Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-14 / 217. szám, szerda

Bejrúti fogvatartói szabadon engedték a nyugatnémet túszt Elrabolták a libanoni védelmi minisztert Mihail Gorbacsov krasznojarszki programja (ČSTK) - Nyugat-Bejrútban hét­főn este az Irán-párti emberrablók szabadon engedték Rudolf Cordes nyugatnémet állampolgárt, akit túsz­ként összesen 605 napig tartottak fogva. Rudolf Cordest Damaszkusz­ba szállították, ahonnan tegnap az NSZK-ba utazott. Cordes a nyugatnémet Hoechst cég kereskedelmi képviselője volt. Tavaly január 17-én rabolták el Nyu­gat* Bejrutban egy másik nyugatné­met állampolgárral, Alfred Schmidttel együtt. Az emberrablá­sért a „Szabadság Iszlám Harco­sai“ nevű szervezet vállalta a fele­lősséget. Cordes elrablása előtt négy nappal az NSZK-ban robbanó­szerkezetek csempészése miatt le­tartóztatták Mohamed Hamadi liba­noni szélsőségest. Emiatt fogták el Bejrútban a két NSZK-állampolgárt. A pápa bírálja az apartheidet (ČSTK) - II. János Pál pápa tegnap befejezte háromnapos zim­babwei látogatását és a szomszé­dos Botswanába utazott. Afrikai kör­útja során ellátogat még Lesothóba, Szváziföldre és Mozambikba. A pápa elutasította a Dél-afrikai Köztársaságba szóló meghívást. Zimbabwéban mondott szentbeszé­dében bírálta az apartheidet mint az emberi jogok megengedhetetlen megsértését és párbeszédre szólí­tott fel a dél-afrikai békéről. Robert Mugabe zimbabwei államfő tegnap a pápától búcsúzva reményét fejez­te ki, hogy II. János Pál szavai termékeny talajra találnak a Dél­afrikai Köztársaságban. Pretoria azonban nyugodtan rea­gált a pápa szavaira. Tegnapi kom­mentárjában a rádió - a kormány nézetét tükrözve - azonban értékelte azt, hogy Zimbabwéba tartva a pápa szombaton elutasította az országgal szembeni nemzetközi gazdasági szankciókat és elutasította a néger többség „erőszakos" tiltakozását az igazságtalanság ellen. IRA-merénylet Belfastban (ČSTK) - Belfast központjában hétfőn este nagyerejű pokolgép rob­bant egy parkoló gépkocsiban. A robbanás következtében 8 ember megsebesült, közülük ketten sú­lyosan. A tervezett terrorakcióról ismeret­len telefonáló tájékoztatta egy bel­fasti napilap szerkesztőségét. A la­kók evakuálása még nem fejeződött be, amikor a pokolgép felrobbant. A merényletért az Észak-Írország függetlenségéért legtöbbnyire ter­rorista módszerekkel küzdő ír Köz- társasági Hadsereg (IRA) vállalta a felelősséget. Hamadi a nyugatnémet bíróság előtt bevallotta, hogy 1985-ben részt vett egy amerikai utasszállító repülőgép elrablásában. Az említett bejrúti szervezet hét­főn nyilatkozatban közölte, hogy szabadon engedik Cordest, mivel pozitív ígéretet kapott Szíriától és Irántól. Az NSZK az ügyben e két ország segítségét kérte. Az ember­rablók ugyanakkor azzal fenyege­tőztek, hogy újabb erőszakos akció­kat hajtanak végre, ha Mohamed Hamadit nem engedik szabadon. Bejrútban tegnap ismeretlen fegyveresek elrabolták Adil Uszei- ran védelmi minisztert. A rendőrség megállapította, hogy az emberrablók röviddel azután tartóztatták fel a mi­niszter gépkocsiját, hogy Nyugat- Bejrútból áthaladt a város keleti szektorába, a védelmi minisztérium­ba. Uszeiran sofőrjét arra kényszerí­tették, hogy a megadott irányban haladjon. A libanoni belügyminisztérium szerint a minisztert valószínűleg a Libanoni Erők nevű jobboldali fegyveres milícia tagjai rabolták el. A 83 éves Uszeiran mérsékelt politi­kai beállítottságú dél-iibanoni síita muzulmán, a parlament tagja. Szo­ros kapcsolatokat tart fenn Szíriával. A minisztérium képviselői valószínű­nek tartják, hogy elrablása össze­függésben áll az új államfő szemé­lyéről szóló második parlamenti sza­vazással. Ugyanis az utóbbi napok­ban különböző körök igyekeznek nyomást gyakorolni a közéleti sze­mélyiségekre abból a célból, hogy befolyásolják a szavazás eredmé­nyét. Chissano-Botha találkozó (ČSTK) - Mint már beszámoltunk róla, mozambiki-dél-afrikai csúcsta­lálkozót tartottak hétfőn Songo mo­zambiki faluban. A Joaquim Chis- sano és Pieter Botha tárgyalásairól kiadott nyilatkozat szerint megálla­podás született, hogy felújítják a köl­csönös meg nem támadásról és a jószomszédi kapcsolatokról Nko- matiban megkötött szerződést. A dokumentum a továbbiakban leszögezi, mindkét fél együttműkö­dik a maputói kikötő rekonstrukciójá­ban, s a mozambiki fővárost a Dél­afrikai Köztársasággal összekötő út­vonal felújításában. Egyidejűleg megállapodás született, hogy közös erőfeszítéssel beindítják a Cabora Bassa-i vízerőmű működését. Pieter Botha elnök a találkozón biztosította a mozambiki államfőt: Pretoria nem támogatja a Mozambi­ki Ellenállási Mozgalom (RNM) ter­rorista csoportjait, s reményét fejez­te ki, hogy a mostani csúcstalálkozó hozzájárul a két ország közti kap­csolatok javításához. (Folytatás az 1. oldalról) Mihail Gorbacsov hétfői program­járól tegnap kaptunk részletes be­számolót. Az SZKP KB főtitkára ta­lálkozott Krasznojarszk lakosságá­val. A dolgozókollektívák tagjai, a város lakossága biztosította őt arról, hogy támogatja a párt politiká­ját. Szóba kerültek az olyan megol­datlan problémák, amelyekkel a me­zőgazdaságban, az iparban és a szociális szférában lehet találkoz­ni. Az első témánál maradva: útban Krasznojarszk felé Mihail Gorbacsov elbeszélgetett Jemeljanovo község lakosságával, itt található az egyik nagy mezőgazdasági terület köz­pontja. Mihail Gorbacsov kijelentette: „Amikor elemeztem e terület utóbbi másfél évtize­des fejlődését, észrevettem, hogy az ál­lam ide nagy pénzeket ruházott be. S nemcsak az olyan falvakról van szó, mint az önök járási központja, hanem azokról a községekről is, ahol intenzíven kihasználják a természeti kincseket. A szociális fejlődés mindenütt lemaradt. Ez megengedhetetlen. Bizonyos mérték­ben a területi szervek is hibásak - nem kongatták meg időben a vészharangot. A központ, vagyis a tervező intézmények és a minisztériumok is hibásak. A kapaci­tások mielőbbi átadására, s a jelentések elkészítésére törekedtek, de mire me­gyünk ezekkel a kapacitásokkal emberek nélkül. Ez a fő kérdés. így kitűztük azt a feladatot, hogy 2000-ig megoldjuk a la­kásproblémát. Jelentős előnyökben ré­szesítettük a szövetkezeti és a magáne­rős építkezést, amire az emberek készsé­gesen hajlandók is voltak.“ A szibériaiak már nagyon várták Mi­hail Gorbacsovot. A munkaidő letelte után a lakosok ezrei töltötték meg az utcákat, Krasznojarszk főterét. A legtöbben a For­radalom terén gyülekeztek, mindenki re­mélte, hogy szót tud váltani a főtitkárral a legégetőbb kérdésekről. Mihail Gorba­csov virágokat helyezett el a Lenin-em- lékmünél, és a szovjethatalom győzelmé­ért vívott harcokban elesett hősök emlék­művénél. A téren egybegyűltek előtt ismét beszédet tartott, leszögezve: „Ma az a legfontosabb, hogy önök higgyenek po­litikánknak, a vezetésnek, amely most formálódik. A bizalom kérdését az élet, az átalakítás veti fel. Annak a megértéséből kell kiindulnia, hogy ezt a politikát az emberek kívánságai, a reális helyzet alap­ján kezdtük építeni. Figyeljék csak meg, miként kezdtek bonyolódni a dolgok, amint hozzáláttunk a politika megvalósí­tásához. Amikor nagygyűléseket szervez­tünk, s azt magyaráztuk, mit kell tennünk a társadalomban, amikor kezdtük megér­teni országunkat és megismerni fájdalma­it, akkor mindannyian nagyon aktívak vol­tunk. Fontos és szükséges időszak volt ez. Most azonban új szakasz következik, amikor a politika már mindenkit érint. Az első félévben az önelszámolás alapján működött a gazdaság fele A reform meg­mutatja, hogy hol van a helyük a miniszté­riumoknak, hol a helye az állami tervbi­zottságnak és hol a miénk. De amint valami nehezebben megy, azonnal elő­térbe kerül a tendencia, hogy a dolgokat utasítások útján oldjuk meg. Viszont az embereknek lehetővé kell tenni, hogy el­sajátítsák az új munkafeltételeket, meg­értsék jogaikat és feladataikat. Minden­nek a megértéséhez nem könnyű eljutni. Úgy tűnik, sok funkcionárius is megszok­ta, hogy megmondják nekik, mit kell tenni­ük. Az átalakítás első időszakaiban min­denki azt követelte: adjatok nekünk jogo­kat. Megadtuk. S azt mondjuk: nem adunk önöknek tervfeladatokat, hanem kiindulá­si alapként irányszámokat, s ti ezek alap­ján dolgozzátok ki saját terveiteket. Ilyen lesz az állami megrendelés. S mi történt az idén az állami megren­delésekkel? A vezetők azt kérik, hogy az állami megrendeléseket 100 százaléko­san szabjuk meg számukra. Miért? Mint mondják, ha állami megrendelésről van szó, akkor teljesítését az állami tervbizott­ság, valamint az anyagi-műszaki ellátá­sért felelős állami bizottság fogja ellenő­rizni. Ha viszont szerződés alapján fo­gunk dolgozni, akkor mindez elesik és nem teljesítik a tervet. Az emberek el­szoktak attól, hogy önállóan döntsenek, hogy kockáztassanak, hogy új dolgokba kezdjenek. Sok bírálat éri a különböző irányítási láncszemeket, a minisztériumok, a köz­társaságok, a területek, a vállalatok szint­jén. Egyes kivételektől eltekintve a kritika jogos. Elvtársak, amikor nagy dolgokat csinálunk, nincs szükségünk a kiabálásra. Meg kell tanulnunk a dolgokat elemezni A dolgokat esetenként ugyanis nem az ismeretek alapján, az érvek alapján köze­lítjük meg, hanem a szerint, hogy ki kia­bálja túl a másikat. Nagy felelősségük van ma a tisztség- viselőknek. Évzáró gyűléseket, választá­sokat tartanak most. Vegyük például a kolhozokban vagy szovhozokban a bér­leti szerződésekkel kapcsolatos problé­mákat. A szakértők tudatosították, ha ezt a módszert bevezetjük, akkor nekik az élen kell járniuk, s ismereteiket a kolhoz­tagokkal, a szovhozok munkásaival közö­sen kell érvényesíteniük. De erre nem mindenki készült fel. Hozzászoktak ah­hoz, hogy tanácskozzanak és utazgassa­nak, de a munkát szervezni nem akarják S még egy dolgot: a bérbe vételi szerző­dés egyharmaddal csökkenti az admi­nisztratív erőket. S azonnal megjelentek azok, akik ezt fékezni akarják. Miért? Mert lerombolja az évtizedek óta kialakult szemléletet S így egy új szakasz kezdő­dött, amely nem könnyű, óriási erőfeszíté­seket, kitartást, továbbá időt és tudást követel. Mindenkinek dolgoznia kell. A munkásnak, az értelmiséginek és a földművesnek. Nemcsak bólogatni kell a vezetésnek. Ezért amikor kinyilvá­nítják, hogy bíznak, ennek a bizalomnak a megértésből kell kiindulnia. Ma, a nagy változások korában nem szabad megijed­ni és meghátrálni.“ Krasznojarszk lakosai arról biztosítot­ták Mihail Gorbacsovot, hogy támogatják az átalakítást, úgy fognak dolgozni, ahogy lelkiismeretük parancsolja. „Ez a terület minden tekintetben egye­dülálló - szögezte le az SZKP KB főtitká­ra. - Ásványi kincseit, erdőit, folyóit és földjeit tekintve is. Nem szabad megen­gedni azt, ami az ökológiai helyzetben . Csehszlovák-KNDK barátsági és együttmüködési szerződés (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB Elnökségének tagja, köztársasági elnök hétfőn fejezte be hivatalos baráti látogatását a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Ebből az alkalomból a felek a következő baráti és együttmüködési szerződést írták alá. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság leszögezi, hogy a két állam között barátság és egység áll fenn, amely a marxizmus-leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus elveire épül, továbbá a szuverenitás, a tel­jes egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, az elvtársi együttműködés, a kölcsönös előnyök és a szolidaritás tiszteletben tartá­sán alapszik, abban a meggyőződésben, hogy e kapcsolatok további szilárdítása és fejlesztése összhangban áll a CSSZSZK és a KNDK népének érdekeivel, hozzájárul a szocialista országok egységének, a békének és a szocializmusnak az erősítéséhez, valamint abból a kívánságból kiin­dulva, hogy tovább erősítsék a szo­cialista, az el nem kötelezett és más békeszerető országok barátságát, egységét és együttműködését, s hogy aktívan hozzájáruljanak a bé­ke erősítéséhez Európában, Ázsiá­ban és az egész világon, elhatározták az alábbi szerződés aláírását, s a következőkben álla­podtak meg: 1. Cikkely. A magas szerződő felek sokoldalúan fejleszteni és mé­lyíteni fogják a testvéri együttműkö­dést, barátságot és egységet a két ország között. 2. Cikkely. A magas szerződő felek elő fogják segíteni az együtt­működés bővítését az állami szer­vek és intézmények, a társadalmi szervezetek között, annak érdeké­ben, hogy tovább mélyüljön az egyetértés a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemze­tei között, a két ország közeledése, baráti kapcsolatainak szilárdulása, az új szellemi és anyagi értékek létrehozása érdekében. 3. Cikkely. A magas szerződő felek bővíteni és fejleszteni fogják kölcsönös kapcsolataikat és együtt­működésüket a gazdaság, a kultúra, a tudomány és technika, a művé­szet, az iskola- és egészségügy, a sajtó, rádió, televízió, a filmművé­szet és a sport terén, valamint min­den egyéb területen. 4. Cikkely. A magas szerződő felek aktívan törekedni fognak a szocialista országok, valamint a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének és szoli­daritásának erősítésére. 5. Cikkely. A magas szerződő felek aktívan támogatni fogják az imperializmus, a gyarmatosítás és újgyarmatosítás, a rasszizmus kü­lönböző formái és megnyilvánulásai ellen, a nemzeti függetlenség meg­szilárdításáért és a társadalmi hala­dásért harcoló népeket. 6. Cikkely. A csehszlovák fél tá­mogatni fogja a KNDK arra irányuló igazságos törekvéseit, hogy a Ko­reai-félsziget déli részéről vonják ki a külföldi csapatokat és a nukleáris fegyvereket, továbbá a Korea önálló békés egyesítését szorgalmazó erő­feszítéseket. A koreai fél támogatni fogja a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság békeszerető külpolitikáját, az európai feszültség csökkentése és a jószomszédi kapcsolatok fejlesz­tése, valamint az európai és a világ­béke szilárdítása érdekében kifejtett törekvéseit. 7. Cikkely. A magas szerződő felek továbbra is együttműködnek a világ más szocialista és haladó erőivel a béke és biztonság szavato­lásában, a népek közötti együttmű­ködés és a nemzetközi enyhülési folyamat mélyítésében, a fegyverke­zési verseny leállításában, az általá­nos és teljes leszerelés elérésében, a világ különböző részeiben az atomfegyverektől mentes övezetek létesítésében, s törekedni fognak ar­ra, hogy a népek életéből végérvé­nyesen eltűnjön az agresszió és a háború. 8. Cikkely. A magas szerződő felek kölcsönösen tájékoztatják egy­mást, s tanácskozni fognak a fontos nemzetközi kérdésekről, valamint azokról a problémákról, amelyek mindkét fél érdeklődésére számot tartanak. 9. Cikkely. E szerződés akkor lép életbe, ha a felek kicserélik azokat a jegyzőkönyveket, amelyek meg­erősítik, hogy mindkét országban teljesítették a megállapodás életbe lépéséhez szükséges feltételeket. 10. Cikkely. E szerződést 20 évre kötötték meg, s érvényessége to­vábbi tíz évvel meghosszabbodik minden esetben, hacsak a magas szerződő felek valamelyike a megál­lapodás lejárta előtt tizenkét hónap­pal fel nem mondja azt. Kelt Phenjanban, 1988. szeptem­ber 11-én, cseh és koreai nyelven, miközben mindkét példány azonos érvénnyel bír. A CSSZSZK nevében: GUSTÁV HUSÁK, a Csehszlovák Szocialista Köztásaság elnöke A KNDK nevében: KIM IR SZÉN, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság elnöke. már elkezdődött. A helyzeten változtatni Kell. De a területet továbbra is fejleszteni akarjuk. Lehetséges, arról is el kell gon­dolkodnunk, miként ragadjuk ki az ökoló­giai kérdéseket, maximális figyelmet szenteljünk neki annak érdekében, hogy a helyzet ne romoljon. E terület gazdasá­ga országunk jelene és jövője szempont­jából nagy jelentőséggel bír. Azonban fontos mindig szem előtt tartani, emberek élnek itt." Mihail Gorbacsov az átalakítás vissza­fordíthatatlanságát hangsúlyozta. Mint mondotta; „Energikusan kell eljárni, meg­szabadulni mindazoktól, akik vissza akar­nak rántani bennünket, meg akarják kö­tözni kezünket. A tömegek nagy része az átalakítást kívánja. Itt azonban fontos do­log tudatosítani: az átalakítás nem ké­nyelmes séta. Az átalakítás ki nem tapo­sott út. Mindenkinek tudnia kellene, miért csináljuk az átalakítást. S az embereknek arról is tudniuk kell, ha valami nem sike­rül. Mert mikor is születnek a helytelen magyarázatok, mikor lépnek fel a dema­gógok? Akkor, amikor a dolgokat nem beszéljük meg s nem tárjuk fel az okokat.