Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-24 / 226. szám, szombat
KORSZERŰ ÜZEM - KEDVEZŐ EREDMÉNYEK Egy évtized a sikerek jegyében A Bratislavai Szlovák Energetikai Vállalat, valamint a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karának dolgozókollektívája kiemelkedő eredményeiért elnyerte az idén az SZSZK Nemzeti Díját. Diszharmonikus teljesítmények és energiák mérésére szolgáló mérőberendezéseik számos területen alkalmazhatók. Egy másik berendezésük a villamos hálózat energiaveszteségeinek mérésére szolgál. Segítségével 14 ezer 424 megawattóra villamos energia „elillanását“ állapították meg, amely évente a rendszertelen fogyasztás következtében elvész. A felvételen a kollektíva három tagja, Peter Račko mérnök (balról), Eduard Kaluš kandidátus és Štefan Rapant kandidátus egy új tervet beszél meg (Peter Šimončík felvétele - ČSTK) A termelőtől az üzletekbe A gyengébb minőségű Az időjárás az idén kedvezett a zöldségtermelésnek. Időszakonként mégsem volt elegendő és friss zöldség az üzletekben. Joggal tehetjük fel a kérdést, hol szorít a cipő? Továbbfűzve a gondolatot, hogyan lehetne javítani a helyzeten? Erre kértem választ a bratislavai Barátság Egységes Földműves-szövetkezetben. Hajtott a kíváncsiság azért is, mert évekkel ezelőtt tanúja voltam, hogy ebben a szövetkezetben nagy erőfeszítéseket tettek a zöldségtermesztés fellendítésére és az értékesítés rugalmasabbá tételére. Az akkori vezetőség nagy terveket tűzött ki ezen a téren és komoly beruházásokat fordított az üvegházi zöldség- termelésre. Később olyan értesüléseket szereztem, hogy a korszerűsítési törekvések nehézségekbe ütköztek. Elment a kedvük az áru egy részének az elárusító üzletekbe való szállításától is. Amikor ellátogattam az irodaház melletti főrévi (Prievoz) részlegre, már az első percekben azt a benyomást szereztem, hogy kedvezőre fordult a helyzet. Tágas épületek, áruosztályozó, csomagoló- és hűtőhelyiségek, valamint a több mint 7 hektáros üvegház bizonyította, hogy ez a szövetkezet egyre több zöldséget akar szállítani a fővárosiaknak. Javultak a termelési feltételek. Jozef Valovič, a főkertész helyettese készségesen vezetett az üvegházakba, és megmutatta a szabadföldi termelési részleget is. Közben elmondta, hogy a tervek szerint felépítették az üvegházakat, de nincsenek velük megelégedve, mert a berendezések nem felelnek meg a követelményeknek. A szellőztető berendezések nehezen működnek és emiatt a nyári kánikulában bizonyos növényféleségek termése jóval kevesebb volt a tervezettnél. A drága öntözőberendezések sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Bulgáriából járnak ide a szakemberek, és valószínű, hogy javaslataik ‘alapján újabb korszerűsítéseket kell végrehajtani. A nehézségek ellenére igyekeznek minél jobban kihasználni a lehetőségeket több zöldség termelésére. A napokban palántázzák a fejes salátát, amelynek jó részét november végén és decemberben adják el a felvásárló vállalatoknak. Megemlítettem, hogy valamikor épp ez a fővárosi szövetkezet az elsők között kezdeményezte, hogy a zöldség egy részét egyenesen az üzletekbe kell szállítani. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy felhasználják a régi tapasztalatokat, és mindent megtesznek azért, hogy a zöldség friss állapotban, szinte órák alatt kerüljön Bratislava 12 üzletébe. A kereskedelmi hálózattal nagyon jó az együttműködésük. A múltban elég sok gondot okozott nekik, hogy a termés egy része mivel nem felelt meg az előirt szabványoknak -, a „nyakukon“ maradt. Egy kis piackutatást csináltak és azt tapaszzöldséget is értékesítik talták, hogy a fogyasztók azt az árut is szívesen vásárolják, amelyet a Zelenina már nem vesz át. Az idén a zöldség 10 százalékát adták el ily módon. Ez a zöldség nagy vitamin- tartalmú és az igénytelenebb vásárlók nem néznek az áru alakjára (például arra, hogy az uborka görbe vagy a karfiol rózsája nem elég szép). Igaz az étel készítésekor több vele a munkájuk, de aki ráér, annak megéri az ilyen vásárlás. Elég nehéz körülmények között dolgoznak a zöldségkertészetben, mert nehéz stabilizálniuk a munkaerőket. Még szerencse, hogy a mali- novói mezőgazdasági középiskolából évente két fiatal munkaerő jelentkezett. Néhány háziasszony is megtalálta itt a számítását. Ezeknek megengedik, hogy vagy délelőtti vagy délutáni műszakban dolgozzanak. A munkák megkönnyítése érdekében korszerű módszerekkel Í6 kísérleteznek. A biológiai növényvédelem nagyon ígéretes. Az első tapasztalatok alapján arra lehet következtetni, hogy a jövőben kevesebb vegyszer felhasználásával termelhetik a zöldséget. Az évekkel ezelőtti értékesítési kísérletezések tapasztalatait tehát egyre jobban kamatoztatják. El akarják érni, hogy a frissen szedett zöldség szinte órák alatt kerüljön az üzletekbe. Amint erről elbeszélgettünk, számoS lehetőség jutott eszembe. Most, amikor a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban a gazdasági mechanizmus átalakítása következtében egyre inkább létrejönnek a feltételek a kereskedelmi tevékenységhez is, a szövetkezet még nagyobb meny- nyiségben szállíthatna friss zöldséget a bratislavai üzletekbe. A termelési rendszerekhez hasonlóan el kellene mélyíteni a kooperációs tevékenységet. A slušovicei Agrokombi- nát már több mint egy évtizede zöldségfeldolgozó részleget és emeletes zöldség- és gyümölcsárusító részleget létesített. A példa azért kívánkozik ide, mert ebben az üzletben még a csallóközi mezőgazdasági vállalatokból felvásárolt zöldséget és gyümölcsöt is árusítják. A fővárosi Barátság Efsz-nek illene ilyen sokoldalú lehetőséget is felhasználni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közeli mezőgazdasági vállalatoknak időszakonként sok nehézséget okoz az áru értékesítése. A már említett üzletekben talán értékesíteni lehetne a fölösleget. A bratislavai Barátság Efsz tehát a főváros szükségleteihez igazodva egyre többet fordít a zöldségtermelés korszerűsítésére és az értékesítési lehetőségek megteremtésére is. A vezetőség figyelembe veszi a növekvő igényeket. Jó lenne, ha bátrabban kezdeményeznének - úgy mint egy évtizeddel ezelőtt - mert a fejlődés megköveteli, hogy olyan lehetőségeket is felhasználjanak, amelyek régebben csak a felvásárló vállalatok hatáskörébe tartoztak. BALLA JÓZSEF Agyagban, kaolinban és a kerámiacserép gyártásához szükséges egyéb alapanyagokban köztudottan gazdag ország vagyunk. Ezért szinte hihetetlen, hogy a hetvenes évek végéig Szlovákiának nem volt egyetlen falicsempegyára sem, s az építőipar a szükségleteit tőkés behozatalból fedezte, illetve egészítette ki. Tizenöt évvel ezelőtt mindenképpen indokolt volt tehát egy korszerű kerámiaüzem létrehozása. Hosszas mérlegelés után a döntés végül is Losoncra (Lučenec) esett, ahol az alapanyagok mellett az infrastruktúra, a közlekedési viszonyok és a munkaerőkinálat is megfelelőnek tűnt. A 360 millió koronás nagy- beruházás kivitelezése kerek öt esztendőt vett igénybe, s a próbaüzem- szerű termelés végül is tíz évvel ezelőtt, 1978-ban kezdődhetett meg. Két év elteltével aztán elérték a 2 millió 600 ezer négyzetméteres tervezett kapacitást, s e szintet azóta is tartják az üzem dolgozói. Kínálkozó exportlehetőségek A nyolcvanas évek elején falicsempéből a hazai piacot viszonylagos telítettség jellemezte. Az egyszínű és a mintás burkolóanyagból egyaránt gazdag volt a választék. Az utóbbi években azonban ismét keresett cikk lett a fehér és a mintás csempe. A hiány oka egyértelműen a kivitel fokozásával magyarázható, hiszen napjainkban az összproduk- ciónak immár több mint hatvan százalékát értékesítik külföldön. A tőkés országok közül Franciaország, Finnország és Dánia tartozik a legnagyobb megrendelők közé, a szocialista kivitel pedig elsősorban a Szovjetunióba, Magyarországra és Lengyelországba irányul. Az export nagyarányú fejlesztése egyszersmind minősiti is a terméket, hiszen a világpiacon ma már csak a jó minőségű árunak van keletje. Az üzem a jelek szerint minden vonatkozásban állja az összehasonlítást konkurenseivel, igaz az olasz SITI és CIBEC berendezések révén annak idején csúcstechnológiát honosítottak meg. A műszaki fejlesztés természetesen nem csupán a vásárolt licenc révén erőssége az üzemnek. A mérnökök és technikusok feltalálókedve, a szakmunkások és az üzem valamennyi dolgozójának újítómozgalma révén az elmúlt évtized alatt jelentősen tökéletesítették a gyártási eljárásokat és folyamatokat. Elég csupán a préskezelők és az anyagmozgatók munkájának megkönnyítésére, a minták változatosabbá tételére, a fényező vonal tökéletesítésére utalni. A következő nagy feladatnak az új csomagolóvonal üzembe helyezése ígérkezik, s fontolgatják a jelenleginél nagyobb méretű csempék előállítását is, ami feltételezhetően egy sor műszaki újítást hoz majd magával. Brigádrendszerben... A kerámiaiparon belül a losonci csempegyár az elsők között még 1982-ben bevezette a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást. A kollektív teljesítrnényre alapozott munkamódszerben a siker egyik alapfeltétele az egyes munkahelyek, munkafolyamatok közötti összhang megteremtése. Persze korántsem a tökély még a jellemzője Losoncon a csempegyártásnak. Bizony, olykor akadozik még az alapanyagellátás, olykorba minőség sem kifogástalan, s nem "mondható ideálisnak a munkaerőstruktúra sem. A brigádrendszerű munkamódszer előnye azonban éppen ezek áthidalásában rejlik, hiszen jelenleg is 18 szakember hiányát képesek pótolni a kollektívák. A haladó munkamódszerek következetes alkalmazása eredményeként tavaly már az egész üzem, sőt az egész vállalat részese lehetett az országos kísérletnek, melynek célja a gazdálkodás önállósítása. Az elért eredmények önmagukért beszélnek, hiszen az elmúlt esztendőben az üzem több mint kilencmillió koronás nyereséget ért el, s bár a kedvező tendenciák folytatódnak, az árpolitika, illetve a vállalaton belüli újraelosztás furcsaságai miatt a jövőben a nyereség csökkenésére lehet számítani. Biztató kilátások Amikor látogatásunkkor az idei gazdasági feladatok teljesítése került szóba, Miroslav Indro derűlátóan ítélte meg a helyzetet. A félévi termelési eredmények ugyanis rendkívül biztatóak, hiszen 23 414 négyzetméter falicsempével gyártottak többet a tervezettnél. A termelés ilyen alakulása lehetővé tette a tőkés kivitel fokozását, amelynek előirányzatát egyébként nyolc százalékkal teljesítették túl az adott időszak alatt. A jelenlegi körülmények között ennek azért van különös jelentősége, mert immár az egyes gazdasági részlegek is részesednek a konvertibilis valutából, melyet aztán gyártmányfejlesztésre, a műszaférje: Imre. KÖSZÖNTŐ ■ Szeptember 24- én ünnepli 65. születésnapját a legdrágább feleség, édesanya, nagymama, Bédy Imréné (Folmava). E szép ünnep alkalmából sok örömet, boldogságot kiván családja körében: Ú-3619 ■ 1988. szeptember 25-én ünnepli 50. születésnapját a drága jó férj, gondos édesapa, Vörös Vendel Cáilizradványon (Cil, Radvaii) E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, s erőt, egészséget és még sok boldog születésnapot kívánnak: szerető felesége: Irma, fia: Iván, lánya: Karmen. Ú-3832 ■ 1988. szeptember 25-én ünnepli 80. születésnapját özv. Kosztolányi Anna Bajcson (Bajč). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálunk, s további |ó egészséget, békés, boldog életet kívánunk. Lánya: Anna, vejei: Béla, Józsi, unokái: Imi, Béla, unokamenyei: Ilonka, Dari, dédunokái: Béci, Timi és Imike Ú-3471 a 1988, szeptember 25-én ünnepli 40 születésnapját Kovács Gyula Köbölkúton (Gbelce). E szép ünnep alkalmából gratulálunk, és még sok boldog születésnapot kivágunk. Szerető felesége és három nevelt gyermeke, akik külön gratulálnak apukának. A jókívánságokhoz csatlakozik anyósa, Edit és családja, valamint a rokonság. U-3816 ■ 1988. szeptember 24-én ünnepli 50. születésnapját a szeretett férj, édesapa, após és nagyapa. Lévai János Gömörújfalun (Gemerská Ves). E szép ünnep alkalmából hosszú, boldog életet és jó egészséget kívánunk, hogy jósága és szeretete még sokáig melengesse az egész családot. Szerető felesége: Mariska, lánya: Marika, veje: Zoltán, fia: János menyasz- szonyával: Mónikával, valamint unokái: Zolika és Gábor, akik sok puszit küldenek a nagyapának. A jókívánságokhoz csatlakozik az ünnepelt édesanyja. Ú-2759 a 1988. szeptember 24-én ünnepli 60. születésnapját a legdrágább édesanya, feleség, anyós, nagymama, Kisfaludi Sándorné Nagypál Rózsa Serkén (Širkovce) E szép ünnep alkalmából szivünk teljes szeretetével hosszú, ki berendezések javítására fordíthatnak. A tetemes túltermelés révén ugyancsak kielégíthették a szovjet, a magyar és a lengyel partnerek többletigényeit. Legalább ekkora jelentősége van a minőség javulásának, illetve a selejtarány csökkentésének. Az itt gyártott falicsempék több mint 81 százaléka első osztályú, s jelentősen csökkent a gyengébb minőségű részaránya. A csempegyártásban szigorúnak tartott 5,3 százalékos tervezett selejtarányt 4,4 százalékra csökkentették, s nem utolsósorban ennek köszönhetően, 2,1 millió koronás tiszta nyereséget értek el. Július elsejétől egyébként a csempegyár - a Kassai (Košice) Kerámiai Művek állami vállalat részeként működik, s ebből adódóan az elmúlt hetekben fontos események játszódtak le a kollektíva életében. Megtartották a választásokat a legfelsőbb szintű önigazgatási szervbe, a vállalati tanácsba. A nyolcvanegy tagú testületbe Losoncról húszán kerültek, mégpedig titkos szavazással. A jelölés körültekintően, az üzemi demokrácia teljes érvényesítésével történt, amit a választás kimenetele is bizonyít. Mind a húsz jelöltet megválasztották ugyan, de egyiküket sem egyhangúlag. Még a legjobban szereplő jelölt is több mint 40 ellenszavazatot kapott, s a két pótjelölt egyike, az üzem igazgatóhelyettese nem kapta meg a szükséges szavazatokat. Kifizetődő gondoskodás A losonci csempegyár egy évtizedes fejlődését, eredményeit elemző szakemberek is egyetértenek abban, hogy sikerük egyik titka a dolgozókról való sokoldalú gondoskodásban rejlik. Az 575 tagú közösség szociális helyzetét sok szempontból már most is irigylésreméltónak tartják, hiszen az általános szociális ellátottság mellett nincs gond a dolgozó nők gyermekeinek bölcsődei, óvodai elhelyezésével, munkásszálló áll a bejáró dolgozók rendelkezésére, $ van helyben fedett uszoda, szauna és más további szociális létesítmények is. A dolgozók regenerálódására, művelődésére és szakmai továbbképzésére is kiterjed a vállalat- vezetés figyelme, a helyben folyó szakmunkásképzés pedig minden bizonnyal hosszú távon biztosítja majd a csempegyártást. HACSI ATTILA boldog életet, jó egészséget, örömökben gazdag éveket kívánunk, hogy jósága és szeretete még sokáig melengesse az egész családot. Szerető édesanyja, férje, fiai, menyei és unokái: Zsoltika, Krisztike, Sanyika és a kis Endre, akik sokszor csókolják az édesmamát. A köszöntőkhöz csatlakozik násza és nászasszonya Várge- déről (Hodejov). Ú-3513 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS * Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, jó barátnak, a falu lakosainak és mindazoknak, akik 1988. augusztus 13-án elkísérték utolsó útjára a felbári (Horný Bar) temetőbe a szerető feleséget, édesanyát, nagymamát, Érsek Jolánt, aki 68 éves korában, rövid betegség után távozott körünkből. Külön megköszönjük az őszinte vigasztaló szavakat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló családja Ú-3805 MEGEMLÉKEZÉS ■ Szerette az életet, szeretett bennünket. Fájó szívvel emlékezünk halálának első évfordulóján Borka Károlyné Kósa Karolinára (Kamocsa - Komoča), aki 1987 szeptember 24-én örökre elhagyott bennünket. Köszönjük mindenkinek, aki szeretettel őrzi emlékét. Családja Ú-3744 SS Fájó szívvel emlékezem Lukács Zsófiára (Kamocsa - Komoča), aki 1981. szeptember 29-én hunyt el. Lukács Johanna Ú-3817
