Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-20 / 222. szám, kedd
wmm Hol volt a kiállítás? Postaládánkban érdekes tartalmú levelet találtunk a minap Csomó Magda tardoskeddi (Tvrdošovce) olvasónktól. Az apropót erre a pénteki, szeptember 9-i számban A Csallóköz gyümölcse tizenhatodszor címmel a nyolcadik oldalon megjelent írás adta. Ez a valószínűleg nagyszabású járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítás már az egyik előző számban megjelent tudósítás óta felkeltette érdeklődését. ,,Ezért - bár a kiállítás helyszínéről nem esett szó konkrétan - a meghirdetett nyitási napon szeptember 8-án a koradélutáni órákban elmentünk Dunaszerdahelyre (Dunajská Streda). Gondoltuk, majd valaki, vagy valamilyen plakát ott eligazít.“ - írja olvasónk. Az első útbaigazítást az autóparkoló őrétől kérték. Az vállvonogatva válaszolt, hogy nem tud róla. A megszólított járókelőktől sem kaptak választ. Az áruház egyik pénztáránál ismét érdeklődtek. A kérdésre felfigyelő 4-5 alkalmazott közül egyik sem tudott a rendezvényről. Sőt! Az egyik fiatal elárusítónő megjegyezte, hogy talán valamelyik környékbeli faluban lehet a keresett kiállítás. Ezekután már nem kérdezősködtek, csak körülsétálták az áruház környékét és figyeltek, nem látnak-e valamilyen eligazító feliratot, plakátot. S mivel nem láttak, csalódottan hazamentek. „Most, hogy elolvastam a már említett szeptember 9-i írást, ebből sem tudtam meg, hogy hol van az a kiállítás, melyet igazán szívesen megnéztünk volna. Lehet, hogy kitartóbban kellett volna keresnünk, de a töprengés már csak eső utáni köpönyeg. Majd jövőre, a 17. kiállításra talán odatalálunk, feltéve, ha az újság közli a helyszínt is.“ - fejezi be levelét olvasónk. A kritika részben helytálló. Lapunk szeptember 6-i számában, a Levelezőink írják rovatban Csallóköz gyümölcse címmel Mészáros Líviától közöltünk előzetest a kiállításról. Bizonyára elkerülte olvasónk figyelmét, de rögtön az első mondatban közöltük, a helyszín a városi sportcsarnok. Viszont, ami meglepő, hogy a városban több megkérdezett közül senki sem tudott a kiállításról. Olvasónk példája is igazolja, milyen nagy figyelem kíséri az ilyen és hasonló akciókat, rendezvényeket a járás határain túl is, de ahhoz, hogy az érdeklődők az eseményre el tudjanak jutni, megfelelő tájékoztatásra, propagációra van szükség. Esetünkben ezt talán a szervező, a Kertbarátok Szlovákiai Szövetségének Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága elmulasztotta, vagy nem volt elég hatékony, széles körű? Ha így van, a kritika jogos, s a mulasztást jövőre reméljük korrigálják. TÓTH ÁGNES Ez az egyik legszebb fürdőépület Karlovy Varyban, ahol naponta 13-féle procedúrával gyógyítják a pácienseket. Ugyancsak ebben az épületben található az állami fürdővállalat főkonyhája, ahol orvosi előírás alapján 12-féle 1200-1400 adag ételt készítenek. Kovács Árpád felvétele Gazdag műsor lesz Hazánk valamennyi járásában őriznek és évente elevenítenek fel kulturális hagyományt. Az ilyen szokásokhoz csatlakozott az elmúlt évben a Csemadok Bratislavai Városi Bizottsága is, amikor első ízben rendezte meg a városi kultúrális napokat. A városi bizottság határozata értelmében egyes élen járó amatőr- csoportok lehetőséget kapnak a fővárosi szereplésre. Az idén három amatőregyúttesnek nyílik lehetősége bizonyítani. A műsorból néhány rendezvényt szeretnék kiemelni. A Duna Menti Tavasz egyik díjazott csoportja, a nagymegyeri (Calo- vo) Csigabiga gyermekszinpad Weöres Sándor: Csalóka Péter című színdarabját fogja bemutatni, Bodnár Mária rendezésében. Őket követi majd a XXV. Jókai Napok nagy- díjas csoportja, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Fókusz kisszin- pad. Műsorukat Karinthy Frigyes írásaiból állították össze Tanár úr, kérem! címmel. A kulturális napok érdekes színfoltja lesz az érsekújvári (Nové Zámky) Csemadok-szervezet revüszínpadának műsora. Hol van az a nyár? a címe az előadásnak, amelyben három generáció lép fel. Az együttes ezt a műsorát már több ízben mutatta be sikerrel. Hat év után az idén ismét hazánkban vendégszerepei a Magyar Néphadsereg művészegyüttese. Egész estét betöltő műsorukra, melyben Balogh Márton és Szvorák Katalin szólisták is szerepelnek, a Szak- szervezetek Házában kerül sor. A kulturális ajánlatból a képkiállítás sem hiányozhat. Ezúttal Lőrincz Zsuzsa grafikus alkotásait tekintheti meg a közönség. Bizonyára nagy sikert fog aratni a lévai (Levice) csipkeverő Sümeghné Szabó Vilma kiállítása. Értékes és érdekes munkáival tíz napon keresztül ismerkedhet majd a közönség, sőt, betekintést is nyerhet majd a csipkeverés fortélyaiba. A II. Városi Kulturális Napok részletes műsora: október 5., szerda 15 „Közelebb kerülünk“ egymáshoz A hangosbemondó kihirdeti, hogy beérkezett a nemzetközi gyors. A lökdösődő emberáradat előzőn li a kocsikat. Ez a jelenség még meg is magyarázható azzal, hogy mindenki szeretné biztosítani kényelmes utazását egy ülőhely birtokba vételével. Csak azt nem értem, hogy miért él a tömegben ez az eszeveszett hajlam a lökdösődés, tolongás iránt, amikor a szerelvény szigorúan helyjegyes. A rejtélyre csak akkor jöttem rá, amikor felnyomultunk a vonatra. Meglepetésemre a kupé előtt, ahová a helyjegyem, szólt, újabb csődület várt. Miután átverekedtem magam a tömegen, rádöbbentem, hogy erőfeszítésem teljesen hiábavaló volt, mert a helyem már foglalt. Úgy látszik, az állomások jegypénztáraiban az illetékesek nem értesültek arról, hogy egy kupéban csupán nyolc ülőhely van, nem pedig tíz. Az egyik rokonszenves hölgy savanyúan rám mosolyog és közli, hogy ez ,,teljesen normális“ dolog, hisz nem először történt már meg vele. Az utasok nagy része helyeslően rábólint. Szeretném tudni, hogy az új helyjegyfoglalási rendszer miben javított, vagy javitott-e egyáltalán a helyzeten? Ha ez így volt azelőtt, meg most is, akkor hol itt a hatékonyság? Az a véleményem: a vasút lelkes dolgozói abból az elgondolásból nyúltak ehhez a nem éppen frappáns megoldáshoz, hogy elősegítsék egy fontos társadalmi probléma megoldását, vagyis közelebb hozni az embereket egymáshoz (8 helyett 10-en egy kupéban). Tudvalévőén a közös gond, bosszúság szellemileg is közelebb hozza a kedves utasokat. MARKÓ JANKA óra: Steiner Gábor emléktáblájának megkoszorúzása. Október 11., kedd: a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének műsora, 19 órától a Szakszervezetek Házában. Október 16., vasárnap: két ifjúsági előadás, a nagymegyeri Csigabiga gyermekszínpad és a dunaszerdahelyi Fókusz kisszínpad bemutatkozása 16 órától a štrkoveci Darnica művelődési házban. Október 25., kedd: az érsekújvári Csemadok- szervezet revüszínpadának műsora 19 órától a Ružinov művelődési házban. Október 31., hétfő: a MATESZ vendégszereplése, Lovicsek Béla: Végállomás c. vígjátékával, 19 órától a Szakszervezetek Házában. November 7., hétfő: „A múzsák testvérisége“ - összeállítás a csehszlovákiai magyar költők verseiből a MATESZ művészeinek vendégszereplésével - nyilvános rádiófelvétel. 18 órától a štrkoveci Darnica művelődési házban. November 22., kedd: a Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttese és vendége 19 órától ünnepi műsort tart a Ružinov művelődési házban. December 5., hétfő: Rockzenével az életről- a Zendi rockszínpad és vendégének műsora 18 órától a štrkoveci Darnica művelődési házban. Október 13-tól október 25-ig a Csemadok KB nagytermében (Május 1. tér 10-12.), naponta 10-18 óráig Sümeghné Szabó Vilma lévai csipkeverő kiállítása tekinthető meg. November 3-tól november 7-ig ugyancsak a KB nagytermében naponta 10-18 óráig Lőrincz Zsuzsa grafikus alkotásaiból lesz kiállítás. Információk és jegyelővétel: Csemadok Városi Bizottsága, Bratislava, Május 1. tér 10-12. JÉGH IZABELLA, a városi bizottság titkára Eredményes félév A Jednota fogyasztási szövetkezet a Losonci (Lučenec) járásban eredményes félévet zárt a mezőgazdasági termények felvásárlása terén, amivel jelentősen hozzájárult az üzletek zöldség- és gyümölcsválasztékának bővítéséhez. Az első félévben 2,3 millió korona értékben vásároltak fel különféle terményeket, ezzel a tervet több mint az ötszörösére teljesítették. A kedvező eredmények elsősorban a mézfelvásárlásnak köszönhetők, a tervezett 10 tonna helyett 47,7 tonnát vásároltak fel. A zöldség- és gyümölcsfelvásárlás terén is jó eredményeket értek el. A tervezett 5,5 tonna zöldség helyett 26,4 tonnát, gyümölcsből pedig 1,7 tonnát vásároltak fel az elmúlt félévben terven felül. A fogyasztási szövetkezet foglalkozik csigafelvásárlással is, ebből az idén 9,9 tonnát vett át a tenyésztőktől. S bár ez a terv 65 százalékos túlteljesítését jelenti, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az idén 35 százalékkal kevesebb csigát vásárolt fel. Az ilyen arányú csökkenést a felvásárlók a kedvezőtlen időjárásnak tulajdonítják, de a szállítási időpontok sem voltak megfelelőek. Tresťanský Mária u fn 3 Az elítéltek jogai K. K.: Évekkel ezelőtt büntetőeljárás indult ellenem. A bíróság még ki sem hozta az elmarasztaló ítéletet, amikor a férjem beadta a válókeresetet. A bontóperes eljárásban a bíróság a fiamat a férjem gondozásába adta, s engem havi 250 korona tartásdíj fizetésre kötelezett. Eddig rendben is lenne a dolog. Csakhogy, míg én a büntetésemet töltöttem, a fizetésemből nem 250 koronát küldtek gyermektartásra, hanem a fizetés összege alapján átlagosan havi 600 koronát. így a büntetésem ideje alatt 20 ezer koronával többet, fizettem, mint amennyit a tartásdijról szóló ítélet alapján fizetnem kellett volna. Hazatérésem után elmentem a bíróságra, hogy megkérdezzem, milyen alapon küldtek a volt férjem nevére magasabb tartásdijat, s kértem, vegyék vissza a férjemtől ezt a 20 ezer koronát vagy legalább számítsák be nekem az elkövetkező hónapokban, években esedékessé váló tartásdíjra, hogy ne kelljen duplán fizetnem. A bíróságon ezt sajnos nem tudják elintézni. Miként történhetett meg az, hogy a fizetésemből többet fogtak le, mint amennyit a