Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-23 / 225. szám, péntek
A minőség eleme az államigazgatásban Fontos feltétele az ellenőrzés Szocialista társadalmunk fejlesztése megköveteli az igényesség növelései. Az igényesség növelésének részét képezi az államigazgatási tevékenység minőségének javítása is. A minőség eleme az államigazgatásban különösképpen előtérbe lép a népgazdasag irányítása átalakításával összefüggésben. A minőségnek megvan a helye minden egyes államigazgatási szerv tevékenységében. A legszélesebb mértékben az államigazgatás minősége a jelenlegi feladatok megoldásában nyilvánulhat meg, habár tudjuk, hogy az államigazgatási folyamat minősége állandó jelenség. Az említett összefüggések megkövetelik, hogy komplex módon foglalkozzunk az államigazgatási tevékenység problémájával. Ennek a kérdésnek vizsgálata azt bizonyítja, hogy léteznek bizonyos általános minőségi összefüggések, valamint olyan minőségi összefüggések is, melyek főként az egyes központi államigazgatási szervekhez kapcsolódnak. A minőségi összefüggések ismerete előfeltétele annak, hogy a központi államigazgatási szervek képesek legyenek a jelenlegi igényes feltételek között megvalósítani a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött feladatokat. Az említett célkitűzéssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a minőség fogalma már régóta részévé vált az államigazgatási dolgozók gondolkodásának. A minőség problematikáját fokozatosan konkretizálták egy adott év, illetve az ötéves tervidőszak keretén belül. Ez a konkretizálás mind szélesebb méreteket öltött, míg végül olyan állapot alakult ki, hogy a minőség problematikáját egész terjedelmében látjuk, s főként azoknak a bonyolult feltételeknek függőségében, melyek közt a kívánt minőség elérhető. Az egyes központi államigazgatási szervekben fokozatosan differenciálni kezdtek a távlati igazgatás minősége, az egyedi ügyekben való döntéshozatal minősége és az egyes társadalmi, csoport- és egyéni érdekek kielégítésének minősége között. Az álláspontunk az, hogy a központi államigazgatási szervek tevékenységének jelenlegi igényes feltételei közepette a minőség fogalmát még differenciáltabban kell látni. Látni kell az egyes központi állam- igazgatási szervek megismerő tevékenysége eredményeinek minőségét. Ennek a tevékenységnek az eredményei alapján lehet magasabb szintre emelni az államigazgatási tevékenységet. Itt alakulnak ki a feltételek az egyes központi államigazgatási szervek megismerő tevékenysége eredményeinek kihasználásához. Látni kell továbbá a jogszabályalkotó tevékenység minőségét is, melynek eredményeit a közvélemény bírálta a gazdasági szférát érintő új törvénytervezetekről folyó vitában. Itt a tartalmi eljárási elemek bizonyos kiegyensúlyozásával, a törvényhozás fejlődési tendenciáinak tiszteletbentartásával, a törvény és a végrehajtási utasítások tartalma közti viszonyok respektálásával lehet elérni a minőséget és nem a jogi szabályozás egyszerű javításával. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a tulajdonképpeni igazgatás feladatai megvalósításának minőségét, az ellenőrző tevékenység minőségét. A legnagyobb különbséget a lehetséges és a tényleges minőség között a döntéshozatali eljárás szerkezetében észlelhetjük. Ez azzal függ össze, hogy különbségek vannak a döntéshozatali eljárás szerkezetében, mégpedig annak ellenére, hogy szinte állandóan jelentkeznek olyan törekvések, hogy a döntéshozatali eljárás négyszakaszos legyen (a döntéshozatali eljárás előkészítése, a döntés meghozása, a döntés- hozatal eredményeinek vizsgálata még a végrehajtás előtt, a döntés végrehajtása). Jelenleg még túlnyomórészben a döntéshozatali eljárás háromszakaszos típusa van túlsúlyban (előkészítés, döntéshozatal és végrehajtás). Nézetünk szerint a döntéshozatal minőségét csak úgy lehet javítani, hogy valamennyi központi államigazgatási szerv bevezeti a döntéshozatali