“ Jemeljanovban egy elvtárs a beszél­getés során azt mondta, az itteni vezetők nem akarnak találkozni a dolgozókkal, nem akarják őket meghallgatni, mert szá­mukra állítólag világos, nincs szükségük arra, hogy az emberekkel tanácskozza­nak. Az ilyen magatartás sehová sem vezet. Mihail Gorbacsov leszögezte: „A nyílt­ság olyan tulajdonság, amelyet meg kell őrizni. Vannak, akiknek nem tetszik, ami­kor arról beszélünk, hogy valami rossz. De a kérdést a következőképpen kell beállítani: ezek tények, ez az igazság, ez elől sehová sem menekülhetünk. A ha­zugságok és a kitalálások sehová sem vezetnek. Szembe kell nézni az igaz­sággal. Tulajdonképpen minden egysze­rű, de mi valami máshoz szoktunk hozzá. Minden jó lesz, ha nem veszítjük el han­gulatunkat, hitünket közös ügyünkben.“ Az elesett hősök emlékművénél összegyűlt krasznojarszki lakosok előtt Mihail Gorbacsov azt mondta, az idei év sokat hozott a reformok terén az ország­ban. „Lényegében jól felkészültünk, min­dent előre átgondoltunk, kidolgoztuk az elveket, megközelítéseket és normatívá­kat, de az élet mindennél gazdagabb. A hibákat azonnal helyre kell hozni. Válto­zásokat, pontosításokat hajtunk végre. A kollektívák tudatosítani kezdik jogaikat. Mindez nem könnyű. Meg kell tanulnunk elemezni, beszélni.“ Az SZKP KB főtitkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szovjet társa­dalomnak nyíltnak kell lennie, a problé­mákat nyíltan meg kell vitatni. „A szocia­lizmusban a nép az úr, a fő cselekvő erő, de nálunk a gazdaságban, a tanácsok munkájában, s egyéb dolgokban is úgy néz ki néha a helyzet, mintha a nép félreállna, s a nyilvános vitát követelő kérdésekben a vezetők zárt ajtók mögött döntenének." Mihail Gorbacsov biztosította Krasz­nojarszk lakosait, hogy a párt nem tér el az általa hozott döntésektől. Hangsúlyoz­ta a szövetkezeti mozgalom fejlesztésé­nek fontosságát. „Több szolgáltató, ter­melő-, építőipari szövetkezetre, javításo­kat végző szövetkezetre van szükség. Ha a számuk emelkedni fog, akkor megkez­dődik a versengés. De jelenleg, amikor csak szórványosan léteznek, esetenként visszaélnek a helyzettel. Ha van szükség­let és kereslet, akkor igyekeznek megra­gadni a számukra kellemes pillanatot. Úgy vélem, pénzügyi és gazdaságpoliti­kánknak ezt tiszteletben kell tartani. Nem szabad fékezni a kezdeményezést. Úgy kell eljárnunk, hogy a szövetkezetek szer­vesen bekapcsolódjanak közös erőfeszí­téseinkbe". A beszélgetés nyomán egy lakos visz- szatért a nyíltság kérdéséhez. Nagyra értékelte, hogy a helyi lapok Moszkva példáját követik, becsületesen írnak a problémákról. Mi legyen viszont azokkal a szerkesztőkkel, akik esetenként nem hitelesített adatokat közölnek? Mihail Gorbacsov kijelentette: „Ami valóban létezik, arról írni kell, hogy az emberek ismerjék fájó pontjainkat. Azon­ban nem lenne szabad, hogy a sajtóban olyan anyagok jelenjenek meg, amelyek elferdítik a valóságot, hogy komoly dol­gokról könnyed mérlegelések lássanak napvilágot, s ami igazán megengedhetet­len, nem jelenhetnek meg az emberi mél­tóságot sértő kijelentések. Úgy vélem, egyetértünk abban, hogy szükségünk van a nyíltságra, mindarra, ami a szocializ? must, a népet szolgálja. Azonban ha vala­ki a nyíltsággal vissza akar élni, s a másik oldalról szeretne valamit ránk tukmálni, az nem fog neki sikerülni. A nép végső soron mindent megért, az igazságot nem titkol­hatjuk, nem takargathatjuk."

Next

/
Thumbnails
Contents