Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-06 / 210. szám, kedd

Levelezőink írják Eredményesen dolgoznak A Csemadok vágkirályfai (Králo­vé nad Váhom) helyi szervezete a Galántai (Galanta) járás legaktí­vabb szervezetei közé tartozik. A 400 tag munkáját a 26 tagú veze­tőség munkaterv szerint irányítja Vincze Gábor elnök irányításával. Az alapszervezet keretében népmű­velési klub, citerazenekar és férfikar működik, s ezek a nószövetség éneklő asszonyaival közösen egész estét betöltő folklórműsorukkal arat­nak sikereket járásukban és hatá­rain túl is. Például a citerazenekar idén már másodszor vett részt a ti- szakécskei nyári művelődési tá­borban. Az olvasók táborát író-olvasó ta­lálkozókkal örvendeztetik meg, a kö­zelmúltban Gágyor József, Lovicsek Béla éa Keszeli Ferenc találkozott a vágkirályfai olvasókkal. A gyerme­keknek évente szerveznek kirándu­lást a budapesti Vidám Parkba, s az idén a gyermeknap alkalmából rajz­versenyt is rendeztek. Vincze Gábor szerint legsikere­sebb rendezvényük a Vág menti találkozó, melyet idén már nyolcad­szor rendeztek meg. A kultúrális mű­sorral, tábortűzzel, táncházzal, sportvetélkedőkkel egybekötött ren­dezvényre a környező falvakból, vá­rosokból is érkeznek, az idén ezer körül volt a résztvevők száma. Futó Mária A felsőszeli (Horné Saliby) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz-ben nagy figyelmet fordítanak a dolgozók szakképzettségének növelésére. A karvai (Kravany nad Dunajom) mezőgazdasági szaktanintézet szer­vezte féléves tanfolyamon negyven, 1950 előtt született kertészeti dolgozó vett részt. A felvételen Végh András, a szövetkezet káderosztá­lyának vezetője adja át a szakmunkásbizonyítványokat. (Milan Aľakša felvétele) Csak ha tele...? A nyári vakáció alatt sokat tartózkodtunk hétvégi házunk­ban Vereknyén (Vrakuňa). Las­san már nyolc éve, hogy rend­szeresen igénybe vesszük az éves ellenérték megtérítése fejé­ben a Bratislavai Városi Műszaki Szolgáltatások szemételhordá- sát. A háztartási hulladék egy­kettőre összegyűlik, s a nagy forróságban hamar bomlásnak indul. Ezért soha nem feledkez­tünk meg a meghatározott na­pon a szemetes hordót kitenni. Annak ellenére, hogy szabadsá­gunk egy részét is a hétvégi háznál töltöttük, nem telt meg a hordó, csak félig, de kitettük. Délután meglepetten láttuk, hogy a tartalmát nem ürítették ki. Most azon töprengek, talán van valamilyen rendelet, hogy csak a tele hordókat ürítik ki, vagy a ,,fogdmeg fiúk“ önkénye­sen döntöttek így? -tgá­Hogy segítséget Közbenjárásért, segítségért fordult szerkesztőségünkhöz K. J. nagybári (Veľká Bara) lakos. A községben csak a helyi nemzeti bizottságon üzemel a telefon. Már több család beadta az igénylését a telefon beszerelésére. A helyi óvodaban sincs telefon, pedig szintén nagy szükség lenne rá. Az igényléseket már évekkel ezelőtt bejelentettük az illetékes szerveknél, de sajnos ez ideig semmi változás nem tör­tént." - írja olvasónk. Az áldatlan állapotot ecsetelő levelet még a község 45 lakosa, köztük az óvoda igazgatónője is aláírta. Tudjuk, hogy a járásban új telefonállo­mások bekötésére közel ezer kérvény van beadva. Tehát szükség van a telefon- hálózat korszerűsítésére, kiszélesítésére. Életünkben egyre nagyobb szerepet kap a telefon, szinte létfontosságú. Nagybári lakossága a hnb hivatalos óráin kívül eső időben csak a szomszéd községből érheti el a segélykérő telefont. Csak onnan telefonálhatnak a mentőkért, a rendőrö­kéit, a tűzoltókért. Lévén szó konkrét címmel és névvel ellátott kollektív panaszról, az esetet ki­vizsgálás végett a Tőketerebesi (Trebi­šov) Járási Távközlési Igazgatóságra to­vábbítottuk. Válasz M. Toropilová mér­nöktől, az intézmény igazgatójától a na­pokban érkezett. Levelünk alapján a járá­si távközlési igazgatóság dolgozói mega­lapozottnak ítélték olvasónk panaszát, s lehetőséget kerestek új telefonállomá­Csallóköz gyümölcse A Kertbarátok Szlovákiai Szövetségé­nek Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága a XVI. kiállítására ké­szül, amely szeptember 8-án 14 órakor nyílik meg a városi sportcsarnokban. A ki­állításon részt vesz a Dánszentmiklósi Micsurin MGTSZ, valamint a Solaryi és az Úszori (Kvetoslavov) Magtermesztó Álla­mi Gazdaság. Bemutatják terményeik széles skáláját járásunk élen járó mező- gazdasági nagyüzemei is. Megszervezték az állandó szaktanácsadást, vetőmag, kerti szerszámok, vegyszerek, műtrágyák és szakkönyvek árusítását. Régi mező­gazdasági eszközök kiállítása, valamint virágkötóverseny is lesz. A sokfajta cse­repes és vágott virágon kívül esemény­számba megy a kaktuszbemutató és -árusítás. Az érdeklődők először találkoz­nak járási kiállításon a kivi-, a törpeman­darin-, a narancs-, a citrom- és babérfá­val. Az előző kiállításoktól eltérve az idén különleges befőtteket és tartósításokat propagálnak. Mészáros Lívia Július Balogh Trnavában élő festőművész válogatott képeiből nyílt tárlat a komá­romi (Komárno) Duna Menti Múzeumban. A Nyugat-szlovákiai Kerület több képtárából egybegyűjtött olaj-, pasztell és vizfestmények különféle témakörökbe csoportosítható eredeti példányait az érdeklődők szeptember 11-ig tekinthetik meg. Suchy M. Emil felvételén a Béke című olajfestmény látható. tudjanak kérni ___ sok üzem be helyezésére. Megállapítot­ták, hogy Bári (Bara) községben öttelefon- állomás üzemel. (A helyzet pontos isme­rete végett jegyezzük meg, hogy Bári 1960-ban Kisbéri és Nagybári társközsé­gekből egyesült.) „Jelenleg a nagyközségből hét telefon­igénylési kérvényt tartunk nyilván, köz­tük olvasójukét is. A kérelmek kielégítése végett hatékony intézkedést foganatosí­tottunk, s megkezdtük a telefonhálózat kiszélesítését Bári községben. Már folyik a telefonkábelek lefektetése, melynek munkálatait a Kassai (Košice) Kelet-szlo­vákiai Távközlési Igazgatóság biztosítja. Ezek a kábelek teszik majd lehetővé az említett új telefonállomások bekötését. A munkálatok elvégzését az év végére tervezik. A bekötési munkák befejezésére mi is nagy súlyt helyezünk, hogy mielőbb ki tudjuk elégíteni a község lakóinak kéré­sét." - írja M. Toropilová mérnök. Dicséretet érdemel a Tőketerebesi Já­rási Távközlési Igazgatóság a gyors és hatékony intézkedésért. Nyilván célszerű lenne a községben egy nyilvános telefon- fülkét is üzembe helyezni, mely megfelelő pénzérmék bedobásával távolsági hívás­ra is alkalmas lenne, hogy a bajba jutottak mások nyugalmának megzavarása nélkül - éjjel is - segítséget tudjanak kérni. Tóth Ágnes Természetvédők tábora Az idén augusztus közepén először rendezték meg a Losonci (Lučenec) járás természetvédőinek táborát az Ipeľský Pó­tokhoz tartozó Iplík üdülőnél. A szervezők között a losonci Nógrádi Múzeumot, a Természetvédők Szlovákiai Szövetsé­gének járási bizottságát, valamint a jnb kulturális osztályát találjuk. A választás nem véletlenül esett a nevezett helyszín­re. A közelben Málinec mellett rövidesen elkezdődnek a járás vízellátását javító víztározó építkezési munkálatai. Részleteket a tervekről a járás vezető dolgozóitól a résztvevők a tábor megnyi­tóját követő beszélgetésen tudtak meg. A második napon két csoportban folytató­dott a munka, az egyik dr. Dezider Magic mérnök vezetésével a terület növényvilá­gát térképezte fel. Az Ipoly felső folyása mellett megtett közel tíz kilométeres séta alatt 320 növényfajt azonosítottak. A má­sik csoport dr. Ján Darola ornitológus vezetésével 22 madárfajt figyelt meg. Az egész napos munka értékelése az esti tábortűznél történt meg. A tábor harmadik, zárónapján néhá­nyan a Soltéska-Dubáková-i mocsárhoz mentek el, amely egy kipusztulófélben lévő húsevő növény, a kereklevelű har­matfű (Drosera rotundifolia) telephelye. A táborban részt vevő természetvédők munkájának eredményei alapján a Nóg­rádi Múzeum az elkövetkező időszakra feladatul tűzte ki a terület növény- és állatvilágának megfigyelését minden év­szakban, a felsőbb, illetékes szervek se­gítségének igénybe vételét a Šoltéska- Dubáková-i mocsár védetté nyilvánításá­hoz, a terület feldolgozását néprajzi szempontból, mivel a leendő víztározó területén több ház kerül majd víz alá. Felkérik a bratislavai Hidrometeorológiai és Földméréstani Intézetet a Felső-lpoly mente forrásvidékének pontos feltérképe­zésére is. Puntigán József T] 1 rvpi ik Jogsértés nem történt K. Z.: 1987-ben érettségiztem. Az elmúlt egy évben gyakornokként dolgoztam. A szerződésem idén júli­us 31-én járt le, de csak július 28-án értesítettek (és azt is csak szóban), hogy nincs rám tovább szükségük. A személyi igazolványomba beütöt­ték a munkaviszony megszűnéséről tanúskodó pecsétet. Sajnos három hétig tartott, míg új munkahelyet szereztem, mire ismét el tudtam he­lyezkedni. Az említetteken kívül nem adták ki a teljes szabadságomat sem. Ezért szeretném tudni azt, hogy a volt munkáltatóm köteles-e az említett három hetet fizetni ne­kem, jogom volt-e az egész szabad­ságomra? A korábbi munkáltatója nem köte­les önnek munkabér-megtérítést fi­zetni arra a három hétre, míg ön új munkahelyet keresett magának. Ilyen munkabér-megtérítési kötele­zettség (gyakorlatilag kártérítési kö­telezettség) csak akkor terhelné munkáltatóját, ha valamilyen jogi kö­telezettségét megszegte volna (pél­dául ha érvénytelenül szüntette vol­na meg a munkaviszonyát vagy ha a munkaviszony megszűnéséről ta­núskodó pecsétet nem ütötte volna be a személyi igazolványába, s ezért nem tudott volna három hétig elhelyezkedni). A levelében azon­ban nincs semmiféle utalás arra, hogy a munkáltatója megsértett vol­na bármilyen jogi rendelkezést is. Levelében azt írja, „július 31-én járt le a szerződésem". Valószínű­nek tartjuk, hogy előre meghatáro­zott időre kötötte meg egy évvel ezelőtt a munkaszerződését, s így az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, meddig köteles ön munkát vé­gezni, illetve a munkáltatója meddig köteles önt foglalkoztatni. Az előre meghatározott időpont­ban (július 31) minden további aka­ratnyilvánítás, jogi ügylet (például felmondás) nélkül megszűnt az elő­re meghatározott időre létesített munkaviszony, megszűntek kölcsö­nös kötelezettségeik és jogaik. A munkáltató ezért az említett idő­pont után már nem volt köteles fog­lalkoztatni önt, ön nem volt köteles munkát végezni munkáltatója szá­mára, köteles volt azonban bemutat­ni személyi igazolványát, s a mun­káltatója köteles volt beütni személyi igazolványába a munkaviszony megszűnéséről tanúskodó pecsétet. Arra pedig senki (tehát sem a dolgo­zó, sem a munkáltató) nem kény­szeríthető, hogy újabb munkaszer­ződést kössön a régi lejárta után. Valószínűnek tartjuk, hogy a munkáltatója nem sértette meg az üdülési szabadságra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket sem. A Munka Törvénykönyve 108. § (1) bekezdése értelmében önnek az évi szabadsága arányos részére (tehát a háromheti szabadsága hét-tizen- ketted részére, azaz megközelítőleg 9 munkanapra) keletkezett jog­igénye. Megválaszolhatatlan kérdések H. L.: A ČSAD-nál dolgozom gép­kocsivezetőként. A kérdésem az, hogy az új nyugdíjtörvény valóban érvénybe lép-e október 1-tól, hány ledolgozott évet kell felmutatni, mik a feltételek és hol a lakóhelyemhez legközelebbi hivatal, ahol megkezd­hetném az intézést. Nagyon sok he­lyen érdeklődtem már ugyanis, de konkrét választ sehol sem tudtak adni. Az első kérdésére problémamen­tes a válasz: az új nyugdíjtörvény, azaz a Társadalombiztosításról szó­ló 100/1988. sz. törvény 1988. júni­us 16-án, a törvény kihirdetése nap­ján érvénybe lépett, önt azonban valószínűleg a törvény hatályba (vagy más szóval: életbe) lépésének napja érdekli (az a nap, melytől a törvény a címzettjeit kötelezi). Az új Társadalombiztosítási Tör­vény a 179. §-a értelmében 1988. október 1-én lép hatályba. A további kérdéseinél sajnos már ilyen találga­tásokkal sem állapíthatjuk meg, mire is kíván választ kapni, mit is akar tudni. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy eddig sehonnan sem kapott konkrét választ. Személyes találkozás, megbeszélés esetében visszakérdezhetnénk; „milyen jutta­tás, nyugdíj ügyében akarja tudni, hány évet kell felmutatni?“, milyen juttatás megítélésének, esetleg fo­lyósításának feltételeit kívánja is­merni?“; „minek az intézését akarja megkezdeni a legközelebbi hiva­talban?". A fent említett kérdések a vá­laszadó számára legalább annyira ' fontosak, mint önnek azok, melyek­kel szerkesztőségünkhöz fordult. A Társadalombiztosítási Törvény ugyanis sokféle juttatás megítélésé­nek feltételeit szabályozza, s na­gyon különböző módon. Az öregségi nyugdíjhoz például legalább 25 évet kell ledolgozni vagy ledolgozottként (pótidőként) kimutatni, az arányos öregségi nyugdíjhoz 10 évet, illetve a nőknek 20 évet, a rokkantsági és a részleges rokkantsági nyugdíjhoz 1 -5 évet az életkortól függően, stb. Sajnos jóval több információra, kö­rülményeinek, szándékának részle­tesebb taglalására van szükségünk ahhoz, hogy kérdéseit megértsük. Végül is valószínűnek tartjuk, hogy ön sem tudna válaszolni annak az ismeretlen utasnak, aki felszáll a buszba, nem mondja meg hová utazik, de megkérdezi, hány órakor ér haza. Ezzel a hasonlattal élve nekünk is tudnunk kell „hová utazik, mit akar elérni“. Rókák a szomszédban B. J.: Azt szeretném tudni, hogy sza­bad-e a faluban rókát tartani, s ha igen, milyen távolságban a szomszédtól. Az alsó szomszédom ugyanis rókákat tart. A ketrecek 10 centiméterre vannak a kerí­téstől. A ketrecek innenső oldala ugyan kátrányos papírral van borítva, a bűz mégis az udvaromba jut. A ketrecek felől olyan irtózatos bűz árad, hogy még a nagy nyári hőségekben is zárva kell tartanom a lakás ajtaját. Voltam már a he­lyi nemzeti bizottságon is,_ s az elnöknő szólt a szomszédomnak, hogy helyezze át a ketreceket, mert helyük lenne erre. Ö azonban az elnöknő felszólítását sem vette figyelembe. Tudomásunk szerint egyetlen jogsza­bály sem rendelkezik arról, hogy a közös telekhatártól milyen távolságban állítha­tók fel a rókák ketrecei. Olyan országos, általánosan kötelező erejű jogszabályról sincs tudomásunk, amely tiltaná a róka- tartást. Márpedig az általános jogelv az, hogy minden megengedett, amit a tör­vény nem tilt. Ennek ellenére jogsértő lehet a szomszédja tevékenysége. Sért­heti például a közegészségügyi szabályo­kat (ezt az illetékes járási közegészségü­gyi ellenőr lenne hivatott megállapítani), és sértheti a szomszédjogi rendelkezése­ket, melyek szerint az egyik szomszéd a másikat nem zaklathatja a helyi viszo­nyokhoz mérten aránytalan bűzzel, gő­zökkel stb. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a bíróság csak a helyi viszonyokhoz képest aránytalan zaklatással szemben nyújthat önnek védelmet. Ellenkező eset­ben ugyanis, a szomszédjogi perek nem a szomszédok jogainak védelmét, hanem a szomszédok törvényes zaklatását szol­gálnák, hiszen bárkit perelni lehetne még a vasárnapi ebéd gőze miatt is. Elsősorban azt ajánljuk, forduljon ügy­védhez, aki nyilván megpróbálkozik a bé- kítéssel, valamilyen megállapodás eléré­sével mielőtt a járásbíróságra beadná a keresetlevelet. Pereskedéssel ugyanis meglehetősen nehéz kézzel fogható eredményt elérni az ilyen esetekben, sőt egyetlen bírósági eljárás gyakran nem is elég. Az elsó eljárásban (perben) hozott ítélet ugyanis csak azt állapíthatja meg, hogy az alperes (a szomszéd) milyen magatartástól, zaklatástól köteles tartóz­kodni. Ha az ítélettel kötelezett alperes nem teljesíti kötelezettségét (s a szom­szédja aligha lesz hajlandó teljesíteni, ha nem hallgatott a hnb elnöknőjének szavá­ra sem), egy újabb perben, ún. végrehaj­tási eljárásban kell foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy pontosan mire, milyen intézkedések megételére kötelezi a szomszédot az ítélet (elegendő-e pél­dául a ketrecek áthelyezése, illetve mi­lyen más intézkedéssel akadályozható meg a bűzzel történő túlzott zaklatás). (m-n.) ÚJ SZ( 6

Next

/
Thumbnails
Contents