Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-30 / 231. szám, péntek

A felszólalók további iGSZGľGléSi AZ APN válaszol a Rudé právo, a Pravda és az Új Szó kérdéseire (7) lépéseket sürgetnek Mi érdekli önt az SZKP 19. országos konferenciájáról? (Folytatás az 1. oldalról) szerdán este Javier Perez de Cuel­lar, a világszervezet főtitkára talál­kozott a Biztonsági Tanács ót állan­dó tagja - a Szovjetunió, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és Kína - külügyminiszterével. A talál­kozó résztvevői megvitatták a nem­zetközi kérdések széles körét, külö­nös tekintettel a helyi válsággócok­ra, továbbá áttekintették azt, hogy az ENSZ milyen szerepet játszhat e konfliktusok békés rendezésében. Eduard Sevardnadze elutazása előtt találkozott Michael Dukakis- szal, a Demokrata Párt elnökjelöltjé­vel is. Dukakis biztosította őt arról, hogy a novemberben sorra kerülő választásokon való győzelme ese­tén arra szeretne építeni, amit a szovjet-amerikai kapcsolatokban Reagan elnök már megteremtett. A Reuter hírügynökség jelentése szerint főleg a fegyverzetellenőrzés kérdéseiről, az emberi jogokról és más problémákról volt szó. Sevard­nadze és Dukakis hangsúlyozta, hogy fontos a folyamatosság és a következetesség fenntartása a szovjet-amerikai kapcsolatokban. Felszólalások az általános vitában Újabb felszólalásokkal folytató­dott az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája. Szerdán este Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy a közepes és a rövidebb hatótávol­ságú nukleáris rakéták megsemmi­sítéséről létrejött szovjet-amerikai szerződést más nukleáris fegyver­fajták, valamint a vegyi és hagyomá­nyos arzenálokra vonatkozó radiká­lis intézkedéseknek kell követniük. Szorgalmazta, hogy a genfi leszere­lési konferencián mielőbb dolgozzák ki a vegyi fegyverek betiltására vo­natkozó megállapodást. Genscher Európával kapcsolatban kijelentette, hogy földrészünk jövője az együtt­működésben és a versengésben, nem pedig a kölcsönös destabilizá- cióban rejlik. Szólt arról is, hogy több regionális konfliktus rendezése te­rén kedvező fejlemények mutatkoz­nak, vonatkozik ez főleg Afganisz­tánra, az iráni-iraki konfliktusra, a Dél-Afrikában és Nyugat-Szaha- rában kialakult helyzetre. Síkraszállt egy közel-keleti nemzetközi konfe­rencia megtartása mellett. Csien Csi-csen kínai külügymi­niszter aláhúzta, hogy az államok közötti kapcsolatokban végérvénye­sen utat tört magának a nemzetközi feszültség enyhülésének irányzata. Leszögezte, hogy az USA és a Szovjetunió jelentős lépéseket tett a leszerelés felé, azonban változat­lanul nagy atomfegyverkészletek birtokában vannak és a két nagyha­talom között folytatódik a fegyverke­zési hajsza. Geoffrey Howe brit külügymi­niszter síkraszállt a vegyi fegyverek felszámolása mellett. Kijelentette, hogy Nagy-Britannia támogatja az ilyen típusú tömegpusztító fegyve­rek gyártásának és bevetésének be­tiltására vonatkozó világméretű kon­venció kidolgozását. Tadeusz Olechowski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy az ENSZ ismét igazolta életképességét és lehetőségeit. Ez megnyilvánult a szembenállás csökkentésében, valamint a kelet-nyugati párbeszéd kibontakozásában, továbbá a helyi válságok megoldása terén történt előrelépésben. Földrészünkről szólva leszögezte, hogy itt a hagyo­mányos fegyverzet korlátozásával erősíthető a béke és a biztonság. Kagami Hideo japán delegátus reményét fejezte ki, hogy a szovjet -amerikai párbeszéd stabilizálja' a kelet-nyugati kapcsolatokat. Üd­vözölte a Kambodzsában és a Kore­ai-félszigeten kibontakozó békefo­lyamatot, azonban megismételte az ismert japán területi követeléseket a Szovjetunióval szemben. Simon Peresz izraeli külügymi­niszter rámutatott: a palesztinok vá­gyai és országának biztonsága nem kell hogy feltétlenül ellentétben le­gyenek egymással. Bejelentette: Iz­rael a Biztonsági Tanács 1967-es 242. számú, valamint az 1973-ban elfogadott 338-as számú határozata alapján kész tárgyalni, amelyek te­rületi kompromisszumot és bizton­ságos határokat sürgetnek. Hozzá­fűzte azonban, hogy Tel Aviv csak korlátozott engedményeket kíván tenni a palesztinoknak. Csehszlovák-albán külügyminiszteri eszmecsere Korábbi megállapodás alapján szerdán az ENSZ-ben csehszlovák -albán külügyminiszteri eszmecse­rére került sor. A külügyminiszterek első ízben találkoztak 1961, vagyis amióta korlátozták a diplomáciai kapcsolatokat. Bohuslav Chňoupek és Rais Melile áttekintette a kölcsönös kap­csolatok jelenlegi helyzetét és bőví­tésük lehetőségeit. Bohuslav Chňou­pek aláhúzta: a csehszlovák fél' érdekelt a kapcsolatok mielőbbi és teljes normalizálásában, a diplomá­ciai képviseletek nagyköveti szinten történő helyreállításában és a köl­csönösen előnyös együttműködés elmélyítésében. Albán kollégája ki­jelentette, hogy országa pozitívan ítéli meg a kapcsolatok normalizálá­sára idén januárban tett csehszlovák javaslatot. Hozzáfűzte, hogy Albánia érdekelt a kapcsolatok fokozatos fej­lesztésében és az együttműködés elmélyítésében különböző terüle­teken. Ezúttal közöljük annak a nyilvános ankétnak a hetedik, egyben utolsó részét, amely keretében a három szerkesztőséghez érkezett olvasói levelekben feltett kérdésekre az APN szovjet sajtóügynökség munkatársai válaszolnak. Pekingi állásfoglalás a szovjet-kínai viszonyról (ČSTK) - Tyin Kuej-hua, a Kínai Népköztársaság külügyminisztériu­mának szóvivője tegnapi sajtótájé­koztatóján kijelentette, a Szovjetunió és Kína külügyminisztereinek köl­csönös látogatása lépés lesz a csúcstalálkozó felé. Hisszük - mondotta -, hogy a két fél erőfe­szítései ebbe az irányba mutatnak. Az utóbbi időben kedvező jelek fi­gyelhetők meg a „három akadály“ felszámolásában, Kína szerint ed­dig ezek az akadályok gátolták a Szovjetunióval való kapcsolatok normalizálását. A három közül a leg­nagyobbnak Peking a kambodzsai kérdést tekinti. Tyin Kuej-hua felhívta a figyel­met, hogy Kína tudomásul vette Mi­hail Gorbacsov Krasznojarszkban tett kijelentését, miszerint a Szovjet­unió kész továbbra is elősegíteni a Kambodzsáról szóló megállapo­dások mielőbbi elérését. A szóvivő szerint a Kambodzsáról külügymi­niszter-helyettesi szinten augusztus végén Pekingben megtartott szov­jet-kínai munkatalálkozó, továbbá a két külügyminiszter, Csien Csi- csen és Eduard Sevardnadze mostani találkozója az ENSZ-ben, megalapozta a külügyminiszterek további tárgyalásait Kambodzsáról. A szóvivő közölte, hogy a kínai külügyminiszter idei évre tervezett moszkvai látogatásának pontos idő­pontját további konzultációk után határozzák meg. Pekingi megfigyelők nagy jelentő­séget tulajdonítanak a szovjet-kínai viszony legújabb fejleményeinek. Utoljára 1956-ban járt a Szovjet­unióban a kínai diplomácia vezetője: Csou En-laj miniszterelnökként és külügyminiszterként volt Moszkva vendége. A szovjet külügyminiszter legutolsó pekingi látogatása 1959- ben volt: Andrej Gromiko tagja volt annak a szovjet delegációnak, amely Nyikita Hruscsov vezetésé­vel részt vett a Kínai Népköztársa­ság megalakulása 10. évfordulójá­nak ünnepségein. Kubai-közöspiaci kapcsolatfelvétel (ÔSTK) - Kuba és az Európai Gazda­sági Közösség szerdán diplomáciai kap­csolatokat létesített. A lépésre azt követő­en került sor, hogy a-közelmúltban megál­lapodás született az EGK és a KGST hivatalos kapcsolatfelvételéről. Kuba sze­rint ez a döntés elősegíti a két szervezet kölcsönösen előnyös együttműködésé­nek fejlesztését. Kuba eddig a latin-amerikai országok brüsszeli képviseletei által tartotta fenn kapcsolatait az EGK-val, KGST-tagságá- nak következtében azonban ezek korláto­zottak voltak. Bérleti szerződés falun • Milyenek a tapasztalatok a családi farmokkal, a szállítói szerződésekkel, a bérleti szer­ződésekkel és a magángazda­ságokkal, s a jövőben mi várható ezen a téren a gyakorlatban? Vajon nem fenyeget-e az a ve­szély, hogy az alapvető élelmi­szerek gyártásának gyors növe­léséhez jelenleg bizonyára hoz­zájáruló megoldás a fejlettség magasabb fokán a mezőgazda­ság fejlődésének fékjévé válik? Tóth Gyula mérnök - Nagymagyar (Zlaté Klasy) Válaszol Viktor Sztarosztyin: A bérleti szerződésnek (beleértve a családi szállítási szerződést is), amelyet a szovjet kormány az élel­miszerprobléma megoldása során szorgalmaz, az a célja, hogy meg­szilárdítsa a földhöz való viszonyt. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára a 19. országos pártkonferenci­án elhangzott beszédében leszö­gezte: ,,A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a megnyugtató élelmiszer- ellátáshoz vezető legrövidebb és legmegbízhatóbb út a bérleti szerző­dések és más hatékony szervezési és ösztönzési formák széles körű és általános bevezetése. Ez a mező- gazdasági politika kulcsfontosságú eleme.“ Milyenek a tapasztalatok? Ve­gyünk sorra néhány példát: Ivan Bulicsov családi csoportja (ö és két bátyja) 1987-ben a Lipeckij kerület Grjazinszkij szovhozának vezetőségével szerződést kötött ar­ra, hogy 330 hektáron cukorrépát és silókukoricát fog termeszteni. A me­zőgazdasági év végén a szovhoz vezetősége összehasonlította az ó munkájukat egy teljesítménybére- zésű szovhozbrigád eredményeivel. Ivan Bulicsov csoportja egy év alatt 83 600 rubel értékű fejenkénti ter­melést ért el, míg a szovhozban ez 6800 rubel volt. Ez azt jelenti, hogy a testvérek munkája tizenkétszer volt produktívabb. Természetesen jóval többet is kerestek. Nyikolaj Zemnuhov családi kol­lektívája (apa és két fia) a Penzai kerület Ramenszkij szovhozától bér­be vett 384 hektáros legelő minden egyes hektárén 420 métermázsa zöldtakarmányt termesztett. A csa­ládi csoport egy tagjára eső terme­lés értéke 43 300 rubel volt, ami úgyszintén többszörösen meghalad­ja a szovhozátlagot. Alekszandr Verkin családja a Ka- linyingrádi kerület Kalinyin kolhozá­vá! sertéshizlalásra kötött szerző­dést és 1987-ben 80 tonna húst termelt. Az egy kilóra eső költségek nem érték el az egy rubelt, vagyis a termelésnek ez a formája jóval olcsóbb, mint a régi módon dolgozó farmokon. Számos hasonló esetet lehetne felsorolni. Azt bizonyítják, hogy a bérleti szerződés keretében folyta­tott munka hatékonysága és minő­sége jóval magasabb Ezért fekte­tünk olyan nagy hangsúlyt a szerző­déses kapcsolatokra. Meg kell mon­dani, hogy még nem is olyan rég csak keveseknek volt világos elkép­zelése arról, hogyan kell megkötni a bérleti szerződést. A partnerek általában saját felelősségükre és kockázatukra tárgyaltak, mivel az illetékes szervek a jogellenesség ürügyével bármikor érvénytelenít­hették a bérleti szerződést, sőt, a bérlőt bíróság elé is állíthatták. Az iparban mind a mai napig tart ez a gyakorlat, ám a mezőgazdaság­ban végre lefektették a szükséges alapelveket. Földet, állattenyésztő farmot, va­lamely kolhoz vagy szovhoz eszkö­zeit stb. vagy a kolhoztagok, vagy a szovhoz dolgozói, vagy máshon­nan érkezett emberek bérelhetik ki, tehát olyan emberek is, akik nem az említett gazdaságok alkalmazottai. A bérlet idejét a felek egyetértésével határozzák meg, miközben figye­lembe veszik a konkrét körülménye­ket. Földterületet például rendszerint hosszú időre (50 évig terjedő idő­szakra) adnak bérbe, s a bérlő anya­gilag felelős a föld termőképességé­nek megőrzéséért. A bérbe vett földterületen előállí­tott termékeket a család vagy a bér­lők bármely más kollektívája előre lefektetett mennyiségben és válasz­tékban a kolhoz vagy a szovhoz közvetítésével szilárd, az állam által meghatározott felvásárlási árakon adja el. Az ezen felül előállított ter­mékekkel a bérlők rendelkeznek. Eladhatják őket a piacon, szokásos helyi árakon, vagy szerződéses ára­kon az anyagazdaságnak vagy Szovjet napilapok a karabahi helyzetről (ČSTK) - A Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület és Örményország bonyolult helyzetének megoldásával kapcsolatban az internacionalizmus gyakorlatban történő megvalósítá­sának fontosságára mutattak rá teg­nap riportjukban a moszkvai Pravda sztepanakerti tudósítói. Sokan vannak Azerbajdzsánban is, Örményországban is, akik való­ban internacionalisták - hangsú­lyozta a napilap. Arról van szó azon­ban, hogy a stagnálás időszakában az internacionalizmusról szóló hangzatos, de üres szavak megosz­tották azokat az embereket, akik magukénak vallották ezt a nézetet. Nyíltan be kell vallani, hogy ebben a térségben nem sikerült kialakítani az internacionalista frontot - idézi a Pravda a doni Rosztovban élő K. Mostovcevnak, a párt érdemes tagjának a szavait. A politikai hiba épp abban rejlik, hogy nem egyesí­tettük az internacionalisták sorait. Ideje - hangsúlyozza a Pravda hogy a szavak helyett tettekkel bizo­nyítsunk. Ha azonban a két szövet­ségi köztársaság nem egyesíti internacionalista erőit, ez nem való­sítható meg. A napilap továbbá a sztyepana- kerti helyzettel foglalkozik és rámu­tat: a szovjet belügyminisztérium egységeinek köszönhetően az isko­lákban ismét folyik a tanítás, az élelmiszeripari üzemekben dolgoz­nak, s részlegesen működik a városi tömegközlekedés is. Azonban az ipari vállalatok legtöbbjében még nem vették fel a munkát. A Komszomolszkaja Pravda a bo­nyolult jereváni helyzetre hívta fel a figyelmet. A városban még mindig vannak olyanok, akik saját pozíció­juk és becsvágyuk érdekében gyak­ran meghamisítják a tényeket, sőt nemegyszer nyíltan hazudnak. Szükség van most a vitára, a véle­ménycserére, az indoklásra. Ugyan­akkor dolgozni is kell. Elég volt a konfrontációból, hang­súlyozza a lap. A két szövetségi köztársaság közötti kölcsönös meg­értés kezdete például a Jereván -Baku-Sztyepanakert-Moszkva té- véhíd létrehozása lehetne, mint ahogy azt a nyilvánosság már rég­óta javasolja. Jerevánban szerdán, az örmény SZSZK Tudományos Akadémiájá­ban találkoztak a Népfront elneve­zésű új szervezet képviselői. Készek egy konstruktív programot kidolgoz­ni arról, miképp lehetne megoldani a térségben kialakult válságot. Rendbontási kísérlet Vilniusban (ČSTK) - A TASZSZ szovjet hír­ügynökség közölte: szerdán este a litván fővárosban, Vilniusban né­hány száz ember a Szovjetunió és Németország közötti barátsági és határokról szóló szerződés megkö­tésének 49. évfordulója alkalmából megpróbált tüntetést szervezni. A jogvédelmi szervek meghiúsí­tották az akciót, mivel megrendezé­sét a helyi tanács nem engedélyez­te. Kihágásokra került sor, néhány résztvevő figyelmen kívül hagyta a rendőrség felszólításait. A közrend megsértéséért mintegy 20 személyt letartóztattak. a helyi feldolgozó szervezetnek, de meg is tarthatják. A bérleti szerződés megkötése után a kolhoz vagy a szovhoz által rendelkezésre bocsátott technika mellett a bérlők közös vagy szemé­lyes tulajdonba kaphatnak traktoro­kat, gépkocsikat és más mezőgaz­dasági technikát. A mezőgazdasági csúcsmunkák idején más állampol­gárokat is alkalmazhatnak. Közös vállalatok: ki van előnyben? ^ • A Szovjetunió kezd eléggé ^ élénk együttműködést folytatni ^ különböző nyugati, köztük ame­\ rikai és japán cégekkel. Nem ^ fenyeget-e az a veszély, hogy az ország jelentősen eladósodik? 1 Alan Vincűrek - Veselí na Moravé Válaszol Viktor Jevkin: A Szovjetunió területén jelenleg 25 ország cégeivel és szervezetei­vel együtt több mint száz közös vállalatot hoztunk létre. A közös vál­lalatok mélyebb kölcsönös együtt­működést feltételeznek, ennek célja mindkét fél erős oldalainak a kihasz­nálása. A már meglevő termelő léte­sítmények ésszerű üzemeltetéséről, a nyersanyagbázis jobb kihasználá­sáról, a partner műszaki terveinek gyors alkalmazásáról és az értéke­sítés minden lehetséges módjának a kihasználásáról van szó. A szovjet Szojuztranszprogressz termelési társulást és a kanadai Ca­nadian Formost Ltd. céget például épp ilyen meggondolások vezették a Formost-Progressz közös vállalat létrehozásáról szóló dokumentumok aláírására. A két fél azelőtt a terme­lési kooperáció területén folytatott együttműködést, s ennek eredmé­nyeként jött létre a Jamal, vagyis a világ legnagyobb teljesítményű lánctalpas járműve, amely alkalmas a legkülönbözőbb terepviszonyokon végzett munkákra, teherbíróképes­sége 70 tonna és „bevethető“ a szélsőséges északi éghajlati öve­zetben is. A vállalat most részt vesz kőolaj- és gázvezetékek építéséhez szükséges új technika tervezésében és gyártásában. A külföldi vállalkozók nem titkol­ják, hogy a közös vállalatokban való részvétel számukra biztosítja a szovjet piacon kialakított helyzetük megszilárdítását, mivel az együtt­működésnek ez a formája rendsze­rint hosszú távú. Azáltal, hogy be­rendezéseket, technológiát és Know-how-t szállítanak, és a vállalat tevékenységét anyagi eszközökkel is segítik, garantálva van számukra a nyereség, amely a részvétellel arányos. A külföldi résztvevő a kö­zös vállalat gazdasági tevékenysé­ge során szerzett nyereségét átutal­hatja külföldre, a termelés bővítésé­re fordíthatja, vagy a Szovjetunióban fektetheti be. Üdvözölni lehet a külföldi beruhá­zásokkal kapcsolatos eddigi téves elképzelések és aggályok leküzdé­sét. Sokan azt állították, hogy a szovjet gazdaság így függőségbe kerül másoktól. A közös vállalatok azonban termelési alapjaikat és ter­melési volumenüket tekintve alig egy százalékát alkotják a Szovjet­unió gazdasági mutatóinak. Vagyis szó sem lehet a külföldi tőkétől való függésről. Ezen felül az érvényben levő törvényekkel összhangban a szovjet állam nem visel felelőssé­get a közös vállalat kötelezettségei­vel szemben és viszont. A vállalat önálló önelszámoló egység, amely az önfinanszírozás elvei alapján dol­gozik, s a tervező szervek nem hatá­roznak meg számára semmiféle ter­melési feladatokat. A pénzügyi kérdéseket illetően a szovjet fél bizonyos előnyt élvez, amely legalább 51 százalékos rész­vételi arányt biztosít számára. Ilyen alapon jött létre például az Infa- Hotel nevű szovjet-finn cég, amely a külföldi turistáknak nyújtott szol­gáltatásokkal fog foglalkozni, továb­bá a Tavrija szovjet-svájci cég és mások. Az esetek többségében a külföldi részvényes része maxi­mum 49 százalék. A partnerek így is szép jövedelemmel számolnak, mi­vel a gazdasági és termelési ténye­zők optimalizálása során kifejtett együttes erőfeszítések lehetővé te­szik a jó minőségű, versenyképes termékek alacsony költségek mellet­ti előállítását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents