állami támogatásra szorult. Ez a támogatás az üzemelés folyama­tosságának fönntartásához elegen­dő volt ugyan, azonban új beruházá­sokra nemigen futotta belőle. így éveken keresztül nem kerülhetett sor az elavult gazdasági épületek felújítására, a géppark korszerűsíté­sére. A gazdaság történetében az 1981-es év jelentette a mélypontot, veszteségeik ekkor voltak a legna­gyobbak. Helyzetük bizonyos javu­lása után a vezetőség kérésére a felsőbb irányító szervek megszün­tették a gyengén gazdálkodó üze­mek közé sorolásukat. Ez azonban korai lépés volt. Az 1986-os és az 1987-es évet ismét nagy vesztesé­gekkel zárták. Ekkor az irányítás átszervezésével próbáltak kijutni a kátyúból. Jelenleg az biztat a fölemelkedés reményével, hogy az utóbbi évek­ben nagy összegeket ruháztak be a gazdálkodás minden területén. Nemcsak az állattenyésztés szüksé­ges létesítményeit korszerűsítették, hanem gépparkjukat is. Nagy terüle­ten építették ki az öntözőhálózatot. A sáros dűlőutak helyett szilárd ala­pú aszfaltutakat építettek. Fölsze­reltségének korszerűségében a gazdaság a járási átlag fölé emel­kedett. Annak ellenére, hogy 1987- ben több millió korona veszteségük volt, a két igazgatójelölt és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium képviselője is hangoztatta: nincs ok borúlátásra. De hát miből merítsen optimiz­must az a közel hét és fél száz dol­gozó, akiknek képviselői az urnák­hoz járultak? Nagy jelentőséget tulajdonítva az emberi tényezőnek mutattak rá a dolgozók szakképzettségének nö­vekedésére. Nemcsak a fő- és kö­zépiskolát végzettek száma nőtt, ha­nem a szakképzett fizikai dolgozóké is; arányuk jelenleg eléri az összlét- szám 45 százalékát. Szakképzett dolgozóik stabilizálására minden fel­tétel megvan. Évente tíz-tizenkét la­kást adnak át - még ha figyelembe vesszük is, hogy eközben bizonyos számú lakás lebontására is sor kerül - az igényeket aránylag rövid időn belül ki tudják elégíteni. Nemcsak lakásokról, hanem az egyes telepü­léseken bölcsőde és óvoda építésé­ről is gondoskodnak. Ez az egyik alapfeltétele a fiatal munkaerő meg­tartásának. Nem kevésbé fontos a vállalati ösztöndíjak biztosítása sem. A dolgozók generációi marad­hatnak meg a gazdaságban így, él­vezve annak gondoskodását és ma­gukénak érezve minden gondját- baját. A nagyobb hatékonyság elérését a szervezőmunka javításában látják. Szükségesnek tartják a hatalmas te­rületen gazdálkodó újdonsült áilami vállalat irányításának decentralizá­lását, önállóan működő, helyileg irá­nyított egységek kialakítását. Egyik módja ez annak, hogy elkerülhessék a munka- és gépi erő nagy távolság­ra való átcsoportosításait. Az anyagi ösztönzés rendszeré­nek tökéletesítése ugyancsak az előrelépés nélkülözhetetlen ténye­zőjeként került szóba. Az új körül­mények arra kényszerítenek, hogy a fejlesztés jövőbeli forrásait maga a vállalat és részlegei teremtsék meg, racionálisabb bérgazdálkodást folytatva. Ennek megfelelően a bér­alap mozgó részének fokozatos nö­velését tervezik. így akarják elérni, hogy a jó minőségű és az átlagosnál nagyobb munkateljesítmény megfe­lelőbb elismerésben részesüljön. A környezetvédelem kérdését egy ilyen nagy vállalat nem kerülheti meg: főleg Kolesár mérnök hangsú­lyozta, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk a szerves trágya hasznosítására, csökkentve ezzel a műtrágyák alkalmazását, hogy megóvhassák a mélyebb réte­gek vízkészleteit a szennyeződéstől. Fontos gazdasági stabilizáló té­nyező a vállalat ipari