bíróság tar- tásdijként megállapított, és milyen jogon vette fel a volt férjem a havi 600 koronát, ha tudta, hogy csak 250 korona jár neki? Hova fordulhatok ebben az ügyben, hogy visszakapjam a pénzemet a volt férjemtől? Elismerjük, a látszat valóban az, hogy ön többet fizetett, gyermeke eltartására, mint amennyit köteles lett volna, illetve hogy a javító-neve- lő intézet, melyben a büntetését töltötte, több pénzt utalt át a volt férjének. Nézetünk szerint azonban önt nem károsították meg egyetlen egy fillérei sem. A levélben abból indul ki, hogy ha a férjének havi 350 koronával többet utaltak át, mint amennyi a megállapított tartásdíj volt, ez csakis az ön fizetésének rovására történhetett (a jogszabály itt egyébként a „fizetés“ vagy a „munkabér“ fogalma helyett a munkajutalom kifejezést használja, s mint a továbbiakból kiderül, nem véletlenül). A következtetése logikus ugyan, ám a logika sem mindenható, főként ha nem veszi figyelembe a törvényeket, törvény- szerűségeket. Ilyen törvényszerűség az, hogy a bűncselekményt büntetésnek kell követnie. A büntetés pedig az elítéltet egyébként megillető jogok elvételét vagy korlátozását jelenti. A legismertebb büntetés a szabadság- vesztés, melyet az ún. javító-nevelő intézetekben (fegyház, börtön, fogház) hajtanak végre. Az elítélteket itt megfosztják szabadságuktól, s korlátozzák egyéb jogaikat is - nem fosztják meg azonban őket a munkához való joguktól, illetve az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti javadalmazáshoz való joguktól. Igaz, tény az is, hogy az említett alkotmányos jogok gyakorlását némileg befolyásolja a környezet, a különleges körülmények. Vonatkozik ez különösen a munkáért járó jutalommal való rendelkezés lehetőségére, jogára. A dolgozó a munkabérével önállóan rendelkezik. Az elítéltnek ilyen korlátlan rendelkezési joga nincs. Az elítéltek többségének ugyanis tartási kötelessége van a gyermekével szemben, kártérítési kötelessége áldozatával vagy a bűncselekmény károsultjával szemben, pénzbe kerül azonban a javító-nevelő intézetek fenntartása és üzemelése is, és ezeket a kiadásokat az elítélteknek kell fedezniük. Az elítéltek többsége az említett térítési kötelességeinek önként nyilván nem tenne eleget, s ezért az ilyen jogos követeléseknek megfelelő jogi védelmet kell biztosítani. így a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásáról szóló törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek értelmében az elitéit munkájáért járó jutalommal gyakorlatilag a javító-nevelő intézet rendelkezik, mégpedig oly módon, hogy a munkajutalmat elsősorban az elítélt tartási kötelezettségének teljesítésére használja fel, majd a büntetésvégrehajtással kapcsolatos kiadások és más törvényes levonások (kártérítések, stb) megtérítésére. Ebből a jutalomból ad ún. zsebpénzt az elítéltnek és képez számára tartalékot, hogy a szabadlábra bocsátásakor legyen némi készpénz a zsebében. Az említett jogi szabályozás mellékleteként lett kiadva egy táblázat, amely pontosan meghatározza, milyen összegű jutalomból, milyen célokra, milyen összegeket kell levonni. Ezt a táblázatot ugyan nem áll módunkban teljes terjedelmében közölni, mutatóba azonban felsorolhatjuk egy - az ön esetére vonatkoztatható sorának adatait. A 3600-3699 korona összegű munkajutalomból 600 koronát vonnak le, ha az elítélt egy gyermeket köteles eltartani (1044 koronát akkor, ha két gyermeket, 1296 koronát ha három gyermeket, s 1512 koronát ha 4 vagy több gyermeket köteles eltartani). További levonásokra (pl. kártérítésre, a büntetőeljárás illetékének megfizetésére, stb.) 216 koronát vonhatnak le. Tartalékolni kell az elítélt számára 210 koronát és zsebpénzkent kiadható 288, 216 vagy 180 korona (a javítónevelő csoportok egyes fokozataiba való besorolás szerint). A munkajutalomnak fennmaradó részét a büntetésvégrehajtás költségeinek megtérítésére vonják le. önnek tehát a munkajutalomból csak a zsebpénzt és a tartalékolt összeget kellett megkapnia. Igaz ugyan, hogy a tartalékot növelheti az egyéb levonásokra fenntartott kerettel, ha nincsenek olyan tartozásai melyeket ebből elégítenének ki. Az elítélt kérésére a tartalékalapba átutalhatják a zsebpénzét vagy annak egy részét is. A gyermektartási kötelezettsége teljesítésére megállapított keretből azonban nem lehet átutalni egy fillért sem a tartalékalapba. További fontos tudnivaló az, hogy az említett 600 koronát levonták és átutalták volna a volt férjének még abban az esetben is, ha a bíróság egyáltalán nem állapít meg a gyermeke számára tartásdíjat. Az elítélt gyermekéről gondoskodó személynek elegendő az elítélt tartási kötelességét igazolnia ahhoz, hogy a gyermeknek átutalják a táblázatban meghatározott összeget. Nem kell tehát bírósági ítélettel bizonyítani a tartási kötelezettséget, illetve az összegszerűségét, mivel „a levonásokat az elítélt vagy a gyermekről gondoskodó személy kérelmére hajtják végre“. A különbözet (havi 350 korona) tehát valószínűleg a büntetésvégrehajtás költségeinek megtérítésére levont összeget csorbította, s nem azt az összeget, melyet ön a szabadonbocsájtásakor kézhez kapott. Öregségi nyugdíj S. I.: 49 éves vagyok. Két gyermeket neveltem fel, akikre tudtommal 6 évet számítanak be a nyugdíjhoz. 1975 januárjában léptem munkába, s 1985 végéig dolgoztam. 1986-tól a mai napig a 85 éves anyósomról gondoskodom. Mivel a nyugdíjkorhatárhoz közeledem, tudni szeretném, hogy a következő öt évet le kell-e dolgoznom, hogy jogot szerezzek öregségi nyugdíjra? Csalódást kell okoznunk önnek. Először is a két gyermekre nem számítanak be pótidőként automatikusan 6 évet. Ez csak akkor történhet meg, ha a két gyermek között legalább 3 év a korkülönbség, s ha teljesíti a további feltételeket is. Másodszor, ha a következő 5 évet le is dolgozza, öregségi nyugdíjra még nem keletkezik jogigénye a nyugdíj- korhatár elérésével. Az öregségi nyugdíjra való jogigény létrejöttének egyik legfontosabb feltétele ugyanis az, hogy a dolgozó 25 beszámítható évvel rendelkezzen, ön 10 évig dolgozott, a két gyermeke nevelése címén legfeljebb 6 év számítható be, s ez együtt csupán 16 év. Jelenleg tehát még feltehetően 9 éve hiányzik a nyugdíj megítéléséhez. Pótidőként beszámítható azonban a „közeli személyről“ való gondoskodás ideje is, ennek egyik feltétele azonban az, hogy ez a közeli személy (az anyósa) a jnb társadalombiztosítási véleményező bizottságának döntése szerint teljesen vagy legalább túlnyomórészben magatehetetlen legyen. Az eddigi gondoskodás idejének feltételezett beszámításával is csupán 19 évnyi beszámítható idővel rendelkezne, vagyis még hat évet kellene ledolgoznia. (m-n.) ÚJSZ 6 1988. IX.
