Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-18 / 246. szám, kedd
Az ideológiai munka feladatairól Szlovákiában (Folytatás a 3. oldalról) eredmények nem is maradtak el. Vállalatuknál a gazdasági kísérlet előkészítésével és bevezetésével kapcsolatban különböző formákban - beszélgetéseken, felmérések, szociológiai kutatások révén- megismerték a dolgozókollektívák nézeteit, és az így szerzett tapasztalatokat ki is használták a problémák megoldásában. Alapvető időszerű kérdés a termelési demokrácia elmélyítése, az önigazgatás, az embereknek az irányításban és ellenőrzésben való közvetlen részvétele révén. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet vitája, azok a kérdések, amelyeket előadóinkhoz, propagandistáinkhoz, tömegtájékoztató eszközeinkhez intéznek, arról tanúskodnak, hogy dolgozóink nagy érdeklődést tanúsítanak az önigazgatás iránt. Értelmezésében azonban nagyok az eltérések. Ez megnyilvánul az újonnan alakuló állami vállalatok - Szlovákiában 149 működik - konkrét gyakorlatában. Az eddigi tapasztalatok szerint megkülönböztetett figyelmet kell szentelnünk a gazdasági vezetők, a dolgozók tanácsa szerepe magyarázásának, a párt a szak- szervezeti, az ifjúsági és más szervezetek hatásköre meghatározásának. Az önigazgatás nem csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg, fokozza feladatukat. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak kell az átalakítás következetes megvalósításának lelkét jelenteniük. Nagy változásokról van szó és számolnunk kell azzal, hogy mindaz, amit a törvényekben és határozatokban rögzítettünk, nem valósul meg könnyen és konfliktusok nélkül. Azok a kollektívák, amelyek önigazgatási szerveket választottak, most szerzik a tapasztalatokat Mindenekelőtt a kommunistáknak, az alapszervezeteknek és a pártcsoportoknak kel! példát mutatniuk a dolgozókollektívákban, megnyerni társaik bizalmát, aktivizálni az embereket a társadalmi feladatok megvalósítására. Az átalakítás sikerét csakis a kitűzött célok eléréséhez vezető tettek határozzák meg. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy eredményességük a 8. ötéves terv mindennapi feladatainak megvalósításától függ. Az SZLKP KB Elnöksége bírálóan értékelte a népgazdasági terv idei teljesítését. Értékelte a feladataikat teljesítő kollektívákat, de ugyanakkor figyelmeztetett a fogyatékosságokra, arra, hogy mindenekelőtt teljesíteni kell a terv minőségi mutatóit. Az átalakítás igényes feladatai, az idei gazdasági feladatok megvalósítása nagy igényeket támaszt a gazdasági káderekkel szemben. A hatékony, produktív gazdálkodás irányában elért fordulat megköveteli az új módon gondolkodó vezetőket, akik le tudják küzdeni a gazdasági és szociális kérdések megoldásának sztereotip megközelítését. Olyan vezetőkre van szükség, akik nemcsak azt tudják, hogy mit akarnak, hanem azt is, hogy az hogyan érhető el. A vezető kádereket a magas szintű szakképzettségnek, a politikai fejlettségnek, az önálló gondolkodásmódnak, a kezdeményezésnek, a vállalkozó szellemnek kell jellemeznie. A szocializmus biztonságot nyújtó társadalom Elvtársak, fontos politikai, gazdasági és ideológiai feladat, hogy új módon kell értékelnünk a szociális területet, amely az ember aktivizálásának fontos tényezője. Az erős szociálpolitikában meg kell nyilvánulnia a szocialista rendszer humanista lényegének, annak, hogy minőségileg különbözik a kizsákmányoló tőkés rendszertől. Munkánk minden szintjén az átalakítás fő tájékozódási pontunk és útmutatónk az emberről, képességei és tehetsége érvényesítéséről való gondoskodás Van mire építenünk. A szocializmus építésének évtizedeiben nem csekély sikereket értünk el az emberek szükségleteinek kielégítésében. A munkások, a szövetkezeti tagok, s a további társadalmi rétegek szociális helyzetében főleg Szlovákiában a múlthoz képest lényeges változások következtek be. A szocializmus szilárd szociális garanciákat és biztonságot nyújtó társadalom. Viszont nem mindig és nem mindenütt tudatosítjuk azt, hogy ez a szociális biztonságérzet a nemzeti jövedelem szüntelen növekedésétől függött a múltban, függ ma és a jövőben is. A lelkiismeretes munkára való ösztönzés azért sem eléggé eredményes, mivel a szocializmusban a szociális igazságosság alapelvét - mindenki képességei, mindenkinek az elvégzett munka szerint- nem egyszer szem elől tévesztették, sót elsekélyesítették a „szocialista" egyenlősdi formájában. Ez nem mai jelenség, nem egyszer bíráltuk már. Az új gazdasági gondolkodás megköveteli az elosztás folyamatában az egyenlósdi elvetését, a kollektívák és az egyének munkája tényleges hozamának igazságos értékelését. Az igazságosság azt jelenti, hogy a társadalomban a munkát és a teljesítményt egységes mércével, megalapozott normákkal mérjük. Eltérő teljesítmény és eredmények - eltérő bér, fizetés és jutalom, ez nagyon egyszerű és mindenki számára érthető logika! A gazdasági propagandában és az agitációban arra kell törekednünk, hogy ezt minden dolgozó a legtermészetesebbnek tartsa. Ennek legjárhatóbb útja az önelszámolás és az önfinanszírozás, amely valóban érdekeltté tesz a munka eredményeiben. Úttörő szerepük van itt a munka és a javadalmazás szervezése brigádrend- szerű formáinak. Az SZSZK-ban ezt a kollektív formát több mint 210 ezer dolgozóval mintegy 7200 kollektíva alkalmazza. Eredményeik eltérőek, de több brigád, például a kassai (Košice) Kerá- miaművekben, a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalatban stb. bizonyítják ennek a formának tényleges értelmét. Hozzájárul a munka- és a technológiai fegyelem szilárdításához, a brigádok tagjai jobban kihasználják a munkaidőt, anyagot takarítanak meg, s a termelés folyamatossága érdekében szükség szerint képesek egymást helyettesíteni. Nagyra becsüljük az olyan úttörő brigádvezetőket, amilyen a Považská Bystrica-i František Cíbik, a kassai Rozália Péková, a Banská Bystrica-i Ján Lupták, a partizánskéi Štefánia Pavlejová és a bratislavai Michal Svitič, akik az új iránti érzékükkel valamint magas fokú politikai és társadalmi elkötelezettségükkel kiérdemelték az egész társadalom elismerését. Helyesen kell értelmezni és érvényesíteni a szavatolt szociális biztonságot, nehogy az embereket gondatlanságra, kötetlenségre késztesse. A szociálpolitika, amely a szocialista életmód formálásának fontos része, magába foglalja az életszínvonal széles körű felfogását. Célja megteremteni a méltó emberi lét minden előfeltételét, elsősorban a lakást, az étkezést, az egészségügyi ellátást, a lakossági szolgáltatásokat, a környezetvédelmet, a testnevelést és a sportot és nem utolsó sorban a mindennapos létszükségleteket. Hiszen nem véletlenül mondjuk, hogy úgy fogunk élni, ahogy dolgozunk, de azt is, hogy az ember úgy dolgozik, ahogy él. Az aktív szociálpolitika megkívánja a harcot a kispolgári fogyasztói gondolkodás és cselekvés, a harácsolás, az élős- ködés, a beteges mammonimádat, s természetesen az indokolatlan előnyök ellen is. Az eszmei-nevelómunkában nyíltan rá kell mutatni ezekre a jelenségekre, mivel nagy veszélyt jelentenek az átalakításra, fékezik azt, megingatják az igazságérzetet, és megbontják a szocialista értékszemléletet. Az emberi életet nem szűkítjük le csupán az anyagi jólét kérdéseire. Az élet értelme jóval gazdagabb. A propagandában és az agitációban ki kell emelni és terjeszteni kell a képességekkel, a tudással, a magas fokú erkölcsi jó tulajdonságokkal rendelkező, áldozatkész, következetes, reálisan gondolkodó, kritikus és önkritikus megközelítést tanúsító személyek példáját. S ilyen példára rátalálunk minden munkahelyen, minden régióban. Persze, ezzel ellentétes példákra is! A gazdasági mechanizmus átalakításának elsó konkrét lépései arról tanúskodnak, hogy az új feltételek megteremtése konfliktusokat is előidéz és kiélezi az ellentmondásokat. Helytelen lenne ezeket szem elől téveszteni, meghátrálni előttük, elodázni megoldásukat, olcsó nyilatkozatokkal és meddő ígéretekkel hízelegni az embereknek. Az offenzív ideológiai munka feltételezi az emberek jobb tájékoztatását a szociális szféra fejlődésének sikereiről és problémáiról, hogy orientálódni tudjanak a bonyolult problémákban is és cselekvő- en bekapcsolódjanak megoldásukba. A szociális fejlődés kérdéseivel nemcsak a szociológiai kutatásban kellene foglalkozni, hanem a szociális prognózisok kimunkálása során és a gyakorlatban is. Ez a feladat a társadalomtudományokra, valamint az irányító szervekre és a dolgozókollektívákra is hárul. Növelni kell a Nemzeti Front aktivitását Tisztelt elvtársak! Az SZLKP kongresszusának határozata feladatul adta, hogy tökéletesítsük a politikai rendszert és elmélyítsük a szocialista demokráciát. Jelenleg a komplex átalakítással összefüggésben ezek a kérdések a figyelem homlokterébe kerültek pártunk tevékenységében. A gazdaság átalakítása elválaszthatatlan a demokratizálástól. Ezt a dialektikus kapcsolatot nagyon érthetően és világosan fogalmazta meg Miloš Jakeš elvtárs a CSKP KB 9. ülésén: „A társadalom fejlődésében csak akkor érhető el az új minőségi szint, ha a szocialista demokrácia elmélyítése támaszkodni fog az alapvető gazdasági reformra, s ha azzal egyidejűleg a gazdaság érezni fogja a demokratizálás ösztönző hatását.” A mondottakból pártunkra az következik, hogy tüzetesebben kell foglalkozni a Nemzeti Frontnak és a bennük tömörült szervezeteknek tevékenységével. Ma már nem elég hangoztatni azt, hogy a Nemzeti Frontnak és egyes társadalmi szervezeteinek szervei igyekezzenek növelni aktivitásukat. Az átalakítás ezt a területet jóval szélesebben és következetesebben értelmezi. A Nemzeti Front tag- szervezetei s az egész Nemzeti Front cselekvóen részt vehet a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében, a Nemzeti Front választási programjainak valóra váltásában, a szervezetek tagjai sajátos érdekeinek megfogalmazásában és érvényesítésében. A figyelmet összpontosítani kell a Nemzeti Front és tagszervezetei tevékenységének azon vonatkozásaira, amelyek kifejezik a tagok érdekeit és szükségleteit, s a tevékenységbe le kell küzdeni a formalizmust. A társadalmi szervezeteknek, különösképpen az FSZM-nek, a .SZISZ-nek, a CSSZBSZ-nek, a CSSZTSZ-nek stb. nagy lehetőségeik vannak arra, hogy tevékenységüket az önigazgatás alapján irányítsák. Az emberek annál aktívabbak lesznek, minél jobban meggyőződnek a mindennapos életben arról, hogy a szocialista politikai rendszer és annak alkotó elemei tolmácsolják és érvényesítik létérdekeinket, s meggyőzően szavatolják a szocialista törvényességet. A széles körű eszmei-nevelömun- ka platformja A Nemzeti Frontnak és a benne tömörült szervezeteknek aktivizálásáról elnevezésű dokumentum. Kritikusan meg kell állápítani, hogy nemcsak a Nemzeti Front szervezeteiben dolgozó kommunisták, hanem ideológiai frontunk sem tanúsított eddig elegendő céltudatosságot e dokumentum magyarázása és gyakorlati megvalósítása során. A szocialista demokrácia fejlesztése megkívánja a szocialista államról szóló lenini gondolatok következetes megvaló- sítasát. Jelenleg előtérbe kerül két látszólag ellentétes feladat: szilárdítani a szocialista államiságot és fejleszteni a szocialista önigazgatást. Látszólagos ellentétről beszélünk, mivel az önigazgatás nem áll ellentmondásban a szocialista államisággal, hanem annak tényleges fejlődését jelenti. A szocialista állam fontos feladatokat teljesít és fog teljesíteni társadalmunk fejlődésében. Napjainkban arra kell törekednünk, hogy növeljük valamennyi szervének és apparátusának teljesítőképességét, elérjük azt, hogy a tevékenység demokratikus, az emberek által ellenőrizhető és őket szolgáló legyen. Helyén való emlékeztetni a gottwaldi alapelvre, miszerint a hivataloknak és az apparátusnak kell szolgálnia az embereket és nem megfordítva! A nemzeti bizottságok szerepe A szocialista önigazgatás fejlődésének hatékonyan meg kell nyilvánulnia az egész politikai rendszerbe, elsősorban alapvető láncszemében, a nemzeti bizottságokban. Címükre már sok mindent mondottunk és elég sok intézkedést is ■foganatosítottunk. Ennek ellenére még mindig sok az észrevétel és a panasz apparátusuk munkájára, amelyben még elég sok a megcsontosodottság, a felesleges papírmunka, s ami a legrosszabb, az emberek megalapozott észrevételeinek és kérelmeinek szem elől tévesztése is. Az embereket joggal nyugtalanítja a nyilatkozatok és a gyakorlat közötti ellentmondás. Nem akarunk öncélúan bírálni, látjuk a jó példákat is, amelyek szilárdítják meggyőződésünket, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében több érhető el. Erről tanúskodik azoknak a nemzeti bizottságoknak példája, amelyeket az SZSZK kormánya kitüntetett a nemzeti bizottságok versenyében elért kiváló eredményeikért és legutóbb Trnava példája is. Lakosai a város fennállásának 750. évfordulóját nemcsak városszépítéssel ünnepelték, hanem azzal is, hogy új, szükséges szolgálatatásokat is megszerveztek. Az emberek megfontolt aktivizálása elmélyíti a nemzeti bizottságok munkája iránti viszonyukat, szilárdítja a párt és a szocialista állam politikájába vetett bizalmukat. A nemzeti bizottságok tevékenységének tökéletesítése, de egyben a propaganda, az agitáció és általában az eszmei munka szempontjából alapvető jelentősége van A nemzeti bizottságok szerepe a szocialista demokrácia fejlesztésében és a gazdasági mechanizmus átalakításában elnevezésű dokumentumnak, amelyet a CSKP KB Elnöksége ez év augusztus 19-én hagyott jóvá. A feladat az, hogy ezzel a dokumentummal megismerkedjen minden állampolgárunk, elsősorban a nemzeti bizottságok képviselői és munkatársai, s következetesen alkalmazzák azt tevékenységük konkrét feltételeire. Ismeretes, elvtársak, hogy az ideológiai munka eredményességét növeli, ha megvalósítása során szem előtt tartják és tisztelik az emberek politikai tapasztalatait, ha valósan támaszkodhat a szavak és a tettek egységére, a pozitív példára. Sok helyütt fel nem mért nagy károkat okoz a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megsértése. Ezekről a kérdésekről nyíltan, kritikus szellemben beszéltünk az SZLKP KB áprilisi ülésén. Helyes az, hogy jogi propagandánk rendszeresen visszatér a CSKP KB Elnökségének 1983 februári keltezésű Leveléhez. Úgy tűnik azonban, hogy alkalmazását a társadalom életében cselek- vőbben kell támogatni, főleg a nyilvánosságot idejében, őszintén és az igazságnak megfelelően tájékoztatva a társadalmat nyugtalanító visszás jelenségek okairól. Az SZLKP KB-nak címzett levelekben és panaszokban nem kevés a figyelmeztetés egyes párttagok helytelen magatartására, akik megszegik a párt alapszabályzatát, ókét meg nem illető jogokra tartanak igényt, és ellentétbe kerülnek a törvénnyel is. Megismételjük - s ebből kell kiindulnunk ideológiai munkánkban is -, hogy a párt minden szerve és tagja köteles a hatályos törvények szellemében dolgozni. A szocialista demokrácia elmélyítésének követelményeit hangsúlyozva, társadalmunkban az olyan alkotó légkör megteremtésére gondolunk, amelyben helye van a bírálatnak és az önbírálatnak, a vitának, a nyilvános párbeszédnek, amelyben mindenkire vonatkoznak a törvények, az erkölcsi követelmények. Célunk az, hogy minden eszközzel, megfontolt gazdasági és szociális politikával, aktív oktató és nevelő munkával az embereket bevonjuk az átalakításba, mozgásba hozzuk az egész társadalmat, hogy elérjük a szocializmus minőségileg magasabb szintjét. Nemzeteink és nemzetiségeink kölcsönös megértésben fejlődnek Elvtársak, a szocialista társadalom átalakításának és élete demokratizálásának része a nemzetiségi kapcsolatok további tökéletesítése is, összhangban a lenini nemzetiségi politika alapelveivel. A föderatív államjogi rendezés 20 év alatt teljesen bevált, mint a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek szocialista demokráciára, egyenlőségre és egyenjogúságra épülő egyesítésének fontos tényezője. Amint azt megállapította a CSKP KB 10. ülése, mi is kifejezhetjük meggyőződésünket, hogy nemzeteink és nemzetiségeink egészséges alapokon, kölcsönös megértésben és együttműködésben fejlődnek és közelednek egymáshoz, s felülkerekedett bennük a közös szocialista haza fejlődésével kapcsolatos társfelelősségük tudata. A társadalom átépítéséhez kötődő forradalmi változások megkívánják, hogy a nemzetiségi kérdést e folyamat szerves részének tekintsük. Munkában érvényt kell szereznünk annak, hogy a nemzeti és a nemzetiségi kezdeményezés a társadalmi fejlődés meggyorsításának aktivizáló tényezőjévé váljon. Célunk az, hogy minden nemzeti erőforrást cselekvőbben feltárjunk és felhasználjunk az egész csehszlovák gazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának lényeges növelésére. Az ideológiai munka minden szintjén tárgyszerűen és érvekkel alátámasztva kell tisztáznunk és érvényesítenünk azt, hogy a népgazdaság átállása a fejlődés intenzív útjára új megközelítést követel meg a szlovákiai gazdaság dinamikusabb fejlődése és az országos erőforrásokhoz való nagyobb hozzájárulása érdekében. Erre kötelez bennünket az a kongresszuson kitűzött feladat is, hogy Szlovákiában a 8. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem az országos átlaghoz képest gyorsabb ütemben gyarapodjon. Nemzeteink és nemzetiségeink közös gazdasági, szociális, ideológiai és kulturális bázison fejlődnek. Ezzel egyidejűleg minden nemzetnek és nemzetiségnek sajátos szociális és etnikai jellemző vonásai vannak-a nyelv, a nemzeti kultúra elemei, az életmód, a hagyományok, a szokások stb. A CSKP kulturális politikája megteremti a nemzetiségi kultúráknak kedvező politikai, szervezési, intézményi és alkotásbeli előfeltételeket. Lehetővé teszi számukra sajátos vonásaiknak és hagyományaiknak fejlesztését, de ezzel egyidejűleg fejlődésüket úgy orientálja, hogy cselekvő eszközévé váljanak a szocialista öntudatosságra, az internacionalizmusra és a hazafiságra nevelésnek. A nemzetiségi kultúrák így szerves részévé válnak Csehszlovákia nemzetei szociális kultúrájának, fontos társadalmi-tudatosító szerepet töltve be az egyes etnikumok nemzetiségi szervezetében. Erről az a tény is tanúskodik, hogy a nemzetiségek kulturális szövetségei ma részét képezik a Nemzeti Frontnak és cselekvóen részt vesznek politikai rendszerünk építésében. Az ideológiai munka további elmélyítése megkívánja mélyrehatóbban tanulmányozni és tökéletesebben megismerni a nemzetek és a nemzetiségek életének és gondolkodásmódjának közös, valamint sajátos vonásait, a nyilvánosságot jobban tájékoztatni életükről és kultúrájukról, és szükségleteik kielégítésére keresni a további hatékonyabb formákat és eszközöket. A párt tevékenysége egyik elsőrendű fontosságú feladatának tekinti nemzeteink és nemzetiségeink felelősségvállalásának szilárdítását társadalmunk átépítése céljainak eléréséért, a hazafias és az internacionalista nevelés elmélyítését, főleg a fiatal nemzedék körében. Ennek a tevékenységnek cselekvőbben kell hozzájárulnia egységes szocialista államunk szilárdításához, a csehek és a szlovákok, valamint a nemzetiségek testvéri együttéléséhez és együttműködéséhez, az egész csehszlovák társadalom internacionalista egységének szilárdításához. Eközben nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nacionális előítéleteknek szívósak a gyökerei, nem egyszer mesterségesen szítják őket, ezért harcolnunk kell a lokálpatriotizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulása ellen. Egyházpolitikánkról Elvtársak, a szocialista demokrácia elmélyítéséről és politikai rendszerünk hatékonyságának növeléséről szólva beszélnünk kell az egyházi politikának, a hívők és az egyházak iránti viszonyunknak néhány kérdéséről is. Ezeket a kérdéseket ismételten azért érintjük, mivel tisztában vagyunk társadalmunk tényleges helyzetével, azzal, hogy nemcsak ateisták élnek és dolgoznak benne, hanem különböző felekezetű hívők is. Hazánk hívői nemcsak formálisan, hanem ténylegesen is egyenjogú állampolgárok. A törvényekkel összhangban kielégítjük vallási szükségleteiket és ezt fogjuk tenni a jövőben is. Világnézeti tevékenységünknek is célja kölcsönös tiszteletre, bizalomra és együttműködésre nevelni, függetlenül a vallástól vagy a világnézettől. Meg kell mondanunk, hogy a hivók zöme érti és elismeri ezeknek az alapelveknek hasznosságát és aktívan részt vesz Szlovákia valamint Csehszlovákia sokoldalú gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésében. Becsüljük a hívók munkáját közös szocialista hazánk fejlesztésében, s az őket erre ösztönző hazafias papok magatartását. Cáfolhatatlan tény azonban az is, hogy az utóbbi időben államunknak és szerveinek dolga akadt szélsőséges erőkkel is, amelyek arra törekednek, hogy az egyházakkal és a vallással politikailag visszaéljenek a szocializmussal szemben, társadalmunkban feszültséget és nyugtalanságot keltsenek. Ennek szlovákiai kezdeményezői elsősorban a klerikófasizmus- nak, újkori történetünk e leggyászosabb időszakának még élő képviselői és utószülöttjei. Nem árt, ha idehaza és a külföld felé is emlékeztetünk arra, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés, amelyben részt vett a hazafias hívók nem csekély hányada is, leszámolt nemcsak általában a fasizmussal, hanem az ún. szlovák állam rendszerével is, amelynek élén a politikai klerikalizmus reakciós tényezői álltak. Az SZNT-ről szóló Karácsonyi egyezményben, amely a szlovák nemzeti1 felkelés alapvető programdokumentuma, rátalálunk az alábbi, véleményünk szerint nem jelentéktelen alapelvre is: „Meg kell őrizni a vallásszabadságot, de ki kell zárni az egyházak befolyását az állam orientációjára és irányítására". Ez a tartós értékű hagyaték arra utasít bennünket, hogy az állampolgároknak szavatoljuk a vallásszabadságot, az egyházaknak a vallással kapcsolatos funkciójuk gyakorlását, (Folytatás az 5. oldalon) 1988. X. 18.
