Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-06 / 210. szám, kedd

Ütköző vélemények A szovjet gazdaság gyökeres megváltoztatásáról A szovjet gazdaság 1988. január 1-től fejlődésének új, gyökeresen megváltozott szakaszát kezdte meg: hatályba lépett az állami vállalatra vonatkozó törvény, amely az ország népgazdaságának alapvető részét az önfinanszírozás vágányaira állítja át. A radikális gazdasági reform, amely a múlt év végéig csak az élénk megvitatás és a gazdasági mechanizmus bizonyos részegysé­gei „bejáratásának“ szakaszán ju­tott túl, most már mindenhol fokoza­tosan kezd gyakorlattá válni. Vajon a Szovjetunió gazdasága milyen mértékben állt készen az át­alakításnak erre a szakaszára, me­lyek a ,,fájó pontjai“., és milyen újabb problémák merülhetnek fel? Ennek a kérdésnek a megvála­szolásához a Novosztyi Sajtóügy­nökség sajátos szakértői helyzete­lemzés elkészítését határozta el, és ebbe a munkába olyan szakem­berek széles körű csoportját vonta be, akik különböző szempontokból tudják megközelíteni ezt a kérdést: mind közgazdászokat, akiknek ma­ga a szakmájuk adja a kezükbe a „kártyákat“, mind pedig szocioló­gusokat, a jövőkutatókat és történé­szeket. Rajtuk kívül a beszélgetés­ben részt vettek a Szovjet Állami Tervbizottság (GOSZPLAN) munka­társai és - ami talán a legnagyobb érdeklődést váltotta ki - azoknak a vállalatoknak a képviselői, ame­lyek már az új szabályok szerint dolgoznak; nevezetesen a Frezer egyesülés, a Kriogenmas és a Moszkva környéki nagy vegyikom­binát munkatársai. Az elemzés sajá­tossága abban állt, hogy bár a „kar­mestere“ Vlagyimir Szmoljanszkij, * a Szovjet Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének pro­fesszora volt, nem korlátozták szigo­rúan a témákat és nem volt kötelező az értékelések korrelációja sem, s a szabad véleménycsere volt a jel­lemzője. Ez egyébként elősegítette a sarkos nézetek kifejtését és míg például Vlagyimir Tyihonov, a Mező- gazdasági Akadémia akadémikusa vagy Nyikolaj Smeljov professzor (akinek a Novij Mir című folyóiratban megjelent cikke nagy vitákat váltott ki, és több hónapig igazi bestseller volt) az áru és pénzviszonyoknak a szocialista gazdaságban való kö­vetkezetes, teljes és minden kikötés nélküli alkalmazása mellett szállt síkra, addig Vlagyimir Jakusev, a Szovjetunió Minisztertanácsa mel­lett működő Népgazdasági Akadé­miáról ugyanilyen aktívan foglalt ál­lást ezzel szemben, lényegében til­takozott ellene és igen fenyegető perspektívát rajzolt fel azzal össze­függésben. Már ezért is érthető, hogy nehéz lenne valamiképpen összegezni a következtetéseket. S mégis az értékelések minden sokrétűsége ellenére kialakulhat va­lamilyen általános kép, mindenek­előtt a konkrét események vonatko­zásában. S ebben különösen nagy volt a jelentősége a gyakorlati gaz­dasági vezetők által mondottaknak. így megállapították, hogy a nép­gazdaság adminisztratív, tervutasí­tásos irányítási rendszeréről a kizá­rólag gazdasági jellegű irányításra való áttérés útján már jelentős el­mozdulás tapasztalható. Ez azon­ban csupán a folyamat kezdete, még hosszú az út, sőt a két egymás­sal küzdő irányítási rendszernek nem kevés ideig kell egymás mellett élnie. Indokolatlanul terjedtek el - s nem a tevékenyen agitáló sajtó segítsége nélkül - a várakozások és az illúziók a „gyors győzelemmel“ kapcsolatban, miután „az új év nap­ján arra ébredtünk volna, hogy már minden másképp alakul“ - ahogy Erik Pletnyev professzor ironikusan megfogalmazta. Az átalakítással szemben a régi rendszer, a meg­gyökeresedett gondolkodási szte­reotípiák részéről tapasztalható objektív ellenállás megvan, elkerül­hetetlenül létezik és különösen ak­kor hat, ha „a reformhoz alkalmaz­kodik“. így „a felülről való“ szigorú és kicsinyes központosított tervezés megszüntetése ellenére a minisz­tériumok azzal próbálkoznak, hogy gyakorlatilag továbbra is fenntartsák ezt a tervezést olymódon, hogy a vállalatok termékeinek szinte majdnem 100 százalékára kiterjesz­szék az állami megrendeléseket. Vi­szont bizonyos vállalatok maguk is erre törekszenek a garantált értéke­sítési piacban reménykedve. Egy másik változat szerint a tervezett árreformot arra használják fel, hogy egyetlen tollvonással a gazdasági­lag indokolatlan költségeket a fo­gyasztókra hárítsák át, és ezzel érintetlenül tovább fenntartsák „a görbe tükrök királyságát“ - ahogy Nyikolaj Smeljov nevezte az árkép­zés ilyen költségösszeadásos rend­szerét. Megoldásra vár az átképzés, a gazdasági szerkezetváltással kap­csolatos szakmaváltoztatás nem egyszerű problémája is. A munka- nélküliség valóban nem fenyegeti a szovjet embereket, viszont pédául a túlzott létszám csökkentésével kapcsolatos kérdések megoldása nem lesz könnyű és automatikus, mint arra Jevgenyij Antoszenkov professzor, a Munkaügyi Tudomá­nyos Kutatóintézet igazgatója külö­nösen felhívta a figyelmet. Egyszóval a szovjet gazdaság je­lenlegi helyzetének, a határozott változásokkal kapcsolatos készült­ségi fokának a megvitatása távolról sem volt vidám és könnyed beszél­getés. Sok szó esett a konzervativiz­musról is, amely képes revansot venni. S mégis bármennyire is hang­súlyozták az átalakítást akadályozó „vízalatti köveket", „a hivatali feu­dalizmusból“ fakadó nehézségeket, az elemzés résztvevőit nem lehetett volna egyértelműen optimistákra és pesszimistákra osztani. Más dolog az, hogy sokan közülük hangsúlyoz­ták: tovább kell erősíteni a pereszt­rojka immár visszafordíthatatlan ga­ranciáit, amelyeket mindenekelőtt a társadalmi élet demokratizálásá­ban és a glasznosztyban látnak. Az elemzés sok résztvevőjének nézete­it hűen fejezte ki a Frezer egyesülés vezérigazgató-helyettese, aki azt mondta: csak azt sajnálja, hogy túl korán született (közel jár ugyanis a nyugdíjkorhatárhoz), mert az érde­kes munka csak most kezdődik. LEONYID KORENYEV, az APN gazdasági szemleírója IDENYZARAS KAPUZARAS NÉLKÜL Milyen volt a nyár? Igaz, hogy még melegen süt a nap s a meteorológusok szép, hosszú őszt ígérnek, ám a nyárnak már vége. Ilyenkor szoktuk feltenni a kér­dést, hogy hát milyen is volt? Ki-ki maga válaszolhat aszerint, hol töltötte a vakációt. IX. 6. Amikor Kollár Zoltánnak, a Komá­romi (Komárno) Járási Idegenforgal­mi Hivatal igazgatóhelyettesének szegeztük a kérdést, mosolyogva válaszolt: - Hosszú és forró, olyan igazi nyár, amilyennek nemcsak mi örültünk, hanem a járásunkba láto­gató turisták is. És persze nem fe­ledkezhetünk meg a város lakosairól sem. Ám vegyük sorjába- ajánlotta.- A komáromi termálfürdőben tel­jes gőzzel üzemel az olasz rendsze­rű medence, melynek vizét már me­legítjük, hogy a kora őszi vendége­ink még élvezhessék a fürdést. Üze­mel mindkét ülőmedencénk, a ki­sebb úszómedence szintúgy. A ko­máromi termálfürdő egy része egész évben nyitva van, a fürdés, úszás kiegészülhet szaunázással és víz­gyógyászati kúrákkal is. Gondunk az, hogy kevesen élnek ezzel a le­hetőséggel. Megtudtuk, ezidáig vagy 80 ezer látogatója volt a városi strandnak, akik a fürdő területén hozzájutottak ételhez, italhoz is. Gondot csupán az olcsó üdítő, az ásványvíz hiánya jelentett, sajnos ez nem csupán a Komáromi járásban volt így. Az idény tulajdonképpen lement na­gyobb nehézségek nélkül, a fürdő nem volt túlzsúfolt. Ennek egyik ma­gyarázata az, hogy a Vág holt ága, az Apáti, a városlakók új pihenő­illetve fürdőhelyévé vált. A sza­badstrand kiépítése a jövő feladata, igaz, már az idén büfé és fagylaltozó állt a fürdőzők rendelkezésére. A Járási Idegenforgalmi Hivatal jóvoltából az idén korszerűsítették a csallóközaranyosi (Zlatná na Ost­rove) kempinget, ahol 60 személy ún. bungalókban töltheti az éjszakát, az átutazó vendégeknek 100 sátor­hely áll rendelkezésére. A kemping­ben 20 ezren fordultak meg, s ebben a létesítményben is meg szeretnék hosszabbítani az idényt a hideg be­álltáig. A Komáromi járás leglátogatot­tabb pihenőhelye a páti (Patince) fürdő. Az üzemi üdülőkkel együtt kb. 2000 látogató szállásolható el a 60 hektáros fürdő területén, s az 5-6 ezer fős napi látogatottság itt sem okozott a nyáron különösebb gon­dot. Mindezek ellenére, a jelenlegi három medence nagyon kevésnek bizonyul. Mégis mi Pat vonzereje? A napsütéses napok száma, a páti kulturális nyár rendezvényei, a video és filmvetítés, a diszkó, de a lovag­lás, illetve a pónifogatos kocsikázás, a sportolás lehetősége is. S ha majd a jövő nyáron átadják a 600 férőhe­lyes szabadtéri színpadot, talán még több vendég tölti szabadságát a já­rásban.- Persze, a turizmus nem merül­het ki csupán abban, hogy a vendég szállást, ételt kap. Többre vágyik, évről évre újat akar - folytatja Kollár Zoltán. - Nem titok, ma már a ven­dégekért harcolni kell, hiszen a Csallóköz fürdési lehetőségei gaz­dagok. Éppen ezért javítani kell szolgáltatásainkat, attraktív, gazdag szabadidő-programokat kell szer­vezni kicsiknek, nagyoknak egy­aránt. És ez az, ami nem könnyű. Jelenleg már a téli, illetve a jövő évi nyári idényt készítjük elő. A legfon­tosabbnak a minőséget tartjuk, mert annak ellenére, hogy a hazai turiz­mus nem nyereséges vállalkozás, a jövőre kell gondolnunk, ugyanis 1990-tól átállunk az önelszámolási rendszerre. Azt, hogy ez mit jelent, ugye nem kell magyarázni... Persze a páti fürdő jövőjét csak egy-két új medence építésével lehet elképzel­ni, ám éppúgy bővíteni kell a szol­gáltatások hálózatát, gyorsbüfékre, talponállókra, falatozókra gondo­lunk. Jó kezdeményezés (az átállás előszele?) az alsópéteri (Dolný Pe­ter) szövetkezettel közösen szerve­zett gulyáspartinak nevezett borkós­toló, a Csehszlovák Dunahajózási Vállalattal rendezett kirándulás Győrbe, illetve Štúrovóba. Termé­szetesen a páti fürdő sem zárja be azonnal kapuit. Közkedveltek az őszi úszótanfolyamok és Pat otthont ad az erdei iskolák tanulóinak is. A Járási Idegenforgalmi Hivatal dolgozói ankét keretében kértek vé­leményt a látogatóktól, s tanulva az észrevételekből a következő idényig javítani szeretnék szolgáltatásaikat.- Szólnom kell a téli idényről is- teszi hozzá az igazgatóhelyettes- hiszen hamarosan megnyitjuk a jégpályát. Mondanom sem kell, ennek üzemelése veszteséges, de kötelességünk teret adni mindazok­nak, akik kedvelik ezt a téli sportot. Dolgunk akad bőven, s természete­sen bízunk abban, hogy jövőre a nyár ismét hosszú és forró lesz, s hogy még több vendég érkezik majd járásunkba. PÉTERFI SZONYA Mindenkinek, mindenütt segíteni Megszokta már a koránkelést, hogy mindig reggeli műszakban dol­gozik. Tizenhatévesen a régi Apolló gyárban állt munkába. Amikor fel­épült a Slovnaft vállalat oda helyez­ték át. Felnőtt fejjel szakmunkásbi­zonyítványt szerzett, és azóta is a mérő- és szabályozó műszereket, berendezéseket karbantartó mű­helyben dolgozik.- Szeretem a szakmám, jóllehet fizikailag megterhelő a munkám. So­kan éppen hogy megmelegszenek, aztán elmennek, de én kitartottam és az igazat megvallva nem is kí­vánkozom más munkahelyre. Re­mélem, innen megyek majd nyugdíj­ba, igaz ez még távol van. A műhelyben az évek folyamán elismerést, megbecsülést szerzett. Ján Elischer (A szerző felvétele) Jó szakember, ha a szükség úgy hozza, munkaidő után is bent marad dolgozni. Tudja, hogy egy-egy üzemzavar, mérő, vagy szabályozó­berendezés meghibásodása hátrál­tatja a termelést. Hol ebben, hol meg abban az üzemrészlegben kell ge­neráljavítást végezni, ilyenkor egy nap is sokat számít. A vállalat kiváló, és érdemes dolgozója kitüntetésen kívül a szakágazat legjobb dolgozó­ja címet is megkapta. Előmunkás lett, s ha a helyzet megkívánja a mestert helyettesíti.- Az elismerést, a megbecsülést igyekszem lelkiismeretes munkával meghálálni, úgy dolgozni, hogy hasznos tagja legyek a társadalom­nak, a vállalatnak, ahol a törzagár- datagok közé tartozom. Több mint három évtizede dolgozom itt... Munkatársai közül kevesen tud­ják, hogy ez a mosolygós, megfon­tolt ember a múlt év végén egy további kitüntetést kapott, a Jánsky Emlékérem arany fokozatát. Ugyan­is eddig már negyvenháromszor adott térítésmentesen vért. A nagy eseményt csupán családi körben ünnepelték meg.- Feleségem évek óta tisztséget tölt be a Vöröskereszt alapszerve­zetében, jelenleg elnök. Ó nyert meg a véradásra, s nem bantam meg, hogy rá hallgattam. Jóleső érzés tudni, hogy rászoruló embertársai­mon segíthetek Sohasem törődtem azzal, hogy az általam adott vért ki kapja meg, mi történik vele, mert tudtam, hogy ott használják fel, ahol a legnagyobb szükség van rá. Egy évet betegség miatt kiha­gyott, de mihelyt meggyógyult, máris ment a vértranszfúziós állomásra. Azt mondja, hogy amíg egészsége engedi, nem is hagyja abba. Nem­egyszer hoz számára a postás táv­iratot, hogy másnap jelenjen meg véradásra. Ilyenkor gyorsan betele­fonál az üzembe, hogy később megy be, s eleget tesz az önként vállalt kötelezettségnek.- Az ember sohasem tudhatja mi vár rá, egyszer nem szorulok-e én is mások segítségére... A humánus cselekedetet természetesnek tar­tom, a véradás eddig nem okozott számomra különösebb problémát. A munka és a család jelenti szá­mára az életet. Szabadidejében fog­lalkozik a közeli községben lévő mé- heivel. Édesapjától maradtak rá, né­hány családról van csak szó, de annyi méz minden évben terem, amennyire a családnak szüksége van, sőt még a szomszédoknak is jut belőle. Nem dohányzik, kocsmába nem jár, s ha más elfoglaltsága nem akad, könyvet, folyóiratokat vesz a kezébe. Mert ahol három gyerek van, ott mindig sok a tennivaló.- Az egyik fiam a prešovi katonai szakközépiskola harmadik osztályá­ba jár, a legkisebb most ment iskolá­ba... Későn született, remélem sok örömünk lesz benne. Műhelybeliek érkezése zavarja meg a beszélgetést. Egy hatalmas csapszelepet hoztak javításra, amint mondják, reggelre kész kell lennie. Megvitatják mi a teendő, aztán gyor­san munkához látnak. Darabokra szedik, minden részét átvizsgálják. Részegységeket cserélnek, de az esztergályosnak is akad munkája. Dolgoznak, s olykor-olykor az órára esik a tekintetük. Hiába, versenyt futnak az idővel.- Ha van rá lehetőség a meghibá­sodott szabályozót vagy mérőberen­dezést kicseréljük, de sajnos nincs mindig tartalékunk. Ilyenkor, mint ebben az esetben is, csak a gyors és szakszerű munka segíthet. Elvégre számunkra sem lehet közömbös, hogy meddig áll a termelés. Mennie kell, szólítja a kötelesség. Mit szólnának a munkatársai, ha ép­pen most nem lenne ott köztük. Ingujjra vetkőzik, munkához lát, mert tudja, hogy a személyi példamutatás minden szónál többet ér. Ján Elischer olyan ember, aki szerénységével, szakértelmével kivívta munkatársai elismerését, aki mint ember, önkén­tes véradó, igyekszik másokon is segíteni. NÉMETH JÁNOS A jabíoneci UAZ autógyár termékei a világpiacon is megállják helyüket. Ez elsősorban a rendszeres és folyama­tos kutató-fejlesztő munkának köszön­hető. Felvételünkön Rudolf Klápšté mérnök és František Vanék mérnök a kísérleti egy hengeres motor próbájá­nak eredményeit összegezi. (Jan Vrabec felvétele - ČTK) A Fórum Történelmi nevezetességei mellett Prága ezekben a napokban új színfoltjaival is csalogatja a turisták ezreit. A Fórum Szállónak például - a nyár elején adták át rendeltetésének és szokatlanul rövid idő, nem egészen két év alatt épült fel - nagyon sok a látogatója és a külső szemlélője. A valóban pazar létesítmény 1 milliárd 200 ezer koronát meghaladó költségei a számítások szerint csak harminc év alatt térülnek meg, mégis, szinte egyöntetű a vélemény, hogy a fővárosnak nagy szüksé­ge volt már erre a világszínvonalú szállodára. Átadásá­val nyilvánvalóan fellendül a dollárbevételű turistaforga­lom. Ennél is fontosabb azonban, hogy méltó otthont nyújthat fővárosunk a nemzetközi rendezvényeknek, kongresszusoknak, szimpóziumoknak, s ezzel is öreg­bíthetjük jó hírünket, tekintélyünket a nagyvilágban. Az elmúlt hetekben például a második alkalommal megrendezett nemzetközi tenisztorna, a Čedok Open résztvevői élvezhették a huszonnégy emeletes, 531 szobás létesítmény kényelmét, a következő napokban pedig a bélyeg-világkiállításra érkező vendégek egy — kívülről részének nyújtott otthont. Nem túlzás a szóhasználat, hiszen gyorsaság, figyelmesség, kényelem szempontjá­ból szolgáltatásai a legigényesebbeknek is megfelelnek. A felhőkarcolóban helye van egyebek között három, különböző ételkülönlegességeket felszolgáló étterem­nek, két exkluzív bárnak és egy kávézónak, melyben például tizenötféle kávékülönlegességet szolgálnak fel a jól képzett, több idegen nyelvet is beszélő pincérek. A szórakozás, testedzés is biztosított: úszómedence, erősítő és tornaterem, szépségszalon, solárium, tekepá­lya és még sok minden más áll a napnak mind a huszon­négy órájában a vendégek rendelkezésére. A lakószobákat színes televíziókészülékekkel látták el, s ezeken megtekinthető nemcsak a csehszlovák tv adása, hanem műholdas sugárzású négy világprogram is. Az árakat nem a hazai vendégek zsebéhez szabták, de hát egyelőre nem is nyúlhatnánk a pénztárcánk mélyére, hiszen a külföldi utazási irodák két évre előre lefoglaltak valamennyi vendégszobát. -ha-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents