Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-20 / 248. szám, csütörtök

Több cselekvési lehetőséget, nagyobb bátorítást Az ifjúság sokoldalú felkészítése az egész társadalom átalakításával összefüggő feladatok megvalósítására azok közé a tényezők közé tartozik, amelyek jelentős mértékben meghatározzák ennek a forra­dalmi feladatnak a kimenetelét. A CSKP célja és egész társadalmunk érdeke, hogy az ifjúság cselekvő módon vehessen részt az átalakítás programjának megvalósí­tásában. Az azonban már a társadalom ügye, hogy ehhez megnyerje a fiatalokat. Viszont ahhoz, hogy az ifjúság cselekvő részvétele még eredményesebb legyen, több lehetőségre, nagyobb bátorításra s haté­kony segitsegre van szükség. Az SZLKP Lévai (Levice) Járási Bizottsága a fiatalok aktivizálásával kapcsolatos határozatok megvalósí­tása érdekében intézkedéseket fo­ganatosított. Az ifjúsági szervezetek tevékenységében ki akarják küszö­bölni a formalizmust, a tevékenysé­get fékező adminisztratív munka- módszereket, a nagy, tartalmilag céltalan rendezvényeket. Céljuk, hogy - a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség szervezetei aktivizálásának alapvető feltételeit figyelembe véve - az alapszervezetek a munkahe­lyeken, az iskolákban és a lakóhe­lyeken az eddiginél hatékonyabban járuljanak hozzá a társadalmi-politi­kai aktivitás fokozásához, önállób­ban döntsenek saját tevékenysé­gükről, következetesebben tartsák szem előtt tagjaik észrevételeit, ja­vaslatait. A kezdeményezés élén itt is a fiatal kommunistáknak kell állni­uk. A fiataloknak nyújtandó segít­ségre, kezdeményezésük és mun­kájuk támogatására a társadalom valamennyi területén dolgozó párt­szervek és -szervezetek tagjainak figyelmét is felhívták. Az intézkedést sürgette az a tény, hogy a Lévai járásban az utóbbi .időben az ifjúsági mozgalom terüle­tén némi fásultság, stagnálás volt tapasztalható. És itt térünk vissza a már említettekhez: bátorítás és segítségnyújtás. A SZISZ tevékeny­ségében előforduló problémák meg­oldásához - főleg az ifjúsági szerve­zet tekintélyének megszilárdításá­ban - a kommunistáknak, a gazda­sági dolgozóknak is hatékonyabb segítséget kellene nyújtaniuk. El­végre a jelenlegi feladatok megoldá­sa nem képzelhető el kezdeménye­zésük és aktivitásuk nélkül. Az intéz­kedés kimondja azt is, hogy minden­kinek, aki irányít, helyet és időt kell találnia a fiatalokkal való differenciált foglalkozásra és szüntelenül segíte­nie kell őket. Az utóbbi időben néhány párt­alapszervezet jó munkát végzett a párttagjelöltek felkészítésében. Tavaly összesen 160 harmincéven aluli ember vált a párt tagjelöltjévé a járásban, 94 százalékukat az ifjú­sági szervezetek ajánlották felvétel­re. A kezességet több mint a jelöltek feléért a SZISZ-alapszervezet vál­lalta. Sajnos az is előfordult, hogy a fiatal tagjelöltnek nem akadt keze­se a SZISZ részéről, sőt, ez még SZISZ-tisztségviselő esetében is előfordult. Például a Nyugat-szlová­kiai Baromfifeldolgozó üzemben, a Zselizi (Želiezovce) Gép- és Trak­torállomáson, az Ipolysági (šahy) Efsz-ben és másutt. Ezzel szemben körültekintően gondoskodnak a fia­talok felkészítéséről a Strojstav és Piéta ipolysági üzemében, a Palásti (Plaštovce) és Kálnai (Kalná) Efsz pártszervezetében. A járási pártvezetés és ifjúsági szervezet, valamint a gazdasági irá­nyítás illetékesei a sokrétű teendők mellett arra is odafigyelnek, hogy egyre nagyobb támogatást kapjanak azok a fiatalok, akik tehetségükkel, teljesítményükkel részesei lehetnek gazdaságunk dinamikus fejlesztésé­nek. Például a feltaláló- és újítómoz­galom kibontakoztatása révén. Ezt serkentik a „Nyútsd be első újítási javaslatodat“, vagy ,,Az ötletek bor- 4 zéje" versenymozgalmak. A járás ipari üzemeiben az utóbbi időben sokan bekapcsolódnak ebbe a moz­galomba. A mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok körében az „Egy szem se vesszen kárba“ versenymozga- lom a legvonzóbb. Nem kevésbé népszerűek a ZENIT versenyei sem, amelyeken a fiatalok elméleti és szakmai felkészültségüket mérik össze. Az aktivitás és kezdeménye­zés hete keretében - amely a közel­múltban zajlott - főleg az iskolák növendékei voltak azok, akik segít­séget nyújtottak a mezőgazdaság­ban, a falu-, illetve városfejlesztési munkákban. Itt kell azonban megje­gyezni, hogy a fent említettek csu­pán a fiatalok egy részére vonatkoz­nak. Ugyanis nem kevés a passzív, ,.ahogy esik, úgy puffan“ gondolko­dású, a közömbös fiatal sem. Főleg azokban a községekben, ahol a te­vékenység néha csak egy mulatság, illetve diszkó rendezésére korláto­zódik, vagy az egyes ipari, illetve mezőgazdasági üzemekben. A párt­ós ifjúsági vezetők tájékoztatása alapján arra lehet következtetni, hogy az aktív tevékenységet illetően a középiskolák alapszervezetei jár­nak az élen. A stagnáló és tevé­kenységükben hanyatlást mutató szervezeteket kádercserével, a párt- szervezetek által kijelölt személyek támogatásával próbálják „életre kel­teni“. A SZISZ járási szervezetének több mint tízezres tagsága azono­sulni akar a korunk diktálta felada­tokkal. Azonban nekik is vannak gondjaik, amelyek korosztályonként, területenként és társadalmi rétegek­től függően is eltérőek. Például sok helyen hiányoznak a klubok, a kultu­rális kibontakozáshoz, a sportolás­hoz szükséges feltételek. Vagyis a szabad idő hasznos eltöltéséhez szükséges létesítmények és beren­dezések. Ahhoz, hogy az ifjúság ne húzódjon félre, ezekre a tényezőkre is jobban oda kell figyelni. És arra is, hogy a járási székhelyen vitatható a fiatalok otthonteremtési esélye. Mindez talán abból adódik, hogy a városközpont átalakítása lassítja a lakásépítés ütemét, és a meglévő lakások zömét a közeli erőműben dolgozó fiatalok foglalják el. Az is jelentős mértékben hozzájárulna a fiatalok cselekvő kedvének növe­léséhez, ha az ingázók munkahe­lyük közelében otthont tudnának te­remteni. A párt és a SZISZ járási bizottsá­ga, valamint az alapszervezetek - a CSKP KB 10. ülése határozatá­ból kiindulva - arra összpontosítják figyelmüket-és erejüket, hogy az ifjú nemzedék számára természetes, igényeinek és vágyainak megfelelő életformát, cselekvési lehetőséget biztosítsanak. Bár ez nem éppen a legkönnyebb feladatok egyike, mert a hiányosságok pótlása és a továbblépés fokozott energiát igé­KATÓCS GYULA ösztönző sikerek a növénytermesztésben Őszi gyorsmérleg a Losonci (Lučenec) járásban A kukoricán, cukorrépán és né­hány kései érésű zöldségfélén kívül lényegében valamennyi mezei ter­mény begyűjtése befejeződött már a Losonci járásban. A esztendő elő­zetes gyorsmérlegét Július Vít'az- nak, a járási mezőgazdasági igaz­gatóság vezetőjének segítségével készítettük el.- Azt hiszem, az idén nem le­het különösebb okunk panaszra - mondotta az igazgató'-, mert lé­nyegében valamennyi fő növényfé­lénél a tervezettnek megfelelő, sőt esetenként a vártnál jobb termést értünk el. Kalászosokból 13 száza­lékkal termeltünk többet a tervezett­nél. Mezőgazdasági vállalataink 5,4 tonnán felüli hektárhozamot értek el, ami kimagasló teljesítmény. Három szövetkezet - Tomášovce, Galsa (Holiša) és Buzita (Buzitka) - hat tonnán felüli terméshozammal dicse­kedhet, s a tizennégy vállalat közül csupán a Füleki (Fiľakovo) Állami Gaz­daság nem tudja teljesíteni a tervet. Kudarcuk oka ismert: a gazdaság határában közvetlenül az aratás előtt jelentős kárt okozott a jégverés. Számításaink szerint, a termésnek mintegy 30 százaléka veszett kárba. Járási viszonylatban őszi repcéből szintén többet termeltünk a terve­zettnél. Az átlaghozam meghaladta a hektáronkénti 2,8 tonnát. A napra­forgó hektárhozama még ennél is jobbnak ígérkezik. Azért fogalmazok jövő időben, mert a termés szárítá­sa, tisztítása még tart, tehát végle­ges adataink egyelőre nincsenek.- Mit hozott, mit ígér az őszi határ?- Az ősziek közül elsőként a bur­gonya betakarítását fejeztük be. Hatszáz hektáron termett burgo­nyánk s az idén is teljesíteni tudtuk feladatainkat. Különösen Poltáron örülhetnek a bő termésnek és a jó minőségnek. A zöldségtermesztés­ben már nem egyértelműen kedve­zőek a tapasztalataink. Paprikából és káposztából több termett a terve­zettnél, s a felvásárlók ezt, sajnos, éreztetik is a termelőkkel. Az ár alacsony, a feldolgozóipar és a ke­reskedelem egyaránt vonakodik a terméstöbblet átvételétől. Ráadá­sul a termelők a saját járműveikkel kénytelenek elszállítani a termést. Egyetlen kertészet dolgozói sem di­csekedhetnek a paradicsom- és az uborkaterméssel. Ismét gondot oko­zott a növényvédő szerek beszerzé­se, és az időjárás sem kedvezett ezeknek a zöldségféléknek A szőlő négy év után hozott ismét jó termést, viszont az alma újfent igazolta létjo­gosultságát földjeinken. Különösen a sőregi (Šurice) szövetkezetben té­rül meg kamatostól a befektetés és gondoskodás, ahol az idén 1000 tonnánál több alma értékesítésére van kilátás.-Vajon a növénytermesztés ki­váló eredményei az állattenyésztés­ben is éreztetik hatásukat?- Sajnos, azt kell mondanom, hogy csak részben. A hús- és tojás­termelésben nincs különösebb gon­dunk, am a tejtermelési kudarcok egyre nagyobb főfájást okoznak. Az értékesítés terén különösen a nyári hónapokban kerültek hátrányba vál­lalataink, amikor bőven volt etetniva- ló, viszont az ivóvízellátás akado­zott. Ebben az időszakban mintegy 800 ezer literes lemaradás keletke­zett. Igaz, hogy napjainkban a cino- baňai szövetkezet kivételével vala­mennyi szövetkezet és állami gaz­daság a tervezettnél több tejet érté­kesít, mégsem valószínű, hogy pó­tolni tudjuk a hiányzó mennyiséget. Sajnos, a minőséggel is gondjaink vannak. Kilenc hónap alatt az állat- tenyésztési termékeknek csupán a 62 százalékát tudtuk az első minő­ségi osztályban értékesíteni. A szeptemberi eredmények már tük­rözik a minőségre való törekvést, hiszen 20 százalékos javulást tud­tunk felmutatni. A vállalatok közül a füleki Állami Gazdaság érdemel dicséretet, tekintve, hogy 110 ezer liter tejet értékesítettek terven felül. Hasonló eredményekről érkezett je­lentés Tomášovcéból, Rátkából és Buzitárói. Ugyanakkor a cinobaňai szövetkezet sem mennyiség, sem minőség tekintetében nem teljesíti feladatait.- Végül, de nem utolsósorban ar­ra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy az elkövetkező hetek és hónapok változásai miként érintik a Losonci járás mezőgazdaságát?- Őszintén szólva, erre én is kí­váncsi vagyok Egyelőre azonban nem sok konkrétummal szolgálha­tok. Az már biztosra vehető, hogy járásunkban nem alakul mezőgaz­dasági kombinát. A termelés szerke­zetén nem szeretnénk sokat változ­tatni, mert általános vélemény sze­rint, a jelenlegi szerkezet megfelel mind gazdaságaink, mind pedig a társadalom szükségleteinek. A fel- vásárlási és nagykereskedelmi árak változása, valamint a termelési-gaz - dasági csoportokba történő besoro­lás véleményem szerint, változtathat a jelenlegi erőviszonyokon. Persze felelőtlenség volna jóslatokba bo­csátkozni. Tény, hogy a szilárdabb alapokon álló gazdaságok helyzete még a szigorúbb feltételek között is könnyebb lesz. Ezért örülünk külö­nösen az idei jó terméshozamoknak, amelyek minden bizonnyal újabb si­kerek elérésére, a rekordok meg­döntésére ösztönzik járásunk mező- gazdasági dolgozóit. HACSI ATTILA Csehszlovák gyártmányú zsírtalanító berendezést állítottak üzembe az Észak-csehországi kerületi Minőn állatgyógyászati intézetében. A berendezés az állati zsíroktól tisztítja meg a vizet. Az így nyert üledéket a takarmánygyártásban hasznosítják. A víztisztító óránként 8000 liter vizet zsírtalanít. (Jan Vrabec felvétele - ČTK) Műanyaggyártás Közvetlen kapcsolatokkal - eredményesebben A KGST-tagállamok tudományos-műszaki fejlesztésének komplex programja fő feladatainak egyike többek között a 4. kiemelt irányzat, amely az új anyagok előállítását és feldolgozását, valamint új technoló­giák kidolgozását szorgalmazza. Ide tartozik az újfajta műanyagok gyártása és különböző területeken történő alkalmazása is. Felhasználás - alacsony színvonalon A műanyaggyártás fontosságát aláhúzza az a tény, hogy nagy haté­konysággal alkalmazhatók a fémek pótlása, helyettesítése terén. Ennek az állításnak alátámasztásául említ­hetnénk néhány példát a gépiparból, ahol pl. 1 tonna szerkezeti műanyag 2,4-5,7 tonna különféle fém helyet­tesítését teszi lehetővé. A fémek előállítása során a jelenlegi műszaki eljárásokkal a nyersanyag hasznos felhasználását 60-80 százalékban teszi lehetővé, míg ez az arány a műanyagoknál 90-95 százalék. A munkaigényesség a műanyagok­nál - háromszoros és tízszeres ha­tár között - alacsonyabb, mint a fé­meknél, továbbá a fémek energia- igénye is magasabb a műanyago­kénál. A műanyagok és fémek felhasz- náltsági aránya - súlyegységben ki­fejezve - világviszonylatban 1:13,5, a világ fejlett országaiban ez az arány 1:16, a gépiparban pedig 1:48. Az alkalmazás területén legna­gyobb részt a szerkezeti és a kom- pozit-műanyagok képeznek. Míg a kapitalista országokban az egy lakosra átszámított felhasználás 2-3 kg körül mozog, Csehszlovákiá­ban ez csak 0,7 kg. Mi, a többi KGST-országhoz hasonlóan, a szerkezeti műanyagok jelentős ré­szét a nem szocialista országokból történő behozatallal pótoljuk, ami nálunk a műanyagok összbehozata- lának 56,5 százalékát teszi ki. Ezek a tények jelentős szerepet játszottak az említett irányvonal kidolgozásá­nál a szerkezeti kompozit és modifi­kációs műanyagok terén, amelyeket a gépiparban, a közlekedés-techni­kában és az elektrotechnika terüle­tén alkalmazzák. Az üvegszál „példája“ A komplex programból követke­zően az új polimerek kutatása - fej­lesztése terén folyó munkálatok je­lenlegi szakasza elsősorban a tudo­mányos és műszaki területre össz­pontosul. A kitűzött célok teljesítése érdekében kevés a probléma alap­kérdésének megoldása - mégha vi­lágszintű is a megoldás -, szükség van az alkalmazásra, a konkrét megvalósításra. Úgy tűnik, hogy az egyes megoldások lehetősége bizo­nyos országokban - beruházási okok miatt - korlátozott. Ami az új anyagokat, főleg a kom- pozitanyagokat illeti, a KGST-tagor­szágok részéről nincs igény a tiszta műanyagokra, inkább adalékanya­gok, stabilizátorok és kötőanyagok, valamint az égést korlátozó és más modifikációs adalékanyagok kutatá­sára, fejlesztésére összpontosíta­nak. Igény mutatkozik a kompozit- anyagok gyártásához szükséges gépek és berendezések iránt. Ezek az anyagok, illetve gépek a KGST-tagországokban hiánycikk­nek számítanak, és ha gyártják is ezeket, a termelés csak a saját szükségletek fedezésére képes, gyakran arra is csak részben. A töb­bi KGST-országokban történő eset­leges szállítás, ami a termelés fej­lettségének függvénye, gyakran széles körű beruházási, nyers - anyag-biztosítási és szervezési fel­tételeket igényel. Jó példa erre a csehszlovák üvegszál, amely iránt - jó tulajdon­ságoknak köszönhetően - érdeklő­dés mutatkozik valamennyi KGST- tagország részéről. De a gyártási kapacitás a nem szocialista orszá­gokba történő exportfeladatok telje­sítése mellett még a jelenlegi hazai szükségleteket is csak nehézségek árán tudja kielégíteni. Átértékelni a jelenlegi megközelítést A Komplex Program feladatainak eddigi teljesítése - az új poliméreket illetően -, valamint az 1990-ig elő­irányzott koncepció szükségessé te­szi a jelenlegi hozzáállás átértékelé­sét. A szovjet vállalatok érdeklődést mutatnak az eddig alkalmazott, a megállapodásokon és egyezmé­nyeken alapuló együttműködési for­ma helyett a közvetlen kapcsolatok szerinti együttműködésre. Ennek megvalósítása érdekében fontos a termelés terén az együttműködés, a szakosodás és a kooperáció. A Komplex Program legfontosabb célkitűzéseinek a sikere biztosabb, ha a közvetlen kapcsolatokat válla­lati szinten hozzák létre, ami lehetővé tenné a kutatómunka és a termelés terén mutatkozó kapacitást, nyers­anyagot, eszközellátottságot, vala­mint a külkereskedelmet érintő prob­l émák megoldását. A műanyagoknál komoly tényező a feldolgozó berendezések állapota. Ma, amikor a berendezések és gé­pek 60 százaléka 14 évnél idősebb, szinte lehetetlen lenne még világ- színvonalú nyersanyagok esetében is ilyen elavult berendezéseken olyan végtermékeket gyártani, ame­lyek kiemelkedő tulajdonságokkal bírnak. Ebben a helyzetben, amikor, a többi KGST-tagországban is ha­sonló a helyzet, illetve rosszabb a gépek és berendezések terén,- a gépgyártás is csak olyan szinten van. hogy nem elégíti ki sem meny- nyiségi sem pedig minőségi szem­pontból a szükségleteket. A komplex hozzáállás nemcsak az említett program sajátossága, hanem a kor és a szükségletek követelménye is. Az új feladatok kidolgozásánál a je­lenlegi helyzetnek nem szabad megismétlődnie. A feladatok megol­dása közben derült ki ugyanis, hogy a megvalósítás, az alkalmazás lehe­tőségei hiányosak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha a feladatok kitűzéséhez szükséges hozzáállás ésszerű és átfogó, nemcsak attrak­tív, de hasznos, megoldható prog­ram is előkészíthető. FRANTIŠEK MÁTEL, a Nyitrai (Nitra) Műanyagfeldolgozás- és alkalmazás Kutatóintézetének dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents