Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-06 / 210. szám, kedd
A Szovjetunió nem kívánja megkárosítani az amerikai biztonsági érdekeket Szergej Ahromejev a haditengerészeti erők korlátozásáról (ČSTK) - Szergej Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese a tegnapi moszkvai Pravdában arra mutatott rá, hogy jelentős ellentétek vannak a Szovjetunió és az USA álláspontjában a haditengerészeti erók korlátozásával kapcsolatos problémákat illetően. A vezérkari főnök megállapítja: az amerikai haditengerészeti erők állománya jelenleg jelentős mértékben túllépi a védelemhez szükséges szintet. Feladatuk elsősorban támadó hadműveletek végrehajtása a világóceánon, ezt támasztja alá az amerikai hadsereg ún. új haditengerészeti stratégiája is. Az arherikai haditengerészet az erő pozíciójából fellépő amerikai politika legfontosabb eszköze, s gyakorlatilag világszerte érezni lehet az állomány növelésére irányuló igyekezetet. Támadó jellegének erősítésére azt hozták fel indokként, hogy a Szovjetunió állítólag bővíti haditengerészetét. A valóságnak meg nem felelő kitalálásról van szó. A szovjet haditengerészet nemcsak hogy nem növeli a világtengereken a jelenlétét, hanem végső soron még korlátozza is. A Varsói Szerződés és a NATO haditengerészeti erői felépítésének összehasonlításából, valamint kétéltű eszközeikből is nyilvánvalóvá válik a Varsói Szerződés haditengerészetének védelmi jellege. Szergej Ahromejev leszögezi, hogy a Szovjetunió és szövetségesei nem kívánják megkárosítani az amerikai biztonsági érdekeket. A Szovjetunió egy egész sor konstruktív intézkedést ajánl, ezek célja a katonai jelenlét és a katonai tevékenység intenzitásának csökkentése a világóceán különböző térségeiben. Az USA viszont ezeket a javaslatokat elhallgatja. A Szovjetuniónak meggyőződése, hogy a haditengerészeti erők szintjének a korlátozása lehetséges. Ki lehetne például terjeszteni a stockholmi konferencián jóváhagyott bizalomerősítési intézkedéseket a haditengerészeti erók tevékenységére is, előzetesen kölcsönösen tájékoztatni egymást a készülő manőverekről. Egészen reálisnak tartjuk azt a javaslatot, hogy korlátozni kell a haditengerészeti erók legveszélyesebb hadműveleteit, a nemzetközi tengerszorosok kijelölt övezeteiben, betiltani a katonai tevékenységet, korlátozni a nukleáris fegyvereket hordozók mozgását, s úgyszintén a kétféle üzemelésű hajók hatósugarát oly módon, hogy kizárjuk a váratlan támadás lehetőségét. Ezekről, s más javalatokról is a Szovjetunió bármilyen fórumon és bármilyen szinten hajlandó tárgyalni. A leszerelésnek köszönhetően kialakuló új világban nagyon nehezen lesz elkerülhető a haditengerészet problémája. Előbb vagy utóbb politikai döntésekre lesz szükség, tekintetbe véve mindkét fél érdekeit. A Szovjetunió minden eszközzel arra törekszik, hogy a világóceán a béke és együttműködés övezetévé váljon - szögezi le Ahromejev. Amerikai elnökválasztás Az utolsó szakaszban dühödt kampány várható (ČSTK) - A novemberi amerikai elnökválasztásokat megelőző kampány hétfőn - a „munka napján" (Labour Day) - zárószakaszához érkezett Megfigyelők feltételezik, hogy a választások történetében az egyik legdühödtebb kampány várható, amely során a jelöltek kiteregetik a másik „szennyesét". A közvélemény-kutatások szerint a republikánus George Bush és a demokrata Michael Dukakis esélyei szinte azonosak. A Time című folyóirat felmérése szerint a jelenlegi alelnök 47 százalékkal vezet csupán a 42 százalékos ellenfelével szemben. A Chicago Tribune felmérése 45-46 arányt mutatott ki. Az elmúlt hetek folyamán Bush rohamosan veszített pozícióiból, de úgy tűnik, ismét „magához tér". Az A sajtótörvényről Indiában és Pakisztánban (ČSTK) - Nagyon vegyes reagálások fogadták Radzsiv Gandhi indiai kormányfő döntését, hogy elhalasztják a parlamenti vitát arról a törvény- tervezetről, amelynek vissza kellene szorítania a sajtóban elterjedt rágalmazásokat, hazugságokat és megalapozatlan információkat. A törvény- hozás 25 tagja üdvözölte ezt a lépést, számos ellenzéki párt viszont azt követeli, hogy a törvényjavaslatot teljes egészében vonják vissza. A ellenzék, a sajtó és a kormányzó párt egyes tagjainak nyomására is arra kényszerült a kormányfő, hogy vasárnap bejelentse: a készülő törvény egyes cikkelyeit először a sajtó és a nyilvánosság képviselőiből álló 7 tagú bizottság fogja megvitatni. Ugyanakkor aláhúzta, a törvényre szükség van, s a kormány helyesen jár el, amikor életbe akarja léptetni. Az előzményekhez tartozik, hogy a képviselőház a múlt héten hagyta jóvá a tervezetet, s az azonnal heves ellenállást váltott ki. A magánkézen lévő lapok többsége éles kampányt indított ellene. A vezető napilapok az ilyen törvényt a sajtószabadságra mért súlyos csapásnak minősítették, xxx A pakisztáni kormány eltörölte az 1963-as sajtótörvényt, amelyet minden tömegtájékoztató eszköz drákóinak tartott. A hírt Elahi Bahs Szumro tájékoztatási miniszter egy iszlama- badi sajtókonferencián jelentette be. Az említett törvényt főleg a közelmúltban repülőbalesetet szenvedett Ziaul Hakk elnök alkalmazta előszeretettel, s lehetővé tette, hogy bármikor betiltsák bármely napilap vagy folyóirat megjelenését, s szankciókat foganatosítsanak az újságírók, a nyomdászok és a kiadók ellen. A miniszter kifejezte reményét, hogy a törvény eltörlésével új kapcsolatok alakulnak ki a sajtó és a kormány között. alelnök ezt a Dukakis elleni személyes támadásoknak tudja be. A de- • mokrata jelöltnek főleg azt vetik a szemére, hogy nem képes irányítani a védelmi és a külpolitika bonyolult problémáit, nem tud úrrá lenni a komoly válsághelyzeteken. Dukakis egyelőre defenzívában van, ám vasárnap kijelentette, minden támadásra ugyanolyan fegyverrel válaszol, bár jobban szeretne az „igazi témákra" koncentrálni. A választási harc végső kimenetelét általában jelentősen befolyásolja a két jelölt tévévitája. Dukakis már hosszabb ideje szeretne a kamerák elé ülni Bush-sal, de a republikánus jelölt erre egyelőre nem mutat nagy készséget. Bizonyára a massachusettsi kormányzó magabiztos fellépésétől tart, s ezért szeptember végi, október eleji időpontokat javasol, amikor - feltételezhetően - a tévénézők többsége már a szöuli olimpia miatt ül a készülék elé. Varsói Szerződés - NATO Felújított konzultációk (ČSTK) - Bécsben rövid szünet után hétfőn felújították a Varsói Szerződés és a NATO konzultációit a fegyveres erók és hagyományos fegyverzet egész Európában történő csökkentéséről szóló tárgyalások mandátumának a kidolgozásáról. A két tömb képviselői a korábbi konzultációkon már megállapodtak a tárgyalások céljáról, a résztvevők összetételéről, az információk ellenőrzéséről és cseréjéről, a jövőben megszületendő megállapodások kötelező nemzetközi jellegéről és a tárgyalások szervezeti és ügyrendi feltételeiről. Jurij Kaslev, a szovjet küldöttség vezetője felszólította a résztvevőket, a konzultációk zárószakaszában tegyenek meg mindent a még nyitott kérdések megoldásáért. Kaslev szerint van remény arra, hogy a tárgyalások mandátumát kidolgozzák, s így még az idén megkezdődjön a hagyományos fegyverzetről szóló összeurópai tanácskozássorozat. Lengyelország A sztrájknak vége, a gondok maradtak ÚJ SZÚ 1988. IX. 6. Lengyelországban a sztrájkok befejeződtek, de a problémák megmaradtak. Ezért nemcsak Varsóban beszélnek lépten-nyomon a szombaton véget ért illegális munkabeszüntetésekről, egyébként az idén a mostani volt már a második sztrájkhullám az országban. Mint imeretes, az illegális akciók mögött az ország súlyosbodó gazdasági problémái állnak. Elsősorban az infláció gyors növekedéséről, s a hazai piac ellátásának fogyatékosságairól van szó. A munkabeszüntetések augusztus 15-től szeptember 3-ig tartottak, s nemcsak hogy nem oldották meg - hiszen nem is oldhatták meg- hanem még tovább mélyítették a problémákat. Ugyanis a lengyel gazdaság nagyon érzékeny területeit érintették - a bányaipart, a kikötőket, a közlekedést, s a védelmi ipar egy részét. Azokban a vállalatokban, amelyekben beszüntették a munkát, a becslések szerint csaknem 20 milliárd zloty, plusz 15 millió dollár a kár, s ez pedig újabb csapás az egész lengyel gazdaságra. A sztrájkok forrásának kell tekinteni a szociális ellentétek éleződését is. A munkások, a gazdaság állami szektorában dolgozók, továbbá a szakszervezetek elégedetlenek amiatt, hogy amíg a válság leküzdésének fő terheit nekik kell vállalniuk, addig a magánvállalkozók, a parasztság és az értelmiség egy része a mostani lengyelországi változásokat és a liberalizálást a saját- mások rovására történő - meggazdagodására használja ki. Erre nemrégiben a Polityka hetilap is figyelmeztetett, amely többek között hangoztatta, hogy az elosztott nemzeti jövedelemnek több mint a felét a társadalom 15 százaléka sajátítja ki. Nagyok a problémák az ország politikai életében is. Ezeket most teljes élességükben tárták fel a sztrájkok, amelyeket a katolikus egyház és a Nyugat „csendes" támogatásával az egykori „Szolidaritás" volt vezetői szerveztek, s ezért kifejezetten politikai jellegük volt. Nyilvánvaló volt az a céljuk is, hogy további politikai engedményekre kényszerítsék a LEMP-et és a gazdasági sikertelenségekért erősen bírált kormányt. A politikai és egyéb gondok mielőbbi megoldása, valamint a nemzeti közmegegyezés elérése érdekében a lengyel párt és állami vezetés úgy döntött, nem alkalmazza az összes rendelkezésre álló törvényes eszközt a sztrájkok befejezésére, s kerekasztal-beszél- getést ajánlottak a konstruktív ellenzék képviselőinek. Ezen Lech Walesa is részt vesz. A kérdés csupán az, hogy az ellenzék - beleértve a katolikus egyházat is- nem fogja-e halogatni a párbeszédet, hogy valóban konstruktív módon fog-e eljárni, s hogy az ősszel - amint ezt már jelezték is - a gazdasági és szociális hátteret kihasználva nem fog-e újabb sztrájkhullámot kiváltani az üzemekben, és zavargásokat a főiskolákon azzal a céllal, hogy tovább erősítse befolyását, s bizonyos szocialistaellenes fordulatot próbáljon életre hívni Lengyel- országban. Általánosságban várható, hogy Lengyelország továbbra is a gazdasági, társadalmi és politikai labilitás időszakát fogja élni. A helyzet fokozatos javulását elsősorban a LEMP aktivizálásával kellene elérni. A pártnak- ahogy a központi bizottság közelmúltban megtartott nyolcadik ülésén Wojciech Jaruzelski is hangsúlyozta- a hazafias erőkkel együtt következetesebben kell törekednie a felgyülemlett súlyos gondok megoldására. (ČSTK) SPD-kongresszus „Nem múzeumi darab...“ Sikerül-e lat“? „Haladás csak velünk" - ez volt a nyugatnémet szociáldemokraták múltheti münsteri kongresszusának fő jelszava. Vajon ez a magabiztos kijelentés takar-e a „Fortschritt"- hoz elegendő potenciált, vagy csupán hatásos reklám? Ez a kérdés különösen időszerű most, amikor az SPD feltett szándéka, hogy a két év múlva esedékes országos parlamenti választásokon visszaszerezze a hatalmat. Ilymódon bizonyára a „roham" egyik előkészítő fázisa kívánt lenni Münster. A párt új politikai programját ugyan a jövő évi brémai kongresszuson hagyják jóvá, ám a mostani tanácskozásnak jeleznie kellett a tendenciát: merre is fog tartani a jövőben az SPD? A legfőbb figyelem annak a szociálisgazdasági programnak a megfogalmazására összpontosult, amelytől az SPD 1990-es „bonni bevonulását" reméli. Érthetően éles bírálat érte a jelenlegi kormányt, “ amelynek gazdaságpolitikája „csődöt mondott, mert a vállalkozók rekordjövedelmei nem vonták maguk után a beruházások várt növelését, és így munkahelyek létesítését, ellenkezőleg, meggyorsult a tőke kivitele az országból" - hangsúlyozták a kongresszuson, s ebben jelölték meg a több mint 3 millió embert érintő munkanélküliség egyik okát. De mit szándékozik tenni az SPD? A terveket illetően lényegében változatlan maradt a két évvel ezelőtt elfogadott nürnbergi akció- program, miszerint a gazdaság,,ökológiai és szociális megújulása" enyhítheti a tömeges munkanélküliséget. Ez egyebek között azt jelenti, hogy (két legyet egy csapásra!) a környezetvédelem területén kell munkahelyeket létesíteni. Emellett a magán- és állami beruházások fokozásával, az ilyen tervek megvalósítását ösztönző adókedvezményekkel is növelhető a munkahelyek száma. Felvetődött továbbá a rövidített munkaidő kérdése, de ez nagy vitákat okozott a kongresszuson, majdhogynem szakadást eredményezett a pártvezetés és a szakszervezetek (DGB) között. Történt ugyanis, hogy Oskar La- fontaine, a gazdaságpolitikai referátumot előadó SPD-elnökhelyettes indítványozta: úgy kell a munkaidő lerövidítésével munkahelyeket szerezni, hogy a dolgozók bérét ennek megfelelően csökkentik. Lafontaine kijelentését, miszerint „a részleges munka is jobb a semminél", sokan cinikusnak minősítették, s óva intettek a hamis kompromisszumoktól. Az ágazati szakszervezetek továbbra is kitartanak amellett, hogy ha már munkaidő csökkentésről van szó, akkor az legyen a teljes bér folyósítása mellett, mert a dolgozók nem hajlandók elfogadni a saját zsebükre nézve hátrányos félmegoldásokat. Lafontaine javaslatának fogadtatását jelzi, hogy az egyébként népszerű politikust a szavazatok csupán 68 százalékával választották ismét a párt elnökhelyettesévé. A közszolgáltatási és közlekedési dolgozók szakszervezetének elnöke az egész vitát találóan így summázta: „Az SPD-nek nincs szabadalma a munkanélküliséget felszámoló receptre..." A következő választásokra kacsingatva hozott döntéseket a münsteri kongresszus a nókérdés- ben is. A nők aktivizálásától az SPD nyilvánvalóan szavazatokat remél. Tíz éven belül a különböző szintű pártszervekben 40 százalékos legyen a nők aránya - hangzott a határozat, s ezt a szándékot megerősítve a 46 tagú pártelnökségbe a gazdaságpolitikai „nyújtógyakor(A Frankfurter Allgemei ne Zeitung) 14 nőt választott a kongresszus, sót, az SPD 125 évvel ezelőtti megalakulása óta most először van a pártnak nő elnökhelyettese Hertha Dáubler-Gmelin személyében. A külpolitikai és leszerelési kérdések nagy teret kaptak a kongresszuson. A téma előadója Willi Brandt, az SPD Nobel-békedíjas tiszteletbeli elnöke, a kelet-nyugati enyhülési politika egyik nesztora volt. „Az idő parancsa most az, hogy a katonai szembenállást az átfogó együttműködéssel és a rendszerek és eszmék békés versenyével helyettesítsék" - ez volt a lényege Brandt mondanivalójának, s a kongresszus is ennek megfelelő határozatot hozott, amikor a _szovjet-amerikai ra- kétaszerzódés utáni további határozott lépéseket sürgetett a hagyományos és a vegyi fegyverzet területén is, és szorgalmazta, szerkezeti felépítésük olyan legyen, hogy ne folytathassanak velük támadást. Az SPD véleménye szerint ennek elfogadtatásához olyan társadalmi és politikai légkörre is szükség van, amely mentes a hagyományos ellenségképtől. A nyugatnémet szociáldemokratákra a közelgő helyhatósági és tartományi választásokon most újabb erőpróbák várnak. Ezeken majd le lehet mérni, mennyire nyerték meg a szavazókat a Münsterben megfogalmazott koncepciók. Hans-Jochen Vogel, a tisztségében csaknem 100 százalékos szavazataránnyal megerősített pártelnök zárszavában azt emelte ki, hogy az SPD megújulni képes, tettre kész párt, 125 éves története ellenére „nem múzeumi darab", de most minden egyes tag szorgalmas munkájára van szükség, hogy elnyerjék a lakosság bizalmát, támogatását, s hozzásegítsék a szociáldemokratákat a bonni kormányrúd visszaszerzéséhez... PAPUCSEK GERGELY Chile Tizenöt év óta a legnagyobb megmozdulás (ČSTK) - A chilei fővárosban vasárnap, valamint hétfőre virradó éjszaka hatalmas tüntetéseket rendeztek tiltakozásul az ellen, hogy Augusto Pinochet diktátor jelölteti magát az elnöki tisztségre. A kivezényelt rendőrök könnygázt, vízágyúkat és más eszközöket vetettek be a tüntetők ellen. Hírügynökségi jelentések szerint ez volt a legnagyobb megmozdulás az 1973-as katonai államcsíny óta. A résztvevők számát általában 200 ezerre becsülik, a Reuter hírügynökség jelentése 300 ezer résztvevőről szól. A tüntetésen részt vett Isabel Allende, a puccs során meggyilkolt chilei elnök lánya, s a száműzetésből visszatért más ellenzéki vezetők. Chilében az októberi választási színjátékkal összefüggésben további hasonló megmozdulásokra lehet számítani. Az ellenzék véleménye szerint elérkezett az idő a diktatúra elleni döntő harcra. Pinochet tábornok egyébként (miután feloldotta a rendkívüli állapotot, s engedélyezte számos ellenzéki politikus hazatérését) a Mercurio című lapnak adott nyilatkozatában közölte, hamarosan lemond a fegyveres erők főparancsnokának a tisztségéről. Pinochet diktátor vasárnap esti televíziós beszédében magabiztosan kijelentette, hogy a népszavazást bizonyára megnyeri. Ezzel megerősítette az ellenzék feltételezéseit, hogy a junta bizonyára meghamisítja a népszavazás eredményeit és mindenképpen Pinochetet nyilvánítja elnöknek.
