Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-20 / 222. szám, kedd

Ésszerű és átfogó ejgyiittműködésre van szükség Ázsiában (Folytatás a 3. oldalról) olyan kérdéssel, amely kihatással van a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről szóló szovjet-ameri­kai tárgyalások távlataira, vagyis az egész világ biztonságának jövőjére is. A Krasznojarszk közelében levő rádiólokációs állomásról van szó. Nem keveset tettünk azért, hogy bebizonyítsuk: ennek a rádiólokáci­ós állomásnak a jellege és feladata nem sérti meg a rakétaelháritó rend­szerek korlátozásáról 1972-ben kö­tött megállapodást. Még az amerikai Kongresszus tagjait is meghívtuk. Készséget mu­tattunk arra, hogy leszereljük az ál­lomás berendezéseit, ha sikerül megállapodni a rakétaelháritó rend­szerek korlátozásáról szóló említett szerződés tiszteletben tartásában. A krasznojarszki rádiólokációs állo­más körüli spekulációk azonban tovább terjednek, ami fékezi a genfi tárgyalások menetét. Valaki számá­ra ez nyilván előnyös. Úgy döntöt­tünk, egyszer s mindenkorra cáfol- hatatlanul bebizonyítjuk, feleslege­sek az ezzel kapcsolatos aggodal­mak. Erről a döntésünkről tájékoz­tattuk az USA elnökét. A krasznojarszki rádiólokációs ál­lomás bázisán hozzunk létre a vilá­gűr békés kihasználása során foly­tatott nemzetközi együttműködés céljaira egy központot és kapcsoljuk be ezt az űrvilágszervezet rendsze­rébe, amelynek gondolatát nyugati befolyásos körök is elfogadták. Ké­szek vagyunk konzultálni minden or­szág tudósaival, akik érdeklődést ta­núsítanak e terv iránt. Ez a mi válaszunk a kraszno­jarszki állomással kapcsolatos nyu­gati aggodalmakra. A Grönlandon épülő és Nagy-Britanniában levő amerikai rádiólokációs állomásokkal kapcsolatos aggályaink továbbra is tartanak. A szakemberek azt han­goztatják, hogy ezek az állomások közvetlenül megsértik a rakétaelhá­rító rendszerek korlátozásáról szóló megállapodást. Azt várjuk, hogy a kezdeményezésünkre adott vá­laszként Washington meghozza a megfelelő intézkedéseket. Ázsiára és a csendes-óceáni tér­ségre visszatérve meg kell mondani, hogy nemcsak a fegyverek által szennyezett. Egy másik, gyorsan növekvő veszély is fenyegeti - az ökológiai szennyezettség. Ezt a problémát mindenki tudatosítja. Elérkezett az ideje a regionális együttmüködés megkezdésének. Kezdetként talán össze lehetne hív­ni egy szakértői konferenciát, amely megmutatja, mennyi a közös problé­mánk, mennyire függünk egymástól, és ez azt jelenti, hogy közösen is kell eljárnunk. További tárgyalási témaként me­rül fel a nemzeti hagyományok meg­őrzése és fejlesztése során, vala­mint az elemi csapások elleni harc során folytatott együttmüködés. Felmerül a gondolat, miért ne ren­dezhetnénk külügyminiszteri szintű találkozót valamennyi érdekelt állam részvételével. Ezen a találkozón meg lehetne vitatni az ázsiai és csendes-óceáni térségben kiépíten­dő új kapcsolatok elveit. Érdeklődéssel figyeltük az ázsiai és csendes-óceáni gazdasági együttműködésről szóló konferenci­át, üdvözöltük az ösakai tanácsko­zást és készek vagyunk bekapcso­lódni e nemzetközi szervezet tevé­kenységébe olyan formában, ahogy azt a tagok elfogadhatónak tartják. Nagyobb aktivitásra van szüksége a különböző szakosított ENSZ-szer- vezeteknek - az Ázsiai és Csendes­óceáni Gazdasági és Szociális Bi­zottságnak, a Nyugat-ázsiai Gazda­sági Bizottságnak. Nem szeretném azt a benyomást kelteni, hogy véleményünk szerint a vlagyivosztoki eszmék megvalósí­tása terén nálunk minden rendben van. Ettől még távol állunk. Ez végül is saját problémáinkból és nehézsé­geinkből ered, amelyekről beszé­dem első részében szóltam. Mi azonban messzire tekintünk. A radi­kális gazdasági reform és a politikai rendszer átalakítása biztosítja Szi­béria és a Távol-Kelet rohamos fej­lődését. Ha azt szomszédaink és a távolabbi államok is úgy kívánják, a jövőben Ázsiának ebben a részé­ben szilárd gazdasági, tudományos- tViűszaki, kulturális, ökológiai és más területekre kiterjedő kapcsolatokat építhetünk. Abból indulunk ki, hogy a vlagyivosztoki program potenciálja távolról sem merült ki. A külgazdasági kapcsolatok dina- mikusabbá tétele érdekében, és fi­gyelembe véve országunk eme terü­leteinek sajátos . vonásait, most olyan intézkedéseket készítünk elő, amelyeket „előnyös rezsimnek" le­het nevezni. Szeretnénk- az itteni vállalatok, szervezetek és szövetkezetek számára biztosíta­ni az önálló külkereskedelmi jogot;- bevezetni a „távol-keleti koefi- cienst" - azt a jogot, hogy a deviza- bevételek egy részét a kollektívák szociális fejlődésére, egyebek kö­zött külföldi fogyasztási cikkek vá­sárlására használják feí;- lehetővé tenni a part és határ menti kereskedelemben részt vevő vállalatok számára, hogy az export céljaira kihasználhassák az összes megtakarított nyersanyagot és alap­anyagot;- megengedni vállalatainknak, hogy közvetlen külső kapcsolatokat létesítsenek; a szövetkezetek eseté­ben erre a kerületi és területi végre­hajtó bizottságok adják meg az en­gedélyt;- felmenteni a szerződéses ala­pokon létrejött közös vállalatokat a nyereségadó alól, mégpedig hosz- szabb időszakra, mint az ország más részeiben, továbbá ugyancsak szeretnénk adómentessé tenni a szociális fejlesztési alapokba tör­ténő beruházásaikat;-az igazgatóságok és a szak- szervezetek megfontolása szerint meghatározni a közös vállalatokban dolgozók bérét. Fontolgatjuk, hogy a Távol-Kele­ten különleges „közös vállalkozási zónákat" hozunk létre, ahol kedvező vám- és adószabályokat vezetnénk be, s csökkennének a természeti és a munkaerőforrások kihasználásáért fizetendő díjak. Fokozni fogjuk a helyi közigazga­tási szervek szerepét a külgazdasá­gi tevékenység irányítása során. A távol-keleti vállalatok által átutalt deviza egy része felett a helyi közi­gazgatási szervek rendelkezhetné­nek. Nyilván megérett az idő arra, hogy a Távol-Keleten létrehozzuk a külgazdasági kapcsolatok koordi­nálásával foglalkozó regionális szervet. Nem kerülte el a Szovjetunió fi­gyelmét, hogy a kínai sajtó a kínai -japán-szovjet háromoldalú, köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlesztésének lehe­tőségeiről ír. A felek készsége ese­tén ezt a gondolatot a gyakorlatba lehetne átültetni. Ehhez hozzá lehet tenni, hogy készek vagyunk megállapodni a kí­nai féllel a közös mezőgazdasági termelésben az Amuri és a Csitai területen és a Primorszkij határterü­leten. Úgy véljük, hogy a Koreai-félszi­geten kialakult helyzet átfogó javítá­sával párhuzamosan lehetőség nyíl­hat a Dél-Koreával való gazdasági kapcsolatok felvételére. Meggyőződésem, hogy a sokszí­nű és számunkra új együttműködési formák fejlesztése létrehozza a tö­meges idegenforgalom fejlesztésé­hez szükséges anyagi és pszicholó­giai bázist is. Amellett vagyunk, hogy a min­dennapi életbe bátrabban kapcso- • lódjon be a népi diplomácia, amely már bebizonyította hatékonyságát, s szorgalmazzuk az emberek közti kapcsolatok bővítését. Ezzel össze­függésben felvetjük egy ázsiai és csendes-óceáni nemzetközi regio­nális kulturális központ létrehozásá­nak gondolatát. Ennek a nemzeti tagozatokkal rendelkező társadalmi szervezetnek a célja az lenne, hogy elősegítené a tudósok és a diákok közötti kontaktusokat, a különböző országok állampolgárai közötti érint­kezést, a közös humanitárius és ökológiai kutatásokat. Kedves elvtársak! Az ázsiai és a csendes-óceáni térség jövőjéhez vezető útnak még csak az elején vagyunk. Számos nehézség és aka­dály vár ránk, de szívósan fogunk eljárni, mert megéri. Azon fogunk munkálkodni, hogy sikeresen teljesítsük az átalakítás feladatait, hogy megszilárduljon a béke és a nemzetek közötti bi­zalom. Libanon Új jelölt az elnöki tisztségre (ČSTK) - Libanonban a héten elnökválasztást kellene tartani. Az alkotmány értelmében szeptember 23-án jár le Amin Gemajel jelenlegi elnök hatéves mandátuma. A keresztény jobboldal körében heves ellenállást váltott ki Michail Dahir maronita képviselő bejelenté­se, miszerint megpályázza ezt a leg­magasabb állami tisztséget. Dahir vasárnap a Damaszkuszban meg­tartott szíriai-amerikai megbeszélé­sek befejezése után közölte ezt a szándékát. A bejrúti An Nahar lapnak adott nyilatkozatában bírálta a jobboldali tömegtájékoztató esz­közöket az ellene indított kampány miatt. Emlékeztetett arra, hogy a ke­resztény jobboldal fegyveres alaku­lata, a Libanoni Erők már meghiúsí­tották az elnökválasztás első fordu­lóját, amikor nem értettek egyet Szulejman Frangié exelnök jelölé­sével. Nem elhanyagolható az a kö­rülmény sem, hogy a hadsereg ve­zetője, Michel Aun tábornok szintén ellenzi Dahir indulását. Irán háborús veszteségei (ČSTK) - Irán vasárnap első íz­ben tett közzé hivatalos adatokat az iráni-iraki háborúban őt ért veszte­ségek nagyságáról. Mohammed Khatami hodzsatol- iszlám, iszlám beállítottságú minisz­ter beszédet mondott az iráni rádió­ban, amelyből kiderült, hogy a nyolc évig folyt határháborúban az iráni fél több mint 123 ezer katonáját vesz­tette el, és több mint 61 ezer sze­mély eltűnt. Az iraki légi- és rakéta- támadások következtében hozzáve­tőleg 11 ezer polgári személy vesz­tette életét. Nyugati szakértők becslései sze­rint Irán veszteségei ennél jóval többre tehetők, szerintük ugyanis legkevesebb 300 ezer a halálos és 600 ezer a sebesült áldozatok szá­ma, sőt, az iraki becslések szerint Irán 800 ezer katonája esett el a har­cokban. Katonai szakértők becslése szerint az iraki fél 120 ezer katonáját vesztette el és 300 ezerre tehető a sebesültek száma A brit SDP konferenciája (ČSTK) - Az ellenzéki pártok és a kormányzó konzervatívok politiká­jának bírálata jegyében folyik szom­bat óta Torquay-ban a brit Szociál­demokrata Párt (SDP) éves konfe­renciája. Az SPD mostani tanácskozásán mindenáron azt próbálja bebizonyí­tani, hogy továbbra is országos be­folyással és világos elképzelésekkel bíró politikai párt annak ellenére, hogy tagjainak túlnyomó része ta­vasszal csatlakozott a liberális párt­hoz. A brit SDP cáfolni igyekszik azokat a szemleírói véleményeket, hogy a párt jelenleg mindössze Da­vid Owen pártvezér „híveinek a klubja". Eredetileg mintegy ezer résztvevőre számítottak, azonban csak mintegy ötszázan gyűltek össze, s a jelenlevők bel- és külpoli­tikai kérdésekről vitatkoznak. A párt ugyan centrista beállítottságúnak vallja magát, azonban politikai el­képzelései nagyon közelállóak a kormányzó konzervatívokéhoz. E tekintetben a kevés kivételek egyi­ke az a határozat, amelyben azt követelik a Thatcher-kormánytól, hogy rendeljen el hatékony gazda­sági szankciókat a dél-afrikai rezsim ellen. Amerikai erődemonstráció (ČSTK) - Több mint 20 dél-koreai demokratikus szervezet tegnap kö­zös nyilatkozatban tiltakozott az amerikai katonai erődemonstráció ellen, amelyet a Pentagon rendezett a Koreai félsziget partjainál. Két flot­taköteléket vontak össze a térség­ben, ezeket a Nimitz és a Midway repülőgép-anyahajók vezetik, me­lyek fedélzetén atomfegyver-hordo­zók is vannak. A nyilatkozat azt is elítéli, hogy a japán fegyveres erők parancsnoksága a térségben a kö­zeljövőben japán-amerikai légi és haditengerészeti gyakorlatot akar rendezni. Svéd parlamenti választások Jelentősen visszaesett az ellenzék (ČSTK) - A Svédországban va­sárnap lebonyolított parlamenti vá­lasztások eredményei szerint a kor­mányzó Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt a szavazatok 43,7 szá­zalékát szerezte meg, ami a 349 tagú törvényhozásban 157 mandá­tumot biztosít számára. A Svéd Bal­oldali Párt - Kommunisták a szava­zatok 5,9 százalékával 21 képviselői mandátumhoz jutott, ami azt jelenti, hogy a baloldal a riksdagban megő­rizte abszolút többségét. A három nagy ellenzéki párt együttvéve 20 mandátumot veszí­tett, ami az elmúlt negyven évben a legrosszabb szereplésnek számit. Ez a legérzékenyebben a konzerva­tív Mérsékelt Egyesült Pártot (mí­nusz 10 madátum), valamint a libe­rális Néppártot (mínusz 7 mandá­tum) érinti. A Centrum Pártnak há­rom képviselői helyről kell lemonda­nia. Az eddigi ellénzéki pártok együttvéve 151 mandátumot mond­hatnak magukénak. Hétéves fennállása óta először jutott be a parlamentbe a Környezet- védők Pártja, amelynek most 20 képviselője lesz. H írmagyarázatunk Módosult miliő A svédországi választások után - az eredmények tanúsága szerint- módosul a skandináv ország politikai miliője, de nem úgy, ahogy arra a szavazás előtt egyesek spekuláltak. Feleslegesnek bizonyultak azok aggályai, akik a szociáldemokraták és a kommunisták - azaz a baloldali tömb- visszaesését jövendölték, mégpedig a környezetvédők javára. A Milljöpar- tiet ugyan - amint arra lényegében számítani lehetett - túllépte a négy százalékos küszöböt, s rögtön húsz mandátuma lesz az új parlamentben, de éppenhogy nem a baloldaltól, hanem a három centrista-jobboldali párttól szippantott el szavazatokat (pontosan annyit, amennyit az ellenzék elveszí­tett). Ez azt jelenti, hogy a stockholmi spektrum ugyan a zölddel gazdagodott, de továbbra is a vörös a meghatározó szín. Olof Palme halála óta most rendeztek először parlamenti választásokat Svédországban (előzőleg a szociáldemokraták 1982-ben és 1985-ben eléggé. meggyőzően nyerték a versenyt). Az ellenzék arra épített, hogy a meggyilkolt miniszterelnök hazai és nemzetközi tekintélyével az utód, Ingvar Carlsson nem vetekedhet (ami részben igaz), s így a kormányzat ellen még jobban kihasználhatók az utóbbi években kirobbant botrányok. Az egyik éppen a Palme-gyilkossággal kapcsolatos: a nyomozás furcsa fordulatokat vett, s annak ellenére, hogy már két és fél éve tart, semmi eredményt nem hozott. Talán a szociáldemokraták túlbuzgóságának, bizo­nyítani akarásának tudható be, hogy Anna-Greta Laijon igazságügy-minisz­ter személyes felkérésére egy Ebbe Carlsson nevezetű lapkiadó magánnyo­mozásba kezdett, de egyik emberét - miközben lehallgató berendezéseket akart becsempészni Svédországba - a határon lefülelték. Az afér nyomán Laijon asszony kénytelen volt megválni miniszteri posztjától. A másik botrány még régebbi keletű, de a választásokra való tekintettel az ellenzék „felmelegítette“. A Bofors fegyvergyár illegális üzleteiről van szó, amelyekbe magas rangú állami tisztségviselők is belekeveredtek. Nos, mindez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a mérleg serpenyője az ellenzék javára billenjen. A szociáldemokrata kormány politikájának eredmé­nyei ugyanis sokkal többet nyomtak a latban. A külpolitikában Svédország Palme után is megőrizte aktivitását, Carlsson kormányfő az utóbbi másfél évben járt a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Kínában (hogy csak a legfontosabbakat említsük). Stockholm vezér elve továbbra is az, hogy a semleges státusz nem a passzivitás, a közöny „melegágya", hanem ellenkezőleg: kezdeményező, intenzív fellépést követel a nemzetközi poron­don. Svédország ehhez is tartja magát, ami számára nagy elismerést hozott a nagyhatalmak és a kisebb államok részéről egyaránt. Ami pedig a belpolitikát illeti, itt sem adott a kormány támadási felületet az ellenzéknek. Az utóbbi fél évtizedben 200 ezer új munkahely létesült Svédországban (a lakosságnak csupán a 2 százaléka munkanélküli), az infláció pedig a felére csökkent (a pénzromlás üteme jóval lassúbb, mint a bérek emelkedése). A környezetvédők bombasikere valószínűleg annak tudható be, hogy az ökológiai problémák (például a balti- és északi-tengeri tömeges fókapusztu­lással összefüggésben) mind élesebben vetődnek fel Skandináviában is. Ami a Milljöpartiet parlamenti pozícióit illeti, valószínűleg nem lesznek olyan erősek, mintha a baloldal és az ellenzék közötti mérleg nyelvét alkotnák (ahogy arra a választások előtt sokan számítottak), pláne, hogy a kormány is egyre nagyobb figyelmet kíván szentelni az ökológiának. Szóval, a szociál­demokratáknak nincs szükségük a zöldek parlamenti támogatására, elég számukra az eddig bevált együttmüködés a kommunistákkal. PAPUCSEK GERGELY Haiti A lakosság közömbösen fogadta a puccs tényét (ČSTK) - A vasárnapi haiti puccs után érkezett jelentések szerint az országban és a fővárosban Port Au- Prince-ben feszült a helyzet és egyes városnegyedekből lövöldö­zés, valamint gránátok robbanása hallatszik. A jelentések hangsúlyoz­zák, hogy tulajdonképpen vértelen államcsínyről van szó, azonban arról is beszámolnak, hogy a fővárosban a puccs ellen tiltakozó felháborodott tömeg fellépése következtében négy személy életét vesztette. A tö­meg annak ellenére az utcákra vo­nult, hogy az új vezetés éjszakai kijárási és gyülekezési tilalmat ren­delt el. A felvonulások tegnapra vir­radóra is tartottak, s a tüntetők „tényleges demokráciát" köve­teltek. A haiti lakosság jelentős része meglehetős közömbösséggel fogad­ta a puccs hirét, s ez is arra utal, hogy a személycserétől nem remélik helyzetük jobbra fordulását. Megfi­gyelők a puccsot követő helyzetet értékelve úgy látják, hogy Henri Namphy tábornok megbuktatása a fegyveres erők különböző csoport­jai közötti hatalmi harc újabb állomá­sát jelenti. Prosper Avril, az új el­nök kijelentette, azért vette át az ország vezetését, hogy megmentse az anarchiától és a káosztól, ugyan­akkor megbékélést, az emberi jogok megtartását és nemzeti párbeszédet ígért. A haiti ellenzék nem hisz azonban ezeknek az ígéreteknek, hiszen Avril köztudottan a katonai szélsőjobboldal képviselője, az erős kéz politikájának a hive, s az sem elhanyagolható körülmény, hogy sok éven át Duvalier egykori diktá­tor közeli munkatársa volt. A pápa befejezte afrikai körútját (ČSTK) - II. János Pál pápa tegnap, afrikai kőrútjának utolsó napján a Vatikán­ba való elutazása előtt beszédet tartott a maputói repülőtéren. Kijelentette, hogy Afrika déli részén az összes ott élő faj képviselőinek a békére kell törekedniük. Mint mondotta, az igazságra, a békére, a szeretetre épülő társadalom azt jelenti, hogy tiszteletben tartják minden ember méltóságát, alapvető jogait. Ebben a kér­désben megengedhetetlenek a faji meg­különböztetéssel vagy szociális egyenlőt­lenséggel összefüggő korlátozások. Arra van szükség, húzta alá a pápa -, hogy Afrika déli részén a bőr színére, a politikai és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül az embereknek egyenjogúan kell részt venniük jövőjük alakításában. Ez a tartós békéhez vezető megbízható út. Mint ismeretes, a pápa tíznapos körút­ja során Zimbabweban, Botswanában, Lesothoban, Szváziföldön és Mozambik- ban járt. A gazdasági és szociális fejlődés mellett az emberi jogok és az apartheid problémáiról folytatott tárgyalásokat. ÚJ SZÚ 4 1988. IX. 20

Next

/
Thumbnails
Contents