Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-02 / 207. szám, péntek
Uj raktárcsarnokkal bővül a Nyitrai (Nitra) Mélyhűtőipari Vállalat. A csaknem 97 millió koronás beruházáson két éve dolgozik öt lengyel cég több mint száz dolgozója. A csarnokban 4 500 tonna fagyasztott árut raktározhatnak majd, a hütő- alagút napi kapacitása 40 tonna. (Vladimír Benko felvétele - ČSTK) Tapasztalatok a Kelet-szlovákiai Vasműből Mérlegen a munka biztonsága A több mint 24 ezer embert foglalkoztató Kelet-szlovákiai Vasműről immár köztudott, hogy évről évre sikeresen teljesíti az egyre igényesebb gazdasági feladatokat. Az eredményesség jellemzi a 8. ötéves tervidőszak eddigi gazdasági mérlegét is. Az idén az évi terv néhány alapvető mutatóját hat hónap alatt 50, sőt 60 százalékra teljesítették, ami azt jelenti, hogy az idén is eleget tesznek a követelményeknek. Mindezt örömmel állapította meg a vasmű vállalati szakszervezeti bizottsága is. Sajnos azonban nem értékelhette ilyen pozitívan legutóbbi tanácskozásán a munkavédelem helyzetét. A korábbi évek hasonló időszakához viszonyítva az idén nőtt az üzemi balesetek száma a vasműben. Hat hónap alatt 123-at - hattal több mint tavaly - vettek nyilvántartásba, s ezek következtében a dolgozók 6600 munkanapot mulasztottak. A beavatatlanoknak talán - tekintettel a vasmű dolgozóinak számára - nem tűnik nagynak a munkaképtelenség miatt kihagyott munkanapok száma, viszont ha figyelembe vesz- szük, hogy a vasmű napi termelésének több millió korona az értéke, felmérhetjük a helyzet komolyságát, s népgazdasági következményeit. A munkaképtelenség növekvő arányának, kedvezőtlen alakulásának okait vizsgálva, a szakszervezeti bizottság számos negatív jelenséggel találkozott. így növekedett a balesetek veszélyessége. Például 1987-ben több mint húsz olyan baleset történt a vasmű nagyolvasztójában, acélműjében és a karbantartó üzemében, melyeknek szenvedő alanyai még ma is munkaképtelnek, az idén összesen 1900 napig nem dolgoztak. Az összehasonlítás kedvéért megemlítjük, hogy az idén hat hónap alatt - az elmúlt év hasonló időszakához képest - csaknem kétezerrel nőtt a kihagyott munkanapok száma. Mindemellett örvendetes tény, hogy az idén egyetlen szakmai ártalommal összefüggő munkaképtelenséget sem tartanak nyilván. A helyzet értékelése, elemzése alapján megállapították, hogy a balesetek számottevő részét az emberek figyelmetlenségével összefüggő zuhanás, nehéz anyagok, alkatrészek, gépdarabok, meglazult fémdarabok leesése okozza. A balesetek csaknem 55 százalékánál állapították meg az érintettek figyelmetlenségét. Emberi mulasztás játszott közre a munkavédelmi szabályok megsértéséből származó, gyakran súlyos baleseteknél is. Beleértve a halálos kimenetelű baleseteket is, amelyek száma az idén nem alakult kedvezően. Pedig ezek megelőzésére rendkívüli nagy figyelmet fordítanak az illetékes szervek. De mit tehetnek olyan esetekben, amikor a szakképzett, munkavédelmi szemponból kellően kioktatott dolgozó hanyagságával, szabály- sértésével saját halálát idézi elő? Mint az idén az az 59 éves, negyed- százados gyakorlattal rendelkező kocsitolató mester - aki megszegvén a mozdony nélküli vasúti kocsik tolatását szabályozó előírásokat - a kokszolóüzem közelében, egy saját „vezényletére“ elindított kocsi