Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-08 / 212. szám, csütörtök
Bagdad nem engedi meg az iraki hajók átkutatását Muszavi iráni kormányfő visszavonta lemondását (ČSTK) - Szaddam Husszein iraki államfő kedden este beszédet mondott az arab országok tájékoztatási minisztereinek bagdadi tanácskozásán. Kijelentette, Irak nem tart igényt egy tenyérnyi iráni területre sem, de saját jogairól sem mond le. Követelte, hogy Irak számára garantálják a korlátlan szabad hajózás jogát a Perzsa-öbölben. Azzal vádolta Iránt, hogy nyomban a tűzszünet hatályba lépése után használni kezdte valamennyi kikötőjét és arra készül, hogy átkutassa az iraki hajókat. Husszein figyelmeztetett, ha csak egyetlen iraki hajót is átkutatnak, a háború azonnal ismét fellángol. Ugyancsak felszólított a hajózás felújítására a Satt el-Arab folyón, amely Irak egyetlen kijárata a tengerre. Husszein szerint az ENSZ- erőknek kellene megtisztítaniuk a folyót. xxx Mir Husszein Muszavi iráni miniszterelnök tegnap visszavonta a kedden, Ali Khamenei államfőnek benyújtott lemondását. Az államfő Guatemala elutasítja a Nicaragua-ellenes blokk létesítésére vonatkozó amerikai javaslatot (ČSTK) - Vinicio Cerezo guate- malai államfő szembehelyezkedett az Egyesült Államok azon törekvésével, hogy Nicaragua-ellenes szövetséget hozzon létre a középamerikai térség államainak bevonásával. Egy ilyen blokk megvalósulása - véleménye szerint - elkerülhetetlenül a politikai feszültség kiéleződéséhez vezetne. Újságíróknak adott nyilatkozatában az államfő hangsúlyozta, Washington tervei ellentétben állnak a közép-amerikai országok nemzeteinek érdekeivel. A térség államainak közösen kell nyomást gyakorolniuk Washingtonra, hogy elfogadja „önálló döntésre és az autonómiára való jogukat“ - mondotta. Egyidejűleg javasolta, hogy az öt közép-amerikai ország (Guatemala, Costa Rica, Salvador, Nicaragua és Honduras) államfői még szeptember végéig közös tanácskozáson vitassák meg a térségben kialakult helyzet békés rendezésének lehetőségeit. xxx A Nicaraguai Nemzetvédelmi Minisztérium cáfolta azokat a híreket, hogy a Sandinista Népi Hadsereg mozgósította erőinek jelentős részét, és a hondurasi határokon csapatösszevonásokat hajtott volna végre. Az erről szóló híreket a nicaraguai ellenforradalmárok hondurasi területen működő rádióállomása, a Radio Liberacion közölte. Humberto Ortega nicaraguai nemzetvédelmi miniszter már a múlt pénteken beszámolt arról, hogy az ellenforradalmárok összpontosították erőiket a sűrűn lakott hondurasi határmenti területeken. Egyben rámutatott, mindez megfelel az Egyesült Államok erőfeszítéseinek, hogy egy határmenti konfliktus kirobbantása ürügyül szolgálhasson egy Nicaragua- ellenes nyílt beavatkozáshoz. Frank Carlucci Pekingben (ČSTK) - Li Peng, a kínai államtanács elnöke Pekingben tegnap fogadta Frank Carlucci amerikai hadügyminisztert. Az országban kialakult helyzetet elemezve a kínai vezető hangsúlyozta, Peking továbbra is mélyíteni kívánja a reformokat. Egyes külföldi újságírók állítása, miszerint „a kínai reform veszít erejéből“, nem felel meg a valóságnak - mondotta, s kijelentette, Kína szívesen látja a külföldi vállalkozókat, köztük az amerikaiakat is. Szavai szerint Kína a munka hatékonyságának s az irányítás színvonalának javításával még kedvezőbb körülményeket teremt a külföldi beruházók számára. Az amerikai hadügyminiszter ezzel kapcsolatban rámutatott: Kína érdekes a külföldi beruházók számára és reményét fejezte ki, hogy az amerikai vállalkozók száma megnő Kínában. Az amerikai hadügyminisztert tegnap az egyik legtekintélyesebb kínai politikus, Teng Hsziao-ping is fogadta. Erőszakhullám Burmában (ČSTK) - A burmai fővárosban erőszakhullám terjed, egyre gyakoribbak a fosztogatások. A kormány utasította a hadsereget, hogy a fosztogatókat a helyszínen lője agyon. Ezt a burmai rádió közölte, amely hírügynökségi jelentések szerint az egyedüli olyan állami intézmény, amelyet még a kormány tart ellenőrzése alatt. A rendelet értelmében azonban a békés kormányellenes tüntetések résztvevői ellen a fegyveres erőknek nem szabad beavatkozniuk. Nyeregbe! A svájci hadsereg úgy döntött, hogy kerékpáros egységeinek egész , Járműparkját" az évtized végéig új harci biciklivel váltja fel. Míg más hadseregek - alig néhány kivétellel - már lemondtak erről a , .szállítójárműről", a svájci hadsereg nem győzi dicsérni a kerékpárokat, amelyek csendesek, gyorsak és nehéz célpontot jelentenek a légierő számára. Negyvenkilométeres távolságig állítólag sokkal operatívabbak, mint a gépkocsizó alakulatok. Genf és a Bodeni tó között összesen 3300 katona ül a Svájcban ,,vasagyaknak" nevezett kerékpárok nyergében. Többnyire sportolók, akik számára a napi 150 kilométeres kerékpározás az edzés részét képezi. Most három cég versenyez a hatmillió dolláros kerékpárüzletért. A hadsereg feltétele, hogy a harci biciklinek legyen két sebességi fokozata, a súlya ne haladja meg a 22 kilogrammot, a teherbírása pedig 150 kilogramm legyen. Egy kerékpár ára nem haladhatja meg a szimbolikus 888 dollárt. (č) Számos forrásból megerősítették, hogy Burmában káosz uralkodik, a lakosság tüntet és sztrájkol. A megmozdulások új erőre kaptak azután, hogy a kormány kedden nem adott választ az ellenzék ultimátumára, s ennek megfelelően nem hirdettek Burmában új, ideiglenes kormányt. Mint ismeretes, az ellenzék legfőbb követelései közé tartozik Maun Maun államfő lemondása, az egypártrendszer megszüntetése, és a társadalmi élet demokratizálása. Az USA bangkoki nagykövetségének szóvivője közölte, a burmai amerikai képviselet úgy döntött: a diplomaták családtagjai a közeli napokban hagyják el Rangunt. nem fogadta el a lemondást, s Khomeini ajatollah, az ország vallási vezetője is a miniszterelnökhöz intézett levelében élesen elutasította döntését, felszólította öt a tisztségben maradásra. Muszavi a tegnapra virradó éjszaka válaszolt Khomeini levelére, közölte vele, „az iszlám, a forradalom és az állam érdekében“ visszavonja lemondását. Muszavi azért szándékozott lemondani, mivel tartott tőle, hogy a parlament nem hagyja jóvá újjáalakított kormánya néhány miniszterének kinevezését. Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, a kormány- válság közvetlenül a tűzszünet megkötése után robbant ki, amikor az iráni vezetésben napirendre került az ország további, elsősorban gazdasági fejlesztésének kérdése. A gazdaságot eddig ugyanis a háborús szükségleteknek rendelték alá. Pieter Botha nyilatkozata Nelson Mandela szabadon bocsátásáról (ČSTK) - Pieter Botha, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke keddi televíziós interjújában ismét ahhoz a feltételhez kötötte Nelson Mandela szabadon bocsátását, hogy kötelezi magát, nem fog harcolni az apartheid-rezsim ellen. Botha cinikusan azt állította, hogy Mandela „valójában önmagát tartja fogva“, mivel nem akar elállni a pretoriai kormány elleni harctól. Büntetőeljárás fenyegeti a Nobel-bé- kedíjas Desmond Tutu érseket is. Kedden rendőrök törtek be házába és elkobozták egyik beszédének magnófelvételét, amelyben az októberi választások bojkottálására szólította fel a hívőket, fehéreket és négereket egyaránt. Nem kizárt, hogy a kormány a rendkívüli állapotot kihasználva fog eljárni ellene, így akár tízéves börtönbüntetésre is ítélhetik. Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára elvben elfogadta Pieter Bothá- nak, a Dél-afrikai Köztársaság elnökének meghívását - jelentette be az ENSZ sajtószóvivője. Jelenleg a látogatás pontos időpontjáról folynak a tárgyalások. A tervek szerint az ENSZ főtitkára útja során a térség több más országát is felkeresi. Az angolai kérdés rendezéséről folyó négyoldalú tárgyalásokkal kapcsolatban a dél-afrikai hatóságok már egy hónappal ezelőtt elküldték a meghívást. Cuellar várhatóan a Namíbia függetlenségének megadását célzó ENSZ-terv megvalósításáról folytat majd tárgyalásokat Pretoriában. Hakk légibalesetét Műszaki hiba okozta (ČSTK) - Az NBC amerikai tévétársaság közölte, amerikai szakemberek szerint Ziaul Hakk pakisztáni elnök gépének katasztrófáját műszaki hiba okozta. Miután a Herkules C 130 típusú katonai repülőgép lezuhant, az a vélemény terjedt el, hogy a fedélzeten bomba robbant, vagy a gépet rakétatalálat érte. Az amerikai szakértők úgy vélik, a repülőgép nem a levegőben, hanem már a lezuhanás után robbant fel. George Bush interjúja a Moszkovszkije Novosztyinak Az elnökjelölt az erőpolitikát magasztalja (ČSTK) - Az erőpolitika lesz a következő amerikai kormány legfőbb hatalmi elve, ha az elnökválasztásokat a republikánusok jelöltje nyeri meg. Ez derül ki abból az interjúból, amelyet George Bush jelenlegi amerikai alelnök adott a Moszkovszkije Novosztyi című szovjet hetilapnak. Az elnökjelölt Bush politikai filozófiájának alapját úgy fogalmazta meg, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet valameny- nyi pozitív tendenciája - beleértve a leszerelési folyamatot, a regionális konfliktusok megoldását, sót a Szovjetunióban folyó átalakítást is - az „erős Amerikának“ köszönhető. „Mint az USA elnöke védelmezni fogom mindenütt a világon a szabadság és a demokrácia ügyét" - hangoztatta Bush, s „büszkeségét“ fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok támogatást nyújt az afganisztáni, az angolai és a nicaraguai ellenzéki erőknek. Nyilatkozatában Bush támogatta a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti leszerelési tárgyalásokat és nagyra értékelte a tavaly decemberben kötött rakétaszerződést. Hozzáfűzte azonban: „Ébernek, szilárdnak kell lennünk, védelmeznünk kell azokat az értékeket, amelyekre az állam támaszkodik." Meggyőződése szerint az egyik ilyen érték az ún. csillagháborús program, amely „megmenti az emberiséget a nukleáris fenyegetéstől“. A szovjet hetilap hasábjain Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB osztályvezető helyettese kommentálta Bush politikai elképzeléseit. Kiemelte, a republikánusok elnökjelöltje megfeledkezik a másik fél érdekeiről, s politikájának kizárólagos alapjaként magasztalja az erő kultuszát. Bushnak az a kijelentése, miszerint az erő a békés jövő kulcsa, egyetlen választ vonhat maga után: a kategorikus nem-et. Az erópolitika vezetett az emberiség létének veszélyeztetéséhez, az erő elhomályosult szemüveg, amelyen keresztül nem lehet meglátni napjaink realitásait. A szovjet külpolitikában végbemenő változások vitathatatlanul megkönnyítették a nemzetközi helyzet javulását, de semmi esetre sem foghatók fel a nyomás eredményeként hanem az átalakítás, az új gondolkodásmód gyümölcsei - hangsúlyozta Zaglagyin. I smét fellángolt a vita a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról (ABM) 1972-ben kötött szovjet -amerikai szerződés körül. Feltehetően nem utoljára, tekintve, hogy lényegében 1983, vagyis amióta Reagan meghirdette a „csillagháborúsnak“ is nevezett SDI-programot, szakértői-katonai berkekben szinte szünet nélkül folyik a nézetek konfrontációja. Gondoljunk csak arra, milyen szenvedélyek dúltak a „szű- kebb“ és a „tágabb“ értelmezés körül. Ennek lényege, hogy az amerikai űrvédelmi rendszer sérti-e az ABM-szerződést, vagy sem. A Szovjetunió, s a „szűkebb“ értelmezés amerikai hívei szerint igen, ezért az SDI-t le kell állítani. Reagan elnök és a hatalmas profitra számító hadiipar vezérkara természetesen a tágabb értelmezés mellett kardoskodik, amely szerintük nem zárja ki az SDI-t. Genfben ötévenként rendeznek szakértői tárgyalásokat az ABMszerzódés megtartásáról. A sorrendben immár harmadik ilyen forduló a múlt héten ért véget - közös közlemény nélkül. A szovjet állás- foglalás szerint az amerikai fél nem tárgyilagos, egyoldalú nyilatkozatot tett közzé. Több vitatott kérdésben, elsősorban a radarberendezések ügyében nem sikerült közös nevezőre jutni. Mint ismeretes, a svájci konferenciavárosban tárgyalnak a két nagyhatalom szakértői a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó szerződésről is. E téren szintén az amerikai űrfegyverkezési program jelenti a legnagyobb akadályt. Ezért volt váratlan az ABM-vita kapcsán az az amerikai fenyegetés, hogy ha a Szovjetunió nem teljesíti Washington követelését, akkor leállítja a rakétafelező egyezményről folytatott megbeszéléseket. Kétségkívül zsarolás íze van ennek, hiszen amikor a két ország legfelsőbb vezetői aláírták a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról a történelmi jelentőségű szerződést, megerősítették, hogy minden erejükkel a stratégiai eszközök csökkentésére fognak törekedni. Eddig még minden vitát túlélt az ABM-szerzödés. Megtartása nemcsak szovjet és amerikai, hanem világérdek is. Aláírásával a felek 1972-ben arra vállaltak kötelezettséget, hogy (az egy meglévőn kívül) nem telepítenek rakétaelhárító rendszereket. Vagyis sebezhetőek maradnak a másik fél támadórakétáival szemben, s a kölcsönös el pusztít hatóság ténye kizárja a támadás megindítását. Teljesen új, az atomkor logikájából fakadó jelenség a védelem lehetőségéről való lemondás, s ezt azzal a céllal tették, hogy megkönnyítsék a támadófegyverek korlátozását. Felismerték, teljesen beláthatatlan következményekkel járna, ha a fegyverkezési verseny a védelmi eszközök terén is beindulna: 1. Tökéletes védelem nincs. Ilyen rendszert kipróbálni igazából csak valódi háború esetén lehet. 2. Könnyebb egy rakétát célba juttatni, mint védekezni ellene. E nagyon nehéz technikai feladat megoldása óriási anyagi eszközöket emésztene fel. 3. A védelem kiépítése a támadófegyverek további korszerűsítését, számuk növelését vonná maga után, ezt diktálja a „kard és a pajzs egyensúlyának“ logikája. Vagyis a védelem kiépítése korlátlanná, teljesen ellenőrizhetetlenné tenné a fegyverkezési versenyt. Kölcsönös pusztulástól való félelem - mint elrettentő erő. Ez realitás, amely tükrözi az állapotokat, az pedig már más lapra tartozik, hogy mennyire nevezhető erkölcsösnek. Hasznosnak bizonyult, visszatartott a meggondolatlan lépésektől, s újból hangsúlyozni kell: lehetővé teszi a támadófegyverek csökkentését. Valahányszor felerősödtek Washingtonban az ABM felmondására irányuló szándékok, a nyugat-európai partnerek is tiltakoztak. De realitássá vált az amerikai űrfegyverkezési program is, amellyel számolni kell, s a tárgyalásokon épp ezért mutatkozott késznek a Szovjetunió bizonyos engedményekre - de ragaszkodik ahhoz, hogy vállaljanak kötelezettséget: legalább tíz évig megtartják az ABM-et nem pedig azért, mintha elismerné a „tágabb“ értelmezés híveinek érvelését. Le kell szögezni - az amerikai űrvédelmi program egyértelműen sérti az ABM-szerződést. A legújabb vitát az amerikai delegáció a krasznojarszki rádiólokációs rendszer körül bontakoztatta ki, azt állítva, hogy általa a Szovjetunió megsérti az ABM-szerződést, mivel ez a „távradar“ egy kiépítendő rakétaelhárító rendszer egyik kulcseleme lehet. Moszkva szerint ez nem igaz, a krasznojarszki állomás pusztán RADARVITA űrobjektumok megfigyelésére szolgál, amire a békés célú űrkutatáshoz (e téren amerikai tudósok szerint a Szovjetunió lóhosszal vezet az Egyesült Államok előtt) szüksége van. De hogy kompromisszumkészségét igazolja, s kifogja a szelet az amerikaiak vitorlájából, a szovjet vezetés az állomás építését a múlt év őszén leállította. Most pedig közölte Washingtonnal: kész azt leszerelni, ha az USA vállalja, hogy az 1972- ben aláírt eredeti formában betartja az ABM-et. Ráadásul pár hónappal ezelőtt egy émerikai kongresszusi küldöttség a helyszínen is meggyőződhetett arról, hogy Krasznojarszk az, aminek Moszkvában mondják. Nem újkeletű a radarvita, a Szovjetunió 1975 óta bírálja, hogy az USA nagyteljesítményű, Pave Pos típusú radarállomást épített Grön- landon (Thuleban), s hasonlót épít Nagy-Britanniában (Filingsdale- ben). Ezek célja az amerikai bevallások szerint is a rakétatámadások előrejelzése. Az ABM ilyen rakétajelző radarok építését kizárólag a két fél országhatárai mentén engedélyezi. Elsősorban a szakértők feladata eldönteni, hogy ki és milyen mértékben sérti az ABM-szerződést. Moszkvában leszögezték, olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek eloszlatják mindkettejük aggodalmait. Ezért a Szovjetunió javasolta: 1. Szerződésben vállaljanak kötelezettséget, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást a rádiólokációs rendszerek építéséről és azok küldetéséről. 2. Az ABM-szerzódés hatálya alá eső radarállomások megkülönböztetésére jelrendszert dolgozzanak ki. 3. Hozzák létre a radarállomások leszerelésének vagy megsemmisítésének eljárásait. 4. Tegyék lehetővé, hogy szovjet képviselők ellátogathassanak a grönlandi állomásra. Washington nem reagált pozitívan ezekre az ajánlatokra. Egyesekre még csak nem is válaszolt. A múlt hét végén tették közzé a szovjet küldöttség hivatalos nyilatkozatát, amely megállapítja: Az USA nem volt hajlandó figyelembe venni a szovjet aggályokat, az ABM-szer- ződés megtartásáról folytatott tárgyalásokat pusztán arra akarta leszűkíteni, hogy a Szovjetunió szerelje le a még be sem fejezett krasznojarszki állomást. Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő azt húzta alá a minap, hogy a Szovjetunió célja az ABM hatályának megerősítése és a leszerelés ügyének előmozdítása. É getően szükséges az atomfegyverek felszámolása megkezdett folyamatának továbbvitele, hiszen a tavaly decemberben szentesített kettős nullamegoldás csupán az atomarzenál 4 százalékát iktatja ki. Ezért a rakétafelezó egyezmény útjából az akadályokat eltávolítani kell, nem pedig szaporítani a számukat. maunäk ISTVÁN Szolidaritás a chilei néppel (ČSTK) - Az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet kedden teljes támogatásáról biztosította a chilei népet a fasiszta diktatúra eltávolításáért vívott harcában. A Havannában kia- dott nyilatkozatban egyidejűleg elítélte Agusto Pinochet diktátor szándékát, hogy az október 5-ére tervezett népszavazással a legalitás látszatát kölcsönözze rendszerének. A dokumentumot a chilei nép harcával vállalt szolidaritás hetének kezdete alkalmából adták ki. A chilei politikai pártok Kubában száműzetésben élő képviselői szintén elítélték Pinochet tábornok manővereit, melyek a diktátor hatalmának 1997- ig szóló meghosszabbítását célozzák.
