Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-29 / 230. szám, csütörtök

Irak—Irán Pénteken felújították a külügyminiszteri tárgyalásokat Visszatekintés Münchenre - 50 év távlatából (5) Árulás és kapituláció (ČSTK) - New Yorkban tegnapra virradó éjszaka hivatalosan közöl­ték, hogy szeptember 30-án az ENSZ székhelyén felújítják az iraki -iráni külügyminiszteri tárgyalásokat a nyolc évig tartó háborús konfliktus befejezéséről. A tanácskozás egyik napirendi pontja várhatóan a külügyminiszteri találkozók menetrendje lesz. A tár­gyalások első fordulóját elsősorban a Satt el-Arab határfolyó körüli né­zetkülönbségek miatt függesztették fel. A Perzsa-öbölben állomásozó olasz hadihajók befejezik aktív had­műveleteiket e térségben - közölték kedden Rómában. Az Egyesült Államok mintájára Olaszország tavaly szeptemberben összesen három fregattot, egy kísé­rőhajót és két aknakeresőt küldött az öbölbe. Mivel az iraki-iráni tűz­szünet megkötése után elmúlt az akut veszély, az olasz hajók a jövő­ben csak aknák eltávolításával fog­lalkoznak és radarok segítségével fogják figyelni a hajóközlekedést a térségben. Az amerikai képviselöház 388:16 arányban jóváhagyta az Irak ellen irányuló kereskedelmi szankciókról szóló törvénytervezetet. Az Egyesült Államok azzal vádolta Bagdadot, Szovjet ellenőrök a Waldheide támaszponton (ČSTK) - A Szovjetunió tegnap először élt azzal a lehetőséggel, hogy a közepes és rövidebb hatótá­volságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés megtartására vo­natkozóan be nem jelentett ellenőr­zést hajtson végre. Tíz szovjet szak­ember kezdett ellenőrzést tegnap az NSZK-beli Heilbronn melletti Wald­heide amerikai támaszponton. A szovjet csoport kedden érkezett az NSZK-ba, anélkül, hogy bejelen­tette volna, hol kíván ellenőrzést tartani. Erre a szovjet-amerikai ra­kétaszerződés 11. cikkelye alapján mindkét félnek joga van. Az NSZK- ban állomásozó amerikai egységek sajtószóvivője szerint a szovjet el­lenőrök meg voltak elégedve a Per­shing 2 típusú rakéták Waldheide- ből történő kivonásának menetrend­jével. A szakemberek 32 óráig tar­tózkodhatnak a támaszponton. Jenninger Budapesten (ČSTK) - Stadinger Istvánnak, a magyar Országgyűlés elnökének meghívására tegnap Budapestre ér­kezett Philipp Jenninger, a nyugat­német parlament elnöke. A vendég Stadinger Istvánnal, Straub F. Brúnóval, az Elnöki Ta­nács elnökével és több más vezető­vel folytat tárgyalásokat a két parla­ment közötti együttműködés bővíté­séről. ! (ČSTK) - A Moszkovszki- t je Novosztyi tegnapi számá­j ban Natalja Kolesznyiko­t va, a Szovjetunió Legfőbb | Ügyészségének munkatársa * arról számolt be, hogy az t utóbbi hat év folyamán 67 bí­t rósági eljárás során róttak ki | igazságos büntetéseket olyan * személyek ellen, akik hitlerista \ bűntetteket követtek el. A legfőbb ügyészség jogi segítsé­get nyújt más országok igazságügyi szerveinek a háborús bűnösök le­leplezésében. Ez a segítség vonat­kozik az anyaggyűjtésre, a tanúk felkutatására, a levéltári anyagok és a bizonyítékok keresésére. Az utób­bi években mintegy 400 külföldi jo­gász járt a Szovjetunióban; s ők több mint 600 tanút hallgattak ki. Hozzá­vetőleg 200 szovjet állampolgár járt külföldön, többek között az NSZK- ban és Hollandiában, hogy tanús­kodjanak az ottani bíróságok előtt. hogy vegyi fegyvereket vetett be az iraki területeken élő kurdok ellen. Szeptember 9-én a szenátus sok­kal keményebb hangvételű doku­mentumot fogadott el, mint most a képviselöház. Ezért a Kongresz- szus két kamarája kompromisszu­mos javaslatot terjeszt Reagan el­nök elé. A kepviselőház tervezete azzal számol, hogy leállitjáka fegyve­rek, csúcstechnológiák és a vegyi fegyverek előállítására felhasznál­ható vegyszerek szállítását. Az