Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-20 / 222. szám, kedd

Gyorsítás a biotechnológiai eljárások területén Népszerűsíti, terjeszti, olvassa Beszélgetés Ivan Knotekkel, az SZLKP KB Elnökségének tagjával, a KB titkárával Július végén a napisajtó hírt közölt arról, hogy Bratislavában megtartotta első ülését az SZLKP KB Titkárságának a biotechnoló­giai eljárások a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és erdőgazda­ságban való alkalmazásával foglal­kozó szakbizottsága. Mivel ez új dolog - ilyen szakbizottsága meg a CSKP KB Titkárságának sincs -, ezekről a problémákról Ivari Kno­tekkel, az SZLKP KB Elnökségének tagjavai, a KB titkárával beszélget­tünk.- Titkár elvtárs, megmagyarázhatnád az olvasóknak; mi tette szükségessé ép­pen ebben az időszakban egy ilyen szak- bizottság létrehozását?-A CSKP KB 9. és az SZLKP KB áprilisi ülését követően Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának osztályain, titkárságán és elnökségén el­gondolkoztunk arról, hogyan lehetne javí­tani saját politikai-szervező munkánkat. Főleg arról, hogyan tudnánk minél átfo­góbban és új minőségi felfogás alapján valóra váltani a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán kitűzött megha­tározó feladatokat, amelyeket a CSKP KB 7. és 9. ülésének hatarozatai új megvilá­gításba helyeztek társadalmunk átalakítá­sa kapcsán. Például a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az igényes népgazda­sági terv teljesítésével összefüggő fel­adatok megvalósításán kivül meghatáro- zónák tekintjük a párt koncepcionális és ellenőrző munkájának javítását. Mégpe­dig a kiemelt kulcsfontosságú szakterüle­teken is, amelyek közé a biotechnológiai eljárások fejlesztése vitathatatlanul tarto­zik. Azon oknál fogva, mert rendkívüli népgazdasági jelentőségük van, mivel lé­nyeges mértekben hozzájárulnak a köz­élelmezés biztosításához és más nép- gazdasági ágazatok fejlesztéséhez. Meg azért is, mert ebben a szférában három meghatározó feladatot tűztek ki, amelyek teljesítésével Csehszlovákia hozzájárul a KGST tudományos-műszaki haladása komplex programjának megvalósításá­hoz. A három közül két feladat gesztorai szlovákiai tudományos kutatóintézetek. Mindenekelőtt meg kell említenünk a gaz­dasági állatok irányított reprodukálásának biotechnológiáját, amelynek gesztora a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóin­tézet. Mint ismeretes, itt működik az emb­rióátvitellel foglalkozó közös csehszlovák -szovjet laboratórium. A második feladat az enzimek előállításának fejlesztésével függ össze. Ennek gesztora a mindeddig meglevő bratislavai Liko tröszt -“amely konzervipari szeszfőző, mélyhűtő, halfel­dolgozó és keményítőipari vállalatokat tö­mörít - és annak a tudományos kutatóin­tézete. Mivel az említett szférákban a fel­adatok rugalmasabb megoldására min­den érintett intézet és szervezet nagyobb aktivizálásával törekszünk, ezért hosz- szabb megfontolás után létrehoztuk az említett szakbizottságot, amelyet Ján Plesník akadémikus, az SZLKP KB pót­tagja, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóin­tézet igazgatója vezet.- E szakbizottság létrejötte a mostani időszakban, amikor az átalakítás kapcsán az ügyintézés leepitésére és az egész gazdasági mechanizmus hatékonyabb irányítására törekszünk, mindjárt azt az aggodalmat kelti, nem duplázza-e meg vagy helyettesíti azon állami, illetve ága­zati szervek munkáját, amelyek munka­köréhez tartoznak a biotechnológiák és az említett két feladat megoldása s teljes mértékben felelősek megvalósításukért. Milyen lesz e szakbizottsag munkaköre?-Talán mindenekelőtt azt kell ki­emelni, amit már az első ülésen elmond­tam; ez a szakbizottság csak tanácsadó szervként működhet a termelékeny bio­technológiák alkalmazása, az elmélet, a szervezés és a tájékoztatás fejlesztése területén. Fő feladata tehát az, hogy kez- deményezően, konkrét ajánlásokkal hoz­zájáruljon az említett szféra anyagainak kidolgozásához, még mielőtt a párt- vagy az állami szervek tanácskozásainak napi­rendjére kerülnének. Tehát azt kell előse­gítenie, hogy e szervek döntései minél jobbak legyenek, és aktívan előmozdítsák e feladatok konkrét teljesítését. Tehát a tanácsadó szervnek segítenie kell egyes olyan problémák rugalmasabb le­küzdését, amelyek a jelenlegi időszakban a csehszlovák vállalatok és tudományos kutató szervezetek említett feladatok megoldásában, a KGST-programok telje­sítésében való részvételének megszerve­zése kapcsán vetődtek fel. Sikeres meg­oldásuk után a szakbizottság feltehetően feloszlik. Ez tehát nem állandó szakbizott­ság, de tevékenységét nem akarjuk le- * szűkíteni a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar feladatainak megoldására. Köny­nyen elképzelhető, hogy később az erdő- gazdaság, a vízgazdálkodás vagy a fafel­dolgozó és a gyógyszeripar egyes problé­máinak megoldásához is hozzájárul. Ter­mészetesen a megvitatott problémáktól és konkrét megoldásuktól függően. Nyil­vánvalóan ennek alapján fogjuk növelni vagy csökkenteni a benne dolgozó szak­emberek számát Semmi esetre sincs szó tehát az illeté­kes állami vagy ágazati szervek munkájá­nak helyettesítéséről. A feladatok megva­lósítói továbbra is a központi szervek, konkrétan ebben az esetben a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A kongresszusi feladatok végrehajtásáért vállalt felelősség osztha­tatlan. Mindazt, ami hozzájárul a kong­resszusi feladat teljesítéséhez és - a bio­technológiai eljárások problémaköre az egyik jelentős ilyen feladat - teljes egé­szében fel kell használni. Mi például ezzel kapcsolatban azt az alapvető kötelessé­get is fokozzuk, hogy elmélyüljön a párt ellenőrző szerepe. Arra törekszünk tehát, hogy a feladatok teljesítése vagy nem teljesítése okainak szakavatottabb elem­zése alapján objektívabban meg tudjuk határozni az érdemeket és a feladatok teljesítését elmulasztó felelősségét.- Hány tagja van az említett ta­nácsadó szervnek, és megközelítőleg mi­lyen az összetétele?-A szakbizottságnak összesen 17 tagja van. A tudományos kutatás terüle­tén, valamint egyes termelő vállalatoknál s más szerveknél és szervezeteknél tevé­kenykedő élenjáró szakemberek vannak köztük, akik érdekeltek a biotechnológiai eljárások fejlesztésében. Amint már emlí­tettem, a szakbizottság elnöke Ján Ples- nik akadémikus, titkára pedig František Poizl, az SZLKP KB mezőgazdasági osz­tályának politikai munkatársa. További je­lentős tagja Koloman Bod'a akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia Ivanka prí Dunaji Gazdasági Állatfiziológiai Inté­zetének igazgatója. A szakbizottságban számos további jeles szakember is helyet kapott, akik a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskolán, a Nyitrai Mezőgazdasági Főis­kolán, kutatóintézetekben és más munka­helyeken tevékenykednek. Tehát csak olyan igazgatók és munkatársak vannak benne, akik az adott intézetnél, iskolában vagy szervezetnél közvetlenül a biotech­nológiával összefüggő konkrét problémák megoldásával foglalkoznak. Ezért tagja a szakbizottságnak például Ján Šabik, a Szlovák Szocialista Köztársaság mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszteré­nek helyettese, aki e feladatok teljesítését az élelmiszeriparban szervezi meg. A szakembereknek e szakavatott ta­nácsadó csoportja segítségével akarjuk tehát elérni azt, hogy az előterjesztett anyagokat nagy felelősséggel és hozzá­értéssel vitassák meg, hogy vége legyen azoknak az időknek, amikor a határozato­kat csak jóváhagyták, de az elégtelen igényesség miatt nem mindig sikerült őket idejében végrehajtani.- Nem ártana, ha megemlítenéd leg­alább a legfontosabbakat.- Nyíltan meg kell például mondani, hogy a biotechnológiákkal kapcsolatban az elmúlt években a szövetségi kormány elnöksége három határozatot fogadott el, de lényegében csak a negyedik határozat - a 257/1985 számú - foglalkozik végre a biotechnológiák csehszlovákiai fejlesz­tésének 1995-ig terjedő hosszú távú komplex tudományos-műszaki program­jának alapvető kérdéseivel. Ezzel összefüggésben ki kell emelni, hogy a biotechnológiákat k£t szempont alapján kell szervezni: elsősorban az is­meretlen befolyások hatalmas mennyisé­ge és kifejlesztése lehetséges következ­ményei szempontjából. Habár a mező- gazdasági termelés jelentős mértékben biotechnológiai jellegű, az enzimek és más anyagok felhasználása, vagy például a génsebészet számos nagyon lényeges kérdést vethet fel a szervezetek fejlődé­sével kapcsolatban. Másrészt a mostani szakaszban annak a meggyorsítására tö­rekszünk, ami ismert, amit a tudomány már eddig elért. Célunk tehát az ilyen eredmények gyors gyakorlati bevezetése és felhasználása. Az SZLKP Központi Bizottsága elsősorban ezt az utat akarja támogatni, mégpedig azért, mert már a je­lenlegi ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére is nagyon pozitív hatást gya­korolhat, s kedvező teret biztosíthat a 9. ötéves terv feladatainak teljesítésé­hez. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt a gazdasági állatok reprodukálásának irá­nyítására gondolok. E téren nagyon konk­rét eredmények születtek és úgy vélem, hogy országos viszonylatban is jelentős fejlődést lehet elérni, főleg a szarvasmar­ha-tenyésztésben. De nem csak ott. Ami például az enzimek problémáját illeti, el­sősorban a Liko tröszt tevékenységére és az enzimprogram Dolná Krupában törté­nő megvalósítására támaszkodunk, ahol célunk elsősorban az alkaikus proteinek előállítása. De ugyancsak sokat várunk a Slovlik leopoldovi enzimgyártő üzemé­nek építésétől, amely alkaikus proteine­ken kívül citromsav gyártására is szako­sodik. Jóváhagytunk számos konkrét programot, de őszintén meg kell monda­nom, hogy például a leopoldovi üzem építése kapcsán olyan alapvető kérdés megoldásáért is harcot kell vívnunk, mint amilyen a hóvezeték megépítése a Jas- lovské Bohunice-i Atomerőműből. Ez ugyanis a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hatáskörén kívül esik. Ezért az Állami Tervbizottság­gal közösen osztályunk is hozzá akar járulni e probléma megoldásához. Az SZLKP KB Titkárságának említett szakbi­zottsága segítségével egyidejűleg meg­ítéljük, mennyire felelősen viszonyulnak a partnerek a feladatok ütemtervének tel­jesítéséhez, s így teremtik meg a feltéte­leket ahhoz, hogy a beruházás megkez­désének és a 9. ötéves tervidőszak évei­ben történő befejezésének ütemtervei va­lósakká váljanak. Egyidejűleg azonban olyan kérdéseket is meg kell oldanunk, amelyek a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatosak. Ilyen például a biológiai növényvédőszerek problémája, amelyet környezetvédelmi szempontból elsőren­dűnek tekintünk. A szlovákiai mezőgaz­daság nem kisebb problémája a burgo­nyatermelés. Ez elsősorban a nagyobb hozamok elérésével, főleg a vírusos be­tegségek elleni harccal kapcsolatos. Ezenkívül sok olyan további feladatot is teljesíteni kell, amelyeket a vállalatok és tudományos kutatóintézetek programjai tartalmaznak. Arra törekszünk tehát, hogy éppen ez a jól felkészült tudományos csoport segít­sen gyorsabban eligazodni a KGST-tag- államok és más országok elért tudomá­nyos kutatási eredményeiben, s ajánlá­saival aktívan hozzájáruljon a helyes dön­téshozatalhoz, azon célok megfelelő kitű­zéséhez, amelyekkel a pártszervek a 9. és 10. ötéves tervidőszakra szóló kon­cepcionális anyagok megvitatása során foglalkoznak.- Megpróbáltak már valami hasonlót érvényesíteni korábban a pádmunkában, és ha igen, mennyire bizonyult ez hasz­nosnak?- E téren követett eljárásunk segítésé­re azokat a tapasztalatokat is felhasznál­juk, amelyeket a pártszervezetek például a Nyugat-szlovákiai kerületben szereztek. Például köztudott, hogy a nyugat-szlová­kiai kerületi pártbizottság kezdeményezé­sének köszönhetően sikeresen megoldot­ták a kukoricatermesztési rendszernek és gyakorlati felhasználásának a problémá­ját. Ma az állami szervek megértésének köszönhetően - amelyért ugyancsak har­colni kellett - lényegében az egész nö­vénytermelésben rendszerszerű eljárás érvényesül. E rendszer segítségével ol­dottuk meg például a nagyüzemi lencse­termesztés kérdését azzal kapcsolatban, hogy korábban hiány mutatkozott belőle a piacon. Megértjük, hogy a mezőgazdasági szférában a jelenlegi időszakban számos konkrét feladata hárul a gazdasági me­chanizmus átalakításával kapcsolatban. Nem örülnénk azonban annak, ha valahol a háttérben maradnának azok a súlyponti feladatok, amelyek rendkívüli jelentősé­gűek a jelen és a jövő szempontjából. Ezért az említett szakbizottságnak is egy­fajta gyorsító szerepet kell betöltenie. Ak­tívan és nagyon konkrétak kell elősegíte­nie az irányítás és a döntéshozatal folya­matának javítását. Nézetem szerint ezzel a feladatával képes lesz megbirkózni.- Köszönjük a beszélgetést. GUSTÁV ČAPKO Egri László tizennégy éve dolgo­zik a šafárikovói Ruhagyárban. A sors annakidején úgy hozta, hogy a tervezési osztályra került, s bár a kezdet nem volt könnyű, viszony­lag rövid idő alatt megszokta, meg is szerette ezt a munkát. A tervező természetesen nemcsak tervez, ha­nem az egyes munkahelyek, műhe­lyek vezetőinek jelentései alapján minden reggel összegzi az előző napi termelési eredményeket, összehasonlítást végez, elemzést készít, informálja az üzem vezetőit az előző időszak tervének teljesíté­séről. A naprakész, pontos kimuta­tások, javaslatok alapján születnek aztán az üzem vezetőinek döntései, határozatai. Nagyjából ennyit tud­tam meg előzetesen a fiatal közgaz­dász munkájáról, aki tehát feltehető­en fontos láncszem a gazdaság, a termelés belső irányításában. De vajon érdeklik-e a közügyek, szívén viseli-e mások, mindenekelőtt mun­katársai és lakótársai sorsát? Felte­hetően igen. Mielőtt ugyanis szemé­lyesen találkoztunk volna az üzem igazgatójának dolgozószobájában, többször is szóba került neve, s mindannyiszor pozitív értelemben. Talán emiatt is javasolták az utóbbi időkben több funkcióba, közöttük az SZLKP Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottságának sajtó- bizottságába is. Talán azért, mert környezetében mindenki tudja róla, hogy nagy híve, szinte megszállottja a nyomtatott szónak. Mindent elol­vas, ami a keze ügyébe kerül, emel­lett népszerűsítője, terjesztője is számtalan sajtóterméknek.- Üzemen belül szerencsére nem nagy gond a sajtó propagálása - vallja társadalmi munkájáról, - job­bára fiatalokból áll közösségünk, s náluk természetes az olvasás igénye. Két évvel ezelőtt például elnyertük a járási pártbizottság ván­dorzászlaját, s azóta is az élenjárók közé tartozunk a pártsajtó olvasásá­ban és terjesztésében. A legtöbb előfizetője természetesen az Új Szónak és a Pravdának van, nagyon sokan rendelik azonban a kerületi és a járási újságot is. Üzemünk vezeté­se gondol azokra is, akik csak idő­szakonként vásárolnak sajtótermé­keket, ók a föbejarat előtti standon juthatnak olvasnivalóhoz. Társadal­mi funkciómból eredően olykor ott is érdeklődöm, s az észrevételeket és a panaszokat továbbítom a hírlap- szolgálat illetékeseinek, illetve a saj­tóbizottság ülésein beszámolok ta­pasztalataimról. Úgy vélem, az utób­bi időszakban javult a helyzet a na­pilapokat illetően, késést legfeljebb a téli hófúvások és viharok idején tapasztaltunk, amikor rövid időszak­ra megbénult a Nyugat-Szlovákiába irányuló közúti és vasúti forgalom. Mindemellett a szombati napokon még ma is gondot okoz a napilapok megvásárlása, de amint erről érte­sültem, járásunk más lakóhelyein, sőt a járási székhelyen is hasonló a helyzet. A pult alatt árusított sajtó­termékek ügyében is szót emeltem. Nem állítom, hogy a közbenjárá­somra. de tény, hogy fiatal olvasóink most már könnyebben hozzájuthat­nak a Magyar Ifjúság, vagy a Világ Ifjúságához, mint korábban.-A sajtóbizottságban egyébként mi a konkrét feladata?-Legutóbb például azzal bíztak meg, hogy vizsgáljam meg a šafári­kovói könyvesbolt ellátottságát, s a politikai irodalom terjesztésének és eladásának gondjait. Mert ezen a téren a helyi könyvesboltban tény­leg voltak, s vannak is még gondok.- S mit állapított meg?- Az üzlet vezetőjétől megtudtam, hogy olykor akadnak ellátási problé­mák, ami talán természetes is, tudo­másul kell vennünk, hogy a nagyobb városokba hamarább eljutnak a könyvújdonságok. A legtöbb Idő­szerű és fontos alkotás azonban a mi városkánk könyvesboltjában is megtalálható Ami az olvasottságot illeti az a tapasztalatom, hogy az időszerű kérdésekkel foglalkozó müvek iránt van igény, kereslet. Gorbacsov elvtárs könyvének pél­dául nem kellett propaganda, napo­kon belül hiánycikk lett.- S személy szerint, milyen kap­csolata van a sajtóval és az iroda­lommal?-A napilapok közül a Pravdát előfizetem, az Új Szót megvásáro­lom. Az előbbi a hazai és a külföldi politikai eseményeket megfelelően tálalja, ezen kívül mind több cikkel olvashatunk a gazdasági átalakítás­ról. Mint olvasó hasonlóan jellemez­ném az Új Szót is azzal az apró észrevétellel, hogy külpolitikai és sportrovatában olykor csak az ese­mények harmadnapján találkozom azokkal az írásokkal, melyeket a Pravda előző napi számában kö­zölt. Ami az irodalmat illeti, szívesen olvasok klasszikusoktól és mai, akár fiatal szerzőktől is, a lényeg szá­momra mindig az, hogy van-e mű­veiknek mondanivalójuk. Hadd mondjam el, hogy kapcsolatom a sajtóval és az irodalommal nem egyoldalú. Rendszeres levelezője vagyok vállalati újságunknak, s je­lentek már meg tudósításaim a Nő­ben is. Versekkel, karcolatokkal is próbálkozom, persze ezeket nem a nyilvánosságnak szánom, inkább a szellemi önmegvalósulás, a lelki egyensúly karbantartása céljából írok. Találkozásunk, beszélgetésünk adalékaként talán csak annyit: Egri László egyik kitüntetettje lesz az idei sajtónapi ünnepségeknek. HACSI ATTILA I /an már egy éve, hogy is- » merősöm elújságolta, régi házukat, sót az egész utcát lebont­ják, új lakást kap. Mivel ismertem körülményeit, s azt, hogy a lakás­hivatal talán éppen ezért már tíz éve nem fektetett a lakások javítá­sába pénzt, s azok nagyon lerom­lottak, vele együtt örültem. A mi­nap ismét összefutottunk, termé­szetesen új lakásáról faggattam. Takarékosság? Hidegzuhanyként ért a hír, hogy még a régi helyen lakik, mert ez- idáig a négyből csak két házat bontottak le. Sajnos, tette hozzá szomorúan. ,,De ami most történt, az égbekiáltó“ - panaszolta. Meg­tudtam, néhány hete értesítették a lakókat, ekkor és ekkor legyenek odahaza, lecserélik a villanyórá­kat. Ismerősöm ugyan rossz tréfá­nak vette az egészet, de otthon maradt. A jelzett időpontban jött is a két szerelő, s nekifogtak a mun­kának. Ismerősöm természetesen megkérdezte, vajon a régi vil­lanyóra annyira megrongálódott-e, hogy nem bírná ki ezt a pár hóna­pot, vagy csak hetet. Azt a választ kapta, hogy az óra jó, s még szol­gálna is néhány évet hibátlanul, de a bratislavai villanyművek így dön­töttek. A pazarláson nagyon felhá­borodva azt is megtudakolta, mennyibe is kerül egy villanyóra. „Úgy 700 korona körül“ - hang­zott a válasz, de megtudta azt is, hogy az ő lakásában kétszer any- nyiba, mert az éjszakai áramra külön óra szolgál. Azonnal kiszá­mította: a megmaradt két ház 24 lakásában, hacsak egy-egy órát cserélnek újra, ez kerek 16 800 koronába kerül, ám sok lakásban az övéhez hasonlóan két óra talál­ható. „Tudod mennyit kell nekem ta­karékoskodnom ahhoz, hogy összegyújtsek egy kis pénzt? S itt tízezrek vesznek kárba! Kinek a zsebéből?“ Valamennyiünkéből - gondoltam, de hallgattam. Te­hettem mást? PÉTERFI SZONYA

Next

/
Thumbnails
Contents