Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-24 / 226. szám, szombat
Ho! tart és merre halad a szocialista gazdasági integráció? Jövőre lesz negyven éve, hogy Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió létrehozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A szocialista országok gazdasági együttműködésének szervezetéhez nem sokkal később csatlakozott az NDK és Albánia (1961 óta nem vesz részt a tanácskozásokon, hivatalosan azonban nem lépett ki a szövetségből), később Mongólia, Kuba és Vietnam bővítette a létszámot. Más országokkal közvetlen kapcsolatot tartanak fenn. A közelgő jubileum alkalom arra is, hogy mérlegeljünk: milyennek látjuk ma a majdhogynem négy évtizednyi közös munkát? Mely meghatározó törekvések befolyásolták és viszik tovább az együttműködés irányvonalát? Árnyoldalaktól mentes értékelések, többnyire csak a jövőre vonatkozó elképzelések tömkelegében kell kutatnunk. A hangnemváltás, a kompromisszumokba sűrített változtatási szándék csupán az utóbbi esztendők gyümölcse. Mive! lépünk az ötödik évtizedbe? Sokan fontolgatják manapság: miként értékeljék a KGST múltját az átalakítás szellemében? Mit meríthetünk belőle, s mire kellene legfeljebb csak történelmi tényként tekintenünk? Elegendő-e az, ahova a közösség napjainkig eljutott? Nem lehetett volna többre, összehangoltabb tettekre vállalkozni? Történelmi szükségszerűség, egyfajta kényszerhelyzet hívta életre a második világháború utáni békés gazdasági együttműködésre törekvő szocialista országok szövetségét, meghatározva ezzel kezdeti lépéseinek határait. Továbbhaladva sem volt egyszerű (s ma sem az) az útkeresés. Mégis számos olyan eredmény, siker rejlik mögötte, amelyhez csak az összefogás szálain lehetett eljutni. Közös beruházások, létesítmények, intézmények hosszú sora kívánkozna ide, kooperáló és szakosodó, a nemzetközi munkamegosztás elmélyülését tükröző közvetlen kapcsolatok részletezésével kiegészítve. Mivel a KGST nem nemzetek fölötti szerv, sem nem önálló állam, határozatai olyan ajánlások, amelyek kötelezővé csak akkor válnak, ha az adott tagország törvényerőre emeli. Ez már önmagában meghatározó a továbblépési szándékok megvalósításában, s egyben jelzi, mennyire fontos szerepet játszik ebben a folyamatban az egyes tagállamok gazdasági helyzetének alakulása. Tartóoszlopai ezek a közösség gazdálkodásának. Sokszínű, sajátos fejlődésük a szocialista együttműködés forrásaiból is merített, ám az önálló útkeresés az egymásra- hangolódás időszakában mind erőteljesebb egységesítésre kényszerít, beláthatatlanul sok próbálkozással. Mindenesetre a közösség gazdasági mechanizmusának átalakítása csakis a tagállamok gazdaságaiban végbemenő hasonló irányú törekvések nyomán következhet be. Ennek hiánya félreértésbeli akadályokat szülhet. Ha tehát mérleg készül a szervezet eddigi munkájáról, nem maradhat figyelmen kívül az előbbiek felidézése, akárcsak a korábban megoldatlan kérdések számbavétele sem. Mit jelent ma a világban a KGST? Két múltba nyúló párhuzam: létrehozásakor a világ termelésének 18 százalékát adta, manapság a 34-35 százalékát, ám a világkereskedelmi részesedése közel négy évtized alatt tízről 8 százalékra szűkült. Magyarázható ez sokféleképpen. Helyzetfelismerésre és kiútkeresésre vall viszont legalább két momentum: szerződéskötéssel párosuló nyitás az egyre egységesebbé váló Közös Piac felé és a közösségen belüli megújulás immár dokumentumba foglalt irányvonala. Eltérő adottságok és sajátosságok különböztetik meg egymástól az egyes tagországok gazdaságait. Hogy hol, mennyire élnek saját lehetőségeikkel, az a közösség tevékenységében is nyomokat hagy. Minden bizonnyal a kompromisz- szumtúrés határát szélesíti, hogy Lengyelország, Magyarország és Vietnam a Nemzetközi Valutaalap tagja, hogy az NDK a német kereskedelmi övezet résztvevője, hogy számottevő különbség van a Szovjetunió és a többi tagállam nagysága között. Áthidalni tehát van mit a sikeres együttműködés érdekében. Nem beszélve arról, hogy a közös erőfeszítésekben a szociális kérdések megoldásának is mind nagyobb teret kell kapnia. Kollektív koncepció Július elején Prágában, a KGST 44. ülésén fogadták el A nemzetközi munkamegosztás 1991-2005 közötti időszakra szóló kollektív koncepcióját. Ez alapul szolgál a tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálásához az elkövetkező időszakban. összehangolója országonként továbbra is a tervhivatal marad, ám megvalósítása kormányszintre emelkedett, és új éltemként érdekeltséghez jutnak benne a termelők is. Ezzel párhuzamosan dolgozták ki és hagyták jóvá az Európán kívüli tagállamokkal (Vietnam, Kuba, Mongólia) folytatott sokoldalú együttműködés komplex programját. Mit tartalmaz az ezredfordulón túlmutató cékitúzések dokumentuma? Mindenekelőtt az együttmüködési mechanizmus átalakításával számol. Mégpedig három szakaszban: az előkészítés időszakában, 1988 és 1990 között a közösség és az egyes gazdaságok jelenének és távlatainak elmezésére tartalmaz számos feladatot, a következő ötéves tervidőszakban az átalakítás szellemében az együttműködés technológiájának kialakítása lesz soron, 1995 utánra pedig a korábbi eredmények összegezéséből kiindulva a népgazdaságok integrációjának magasabb szintre emelése, a közös piac létrehozása, a valuta- rendszer kérdéseinek megoldása várható. Szerkezetében három részre tagolódik a dokumentum. Elöljáróban kísérletet tesz a helyzet bíráló értékelésére, célokat, helyenként óhajokat jelöl meg, majd foglalkozik azzal a hat együttműködési területtel, amelyek az ágazatokon belül munkamegosztás elmélyítését szolgálják. Ezek közül a legnagyobb teret a gép- és az elektronikai ipar kapta. Tartalmazza és részletezi a koncepció az együttmüködési mechanizmus átalakításának alapvető irányait, mégpedig a gazdaságpolitika koordinálásában, az árképzésben, a pénzügyi, deviza- és hitelkérdések megoldásában, s kitér a szerződésjogi tennivalókra is. A kollektív koncepció nyitott egyezmény, útmutatásai ötévenként pon- tosíthatóak. Helyünk a közösségben Az aránylag rövid idő alatt született dokumentum tartalmazza a csehszlovák állásfoglalást is, bár eredeti megfogalmazásából a kompromisszumkeresés némely meglátást általánosabb tétellé változtatott. Nem sikerült például közös szövegként elfogadtatni a felelősség számszerű kifejezésének meghatározását, és azt sem, hogy a feladat- vállalás milyen arányban oszlana meg a tagállamok között. Javasoltuk, hogy a tudomány és a technika terén a Szovjetunió a közösség innovációs központjává alakuljon. Ez ugyan belekerült a koncepcióba, ám nem az általunk feltételezett hangsúllyal. Külkereskedelmi forgalmunk kétharmadát napjainkban a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Hazánk a KGST áruforgalmából 11,4 százalékkal részesül. Ezzel a Szovjetunió és az NDK után a harmadik legnagyobb kereskedelmi partner a közösségen belül. Kivitelünkben pótolhatatlan szerepet tölt be a Szovjetunióba irányuló export, ez teszi ki az árucsere-fogalom kétharmadnyi részének felét. Szemléltetésként két adat: 1970 és 1985 között hazánk a hétszeresére növelte a Szovjetunióba szánt kivitelét, ezen belül Szlovákia a tízszeresére. Tudatos lépések voltak ezek ebben az országrészben, számolva a szovjet felvevőpiac óriási befogadóképeségével, előnyben részesítve a nagysorozatú termelés meghonosítását. így létesültek új termelési kapacitások a podbrezóvái Šverma Vasműben, a tlmačei energetikai gépgyárban, a martini nehézgépgyárban, a vág- sellyei (Šaľa) Duslóban, a bardejovi JAS-ban, akárcsak a kelet-szlovákiai bútorgyárakban. Mindegyiket azonban az extenzív fejlődés időszakában hozták létre. Mai szemmel nézve, amikor az intenzív gazdálkodás a mérvadó, nem éppen kedvező a helyzet e téren, s a gondok többsége éppen ide vezethető vissza. Kapcsolatteremtés szempontjából manapság csak olyan kétoldalú próbálkozásoknak van létjogosultságuk, amelyek mindkét fél számára előnyökkel járnak. Közvetlen partnerek KGST-vonatkozásban egyre inkább terjed a közvetlen kapcsolatok kialakítása. Korszerű formája ez az együttműködéskeresésnek, az integráció elmélyítésének. Kétéves tapasztalatairól készült elemzés húsz kiválasztott csehszlovák és szovjet vállalat viszonylatában. Megállapításai általános érvényű összefüggésekre is rávilágítanak. Kedvezőnek mondható, hogy a közvetlen kapcsolatteremtés és -tartás jogi feltételei kialakultak, bár mindkét országban másféle a végrehajtás: a Szovjetunióban a vállalatok folytatnak közvetlen tevékenységet, hazánkban a termelők a külkereskedelem közreműködésével végzik mindezt. Nem gond már a kiutazás, a vámellenőrzés az érintett partnerek számára. Elgondokodtató viszont: a közvetlen kapcsolat révén nem törekednek az alapvető problémák megoldására, vagyis a csúcsszínvonalú termékek előállításának növelésére, a tüzelőanyag- és energiatakarékosságra és más fontos népgazdasági feladatok támogatására. Vannak akadályai is a közös munkának. Mindkét országban az anyagi-múszaki ellátottság kívánkozik az élre. Szinte vetekszik vele az árkérdés (különböző az árszínvonal, eltérő az árak meghatározásának módszertana, különbségek vannak az árfolyamban a dollár-korona és a dollár-rubel viszonylatában). Ezért kivételesen megegyezett árak szerint folyik az együttműködés. Sokat elárul a kapcsolatok fokozatainak részletesebb elemzése is. Negyven százalékuk tudományosműszaki együttműködés, 20 százalékuk termelési kooperáció felé irányul, 30 százalékuk már elérte azt, tízben pedig közös vállalat létrehozására van esély. Két év tapasztalatai jelzik: kidolgozott koncepció nélkül csak nagy nehézségek árán lehet talpon maradni, ám összehangolt átfogó célkitűzések ismeretében ilyen rövid idő alatt is lehet eredményesen együttműködni. Példával szolgálva másoknak is. J. MÉSZÁROS KÁROLY Az autósklubnak tesztelőgépe is van (Tibor Orlovský felvétele) A Honvédelmi Szövetség szervezete a Kelet-szlovákiai Vasműben Színvonalas, sokrétű tevékenység Ladislav Jakubec, mérnököt, a Kelet-szlovákiai Vasmű szervezési osztályának vezetőjét újból megválasztották a Honvédelmi Szövetség vállalati bizottságának elnökévé és a szövetség kassai (Košice) városi konferenciája is megerősítette a városi bizottság alelnöki tisztségében. A szövetség közelgő kongresszusa előtt a vasműben végzett szövetségi munka eredményeiről beszélgettünk vele.- Mielőtt elemezném tevékenységünket, le szeretném szögezni, hogy a Honvédelmi Szövetségnek csupán 3536 tagja van a több mint 24 ezer embert foglalkoztató vállalatunknál. Az alapszervezetek száma 13-ról 17-re növekedett - közölte Jakubec mérnök -, de talán ez is kevésnek tűnhet. Szerintünk inkább csak eny- nyi, de tevékeny tagunk legyen. Legnagyobb örömünkre szövetségünk néhány ezres tagsága szervezetten, céltudatosan végzett munkájával több ezres tömegeket képes mozgósítani, bekapcsolni a szövetségi munka valamelyik ágazatába a honvédelmi nevelés területén. Ezt' sokkal fontosabbnak, hasznosabbnak tartjuk, mint a céltalan tagtoborzást. Azt, hogy tevékenységünk valóban eredményes, csupán egy adattal szeretném alátámasztani: a néphadsereg és más illetékes szervek segítségével évente átlagosan több mint 20 ezer dolgozónk vesz részt polgári-védelmi tanfolyamon, saját központjainkban minden évben több mint ezer sorköteles fiatalt készítünk fel a katonai szolgálatra.- Köztudott, hogy a vasműben több szakcsoport érdeklődést és elismerést kiváltó tevékenységet végez, motorosai, autóversenyzői országos hírnévre tettek szert.- Ez így igaz, az idén szeptember 2-3-án immár 18. alkalommal rendeztük meg az országos bajnokság ötödik futamaként a Vasmű ralit, melyen a hazai élgárdából 115 autó- versenyző vett részt, köztük a mi színeinket képviselő motorosok is. Szervező munkánk eredményességére joggal büszkék lehetünk, viszont arra már kevésbé, hogy a gép- járművezetői jogosítvánnyal rendelkező dolgozóinknak csupán 12 százaléka tagja szövetségünknek s nem teljesítettük eddig kielégítően a Honvédelmi Szövetség VII. kongresszusának a közlekedési nevelés fejlesztésére irányuló határozatát. Ez szövetségünk vállalati konferenciáján is szóba került, s azóta javulás tapasztalható.- Ezenkívül hány szakcsoport működik még a szövetség vállalati bizottságának irányítása alatt?- összesen hat szakcsoport tevékenykedik a szövetség keretén belül, több mint 1700 taggal, ezek közül a legnagyobb létszámú 817 taggal - a sportlövészeti csoport és az autósklub 612 taggal. Ilyen számottevő a modellező és rádióamatőr szakcsoportok munkája is. Modellezőink az utóbbi időben egész sor jó A plzeňi Škoda Művek energetikai gépgyárában jelenleg annak a gőzturbinának az összeszerelése folyik, amelyet kubai megrendelésre a feltoni erőműbe szállítanak. Ez már a második 250 megawatt teljesítményű turbina, amelyet még az idén exportál a gyár. Képen Jaroslav Hájek a turbina rotorjának szerelése közben. (Jiri Berger felvétele - ČTK) eredményt értek el. Az elmúlt két év alatt versenyzőink 352 első, 212 második és 160 harmadik minősítési besorolást értek el. Évente átlagosan 21 versenyen vesznek részt, egy első és egy harmadik helyezést értek el. A nemzetközi vetélkedőkön két év alatt két ízben kerültek első, illetve ötödik helyre. A legeredményesebb versenyzőink közé tartozik Ivan Pietnik, Ján Chromý, František Šebek, Virág József, Kamii Svet- lák, Semsey Ferenc, Ottó Cilii, Ján Takáč, Juraj Orel, Štefan Peťko.- Ugyanilyen eredményesen dolgoznak a szövetség rádióamatőrei is?- Büszkék lehetünk azokra a fiataljainkra, akik a rádiós tájékozódási futásban elért eredményeikkel öregbítik vállalati szervezetünk jó hírnevét. Kollektív rádióállomásunk hívójele, az OK 3 WSZ immár az egész ország területén közismert és a földkerekség több mint 260 országából kaptunk visszajelzést. Például 1986- ban 730, tavaly pedig 1112 kétoldalú kapcsolatot teremtettek rádiósaink szovjet partnerállomásokkal. Rádiós klubunk legeredményesebb tagjai közé sorolható Dabóczai Imre, Tim- ko István, Ján Polák, František Lipták, Gyarmathy Ákos, ők példamutató munkát végeznek. Igazán örülünk ezeknek az eredményeknek, viszont azt is el kell mondanom, hogy sokkal több fiatal dolgozónk bekapcsolódásával számoltunk, különösen a vállalati szakmunkásképző iskola tanulói közül. Az is igaz, hogy jelenlegi műszaki felszereltségünk már korszerűsítésre szorul, főleg az adóvevő készülékekre gondolok. Hasonlóképpen a sportbúvár szakkörben, bár eredményeink szintén nem lebecsülendők, hiszen az utóbbi két év alatt kerületi viszonylatban 11 bajnoki címet nyertek búváraink. A műszaki felszereltség hiányosságai nem a mi hanyagságunkból, nemtörődömségünkből származnak, mi készségesen megvásárolnánk a hiányzó tárgyakat, csakhogy nem kaphatók.- Végezetül arra kérném, mondja el, milyen tapasztalatokat, következtetéseket vontak el a szövetségen belül végzett honvédelmi tevékenység fejlesztésében elért eredményeikből a jövőre nézve?-Természetesen tovább haladunk azon az úton, amely munkánk eredményességéhez vezetett, alkalmazzuk a szervező munkában bevált módszereinket s igyekszünk minél rugalmasabban rendezni a felmerült problémákat és'kihasználni meglevő tartalékainkat. Mert vannak, ezt a gyakorlati élet bizonyította. Kötelességünknek érezzük, hogy az eddiginél még jobb feltételeket teremtsünk a Honvédelmi Szövetség feladatainak sikeres teljesítéséhez vállalatunknál, versenyzőinket állandó, folyamatos tevékenységre, céltudatos és tervszerű szövetségi munkára megnyerjük. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk, hogy felülbíráljuk eddigi versenyeink célszerűségét és ilyen irányú munkánkat főleg az alapszervezetek szintjén javítsuk. A költséges, de fölösleges versenyeket kiiktatjuk tevékenységünkből. Elhatároztuk, hogy a jövőben anyagi és erkölcsi szempontból is csak színvonalas és hasznos társadalmi tevékenységet támogatunk, ennek van igazán értelme. KULIK GELLÉRT