amerikai kormány mindkét ja­vaslattal kapcsolatban elutasító ál­láspontra helyezkedett. Reagan el­nöknek azonban az esetleges jóvá­hagyás után is lehetősége lesz arra, hogy a szankciókat részlegesen, il­letve teljesen feloldja. Elég, ha a Kongresszus előtt kijelenti, Irak kötelezte magát, hogy a jövőben nem használ vegyi fegyvereket. (ČSTK) - Az afgán szélsősége­sek kedden ismét rakétákkal lőtték Kabult. Az egyik rakéta a városköz­pontban csapódott be, s ennek kö­vetkeztében 35 ember vesztette éle­tét, 57-en pedig megsebesültek. Az elmúlt két nap alatt a fegyve­res ellenzék Ghazni, Lagman, Nan- garhar, Paktija, Parvan tartományok közigazgatási központjai ellen inté­zett rakétatámadásokat. Az ellenzék legkeményebb szárnya, az ún. meg- békíthetetlenek Badahsan, Bardak és Herat tartományokban folytatták harci tevékenységüket. Baghlanban a 15-20 fős csoportok a főutakon foglaltak el állásokat, és az lesz a feladatuk, hogy megtámadják az arra haladó gépkocsi-konvojokat. Nincs harmadik út Ortega nyilatkozata (ČSTK) - Nicaraguában senki számára nem létezhet harmadik út. Olyan helyzetben, amikor az ameri­kai kormányzat agressziójának va­gyunk célpontjai, vagy a haza olda­lán állunk és védelmezzük szuvere­nitásunkat a beavatkozással szem­ben, vagy pedig a külföldi agresszor pártján vagyunk - hangsúlyozta Ma- naguában Daniel Ortega nicaraguai államfő újságírók előtt. „Vagy a for­radalmat és a békét védelmezzük, vagy az imperializmus oldalán ál­lunk“ - mondotta. A nicaraguai államfő ily módon reagált Eric Ramirez ellenzéki ke­resztényszocialista politikus tegnapi bejelentésére, miszerint Costa Ricá­ban Eden Pastorával, az ARDE ellenforradalmi szervezet vezéralak­jával nyilatkozatot írt alá egy olyan széles tömb létrehozásáról, amely a nicaraguai konfliktus „harmadik“ úton történő megoldására törekszik. Kolesznyikova rámutatott arra, hogy a nyugatnémet bíróságok a náci bűnösökkel szembeni ítélet- hozatal során a normális büntetőjo­got alkalmazzák, s ezzel az esetek­ből mintegy kiiktatják a fasiszta lé­nyeget és a nemzetközi jelleget. Mindezt a Szövetségi Ellenőrző Ta­nács törvénye ellenére teszik. Ez a törvény feladatul adja a bíróságok­nak, hogy a hitleristákat a világ és az emberiség elleni bűnökkel vádolják, összhangban a nürnbergi elvekkel, amelyeket az ENSZ számos doku­mentuma a nemzetközi jog normái­nak tekint. Az amerikai igazságügy-minisz­tériummal folytatott tízéves együtt­működésről a szovjet ügyésznő el­mondta, hogy a Szovjetunió 150 gyanús személyről szolgáltatott adatokat az USA-nak, s amerikai jogászok is gyakran látogatnak a Szovjetunióba. De az említett idő­szak alatt az Egyesült Államok csu­Thatcher Észak-írországban (ČSTK) - A legszigorúbb bizton­sági intézkedések mellett Margaret Thatcher brit miniszterelnök tegnap egynapos látogatásra Észak-íror- szágba érkezett, ahol az üzleti körök és a brit biztonsági erők képviselői­vel találkozott. Több mint ezer rendőrt és katonát helyeztek készültségbe, mert attól tartottak, hogy az Ir Köztársasági Hadsereg (IRA) esetleg terrortáma­dást szervez. Biztonsági okokból nem jelentették be előre Thatcher asszony útját. Danny Morrison, az északír na­cionalista és republikánus Sinn Fein Párt - az IRA mintegy legális szár­nya - egyik vezetője kijelentette: a miniszterelnök útjával összefüggő biztonsági intézkedések is azt bizo­nyítják, sebezhető és gyenge a brit kormány ezen a szigeten. Margaret Thatcher utoljára tavaly novemberben járt Észak-írország­ban, illetve Ennis Killenben, ahol részt vett az IRA bombamerénylete 11 áldozatának temetésén. A Pakisztánnal határos Paktijá- ban heves harcokra került sor a szélsőséges csoportok és az af­gán hadsereg tagjai között. Az utób­bi három hónap alatt például a tarto­mány közigazgatási központját, Gardezt többször lőtték föld-föld tí­pusú rakétákkal. E barbár támadá­sok során 46 személy vesztette éle­tét, köztük nők és gyerekek. Óriási­ak az anyagi károk is, több tucat lakás, 27 mecset, üzletek rongálód­tak meg. Ugyanakkor a kormánycsapatok több sikeres hadműveletet hajtottak végre. Az egyes akciók során több mint 150 szélsőségest tettek ártal­matlanná, kb. 200-at megsebesítet­tek és letartóztattak. A kabuli gyerekek levelet küldtek Javier Perez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához és az UNICEF képviselőihez. Ezekben többek kö­zött ez áll: Kérjük önöket, segítsenek megakadályozni, hogy tovább lőjjék városunkat. Békében szeretnénk is­kolába járni és nem akarjuk, hogy ellenséges rakéták öljék meg bará­tainkat vagy szüleinket. Előrelépés Ciprus ügyében (ČSTK) - A 14 éve megosztott Ciprus egyesítéséről újabb tárgyalá­si fordulót tartott Jorgosz Vasziiiu ciprusi államfő és Rauf Denktas, a csupán Törökország által elismert Észak-ciprusi Köztársaság legfel­sőbb vezetője. Ezt Nicosiában az ENSZ illetékese jelentette be. A megbeszélések tartalmáról hi­vatalosan semmit sem közöltek, vi­szont diplomáciai források úgy tud­ják, hogy előrelépés történt Ciprus ügyében. A ciprusi párbeszéd augusztusi kezdete óta ez volt már a negyedik tárgyalási forduló, s a következőre október 17-18-án kerül sor. pán két személyt adott ki a Szovjet­uniónak. Fjodor Fjodorenkót, a treblinkai koncentrációs tábor egy­kori felügyelőjét, akit a Szovjetunió­ban 1986-ban nyilvános tárgyaláson a legsúlyosabb büntetésre ítéltek. Tavaly adta ki az USA Kari Linnast, az észtországi tartui koncentrációs tábor egykori parancsnokát. E tábor­ban több mint 12 ezer fogoly halt meg. Linnas már nagy beteg volt, amikor kiadták, s nem sokkal a de­portálás után meghalt. Egyébként a Szovjetunió 26 éven keresztül szorgalmazta kiadását. Egy további náci háborús bűnöst, Boleszlav Majkovszkiszt is deportálni fogják az USA-ból, öt távollétében ítélte halálra a szovjet bíróság. Moszkva többször is sürgette kiadatását, s az amerikai szervek mindeddig hiába „keresik“ azt az országot, amely az USA-ból való kiutasítás után befo­gadná Majkovszkiszt - hangsúlyoz­ta Kolesznyikova. Miután 1938. szeptember 23-án Cseh­szlovákiában megvalósult a lelkes moz­gósítás és Chamberlain fenntartásokkal élt azokkal a követelésekkel szemben, melyeket Hitler szeptember 22-én ter­jesztett elő Bad Godesbergben, Prágá­ban egy ideig reneszánszát élte az opti­mizmus. Beneš úgy vélte, irányvonala meghozza gyümölcsét. Engedményeivel bebizonyította, hogy nem akar háborút, csakhogy a náci Németországot nem elé­gítették ki a javasolt területi változtatások sem. A csehszlovák kormány fellelkesül­ve ezeken a fejleményeken, határozottan visszautasította a godesbergi memoran­dumot, vagyis Hitler új követeléseit, me­lyekkel a Chamberlainnel 1938. szeptem­ber 22-én folytatott megbeszélései során állt elő. Londonba címzett üzenetében a kormány azt hangoztatta, hogy ilyen követeléseket „legyőzött néppel szem­ben támasztanak, nem pedig egy szuve­rén országgal szemben". A londoni cseh­szlovák nagykövet, Jan Masaryk a brit kabinethez intézett személyes levelében ez állt:„Kormányom felkért, a lehető leg­ünnepélyesebben jelentsem ki, hogy Hit­ler úr követelései mostani formájukban kormányom számára minden körülmé­nyek között teljességgel elfogadhatatla­nok." Csakhogy Londonban és Párizsban már keresték az újabb kerülőutakat. Hitler^ szeptember végén új irányelvet adott ki a Csehszlovákia elleni háború megindítására. Utasítást adott az egysé­gek áthelyezésére a kiinduló állásokba, hogy a támadást meg lehessen indítani a hónap utolsó napján. Lényegében azonban előnyben részesítette a konflik­tussal szemben a „békés" megoldást, mivel a konfliktust már nem lehetett volna lokalizálni. Ebben a helyzetben megelé­gedéssel fogadta az új brit kezdeménye­zéseket, a másik oldalon viszont a berlini Sportpalastban 1938. szeptember 26-án durva és sértő kirohanásokat intézett Csehszlovákia ellen. Chamberlain a Bad Godesberg-i tár­gyalásokon nem tudott belenyugodni ab­ba, hogy Hitler meghatározta neki, Cseh­szlovákiának mely területeiről kell lemon­dania. Másrészt azonban nem akarta, hogy megszakadjanak ártárgyalások. Is­mét kereste a megállapodáshoz vezető utat és hajlandóságot mutatott a godes­bergi követelések elfogadására. Szep­tember 25-én és 26-án Londonban a francia vezetőkkel folytatott tárgyaláso­kon e koncepció számára sikerült meg­nyernie Daladiert is, aki kezdetben eluta­sította azt és fenntartásai voltak. Cham­berlain fő én/e az volt, hogy a háború Németországgal nem lehet sikeres és a nyugati hatalmak nem tudnak hatéko­nyan segíteni Csehszlovákiának. Ebben az új helyzetben Chamberlain már nem repülhetett Németországba, ha nem akarta magát politikailag és társadal­milag is teljesen lejáratni. Fő tanácsadó­ját, Horace Wilsont használta fel, aki hely­reállította a megszakadt kapcsolatokat. Hitler meggyőződött arról, hogy mindent elérhet a békés megoldással és ezt az alternatívát választotta. 1938. szeptem­ber 27-én Chamberlainhez intézett leve­lében igyekezett elhitetni vele, hogy a go­desbergi követelések lényegében nem különböznek a berchtesgadeniektől. A brit kormányfő beszállt ebbe az új játékba, a dicsőségre és presztízsre vágyó olasz diktátor közvetítésével igyekezett össze­hívni egy nemzetközi konferenciát. Ró­mában lelkesen megragadták az alkal­mat, aktív diplomáciai tevékenységbe kezdtek, és 1938. szeptember 28-án dél­után Mussolini közölte, hogy Hitler Mün­chenbe hívja meg Chamberlaint, Dala­diert és őt. A négy hatalom képviselőinek találkozója volt a csehszlovák válság utol­só jelenete, itt kellett döntenie a köztársa­ság sorsáról, képviselői távollétében. A müncheni konferencia a furcsa poli­tikusok találkozója volt, akik kölcsönösen lebecsülték és lenézték egymást. Furcsa volt lefolyása is. Senki sem vezette, senki sem dolgozta ki előre programját, hivata­losan nem vezetett jegyzőkönyvet a tár­gyalásokon. A megbeszélések lassan ha­ladtak, mivel három nyelvre kellett fordíta­ni. Egy valamiben azonban közös nyelvet beszéltek a résztvevők - meg akartak állapodni, milyen mértékben és milyen módon elégítsék ki a nácik követeléseit. Csehszlovákia sorsáról döntöttek anélkül, hogy meghívták volna és lehetőséget ad­tak volna neki álláspontja kifejtésére és érdekei védelmére. Ugyanakkor a részt vevő hatalmak közül kettő Csehszlovákia szövetségesének tartotta magát. Hitler mindjárt a konferencia megkez­désekor senkiben sem hagyott kétsége­ket afelől, hogy a tanácskozás fő célja annak mielőbbi befejezése és követelé­seinek lehető legteljesebb teljesítése. Az esetleges komplikációk elkerülése végett a következő kérdéssel kezdte: „Hogyan kellene rákényszeríteni a cseh kormányt a konferencia határozatainak elfogadásá­ra.“ Daladier és Chamberlain nyíltan je­lezték, hogy ezt magukra vállalják. Az ilyen eljárás ellenére is elhúzódott a ta­nácskozás, s az ebédszünet után egé­szen 23 óráig tartott. Ezután aláírták a ja­vasolt dokumentumokat, s már csak egy kínos és kellemetlen dolog volt hátra. Közöini kellett a döntéseket a csehszlo­vák képviselőkkel Masarik doktor, a dele­gáció vezetőjének feljegyzése szerint ez így történt: „Egy óra harminc perckor (vagyis 1938. szeptember 30-án) behívtak minket a konferenciaterembe, ahol ott volt Chamberlain, Daladier, Horace Wilson, Léger, Gwatkin, Mastný és én. Nehéz pillanat volt, az ítélet pillanata. A franciák nyilván meg voltak ütközve, tudatosítot­ták, mit jelent ez a francia presztízs szem­pontjából. Chamberlain rövid bevezető­ben szólt az elfogadott határozatról, s Mastný követnek hangosan felolvastatta a megállapodás szövegét. Míg Mastný Chamberlainnel beszélt egyes részletek­ről (Chamberlain közben állandóan ásito- zott, egyáltalán nem zavartatta magát), megkérdeztem Daladiertől és Lágertól (a külügyminisztérium főtitkárától), várnak-e valamilyen állásfoglalást kormányunktól. Léger egyenesen kijelentette, hogy már nem várnak tőlünk semmilyen választ, ám a döntést természetesen elfogadottnak tekintik. Hitler és Mussolini nem is tárgyal­tak a csehszlovák küldöttséggel. Ezt Csehszlovákia volt szövetségeseire bízták.“ Prágában Hencke német ügyvivőtől szereztek tudomást a müncheni diktátum­ról. Reggel nyolc óra körül érkezett meg a delegáció Münchenből, s azonnal meg­kezdődtek a kormány ülései. Nyilvánvaló volt azonban, hogy Beneš a kapitulációra hajlik. Mintegy biztosítékként még magá­hoz kérette Alekszandrovszkij szovjet nagykövetet és megkérte, tudakolja meg Moszkvától a Szovjetunió álláspontját Csehszlovákiának a náci támadás elleni esetleges harcával kapcsolatban és a szovjet kormány álláspontját a kapitulá­ció kérdésében. A választ 18-19 órára kérte. Délután a köztársasági elnök irodá­jának hivatalnokai közölték Alekszand­rovszkij nagykövettel, hogy „tekintettel a kormány döntésére, Beneš már nem ragaszkodik a válaszhoz". A szovjet segítséggel a kormányzó burzsoá körök sosem számítottak, s ami­kor a kapituláció mellett döntöttek, Beneš már nem kérte Moszkva válaszát. Alek­szandrovszkij nagykövet nagyon találóan értékelte az egész helyzetet, amikor Csehszlovákiának a Szovjetunióval szembeni politikájáról így írt: „Beneš a Szovjetunió segítségét, mint Csehszlo­vákia Hitler támadásával szembeni védel- mezésének eszközét, egyenesen öngyil­kos lépésnek tartja a csehszlovák burzso­ázia számára." A csehszlovák válság zárószakaszában sem változott a kor­mányzó körök álláspontja a Szovjetunió­val szemben. A müncheni diktátum Csehszlovákia népeinek tragédiája volt. De nemcsak az övék. Valamennyi demokratikus, antifa­siszta erő tragédiája is, olyan csapás, amely meggyengítette a náci agresszió­val szembeni ellenállás képességét, a kollektív biztonság szilárd rendszerének szétverését jelentette. Csehszlovákia, amely a kis államok közül a legnagyobb biztonsági garanciákkal rendelkezett, a nagyhatalmak példátlan mesterkedése­inek tárgyává vált. Ezért a müncheni dik­tátum megnyitotta az utat Hitler további terjeszkedései előtt. Ez a nyugati hatal­mak árulása volt szövetségesükkel szem­ben, amely a nemzetközi kapcsolatokba bevitte az erő alkalmazásának új negatív elemeit a fasiszta hatalmak követelései teljesítésének érdekében. További célja a Szovjetunió elszigetelése volt, kizárása a nemzetközi problémák megoldásából. A müncheni szerződés szovjetellenessé- ge továbbá abban nyilvánult meg, hogy igyekezett a náci Németország agresszi­óját kelet felé irányítani. A müncheni szerződés elsősorban mégis Csehszlovákia népei számára je­lentett tragédiát. Münchenben Csehszlo­vákiát harc nélkül győzték le, területei egy részéről le kellett mondania, amelyeken a német lakosság többsége élt. Ezzel létrejöttek önállósága és szuverenitása teljes felszámolásának feltételei. Egyedül a CSKP utasította el a müncheni kapitulá­ciót, és sosem nyugodott bele következ­ményeibe, a nagyhatalmak diktátumának teljes megszüntetéséért harcolt. VALERIÁN BYSTRICKÝ Afganisztán A szélsőségesek folytatják a fegyveres harcot Cl áZúviet ýájŕMrnmmMpszKovszKiJEnovosztyi wm Nemzetközi közreműködés a náci bűnösök felkutatásában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents