Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-22 / 224. szám, csütörtök

A Gabčíkovo-Nagy- maros vízlépcső­rendszer Gabčíko- vőnál épülő erőmű­vének nyolcadik tur- bogenerátorát 1990- ban kell beindítani. Érdekesség, hogy éppen a nyolcadik­ként jelölt turbina lesz az első, amely forogni kezd majd, s minden valószínű­ség szerint a terve­zett időben, mivel a betonozási mun­kák a tervek szerint haladnak az egyes blokkokon. (ČSTK felvétel) Sokoldalú gondoskodás A dunai vízlépcső és a környező falvak fejlesztése / mmár közel tíz éve, hogy megkezdték a Gabčíkovo—Nagymaros csak akkor lehet nyugodt, ha bizton- vízlépcsőrendszer építését. írásunkban abból indulunk ki, hogy Ságban és jó kezekben tudja gyer- a vízierömü gabčíkovói szakaszának építése lassan a befejezéséhez mekét. Fontos, hogy a gyermekek- közeledik, s nem sokkal több mint egy év múlva átadják a felvízcsator­nát, s 1990-ben a vízierőműnek már áramot kell szolgáltatnia. A vízlép­csőrendszer felépítése a szakemberek, az építők roppant felelősség tel­jes dolga, nekünk viszont - a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás irányító szerveinek - a vízierőmű által érintett falvak fejlesztése, a lakosság igényeinek kielégítése a fő célunk, s ennek érdekében az előre kidolgozott és alaposan átgondolt tervek megvalósításán dolgo­zunk. A vízlépcsőrendszer nem gátolja a falvak fejlesztését, sőt, hozzájárul ahhoz. Persze, az építkezés változásokat is hozott a Duna menti lakosság életében. Melyek ezek a változások? Le kell szögeznünk, hogy a vízlépcsőrend­szer tervezői igazán körültekintően jártak el, amikor megtervezték a fel- vízcsatornát: a kilenc érintett telepü­lésen, a hivatalos felvásárlás után, mindössze 52 épületet bontottak le. Az érintett lakosoknak lehetőségük nyílt családi ház építésére, de össz­komfortos állami lakásokat is felkí­náltak nekik Dunaszerdahelyen, Gabčíkovóban, és Somorján (Ša- morín). A három falu - Bodak (Bo­díky) 542, Vajka (Vojka nad Duna­jom) 725 és Doborgaz (Dobrohošť) 458 lakossal -, amelyek az üzem­vízcsatorna és a Duna régi medre közé kerültek, ma is állnak, és nagy mérvű fejlesztés elé tekintenek. A járás politikai és állami szervei e falvak - és valamennyi érintett község - fejlesztésére távlati tervet dolgoztak ki, amelynek megvalósítá­sához megvan az anyagi fedezet. A legnagyobb változás az említett három falu életében következett be. A felvízcsatorna elzárta például Bo- dakot az eddig központi falunak szá­mító Felbártól (Horný Bar), Vajkát és Doborgazt a Somorja és Bratislava felé vezető útvonaltól. Ez a tény gyors és hatékony intézkedést köve­telt. Bodakon önálló helyi közigaz­gatást hoztunk létre, élére helyi szü­letésű és lakosú, tapasztalt vezető került, aki a járási szervekkel közö­sen meg tudja oldani a lakosság gondjait. Új járatokat indítanak Mindhárom falu életében a felvíz­csatorna felépítése leginkább a köz­lekedést bolygatta meg. Az új körül­mények között át kellett szervezni a tömegközlekedést. Az autóközle­kedési vállalat Gabčíkovón és Du- ^naszerdahelyen keresztül új járato­kat indított, amelyek megfelelnek a lakosság igényeinek. A meghosz- szabbított útvonal okozta többlet- költséget az állam fedezi, nem ter­heli a lakosságot. Az utazás azon­ban meghosszabbodott, különösen azok számára, akik a fővárosban dolgoznak. Ez a megoldás - mely több mint 30 millió korona értékű úthálózat kiépítését tette szüksé­gessé - viszont