alá került és belehalt sérüléseibe. A dolgozók munkaképtelenségének alakulását értékelő szakszervezeti bizottság megállapította, hogy az acélműben két és félszer magasabb a munkaképtelenség aránya, mint a vasműben. A nem üzemi balesetek mérlege nem rosszabb, mint a korábbi években volt. A szóban forgó értékelésen felmerült az a jogos kérdés is: mit tettek az illetékes szervek, ellenőrző bizottságok a munkavédelmi szabályok érvényesítéséért, a dolgozók egészségvédelméért? Röviden fogalmazva a választ: elég sokat. Ezt a tényt dokumentumok, értékelések alapján szögezte le a vállalati szakszervezeti bizottság. A munkavédelmi előírások ismertetésével kapcsolatos feladatokat teljesítették a vasműben. Az idén hat hónap alatt 3200 dolgozó vett részt tanfolyamokon és vizsgázott is. A biztonsági szabályok megsértéséért 1119 dolgozót - 380-al többet, mint tavaly - marasztaltak el, az ezzel kapcsolatos pénzbírságok összege meghaladta a 158 ezer koronát, 107 személy ellen indítottak fegyelmi eljárást. Minden baleset kártérítési eljárással zárult, az idén 138 dolgozónak csaknem 439 ezer korona kártérítést fizettek ki. Az egészségvédelem keretében 3409 dolgozó vett részt szűrővizsgálaton, a munkahelyeken 242 olyan hiányosságot észleltek az egészségvédelmi ellenőrök, melyek kiküszöbölésére azonnal intézkedtek. A vállalati szakszervezeti bizottság tanácskozását követően több olyan javaslat került Ottó Tomašú vállalati igazgató asztalára, melyek konkrét igazgatói rendelkezések, utasítások megtételét szorgalmazzák. Természetesen az illetékes szakszervezeti, munkavédelmi szervek is megteszik a hatáskörükbe tartozó intézkedéseket. A végcél: a munka biztonságának megszilárdítása, ami egy ilyen jelentős üzemben, mint a vasmű, nem is könnyű, de azért megoldható feladat. Hiszen csaknem 24 ezer ember egészségének védelméről van szó. KULIK GELLÉRT A nemzetközi együttmüködés jelentősége A mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban végzett felmérések bizonyítják, hogy főleg azok a vállalatok boldogulnak, amelyeknek a vezetői nem szégyellnek elmenni a szomszédba jó tanácsért. A termelés intenzifikálásának érdekében más vállalatokkal sokoldalú kapcsolatokat építenek ki, így könnyebben oldják meg a problémákat, és kedvező feltételeket teremtenek a termelési és értékesítési feladataik teljesítéséhez. Szlovákiában számos kooperációs körzet mezőgazdasági vállalatainál javuló gazdasági feltételek alakultak ki. Jó példaként említhetjük a vágsellyei (Šaľa) és az ostrovi kooperációs körzet. Még jobbak az eredmények azoknál a mezőgazdasági vállalatoknál, amelyeknek a vezetői nemzetközi kapcsolatokat is kiépítenek. Elsősorban az agrokombinátok és a nagyobb mezőgazdasági vállalatok kezdeményezik az efféle kapcsolatteremtést, amely eddig még minden esetben meghozta az eredményeket, ígéretesek a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet csehszlovák-szovjet kísérleti laboratóriumának eddig elért eredményei. A szakemberek véleménye szerint, állattenyésztésünkben a jövőben ezeknek a kísérleteknek a megvalósítása lényegesen hozzájárulhat a termelés szintjének emeléséhez és a munka termelékenységének növeléséhez. Közismert, hogy a gabonatermesztésben a szovjet búzafajták meghonosításával értünk el forradalmi változásokat. A fajták keresztezésével kutatóink újabb jó tulajdonságú és nagy hozamú fajtákat nemesítettek ki, amelyek optimális hektárhozama eléri, sőt meghaladja a hektáronkénti 7 tonnát. A fejlődés új problémák megoldását teszi szükségessé. Ami tegnap még elég volt, az holnap már kevés lesz. Ezért a 8. ötéves tervidőszakban egyre több mezőgazdasági vállalat, intézmény és gazdasági szerv fúzi szorosabbra a kapcsolatait a szocialista és nem szocialista országok élenjáró vállalataival és intézményeivel. A KGST-országok az együttműködést az adottságokra való tekintettel szakosítják. A Szovjetunióval főleg az állatok optimális tápanyagellátásában, a Magyar Népköztársasággal a kecskék és juhok embrióátültetésében, a Lengyel Népköztársasággal pedig a tejtermelés higiéniai problémáinak megoldásában és a legmegfelelőbb tejfeldolgozási eljárások kimunkálásában dolgozunk együtt. A termelési értekezleteken a felszólalók gyakran bírálták, hogy nincs elég eke és vetögép. Ezen a téren előrehaladás történt, és számos esetben szintén a nemzetközi együttműködés segítette elő a gyártási problémák megoldását. A Cíferi Efsz az NSZK-beli Becker-céggel kooperálva gyártja a legkorszerűbb nagy teljesítményű vetógépeket. Hasonlóképpen ígéretes a Slovosivo és az amerikai Pioneer cégnek az együttműködése a legjobb kukorica- fajták vetőmagjának termesztésében. Egyik olasz cég a brnói Agrozettel és több mezőgazdasági vállalattal együttműködve újabban gépeket és gépi berendezéseket, valamint pótalkatrészeket gyárt. Sorolhatnánk tovább a konkrét példákat a nemzetközi együttműködés bővülésére és jelentőségére. Úgy látszik, a jövőben még jobban igyekszünk felhasználni a lehetőségeket a tudományos-műszaki fejlesztésre. Ennek érdekében már nemcsak a szomszédba, de a távoli országok élenjáró vállalataiba is elmennek szakembereink új ismeretet szerezni. Hozzá kell fűzni, hogy a mi intézményeink szintén szívesen átadják jó tapasztalataikat partnereiknek. Az együttműködés részben pénzt hoz, másrészt lehetővé teszi, hogy vállalataink könnyebben hozzájussanak a legkorszerűbb gépekhez, szabadalmakat és termelési technológiákat vásárolhassanak a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés színvonalának emeléséhez. A „nyitás“ tehát jelentős hasznot hoz a népgazdaságnak. BALLA JÓZSEF ekeszsérv A rekeszsérv aránylag gyakran előforduló betegség, amely az emésztőszerv- rendszeri betegségeknél végzett gyomor- röntgenezéskor mintegy 10 százalékban előforduló lelet. A rekeszizom, amely a hasüreget és a mellkas üregét egymástól elválasztja a légzóizmok közé tartozik. Kilyukadása- kor (szakadás), vagy a benne lévő rések’ kitágulásának következtében a hasüreg bizonyos szervei átkerülhetnek a mellkasba, s ezt az állapotot nevezzük rekeszsérvnek. Leggyakrabban a kitágult nyelócsőréA második kaszáláskor a Dolný Kubín-i járásbeli Bzinyi Efsz földjéről 2446 tonna takarmánynövényt takarítottak be, 472 tonnával többet a tervben előirányzottnál. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) sen keresztül a gyomor egy része nyomódik fel a mellkasba. Ez a fajta rekeszsérv legtöbbször az idősebb embereknél fordul elő, mégpedig az öregkori izomsorvadás következtében. A fiatalkorban kialakuló rekeszsérv általában születési rendellenesség, gyenge rekeszizomzat és minden olyan állapot vagy behatás következménye, melyeknél nő a hasüreg belső nyomása: gyomortáji ütés, rúgás, nehéz tárgyak emelése, székletürítés, terhesség, szülés, elhízás, hasüregi vizenyő stb. A gyomor egy része úgy is átkerülhet a mellkasba a rekeszizom nyelőcsőrésén keresztül, hogy a nyelőcső kiszájadzása a gyomorba az eredeti helyén marad, s mellette türemlődik ki a gyomor. Ez a fajta rekeszsérv azért veszélyes, mivel a gyomor egy részének kiszorításakor könnyen vérellátási zavar (kizáródás) alakulhat ki, ami erős fájdalommal jár és azonnali sebészeti beavatkozást igényel. Gyakori böfögés, levegőnyelés, köhögés, hányás, erőlködés is hozzájárulhat a rekeszizom nyelőcsórésének kitágulásához, vagyis a rekeszsérv kialakulásához. Mindezekből következik, hogy a betegség elsősorban az idős korban, elhízottaknál és a nőknél fordul elő. Sok esetben a rekeszsérv tünetmentes, s a gyomorröntgenezéskor véletlen leletként jelenik meg. Máskor a betegek gyomortájéki vagy szegycsont mögötti erős, szúrós, égető fájdalomra panaszkodnak, mely sokszor a felső végtagokba, nyakba vagy a lapockák közé sugárzik ki. Ezért a fájdalom jellege néha szívkoszo- rúérelmeszesedés, esetleg szívinfarktus gyanúját is keltheti. Jellemző azonban, hogy a rekeszsérv okozta fájdalom legerősebb fekvő helyzetben, evés után vagy a hasüregi nyomás növekedésekor. Némelykor a beteg panaszai inkább a fekélybetegségre emlékeztetnek. Nagyon jellemző a gyomorégés tünete, amely azért keletkezik, mert a nyelőcső gyomorba való kiszájadzásánál lévő körkörös izomzat a rekeszizom nyelőcsórésének kitágulása következtében szintén elernyed, s a gyomcrsav könnyen felkerül a nyelőcsőbe, melynek nyálkahártyáját erősen ingerli. A legtöbb rekeszsérv esetén azonban a megváltozott anatómiai viszonyok miatt a nyelőcső és gyomor közötti kapu mindig nyitva van, ami lehetővé teszi nemcsak a gyomornedv, de a gyomortartalom nyelőcsőbe való visz- szakerülését is. A nyelőcső nyálkahártyájának ily módon való ingerlése súlyos szövődmények (nyelöcsőgyulladás, fekélyek, vérzések) kialakulásához vezethet. A gyomormúködés zavara sokszor a vas felszívódásának elégtelenségét is kiválthatja, aminek következményeként vér- szegénység fejlődik ki. A biztos kórisme a jellemző tünetek valamint röntgenezés, esetleg gyomortükrözés alapján állapítható meg. A panaszmentes rekeszsérv nem szórni semmiféle gyógyításra. Műtéti beavatkozást viszont csak némely baleset folytán keletkezett, valamint a súlyos szövődményekkel járó sérvek igényelnek. A legtöbb esetben a tünetek csökkentésének érdekében elég, ha a beteg betartja a következő tanácsokat:- Tele gyomorral (ebéd, vacsora után) ne kerüljön vízszintes helyzetbe, vagyis ne feküdjön le, hogy megakadályozza a gyomortartalom visszakerülését a nyelőcsőbe. A fekve megjelenő panaszok felüléskor, járkáláskor megszűnnek.- Alváskor lehetőleg több párnát helyezzen a fej alá (félülő helyzet).-A cigarettafüst és dohányzással járó gyakori köhögés rontja a nyelőcső és a gyomor közötti zárást - tehát ajánlatos abbahagyni.-Az elhízottak törekedjenek testsúlyuk normalizálásara.- Gyakori gyomorégés esetén, természetesen a kezelőorvos tudtával, gyomor- savneutralizálő hatású gyógyszerek (Anacid) alkalmazhatók. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ szú 4 1988. IX. 2.