tevékenysége. Jelenleg fafeldolgozással és mű­anyagtermékek előállításával foglal­koznak. Mivel a faanyag egyre drá­gább és egyre nehezebben besze­rezhető, a műanyagból készülő ter­mékek választékát szeretnék bőví­teni. Csakhogy ezzel az elképzelé­sükkel nem nagy megértésre talál­nak szállítójuknál, a nyitrai (Nitra) Plastikánál. Melléküzemági tevé­kenységként jelentős munkát végez épitőcsoportjuk is. Arra számítanak, hogy saját szükségleteiken kívül más vállalatok részére is végezhet­nek bizonyos építőipari munkákat. Ezekkel kiegyensúlyozhatnák az időjárástól túlságosan függő mező- gazdasági termelés eredményeit. Természetesen nem arról van szó, hogy az ipari jellegű tevékenységet a mezőgazdasági termelés rovására akarnák fejleszteni. Csupán az idényjellegű termelésben foglalkoz­tatott munkaerőt szeretnék így job­ban kihasználni. Illúziók nélkül tárták fel az uj válla­lat lehetőségeit, a megváltozott kö­rülmények várható nehézségeit. Az önelszámolás, önfinanszírozás rendszerére való átmenetet olyan körülmények között kell megvalósí­taniuk, amikor az új állami vállalat a nagy beruházások miatt jelentős adósságokat halmozott föl. Nem le­het tehát azzal áltatniuk magukat, hogy a közeljövőben megállnak a saját lábukon. Legalább három­négy évig még állami támogatásra lesznek utalva. Hosszú, feszült várakozás után végre a választóbizottság elnöke ki­hirdette az eredményt. A jelenlevők megválasztották a dolgozókollektíva tanácsának 11 tagját és 4 póttagját, s igazgatónak a következő öt évre František Kolesárt, aki korábban is ezt a tisztséget töltötte be. Mondhatnánk, hogy új korszak kezdődik a hatezer hektáros nagy- gazdaság életében, de ajánlatos csínján bánni a nagy szavakkal. A vezetőség és valamennyi dolgozó tudja, hogy egyik napról a másikra nem lehet gyökeres változást elérni. Továbbra is megmaradnak a régi gondok, problémák. Azonban ha nem is máról holnapra, de fokozato­san a dolgozók kezdeményezéséből s a vezetés átgondolt szocialista vállalkozásából eredő eszközökkel kell pótolni az állami támogatást, így teremtve meg a további fejlődéshez, a hatékony gazdálkodáshoz az elő­feltételeket. MORVAY GÁBOR Szerelik a mozgólépcsőt a Sverma metróállomáson (ČSTK felvétele) Bemutatásra és használatra készen Október 28-án átadják a prágai metró új szakaszát • A dél­nyugati városrész közelebb kerül a központhoz • Az egybe­hangolt munka eredménye A prágai metróhálózat B-vonala újabb öt kilométeres szakaszának átadása kétségkívül jelentős ese­ménynek ígérkezik a főváros lako­sainak életében. Az esemény ünne­pi jellegét az is kidomborítja, hogy a metróépítők az új szakaszt két hónappal a tervezett határidő előtt, október 28-án, Csehszlovákia meg­alakulása évfordulójának tiszteletére fejezik be. A metró a prágaiak legkedveltebb tömegközlekedési eszköze. Az első vonal üzembehelyezése óta eltelt tizennégy év alatt a metróhálózat egyre nagyobb távolságokat tett idő­ben rövidebbé az utasok számára. Naponta közel egymillió utas veszi igénybe ezt a gyors és megbízható közlekedési eszközt. Jelenleg harminchárom állomása van a prágai metróhálózatnak, a leg­utóbb tavaly júliusban adták át a vá­ros déli lakótelepeihez közel fekvő Strašnická nevű állomást. Az október 28-án átadásra kerülő metrószakasz meggyorsítja és meg­könnyíti a délnyugati városrész la­kosságának munkába és városba utazását. A Sokolovská végállomás­ról induló, s jelenleg a Smíchovská állomásig vezető B-vonal további három új állomással gazdagodik. Az első állomás neve: Radlická. Az ál­lomás falait zöld Conex-üvegburko- lat fedi. A Smíchovská és a Radlická állomások közti szakasz sajátossá­ga, hogy a metróhálózat leghosz- szabb szakasza, hossza 1700 méter. A következő új állomás neve: švermová. A forradalmár kommu­nista, Jan Sverma emlékét idézi,, éppúgy, mint az állomással szembe­ni Motorlet repülőgép-ipari üzem. A 32 méter mélységben fekvő állo­más egyben a Prága-Jinonice vas­útállomáshoz is közel van. Utas- csarnoka ugyancsak üvegfalú, a fel­szállási tér körüli falakat füstszínű Vízner-típusú üveglapok fedik. Az új szakasz harmadik állomása a Dukelská, a duklai harcok hőseit idézi. Ez az állomás a jinonicei nagy iparvállalat, az Ipari Automatizációs Művek dolgozói számára hozza kö­zelebb a városközpontot. Az első állomásnál ötven sze­mélyautót befogadó parkolóhelyet is terveztek, mivel azt még nem érinti a felszíni tömegközlekedési hálózat. A šverma és a Dukelská állomások viszont a városi autóbusz-közleke- dés gócpontjai. A Dukelská állomás körül a jövőben új lakótelep (Nové Butovice) épül, s az állomást érinteni fogja a D-5-ös autópálya egyik be­kötőútja. Az új metrószakasz próbaüze­meltetése, a metrókocsik, a műszaki berendezések és az egész szakasz biztonságának ellenőrzése is rövi­desen befejeződik. Ezekben a na­pokban a három új állomáson és környékén serény munka folyik. A végső simítások, a díszítő elemek elhelyezése, tereprendezés... Az építkezés fővállalkozójának, a Metrostav állami vállalat, a prágai ČKD, a Metrótervező Vállalat, s az építésben részt vevő közel ötven szervezet dolgozói egybehangolt, hozzáértő munkájának eredménye lesz az október 28-i átadás.. SOMOGYI MÁTYÁS A termelők okultak a hibákból Kevesebb szállítmányt kellett nagy nitráttartalom miatt leállítani A zöldség- és gyümölcsfélék nitráttartalmáról főleg tavasszal szokás beszélni, amikor kezdetét veszi a felvásárlási idény. Mi nemrég a zöldség­félék béltartalmát vizsgáló szakemberek idei ta­pasztalatai iránt érdeklődtünk. Mégpedig Duna- szerdahelyen (Dunajská Streda), az Agrokémiai Vállalatnál, ahol az ország egyik legnagyobb kapacitású agrokémiai laboratóriuma működik. Beszélgetőtársunk Komfeld Tibor vegyészmér­nök, az agrolaboratórium irányítója volt.- Emlékszem, hogy tavaly, amikor elkezdték a zöldségfélék nitráttartalmának ellenőrzését, rengeteg objektív és szubjektív problémával ta­lálkoztak. Azóta változott a helyzet?- Ami a szempontokat és alapelveket illeti, nincs különösebb változás. Továbbra is a nitrát­tartalom megengedett szinten tartása a fő cél, ehhez pedig az egészségügyi minisztérium ren- delete szolgál útmutatóul. Az idén a mezőgazda­sági vállalatok és a kertbarátok, illetve a háztáji árutermelők kérése alapján több mint 6 ezer mintát elemeztünk. Az új rendelet módosította, pontosabban enyhítette a minőséggel kapcsola­tos, túl szigorúnak bizonyult követelményeket. Persze csupán néhány zöldségfélénél. így például a káposzta, amely korábban eddig maximálisan 600 mg/kg nitrátot tartalmazhatott, az év elejétől 2000 mg/kg nitráttartalommal is felvásárolható, illetve forgalomba hozható. A megengedett nitráttartalom a salátánál 2500- ról 3000, a reteknél ugyancsak 3000 mg/kg-ra emelkedett. Ezek olyan mértékű engedmények, amelyeknek a szakértők szerint, nem lehetnek káros egészségügyi következményei. Akárcsak tavaly, az idén is tanácstalanok voltunk az új­hagyma nitráttartalmát illetően. A szabvány ugyanis 100 mg/kg-ot engedélyez, nem téve különbséget a zöld és a száraz hagyma között. Ez pedig teljesen abszurd állapot, hisz a tavasz- szal forgalomba kerülő zöldhagyma eleve jóval több nitrátot tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a fogyasztók nem kilószámra eszik a zöldhagy­mát, itt is lazítani kellene-lehetne a szabványon. Erre azért is szükség volna, hogy a felvásárlók ne élhessenek vissza a jogaikkal. Ugyanis azt ta­pasztaltuk, hogy amíg a piac igényelte ezt a zöld­ségfélét, addig „papír", tehát laboratóriumi elem­zésről szóló bizonylat nélkül is átvették az új­hagymát, viszont mihelyt felbillent a kereslet-kí­nálat közötti egyensúly, a felvásárlók azonnal kifogásolni kezdték az addigi figyelembe sem vett nitráttartalmat. Ugyanez vonatkozik a spárgatök­re. Amíg zsenge állapotban hozták ellenőrzésre, addig még véletlenül sem fért bele a 700 mg/kg- os „keretbe“. Csak amikor jól beérik, tudja, amikor már csak fejszével lehet szétverni, akkor csökken a tök nitráttartalma a megengedett szint­re. Nem is csodálkoztunk, hogy a termelők kibú­vókat, „kiskapukat“ kerestek, hogy értékesíteni tudják az árujukat.- Említette, hogy csak néha mértek olyan nitrátmennyiséget, ami miatt le kellett állítani a szállítást. Talán fölvilágosultabbak, óvatosab­bak lettek a termelők?- Igen is, meg nem is. Tudunk esetekről, amikor bennünket, pontosabban a laboratóriumi elemzést megkerülve, tehát engedély nélkül áru­sítottak, vagy vásároltak fel különféle terménye­ket. Hadd jegyezzem meg azonban, hogy ez az év nagyon jó feltételeket teremtett a termeléshez. Sok volt a napsütés, ami eleve a nitrát fokozott lebomlásához vezetett. Elgondolkoztató, de saj­nos igaz, hogy a legszigorúbb szabvány, a táp­anyagpótlási alapelvek pontos megtartása sem hozza meg a várt eredményt, ha például esős, borús az időjárás.- Hallottuk, hogy áttérnek az elemzések során nyert adatok számítógépes feldolgozására és nyilvántartására. Mikor?- Sajnos, a ROBOTRON 1715 típusú számító­gépet csak az elmúlt napokban kaptuk meg, így lényegében csak az elkövetkező idényben vesz- szük hasznát. A céljainknak megfelelő programot Almási Ágnes, a természettudományok doktora dolgozta ki. A számítástechnika nagyban meg­könnyíti a munkánkat. Eddig ugyanis a statiszti­kai kimutatások elkészítését hosszas adminiszt­rációs munka előzte meg. Úgy tervezzük, hogy betápláljuk a számítógépbe a termelők nevét, a vizsgált zöldségféléket és az elemzés eredmé­nyeit, s így bármikor szinte pillanatok alatt felmér­hetjük, melyik mezőgazdasági vállalatnál, illetve kertbarát-szervezetnél vagy háztáji termelőnél kell nagyobb figyelmet szentelni a nitráttartalom csökkentesének.- Van-e érdeklődés a szolgáltatásaik iránt?- Nem vagyok híve a túlzott reklámnak, de ezért a célért, tehát az egészséges táplálkozá­sért, a zöldség- és gyümölcsfélék nitráttartalmá­nak csökkentéséért nem sajnálom a fáradságot. Nagyon sokan kerestek fel bennünket azok kö­zül, akik éppen az Új Szó hasábjain tavaly megjelent írásból értesültek arról, hogy az ország bármely részéből elfogadunk elemzésre küldött mintákat, s tanácsot is szívesen adunk a hozzánk fordulóknak. Természetesen nem csupán zöld­ség- és gyümölcsfélék, de talajminták vizsgálatá­val is foglalkozunk. Ebben az évben Szlovákia különböző részeiből több mint 200 földmintát kaptunk, főleg a kertbarátoktól. S ha már szóba került ez a szolgáltatás, hadd mondjam el, hogy a nitráttartalom megállapításáért mintánként 50 koronát számlázunk, a talajelemzés pedig 65 koronába kerül. SZITÁS GABRIELLA

Next

/
Thumbnails
Contents