ideiglenesnek te­kinthető, mert a vízierőmú üzembe helyezése után Vajka és Keszölcés (Kyselica) között kompjárat létesül, mely az utazásra fordítandó idő hosszát csaknem az eredetire állítja vissza Megteremtődnek a feltételei annak is, hogy a három községből minél kevesebb embernek kelljen másutt munkát vállalnia. Új munka­lehetőséget kínálnak majd helyben a Datex ipari szövetkezet, a helyi földműves-szövetkezet, létrehozták a Vajkai Hnb kisüzemét, átszervezik az érintett területen a mezőgazda­sági termelést és az erdőgazdálko­dást. Az érdeklődők számára lehe­tővé tesszük a magánépítkezést. Jelenleg is kilenc új családi ház épül ezekben a falvakban 360 ezer koro­na állami támogatással. A járási szerved a Nemzeti Front választási programjával összhangban a jövő­ben is erőfeszítéseket tesznek a te­rület további fejlesztésére. A tervek fontos része a környezetvédelem és a föld alatti ivóvízkészlet védelme. Erről tanúskodik a Vajka, Doborgaz, Bodak és Gabčíkovo községek ré­szére építendő - mintegy 85 millió korona beruházást igénylő - csator­nahálózat, szennyvíztisztító-állo­más, szeméttároló, valamint Gabčí­kovo gázmúvesítése. Közellátás és szolgáltatás A lakosság életében természete­sen fontos tényező a közellátás kér­dése és a szolgáltatások fejlesztése.^ Az említett és a környező községek* üzlethálózata megfelelő, s fontos, hogy az áruellátás is jelentős mér­tékben javuljon. Nagy mértékben bővül az áruválaszték: az élelmisze­reken kívül minden községben ház­tartási cikkeket, sportcikkeket, dro­gériaárut, továbbá zöldséget és gyü­mölcsöt is árusítanak majd. Ezek az üzletek az áruellátásban előnyt él­veznek majd. A helyi lakosság a tü­zelőanyagot, főleg a szenet előzete­sen megvásárolhatja. Bodakon be­vezetik a gázpalackok cseréjét. A la­kosság további szolgáltatásokban is részesül. Mivel a felvízcsatorna átadása után Gabčíkovo központi szerepet fog játszani, a fejlesztési program ezt a községet érintette a legjobban. Gyors ütemben fejlődött ez a község az elmúlt néhány év alatt: üzletköz­pont, korszerű szolgáltatóház, mű­velődési központ épült 33 millió ko­rona értékben. Jövőre Vajkán megkezdik az új élelmiszerbolt, az iparcikkbolt és a szolgáltató ház építését (5 millió korona értékben). Egyéb szolgáltató tevékenységet, mint például a rádió, a tévé, a háztartási gépek stb. javí­tását, a járási nemzeti bizottság által irányított szolgáltató üzemek és a helyi nemzeti bizottságok kisüze­mei végeznek. A távközlés terén is jelentős intézkedéseket tettek. Nem­régiben Bodakon új postát nyitottak. A községek telefonhálózatának fej­lesztése, a telefonállomások számá­nak bővítése gyorsított ütemben fo­lyik, de mindenütt létesítünk nyilvá­nos telefonállomásokat is. Nem lebecsülhető feladat az isko­lahálózat kiépítése, az iskolaügyi gondok megoldása, hiszen a szülő nek ne kelljen utazniuk, hiszen az utazás fárasztó és nem is veszélyte­len. Ezért a járási szervek mindent elkövetnek, hogy a felvízcsatornán túli községekben négyosztályos is­kolák működjenek; a vajkai gyerme­kek a doborgazi iskolába járnak, mindössze egy-másfél kilométert kell megtenniük. A 3-6 éves gyer­mekeket a helyi, jól felszerelt óvo­dákban készítik fel az iskolai okta­tásra. Az óvodákban egésznapos, teljes ellátás van. Minden óvodában és iskolában biztosított az anyanyel­vi oktatás. Az 5-8. osztályos tanulók a gabčíkovói alapiskolában folytat­ják tanulmányaikat. Gabčíkovóban két évvel ezelőtt adtuk át a nyolctan­termes iskolát (17 millió korona ér­tékben). Rövid időn belül megkezdik a tornaterem építését (értéke 4 millió korona). A felvízcsatornán innen eső köz­ségek közül Bakán új, korszerű alapiskolát adtak át 1985-ben, s jó körülmények között tanulhatnak a felbári és a sülyi (Šulany) gyerme­kek is. Külön fejezetet igényelne a lakosság egészségügyi ellátása. Bodakon helyi orvosi rendelőt nyitot­tunk mentőkocsi-szolgálattal. Vaj­kán korábban is volt orvosi rendelés, ezt most bővítettük. Ugyancsak Vaj­kán állami beruházással megkezd­ték a körzeti egészségügyi központ és a gyógyszertár építését 5 millió korona értékben. Mindezek mellett a lakosság egészségügyi ellátását szolgálja a dunaszerdahelyi új ren­delőintézet, amelyet az idén adtak át (értéke több mint százmillió korona). A járási kórház fejlesztése tovább folyik. További munkalehetőségek Az említett falvak fejlesztése tehát sokoldalú és körültekintő. A 9. öté­ves tervidőszakban Vajkán alapis­kola épül a három község gyermekei részére (6 millió korona ráfordítás­sal). Új postahivatal, takarékpénztári kirendeltség és autóbuszállomás lé­tesül Gabčíkovóban. Ugyanitt új la­kóházak épülnek 320 lakással, 94 lakás pedig a magánépítés kereté­ben. A Gabčíkovói Hnb kisüzemé­nek 16 millió korona értékű termelő- részlege lényegesen javítja a szol­gáltatások színvonalát. Nagy lehető­séget rejt magában a vízlépcsőrend­szer építését szolgáló létesítmények majdani kihasználása, mintegy 3500 dolgozó számára kívánunk itt új munkalehetőséget teremteni. El­mondhatjuk, hogy ezer, a területen bővülnek az üdülési lehetőségek a kavicsbányatavak vízfelületének kihasználásával. A körtvélyesi (Hru- šov) üdülőközpont helyett Csölösz- tőn (Öilistov) felépült (20 millió koro­na költséggel) az új, korszerű ven­déglátóegység és szálloda, valamint tovább fejlődik a bodaki üdülőtelep. Szólhatnánk még a társadalmi és kulturális élet, valamint a sport fej­lesztésének lehetőségéről is. KOMMENTÁLJUK Igények és lehetőségek Ősz elején a párt- és a gazdasági szervek értekezletein értékelések hangzottak el az élelmiszeripar fejlődéséről, vala­mint a termelési és az árueladási tervek teljesítéséről. Az elismerés mellett a felszólalók bírálták a mulasztásokat és a hiányosságokat. Az elhangzott kérdésekre az illetékes szervek képviselői válaszoltak. Összegezve az értekezleteken elhangzottakat, levonhatjuk a tanulságot: ha az élelmiszeripari termelésben döntő fordulatot akarunk elérni, jobban össze kell hangolni a gazdasági szervek munkáját, egyeztetni kell az igényeket a lehetőségekkel, illetve törekedni arra, hogy jobb feltételek mellett termelhessenek a vállalatok. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert többször előfor­dult, hogy a szigorú szabványok ellenére a munkahelyeken nem teremtették meg a jobb feltételeket a kiváló minőségű termékek előállítására. Példaként említhetjük a tejipari és a mezőgazda- sági vállalatok számos esetben nem eléggé összehangolt együttműködését. Amint ismeretes, január elsejétől az 57 0529 csehszlovák szabvány szerint - ami világméretben is a legszigo­rúbbak közé tartozik - kell felvásárolni a tehéntejet. A törekvés dicséretre méltó, de meg kell jegyezni, hogy a legtöbb mezőgaz­dasági vállalatnál problémákat okoz. Főleg azért kevés az első osztályúba sorolható tej, mert nincs elég hűtőberendezés. Emi­att a jó minőségű tej is megsavanyodik. A gazdasági mechanizmus átalakításának következtében egyre inkább előtérbe kerül az élelmiszer-iparban is a termelési költségek csökkentésének kérdése. Ha az állami vállalatok ki akarják alakítani a jövedelmezőbb termelés feltételeit, akkor minden részlegen az önfinanszírozási módszer szerint kell gaz­dálkodni. A felsőbb gazdasági szervek ezt figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a beruházásoknak ezt a törekvést elő kell segíteniük. Arról van szó, hogy kevesebb költséggel több és jobb minőségű árut termeljenek az élelmiszeripari vállalatok. A 8. ötéves tervidőszakban a kedvezőbb feltételek megteremtése érdekében korszerűsítik a šuranyi cukorgyárat, az érsekújvári (Nové Zámky) Novofruct vállalat bébiételt készítő részlegét, valamint a trenčini húskombinátot. A szakemberek értékelése szerint ezeknél a vállalatoknál kevés ráfordítással jó minőségű termékeket gyárthatnak. A tapasztalatok felhasználása alapján a gazdasági szervek intézkedéseket tettek, hogy más vállalatok­nál is korszerűbb körülmények között dolgozhassanak és a lehető legrövidebb idő alatt érvényesüljenek a tudományos kutatások a gyakorlatban. Arról van szó, hogy a beruházások is járuljanak hozzá az élelmiszeripari termelés intenzifikálásához. A jobb minőségű élelmiszerek iránt egyre nagyobb a kereslet. Ez rendjén van. Az igények kielégítése viszont csak akkor lehetséges, ha a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban az alapanyagokat termelő vállalatok és a feldolgozó vállalatok szorosabb kapcsolatokat teremtenek. Munkájukhoz felhasznál­ják a kutatóintézetek és az intézmények javaslatait. A kutatások eredményeit minél gyorsabban átadják a termelő vállalatoknak. Erre van jó példa, a bratislavai Élelmiszeripari Kutatóintézet összehangoló szerepet tölt be. A Liko üzemeinek segítséget nyújt az új módszerek alkalmazásában. Más kutatóintézetek is hasonló módon járulnak hozzá a jobb minőségű és olcsóbb élelmiszerek előállításához. Az első lépések már megtörténtek az élelmiszeripari termelés­ben a kutatások eredményeinek gyors felhasználására. Azonban ahogy az számos gazdasági értekezleten elhangzott, az eredmé­nyekkel nem lehetünk megelégedve. Az építkezések lassan haladnak és emiatt például a modrai élelmiszeripari biotechnoló­giai központ átadása is „csúszik“. Ilyen mulasztások, illetve késések korlátozzák a lehetőségeket az élelmiszeripar gyorsabb ütemű fejlesztésére. BALLA JÓZSEF A felsorolt - bár korántsem teljes - adatokból egyértelműen r1 kitűnik a járási és helyi párt- és állami szerveknek a Gabčíkovo -Nagymaros vízlépcsőrendszer építése által érintett terület fejleszté- Šére irányuló igyekezete. A fejlesztés természetesen nem megy zökke­nőmentesen, előfordulnak átmeneti gondok, nehézségek, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lakosság igényeit kielégítsük. CSIBREY ISTVÁN a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság alelnöke A ČKD félvezetőket gyártó prágai üzeme 1985 áprilisában az elsők között csatlakozott a Prágai felhíváshoz. A felhívásból eredő kötelezettségeit példásan teljesíti. Termékeinek folyama­tos innovációjáról saját kutató-fejlesztő bázisa gondoskodik. Az idei első negyedévben az egész évi terv 68 százalékát teljesítette az üzem. A felvételen Jan Tancir (jobbról) és Jan Štépánek egy cukorgyári berendezés vezérlőrendszerét szereli (Peter Josek felvétele - ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents