Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-02 / 207. szám, péntek
Az atomreaktorok biztonságáról Leállították az ignalinszki atomerőmű építését (ČSTK) - A polgári atomreaktorok biztonságával kapcsolatos együttműködésről szovjet-amerikai jegyzőkönyvet írtak alá szerdán Moszkvában. Az amerikai küldöttség tagjai szovjetunióbeii tartózkodásuk során több üzemet felkerestek, s ellátogattak a csernobili atomerőműbe is. A litván kormány döntése értelmében leállították az ignalinszki atomerőmű harmadik blokkjának az építését. Ebbe egyébként eddig 260 millió rubelt fektettek be. Az Izvesztyija a litván hírügynökségre hivatkozva arról számolt be, hogy a tudósok véleménye szerint az atomerőmű tervezésekor nem számoltak a megnövekedett szeizmikus tevékenységgel. Az erőmű építése során megsértették az állami normákat, s a nem messze levő Druskjaj tó ökológiai biztonsága is veszélybe került. A szakértők jelentése szerint a sugárhelyzet Litvániában normális. A Litván SZSZK Minisztertanácsa úgy döntött, hogy a harmadik energiablokk építését mindaddig befagyasztják, amíg a szakértők választ nem adnak a biztonsággal kapcsolatos összes kérdésre Arra kérte fel a Szovjetunió Minisztertanácsát, hogy hozzon létre egy állami bizottságot az erőmű építésével kapcsolatos kérdések felülvizsgálatára. FEGYVERZETCSÖKKENTÉS Éles hangú amerikai nyilatkozat (ČSTK) - Az Egyesült Államok szerdán megfenyegette a Szovjetuniót, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről és az űrfegyverkezésről, ha nem teljesíti követelését a krasznojarszki radarállomással kapcsolatban. A megfigyelők szerint szokatlanul éles hangú nyilatkozatban a genfi amerikai tárgyaló küldöttség leszögezi: fenntartja magának a jogot arra, hogy az említett radarállomás befejezetlen létesítményét az ABM-szerződés ,,tárgyi megsértésének“ tekintse. A nyilatkozat ugyan elismeri, hogy a Szovjetunió kész eleget tenni az amerikai követeléseknek, de „elfogadhatatlan feltételeket" támaszt. Hogy ezalatt mit értenek, azt a nyilatkozat nem részletezi, szakemberek azonban úgy vélik, nyilván arról a szovjet követelésről van szó, hogy ne telepítsék a világűrbe az SDI-program elemeit. Krasznojarszkban a radarállomás építését leállították, s a létesítményt az év elején megtekinthette az amerikai Kongresszus képviselőinek egy csoportja is. Bár a radarállomás kizárólag űrobjektumok megfigyelését szolgálná, a Szovjetunió felajánlotta, hogy azt teljesen lebontja, ha az USA korlátozza az SDI-programot, Afgán javaslat Hívjanak össze négyoldalú külügyminiszteri értekezletet (ČSTK) - Abdái Vakil afgán külügyminiszter szerdán azt javasolta az ENSZ főtitkárának, hogy hívják össze Afganisztán, Pakisztán, a Szovjetunió és az USA külügyminisztereinek értekezletét a genfi megállapodások teljesítésének áttekintésére. Levelében leszögezi, hogy a sokéves erőfeszítések eredményeként létrejött genfi okmányokat pontosan és mindennemű feltételek nélkül kell teljesítem. Afganisztán lelkiismeretesen teljesíti kötelezettségvállalásait, mivel e megállapodások képezik az egész helyzet megoldásának jogi és politikai alapjait. Kabul sokoldalúan elősegíti az ENSZ-megfigyelők munkáját. A megállapodásokkal összhangban augusztus 15-ig kivonták Afganisztánból a szovjet csapatok felét. A Cuellarhoz intézett üzenet ugyanakkor rámutat, Pakisztán azon túlmenően, hogy nem állította le beavatkozását az afgán belügyekbe, még fokozza is ezt a tevékenységet. Szerdáig az afgán külügyminisztérium 73 jegyzéket juttatott el az ENSZ-hez s ezek 421 olyan esetet sorolnak fel, amikor Pakisztán megsértette a genfi kötelezettségvállalásokat. Vakil üzenetét megküldte a pakisztáni, a szovjet és az amerikai külügyminiszternek is. ÉSZAK-EURÓPA Befejeződött az évi külügyminiszteri találkozó (ČSTK) - A svédországi Kiruna városban szerdán fejeződött be az öt északi ország - Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország - külügyminisztereinek szokásos évi találkozója. A miniszterek közös nyilatkozatukban támogatásukról biztosították a magas szintű szovjet-amerikai párbeszédet. Állást foglaltak a leszerelési törekvések folytatása mellett a nukleáris és hagyományos fegyverek terén egyaránt. Találkozójukon a külügyminiszterek értékelték annak a szakértői csoportnak a tevékenységét is, amely az észak-európai atomfegyvermentes övezet kérdéseivel foglalkozik. Megállapították: munkájában haladás született, jelenleg az érintett országok esetleges kötelességeivel foglalkozik a csoport. amely egyértelműen megsérti az ABM-szerződést. A legfelsőbb szintű megállapodásokkal összhangban a Szovjetunió és az USA a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére törekszik, de az űrfegyverkezés egy ilyen szerződés elérésének a legnagyobb akadálya. A mostani vádaskodással az USA nyilvánvalóan azt a célt követi, hogy jogot szerezzen az említett elvi megállapodástól való elállásra. Békeóra és rakétamegsemmisítés (ČSTK) - A Burját ASZSZK fővárosa, Ulan-Ude egyik iskolájának tizedik osztályos tanulói számára szokatlanul kezdődött az új tanév. Iskolájukba látogattak azok az amerikai katonai megfigyelők, akik a szomszédos csitai kerületben ellenőrzik a közepes hatótávolságú rakéták felszámolását. Az amerikai szakértők elbeszélgettek a tanulókkal küldetésükről, s arról, hogyan semmisítik meg az azonos típusú rakétákat az Egyesült Államokban. Minden napnak a béke napjává kell válnia, és mi ma tanúi vagyunk annak, hogyan válnak a nemes célok valósággá - jelentette ki a találkozón James Conell, amerikai ellenőr. xxx A hollandiai Woensdrechti támaszpontról tegnap elvonultak az amerikai fegyveres erők utolsó tagjai is. A NATO 1979-es döntése értelmében erre a támaszpontra kellett volna telepíteni az amerikai robotrepülőgépeket. Szovjet szakértők csoportja júliusban tartott itt ellenőrzést és meggyőződött arról, hogy a támaszpontra nem telepítettek amerikai rakétákat. Az NSZK-beli Heilbronnban lévő amerikai támaszpontról tegnap elszállítottak kilenc Pershing 2 típusú rakétát. Ezzel megkezdődött nyugatnémet területen lévő ilyen kategóriájú fegyverek felszámolásának folyamata. Mandelát magánklinikán ápolják (ČSTK) - Nelson Mandelát, az apartheid elleni harc ismert vezetőjét szerdán késő este a fokvárosi börtönkórházból váratlanul egy magánklinikára szállították át. Hivatalos jelentés szerint egészségi állapota annyira javult, hogy el lehet kezdeni az utókezelést. Mandela augusztus 12-én került kórházba, mivel tüdóbajt állapítottak meg nála. A magánklinikára való átszállításáról szerdán nem tájékoztatták sem feleségét, sem jogi képviselőjét. Egyes kommentátorok nem tartják kizártnak, hogy a nemzetközi közvélemény nyomására Mandelát esetleg már nem is szállítják vissza a börtönbe. Ismail Ayob, Mandela ügyvédje ezt nem tartja valószínűnek. Vietnam: gondok és változások Három kulcsfontosságú programot fogalmazott meg a termelés számára a Vietnami Kommunista Párt 1986 decemberében megtartott VI. kongresszusa, leszögezve, hogy ezek alkotják a mostani ötéves tervidőszak gerincét. Az első az élelmi- szerek, a második a fogyasztási cikkek, a harmadik pedig az exportcikkek termelésének növelését irányozza elő. Felismerték azt is, hogy ezek teljesítéséhez elengedhetetlenül fel kell számolni a túlzottan centralizált irányítást, amely megfelelt a hetvenes évek közepéig, a hadi- gazdálkodás szükségleteinek, de azt követően, az ország újraegyesítése után a fejlődés fékezőjévé vált. Változásokra nemcsak a gazdaságban van szükség, ezt tanúsítja a párt központi bizottságának június végén megtartott ülése, amely a munkastílus megújításával foglalkozik. A testület megvizsgálta a párt helyzetét a kongresszuson elfogadott átfogó megújulási program keretében, s leszögezte: a megújulási folyamat hozott eredményeket, de fordulat nem történt, csupán előre tett lépésről lehet beszélni. „A párt és szervezeteinek tekintélye, tömegbefolyása azért is csökkent, mert az elmúlt évtizedben több súlyos politikai és gazdasági hiba terhelte az ország életét. “ A KB-ülés határozata előírja, hogy 1990 végéig meg kell valósítani a párt- és társadalmi szervezetek, az államirányítás, az egész közélet demokratikus centralizmusra épülő formalizmustól mentes átszervezését. A VKP politikai vezető szerepét pedig úgy kell érvényesíteni, hogy az ne korlátozza az állami, az érdekképviseleti szervek önállóságát, törvényben rögzített felelősségét. Az egyik leggyengébb területnek a káder- és személyzeti munkát tartotta a testület, ezért, a demokratizmus és a fegyelem erősítéséért, a társadalmi ellenőrzés messzemenő alkalmazásáért szállt síkra. Két oka is van annak, hogy az említett három célprogram közül az elsőre, az élelmiszertermelésre összpontosítjuk a figyelmet. Egyrészt: a hatvanöt milliós országban a lakosság közel 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Másrészt: az idén ismét súlyos élelmiszergondokkal küszködik Vietnam, Hanoitól az első segélykérések május elején érkeztek a FAO-központ- ba. Vietnam közel 100 ezer tonna rizst kért, hogy legalább a minimális ellátásban tudja részesíteni a nyolc északi tartomány lakosságát. A becslések szerint közel 4 millió embernek jut ebben az országrészben veszélyesen kevés élelem. A júniusi, úgynevezett tavaszi rizstermés csak némileg enyhített a gondokon, hiszen az gyengébb volt a tervezettnél. Cl j&zűviet A második világháború kitörésének okairól ÚJ SZÚ 1988. IX. 2. (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi száma egész oldalas cikkben elemzi a második világháború kitörésének okait. A szerzők, Feliksz Kovaljov és Oleg Rzsesevszkij részletesen elemzik a müncheni diktátumhoz és a szovjet -német meg nem támadási szerződéshez vezető eseményeket. A Szovjetunió minden erejével a háború elhárítására törekedett. Az agresszív hatalmak kialakuló tömbjével szemben a Szovjetunió a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére összpontosította figyelmét. Az ilyen erőfeszítések betetőzése volt például a szovjet-francia megállapodás és a szovjet-csehszlovák szerződés a kölcsönös segítségnyújtásról 1935- ben, valamint a 1935-1936-os években az agresszió elleni front szervezése a Nemzetek Közösségében. A müncheni válság előtt a Szovjetunió kész volt arra, hogy minden körülmény között megtartsa kötelezettségvállalását. Természetesen arra lett volna szükség, hogy Csehszlovákia segítséget kérjen Moszkvától. A szovjet-csehszlovák szerződés aláásása érdekében a nácik dühös szovjetellenes kampányt indítottak, azt állítva, hogy a csehszlovák kormány a ,,vörös veszély“ tűzfészkévé változtatta az országot. Ebben a helyzetben született meg az agresszor „lecsillapítását“ célzó angol-francia politika. A lap emlékeztet arra, hogy bár a Szovjetunió pozitívan válaszolt a csehszlovák kormánynak a segítségnyújtással kapcsolatos kérdéseire, a prágai vezetés engedett a brit és francia ultimátumnak. Ezzel elszalasztot- ták azt a reális lehetőséget, hogy közösen lépjenek fel a német agresszió ellen. Az önálló állam felszámolása, London és Párizs árulása a legsúlyosabb következményekkel járt a csehszlovák nép, s Európa sorsát tekintve is. A müncheni árulás a fasiszta hatalmak javára változtatta meg a kontinensen az erőviszonyokat. Münchennel a Szovjetuniót kizárták abból, hogy részt vegyen a katonai-politikai konfliktus rendezésében. A szerzők szerint ez azt jelentette, hogy a Szovjetunió nemzetközi elszigeteltségbe került. Feltételezhető, hogy München után a Szovjetunió elveszítette a párizsi és londoni vezető körök iránti maradék bizalmát is. Meg kellett akadályozni az imperialista hatalmak szovjetellenes alapon történő egyesülését. A Szovjetunió 1939 áprilisában javaslatot tett Angliának és Franciaországnak szerződés megkötésére a kölcsönös segítségnyújtásról, katonai megállapodást ajánlott. Ezt a nyugati országok a másodrendű kérdésekről folytatott viták elnyújtásával meghiúsították. London és Párizs e téren a tárgyalások látszatát tartotta fenn, miközben Anglia és Németország között intenzíven folytak a titkos tárgyalások azzal a céllal, hogy a lehető legnagyobb egyetértés szülessen a legfontosabb kérdésekben. Szovjet tudósok egy csoportja az utóbbi időben azt vallja, hogy a Szovjetunió, valamint Nagy-Britannia és Franciaország tárgyalásai idején Hitler nem kockáztatta volna meg a Lengyelország elleni támadást, s hogy a szovjet-német meg nem támadási szerződés Németország javára változtatta meg az erőegyensúlyt. Az ilyen spekulatív téziseket semmilyen tények sem támasztják alá. Lengyel- ország megtámadásának időpontját már április elején kitűzték. Amint a Pravda írja, ma is érvényesek a moszkvai tárgyalások tanulságai. Azt bizonyítják, hogy az ilyen típusú megállapodásokat csak abban az esetben lehet megkötni, ha a felek mélyen megértik a nemzetközi helyzet realitásait, és tiszteletben tartják minden fél törvényes érdekeit. Az elkerülhetetlen német-lengyel konfliktus szükségessé tette a valószínű lengyel vereség következményeinek elemzését. Németország elfoglalta volna egész Lengyelországot beleértve az ukrán és belorusz területeket, amelyek akkor Lengyelország részét képezték. A rendkívüli helyzetben egyetlen kiút volt - a kompromisszum Hitlerrel és a meg nem támadási szerződés megkötése. Nyugati történészek és politológusok azt állítják, hogy e szerződésnek „titkos jegyzőkönyvei“ is voltak. Ezek eredeti példányait sem a szovjet, sem a nyugati archívumokban nem találták meg. Szeptember 1-én kezdődött a háború. A hónap közepéig a szovjet kormány tartózkodott minden akciótól. Csak szeptember 17-én, amikor a német hadsereg Breszthez és Lvovhoz közeledett, Varsót támadta, s a lengyel kormány lényegében már nem uralta az országban a helyzetet, csak ekkor kaptak a szovjet csapatok parancsot a határ átlépésére, hogy vonuljanak a fehéroroszok és ukránok által lakott területekre. Az 1938-1939-es évek eseményeinek értékelésekor az akkori helyzetből kell kiindulni. Tekintetbe kell venni London és Párizs kizárólag osztályszempontú, önző és elvtelen politikáját, valamint az akkori sztálinista vezetés szubjektív hibáit és irányvonalának negatív oldalait. Már az is hiba volt, hogy a szovjet diplomáciába és az államközi kapcsolatok szférájába is átültették a sztálini direktív és adminisztratív módszereket. Azonban mindezek figyelembe vételével is a meg nem támadási szerződést kikényszerített lépésnek kell tekinteni, az egyedüli olyannak, amely lehetővé tette, hogy elkerüljük az azonnali belépést a háborúba. A „barátságról és határokról" szeptember 28-án megkötött szovjet-német szerződés azonban élesen elutasító reagálást váltott és vált ki mind a mai napig. A lengyelek, fehéroroszok és ukránok által lakott területek felosztását „határnak“ nevezni természetesen helytelen volt. Olyan durva politikai hiba, amelyet a Németországgal való „barátság“ ígérete támasztott alá. Politikai és erkölcsi szempontból ez a hiba nem igazolható. A szovjet propaganda abban az időben ezen túlmenően inkorrekt álláspontra helyezkedett a nyugati hatalmak katonai sikertelenségeivel és nehézségeivel kapcsolatban, azokról a problémákról van szó, amelyekkel Anglia küszködött magá- ramaradt harcában az agresszor ellen. A világ már 1939-ben is kölcsönösen függő volt, s éppen ezért Angliának és Franciaországnak az a kísérlete, hogy saját biztonságát önző alapokon mások biztonságának a rovására építse ki, világégéssel ért véget - írja a Pravda. Tavaly a 19,2 millió tonna hánto- latlan rizsre átszámított élelmiszer helyett csak 17,6 termett, vagyis 260 kilogramm egy személyre, pedig a minimális önellátáshoz 300 kellene. De az ilyen általánosító statisztikák csak igen elnagyolt képet adnak, a gondokat még sok más tényező súlyosbítja. A hanoi lapok arról számolnak be, hogy a tárolásnál jelentős mennyiség megy veszendőbe. A szabadpiacon egy kiló rizs ára 800-900 dong, a kedvezőtlen adottságú északi országrészben a bérből és fizetésből élők átlagos jövedelme 4000 dong, délen pedig majdnem a duplája. A spekulánsok, árfelhajtók elleni harcról naponta lehet olvasni, azokról, akik felvásárolják a rizst, s aztán jóval drágábban adják tovább. A kormány június elején külön táviratban mondott köszönetét a déli tartományok dolgozóinak, amiért a tervezettnél több rizst küldtek a veszélyeztetett északra, de még ez is kevésnek bizonyult. A mezőgazdasági termelés növelésének szükségességét támasztja alá az is, hogy évente átlag 1 millióval gyarapodik a lakosság száma, s a becslések szerint 2000-re eléri a 80 milliót. Ez év januárjában életbe lépett az új földtörvény, s ezt kiegészítette a VKP KB Elnökségének áprilisi határozata a mezőgazdaság irányításának megújításáról. A dokumentumok elismerik a szocialista és a magánszektorban egyaránt a termelők érdekeit, s az állami irányítást a köz- gazdasági eszközökkel történő szabályozás jelenti, ösztönzik minden parlagon heverő föld megművelését, kölcsönöket adnak a talajjavításhoz. Határozat mondja ki, hogy a termelőszövetkezetek fejlődésének gazdaságilag megalapozottan kell történnie, a túlzottan nagy méretű szövetkezeteket kisebb egységekre kell bontani. A déli országrészben nem szabad erőltetni a kollektivizálást. Minden állampolgárt arra bátorítanak, hogy kamatoztassák tőkéjüket, munkaerejüket, szaktudásukat a magángazdaságokban. Ezek társulhatnak egymással, vagy más szektorbeli egységekkel is. A szövetkezeteknél és állami gazdaságoknál a jelszó: önelszámolás és rentabilitás. Maguk felelnek a nyereségért és a veszteségért. Minimálisra csökentették a központi tervmutatók számát, az irányítás azt kíséri figyelemmel, hogy hogyan gazdálkodnak. Szintén az élelmiszertermelés ösztönzését szolgálja az új földbérleti rendszer. E szerint bárki megpályázhatja a felajánlott területet, a helyi tanács a legkedvezőbb ajánlatot fogadja el. öt-tizenöt évre szól a bérlet, s a bérlő - akár magánszemély, akár intézmény - a termés 25 százalékát szolgáltatja be a tanácsnak. Ha a szerződésben rögzítettnél többet termel, akkor is csak a megegyezés szerinti mennyiség egynegyedét adja le, a többivel szabadon rendelkezik. Egyébként a tanácsok hitellel, vető naggal, gépi munkával támogatják a bérleti formát. A kikötés: a bérlők kötelesek a földet megművelni, idegen munkaerőt nem alkalmazhatnak. Kevés a műtrágya, kevés a gép, épp ezért a meglévő tartalékokat kell mozgósítani. A termelőket, a parasztcsaládokat a lehető legnagyobb mértékben érdekeltté kívánják tenni. A spekulációk felszámolásához, a jobb elosztáshoz, hogy oda kerüljön az élelmiszer, ahol a legnagyobb szükség van rá, első lépésként többet kell termelni. Az áprilisi határozattal komplexszé vált, érvénybe lépett a gazdaságirányítás új rendszere, megszűnt az elosztásos mechanizmus. Ehhez a jogi alapokat is megteremtették. A kérdés csak az, mennyire hatékonyan tudják alkalmazni a központtól távol eső járásokban, a helyi vezetés mennyire tud átállni az új módszerekre. MALINÁK ISTVÁN NATO-hadgyakorlat (ČSTK) - Ally Express-88 fedőnéven tegnap NATO-hadgyakorlat kezdődött Törökországban, ötezer katona, ezerötszáz harci jármű és más haditechnika bevonásával szeptember 29-ig tartanak a manőverek, amelyek részét képezik az Autumn Forge elnevezésű szokásos őszi hadgyakorlat-sorozatnak. Ezekben az idén 340 ezer katona vesz részt, minden korábbinál több.
