Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-22 / 224. szám, csütörtök

< • ■■ ' -■ • " • : - . ■ ”7T ■ : . ■ Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Az átalakítás és a munkaszervezés A brjgádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás egyre fokozot­tabban érvényesül Szlovákia keres­kedelmi szervezeteiben. A brigád­formát már több kiskereskedelmi élelmiszerüzletben, egyszersmind csemegekészítő, gyümölcs- és zöldségcsomagoló, valamint cukrászipari vállalatnál vezették be. A Gyümölcs- és Zöldségkereske­delmi Tröszt keretében a Bratislava- račai Gyümölcs- és Zöldségkeres­kedelmi Vállalat központja árucso­magoló és -feldolgozó részlegének kollektívái már az elmúlt évben ki­próbálták a brigádformát. Úgy mint másutt, itt is megmutatkozott, hogy a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alkalmazásával a dolgozók szívesen helyettesítik hi­ányzó munkatársaikat, s elvégzik a munkát helyettük is. Ebben a köz­pontban a munkások száma alaku­lásának tervét ki nem merítve - négy személlyel kisebb létszámmal - a tervezett feladatokat 18,8 száza­lékkal túlteljesítették, ami azt jelenti, hogy 819 tonnával több árut csoma­goltak terven felül, s ez az egy főre eső munkatermelékenység terén is megnyilvánult. Az említett központban figyelem­mel kísérik a csomagolóanyag-fo- gyasztás alakulását is: egy kilo­gramm áru csomagolásakor átlago­san 4,1 százalék csomagolóanyagot takarítottak meg. A Prešovi Háztartási Bolt Vállalat­nál a brigádrendszerű munkaszer­vezés és javadalmazás alkalmazá­sát már 1986. január 1 -én megkezd­ték, s nagy hangsúlyt helyeznek azóta is a keresett kollektív elosztá­sára. Tudatosítják: milyen fontos a dolgozók által a tervezett bevétel elérése terén szerzett személyes ér­demeknek és annak megítélése, hogy az eladó mivel járul hozzá a tervmutatók teljesítéséhez. A szlovákiai gyümölcs- és zöld­ségkereskedelmi vállalatok 7, a tex­til- és ruhakereskedelmi vállalatok 6 kollektívájában érvényesül a mun­kaszervezés és javadalmazás bri­gádformája. Ezt legnagyobb mérték­ben eddig a Zdroj hálózatában alkal­mazzák. Már kissé régebbtől hasz­nálják fel a brigádforma előnyeit a Zdroj két üzemében - egyikük a bratislavai Rumanček utcában le­vő cukrászműhely. A brigádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás előnye a ke­reskedelmi hálózatba történt beve­zetésével is megmutatkozott. Általa minőségi szempontból megemelke­dett az üzem és a kollektívák között fenntartott kapcsolatok színvonala. Fokozódik a munkacsoportok stabi­litása, lelassul a munkaerővándor­lás, s a rövid hiányzások - betegsé­gek, szabadság - esetén a dolgozók egymást helyettesítik (elhordják és elrendezik az árut a hiányzó alkal­mazott helyett is). A szlovák kormány 177/1987-es számú határozata értelmében 1988- ban is rendszeresen kell figyelni a brigádforma érvényesülését. Fel­merülhet a kérdés: milyen közös problémák mutatkoznak a brigád­rendszerű munkaszervezésnek és javadalmazásnak a kereskedelmi szervezetekben való kiterjesztése terén? Úgy mint az iparban, kezdetben minden érintett fél figyelme a java­dalmazásra összpontosult. A kollek­tívák létrehozásakor rájuk a vállalati igazgatóságok szakosztályai fordí­tottak figyelmet és gondoskodtak ró­luk, majd idővel aktivitásuk csök­kent, s a gondoskodás gyakorlatilag az üzemegységek ellenőreire, vala­mint a munka- és bérügyi osztályok­ra maradt. Több kereskedelmi válla­lat azt a nézetet vallja, hogy a mun­kaszervezés és javadalmazás bri­gádformája e vállalatoknak nem hoz olyan eredményeket, mint például az ipariaknak vagy az építőipariak­nak. Tekintettel a szervezet köz­pontjának és üzemegységeinek he­lyi elszigeteltségére (a központ a ke­rületi székhelyen, az üzlet a váro­sokban és községekben), nem jöttek létre - úgy mint az iparban - konzul­tációs központok, hanem a személyi szavatolás - a szavatolok szükség esetén tanácsot adnak és segítsé­get nyújtanak - formáját válasz­tották. A fogyasztók, de az ellenőrző szervek is nagyra értékelik azt, hogy a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást alkalmazó kollek­tívákban javult a munka minősége. Az élelmiszer-kereskedelemben a munkatermelékenység olyan szin­tet ért el, hogy növelése a munkahe­lyek adott műszaki felszereltsége esetén már nem lehetséges. Kárát látnák ennek a dolgozók, de a vá­sárlók is. Ezért a munkatermelé­kenység növelésével egyenértékű­nek kell tekinteni az árusítás kultu­ráltságának fokozását, s a becsüle­tes eladói munkát. Nem sikerült emelni a dolgozókról való gondoskodás színvonalát, s még ma is kevés figyelmet fordíta­nak a kollektívák szociális ellátásá­ra. (Igaz, hogy némely munkacso­portokat csak egy évvel ezelőtt hoz­ták létre, s ezért korai lenne értékelni őket ilyen szempontok alapján.) Ke­vésbé vagy egyáltalán nem használ­ják fel a munkacsoportok megnövelt Munkástanácsok választottak A CSKP KB 7. ülése részletesen fog­lalkozott a gazdasági mechanizmus át­alakítását érintő kérdésekkel. A határo­zatból kiindulva elsőrendű cél a dolgozók, a dolgozókollektívák irányításban való részvételének az elmélyítése. Ehhez nyújt teret az állami vállalatról szóló tör­vény. A szocialista demokrácia elmélyítése, a dolgozóknak az irányításban, igazga­tásban és szervezésben való részvétele elsősorban a dolgozókollektívák tanácsai útján válik lehetővé. Ezen lehetőség ki­használásával több vállalat és üzem is próbálkozik. Igaz, a Lévai (Levice) járás­ban idáig az egyedüli a nehézgépipari vállalat zselizi (Želiezovce) üzeme, ahol a dolgozókollektíva tanácsának, mint az önigazgatás szervének a megválasztásá­ra májusban kerül sor. A titkos szavazásra az üzem dolgozóit a felsőbb pártszervek által foganatosított intézkedések és ^vállalat által kidolgozott politikai-szervezési alapelvek értelmében készítették föl. Ennek alapján létrehozták az öttagú választóbizottságot, melynek feladata volt a pártszervezet vezetőségé­vel és a szakszervezeti üzemi bizottság­gal karöltve előkészíteni a tagokra tett javaslatot. A dolgozók által kijelölt 21 személyből a választóbizottság 7 tagot és ' 2 póttagot javasolt feltüntetni a munkásta­nács jelölőlapján. Természetesen a jelöl­tek névsorával foglalkozott a pártszerve­zet vezetősége, majd a jóváhagyás után előterjesztették a pártgyűlésen is. A vá­lasztást megelőző napon termelési érte­kezletet tartottak, melyen ismertettek a dolgozókkal a szavazás menetét, a tit­kos választásokkal kapcsolatos kérdése­ket. Magán a választáson részt vett a já­rási pártbizottság és a járási szakszerve­zeti tanács, valamint a vállalat képviselő­je. Az üzem dolgozóinak részvétele 100 százalékos volt( mindannyian leadták voksukat. Azt, hogy nyíltan, a szocialista demokrácia teljes mértékű érvényesíté­sével nyilvánították ki véleményüket, mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy a munkástanács hét tagjelöltje és két póttagja közül egyetlenegy sem kapott száz százalékos szavazatot, sót egy jelölt az 50 százalékot sem érte el, így nem lett a munkástanács tagja. A választóbizott­ság a legtöbb szavazatot kapott póttaggal helyettesítette őt. A választást követően sor került a munkástanács első ülésére,' melyen szintén titkos szavazással meg­választották annak elnökét és alelnökét. A választások eredményeit kitűzték az üzem adminisztrációs épületének folyó­sóján lévő propagációs táblára, úgyhogy azzal a dolgozók még aznap megismer­kedhettek. A tanács által szorosabb kap­csolat alakul ki a dolgozók és az üzem vezetősége között. TÓTH ILONA, a Lévai Jnb munkatársa jogkörüket a kollektív szerződésben szereplő pontokkal kapcsolatos döntéshozatal terén. Néhány önel­számolási mutató - főleg a fogyasz­tási keretek felhasználására vonat­kozóak - lebontásán kívül a szerve­zet vezetősége és a kollektíva kö­zötti szerződések megszövegezé­sében nem történt változás. Ami a kötelezettségek teljesítését illeti, problémák merülnek fel mindeneke­lőtt a kereskedelmi szervezetek ré­széről, főleg ha a választékról (kere­sett árukról), az ellátás rendszeres­ségéről s a kereskedelmi egységek berendezésének javításáról van szó. Feltehetjük a kérdést: vajon túlha­ladottá, feleslegessé, elavulté vál­hat-e a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás a gaz­dasági mechanizmus átalakításának időszakában? A brigádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás alkalmazásá­nak eredményeiről szóló hírek sike­rekről számolnak be. A kezdeti len­dület után az iparban lelassult a fej­lődés üteme. A kereskedelem ese­tén valóban beszélhetünk a brigád­rendszerű munkaszervezés és java­dalmazás bevezetése iránti érdeklő­désről. Hangsúlyoznunk kell, hogy a ke­reskedelem és a javadalmazás azon formái, amelyeket e téren már a bri­gádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás előtt is alkalmaztak, elősegítették a keresetek differenci­álását az üzletekben. Jelenleg pél­dául a szlovákiai kereskedelmi háló­zat négy munkacsoportjában óra­bért (kollektív prémiummal), húsz­ban vegyes teljesítménybért, hatban akkord bért fizetnek. A brigádrend­szerű munkaszervezés és javadal­mazás bevezetése után a kereske­delemben korábban bizonyos hiá­nyosságokkal kapcsolatban gyakor­ta hallott fenntartásoknak eddig még nem adtak hangot. Az ún. üvegházi körülményekről még most sem be­szélhetünk. Például az elmúlt évben a kereskedelem brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást alkalmazó kollektíváiban az átlag­bér-növekedés csak egy százalék­kal volt nagyobb, mint a többi keres­kedelmi szervezetekben. 1988. június 30-ig a Szlovák Szo­cialista Köztársaság volt Kereske­delmi Minisztériumának reszortjá­hoz tartozó szervezetek (a Jednota- hálózat nélkül) megközelítőleg 104 kollektívájában vezették be a bri­gádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást. Ezen munkacsopor­tok 1850 tagja a dolgozók 3,6 száza­lékát tette ki. A brigádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás kipróbálása te­rén elért eredmények értékelése alapján a Szlovák Szocialista Köz­társaság volt Kereskedelmi Minisz­tériuma a kereskedelmi szerveze­tekkel, valamint a Cseh Szocialista Köztársaság volt Kereskedelmi Mi­nisztériumával és fogyasztási szö­vetkezetekkel együttműködve olyan dokumentumot adott ki, amelyben a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás továbbfejlesztésé­nek elveit dolgozták ki. A brigádrendszerű munkaszerve­zésnek és javadalmazásnak az áta­lakításban van helye és létjogosult­sága. Az önkéntesség elveinek megtartásával a reszortban való el­terjedésének üteme bizonyára lelas­sul, de adva vannak a feltételek arra, hogy a kollektívákban valóban dol­gozni fognak, s tagjaik demokratiku­san döntenek majd. Az önelszámo­lási tervmutatók mérlegelt lebontá­sa, e tervmutatóknak a kollektívák­kal kidolgozott szerződések utáni ki­választása, s a szerződéseknek csak mindezek utáni jóváhagyása (aláírása) lehet a brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás önkéntes, erőszakmentes, elterje­désének záloga a kereskede­lemben. IVAN KLAČANSKÝ mérnök, a Szociális és Munkaügyi Kutatóintézet munkatársa Ebédlő- és hálószobabútoraival tavaly első alkalommal mutatkozott be a járá­si ipari vállalatok bútorkészítő részle­geinek nyitrai (Nitra) kiállításán a so­morjai (Šamorin) Ister. Az ott tapasztalt érdeklődés felülmúlta várakozásukat - vallják a somorjai kisüzem dolgozói, akik több mint 3 millió korona értékben fogadtak el megrendeléseket a lakos­ságtól. Hozzávetőleg 1 millióval többet éves kapacitásuknál, ami nemcsak azt jelenti, az általuk készített asztalok, székek, ülőgarnitúrák vagy szekrény­sorok tetszetősek, keresettek, hanem hogy a tavalyi bemutatón felvett meg­rendelések egy részét az év végéig nem tudják kielégíteni. A felvételen Ferenczi Béla asztalla­pokat készít. Kép és szöveg: GÁGVOR ALÍZ Napjainkban egyre jobban előtér­be kerül a számítástechnika és szé­les körben történő kihasználása. A számítástechnika betörése a me­zőgazdaságba már megállíthatatlan. A 7. ötéves tervidőszak utolsó két évében a mezőgazdasági üzemek részére hozzáférhetővé váltak a mi­ni- és mikroszámítógépek. Ezzel el­kezdődött a centralizált adatfeldol­gozás leépítése. Sajnos, ez nem megy egyik napról a másikra, mert hazánkban még nagyon sok a veze­tő beosztásban levő ellenzője. A mezőgazdaságban ma hasz­nált számítógépeket két nagyobb csoportra oszthatjuk: Csehország­ban legelterjedtebbek az SM számí­tógépcsalád egyes tagjai, mint az SM 3/40, 4/40, 50/50, 52/11 és a Slušovicében gyártott TNS. Ezek­re a gépekre a prágai Agrodat, illet­ve a slušovicei Agrokombinát készíti és fogalmazza a programokat. Je­lenleg a prágai programkönyvtárban 57 mezőgazdasági tárgyú progra­mot tartanak nyilván - 8 a növény- termesztés, 7 az állattenyésztés, 2 a gépesítés, 7 a tervezők részére, 4 a matematikai, illetve statisztikai módszerek kihasználásához, 29 pe­dig speciálisan az adatelőkészítés elősegítéséhez a centralizált adat- feldolgozáshoz az EC-1030/40 nagyszámítógépeken. Szlovákiában az SM miniszámí­tógépekből csak néhány darab van. Az itteni üzemek inkább az NDK-beli ROBOTRON cég A-5130 és az R-1715 típusjelzésű 8 bites mikro­számítógépek felé orientálódtak, amelyek programkészletben csak­nem száz százalékban kompatibili­sek és olcsóbbak, mint az SM csa­lád gépei. Számukat tekintve a Ke­let-szlovákiai kerületben van belőlük a legtöbb, 312 darab. A Közép- és Nyugat-szlovákiai kerületben 180-180 darab van. Programellá­tottságuk egyelőre jóval szegénye­sebb, mint az SM gépeké, hisz a vi­lágméretben is elterjedt és elismert CP/M operációs rendszerrel csak az 1987-es év 2. negyedévében kezd­tek dolgozni. Rendszerprogramok terén a CP/M operációs rendszer jól ellá­tott, hisz a BASIC, TURBO PAS­CAL, dBASE II., SUPERCALC, WORDSTAR programnyelvek segít­ségével gyorsan nagyon ügyes programok, táblázatok készíthetők. Ilyenek például az állattenyésztés­ben dolgozó technikusok munkáját segítő TURBO PASCALban íródott szarvasmarha- és sertésreprodukci­ót figyelő, vagy az optimális takar­mányadagokat kategóriánként szá­mító program. Az agronómusok munkáját könnyítik a dBASE II.-ben készült programok, mint például az aratási munkák folyamatának és a kitermelt gabona mennyiségének a figyelése kombájnok, maghordók, parcellák, növényfajták, stb. szerint, a műtrágyaadagok parcellánkénti tervezése, a növényfajták területi elosztása a szövetkezet éghajlati és területi adottságaitól függően. A ká- der- és személyzeti osztály munká­ját könnyíti és gyorsítja a munkások nyilvántartásának gépi feldolgozása. Ezek a programok a termelés operatív irányítását, a nyilvántartá­sokban való gyors keresést segítik elő. Sajnos az említett gépek kis memóriakapacitásából kifolyólag ezekben a programokban nem ve­hető figyelembe a termelést befolyá­soló tényező, a kiválasztási feltétel. Az ilyen jellegű problémák megoldá­sa csak a 16 vagy 32 bites IBM PC, az ezekkel a típusokkal kompatibilis gépekkel lehetséges, amelyek ope­ratív tárkapacitása 10-, a háttértáro­lóké pedig 100-szorosa a ROBOT­RON gépeknek. A szlovákiai szövetkezetek közül elsőként a Sellyei (Šaľa) Efsz vá­sárolt 6 darab IBM PC kompatibilis OSBORN gépet az Oroszvári (Ru- sovce) Efsz-től - ók szerelik össze a tőkés piacon vásárolt alkatrészek­ből ezeket a számítógépeket - mu- - tatva az utat a többi mezőgazdasági üzemnek. Ez a hat, hálózatban összekötött gép közel 500 ezer ko­ronába került. Sajnos ennek az összegnek a felét devizában kellett kifizetni. Ma talán az elektronizáció legnagyobb hátránya, hogy a nálunk külföldi alkatrészekből összeállított, illetve az otthon gyártott, de tőkés országból beszerzett alkatrészekkel is felszerelt gépekhez csak úgy lehet hozzájutni, ha az ár egy részét devi­zában fizeti ki a vásárló. Ószintén szólva, van a mai nehéz gazdasági helyzetben egy mezőgazdasági üzemnek devizája számítógépvá­sárlásra? Tehát nem marad más hátra, mint a régi 8 bites gépek használata és a centralizált adatfel­dolgozás mindaddig, míg a 16, illetve 32 bites gépek árát száz százalék­ban nem lehet csehszlovák koroná­ban kifizetni. Akkor majd beszélhe­tünk a számítástechnika előnyeiről az operatív irányítás terén, mert a jelenlegi helyzetben még nem le­het szó naprakész adatokról, számí­tógépes hálózatokról, mindössze centralizált adatfeldolgozásról, a de­centralizált adatfeldolgozás előhír­nökeiről. Úgy hiszem, a programozók több­ségének véleményét tolmácsolom, ha azt mondom: reménykedem ab­ban, hogy a 9. ötéves tervidőszakra előirányzott elektronizációs terveket a mezőgazdaságban maradék nél­kül végre lehet hajtani - gondolván itt nemcsak a decentralizált adatfel­dolgozás teljes mértékű megvalósí­tására, hanem olyan számítógépes hálózatok kiépítésére is, amelyekkel rákapcsolódhatunk a nemzetközi számítógépes rendszerre. MUSZKA RÓBERT mérnök, a Köbölkúti (Gbeice) Efsz programozója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents