Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-27 / 228. szám, kedd

JAN FOJTÍK BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) A közeljövőben, szeptember 30- án azonban egy egész másfajta eseménynek lesz ötven éve, a mün­cheni tragédiának, amely egész tör­ténelmünknek egyik legsötétebb napja. Tehát mielőtt megemlékez­nénk szabadságunk dicső megszü­letéséről, arra kell emlékeznünk, ami átmeneti elvesztéséhez és ezzel együtt az emberiség által eddig átélt legborzalmasabb kálváriához, a má­sodik világháborúhoz vezetett, ame­lyet a fasiszta Németország robban­tott ki, felbuzdulva és megerősödve attól a zsákmánytól, amelyet árulás útján és olcsón megkapott a béke puszta ígérete ellenében. A kiállítás rendezői szerencsés megol­dást választottak. Mindkét említett évfor­dulót összefüggésbe hozták társadal­munk helyzetének az elmúlt hét évtized­ben történt alakulásával. Ez lehetővé te­szi, hogy olyan összefüggésekben lássuk őket, amelyek ma időszerűek, s megfele­lően értékeljük a velük kapcsolatban álló eseményeket. Hiszen ne feledjük, hogy ezek még mindig éles ideológiai harc tárgyát képezik. A kiállítás meggyőzően szemlélteti ál­lamiságunk történelmi folyamatosságát, a nemzeti létünkért, értelméért, és távla­taiért folytatott drámai, kemény küzdel­mek alapján, amelyek október 28-ának örökségét egybekapcsolták a szocialista forradalommal és a szocializmus építésé­vel. Az említett örökség hazánkat - a cse­hek, szlovákok és az itt élő nemzetiségek otthonát - egyszer s mindenkorra egybe­kapcsolta a világ valóban haladó és de­mokratikus erőivel, a szocializmus és a béke erőivel. Ezzel világosan megmu­tatja országunk biztonságának és további fejlődésének garanciáit is, összhangban társadalmunk döntő többségének, Cseh­szlovákia népének érdekeivel. Általánosan ismert mondás az, hogy az államokat azok az eszmék'tartják fenn, amelyek alapján létrejöttek. Ez mélyen igaz és figyelmeztető gondolat. Milyen eszmékkel áll kapcsolatban önálló csehszlovák államunk létrejötte, s tulajdonképpen mi döntötte el újjáalaku­lását azokon az alapokon, amelyek még csak akkor adták meg szükséges stabili­tását? És mi határozza meg a jövőben ezt a stabilitást? Érdemes elgondolkodni ilyen kérdé­sekről. Ezzel kapcsolatban szívesen fel­idézném azt a választ, amelyet hasonló kérdésekre Klement Gottwald adott, még­pedig 1945. október 28-án a Svét v obra- zech folyóirat hasábjain, tehát abban az időben, amikor október 28-ának öröksé­géről távolról sem pusztán elméleti viták folytak. „Elsó köztársaságunk sorsa- mondotta akkor - azt mutatja, hogy a nemzet, különösen a kis nemzet ügyei­nek irányítását sosem bízhatja egy olyan apró kisebbségre, amelynek érdekei el­lentétesek a nép érdekeivel. A nácik fel­bomlasztották azon nemzetek összetartá­sát, amelyek a harmadik birodalom áldo­zataivá váltak, mégpedig úgy, hogy ki­használták a belpolitikai ellentéteket ... Ennek többé sohasem szabad megismét­lődnie. Ezért a kormány a kassai (Košice) programban úgy döntött, hogy a jövőben a nép sorsát a Nemzeti Front útján fogja irányítani, amely minden részének valódi érdekeit fejezi ki. És hozzáteszi: ha azt akarjuk, hogy a döntő többség érdekében oldják meg a társadalom előtt álló felada­tokat, akkor a Nemzeti Frontot tovább kell erősíteni és fejleszteni " Klement Gottwald október 28-át külö­nösen fontos nemzeti ünnepnek tartotta, mert általa tudatosítjuk, milyen nagy kin­csünk a nemzeti szabadság és az állami önállóság, s mennyire nehezen vívtuk ki egész eddigi történelmünk során. Az antanthatalmak között az oroszor­szági forradalom előtt senki sem gondolt Ausztria-Magyarország felbomlására. Az Amerikai Egyesült Államok csak 1917 áprilisában üzent hadat Németországnak. Ausztria-Magyarországnak pedig csak ugyanazon év decemberében. Wilson biztosította Bécset: az Egyesült Államok ezzel kapcsolatban kötelességének tartja be,3lenteni. hogy nem óhajtja „meggyen­gíteni vagy átalakítani az osztrák-magyar birodalmat." Az amerikai szenátusban 1918 január 8-án meghirdetett, rossz emlékű 14 pontjában is, amellyel igyeke­zett kifogni a szelet az októberi forrada­lomnak, főleg Lenin Békedekrétumának vitorlájából, csak Ausztria-Magyarország nemzeteinek „autonóm fejlődését" hir­dette. Gyorsan megértette azonban- s vele együtt a tőkés világ további képviselői, köztük a mi burzsoá politiku­saink is -, hogy az oroszországi esemé­nyektől fellelkesült forradalmi tömegeket másként nem lehet megbékíteni, mint a hagyományos hatalmi és legitimista gondolkodással és politikával való szakí­tás s a tömegekre gyakorolt modern ha­tással való felváltása útján. Közép-Euró- pát a bolsevizmustól csak Ausztria-Ma­gyarország „leírásával", a nacionalista mozgalmak aktivizásával, azzal lehetett megmenteni, hogy a burzsoá politikusok az akkori szociáldemokrata vezetőkkel szorosan együttműködve e mozgalmak élére álltak. És pontosan ez történt. 1918. október 28-hoz is ez készítette elő a talajt. Az októberi forradalom felszabadító eszméitől fellelkesedve Csehszlovákia dolgozó népe saját államát, szocialista államot akart létrehozni. Ezt a Szocialista Tanács által 1918. október 14-én Prágá­ban szervezett hatalmas felvonuláson is egyértelműen kifejezte. Akkor még azért nem történt így, mert nem volt vezető ereje, amely irányította volna az ennek a vágynak a megvalósításáért folytatott küzdelmet. A felszabadító harc gyümöl­cseit nagyrészt a burzsoázia kaparintotta meg. Az állam demokratikus jellegéért és szociálpolitikájáért vívott harc azonban nem szűnt meg. És ehhez hozzá kell tenni, hogy az első köztársaságbeli felté­telek között a forradalmi és haladó erők, amelyek első soraiban a CSKP küzdött, jelentős működési teret hoztak létre ma­guknak. Markánsan megnyilvánult ez pél­dául a kultúra és a művészet vitathatatlan fejlődésében. Amikor a demokrácia és a szabadság veszélybe került, ezek az erők szilárdan és teljes határozottsággal védelmére keltek. A csehszlovák államiság megmenté­séért folytatott küzdelem legrettenhetetle- nebb harcosai a kommunisták voltak. Pártjuk a müncheni árulás nehéz napjai­ban az egyetlen politikai párt volt, amely nem okozott csalódást, és kifejezte a nép érdekeit. Vele együtt indította meg az antifasiszta ellenállást, s ennek során a legnagyobb áldozatokat hozta. Ezzel valóban nemzeti párttá vált, a nép politikai élcsapatává. Ha a népet nem vezették volna félre, és nem árulták volna el, ha valóban dönthetett volna önmaga és a köztársa­ság sorsáról, ha akaräta és érdekei elle­nére nem döntöttek volna mások helyette, akkor védte volna államát. Annál is in­kább, mert tudta, hogy nincs egyedül, a Szovjetunió támogatni fogja. Ez az ország egyértelműen megígérte segítsé­gét, ha erre felkérik. Dr. Eduard Beneš emlékiratainak az a részlete, amelyet a Rudé právo szombati melléklete tett közzé, ezt ismételten alátámasztja. Egy másik összefüggésben arra is rámutat, milyen következtetéseket vont le a jövőre nézve a müncheni árulás és megszállás tapasztalataiból: a jövő szabad állama már nem lehet kitéve egy olyan demokrá­cia kockázatainak, amely nem képes megvédeni önmagát, s szabad teret biz­tosít azoknak az elemeknek, amelyek ezt gátlástalanul felhasználhatják megsem­misítésére. Nyomatékosan figyelmezte­tett a reakciót szolgáló sajtó felelőtlensé­gére, amely rágalmazta a haladó embere­ket, és tudatosan félrevezette a közvéle­ményt. Az október 28-ának öröksége iránti hűséget bizonyította az, hogy a felszaba­dulás után nem álltak egyszerűen vissza azok a viszonyok, amelyek az első köz­társaságot jellemezték; éppen ellenkező­leg: ezeket a viszonyokat kritikának vetet­ték alá, s így a nemzeti és demokratikus forradalom alapján valóban népi állam, a dolgozók szeles körű szövetségére tá- ’ maszkodó politikai rendszer jött létre, amely alkotó munkára ösztönözte az összes haladó és hazafias erőt. A nemze­ti szabadság hagyományát törvényszerű­en egybekapcsolták a szociális szem­pontból igazságos társadalmi rendszer megteremtésére irányuló új forradalmi erőfeszítésekkel. Október 28-a egyúttal az államosítás napja lett, ekkor hirdették meg a kétéves tervet és az első ötéves tervet. Ezt a napot a csehszlovák állam­szövetségről szóló törvény húsz évvel ezelőtt, 1968. október 27-én történt elfo­gadásával is összekötjük. A nép nemzeti és szociális küzdelmé­nek ebben az összefüggésében legújabb kori történelmünk egyik fő sajátosságát látjuk, amely lehetővé tette a szocializmus felé irányuló békés fejlődést, s olyan jelle­get adott ennek a küzdelemnek, amelyre joggal támaszkodhatunk, és amelyet kö­telesek vagyunk fejleszteni. És amikor ma a legkülönfélébb helyekről ismét azt ter­jesztik, hogy a szocializmust országunkra rákényszeritették, s hogy ellentétes né­pünk demokratikus hagyományaival és nemzeti érzéseivel, olyan állítás ez, amely a történelmi valósággal és igaz­sággal szembesítve semmiképpen sem állhatja meg a helyét. Rosszindulatú ha­zugság, népünk és a kommunista párt durva rágalmazása, amelyet ellenségeink terjesztenek, hogy álcázzák politikájuk csődjét. Rossz szemmel nézik, hogy a második világháború után Csehszlová-* kia a szocializmus útjára lépett, a szocia­lista közösség szilárd láncszeme, és az első szocialista ország egyik leghűbb ba­rátja. Hét vagy öt évtized hosszú idő az ember életében. A társadalom életében is sok változás végbemehet ennyi idő alatt. Történelmi viszonylatban azonban rövid idő. A nemzedékek váltakoznak, azonban egybekapcsolja őket a közös történelmi tapasztalat, az a folyamatosság, amely akkor is megvan, ha a következő nemze­dék közömbösnek mutatkozik az előző generáció által átélt dolgok iránt. A mé­lyebb bepillantás mindig feltárta ezt a fo­lyamatosságot. Az előző nemzedék elő­készíti további életfeltételeit, s hogy a fejlődés folytatódjék, s ne kerüljön sor a nemzedékek természetellenes és káros összeütközésére, érezni kell a történelmi igazságot, minél többet kell tudni a múlt nagyságáról, amely azonban nem legen­dákon alapul. Számunkra ma ez azt jelenti, hogy az állandó változások folyamatában fejleszt­jük a szocializmust, erősítjük államisá­gunkat, alkotó munkát végzünk az ember jóléte és boldogsága érdekében, a társa­dalom minden'osztálya és rétege, nemze­teink és nemzetiségeink, a Nemzeti Front révén, a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal tántoríthatatlan barátság­ban és szövetségben, összefog minda­zokkal, akik békét, haladást és szabadsá­got akarnak. Joggal remélhetjük, hogy ez a kiállítás, amelyet főleg a fiataloknak rendeztünk, hozzájárul legújabb kori történelmünk leg­fontosabb mérföldköveinek jobb megis­meréséhez és azon szerep megértésé­hez, amelyet a történelmi megismerés korunkban betölt. Baráti társaságok képviselőinek találkozója (ČSTK) - Megkezdődött tegnap Prágá­ban a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség és a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság 6. találkozója, amelynek részt­vevői tapasztalatcserét folytatnak a cseh- szlovák-szovjet gazdasági és tudomá- nyos-műszaki együttműködés fejleszté­séről. A két küldöttség tagjai, akiket Ja­roslav Hondlík, a CSSZBSZ Központi Bizottságának titkára, illetve Vitalij Scso- golev, a Szovjet-Csehszlovák Baráti Tár­saság központi vezetőségének alelnöke vezet, tegnap délelőtt Prága nevezetes­ségeivel ismerkedtek. Ezután a két dele­gációt a találkozó megnyitásán a délutáni órákban Zdenék Horení, a CSKP KB Titkárságának tagja, a CSSZBSZ KB el­nöke üdvözölte. Aláírták az EGK és Magyarország együttműködési megállapodását Eszmecsere az átalakításról és a demokratizálásról (Folytatás az 1. oldalról) A fogadáson részt vett Viktor Lo­makin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete. Gustáv Husák köztársasági el­nök tegnap a prágai várban Josef Kempný jelenlétében fogadta Vla­gyimir Órlovot. A szívélyes légkörű találkozó résztvevői méltatták a csehszlovák -szovjet kapcsolatok színvonalát, s kiemelték a törvényhozó szervek képviselői közötti személyes találko­zók és tapasztalatcserék hasznos­ságát, amelyek lehetővé teszik a két ország népe életének mélyebb meg­ismerését és azt, hogy megismer­kedjünk a gazdasági reform megva­lósítása, a politikai rendszer átalakí­tása és a szocialista demokrácia elmélyítése terén elért eredmé­nyekkel. A fogadáson jelen volt František Šalda, a köztársasági elnök irodájá­nak vezetője és Viktor Lomakin. Az OSZSZSZK Legfelsőbb Taná­csa küldöttségének további tagjait tegnap délután Ján Janik, a Szövet­ségi Gyűlés alelnöke, a Nemzetek Kamarájának elnöke fogadta. Tájé­koztatta őket a Szövetségi Gyűlés­nek politikai rendszerünkben elfog­lalt helyzetéről, a kamarák összeté­teléről és azokról a legfontosabb feladatokról, amelyek legfelsőbb képviselő testületünkre az átalakítás folyamatában, főleg a törvényhozás és az ellenőrzés területén hárulnak. A szívélyes és elvtársi légkörű talál­kozón egyúttal tapasztalatcserét folytattak a képviselői munkáról, a szocialista demokrácia továbbfej­lesztésének lehetőségeiről és a két ország törvényhozó szerveinek szo­rosabb együttműködéséről. (ČSTK) - Brüsszelben tegnap ün­nepélyes keretek között került sor az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország közti kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás megkötésére. Az EGK képviseletében Teodo- rosz Pangalosz görög külügyi ál­lamtitkár és Willy de Ciercq, az EGK bizottságának a külföldi kap­csolatokért és kereskedelemért fele­lős tagja, magyar részről pedig Mar­jai József, a minisztertanács alel­nöke, kereskedelmi miniszter írta alá a dokumentumot. A megállapodás értelmében az EGK és Magyarország között köl­csönösen érvényesülni fog a legna­gyobb kedvezmény elve, meghatá­rozzák az árucsere és a gazdasági együttműködés feltételeit, amelyek figyelembe veszik a környezetvéde­lem szempontjait. Ezenkívül különös figyelmet fordítanak az új energia- források kutatására és fejlesztésére. Magyarország az első KGST-tag- állam, amely a két gazdasági tömö­rülés közti hivatalos kapcsolatfelvé­telt követően kétoldalú megállapo­dást írt alá az EGK-val. Csehszlo­vákia és Románia már szintén tár­gyalásokat folytat az európai közös­séggel az ehhez hasonló kétoldalú egyezmények megkötésének lehe­tőségeiről. Az egyezmény aláírását megelő­zően Brüsszelben az EGK és az Egyesült Államok viszonyáról foly­tattak tanácskozást a közöspiaci külügyminiszterek. * Francia megyei választások első fordulója Nő az FKP befolyása (ČSTK) - Franciaországban va­sárnap tartották a megyei választá­sok első fordulóját, melyekről a má­sodik világháború óta a legtöbb sza­vazó maradt távol. A 2042 választó- körzetben a 18 millió szavazásra jogosult több mint a fele nem járult az urnákhoz. A jobboldali pártok - a Tömörülés a Köztársaságért (RPR), Szövetség a Francia Demokráciáért (UDF), és a kisebb csoportok - jelöltjei az eredmények szerint a szavazatok 45 százalékát szerezték meg. A kor­mányzó Szocialista "Pártra alig 30 Elmaradt a várakozástól a Bush-Dukakis vita (ČSTK) - Mintegy 80-100 millió amerikai tévénéző volt szemtanúja vasárnap George Bush alelnök és Michael Dukakis massachusettsi kormányzó televíziós vitájának. A két elnökjelölt- az észak-karolinai Winston-Salem egyetemének elő­adótermében válaszolt újságírók kérdéseire, majd mindketten el­mondták a különböző bel-, kül- és katonapolitikai problémák megoldá­sával kapcsolatos véleményüket. A kulcsfontosságúnak minősített vitában egyik jelölt sem közölt sem­mi újat Dukakis - mint ahogyan az várható volt - az egészségügy, az oktatás, valamint a „középrétegek“ helyzetének javításával kapcsolatos terveiről szólt Természetesen ismét felrótta Bushnak, hogy köze volt az Irangate-botrányhoz. Bush ugyan­akkor megismételte Dukakis elleni kirohanásait, bírálta állítólagos poli­tikai „tapasztalatlanságát, határo­zatlanságát és naivitását". A vita után a hírmagyarázók meg­állapították: „egyik jelölt sem fektet­te két vállra a másikat“, de az „egy­szerű" amerikaiak számára Dukakis „elfogadhatóbb" volt, mint George Bush. százalék, a Francia Kommunista Pártra 13 százalék szavazott. A vok­solás ismét alátámasztotta az FKP befolyásának növekedését, amely már a júniusi parlamenti választáso­kon érezhetővé vált. Tovább gyen­gült viszont a szélsőjobboldali Nem­zeti Front (FN): míg 1985-ben 8,7 százalékot kapott, a vasárnapi vá­lasztásokon csupán a szavazatok öt százalékát szerezte meg. Pierre Joxe belügyminiszter tele­víziós nyilatkozatában kijelentette, javaslatot tesz Rocard miniszterel­nöknek a választási rendszer meg­változtatására. Georges Marchais, az FKP főtitkára arra szólította fel a kommunista jelölteket, hogy a szo­cialista kormány politikájával szem­beni fenntartások ellenére a máso­dik fordulóban támogassák a Szo­cialista Párt esélyesebb 'jelöltjeit, megakadályozva ezzel a jobboldal befolyásának növekedését. Reagan beszéde az ENSZ-ben (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán megkezdődött az általá­nos vita. Szokásához híven felszó­lalt Ronald Reagan, amerikai elnök is. Egyebek között rámutatott, a ke­let-nyugati kapcsolatokban a fenn­álló nézetkülönbségek ellenére az enyhülés jelei mutatkoznak. Han­goztatta, hogy a pozitív tendenciákat erősíti a szovjet-amerikai rakéta- szerződés, valamint a más leszere­lési tárgyalásokon körvonalazódó előrelépés. Az amerikai elnök a továbbiakban az emberi jogok megtartásának je­lentőségéről szólt. Kitért arra is, hogy a regionális konfliktusokat mi­nél előbb meg kell oldani. Kiállt azonban a „csillagháborús“ prog­ram mellett, s ismét annak védelmi jellegét hangsúlyozta. MILÁN VÁCLAVÍK hadseregtábor­nok, nemzetvédelmi miniszter tegnap dél­után találkozott az NDK Nemzeti Néphad­seregének küldöttségével, amely Heinz Kessler hadseregtábornoknak, az NSZEP KB Politikai Bizottsága tagjának, az NDK nemzetvédelmi miniszterének vezetésé­vel hivatalos baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban. JOZEF LENÁRT, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára és František Hanus, a CSKP KB titkára tegnap Jurij Beszpalovval, a Szovjetunió vegyipari mi­niszterével találkozott. PETER COLOTKÁNÁL, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöké­nél tegnap Bratislavában bemutatkozó lá­togatást tett Giovanni Castellam Pastoris, az Olasz Köztársaság új rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykö­vete. SZOVJET-AMERIKAI tanácskozás kezdődött Moszkvában az információcse­réről. A 70 tagú szovjet küldöttségben az SZKP KB, a külügyminisztérium és a tájé­koztató eszközök képviselői kaptak he­lyet. Amerikai részről az USIA tájékozta­tási ügynökség munkatársai, a vállalkozói körök képviselői és újságírók vesznek részt a találkozón, amelyet Valentyin Fa­lin, az APN sajtóügynökség elnöke nyitott meg. VARSÓBAN tegnap megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 9. ülése. A Wojciech Jaru­zelski első titkár által vezetett tanácsko­zás napirendjén szerepelnek az ország­ban kialakult társadalmi-politikai helyzet­tel összefüggő időszerű kérdések. A KÍNAI KP KB Pekingben megkez­dett ülésén Csao Ce-jang főtitkár terjesz­tette elő a politikai bizottság beszámoló­ját. A reform kulcsfeladatának nevezte a gazdasági légkör és a rend javítását, s úgyszintén szorgalmazta a párt vezető szerepének erősítését. A tanácskozáson Jao Ji-lin az ár- és bérreform előzetes tervét ismertette. BUDAPESTEN kerül sor október ele­jén a Varsói Szerződés tagállamai fegy­veres erői katonai tanácsának 38 ülé­sére. DMITRIJ JAZOV, szovjet honvédelmi miniszter ötnapos látogatásra Indiába ér­kezett. HOSZNI MUBARAK egyiptomi elnök háromnapos látogatásra Párizsba érke­zett. A tervek szerint ma fogadja ót Fran­cois Mitterrand államfő. BRAZZAVILLE:BEN tegnap megkez­dődött a délnyugat-afrikai helyzet megol­dásával foglalkozó négyoldalú tárgyalá­sok 7. fordulója. A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN a palesztin népi felkelés parancsnoksága által meghirdetett általános sztrájkhoz hétfőn csatlakozott csaknem az egész palesztin lakosság. Gázában és Ciszjor- dániában zárva tartottak az üzletek, nem működött a tömegközlekedés. Az izraeli hatóságok 11 városban és a palesztin menekülttáborban kijárási tilalmat rendel­tek el. 1988.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents