Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-18 / 246. szám, kedd

Az ideológiai munka feladatairól Szlovákiában ÚJ SZÚ 1988. X. 18. (Folytatás az 1. oldalról) kollektívájának áldozatos munkája. A munkások, földművesek, az alkotó ér­telmiség többsége bekapcsolódik az idő­szerű problémák megoldásába, és erőfe­szítéseket tesz a 8. ötéves terv idei fela­datainak teljesítésére. Természetesen nem említhetünk meg mindenkit, de szí­vesen emeljük ki a kassai (Košice) Szlo­vák Magnezit Művek, a sninai Vihorlat, a púchovi Május 1. Gumigyár, a podbre- zovái Őverma Vasmű, a Szlovák Energeti­kai Müvek és a bratislavai Kovoprojekta példamutatását. Nagyra kell értékelnünk mezőgazdasági dolgozóink erőfeszítése­it, akik a bonyolult feltételek között idén a kalászos gabonafélékből 5,2 tonnás rekordhozamot értek el, és csaknem fél­millió tonnát termeltek terven felül. Őszin­tén örülünk, hogy hosszabb ideje jó ered­ményeket érnek el a Nagymegyeri (Čalo- vo) és a Felsóbári (Horný Bár) Efsz-ben, Vajnoryban, Vinicában, Očovában, Se- čovcében, a Kvetoslavovi Állami Magne- mesító Állomáson és másutt. Ez bizonyít­ja a legjobban, hogy miként viszonyulnak dolgozóink a szocializmushoz és az áta­lakításhoz. Polgáraink többsége helyesen megértette: az átalakítás értelme a szo­cialista társadalmi rendszer előnyeinek és lehetőségeinek következetesebb kihasz­nálása, szocialista hazánk színvonalának emelése, az emberek életének gazdagí­tása. Konkrét tettekkel támogatják a párt-, az állami, a társadalmi szerveknek és szervezeteknek az átalakítás megvalósí­tására foganatosított intézkedéseit. Szocialista jelenünk történelmi gyökerei A CSKP KB 10. ülése szellemében nekünk is igényesen fel kell mérnünk a Szlovák Szocialista Köztársaságban az átalakítás eddigi menetét és választ adni a megvalósításával összefüggő konkrét kérdésekre. Tisztelt elvtársak, amint azt a CSKP KB 8. ülése is hangsúlyozta, pártunk az átalakítással forradalmi módon támogatja népünk 1948 februári történelmi jelentőségű döntését, amikor is egyértelműen, demokratikusan a szocialista haladás útját választotta, és ehhez az úthoz hú is marad. A történelmi összefüggést alkotóan értelmezzük azzal a céllal, hogy napjainkban kihasználjuk és továbbfejlesztjük azokat a vívmányokat, amelyeket a CSKP a szocialista forrada­lom győzelméért folytatott küzdelemben, a szocialista építésben elért és megte­remtett. Ugyanakkor kötelességünk, hogy okuljunk a fejlődést kísérő hibákból, szakít­sunk mindazzal, ami bizonyos szaka­szokban ugyan hasznos volt, de fokoza­tosan a fejlődés kerékkötőjévé vált. Csehszlovákiában nem véletlenül, nem egy szűk embercsoport akaratából született meg a szocializmus, amint azt a Csehszlovákia ellenes burzsoá propa­ganda el akarja hitetni a fiatal nemzedék­kel. Ez nemzeteink és nemzetiségeink, munkásosztályunk, parasztságunk, értel­miségünk és Csehszlovákia Kommunista Pártja egész történelmi fejlődésének, a haladó társadalmi erők erőfeszítéseinek az eredménye volt. Csehszlovákiának a CSKP által vezetett népe a nemzeti és szociális szabadságot vívott harc, első­sorban pedig a hitleri fasizmus és hazai kiszolgálói ellen folytatott sok áldozatot követelő küzdelmek tapasztalatai alapján döntött a szocialista út mellett. Ma ismét emlékeztetnünk kell ezekre a megcáfol­hatatlan történelmi tényekre. Jelentős al­kalom erre a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 70. évfordulója, amely­ről állampolgáraink, a csehszlovák hazafi­ak ezekben a napokban mély tisztelettel emlékeznek meg. óriási haladást értünk el ekkor a múlthoz, a szomszédos orszá­gok fejlődéséhez viszonyítva. A szlová­kok otthon és külföldön is aktívan részt vettek az önálló Csehszlovákia megalakí­tásában. Számukra megszűnt ezáltal a nemzeti létüket fenyegető veszély, és kialakultak az alapvető feltételek a nem­zeti fejlődéshez. Ezen mit sem változtat az a tény, hogy Csehszlovákia burzsoá köztársaságként született és szilárdult meg. Teljes mértékben beigazolódnak Klement Gottwald elvtárs szavai: „A cse­hek és szlovákok számára Csehszlovákia állami életük egyedüli természetes és lehetséges alapja, s erre minden nemzet­nek elvitathatatlan joga van. Ezenkívül a csehszlovák államiságnak mély törté­nelmi gyökerei vannak. A kommunista párt és Csehszlovákia valamennyi haladó ereje elévülhetetlen érdemei közé tartozik, hogy az ötven évvel ezelőtti Münchennel kapcsolatos keserű tapasztalatok után, amikor is Csehszlovákiát a nyugati hatalmak és az uralkodó burzsoázia árulása a hitleriz- musnak szolgáltatott ki, a demokratikus és a haladó erők nem tették le a fegyvert. Harcba léptek azért, hogy új szociális és nemzeti alapokon felújítsák a közös cseh­szlovák államot. A szlovák nemzeti felke­lés dicső harcai e célok megvalósításáért döntő jelentőségű történelmi határkövet jelentenek történelmünkben, szocialista jelenünk alapját és kiindulópontját képe­zik. Sohasem felejtjük el, hogy mindenek­előtt a szovjet nép hozta a legnagyobb áldozatokat a fasizmus legyőzéséért és hazánk felszabadításáért folytatott har­cokban. A pártunk és a nép akaratából meg­született szocialista állam jogosan érzi magát a legjobb nemzeti demokratikus és forradalmi hagyományok örökösének. Az előző nemzedékek munkája, tudása és a haladásért folytatott küzdelme eredmé­nyeként megteremtett pótolhatatlan érté­kek megkövetelik, hogy tisztelettel, fele­lősséggel viszonyuljunk hozzájuk, védjük őket, alkotóan fejlesszük ezeket a mai és a jövő nemzedékek számára. Örömmel állapítjuk meg, hogy ez a gondolat kidom­borodott az elsó Szlovák Nemzeti Tanács 140. évfordulójáról és az 1848-1849. évi szlovák felkelésről való méltó megemlé­kezés során. Az önálló csehszlovák állam megala­kulásának 70. évfordulója és a csehszlo­vák szövetség kikiáltásának 20. évfordu­lója jelentős alkalom, hogy értékeljük a csehek, a szlovákok és a Csehszlováki­ában élő nemzetiségek kölcsönös segít­ségnyújtását, támogatását, együttműkö­dését, és megszilárdítsuk testvéri kap­csolatainkat. Az átalakítás egységes eljárást igényel Elvtársak, a CSKP KB ülésein, különösen a 7. és a 9. ülésen, valamint az SZLKP KB ezt követő tanácskozásain nyíltan beszéltünk arról, hogy a társadalomban, gazdasági, szociális, politikai és szellemi területen számos probléma merül fel az intenzív fejlődésre való áttéréssel kapcsolatban. Az intenzív, bővített társadalmi újraterme­lés problémái csakis a társadalmi mecha­nizmusok átalakítása alapján, az emberi tényező öntudatos munkájával, sokoldalú aktivizálásával összekapcsolódó tudo­mány és korszerű technika alapján oldha­tók meg. Gorbacsov elvtárs ezekkel a szavak­kal fejezte ki ennek a feladatnak a fontos­ságát: A szocializmusnak a világfejlódés mai bonyolult időszakában teljes mérték­ben ki kell bontakoztatnia politikai és gazdasági rendszerét, dinamizmusát, hu­mánus életmódját. Az átalakítás mindenekelőtt társadal­munk belső szükséglete. Hatékonyságra, dinamizmusra, a szocializmus tekintélyé­nek fokozására ösztönöz bennünket. Nem tagadjuk azonban, hogy kihasznál­tuk és a jövőben is kihasználjuk más testvérpártok és szocialista országok, fő­leg az SZKP ösztönző elméleti gazdagsá­gát és gyakorlati tapasztalatait. Minden értékeset és hasznosat átveszünk a szo­cialista országok tapasztalataiból, de e ta­pasztalatok csakis lehetőségeink, a konk­rét történelmi feltételek és hagyományok, a tapasztalatok és tanulságok, a mai nemzetközi realitás és a világban betöltött szerepünk figyelembevételével alkalmaz­hatóak. Ilyen értelmezésben és főleg a mélyreható elméleti és gyakorlati hatá­rozatok szempontjából ösztönző forrást jelent számunkra az SZKP 19. konferen­ciája, amely lefolyásával és dokumentu­maival bebizonyította, hogy az SZKP leni­ni felelősséget érez a nép, a forradalom, a szocializmus és a béke sorsa iránt. Határozataiban kiemelte a pártnak, az átalakítás fejlődése és megmásíthatatlan- sága fő biztosítékának szerepét, amely­nek szüntelenül ösztönöznie és irányíta­nia kell a társadalmi haladást, a társada­lom széles körű demokratizálásának fo­lyamatát. A CSKP KB Elnökségének ha­tározatával összhangban szüntelenül fog­lalkozni fogunk a szovjet kommunisták konferenciájának eredményeivel, lebont­va azokat az SZLKP munkájának feltéte­leire. Tudatosítjuk, hogy a szocializmus ma­gasabb minőségi szintre való emelésére kifejtett törekvésben nem megy minden könnyen és konfliktusok nélkül. Ezért fon­tos, hogy ideológiai aktivitásunkkal, a kommunisták példamutatásával döntő mértékben hozzájáruljunk a végrehajtott változások tartalmának és értelmének, annak a szakasznak a forradalmi jellege megértéséhez, amelyben a szocializmus további fejlődéséről döntünk. Természetesen elhangzanak olyan vélemények is, hogy az átalakítással visz- szalépünk a szocializmustól. Nem lépünk vissza sem a szocializmustól, sem a mar- xizmus-leninizmustól. Szakítanunk kell azonban mindazzal, ami árt a szocializ­musnak, ami korlátozza előnyeit és csök­kenti vonzerejét. Ez eszmei nevelő, pro­pagandista és tömegpolitikai munkánk egyik feladata. Ideológiai téren tudatosí­tanunk kell, hogy az átalakításért folytatott küzdelem nem korlátozódhat a szüksé­gességére vonatkozó általános kinyilat­koztatásokra. Olyan folyamatról van szó, amelyben jobban megnyilvánulnak az emberek differenciált, sót ellentmondó ér­dekei és szükségletei. Látnunk kell, társa­dalmunkban vannak olyan emberek, akik gondolkodásmódjukkal és cselekedeteik­kel a haladást szolgálják, de vannak olya­nok is, akik ugyan látszólag támogatják az átalakítást, de a valóságban, a gyakorlati tettekben ez nem nyilvánul meg. Nincse­nek kevesen azok, akiknek az átalakítás nincs ínyükre, mivel megszünteti kényel­müket és nyugalmukat. Es nem feledkez­hetünk meg azokról sem, főleg az ideoló­ket meg kell tanítani arra, hogy feltárják, bírálják, kiküszöböljék a fogyatékosságo­kat, a hibákat, a túlkapásokat. Ugyanak­kor nem szabad megtűrnünk, hogy elve­szítsék a forradalmi távlatokat, az opti­mizmust, amely megnyilvánul a munka­helyen és az állampolgári aktivitásban. Minden egyes kommunista, minden állampolgár értékelésének fő kritériuma az lesz, hogy miként viszonyulnak az átalakításhoz, milyen konkrét tetteket haj­tanak végre. Amint Miloš Jakeš elvtárs a CSKP KB 10. ülésén mondott zárszavá­ban hangsúlyozta, elsősorban a kommu­nistáknak kell megteremteniük azt a lég­kört, amely elősegíti, hogy offenzíven vi­szonyuljunk napjaink követelményeihez. Erre kötelez bennünket pártunk forradal­mi történelme. Ehhez az erőfeszítéshez döntő mértékben kell hozzájárulnia az qiai munkában, akik „január képviselői­nek“ tartják magukat, akik a szocializ­mustól idegen pozíciókon állva élósködni akarnak az átalakításon, társadalomelle­nes tevékenységükkel, bizalmatlanság keltésével és indokolatlan feszültség szi­tásával próbálják azt diszkreditálni. Elsőrendű kötelességünk, amint azt a CSKP KB 10. ülése hangsúlyozta, hogy eredményes munkára egyesítsük az egész pártot, az összes kommunistát, a néptö­megeket, az átalakítás marxista-leninista platformján, s ügyeljünk arra, hogy azt minden szinten következetesen, elvsze- rüen megvalósítsák. Ez egyedülálló igé­nyeket támaszt a pártmunkával, a politika, a gazdaság és az ideológia egységével szemben. Szem előtt kell tartanunk, hogy a komplex átalakítás irányvonalának megvalósítása elképzelhetetlen a párt ve­zető szerepének fokozása nélkül. Amint Ignác Janák elvtárs az áprilisi ülésen hangsúlyozta: Elsősorban a párttól, ener­giájától, minden egyes szervezete céltu­datos munkájától, a kommunisták példa- mutatásától függ, hogyan sikerül megva­lósítanunk azt a forradalmi programot, amit az átalakítás jelent. Szlovákiában a pártszervek és -szervezetek kötelessé­ge, hogy felkészítsék a pártot, minden egyes szervezetet és minden tagot az új feladatokra. Az átalakítás ideológiai biztosítása nem lehet csupán a párt illetékes ideoló­giai szervének az ügye, bár ezektől ter­mészetesen új hozzáállásokat, céltuda­tosságot, alkotókészséget, leleményes­séget várunk el. Az átalakítás ideológiai feltételeinek megteremtése minden egyes pártszerv és -szervezet, az állami, gazda­sági, a társadalmi szervekben és szerve­zetekben dolgozó kommunisták feladata. Valamennyiünknek hozzá kell járulnunk, ahhoz, hogy az ideológiai munka, a mar­xista-leninista nevelés a széles népréte­gek aktivizálásának forrásává váljon. Ez azt feltételezi, hogy felszámoljuk a reszort­szellemet, minden kérdést átfogóan köze­lítsünk meg. Ezt mindenekelőtt napjaink­ban kell tudatosítanunk, amikor számos változás megy végbe a gazdasági gya­korlatban, új szervezeti struktúrák alakul­nak ki a párt szerveiben és szervezete­iben. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg az átalakítás legfontosabb tényező­jéről, a dolgozó emberről. Csakis az em­ber hajthatja végre az átalakítást és az átalakítás értelme az ember élete. A gon­dolkodásmódjáért folytatott harc, forradal- miságának, teljesítményének fokozása, erkölcsének javítása az átalakítás lénye­géhez tartozik. A nevelómunka részét képezi az erköl­csi nevelés, az emberek, de főleg a fiata­lok olyan tulajdonságainak elmélyítése, mint a lelkiismeretes munkavégzés, a fe­lelősségtudat, a fegyelem, a szervezett­ség, az új iránti fogékonyság. Az embere­(ČSTK-felvétel) ideológiai munkának, főleg a propagan­dának és az agitációnak. Támogatásban és elismerésben részesítjük az úttörő munkát Elvtársak, a CSKP XVII. kongresszusa utáni fej­lemények lehetővé teszik, hogy haladást érjünk el számos olyan fontos probléma megoldásában, amelyeket az átalakítás folyamata vet fel. Az átalakítás alapja az arra irányuló gazdasági reform, hogy mi­nőségi szempontból új termelési viszo­nyokat alakítsunk ki, amelyek lehetővé teszik a tudományos-műszaki haladás ismereteinek szélesebb körű és rugalma­sabb kihasználását, a termelőerők továb­bi fejlődését. A termelési viszonyok új minősége olyan helyzetet teremt, amely­ben a gazdasági nyomás eredményeként jelentősen javul az irányító és szervező munka, a dolgozók saját gazdasági érde­kükből kiindulva nemcsak részt vehetnek, de részt is kell venniük a döntésekben, munkahelyük, vállalatuk, községük, sőt az egész társadalom irányításában. Ez a gazdasági mechanizmus átalakításá­nak alapvető logikája és értelme. Az át­alakítás a társadalmi élet más területeit is érinti. Vitathatatlanul politikai és ideológiai vonatkozásai is vannak, már csak azért is, mert érinti minden ember, társadal­munk valamennyi tagjának érdekeit, szükségleteit, törekvéseit és elvárásait. Ezért elméletünknek, propagandánknak és agitációnknak idejében, közérthetően kell reagálnia a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos kérdésekre és problémákra. Napjainkban mindenekelőtt a valóság­nak megfelelően és meggyőzően kell ma­gyaráznunk, hogy a gazdaság extenzív fejlődésétől át kell térnünk az intenzív fejlesztésre és ebben döntő jelentősége van a gazdasági mechanizmus átalakítá­sának. Tudatosítanunk kell, hogy a gaz­dasági fejlődés lassítása kedvezőtlenül befolyásolná a lakosság életszínvonalát. Ezért sokkal aktívabban kell viszonyul­nunk a gazdasági mechanizmus átalakí­tásához, átgondoltan és átfogóan kell megváltoztatnunk a gazdaság irányítási rendszerét, a gazdasági szervezetek köz­ti viszonyok rendszerét, amelyben az em­berek egyúttal termelők és fogyasztók is. El kell érni, hogy mindenki számára gaz­daságilag szükséges, de ugyanakkor elő­nyös is legyen a hazai és a külföldi piac igényeinek kielégítése. Ezzel összefüggésben alapvetően meg kell változtatni az irányítási struktú­rák és a dolgozókollektívák viszonyulását a progresszív tudományos-műszaki is­meretek gyakorlati alkalmazásához. Ezt nem felhívásokkal kell elérnünk, hanem olyan feltételek megteremtésével, ame­lyek objektíven ilyen változtatásokra kényszerítenek. Nem célunk a helyzet formális, helyenkénti javítása, hanem a tudományos-műszaki haladás általános érvényesítése, amely hozzájárulhat a ha­tékonyság és a termelékenység lényeges emeléséhez és megszüntetheti a mono­ton, fárasztó munkafolyamatokat. Amikor a termelési alap ..átfegyvérzéséről" be­szélünk, figyelembe kell vennünk az em­berek, mindenekelőtt a vezetők, a szerve­zők felkészültségét. Nagyon fontos, idő­szerű feladat, hogy megszüntessük a mérnöki, műszaki szakemberek és fő­leg azok lebecsülését, akik kockázatokat is vállalva haladnak előre. Az illetékes párt-, gazdasági és szakszervezeti szer­vek és szervezetek részéről nagyobb anyagi és erkölcsi elismerést érdemelnek. Gazdasági propandánk és agitációnk fon­tos részét képezi a tudományos-muszaki haladás érvényesítése. Jó feltételeink vannak az aktív tudományos-műszaki propaganda fejlesztéséhez, ezen a téren a Szlovák Tudományos Műszaki Társa­ság tagságára, a több száz újítóra és feltalálóra, a termelés és kutatás lelkes dolgozóira támaszkodhatunk. Ezen a té­ren kezdeményezóen dolgoznak a Kelet­szlovákiai kerületben a minőség és tech­nika házai és kabinetjei, a Bratislavai Technika Háza és más hasonló intézmé­nyek. Új módon kell értelmezni a nemzetközi munkamegosztást, a szocialista integrá­ciót és a gazdasági együttműködést, de ugyanúgy a fejlett tőkés országokkal és a többi országgal folytatott együttműkö­dés lehetőségeit is. Ez népgazdaságunk és tudományos-műszaki haladásunk di­namizálásának egyik legjelentősebb tar­taléka. Ezt meggyőzően bizonyítják azon vál­lalatok példái, amelyekben már megnyil­vánulnak az együttműködés előnyei a nem kis adminisztratív, bürokratikus akadályok ellenére. Az eredményeseb­bek közül említsük meg a Szlovák Műsza­ki Üveggyárat, a bratislavai Teslát, a pre­šovi VUKOV-ot, a mochovcei atomerőmű építését, a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet közös csehszlovák-szovjet laboratóriumát. A termelőknek a nemzet­közi gazdasági tevékenységbe való köz­vetlen bekapcsolódását elő kell segíteni a párt- az állami és a gazdasági szervek, s szervezetek aktív tevékenységével, propagandánk aktív és egybehangolt végrehajtásával. A gazdasági fejlődés új minőségének megfelelő, a gazdaság szerkezeti átalakí­tását feltételező tudományos-műszaki fej­lődést jelentős mértékben a népgazdaság műszaki rekonstrukciója, az állóalapok qyorsabb felújítása útján valósítjuk meg. Az új gazdasági mechanizmus szabályo­zásának, a gazdasági propagandának a jövőben hatékonyabban kell fellépnie az olyan eddigi szokás ellen, hogy az elavult berendezéseket alapvető technológiai in­nováció nélkül, alig nagyobb teljesítmény­re képes technikára cserélik. Ez megkö­veteli, hogy a tervező, a konstruktőr, a technológus lássa a prognózisokat, elő­re tekintsen. A rekonstrukció és a korsze­rűsítés nálunk se képzelhető el anélkül, hogy bővítenénk együttműködésünket nemcsak a szocialista, hanem a fejlett tőkés országokkal is. A kooperáció új formái, a közös nemzetközi vállalatok te­vékenysége új igényeket támaszt az ideo­lógiai munkával szemben, főleg az inter­nacionalista érzelmek elmélyítésében, a szocialista értékrend megszilárdítá­sában. A demokrácia cselekvő hozzáállást követel Amint a CSKP KB 10. ülése hangsú­lyozta, az átalakítás szerves része, ered­ményességének feltétele a szocialista de­mokrácia teljes kibontakoztatása. Pártunk mindenekelőtt úgy értelmezi a demokrati­z álást, mint a dolgozók kezdeményezése, alkotó ereje és képességei érvényesítése feltételeinek bővítését. A dolgozóknak úgy kell gondolkodniuk és cselekedniük, mint öntudatos tulajdonosoknak, igazi gazdák­nak, a társadalom gazdagságának meg­sokszorozása érdekében. A demokrácia összhangban áll a racionális munkaszer­vezéssel, az emberek magas szintű kez­deményezésével, a fegyelemmel, a rend­del, a felelősséggel, a társadalmi szük­ségletek és érdekek megértésével. Nem mondhatjuk azt, hogy a pártszer­vezetek, a szakszervezetek, a többi tár­sadalmi szervezet és a vállalatok nem szentelnek figyelmet az emberek munka­helyi és társadalmi aktivitása fejlesztésé­nek. Ez a figyelem a jövőben sem csök­kenthető, hiszen az emberek kezdemé­nyezése jelenti társadalmunk legnagyobb gazdagságát. Az emberek aktivizálása megköveteli, hogy ismerjük állásfoglalásaikat, nézetei­ket, észrevételeiket, rugalmasan oldjuk meg problémáikat. így jártak el például az elvtársak a nyitrai Plastikában, és az (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents