Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-30 / 231. szám, péntek
Már nem szemét - nyersanyag Szlovákiában is megkezdték a használt fólia felvásárlását A falu- és városszéli szeméttelepek soha nem kínálnak valami felemelő látványt. Ezt jobbára csak ősszel kezdjük tudatosítani, amikor a talán ezerszer megunt lim-lomon és az inkább komposztba vagy tűzre kívánkozó növényi maradványokon kívül, sajnos, a megüresedett műtrágyás zsákok meg a különféle hajtatóberendezésekról letépett, vagy éppen talajtakarásra használt fólia is a szeméttelepekre kerül. Ha a hűvös-csapadékosabbra váltó időjárás, vagy a sárguló falevekek „előrejelzését“ nem akarjuk is észrevenni, a szél szárnyán utazó fóliadarabkák lépten-nyomon figyelmeztetnek arra, hogy a kertekben kezdetét vette a rendcsinálás. Ez pedig - a szeméttelepek megdöbbentő látványával egyetemben - félreérthetetlen előjele az ősznek. Országjárás közben gyakran bosszankodunk a szándékos környezetszennyezésnek is nevezhető, ám a helybeliek szemét, jó ízlését és lelkiismeretét valószínűleg nem bántó látványon. Egyebek között ezért hallgattam örömmel nemrég a Slušovicei Mezőgazdasági Kombinát Egységes Földmüves-szö- vetkezet vezetőinek beszámolóját, amelyből arról értesültem, hogy a bátran kezdeményező gazdaság legújabb vállalkozása éppen az említett probléma megoldását célozza. A szövetkezet felvásárolja és újra feldolgozza az üres műtrágyás fóliazsákokat. Granulátummal fizetnek a technológiáért-Tapasztalatból tudjuk, hogy a mezőgazdasági vállalatoknál nem tudnak mit kezdeni az üres PVC- zsákokkal - mondta egyebek között Vladimír Lakota mérnök, a tudományok kandidátusa, a szövetkezet mezőgazdasági-vegyipari üzemének vezetője. - Ha eldobják, ha elégetik, mindenképpen szennyezik a környezetet, s megfosztják az ipart egy fontos, behozatalból származó nyersanyagtól. Mivel nálunk a használt fólia újrafeldolgozásának technológiája ismeretlen, körülnéztünk a világban, hátha tehetnénk valamit. Végül Ausztriában vásároltunk egy speciális gépsort, amely granulátumot készít a használt fóliából.- Érdemesnek tartották milliókat költeni olyasmire, amire az ország egy fillért sem áldoz?- Több okból is. Az egyik, hogy nem kellett hozzá pénz, mert a külföldi partnerrel úgy állapodtunk meg, a fólia feldolgozásánál nyert granulátummal fizetünk a technológiáért, a gépi berendezésért. A másik ok - s talán ez volt számunkra a fontosabb -, hogy a granulátumból vegyszerek forgalmazásánál használatos műanyag kannákat, flakonokat és egyéb edényeket gyárthatunk.- Ez jó üzlet?- De még mennyire jó. Nálunk az ipar egyszerűen képtelen főleg műanyag kannákból annyit gyártani, amennyire kereslet mutatkozik. Ez számunkra nagy gondot okozott, mert megfelelő csomagolóanyag hiányában nem tudtuk a keresletnek megfelelően növelni a vegyipari melléküzemünk termelését. Részben saját használatra, részben értékesítésre folyékony műtrágyákat, speciális lombtrágyákat, ásványi kiegészítőket, fertőtlenítő és rovarölő szereket stb. gyártunk, melyek iránt egyre nagyobb a kereslet. Most, hogy a csomagolóanyagok tekintetében önellátókká váltunk, egy év alatt több mint egy millió koronával növelhettük a vegyiüzemünk termelését.- Mennyit gyártanak ezekből a speciális kannákból?- Egy műszak alatt hozzávetőlegesen hatezer darabot. Lehet, hogy ez soknak tűnik, de állítom, hogy ha megdupláznánk a termelést, akkor sem kellene értékesítési gondoktól tartanunk. Külföldre is szállítunk, ahol bármennyit el lehet adni.- Vagyis a környezetvédők tiltakozása ellenére nemrég egyszerűen eldobott vagy elégetett műtrágyás zsákok újrafeldolgozásával még valutára is szert tettek.- Igen, s ez a lehetőség szintén csábított a vállalkozásra. S ha már ennyit elmondtunk, ne hallgassuk el azt sem, hogy a mezőgazdasági vállalatoktól felvásárolt zsákokból az eredeti tartalmuk 5 százalékának megfelelő műtrágyamennyiséget tudunk mosással „visszanyerni“. Ez a műtrágyagyártó részlegünk munkáját segíti. A tapasztalataink tehát jók, s bárkitől hajlandók vagyunk korlátlan mennyiségben átvenni a használt fóliát vagy műtrágyás zsákokat. Nem az ár ösztönöz A hallottak alapján arra gondoltam, vajon Szlovákiában hol tartunk ezen a téren? Találomra feltárcsáztam a Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságot. Varga András agronómustól megtudtam, hogy újabban egyes mezőgazdasági vállalatok náluk is összegyűjtik és értékesítik az üres fóliazsákokat, de a határjárások alkalmával még látni műtrágyászsákok lángjainál melegedő traktorosokat. Pécsi Ferenc, a nemesócsai (Zemianska Olča) Csehszlovák Néphadsereg Efsz növénytermesztési ágazatának vezetője arról tájékoztatott, hogy ők már második éve gyűj- tik-értékesítik a fóliazsákokat. Mint mondta, sok helyütt azért égetik el a zsákokat, mert a kilónkénti egy koronás felvásárlási ár nem éppen ösztönző, ráadásul a gazdaság kénytelen a saját költségére megoldani a szállítást. „Ha a környezet- szennyezés csökkentését nem tartanánk fontos feladatnak, valószínűleg mi is csak szemétnek tekintenénk a kiürült fóliazsákokat“ - hangsúlyozta Pécsi Ferenc. Hulladékért - devizakeret És most vissza a szeméttelepekhez. Vajon meddig fogják még „fóliatemető“ gyanánt csúfítani, szennyezni környezetünket? Úgy tűnik, van némi remény, hogy nem sokáig. Ugyanis a kertbarátok körében is hozzáláttak a használt fólia felvásárlásának megszervezéséhez.-Tudomásunkra jutott, hogy a Slatinské Lazy-i Podjavorie Efsz használt fólia feldolgozására alkalmas gépsort vásárolt - tájékoztatott Szabó József, a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége Komáromi Járási Bizottságának dolgozója. - Most a nyersanyagkészlet létrehozásán dolgoznak, ezért szövetségünk Kertészeti Szolgáltató Vállalatát is felkérték, hogy szervezze meg a kertbarátok és a szerződéses háztáji zöldségtermesztésre berendezkedett kertészkedők között a használt fólia felvásárlását. Kapva-kaptunk a lehetőségen, hisz a nemzeti bizottságok már évek óta sürgetik, hogy oldjuk meg a fólia összegyűjtését és megsemmisítését. A feladattal a hurbanovói szolgáltató vállalatot bíztuk meg. Az alapszervezetekben a megbízott zöldségfelvásárlók veszik át a kertbarátoktól a fóliát, kilónként egy koronáért.- Mit szólnak a kertbarátok?- A felvásárlási áron mosolyognak, de magát a kezdeményezést üdvözlik. Sokan nem is kérik a pénzt, csak leteszik a 20-30 kilós csomagot és legyintenek. Mint mondják, már az is valami, hogy hivatalosan „megszabadulhatnak“ a fóliától. Nem kell a tüzeléssel bajlódniuk, nem szennyezik kőolajszármazékokkal a kertjüket, s nem kell a szomszédok rosszalló pillantásaitól kísérve, vagy az éj leple alatt lopva a szeméttelepre hordaniuk a „kiszolgált“ fóliát. Paulisz Tibor, a marcelházi (Marcelová) Kertészeti Szolgáltató Vállalat dolgozója ehhez még hozzátette: a kertbarátoknak a felvásárlási áron kívül közvetve egyéb hasznuk is származik a használt fólia értékesítéséből. Ugyanis a granulátumot külföldön fogják értékesíteni, s a KOOSPOL a nyersanyag-bázis megteremtéséhez való hozzájárulás ellenében lehetővé teszi a Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének, hogy a befolyt deviza egy részéért vetőmagot, ültetőanyagot, növényvédő szereket, esetleg speciális kertészeti kellékeket vásároljon külföldön. Ha a kilónkénti egy korona nem is, de a szakboltok árukínálatának választékosabbá tételével kecsegtető lehetőség remélhetőleg arra ösztönzi majd a kertbarátokat, hogy a szeméttelep helyett ezentúl a felvásárlóhoz vigyék a használt fóliát KÁDEK GÁBOR BÜSZKÉK AZ EREDMÉNYEKRE Amikor szólították, büszkén, emelt fővel lépett az elnöki emelvény elé, hogy átvegye az elismerő oklevelet a nemzeti bizottságok szocialista munkaversenyében elért eredményekért. A kollégák sorra gratuláltak. Gondolatban föleleveni- tette az elért eredményeket: vízvezeték, járdák, utak, faluszépítés, sikeres kulturális munka. A nemzeti bizottság választott szervei is aktívan dolgoztak, a képviselők pedig szervezték a lakosságot a feladatok teljesítésében való részvételre. Dóczy Ferenc 1987-től áll a Toro- nyai (Tŕňa) Helyi Nemzeti Bizottság élén. Már a választások utáni hónapokban az a hír járta a környéken, sőt az egész Tőketerebesi (Trebišov) járás területén, hogy Toronyén az új seprő jól seper. Mi tagadás, így igaz!- Ha valaki tisztséget vállal, mindjárt terveket sző - mondja Dóczy Ferenc. - Én is így voltam ezzel. Bár azelőtt is ismertem a nemzeti bizottság munkaformáit, az elnöki tisztségbe kerülve bizony sokszor teljesíthetetlennek véltem egyes dolgokat. Szerencsénkre a község lakossága szeret dolgozni, mindent megtesz a jobb életkörülmények megteremtéséért, csak legyen aki serkenti, szervezi őket. Ezt a hnb képviselői vállalták magukra. Sikerrel. Toronya már a Tokaj-vidék jóvoltából is a sűrűn látogatott községek közé tartozik. A hivatalos delegációk között gyakran vannak külföldiek, Ázsiából, Afrikából, Amerikából is. Ezért fokozottan kell ügyelniük a közel 1300 lelket számláló község arculatára. Nem könnyű feladat. S ha számba vesszük, hogy Toronya Kis- és Nagytoronya összevonásából jött létre, a felelősség még nagyobb. Szépen rendben tartják a község utcáit. A gondozott virágágyak, a rendszeresen kaszált füves területek jó benyomást keltenek a látogatókban.- Az elmúlt évi eredmények és munkánk méltó elismerése még jobban serkenti a község lakosságát a fejlesztési feladatok teljesítésében való részvételre - jegyzi meg a hnb elnöke. Kell is a segítség, hiszen vízvezetéket építenek a sziklás talajú községben, sokszor a gépek helyett kézi erővel kell az árkokat kiásni. A Kistoronyát átszelő patak tisztítása, partjainak rendben tartása ugyancsak igényes fizikai munka. Mégis győzik. Az idén a vízvezeték építésénél több mint 10 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában, 155 ezer korona értékben. A helyi patak tisztításánál eddig 3600 óra ledolgozására volt szükség. Zivatarok után ugyanis nagyon sok lomot kell eltakarítani a patak medréből. Mazúr Mihály a hnb titkára, a SZISZ Tőketerebesi JB alelnöke büszkén mondja, hogy a toronyai fiatalok is bekapcsolódnak a feladatok teljesítésébe. Az év első nyolc hónapjában már közel hatezer órát dolgoztak a Nemzeti Front választási programjának teljesítése során. Az általuk elvégzett munka értéke meghaladja a százezer koronát. Augusztus közepén a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság elnöke és kísérete járt Toronyén. A borgazdaság dolgozóival folytatott beszélgetés során megjegyezte, hogy nagy benyomással volt rá a község rendezettsége, tisztasága, az itt élő emberek szorgalma és vendégszeretete. Azt is elmondta, hogy az itt szerzett tapasztalatait ismerteti hazájában. Egy távoli ország vezetőjének elismerő szavai nem maradnak visszhang nélkül az itt élő emberek körében. Még aktívabban járulnak hozzá a választási program teljesítéséhez, a jobb, a szebb életkörülmények kialakításához. HOROSZ ÁRPÁD A toivényer^ védelmében A Munka Törvénykönyvének január elsején hatályba lépő Novellája lényegesen nem érinti a szakszervezetnek dgyes vállalatoknál, üzemekben, intézményekben és egyéb szervezetekben tizenhárom éve működő, több mint 4800 döntőbizottságának hatáskörét. E tekintetben csak az a kivétel, hogy fokozott jogvédelemben részesíti mintegy 47 ezer tagjukat. Másszóval, a vitás munkajogi kérdések rendezésének ez a módja bevált és megfelel a munkaviszony demokratizálása követelményének. E bizottságok tevékenységenek célját úgy fogalmazhatjuk meg, hogy feladatuk cselekvően hozzájárulni a munkajogi szabályok megszegése eseteinek feltárásához, általában szocialista törvényességünk megszilárdításához és a dolgozók intézményes jogainak védelméhez. Konkrétan arról van szó, hogy amolyan első instanciaként ezek a bizottságok foglalkoznak olyan sérelmes vagy sérelmesnek vélt munkajogi ügyekkel, amelyekkel egyrészt a munkaadók, másrészt a munkavállalók fordulnak hozzájuk. Tavaly például - növekvő tendencia mellett- országos viszonylatban az ilyen felterjesztések száma csaknem 31 ezer volt. Jellegüket tekintve a legtöbb volt a szervezetek kármegtérítési igénye dolgozóikkal szemben, illetve a foglalkoztatottak részéről a fegyelmi intézkedések hatálytalanításának szorgalmazása. Az ilyen beadványok számának gyarapodása egyébként két dologról tanúskodik. Az egyik, hogy a szervezetek határozottabban és következetesebben lépnek fel a visszás jelenségek ellen. A másik pedig az, hogy - mindkét fél részéről - gyakori a jogszabályok hézagos ismerete, de megsértésük is. Egyébként az előterjesztések megoldásának módja az, hogy a bizottság eldönti a vitás kérdést, vagy jóváhagyja a két fél megegyezését, továbbá a felek valamelyike visszavonhatja javaslatát, illetve az az illetékes bíróság elé kerül, amennyiben a döntőbizottság a benyújtásától számított harminc napon belül nem hoz döntést. Kedvezőtlen tényként könyvelhető el, hogy a felek tavaly például az eseteknek csupán 6,5 százalékában tudtak közös nevezőre jutni, vagyis egyezséget kötni. Ennek oka nem csupán az, hogy a döntőbizottságok egy része nem is nagyon törekszik ennek elérésére. Számottevő szerepe van annak is, hogy a szervezetek kifejezetten alibista módon intézményes döntéssel akarják dűlőre vinni a vitás kérdéseket, hogy fedve legyenek felettes szerveik, illetve az ellenőrző szervek előtt. Az sem szórványos jelenség, hogy a döntőbizottságok lekésik a már említett, harmincnapos intézési határidőt. Mégpedig többnyire tudatosan, mert egyszerűen tartanak az ügy bonyolultságától, avagy - feletteseik „rosszallásától“. Éppen e veszély csökkentését szolgálja majd e bizottságok fokozott jogvédelme a novellizált Munka, Törvénykönyve alapján. Egyébként itt jegyezzük meg, hogy az ilyen, okkal vagy oktalanul aggodalmaskodó magatartás - dicséretükre legyen mondva - nem jellemzi például a Losonci (Lučenec) járás döntőbizottságait, amelyek az elmúlt évben ilyen* indítékkal egyetlen ügyüket sem terjesztették bíróság elé. Tavaly a szakszervezeti döntőbizottságok elé kerülő ügyekben - részben vagy teljesen - sikeresebbeknek bizonyultak a munkavállalók, mégpedig 54 százalékos hányadban. Noha ezt részben nem az igazuknak köszönhetik, hanem annak, hogy elég sok szervezet a formai követelmények meg nem tartása miatt marad „alul“, maga a tény mégis arról tanúskodik, hogy a szervezetekben is még elég sok a „fehér folt“ - a jogszabályok ismeretében és alkalmazásában egyaránt. A másik oldalon pedig- ezt bizonyítja az eldöntött esetek hátralevő 46 Százaléka, a munkavállalók között is szép számban akadnak olyanok, akik vagy nincsenek eléggé tisztában munkajogi törvényeinkkel vagy azokat annak reményében sértik meg, hogy erre nem derül fény. Mindkét vonatkozásban tehát van min javítanunk. GÁLY IVÁN A Sör- és Malátagyárak bratislavai vezérigazatóságához tartozó kutatólaboratórium feladata a nyersanyagok minőségének ellenőrzése és új technológiák kidolgozása. Dolgozói jelenleg két új citrancsból illetve zöld almából készült üdítő gyártását készítik elő. Egy új sörfajtát is kifejlesztettek. A Dominik - az idei Agrokomplex kiállításon mutatták be nagy sikerrel - színe a világos és barna söré között van. A felvételen Margita Ondríšeková kutatómérnök a zöld almából készült üdítő aroma- tikus adalékanyagait elemzi. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) 1988.
