Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-08 / 212. szám, csütörtök
A podébradyi Bohemia üveggyár hagyományos eljárásokkal gyártott termékei világszerte keresettek. A munka megkönnyítésére a gyárban nemrég robotizált részleget létesítettek. Felvételünkön Filip Mareček az üvegpoharakat gyártó automata gépsort kezeli. (Petr Josek felvétele - ČTK) s/sssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssss Mindig a ifibb az esélyesebb? NAGYOBB FIGYELMET A JELÖLTEK BEMUTATÁSÁNAK nek visszatérni régi munkahelyükre. Ha a párt- és gazdasági szervek úgy látják, hogy ezeknek a dolgozóknak jók a képességeik és élvezik a dolA július elsejétől működő állami vállalatok élére egymás után választják meg az új igazgatókat. Ezzel kapcsolatban intéztünk kérdéseket Jozef Šarina mérnökhöz, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságának titkárához. • Véleménye szerint minden vállalatnál jól felkészültek a választásokra?- Az igazsághoz tartozik, hogy az előkészítő bizottságoknak elég rövid idejük volt a jelöltek kiválasztására és bemutatására. Aktivistáink mindent megtettek azért, hogy a legjobbakat válasszák jelöltnek. Alaposan felmérték, hogy az új körülmények között kik irányíthatják majd eredményesen az új vállalatokat. Mindenütt két jelöltet állítottak. 0 Számos értekezleten felteszik a dolgozók a kérdést: mi a garancia arra, hogy valóban a politikai és szakmai szempontból jól képzett, a vezetői posztra legalkalmaabb emberek kerülnek az élre? Egyesek szerint előfordulhat, hogy a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőt még akkor sem választják meg, ha a gondjaira bízott gazdaság jó eredményeket ért el, a dolgozók megfelelő körülmények között végezhették munkájukat, jól kerestek és a szociális feltételeik is javultak. Ezzel szemben a „népszerű“ vezetők, akik mindent szétosztanának, esetleg több szavazatot kapnak, viszont később hozzá nem értésükkel tönkre tehetik a gazdaságot.- A helyzet eléggé összetett, sok probléma merül fel ezen a téren. Tény, hogy a dolgozók egy részének az tetszik, ha minél kisebb teljesítményt kell nyújtani, mégis sokat lehet keresni. Szerencsére ők vannak kevesebben. Tagadhatatlan, hogy a szigorú vezetőnek, aki következetesen harcol a határozatok megvalósításáért és a termelés színvonalának emeléséért, sok az ellensége, akik valószínűleg ellene szavaznának. Ilyen esetekben még a választások előtt meg kell magyarázni a dolgozóknak, hogy a vállalati érdekek védelme és az igényes feladatok teljesítése valamennyjük érdeke. 0 Volt arra példa, hogy valamely jól gazdálkodó állami vállalat igazgatóját nem választották meg?- Egy országos értekezleten említették, hogy az egyik eredményesen gazdálkodó csehországi állami gazdaság eddigi igazgatója nem kapta meg a szavazatok többségét. A tanácskozás szünetében az állami gazdaság küldöttjétől azt is megtudtam, hogy az igazgatójuk ugyan jó szakember volt, viszont nem tudott bánni az emberekkel, nem látogatta a részlegeket, a dolgozókkal nem beszélte meg az időszerű problémákat. Röviden, elszakadt azoktól a munkásoktól, akik közül jött. 0 Milyenek a feltételek a választások lebonyolítására?- Általában jók. Ha a vállalatnál nincs elég nagy helyiség, más vállalat vagy intézmény tanácstermében, illetve a községi vagy városi kultúr- házban tartják meg a választásokat. Arra is van lehetőség, hogy ahol sok a választó, esetleg két urnát állítsanak fel. Mindent megteszünk azért, hogy a választások fegyelmezetten és gyorsan folyjanak le. 0 A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetnél tartott választásokon a jelöltek többnyire megkapták a szavazatok száz százalékát. Az állami vállalatoknál eddig lezajlott választások ilyen szempontból milyen tapasztalatot hoztak?- Az eredmények nagyon szorosak. Előfordult, hogy csupán néhány szavazat döntött a győzelemről. 0 A szavazati arány minden esetben a dolgozók bizalmát fejezi ki, vagy előfordul, hogy a választók nem eléggé tájékozottak a jelöltek eddigi tevékenységéről, elképzeléseikről és terveikről?- A szlovákiai bizottságban ezzel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. Egyesek úgy vélik, hogy az igazán rátermett, politikai és szakmai szempontból egyaránt megfelelő vezetők egy része még nem gondolkodik eléggé demokratikusan, és a kapcsolatuk sem a legjobb a dolgozókkal, azért nem kapnak több szavazatot. Bízunk abban, hogy a kapott szavazatok száma figyelmezteti ezeket a vezetőket arra, hogy támogatniuk és serkenteniük kell a dolgozók munkakezdeményezését és a dolgozók közül minél többet be kell vonniuk az irányításba. Másrészt jobban elő kell készíteni a jelöltek bemutatását. 0 Épp erre a kérdésre akarok visszatérni. Ugyanis ezzel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. Egyesek azt állítják, hogy nem szükséges sokat beszélni a jelöltek erényeiről, hibáiról és képességeiről. Igazolja a gyakorlat ezt az elméletet?- Úgy gondolom, ezen a téren még sok a tennivaló. Az első választásoknál nem volt elég idő a felkészülésre és a jelöltek bemutatására. A most sorra kerülő választásoknál azonban már nem lehet az idő rövidségével indokolni a mulasztásokat. Aktivistáink arra törekednek, hogy a kiszemelt jelölteket minél jobban ismerjék meg az illető vállalat dolgozói. Jó példaként említhetjük a Bánovce nad Bebravou-i Állami Gazdaságnál megtartott választásokat. Az előkészítő bizottság mind a két jelöltet bemutatta az üzemrészlegeken megtartott gyűléseken. A dolgozók maguktól a jelöltektől hallhatták, hogy mik az elképzeléseik, s szerintük miként lehetne eredményesebben gazdálkodni stb. Itt a választás nagyon fegyelmezetten folyt le és értékelésünk szerint a jobb képességű jelölt kapta a szavazatok többségét. • A jelöltek a vállalatok dolgozói közül kerülnek ki? Vagy amint azt a választási előírások megengedik, más vállalatok, intézmények és gazdasági szervek dolgozói is pályázhatnak az igazgatói székre?- Az esetek többségében a vállalat dolgozói közül választják ki a jelölteket, de egyes járásokban más vállalatok, illetve gazdasági szervek dolgozói is indulnak a választásokon. A megszűnő vezérigazgatóságoknál és más gazdasági szerveknél sok jól képzett szakember dolgozik. Közülük többen bizonyára eredményes munkát végezhetnének az állami vállalatnál. Ugyanez érvényes a járási mezőgazdasági igazgatóságok dolgozóira, akik közül többen már dolgoztak állami gazdaságban vagy más vállalatoknál, s szeretnégozók bizalmát, akkor egyet kell érteni a jelölésükkel. Ilyen példa már van a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. 0 Az új állami vállalatoknál meddig tartanak a választások?- A tervek szerint szeptember végéig, de előfordulhat, hogy egy-két vállalatnál csak októberben választják meg az új vezetőt. Arra törekszünk, hogy még az őszi munkák dandárja előtt lebonyolítsuk a választásokat, s ezzel kedvező feltételeket teremtsünk az irányításhoz és a munkaszervezéshez, az új tisztségviselők pedig minden energiájukat a feladatok teljesítésére összpontosíthassák. 0 Milyen gazdasági feltételek között indulnak az új állami vállalatok?-Az ólen járó vállalatok az új körülmények között is jó eredményeket érhetnek el. Az új vállalatok között persze akadnak olyanok is, amelyek például nem térhetnének át az önfinanszírozásra, mert nem eléggé jövedelmező a gazdálkodásuk. Ezért a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottsága a párt- és gazdasági szervekkel együtt mindent megtesz azért, hogy ezek a vállalatok megfelelő politikai és szakmai segítséget kapjanak. Nem hagyhatjuk őket magukra, hiszen az a célunk, hogy bizonyítsák az élet- képességüket, és egyre kevesebb állami támogatással is magas szinten termeljenek. BALLA JÓZSEF Emberközpontú értékelések A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás a gazdasági mechanizmus átalakításának fontos láncszeme. Bevezetésével lényegesen megváltozik az ember munkához való viszonya. A közvetlen anyagi érdekeltség a termelési eredményekben a dolgozókollektíva tagjait ösztönzi, sőt készteti, hogy munkafeladataik végzése közepette a mennyiségi tervmutatók teljesítésén túl a minőségre és a hatékonyságra is ügyeljenek. így nagyobb a tiszta jövedelem és több a munkabér prémiumalapjára átutalható nyereség. Az érdemek szerinti munkabérezésnek ez törvényszerű és egyben bizonyos veszélyeket is önmagában hordozó velejárója. Előfordulhat, hogy egy adott munkahelyen a nagyobb keresetért túlfeszített munkatempó közepette túlságosan előtérbe kerül a brigádrendszerű javadalmazás, az anyagiak kérdése, és kisebb jelentőséget kap a brigádrendszer, mint a közösségi élet és munka szervezésének a formája. Mindez csak első olvasásra tűnik a szavakkal és a fogalmakkal való célszerűtlen játéknak. Az emberek túlnyomó többsége eredményes munkájának tudatában ugyanis nemcsak anyagi elismerésre vágyik, hanem erkölcsire is. Elvárja például, hogy igyekezetét a közösség előtt is elismerjék, és ne csak csendesen, a fizetési boríték tartalmával. Ugyanez negatív értelemben is érvényes. A levonások kevésbé késztetnek jobb munkára, ha a dolog gépiessé válik, elmarad a tanulságok levonása és összegezése. Vagyis annak ellenére, hogy az életfeltételek javításában a több kereset meghatározó szerepet játszik, a tárgyilagos erkölcsi elismerések vagy elmarasztalások nélkül idővel az egyéni érdemekre épülő munkabérezés is veszít ösztönző erejéből. Az a jó, ha az egyéni érdemek értékelése a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás keretében is komplex fogalom marad az emberek tudatában és a gyakorlatban egyaránt. Ezt üzemlátogatásaink során kivétel nélkül mindenütt kiemelték, ahol a brigádrendszert már bevezették és sikerrel alkalmazzák. A losonci (Lučenec) csempegyárban a többéves tapasztalat ugyanazt bizonyítja, amit például a galántai (Galanta) Agrostav- ban a néhány hónapos gyakorlat. Nevezetesen azt, hogy a brigádrendszer bevezetését és alkalmazását feltételező dolgok között az értékelési kritériumok nagy jelentőséggel bírnak. Ha nem eléggé pontosak, akkor a brigádtanácsok tagjai képtelenek felelősséggel és tárgyilagosan felmérni az egyéni érdemeket. És ezek megállapítása nélkül a differenciált munkabérezés lehetetlen. Annál inkább, mivel esetenként a brigádrendszer bevezetésével az elosztható keretek megmaradnak. Ugyancsak a brigádrendszert már sikerrel alkalmazók tapasztalata, hogy az értékelési kritériumok jól bevált és alkalmazható formája az ösztönző pontrendszer. Ez lehetővé teszi, hogy a pontok számával az adott munkahely termelési sikereit leginkább meghatározó dolgokat helyezzék előtérbe, és az egyes feltételeket megfelelően rangsorolják. Előnyös a pontrendszerben, hogy a tapasztalatok alapján vagy a körülmények változásával az adott dologra adható pontok száma szükség szerint változtatható (persze nem meggondolatlanul és nem is gyakran!). Ugyanis teljesen helyi kérdés, hogy a kihagyott munkaidőért, a minőségért, teljesítményért, többletmunkáért, példamutató helytállásért, a szakmai tudás gyarapításáért stb. hány pontot adnak, illetve vonnak le. A lényeg az, hogy a pontrendszer egyszerű, könnyen áttekinthető és ösztönző legyen. Ahol a brigádrendszerü javadalmazás alapja a pontrendszer, ott a brigádrendszert jellemző közösségi élet-, munkaszervezési és értékelési forma sem kerül háttérbe. Hiszen amikor a közös megbeszélésen eldöntik, hogy a hét, hónap folyamán ki és hány pontot gyűjtött össze, azt is meg kell beszélni, hogy miért mennyit adtak, illetve vontak le. Ezáltal az anyagi és az erkölcsi elismerés szerves egésszé válik, a brigádrendszer keretében is megtartja ösztönző erejét, emberközpontú marad. EGRI FERENC Ha jól megértik... A SZISZ és az átalakítás feladata • Tények, érvek, intézkedések Miloš Jakeš elvtárs a CSKP KB 7. ülésén elhangzott záróbeszédében a fiatalokról szólva megállapította: ,,Az ifjú nemzedék alkotóereje rendkívül fontos tényező. Ha jól megértik az átalakítás feladatát, akkor idősebb elvtársaikkal vállvetve úttörők, kezdeményezők lesznek az új és korszerű munkaformák és módszerek alkalmazásában.“ Nagyon időszerű tehát a munkás- fiatalok, az ifjúsági szövetség, a fiatal tagjelöltek és párttagok jelenlegi szervezettségének és helyzetének a vizsgálata, hogy az elvárások ismeretében a várható és szükséges változásokról is tájékoztatást kapjunk. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának legutóbbi, az év első felére vonatkozó értékelése szerint 28 járásban - de legnagyobb mértékben a Nyugat-szlovákiai kerületben - mintegy 40 százalékkal csökkent azoknak a szervezett fiataloknak a száma, akik tagjelöltjei vagy tagjai pártunknak. Indoklást persze küldtek az illetékesek, de azok mit sem változtatnak a következményen: növekszik a tagjelöltek és fiatal párttagok nélkül működő ifjúsági szervezetek száma, örvendetes tény viszont, hogy az előző évek átlagához viszonyítva 15 százalékkal nagyobb arányú az ifjúsági szervezetek kezességvállalása a fiatal tagjelöltek felvételekor. Nincs rendben minden az ifjúsági szövetség szervezeti működése tekintetében sem, mert csökkent a tagok száma. Legjelentősebben Bratislavában, fél év alatt 6,5 százalékkal, és hasonló arányú a csökkenés a Közép-szlovákiai kerületben is. A SZISZ hiányosan teljesíti a pionírszervezet iránti kötelezettségét. A rajvezetőknek csupán a 3,2 százaléka tagja a SZISZ-nek, a többi idősebb, rendszerint pedagógus. Bratislavában 14 pionírcsapat működik a SZISZ védnöksége és segítsége nélkül. A Kelet-szlovákiai kerületben 75. A politikai és szervező munkáért, az irányításért felelős járási bizottságok tevékenységét úgy értékelte Jozef Ďurica, a SZISZ SZKB elnöke, hogy csak azt az öt járási bizottságot (Trenčín, Spišská Nová Ves, Nyitra (Nitra), Čadca, Kassa (Košice) nevezte meg, amelyek elfogadható színvonalon működnek, a többi tevékenységét egyetlenegy szóval minősítette: elégtelen. Az értékeléskor körültekintő gonddal elemezték a munkásfiatalok és a SZISZ kapcsolatát, örömmel állapították meg, hogy a munkásfiatalok szervezettsége az ifjúsági szövetségben jelenleg jóval nagyobb arányú, mint a korábbi években volt, és az főleg a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Komáromi (Komárno), a Lévai (Levice), a Martini, a Zvoleni és a Rozsnyói (Rožňava) járásokban tapasztalható. Nemkívánatos törekvésnek minősítették a munkásfiataloknak a minden áron való, kampányszerű toborzását. Hangsúlyosan utaltak arra a többször is elhangzott észrevételre, hogy az érdemes és veterán párttagokkal rendezett beszélgetésekre, a három nemzedék találkozásának elnevezett, többnyire ünnepi jellegű akciókra szükség van, de a munkásfiatalokkal való törődés a műhelyekben, a dolgozókollektívákban, a szakmunkásképző iskolákban és diákotthonokban kezdődjön, mert ott dől el, hogy a fiatalok hogyan értik az átalakítás feladatát. Felhívták a figyelmet arra a hibás szervezési eljárásra is, hogy a 14 és 18 év közötti fiatalokat egyidejűleg több társadalmi és tömegszervezet is igyekszik a tagjának megnyerni. Feltétlenül szükségesnek minősítették, hogy a gazdaságirányítás átalakításával egyidejűleg a SZISZ a Szakszervezeti Tanáccsal (SOR) együttműködve vitassa meg: milyen módon kell és lehet érvényesíteni a népgazdaságban a fiatalok kezdeményezéseit. A Nemzeti Front Központi Bizottságával együttműködve a SZISZ SZKB jelöljön ki új mozgalmi feladatokat, tegyen javaslatot a Pionírszervezet egységes nevelési rendszerének a módosítására. Azonnali intézkedéseket fogadtak el a tisztségviselők jelölésének, választási rendszerének a kidolgozására. Határidőt szabva: szeptember végéig. Továbbá: részletes, elemző és ellenőrző felmérést végezni - ugyancsak szeptember végéig - a munkásfiatalok szervezettségét, helyzetét illetően a Nyugat-szlovákiai kerületben. Az év első felére vonatkozó értékelés következményeként tehát meg fog változni a SZISZ szervező és irányító tevékenysége. Ennek nyomán, remélhetőleg a hatékonyabb mozgalmi tevékenység irányában, változásokra lehet számítani a szervezeti életben is. HAJDÚ ANDRÁS ÚJ SZÚ 4 1988. IX. 8.