eljárás négyszakaszos típusát. Mint említettük vannak olyan minőségi összefüggések is, melyek főként az egyes központi államigazgatási szervekhez kapcsolódnak. Ezeket a minőségi összefüggéseket négy csoportba oszthatjuk: 1. A termeléssel, a központi állam- igazgatási szervekkel általános kapcsolatban levő minőségi összefüggések - ide tartoznak például a központi tervezési szervek, melyek tevékenységükben olyan minőségi összefüggésekre összpontosítanak, mint a tervezett feladatok végrehajtása minőségi feltételeinek meghatározása. A beruházásokat igazgató szervek törekvésüket a népgazdaság fejlesztése mifiőségi tényezőinek ösztönzésére koncentrálják. A pénzügyi szervek megszervezik a pénzeszközök csoportosítását a minőség fokozatos javítása céljáA cigarettafilterek gyártásához szükseges műszálak új fajtájának tesztelése folyik a napokban a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyi Müvekben. Az importpótló terméket a sviti Müszálkutató Intézet szakemberei fejlesztették ki. Az előállítására szolgáló nyugatnémet gépsor évi kapacitása 300 tonna, ennek jelentős hányada exportra megy. A berendezés, amelynek költségei három éven belül térülnek meg, élelmiszeripari filterek alapanyagának gyártására is alkalmas. A felvételen Monika Škulté- tyová szalagot rögzít az új gépbe. A másik felvételen Martin Mikluš, a sviti Müszálkutató Intézet mérnöke a gépsor működését ellenőrzi. (Peter Šimončik felvétele - ČSTK) ból. A műszaki fejlesztést igazgató szervek célja műszaki normák kialakítása a minőség színvonala szempontjából Ezek a szervek igazgatják a társadalmilag fontos termékek minőségét is úgy, hogy a termelést megelőző szakaszban megállapított minőségi színvonal megfeleljen a termelés minőségi színvonalának 2. A termelést igazgató központi államigazgatási szervekhez kapcsolódó minőségi összefüggések - itt olyan központi államigazgatási szervekről van szó, melyeket ipari vagy termelési minisztériumoknak nevezünk. Ezeknek feladata az átalakítás feltételei közt változni fog. A javaslat az, hogy az általuk igazgatott ágazatokban a minőséget ne az irányítási jogosultságok alapján, de más jogosultságok alapján befolyásolják. 3. Más gazdasági szervekhez kapcsolódó minőségi összefüggések - a közlekedésben a minőség megtartását pl. a közlekedés igazgatásának szervei szavatolják. A kereskedelemben a minőség megtartását a kereskedelem igazgatásának szervei biztosítják. A külkereskedelmi minisztérium a behozatal módosításával ösztönözheti a hazai termékek gyártásának minőségét. 4. A termeléssel közvetlen kapcsolatot nem tartó államigazgatási szervek minőségi összefüggései. Itt a minőség különleges fontossághoz jut, mivel ezek a szervek túlnyomórészben az egyének számára fontos minőséget célzó eszközöket alkalmaznak. Az egészségügyi és szociális minisztériumok például a lakosság egészségi állapota minőségének javítását szorgalmazzák. A tudományos életet igazgató szervek befolyásolhatják a tudományos tevékenység eredményeinek minőségét. És végül a kultúra igazgatásának szervei széles terjedelemben befolyásolhatják a társadalmi tudatot, s annak pozitív viszonyát bármilyen emberi tevékenység minőségéhez. Az említett minőségi elemeket rendszeresen kellene értékelni a központi államigazgatás minden egyes szervének tevékenységében. Ezen az alapon lehet az egyes központi államigazgatási szervek gyakorlatában elérni a minőség komplex értékelését. így lehetne elérni azt, hogy minden egyes központi államigazgatási szerv minőségi tevékenysége a gyorsítás tényezőjévé váljon. Ezen az alapon minden egyes központi államigazgatási szervnek gyorsabban kellene elérnie a célokat és ezzel elősegítenie a szociális és gazdasági fejlesztés gyorsításának a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött programját. MICHALGAŠPAR,docens Csökkenteni a munkaidőveszteséget Amikor a komplex gazdasági átalakítás kérdéseit boncolgatjuk, a vállalati önelszámolásra való áttérést eleve alapfeltételként kezeljük. Arról pedig nyilván senki sem vitázik, hogy a munkafegyelem javítása ugyancsak lényeges követelményként esik latba. Nemcsak a nagyobb hangsúly „kedvéért“ rögzíti mindezt a Munka Törvénykönyvének novellája is. Ily módon tehát a munkafegyelem megtartása mindenkinek törvényes kötelességévé válik. így kívánja ezt a termelékenység növelesének és a hatékonyság javításának igénye. Eddig ugyanis a gazdasági szervezeteket különösebben nem kényszerítette semmi sem, hogy mélyebben elemezzék a munka- idöveszteségek okait, s így nem is nagyon tettek számottevő intézkedéseket a jobbítás érdekében. így következhetett be, hogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt esztendőben kilenc százalékot tettek ki a teljes munkaidőalapból az egésznapos kiesések, míg a műszakokon belüli veszteségek meghaladják a 15 százalékot! Csakhogy az elvárásokkal ellentétben az iparban az egésznapos kiesések emelkedő irányzatot mutatnak. Amig 1980-ban az egy munkásra eső hiányzások 21,6 napot tettek ki, addig tavaly kereken 22 napot. Ennek mintegy kétharmada a betegségekre és a balesetek miatti kényszerű kiesésekre esett. Ami ebben a tekintetben érdekesség: e nem éppen kedvező statisztikában a szénbányászat, az ércbányászat, a fafeldolgozó ipar, az építőanyagipar és az üvegipar vezeti a listát. Annál többet mond, ha e jelenség okait - amelyeket egyébként befolyásolni lehet - közelebbről vizsgáljuk. A betegség miatti kiesések leggyakoribb okai, a statisztika szerint az alacsony színvonalú munkahelyi higiénia szerepel az első helyen, ami nem kisebb gondot jelez, mint azt, hogy a munkahelyek elavultak, régi korszerűtlen berendezéseken folyik a termelés. Igaz, a munkaidőveszteség ilyen alakulását - például 1986-ban - lényegesen befolyásolta az emlékezetes influenzajárvány. Nem szolgálja a szóban forgó statisztika javulását az sem, hogy a termelési feladatok teljesítéséhez számos ágazatban eleve számottevő mennyiségű túlóra szükséges. Ebben a tekintetben azonban tapasztalható némi javulás, hiszen a már említett 1980- as esztendővel szemben, amikor az egy főre eső évi túlóra 118 órát tett ki (ez pontosan 13,1 munkanapot jelent), tavaly csak 100 órát dolgozott átlagban egy munkás a törvényesen köteles munkaidején felül. E kedvezőtlen számadatok sorát gyarapítja a különböző balesetek számának növekedése és az azokból származó munkaidő-kiesés. Ez azért is figyelmeztető jelenség, mert az ilyen veszteségek az évtized elejétől az elmúlt esztendőre húsz százalékkal nőttek. Ezzel szemben egy örvendetesnek is mondható adatot is jelez a statisztika: hat százalékkal csökkent az üzemi balesetekből származó veszteség. Mindezeket általában azonban csak közvetve szokták a munkafegyelem jellemzői közé sorolni. Annál inkább azonosítható a munkafegyelem ismérveivel az igazolatlan (vagy igazolhatatlan) távolmaradás, hiszen az ezekből származó népgazdasági veszteségek korántsem elhanyagolható tételt jelentenek az év végi mérlegkészítésnél. Nos, az évtized elejétől a teljes munkaidőalapból 0,2-0,3 százalékot igazolatlan hiányzás címén nem dolgoztak le. Csak az elmúlt esztendőben ez annyit jelentett, mintha országos viszonylatban 5 ezer 457 munkással lett volna kevesebb a jelenlegi valós létszámnál. Amint az a fentiekből kitűnik a munkahelyi hiányzások jelentős népgazdasági kárt jelentenek. Ezek egy részét nehéz kiküszöbölni, más részükért sokat tehetnek elsősorban a munkaadók. Ha pedig a munkafegyelmet a sok esetben ugyan igazolt, de elsősorban az igazolatlan hiányzásokkal azonosítjuk, akkor nagyon sokakat érint. Azonban valamennyi területen - bármenynyire is frázisként hat - halaszthatatlanul tenni kell a jobbításért. MÉSZÁROS JÁNOS ORVOSI TAHÁCSADÓ A lymeszi betegség Az utóbbi években eddig ismeretlen kór ütötte fel a fejét, melyet lymeszi (ejtsd: lájmi) betegségnek nevez • nek. A szakemberek manapság az AIDS mellett ennek a fertőző betegségnek szentelik a legnagyobb figyelmet. A betegség neve az USA-beli Conecticut állam Old Lyme nevű városától származik. Itt figyelték meg és írták le ugyanis első ízben 1975-ben, egy nagyobb izületi gyulladásos járvány alkalmával. A lymeszi betegség több szervrendszert támadó kór, melynek kórokozója egy spirochéták közé tartozó mikroorganizmus - Borrelia burgdorfei -, amely nagyon közeli rokonságban van a vérbaj (szifilisz) kórokozójával. Következésképpen a vérbajhoz hasonlóan a lymeszi betegség is több fejlődési stádiumon megy keresztül, melyeknél elsősorban a bőr, mozgásszerv-rendszeri, vérkeringési és idegrendszeri elváltozások figyelhetők meg. A nem megfelelően gyógyított betegség idültté fejlődik, miközben a tünetek közül az agyvelőgyulladás, izületi gyulladások, bőrgyulladások a legszembetűnőbbek. A kórokozó az ember szervezetébe általában kullancscsípés, esetleg más vért szívó ízeltlábú csípésekor kerül be A hazánkban végzett járványtani vizsgálatok alapján Csehország és Szlovákia déli részein is előfordulnak olyan területek, ahol a lymeszi betegséget hordozó kullancsok nagyobb számban fordulnak elő. A kullancs a kórokozót a kritikus területeken élő apró rágcsálók és emlősök vérével szívja magába, melyet azután az egészséges egyed megcsípésekor tovább terjeszt. A lymeszi betegségben tehát nemcsak az ember, hanem a fertőzött területeken élő állatok (kutya, macska stb.) is megbetegedhetnek. A betegség lefolyásának első stádiumára legjellemzőbbek a bőrön kialakuló elváltozások, melyeket általános tünetek egészítenek ki. A kullancscsipés helyén kb. 3-20 nap után fokozatosan nagyobbodó kör alakú bőrpi- rosodás keletkezik, melynek közepe néhány nap után halvánnyá válik. A beteg fejfájásra, rossz közérzetre, izom- és izületi fájásokra, emésztési zavarokra panaszkodik. Gyakori a hőemelkedés és a nyirokcsomó duzzanata. A betegek kb. egyharmadánál a betegség első szakasza egyáltalán nem alakul ki, tünetek nélkül zajlik. Az első stádium elmúltával egy átmeneti, panaszmentes időszak következik, amely néhány hétig, esetleg hónapig is tarthat. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a kórokozó a helyi fertőződés után az egész szervezetben elszaporodjon, s kialakuljanak a második stádiumra jellemző tünetek. Ezek közül a legfontosabbak a központi, valamint a perifériás idegrendszerben előálló működésbeli zavarok, melyek a fertőzöttek kb. 11 százalékánál fejlődnek ki: agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, ideggyökérgyulladás, arcideggyulladás bénulással stb. Nagyon jellemzőek továbbá a több helyen egyidejűleg kialakuló izületi gyulladások vagy a vándorló izületi gyulladás. Amennyiben a keringési szervrendszert is megtámadta a kórokozó, úgy az általában szívburok- és szívizomgyulladás, valamint súlyos ritmuszavarok formájában nyilvánul meg. A bőrön, elsősorban a végtagokon gyulladás tünetei -figyelhetők meg, nyirokcsomóduzzanat kíséretében. Néhány év elteltével a betegség harmadik stádiumában, a második stádium tünetei meg fokozottabb formában jelentkeznek. Jellemzőek a végtagok nem szimmetrikus bénulásai, az ízületek visszafordíthatatlan elváltozásai és a végtagokon fellépő sorvadásos bőrgyulladás. Az idegrendszeri tünetek a fokozatosan rosszabbodó agy és gerincvelői gyulladás következményei. A meglehetősen gazdag és veszélyes tünetek ellenére a lymeszi betegség prognózisa jó. Az idejében felismert és megfelelő antibiotikummal kezelt beteg rövid időn belül, szövődmények nélkül meggyógyul. Csehszlovákiában a kórokozó kullancsokkal fertőzött területek pontos feltérképezése még folyamatban van. Egészségvédelmi szempontból ajánlatos, hogy az erdőt, mezőt járó ember naponta alaposan átnézze testét és az esetlegesen befúródott kullancsot szakszerűen eltávolítsa. Amennyiben a kullancscsípés utáni napokban bőrpi- rosodást, fejfájást stb. venne észre, azonnal forduljon orvoshoz. Dr. RÁCZ GÁBOR
