Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)
1988-08-12 / 189. szám, péntek
Jogos a szigor KÖZÚTI ELLENŐRZÉS Meleg nyári délután, árnyékban is több mint harminc fokot mutat a hőmérő. Aki csak teheti a víz közelében keres enyhülést, pihenést. A kerületi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya beosztottjainak azonban a meleg ellenére is szolgálatba kell állniuk. Péntek délután lévén az utak túlzsúfoltak, a hétvégi házakba, szabadságra igyekeznek az emberek, vagy éppen hazafelé tartanak.- Nálunk csak kivételes esetben mehet valaki szabadságra. Aki nélkülözhető az irodákban, az is az országúton szolgál - mondja Pavol Haviernik őrnagy, a közlekedésrendészeti osztály parancsnoka. - Az első félévben a Nyugat-szlovákiai kerület országútjain 158 balesettel és tizenhárom áldozattal volt több mint a múlt év hasonló időszakában. Ez pedig nyugtalanító. Ezért is szigorítottuk meg a szolgálatot, ezért van az, hogy aki a megengedett sebességet 21 kilométerrel túllépi, attól bevonjuk a hajtási jogosítványt. De azoktól is, akik durva szabálysértést követnek el, balesetet idéznek elő.- A legtöbb balesetet a helytelen vezetés okozza. A szóban forgó időszakban például a balesetek ötvenhárom százalékát, míg a gyorshajtás egynegyedüket. Háromszáztíz karambolnál az ittasság játszott közre - viszi tovább a szót Ľubomír Brigan mérnök főhadnagy. - Az emberek figyelmetlenek és fegyelmezetlenek, a balesetek egész sora bizonyítja ezt. Július 17-én például a Topoľčany és a Prašice közötti útszakaszon egy 110 R Škoda gépkocsi eddig ismeretlen okból áttért az út bal oldalára és összeütközött a vele szemben jövő, szabályosan közlekedő teherautóval. A személy- gépkocsi vezetője és két utitársa meghalt. Vagy itt van például a július 27-i eset. Gaíánta és Felsőszeli (Horné Saliby) között két autóbusz futott egymásba. Az egyikben ötven, a másikban huszonöt utas volt. Szerencsére csak tizennyolcán sérültek meg. Az eset tragikusabban is végződhetett volna, de egyben elkerülhető lett volna az összeütközés, ha az egyik autóbusz vezetője megtartotta volna a biztonságos követési távolságot. Közben a közlekedési járőrök felkészültek a szolgálatra, eligazításra várnak. A parancsnok egyértelműen fogalmaz: legyetek udvariasak mindenkivel, de szigorúak a szabálysértőkkel -szemben. A gyorshajtásért, a durva szabálysértésért be kell vonni a jogosítványt. Néhány technikai kérdés tisztázása után az egyik járőr Piešťany a második Nyitra (Nitra) felé veszi az útját. Az utóbbiakkal tartok. A volán mögött Ľubomír Šol- tís tiszthelyettes ül, a rádiónál Jozef Grigár főtörzsőrmester. Sokszor szolgáltak már együtt, megértik egymást. Nyitra előtt megáll a járórko- csi. Az útszéli bokor mögött gyorsan felállítják a radarkészüléket. Ellenőrzésképpen a járórkocsi sebességét mérik meg, aztán Grigár főtörzsőrmester a benzinkút előtt leparkol.- Egyes, itt a kettes, milyen a vétel?- Kiváló, kezdhetjük.-A rozsdabarna Fiat kocsi 106 kilométeres sebességgel száguld - tudjuk meg az éteren keresztül. A Fiat vezetője, egy középkorú asszony kicsit meglepődik, aztán vitatkozni kezd. Azt állítja, hogy ő még az autópályán sem meav nyolcvan kilométernél gyorsabban. Hallani sem akar a bírságról, aztán észbe kap, azt mondja, hogy készségesen megfizetné, de nincs nála pénz, ha lehet majd csekkel fizet. Kétségtelenül abban bízik, hogy mint az egyik városkerületi nemzeti bizottság munkatársa elkerülheti a bírságot. A főtörzsőrmester udvariasan, de határozottan megteszi a kötelességét, a többi már nem az ó dolga. Ha szigorúbb, akár a hajtási jogosítványt is bevonhatta volna. De hát figyelembe vette, hogy szabadságra mennek.- A nyitrai rendszámú kék Škoda 116 kilométeres sebességgel halad - vesszük az újabb jelentést. Grigár főtörzsőrmester a szemére tolja a sapkáját, mivel erősen süt a nap, hogy a sok kocsi közül felismerje a jelzett gépjárművet. Négy a megengedett sebesség. A bírságolást sem ő, sem a Zsiguli vezetője, aki 13 kilométerrel lépte túl a megengedett sebességet, nem kerüli el. Hasonló sorsra jutnak még jónéhányan. Hárman azért fizettek bírságot, mert bár okuk nem volt rá, a baloldali sávban hajtottak.- - Ideje lesz továbbállnunk - mondja hat óra felé a főtörzsőrmester, majd így folytatja. - Ezen a helyen gyakran mérjük a sebességet, végzünk ellenőrzést, mégis jó két óra alatt 26 szabálysértés történt. Pedig ebben a járásban is sok volt az elsó félévben a közlekedési baleset. Az áldozatok száma tíz, ami öttel több, mint az előző év hasonló időszakában. A járási székhely felé vesszük utunkat. A Prior áruház közelében nagy a torlódás. Néhány perccel Ez az összeütközés szerencsére nem járt sérüléssel (A szerző felvételei) felnőtt és két gyerek ül a kocsiban. A vezető tudja, hogy baj van. Először azt mondja, hogy nem figyelte a sebességmérőt. A bírságot szívesen kifizetné, csakhogy 26 kilométerrel lépte túl a megengedett sebességet. Neveket említ, de ez sem segít, bevonják a hajtási jogosítványt. Beismeri: a kocsit akarta kipróbálni, ezen az egyenes, négysávos úton. Ráfizetett. Csupán arra kap igazolást, hogy a kocsit a garázsba vihesse.- Azt gondolja, hogy egy pár nap múlva visszakapja, de téved. A megszigorított intézkedések következtében több mint valószínű fél évig hajtási jogosítvány nélkül marad - világosít fel a főtörzsőrmester. A következő kocsi vezetője, amikor gyorshajtásért megállítják, a szervizt szidja. 106 kilométeres sebességet.mért a radar, ő azt állítja, hogy a műszere 80 kilométert mutatott. Aztán fizet és fogadkozik, hogy holnap megmondja a magáét azoknak, akik a kocsiját nem jól javították meg. Egy másik gépkocsi pilótája azzal érvel, azt hitte, mint az autópályán itt is 110 kilométer ezelőtt három kocsi szaladt egy- 1 másba.- Ma már ez a negyedik baleset - jegyzi meg Jozef Košec főhadnagy, a nyitrai rendőrkapitányság baleseti osztályának vezetője. - Egy reggeli karambol súlyos személyi sérülést okozott. Tovább megyünk. Néhány rutin- ellenőrzés következik. Egynéhány kocsin nem kellő körültekintéssel van elhelyezve a csomagtartó, illetve az azon lévő poggyász. Másoknál az utánfutóval van baj. Aztán hazafelé indulunk. Útközben arról beszélünk, hogy ilyen hőségben bizony nehéz autót vezetni, időközönként érdemes pihenőt tartani, hogy a járművezető figyelme ne lankadjon. Jobb lassan haladni, ugyanis a balesetek nagy részénél az emberi tényező játszik közre. Szó esik arról is, hogy a kerület országútjain júliusban 812 karambol történt, húsz ember vesztette életét. Egyesek szerint a rendőrök túl szigorúak, csakhogy jobb megelőzni a bajt, mint utána siránkozni. Mindnyájunk érdeke, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma. NÉMETH JÁNOS Legyen természetes... Az év elején megtartott városi, üzemi, vállalati és járási pártkonferenciákon elfogadott határozatok között egy látszólag egyszerűbb, de tartalmában annál összetettebb feladat is szerepel. Ennek megfelelően tovább kell emelni a pártalapszervezetek taggyűléseinek színvonalát. Elsősorban a tagság aktivitásának fokozásával, hogy a tanácskozásokon hatékony eszmecsere alakuljon ki. A feladat következetes teljesítése céltudatos és tervszerű munkát és az eddigi gyakorlattól eltérő felfogást követel a pártvezetőség tagjaitól. Tudatosítaniuk kell, hogy a gyorsítás és az átalakítás időszakában általánosan érvényes tétel - miszerint az igényes és sok tekintetben teljesen újszerű feladatokat a régi munkamódszerekkel már nem lehet teljesíteni - a taggyűlések színvonalára és hatékonyságára is vonatkozik. Alapvető mértékegységként olyan szempontok kerülnek előtérbe, amelyek eddig kisebb jelentőséget kaptak. így például a vita tárgy- szerűsége, építő jellege, kritikus és önkritikus szelleme. A széles körű, sokoldalú és céltudatos eszmecsere a szocialista demokrácia lényeges része. Ezt tudatosítva a pártalapszervezetek többségében már eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy a taggyűlés színvonalát elsősorban a vita hatékonyságának tükrében kell értékelni. A fő mutató tehát nem a felszólalók, hanem a felvetett és megoldott (!) problémák száma. Az öncélú vita (vita a vitáért) nem lehet mérce. Nem véletlen, hogy a Zsigárdi (Žiharec) és a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat galántai (Galanta) üzemében a pártalapszervezetek vezetőségének tagjai beszélgetésük során ugyanazt hangsúlyozták. Akkor, amikor nem győzzük eleget emlegetni a kommunisták személyes példamutatásának szükségszerűségét, a taggyűlések vitája is a figyelem középpontjába kerül. Az eszmecsere keretében elmondott észrevétel, bírálat és önbírálat, valamint az adott probléma megoldására tett javaslat ugyanis már bizonyos példamutatás.' Elsősorban abban, hogy a hibákról beszélni kell. Még akkor is, ha azok munkatársaink, esetleg feletteseink mulasztásaival kapcsolatosak. Példamutatás egy felszólalás abban is, hogy a szót kérő nemcsak összegszerűen sorolja fel a hibákat, hanem a problémák megoldásának módjait is elemzi. Építő jellegű észrevételeit, javaslatait önmagára is vonatkoztatja, vagyis saját aktivitását állítja példaképül. Tanulságos észrevétel, hogy az említett helyeken és további alapszervezetekben is az önkritika és a vita építő jellegének általánossá tételét tartják az egyik legnehezebb feladatnak. Nem kerülheti el a figyelmet, hogy a kommunisták akkor aktívabbak, ha a beszámoló alapján olyan nehézségek és problémák megvitatására is lehetőség nyílik, amelyek gyökerei az üzemen túlra nyúlnak. Például a pótalkatrészek hiánya és nem kielégítő minősége, a szállító, szolgáltató vállalatok mulasztásai stb. Kisebb azonban a vitakedv, amikor az adott helyzet házon belüli problémákra vezethető vissza, a munkatársak vagy egyes vezető beosztású dolgozók mulasztásaival függ össze. Azokban a pártalapszervezetekben, ahol valóban színvonalasabbá akarják tenni a taggyűléseket, mindenekelőtt a saját hibákat elemző, építő jellegű kritikát és önkritikát kell természetessé tenni. Ennek egyik, nagyon lényeges feltétele, hogy a pártalapszervezet tagjai teljes egészében magukévá tegyék a CSKP KB 9. ülésén hangsúlyozott gondolatot: „Az átalakítás sikere elképzelhetetlen a konstruktív és névre szóló bírálat és önbírálat kibontakoztatása nélkül. Meg kell tanulni az elvtársi kritikát, nem szabad megengedni a vele való visszaélést, egyidejűleg minél határozottabban ki kell küszöbölni korlátozásának vagy elnyomásának megnyilvánulásait.“ A taggyűlések hatékonyságának fokozásában további lényeges feltétel a taggyűlésen előterjesztett beszámoló. Ha ez konkrét, elemző, kritikus és önkritikus, nemcsak a hibákat sorolja fel, hanem a problémák megoldásának módjait is címre szólóan elemzi, akkor a vita is ilyen lesz. Ha viszont a beszámoló egyoldalú, megdicséri az aktívakat, kiemeli a jó példákat, de a nem teljesített feladatokat és a passzív tagokat egy kalap alá véve elintézi azzal, hogy „egyes területeken és egyesek munkájában még vannak hibák, a jövőben jobban kell igyekeznünk (!), növelni kell aktivitásunkat (!)“, akkor a vitától és a taggyűléstől sem várhatnak érdemleges munkát. EGRI FERENC Az emésztőszervrendszer vérzései Korszerű technika segíti a rendőrök , munkáját Az emésztőszervrendszeri vérzés aránylag gyakran előforduló tünet, amely az emésztőcsatorna valamely részének megbetegedéséről árulkodik. Sok esetben rövid idő alatt nagy vérveszteség keletkezik, amely a betegre nézve életveszélyes lehet, máskor pedig a hosszú ideig tartó kis mértékű vérzések vér- szegénység kialakulásához vezetnek. Tekintettel az emésztőszervrendszer összetettségére, olykor meglehetősen nehéz feladat megállapítani a vérzés pontos helyét. Vérzés keletkezhet ugyanis az emésztőcsatorna bármelyik szakaszán, tehát fentről lefelé haladva: a szájüregben, nyelőcsőben, gyomorban, nyombélben (tizenkettes bél), vékonybélben, féregnyúlványban, vakbélben, vastagbélben és a végbélben. A vérzés helyének megtalálása lehetővé teszi a betegség megfelelő gyógyítását, ellenkező esetben a kezelés csak tüneti marad, tehát a betegség oka felderítetlen. A vérzés tünetei attól függnek, hogy milyen nagy a vérveszteség. Az állandó vagy gyakran ismétlődő kis mennyiségű vérzéseknél a szervezetben fokozatosan vérszegénység alakul ki, melyet a szív nagyobb perctérfogattal (felgyorsult pulzus), a szövetek pedig az oxigén intenzívebb kihasználásával egyenlítik ki. Fél liter vér hirtelen elvesztésekor a tünetek még mindig nem túlságosan feltűnők: enyhe hányinger, fáradtság, álmosság. Ennél nagyobb vérveszteség esetén azonban a tünetek már nem kerülhetik el a laikus figyelmét sem: sápadtság, hideg verejtékezés, gyenge ütésű és felgyorsult (több mint 100 percenként) pulzus, alacsony vérnyomás, nehézlégzés, nyugtalanság, eszmélet- vesztés. Ez a sokkos állapot arról tanúskodik, hogy a szervezet már nem képes megtartani a keringő vér mennyiségét a megfelelő szinten. Azonnali orvosi beavatkozás hiányában a sokk visszafordíthatatlanná válik s a beteg halálához vezet. Az emésztőszervrendszeri vérzések legfőbb tünetei a véres hányadék és a véres széklet. A vér hányása nagyon komoly jelenség még akkor is, ha csak egyszer fordul elő. A beteg, aki ilyen okból keresi fel kezelőorvosát, legjobb ha ezt közvetlenül a hányás után teszi, ellenkező esetben (következő nap vagy egy hét múlva) már sokkal nehezebb megállapítani a vérzés helyét, sőt olykor már egyáltalán nem lehet kimutatni semmilyen kóros elváltozást. Nagyon fontos az is, hogy a hányadékot a betegen kívül valaki más is megnézze, ugyanis a piros színezetű gyomortartalmat kihányó ember legtöbbször izgatottá válik, megijed s elfelejti végiggondolni, hogy nem fogyasztott-e az előző órákban olyan ételeket, italokat, melyek a vér színére emlékeztetnek: málnaszörp, vörösbor, cseresznye, meggy, paradicsom, eper stb. A másik gyakori nehézség, hogy a betegek egy része nem tudja biztosan megmondani, hogy a vért hányta-e vagy esetleg kiköhögte. Ezenkívül a vér lefolyhat a gyomorba az orrüregből, szájüregből is, pl. alváskor, amelyet azután a beteg kihány. A tüdőből felköhögött vér világospiros színű s a hozzákeveredett levegő következtében legtöbbször habos. Ha a beteg a gyomorban lévő vért nem hányja ki közvetlenül a vérzés után, úgy a vér hemoglobinja a gyomorsav hatására savanyú hematin- ná alakul át, a hányadék sötétre festődik, a leginkább a kávézacchoz hasonlítható. A véres széklet a vérzés helyétől függően lehet egészen fekete és kásás, vagy piros színű. A fekete széklet általában az emésztőcsatorna felsőbb részeiből, (nyelőcső, gyomor, nyombél), a piros színezetű pedig a vékonybél utolsó szakaszából valamint a vastagbélből és a végbélből származik. A normális széklet felületén lévő kis mennyiségű friss vér legtöbbször a belső vagy külső aranyér kisérótünete. A vérzések leggyakoribb okai a következők: a szájüregben daganatok és idült fekélyek, a nyelőcsőben visszértágulatok legtöbbször a májzsugor következményeként, továbbá daganatok, kitüremlődések valamint a rekeszizomsérv következményeként kialakuló fekélyek. A gyomor fekélybetegségénél a vérzés kb. 25 százalékban a betegség legelső tünete. Véreznek továbbá a gyomordaganatok valamint a gyomor nyálkahártyájának gyulladásai is. A vékonybélben legtöbbször a nyálkahártya polipja, a bélfal kitü- remlődései és a rosszindulatú daganatok véreznek. A vastagbélben szintén a polipok, daganatok és a fiatalkorúaknál egyre gyakrabban előforduló fekélyes vastagbélgyulladás vérzik. Egyelőre nem kiderített okokból kialakulhat vérzés az emésztőcsatornába az epe és hasnyálmirigy idült gyulladásainál is. Emésztócsatornai vérzés keletkezhet a nem emésztőrendszerhez tartozó szervek megbetegedéseinek következtében is: véralvadási zavarok, agyi és gerincvelői daganatok, húgyvérúség, egyes súlyos fertőzések. Egészségünk megtartásának érdekében nagyon fontos, hogy az ember rendszeresen nézze meg székletét (ezt nagyon sokan elhanyagolják), hogy idejében észreve- hesse a megszokottól eltérő különbségeket. Aki vért hányt vagy véres székletet vett észre haladéktalanul keresse fel kezelőorvosát, ugyanis minden vérzés az emésztőcsatornában komoly következményekkel járhat, ezért az alapos szakorvosi kivizsgálás feltétlenül szükséges. Dr. RÁCZ GÁBOR
