Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-12 / 215. szám, hétfő
Törvény az emberi testről BESZÉLGETÉS AZ ORVOSJOGÁSSZAL egy mellékesen megkérdezik, van-e Törvény szól az emberi egészségről, törvény védi az ember életét, egészségét és tulajdonát. Gyakorlatilag minden egyes törvényünk és rende- letünk az emberről szól, s jogszabályokból sokak szerint több van a kelleténél. Éppen ezért meglepetést keltett a gyógyászati jog VIII. világkongresz- szusa egyik csehszlovák résztvevőjének, dr. Jaromir Stépán kandidátusnak felszólalása, melyben említést tett az emberi testről szóló törvény megalkotásának szükségességéről. A kongresszusi viták szünetében arról beszélgettünk dr. Jaromir Štépánnal, miért tartja szükségesnek egy ilyen törvény megalkotását. IX. 12.- Úgy vélem időszerű és szükséges szabályozni manapság már azokat az eseteket, amikor az ember az egyén a társadalom érdekében rendelkezik a testével. Más ugyanis az, ha valaki a saját egészsége érdekében megy el orvosi kivizsgálásra, és másként kellene megítélni azt, amikor az ember vért ad, vesét vagy más szervet ajándékoz, esetleg valamilyen orvosi kísérletnek veti alá magát. Látni kell, hogy az ilyen ember kockáztatja a saját egészségét, s feláldoz valamit a társadalom javára. Ezekre az esetekre már nem lehet az általános jogelveket, a páciens és az orvos közti kapcsolatot szabályozó rendelkezéseket alkalmazni. Az ilyen esetekben sokkal szigorúbban kellene szabályozni az orvos, az egészség- ügyi intézmény felelősségét az esetleges következményekért, meg kellene határozni meddig mehetnek el. Hatékony biztosítékokra van szükség a páciens, a donor védelmében, hiszen nem engedhetjük meg, hogy az ajándékozás önpusztításhoz vezessen. Itt vannak aztán a fiatalkorúak. Adhat-e a fiatalkorú érvényes beleegyezést mondjuk egy szerv- átültetéshez? Megvalósítható ez a törvényes képviselője beleegyezésével, ha ő kifejezetten tiltakozik a szervkivétel ellen? Úgy vélem nem.- A polgári és a családi jog szerint azonban a törvényes képviselő, tehát általában a szülő dönt a gyermek ügyeiben, ha csak nem kerülnek összeütközésbe érdekeik.- Ilyen érdekkonfliktus azonban előfordulhat, mégpedig gyakran. Egy olasz nő például örökbefogadott egy gyermeket, a törvényes képviselője lett tehát. Ezután orvoshoz fordult, s átültettette az örökbefogadott gyermek haját a saját kopasz leánya fejére. Ez szélsőséges eset, de bizonyítja, hogy ütközhetnek az érdekek. Nézetem szerint legalábbis a fiatalkorúaknál erőteljesebben figyelembe kell venni a véleményüket, hogy akaratuk ellenére ne lehessen műtéteknek, kísérleteknek alávetni őket, még ha törvényes képviselőjük egyet is értene ezzel. A fiatalkorú döntési képességét elismeri egyébként a nemrégiben elfogadott terhesség-megszakítási törvény is, a 16 éves lány maga döntheti el terhessége sorsát.- A kongresszuson egyes külföldi résztvevők említettek más jellegű konfliktusokat is. Azt, hogy egyes szekták tagjai elutasítják az orvosi beavatkozásokat - például a vér- transzfüziót -, olykor az életveszélyes állapotban levő gyermeküknél is. Milyen választ ad a csehszlovák jogrend az ilyen esetekre? Megmentheti az orvos a gyermek életét a szülők kifejezett tiltakozása ellenére?- Nos, ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy Csehszlovákia volt az első ország, amely egy átfogó egészségügyi törvényt alkotott meg 1966-ban. Ebben a törvényben leszögeztük, hogy ha a szülök megtagadják a beleegyezést a gyermek életben maradása szempontjából feltétlenül szükséges orvosi beavatkozás elvégzéséhez, az orvost az ilyen tartalmú nyilatkozatuk nem kötelezi. Sőt, az orvos köteles megtenni azt, ami orvosi szempontból élet- fontosságú. Problémáink voltak egy szekta tagjaival, akik szigorú vegetáriánus koszton tartották gyermeküket, még tejet sem adtak neki. S végül, amikor a gyermek teljesen legyengülve kórházba került, a szülők figyelmeztették az orvosokat, nehogy tejet, tojást vagy húst adjanak neki, mert ha ez megtörténik, a gyermeket otthagyják a kórházban. És nem is vitték haza. A gyermekeknél tehát a szülők nemleges akaratnyilvánításának nincs jogi jelentősége. Ezt a megoldást elfogadták azok is, akik elismerték, hogy a felnőttnek joga van öngyilkosságot elkövetnie a transzfúzió, az orvosi beavatkozás elutasításával.- Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy az embert, legalábbis bizonyos határok között megilleti a szabad önrendelkezés joga; az a jog, hogy önállóan rendelkezzen saját testével. Mi történik azonban a halála után, amikor már nem tudja jóváhagyni, hogy valamilyen szervét kivegyék, s az átültetésével megmentsék egy másik ember életét, s persze tiltakozni sem tud már az ellen?- Lehetőség van azonban arra, hogy még életében rendelkezzen arról, mi történjen a holttestével. Itt megint a csehszlovák jogalkotás elsőbbségét kell említenem. Világviszonylatban csehszlovák törvény állapította meg első ízben az embernek azt a jogát, hogy még életében kijelentse, nem akarja, hogy testéből a halála után bármilyen szervet kivegyenek. Ezt a nyilatkozatot bejegyzik a személyi igazolványába, s mindenkinek tiszteletben kell tartania. Egyéb esetekben a hozzátartozók beleegyezése nélkül is jogában áll az egészségügyi intézetnek az átültetéshez szükséges szerv kivétele. Ezt ugyanis, a halál beállta után nagyon rövid, talán csak percekben mérhető időn belül kell megtenni. Tudom azonban, hogy az intézetek, ha a hozzátartozók tiltakoznak a szervkivétel ellen, tiszteletben tartják akaratukat, a kegyeleti szempontokat.- Tehát mégis értesítik a hozzátartozókat?- Igen, amikor csak tudják, amikor az idő engedi, megteszik ezt. A csehszlovák szabályozást követte egyébként ebben a kérdésben az európai államok többsége. Vannak persze országok, ahol a hozzátartozók beleegyezésének szükségességét törvényesítették. Ez ellen lényegében csak egy kifogásom van. Képzelje el, felhívnak valakit, s értesítik, hogy közeli hozzátartozója közlekedési balesetben elhunyt, gondoskodjon a temetéséről, s mintkifogása az ellen, hogy a holttestből transzplantáció céljából kivegyék a vesét. Egyszerűen nem bírom elhinni, hogy egy ilyen tragikus hír okozta sokkban a hozzátartozó teljes ítélőképessége birtokában tudna dönteni. Különösen súlyos problémákhoz vezet ez egyébként az USA-ban, ahol nagyon fejlett a szervátültetések technikája. A kereslet ugyanis jóval meghaladja a „kínálatot“. Ez a páciensek szelektálásához, kiválasztásához vezet. A kiválasztottak persze azok, akiknek pénzük van. Egy májtranszplantáció 250 000 dollárba kerül. Nálunk a transzplantáció ingyenes. Az egyetlen és döntő szempont a fokozott gyógyászati szükségszerűség.-ön a páciens szabad önrendelkezési jogának létjogosultságát vallja, mint hallhattam előadásában. Említés történt azonban a kongresz- szuson már arról is, hogy orvosi beavatkozás, mint például a sterilizáció, agyműtét akár kényszerrel, a páciens akarata ellenére is végrehajtható egyes országokban. Mi a véleménye az ilyen műtétekről?- Ez egy roppant kényes kérdés. Az USA-ban például több állam fogadott el olyan törvényeket, amelyek kísértetiesen emlékeztetnek a fasiszta Németország egyik fajvédelmi törvényére. Ennek alapján emberek tízezreit sterilizálták beleegyezésük nélkül, hogy ne szülhessenek - a törvény indoklása szerint - gyengeelméjű utódokat. Dr. Carmi, egy amerikai bíró arról beszélt, hogy nagyon keveset tudunk az emberi genetikáról, az elmebetegség öröklődéséről, vagyis tudományos szempontból nem eléggé indokolt egy ilyen törvény. Vannak persze esetek, amikor nagy az öröklődés valószínűsége. Nemrég Angliában adódott egy ilyen eset. Egy fiatal, rendkívül aktív szexuális életet élő gyengeelméjű lány sterilizálásáról folyt a vita. A Lordok Háza, mint a legfelső fellebbezési fórum úgy döntött, hogy a sterilizálás bizonyos feltételek mellett megengedhető. Mi ezekkel az ügyekkel szemben nagyon tartózkodóak vagyunk. Kísért még a fasiszta jogrend réme. Más a helyzet a szexuális bűnözőknél. Ha a bűnöző választhat, hogy halálra ítélik-e, s kivégzik vagy aláveti magát egy kasztrációs, esetleg agyműtétnek, kényszerhelyzetben dönt ugyan a műtét mellett, de a bőrét menti.- Köszönöm a beszélgetést. FEKETE MARIAN A boskovicei Minerva első lépései Kisvállalat - önállóan Július elsejétől a csaknem harminc dél-morvaországi állami vállalat egyike a boskovicei Minerva is. Arra a kérdésre, hogy miért éppen a Minerva nem akart a libereci Eli- tex-konszern kötelékében dolgozni, Zdenék Pribyl, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese így válaszolt:- Egyrészt kényelmes lett volna: továbbra is a már bevált viszonyok és keretek között dolgozni, másrészt vállalatunk számára ez kisebb gazdasági eredményekkel, kisebb hatékonysággal is járt volna. Különösen kedvezőtlen helyzet alakult ki az állóeszközökkel való ellátás terén, hiszen azok elhasználódottsága 51,2 százalékos volt. Javulás ezen a téren csak az önálló vállalati forma keretein belül várható, mivel a vezérigazgatóság által 2000-ig kidolgozott textilgépellátás távlati programja nem számolt a mi vállalatunk alapvető korszerűsítésével. • Számszerűleg mindez mit jelent?- A szocialista államokba történő kivitel terén - mely az összkivitel 88 százalékát képezi, kb. 29 százalékkal jobb eredményt értünk el, mint a többi vállalat. Az innovációs politika pedig a vállalat rendelkezésére álló pénzeszközök függvénye. Vállalatunktól az elmúlt 3 év folyamán az elvonások 16,2 millió koronával meghaladták a vállalat műszaki fejlesztésére szánt, visszautalt eszközök összegét. A boskovicei vállalatnak a prostéjovi üzemmel önálló termelési programja van, amely független az Elitex többi vállalatának kooperációs tevékenységétől. Sőt, mi a saját műszaki fejlesztésünk eredményeire támaszkodunk. A szállítók által megoldott és tőlük átvett műszaki fejlesztési feladatok aránya 30 százalék körül volt. A Minerva állami vállalat önálló tevékenységét olyan időszakban kezdte meg, amikor nehézséget okoz sokszor a tervteljesítés. Ezeket a problémákat azonban más nem oldhatja meg, csak egyedül a vállalat, mégpedig a munka irányítása és szervezése terén alkalmazott új módszerekkel. Ami a Minervában •történik, gyakorlatilag valamennyi dolgozót érinti. A vállalat gazdasági irányításának szintén új feladatai vannak: a teljes önelszámolás és önfinanszírozás bevezetése, valamint a kollektívák és egyének valós érdemei szerinti javadalmazás terén. (J. P.) Újból „felfedezett“ gyógyfürdő A negyvenes évek legelején, diákként jártam először a sobrancei fürdőben, ahol annakidején egyetlen épület, benne néhány fürdődézsa állt a látogatók rendelkezésére. Már akkortájt - sőt, korábban is - közismert volt a fürdő kén- és szénsavas, illetve mésztartalmú vizének áldásos hatása, főleg a mozgásszervi megbetegedésekben és a reumatikus betegségekben szenvedők körében. Bár, a mai értelemben vett egészségügyi szakmai felügyelettel nem rendelkezett, a sobráncei fürdő számottevőbb beruházások nélkül is kielégítette az érdeklődők szerény igényeit. A föld belsejéből kellő mennyiségű gyógyhatású víz került a fürdődézsákba, ami egyáltalán nem követelt különösebb üzemeltetési kiadásokat... A második világháború ennek a fürdőnek a sorsát is megpecsételte, fokozatosan feledésbe ment, szabadon szétfolyó vize embermagasságúvá növelte a területén terebélyesedő gazt és bokrokat. A fel- szabadulást követően az országhatár közelébe kerülő Sobrance városka fürdője elég sokára került ki az enyészet fogságából. Sokkal fontosabb gondokat, problémákat kellett megoldani mint egy elhanyagolt, gyógyfürdői mivoltát elvesztő település helyreállítása, továbbfejlesztése. A csehszlovák-szovjet országhatár mentén elterülő Michalovcei járás - adottságainál fogva - politikailag és gazdaságilag aránylag korábban konszolidálódott, mint az ország többi területe. A szocialista mezőgazdaság megalapozásával, kiépítésével, az iparosítási program megvalósításával együttjáró tennivalók annyira lekötötték a járásvezetők és más szakemberek figyelmét, energiáját, hogy olyan kérdések rendezése, mint például a gyógyfürdő felújítása, fejlesztése, csupán a hatvanas évek végén, illetve a hetvenes évek elején került napirendre. Azóta itt sok minden történt. Úgy gondolom, ennyi elég a sobrancei gyógyfürdő hézagos krónikájából, múltjából; szívesebben szólunk jelenéről, távlatairól, mert van is miről. Ma már van igazi gazdája ennek a gyógyfürdőnek. Szervezetileg a Michalovcei Járási Egészségügyi Intézethez tartozik, gyakorlatilag pedig a természetes gyógymódokkal és balneoterápiai kezeléssel foglalkozó osztály használatában áll. Ennek vezetője, Michal Furda főorvos készségesen nyújt tájékoztatást.- A gyógyfürdőben két rendelő és egy 60 ágyas osztály áll rendelkezésünkre. Szolgálataink iránt óriási az érdeklődés, ami a várhatóan növekvő szükségletekkel együtt tulajdonképpen meghatározza, igényli gyógyfürdőnk távlati fejlesztését is. Példaként megemlíthetem, hogy az idén, hét hónap alatt csaknem 560 fekvő beteg váltotta egymást, több mint 400 beteget részesítettünk járóbeteg-kezelésben. Ez év júliusában vettünk át a fürdőben egy jól felszerelt, korszerű rendelőt, ezáltal tovább emelkedett szolgáltatásunk színvonala. A környék lakosságának már nem kell a járási székhelyre utaznia, ellátásban részesíthetjük mi is, itt a gyógyfürdőben. Az eddig elhangzottak, a fürdő területén látottak és az itt kezelt betegek véleménye alapján, nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk: a sobrancei gyógyfürdő ma már valóban teljesíti társadalmi feladatát. A fürdőben találhatunk régebbi és új pavilonokat, korszerű gyógytornaközpontot, minden épületben példás a rend, a tisztaság, csupán a vízgyógyászati teremben eltérő a kép. Igaz, immár több mint egy hónapja, felújítási munkálatok miatt, használaton kívül áll, tudjuk meg az osztály- vezető főorvostól, aki még hozzáfűzi: - Ez a munka, sajnos, nem lesz kész a tervezett időre, a feltételezettnél sokkal alaposabb javításokat kell itt végeztetnünk, a gyógyvíz -, áldásos hatása mellett, jelentős mértékben és elég agresszív módon hat a vezetékekre és fémberendezésekre. Saját és külső szakembereink Ígéretet tettek, hogy összpontosított erővel rövid időn belül befejezik a rekonstrukciót. Amint megtudtuk, hasonló jellegű munkát kell elvégezni a fő forrás feletti sétányon is. A főorvos és a munkatársai bizakodóak, amire a három év alatt bekövetkezett változások, a fürdő mai helyzete fel is jogosítja őket. Abban egyetértünk velük, hogy a föld felett kiépített hóvezeték egy kicsit rontja a gyógyfürdő teljes képét. Mint minden munkahelyen, itt is vannak gondok a korszerűbb segédeszközök, berendezések beszerzésével, a jelenleginél több rehabilitációs nővérre, szakorvosra lenne szükségük. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása folyamatban van. - Gyógyfürdőnk távlatai ígéretesek - jelentette ki Furda főorvos - már közmúvesítik azt a területet, ahol egy újabb 60 ágyas pavilon és más olyan létesítmény épül, amely bővíti, tovább tökéletesíti szolgálatá- sainkat. Nagyszerű dolog, hogy társadalmunk újból ,, fel fedezte” és szükségszerűen fejleszti ezt a gyógyfürdőt is. KULIK GELLERT A martini Turčan helyi ipari vállalat összteljesítményének csaknem a 70 százalékát a lakossági szolgáltatások teszik ki. Többek között kis sorozatokban divatos bútorokat készít. Ebben az évben kezdte meg az M-15 típusú szekrénysor gyártását, amely a közszükségleti cikkek idei brnói vásárán aranyérmet nyert. A képen a bútorgyártó részleg egy része. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK)
